Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)

1956-05-23 / 143. szám, szerda

A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKBAN UJ SZAKASZ NYÍLT A szovjet-francia tárgyalások visszhangja Megelégedés Pirizsban A párizsi sajtó figyelmének közép­pontjában a szombaton befejeződött szovjet-francia megbeszélések áll­nak. A lapok bőséges kommentárokat fűznek a tárgyalásokról kiadott közös nyilatkozathoz, s csaknem egyönte­tűen hasznosnak és eredményesnek ítélik a moszkvai eszmecserét. Alig néhány lap van ellenkező véleményen. A lapok zöme — s köztük sok jobboldali is — pozitívan értékeli a moszkvai tárgyalást. A jobboldali Figaro így ír: A francia miniszterek fenntartották hagyományos álláspont­jukat, s ez lényeges. Megmagyarázták politikánkat, ami nagyon hasznos volt, jobban megértették a szovjet diplomácia bizonyos szempontjait, ez pedig nélkülözhetetlen volt. A lapok határozottan aláhúzzák, hogy a moszkvai megbeszélések jó hatással lesznek a nemzetközi hely­zet további alakulására. A haladó Li­beration így vélekedik: Nem túlzás azt mondani, hogy a nemzetközi kap­csolatban új szakasz nyílt, friss lég­áramlat elsöpri az előítéleteket és aggodalmakat, amelyek oly hosszú ideig mérgezték a kapcsolatokat. Egy régi barátság éled újjá. Aggcd: !om Wa hingtonban Az Tgyesült Államok sajtójának hangján határozottan érzik az aggo­dalom, a bosszúság, sőt az alig lep­lezett ingerültség is a szovjet-francia kapcsolatok megjavulása miatt. A lapok főként azokat a pontokat eme­lik ki, amelyekben továbbra is elté­rő a szovjet és a francia álláspont, viszont erőteljesen hangsúlyozzák, hogy Franciaország hű marad az Atlanti Szövetséghez. Az AFP tudó­sítója írja Washingtonból: A tárgya­lások egy pontja kötötte le különösen a magatartás nagymértékben elosz­latta azokat az aggályokat, amelye­ket az amerikai közvélemény egyes köreiben Guy Mollet és Pineau leg­utóbb tett kijelentéseinek értelmezé­se keltett. Ebből is kitűnik, milyen idegességet kelt bizonyos amerikai körökben már a gondolata is annak, hogy Franciaország független kül­politikát kíván folytatni. S hogy ettől a „veszélytől" tartanak, az kitűnik a New York Times következő sza­vaiból: Washingtonra és Londonra inkább az óvatosság, mint a remény­kedés jellemző, Párizsban viszont több a reménykedés, mint az óva­tosság. S. LLOYD: A kereskede ni versengés jobb mi >t a nu.<.eár;s háború London, május 21. (ČTK). — Sel­wyn Lloyd, brit külügyminiszter a Nottingham melletti Newarkban má­jus 21-én beszédet mondott s kije­lentette, hogy „a Kelet és Nyugat együttéléséből eredő kereskedelmi versengés összehasonlíthatatlanul jobb, mint a nukleáris háború." Lloyd örömmel fogadta a hírt, hogy a szovjet fegyveres erők számát több mint egymillió katonával leszállítják, és rámutatott, hogy a Szovjetunió ereje „a technikusok, a technológu­sok, a tanítók és más szakemberek nagy tömegében rejlik". Selwyn Lloyd szerint azonban a Szovjetunió ezen hatalmas technikai és gazda­sági fejlődése veszedelmet jelent, mert állítólag veszélyes következmé­nyekkel járhat más szabad országok, vagyis kapitalista rendszerű államok szabad intézményeire nézve. Lloyd a leszerelés problémájával az amerikai megfigyelők figyelmét. I foglalkozva kijelentette, hogy a brit Az a tény, hogy a francia államfér­fiak 'ünnepélyesen megerősítették az etlanti közösség iránti hűségüket. Ez kormány a közeljövőben nem hajlan­dó a Szovjetunió példájára fegyveres erőinek létszámát csökkenteni. A to­vábbiakban Lloyd az Atlanti Szövet­séggel foglalkozott, amely '— mon­dotta — „az új nemzetközi helyzetre való tekintettel hadigépezetének ala­pos revíziójára szorul." A brit kül­ügyminiszter hangsúlyozta a tagálla­mok közötti politikai együttműködés megjavításának szükségességét. Christian Pineau Kijevben és Jerevánban Kiev, május 21. (ČTK) — Christian Pineau, a Francia Köztársaság kül­ügyminisztere feleségével együtt má­jus 21-én Kievbe érkezett. A külügy­minisztert Charles Bauchard, a kül­ügyminisztérium kabinetirodájának igazgatója, Pierre Baraduc, a külügy­minisztérium tájékoztató és sajtóosz­tályának vezetője, Sz. A. Vinogradov, a Szovjetunió franciaországi rendkí­vüli és meghatalmazott nagykövete, valamint A. A. Arutyunyan, a Szov­„Indonézia függetlenségét semmilyen valutáért nem lehet megvásárolni" izukarno beszéde a washingtoni sajtóklubban Szukarno, az Indonéz Köztársaság elnöke a washingtoni nemzeti sajtó­klubban beszédet mondott. Megállapí­totta, hogy Ázsia forrong és hogy ez a forrongás a gyarmatosítás követ­kezménye. „Helyesli-e ezt az egész világ, vagy nem, de tény, hogy a nacionalizmus (azaz a nemzeti fel­szabadulásra való törekvés — Szerk.) és az országok felszabadulása rea­litás". — Nem vagyunk nyugatellenesek. — folytatta Szukarno. Néha fellép­hetünk — mint ahogy ezt valóban megtesszük — az ellen, amit Nyugat­nak neveznek, de ezt nem a Nyugat­tal szemben érzett ellenszenv diktál­ja. Igaz, van a Nyugatnak egy vo­nása, amelyet mi, és egész Ázsia tel­jesen elutasítunk és el fogunk uta­sítani. Ez a kolonializmus. Azt mond­ják nekünk, hogy mi a gyarmatosí­tásnak csak egy formáját látjuk, és hogy ez a forma halott. De mi a gyarmatosításnak csak egy formáját tapasztaltuk és ez Nyugatról jött hoz­zánk. — Azt mondják nekünk, hogy a kolonializmus halott és hogy a dög­lött lovat ütjük. Válaszunk erre egy­szerű. Utazzanak Afrikába és lássák a saját szemükkel. A gyarmatosítás még klasszikus formájában sem halt meg addig, amig akár csak egy le­Veiko Vyhovieš válasza Morgan Phillspsnek Belgrád, május 22. (ČTK) — A Borba közölte Velko Vlahovicsnak, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága tagjának, Jugoszlá­via Dolgozói Szocialista Szövetsége bizottsága elnökének cikkét, amely válasz Morgan Phillips leveléré. A cikk rámutat arra, hogy Josip Broz Ti­tohoz, Jugoszlávia Szövetségi Népköztársaság elnökéhez, Jugoszlávia és a küljöld különféle részeiből sok levél érkezik. Azok között a levelek között, ame­lyek a külföldről érkeztek Tito elnök címére — írja Vlahovics — van Mor­gan Phillipsnek, az Angol Munkáspárt titkárának levele is. Sajnos, e nagy párt képviselője levelében csak egy dolog, a Gyilasz-eset iránt érdeklődik. Phillips levele valóban nyomasztóan hat az oivassra. Ebben az esetben nem fontos a forrás, — írja a Borba — amelyből Morgan Phillips információit merítet­te, sem az a tény, hogy azok az em­berek, akik 18 hónapon át gyűjtötték információikat, nem nagyon elmélked­tek afölött, mennyiben felelnek meg ezek az információk a valóságnak. A dolog lényegét máshol kell keresni. Teljésen világos, hogy Morgan Phil­lips úr bizonyos tekintetben elégedet­len a jugoszláv kül- és belpolitika egyes részeivel. Ügy véljük, sokkal rendesebb dolog volna, nyíltan meg­mondaná, hogy e kérdésről miképp vélekedik, még pedig azért, hogy le­hetséges legyen levelezés vagy sze­mélyes találkozás útján megvitatni a helyzetet és emberileg, barátilag, a további együttműködés szempontjából előnyös és tárgyilagos következteté­seket levonni. Egyáltalán nem lep meg minket, hogy Morgan Phillips úr nem ért egyet álláspontunkkal és nézeteink­kel, ugyanúgy semmi különös nincs abban, hogy mi sem értünk egyet Phillips úr álláspontjával. Levelének befejező részében Phillips úr utal Ju­T. T. KRISNAMACSARI indiai ke­reskedelmi" és iparügyi miniszter az indiai kiviteli tanácsban elhangzott beszédében hangsúlyozta, hogy India lényegesen kibővítheti külkereskedel­mét, s ezt a Szovjetunióval és a né­pi demokratikus országokkal kötött kereskedelmi egyezményeknek kö­szönheti. (ČTK). HUGH GAITSKELL, az Angol Mun­káspárt vezére, aki jelenleg az Ame­rikai Egyesült Államokban tartózko­dik, televíziós beszédében azt mon­dotta, hogy Nagy-Britannia nézete szerint ki kell bővíteni a népi Kí­nával folytatott kereskedelmet. Gaits­kell egyúttal állást foglalt a Kínai Népköztársaság képviselőinek az Egyesült Nemzetek Szervezetébe való felvétele mellett. (ČTK). VARSÓBAN véget ért az USA-ból érkezett lengyelek nagyszámú cso­portjának csaknem egyhónapos láto­gatása, akik a háború utáni első cso­portként felkeresték az óhazát, roko­naikat és ismerőseiket. Az amerikai lengyelek nagy elismeréssel nyilat­koztak azokról a sikerekről, amelye­ket a lengyel nép elért Lengyelország újjáép.lésében. (ČTK). STOCKHOLMBAN május 21-én be­fejeződött az országos leszerelési értekezlet, amelyet a svéd haladó szellemű dolgozók nagy csoportja hí­vott össze. Az értekezlet felhívta a svéd kormányt, hogy támogassa az általános leszerelésre és a tömeg­pusztító fegyverek betiltására irá­nyuló törekvéseket. (ČTK). Az amerikaiak abbahagyták az izlandi támaszpont építését Az Egyesült Államok úgy döntött, hogy abba kell hagyni Izlandon a keflaviki légi támaszpont és a njard­viki új kikötő építését — Írja az iz­landi Haladó Párt lapja, a Timinn. Ez a döntés valószínűleg az izlandi parlament márciusban hozott határo­zatának eredménye. A parlament márciusban ugyanis követelte, hogy a NATO-csapatokat vonják ki a szi­getről. Az amerikaiak a keflaviki légi támaszpontot az 1951-ben Izlanddal kötött szerződés értelmében építet­ték. How do you do, Mr. Dulles... (Trybuna Ludu) goszlávia külpolitikájának megváltoz­tatására, amely őt „aggodalommal" tölti el; attól fél ugyanis, hogy visz­szatérünk a „rossz útra". E fontolgatásokból azt a következ­tetést lehet levonni, hogy Phillips úr bizalma a jugoszláv rendszer iránt fokozatosan csökken, ami annyit je­lent, hogy csak egy szikrányi remé­nye maradt, mégpedig abban az idő­ben, amikor Jugoszláviában évről­évre szilárdul a munkáskormány és közigazgatás rendszere, amikor az emberek közötti kapcsolatokat széles emberi alapokon építik. Amíg a jugo­szláv rendszer az emberbe, a szocia­lista társadalom polgárába vetett hi­ten nyugszik és épül, Phillips úr fo­kozatosan elveszti hitét, bár még mindig reménykedik. Ha személyes és bizalmas levelet kapunk angol barátunktól, logikus, hogy érdekelne minket, mit végzett ő és mozgalma „a vezetés emberi ol­dala" érvényesítése szempontjából például Cipruson, vagy Kenyában. A mi közvéleményünk — és nemcsak a görögkeleti egyház — nagyon nyug­talan Makariosz internálása miatt, nem is beszélve a Ciprus szigetén felállított akasztófákról és a nemrég közölt kenyai nagyszámú halálos íté­letről. Ezt nem rosszakaratúlag emle­getjük, hanem csak azért, mert mint a szocializmus harcosai, akik a veze­tés emberi oldalának tökéletesítésére törekszünk, fájdalmasan érezzük más emberek nyomorúságát, ami különö­sen azért fájdalmas, mert ezek iránt az emberi tragédiák iránt az a párt, amelynek élén Morgan Phillips áll, passzívan viselkedik. Morgan Phillips urat valószínűleg azok az események tévesztették meg, amelyek Jugoszlávia határain kívül játszódtak le és amelyeket szintén előítélet és előre elkészített terv nél­kül kell bírálni. 1 igázott ország van, amig akár csak egy területen nem alkalmazzák az ENSZ-alapokmány eszményét. Nem létezik jótékony gyarmatosítás, mint ahogy nem létezik jótékony betegség. Amint a háború utáni évek története mutatja, a gyarmatosítás nem vezet önkormányzatra, csak gyűlöletre és ez a gyűlölet 2ok ellen a körök ellen fordulhat, amelyektől a gyar­matosítás kiindul, sőt maga a gyar­matosítás ellen is. Szukarno megjegyezte, hogy Ázsia egyes képviselőit., „neutralistáknak" nevezik és kijelentette: „Nem va­gyunk semlegesek és sohasem leszünk semlegesek... Azt mondják, hogy mi a kerítés tetején ülünk. Azt mond­ják, hogy megharapjuk azt a kezet, amely kenyeret ad nekünk. 'Erről semmit sem tudok, de feltétlenül meg kell harapnunk azt a kezet, amely fojtogat bennünket. — Országunk egységére törekszünk — mondotta Indonézia elnöke —, harcolunk és harcolni fogunk, hogy Nyugat-Irian visszatérjen országunk­hoz. Függetlenségünk még nem teljes, de mindennél többre becsüljük, amink van. Ez a függetlenség nem eladó és e függetlenségnek egy morzsáját sem lehet megvásárolni semmilyen valu­táért — fejezte be Indonézia elnöke. Az indiai kormány javaslata az algériai kérdés megoldására Delhi, május 22. (ČTK) — Nehru indiai miniszterelnök az indiai parla­ment alsóházában május 22-én dél­előtt előterjesztette az indiai kor­mánynak az algériai kérdés megoldá­sára vonatkozó javaslatát. Ez a javaslat öt pontból áll, ame­lyek azt ajánlják, hogy mindkét fél mondjon le az algériai erőszakos ak­ciókról, — ezzel megteremtődnék a békés légkör* —, hogy a francia kor­mány ismerje el Algéria nemzeti ön­állóságát, hogy ismerjék el valameny­nyi algériai nemzetiség egyenjogúsá­gát, tekintet nélkül a faji megkülön­böztetésre, s ismerjék el azt a tényt, hogy Algéria valamennyi algériai nemzetiség hazája, s ezen elvek alap- [ ján közvetlen tárgyalásokat kezdje­nek. jetunió külügyminisztériuma I. euró-, pai főosztályának vezetője kíséri. A Francia Köztársaság, a Szovjet­unió és az Ukrán SZSZK állami lobo­góival feldíszített kievi repülőtéren a francia' vendégeket L. F. Palamar­csuk, az Ukrán SZSZK külügyminisz­tere, K. Z. Litvin, B. A. Kovai, az Ukrán SZSZK miniszterei, I. K. Sziro­molotnij. az ukrán sajtóügynökség fe­lelős vezetője, A. I. Dávidov, a városi tanács végréhajtó bizottságának elnö­ke, az Ukrán SZSZK külügyminisztr ­riumának vezető dolgozói, a közélet képviselői, a szovjet újságírók és a már korábban Kievbe érkezett fran­cia újságírók csoportja fogadta. A francia külügyminiszter ezután meglátogatta N. T. Kalcsenkót, az Ukrán SZSZK Minisztertanácsának el­nökét. A baráti beszélgetés során N. T. Kalcsenko tájékoztatta a francia vendégeket az Ukrán SZSZK gazdasá­gi és kulturális életéről, az ukrán nép munkájáról, a köztársaság népgazda­sága további fejlődésének távlatairól és több kérdésre válaszolt. Christian Pineau ezután résztvett azon az ebéden, amelyet tiszteleté­re L. F. Palamarcsuk, az Ukrán SZSZK külügyminisztere rendezett. Francia részről az ebéden részt vett Maurice Dejean, a Francia Köztársa­ság szovjetunióbeli nagykövete és azok a személyiségek, akik a fran­cia külügyminisztert kísérik. Szovjet részről megjelent I. S. Szenyin, az Ukrán SZSZK Minisztertanácsa elnö­kének első helyettese, az Ukrán SZSZK miniszterei, az Ukrán SZSZK külügyminisztériumának vezető dolgo­zói, a közélet képviselői, a szovjet és francia újságírók. Rövid pihenés után a francia ven­dégek megtekintették Kievet és ne­vezetességeit. Christian Pineau francia külügymi­niszter május 22-én reggel Kievből Jerevánba repült. A kievi repülőtéren a francia külügyminisztertől Luka Palamarcsuk, az Ukrán SZSZK kül­ügyminisztere, a köztársaság vezető tényezői, a közélet képviselői és a z újságírók búcsúztak. Tito elnök fogadta a csehszlovák parlamenti küldöttséget Belgrád, május 21. (ČTK) — Josip Broz Tito, a Jugoszláv Szövetség' Népköztársaság elnöke május 21-én fogadta a csehszlovák parlamenti küldöttséget, amelyet Zdének Fier­linger, a nemzetgyűlés elnöke vezet. Tito elnök a küldöttséggel szívélyesen elbeszélqetett. A csehszlovák parlamenti küldött­ség meglátogatta Vojvogyina autonóm területet, amely a Jugoszláv Szövet­ségi Népköztársaság fontos mezőgaz­dasági vidéke. Makariosz érsek éhségsztrájkot kezdett London, május 21. (ČTK). — A Francé Presse hírügynökség közlése szerint a brit gyarmatügyi miniszté­rium képviselője május 21-én kije­lentette, hogy Makariosz érsek a cip­rusi nemzeti felszabadító mozgalom volt vezére, akit a brit gyarmati ha­tóságok március elején erőszakkal a Seychellesi szigetekre hurcoltak, két héttel ezelőtt néhány napi éhség­sztrájkba kezdett, tiltakozásul azon mód ellen, ahogy vele bánnak. A gyarmatügyi minisztérium képviselője hozzáfűzte, hogy az éhségsztrájkról nagyon későn érkezett jelentés, és hogy a minisztérium további infor­mációkat kér. A jordániai kormányválság háttere M int már jelentettük, Jordá­niában Rifaji miniszter­elnök kormánya lemon­dott. Az első szűkszavú jelentések mindössze annyit közöltek, hogy a miniszterelnök több fontos kér­désben nem értett egyet Hussze­in királlyal és azért adja át helyét másnak. , Az is ismeretes, hogy Rifaji a múlt évben alakította meg kormá­nyát, amikor Jordániát bizonyos nyugati körök a bagdadi egyez­ménybe akarták belekényszeríteni, de a tömegtüntetések, óriási meg­mozdulások megbuktatták a régi kormányt. Rifaji miniszterelnöksé­ge idején Jordánia közelebb került az arab államokhoz, megszilárdí­totta velük kapcsolatait. Izrael katonai nyomására Jordánia köl­csönös segélynyújtási szerződést kötött Egyiptommal, Szíriával és Libanonnal. A népi tömegek nyo­mására kénytelen volt a kormány a fegyveres erők (Arab légió) angol parancsnokát, Glubb tábor­nokot meneszteni és a brit-jordán „segélynyújtási szerződés" felül-; vizsgálását napirendre Sízni. így el is érkeztünk ahhoz a ponthoz, amely a nyugati hírügy­nökségek jelentésé szerint á mi­niszterelnök és a király közötti el­lentéteket okozta. Ezek szerint Ri­faji ellenezte Glubb tábornok el­távolítását és szigorú intézkedé­seket kívánt a népgyűlések be­szüntetésére. A Francé Presse bagdadi tudósítója szerint a régi miniszterelnök lemondását iraki politikai körökben úgy tekintik, mint további eltávolodást a nyu­gati befolyástól és a Nyugat által szervezett katonai szövetségektől. Szaid el Mufti, akit a király az új kormány alakításával bízott meg, a Reuter tudósítójának kije­lentette, hogy Jordánia továbbra is semlegességi politikát folytat Az arab világban függetlenséget biztosító baráti kapcsolatokat te­remt. Az új miniszterelnök hang­súlyozta, hogy az országban nyug­talanságot keltő brit-jordán se­gélynyújtási szerződést kormánya felülvizsgálja. Egy további jelentés arról is hírt ad, hogy Szaid el Mufti má­jus 21-én tárgyalt a Nemzeti Szo­cialista Párt vezetőivel és kérte, hogy vegyenek részt az új kor­mányban. A jelentős népi töme­gekre támaszkodó párt bejelentet­te, kész támogatni az új kormányt, ha eltávolít minden Jordániára gyakorolt idegen befolyást és biz­tosítja az arab államokkal a tel­jes együttműködést. A Nemzeti Szocialista Párt követeli, hogy szüntessék be a sajtó minden kor­látozását, tegyék lehetővé a poli­tikai népgyűlések megtartását, va­lamint politikai és szakszerveze­tek szervezését. Síkraszállt az arab államok együttműködéséért és az arab államok által felajánlott pénzügyi segítség elfogadásáért. Jól tájékozott politikai megfi­gyelők szerint Mufti hajlandó el­fogadni a fenti feltételeket, ami azt jelenti, hogy kormánya újabb lépést tesz a haladás útján és Jor­dánia nemzeti érdekeit szem előtt tartva, egyesíteni tudja az ország függetlenségét és a békét követelő erőket. sz. b .

Next

/
Thumbnails
Contents