Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)

1956-05-22 / 142. szám, kedd

ygyülés Londonban a ciprusi brit politika ellen Mjip ^m? ? iPÉIié IStín ilfiPiiiil! Bb : IMHM HSHŕ m? Mtí Több mint ötezer londoni polgár, közöttük más nemzetiségű lakos is tüntetett a londoni ürafalgár-téren vasárnap, május 13-án a gyarmati népek szabadságáért indított mozgalom népgyűlésén. A szónokok hangsú­lyozták, hogy az önrendelkezési jog megadása a ciprusi lakosságnak, egyaránt érdeke az angoloknak és a cip­rusiaknak. Képünk a londoni népgyűlést mutatja. Eltérő vélemények az Egyesült Államokban a szovjet leszerelésről Moszkva, május 20. (TASZSZ). — Litosko a moszkvai Pravdában Csődöt mondanak azok a kísérletek, amelyekkel dis z.k­reditálni akarják a szovjet kezdeményezést címmel ir a véleményeknek arról a harcáról, amely az Egyesült Államokban a szovjet leszerelési nyilatkozat körül folyik. A cikk bevezetőben megállapítja, hogy a szovjet kormány leszerelési nyilatkozatát világszerte nagy érdek­lődéssel és a Szovjetunió őszinte bé­kevágya bizonyítékaként fogadták. Csak az Amerikai Egyesült Álla­mok fővárosában, Washingtonban akadtak magasállású személyiségek, akiknek nem tetszett a Szovjetunió űj, békeszeretetét bizonyító lépése. — jegyzi meg Litosko. — Mint is­mere'.es, Dulles külügyminiszter alap­talan, bizonyítékokat nélkülöző ki­rohanást intézett a szovjet kormány határozata ellen, s úgy próbálta fel­tüntetni azt, mint semmit sem jelen­tő propaganda-gesztust''. A legtöbb amerikai lap eleinte Dulles példáját követte és a legvadabb, legértelmet­lenebb elmefuttatásokat közölte a szovjet fegyveres erők és a fegyverzet csökkentéséről. De ez a zajos kam­pány, amely a fontos szovjet intéz­kedés diszkreditálására irányul, a leg­utóbbi napokban szemmel láthatóan leapadt. Nemcsak nem vált be, de sa.iátos bumerángnak is bizonyult, amely szervezői és sugalmazói ellen fordult. Az amerikai miniszterek és katonai személyiségek az egész világ szemében a leszerelés dühödt, — és a nyugatnémet revansistákat nem számítva — majdnem egyetlen ellen­zőivé váltak. Az amerikai személyi­ségek. amikor sietve és túl nyíltan ítélték el a konkrét szovjet leszere­lési intézkedéseket, sajátmagukat leplezték le. Az Egyesült Államokban — írja azután Litosko — ma egyre erőtel­jesebben hangzik azoknak a hang­ja, akik Dullessal ellentétben egy­általán nem hajlandók lebecsülni a szovjet kormány kiemelkedő le­szerelési lépését. Walter George befolyásos de­mokratapárti szenátor élesen bírálta azt a rosszindulatú módot, ahogyan Dulles a szovjet leszerelési intézke­désre válaszolt. Az amerikai közvé­lemény George nyilatkozatát annak bizonyítékaként fogta fel, hogy Wa­shington befolyásos köreiben a szovjet fegyveres erök létszámának csökken­téséről szóló határozat következtében nemcsak a leszerelés kérdése körül fokozódik a vélemények harca, hanem az egész külpolitikai program körül is. Nem ok nélkül követelt George „reménytkeltő pozitív politikát", a külpolitikai problémák megoldásának „új és nyílt felfogását". Figyelemre­méltó Harold Stassennek, az amerikai elnök leszerelési tanácsadó­jának nyilatkozata is. Figyelemremél­tó elsősorban azért, mert Stassen egészen másképp értékelte a szovjet nyilatkozatot, mint például Dulles. Stassen—George szenátorral egyetért­ve — hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államokban az az irányzat észlelhető, hogy kedvezőtlenül reagálnak a Szov­jetunió minden kezdeményezésére és minden szovjet kezdeményezést ká­rosnak tartanak az Egyesült Államok szempontjából. Stassen szerint az Egyesült Álla­moknak üdvözölnie kell az olyan kezdeményezéseket, amelyek hasz­nálnak az általános békének. Észre kell venni azonban — foly­tatta Litosko —, hogy Stassen nyi­latkozatában több ellentmondó és szemmel láthatóan hibás tétel van. Például azt állítja, hogy az új szov­jet leszerelési kezdeményezés az amerikai kormány „állhatatos politi­kájának" az eredménye, amely politi­ka célja kijelölni ez általános békére vezető irányvonalat. De ki nem tud­ja, hogy éppen az Egyesült Államok­nak ez az „állhatatos politikája" volt éveken át a leszerelés legnagyobb kerékkötője. Éppen ilyen logikátlan Stassennek az az érve, hogy bár a Szovjetunió nem vesz részt a fegy­verkezési hajszában, a szovjet hadse­reg mégis „közvetlen veszélyt" je­lent. Leszerelt szovjet katonák újabb csoportja haqyta el az NDK-t Berlin, május 20. (TASZSZ). — A német demokratikus sajtó jelentése szerint május 19-én Brandenburgból elindult a Szovjetunióba a szovjet kormány határazata alapján leszerelt szovjet katonák újabb csoportja. A szovjet katonák búcsúztatására Bran­denburgnak és környékének 3000 dol­gozója gyűlt össze. Amerikai katonák „részvétele" az olasz v lasztási hadjáratban Mint az Unita közli, Livornóban, ahol amerikai katonai támaszpont van, néhány amerikai katona letépte a kommunista párt választási plakát­ját és lábbal taposta. Az amerikai katonák arcátlan tette — írja a lap — felháborodást keltett a város la­kosságának körében. (MTI). Nem indokolt a NATO-haderő csökkentése 1' ii Norstad tábornok, a NATO haderői­nek kijelölt főparancsnoka szombaton kijelentette: „Az a határozat, hogy Az USA hidrogénbomba­kísérlete London, május 21. (ČTK) — A Reu­ter hírügynökség tudósítása szerint az amerikaiak május 20-án a Mar­sall-szigetek egyik csoportjában, Eniwetok mellett kísérleti célokból egy repülőgépről ledobott hidrogén­bombakísérletet hajtottak végre. 4 0 J SZÖ 1956. május 22. Oroszország csökkenti szárazföldi fegyveres erőit, nem indokolja a NATO-haderők vagy Nyugat-Német­ország kilátásba helyezett fegyverke­zésének csökkentését". Norstad azt mondotta, hogy a NATO feladata a hatásköre alá tar­tozó területek és ezek népeinek „si­keres megvédése". Éppen ezért sze­rinte a megígért 12 nyugatnémet hadosztály bármiféle leszűkítése meg­gyengítené a NATO helyzetét. A tábornok ennek ellenére úgy nyi­latkozott, hogy „nem szabad ciniz­mussal fogadnunk a szovjet száraz­földi erők csökkentését". Stassen hallgatott arról a kérdés­ről, amely leginkább foglalkoztatja jelenleg a nemzetközi közvéleményt: arról, hogy követni akarja-e az Egye­sült Államok ö Szovjetunió példáját és hajlandó-e a leszerelési program gyakorlati megvalósításának útjára lépni. De Stassen nyilatkozatának ezt a szemmel láthatólag szándékos hiá­nyosságát bőségesen pótolta W i 1 s o n amerikai hadügyminiszternek erről szó­ló kijelentése. Wilson május 19-én, a fegyveres- erők napja alkalmából ren­dezett banketten egyértelműen tud­tul adta, hogy az Egyesült Államok továbbra is fenn szándékozik tartani arány­talanul felduzzasztott fegyveres erőit. Wilson egyúttal nyíltan di­csekedett azzal, hogy az Egyesült Államokban jelenleg majdnem két­szer annyi ember áll fegyverben, mint a koreai háború kezdetekor. Könnyen elképzelhetjük — állapít­ja meg Litosko —, hogy milyen uj­jongást kelt ez a nyilatkozat azoknak a hadiipari monopóliumoknak a kö­reiben, amelyek továbbra is óriá=i profitot vágnak zsebre a fegyverke­zési hajszából. Ami a világ népeit illeti, ezek kellően tudják értékelni Wilson nyilatkozatát. Vajon Walter Reuther, a nem ismeretlen amerikai szakszervezeti vezető nem a reakció miatti félelmében kesergett-e a sze­nátus külügyi bizottsága előtt a na­pokban amiatt, hogy az Egyesült Ál­lamok „túlságosan is hangsúlyozza a katonai készülődéseket?" A nemzetközi feszültség további enyhülésének ellenfelei manapság egyre nehezebben tudnak a népek akarata ellenére cselekedni — fejezi be Litosko — Ennek szembe­tűnő bizonyítéka a véleményeknek az a harca, amely jelenleg az Egye­sült Államokban a szovjet leszerelési nyilatkozat körül folyik. Guy Mollet távirata N. A. Bulganyínhoz Moszkva, május 20. (TASZSZ) — Guy Mollet francia miniszterelnök május 20-án 13.30 órakor a repülőgépről a következő táviratot intézte N. A. Bulganyinhoz, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökéhez: „Amikor a Szovjetuniót elhagyom, szeretném megismételni Önnek, hogy mennyire jól esett az a meleg fogadtatás, amelyben a szovjet kormány és nép bennünket részesített. Teljesen meg vagyok elégedve tárgyalásainkkal, amelyek lehetővé tet-­ték számomra, hogy jobban megismerjem mind Önt, mind Hruscsov és • Molotov urat, mind pedig a Szovjetunió más vezetőit és valamennyiükkel megerősítsem a szívélyes barátság kötelékeit. Jobban megértettük egymást és meggyőződhettünk róla, hogy mindany­nyian a haladást és a békét kívánjuk. A francia-szovjet barátság megszilárdult, és jövő terveinek fejlődése előtt széles távlatok nyílnák meg. Kérem Önt, hogy nevemben adja át az egész szovjet kormánynak és népnek köszönetemet; boldogságot és bőséget kívánok a Szovjetuniónak. A béke és az emberiség testvérisége érdekében a népeink közötti barát­ságot kívánom. Indonéz parlamenti küldöttség a Szovjetunióban Moszkva, május 21. (ČTK) — Szar­tono, Indonézia parlamenti elnöke és az őt kísérő képviselők május 20-án meglátogatták Razlivót. Ezután meg­tekintették Szmolniban Lenin szobá­ját. A vendégek részt vettek azon az ebéden, amelyet N. I. Szmirnov, a leningrádi helyi tanács elnöke ren­dezett tiszteletükre. Szartono és kí­sérete ugyanaz nap visszautazott Moszkvába. Az indonéz parlament képviselői­nek egy csoportja május 19-én és 20-án a Krim félsziget déli partján tar­tózkodott. A vendégek megszemlélték a krimi üdülőket és szanatóriumo­kat. Az indonéz képviselők május 20-án Szimferopolba, majd Moszkvá­ba utaztak. Moszkvában tanácskoznak a világ tudósai Moszkva, május 20. (ČTK). — Már hatodik napja tart Moszkvában az össz-szövetségi fizikai értekezlet, amelyen mintsgy 60 külföldi tudós is részt vesz. Megjelentek Nagy-Bri­tannia, az USA, Franciaország, Svéd­ország, Csehszlovákia és több más állam tudósai. Az értekezlet, amely a nagy energiájú molekulák fizikájá­val foglalkozik, felkeltette valameny­nyi külföldi tudós figyelmét. A szov­jet tudósok beszámolói és jelentései I viták folynak. az értekezleten, váltakoznak a kül­földi szakemberek beszámolóival és előadásaival. Az értekezlet főként a nagy ener­giájú molekulák különböző gyorsítói építésének kérdéseivel, foglalkozik. E tekintetben az jellemzi az értekezle­tet, hogy megszilárdítja a tudósok alkotó együttműködését és kapcsola­tait, amelyeket már az előző nemzet­közi értekezleteken felvetettek. Az egyes szekciók tanácstermeiben élénk Újabb összetűzések Ciprus szigetén Nicosia, május 20. — Vasárnap gö­rög zászlókkal felvonuló diáklányokra és diákokra, akik az EOKA felszaba­dító mozgalmat éltető táblákat emel­tek magasba, a közbelépő angol ka­tonák könnygázbombákat dobtak Ni­cosiában. minthogy at tüntetők köve­ket dobáltak feléjük — jelenti a Reu­ter. Limaszolban vasárnap bombák rob­bantak, ezért az angol katonai ható­ság kimenő tilalmat rendelt el. Attlee. volt munkáspárti miniszter­elnök — mint az AP közli — levelet írt az angol Munkáspárt egyik heti­lapjában az Observerben, s ebben ki­jelenti, hogy az angol kormány Cipru­son és Szingapúrban az ábrándok vi­lágába tartozó védelmi előnyök árnyé­káért cserébe, Anglia ottani kapcsola­tainak lényegét veszíti el. „A történelem megtaníthatta vol­na az angol kormány tagjait arra,­hogy amikor megszakadnak az alkot­mányreformokról folytatott viták, és a nemzeti mozgalom vezetőit szám­űzik vagy börtönbe zárják, a vezetés szélsőséges elemek kezébe csú­szik ..." — írja a levélben. Attlee javasolta, hogy az angol kormány hívja meg Makariosz érseket — akit az angol kormány egy indiai-óceáni szigetre deportált — a Londonban tartandó tárgyalásokra. Mint a Reuter közli, a görög olaj­társaság munkásai, tiltakozásul a két­ciprusi fiatalnak a napokban történt felakasztása miatt, elhatározták, hogy megtagadják az olajkirakodást az an­gol tartályhajókból. A munkások ugyanakkor elhatároz­ták Görögországban, hogy egyetlen Ciprus-szigetére tartó angol polgári vagy katonai repülőgépet sem látnak el üzemanyaggal. Franciaországi riportsorozatunk Prága—Párizs 3 óra alatt M ájus 5-én Párizsban nemzetközi vásár nyílt meg, amely 3 hé­ten keresztül az érdeklődés közép­pontját képezi. A világ minden tájá­ról képviseltetik magukat az egyes országok, a nagyobb vállalatok. Ki ha­jóval,' ki vasúton, ki repülőgéppel ér­kezett. hogy ezen a nagy fontosságú rendezvényen részt vegyen. Jómagam repülővel érkeztem Párizsba és szán­dékomban van az olvasót tájékoztatni élményeimről. Prágából délután 3 órakor indáit repülőgépünk — az Air Francé négy­motoros hatalmas gépe. A gép minden elképzelhető ké­nvelemmel van be­rendezve és kb. 70 utas szállítására al­kalmas. . Minden utasnak két nagy térkép áll rendelke­zésére. amelyen egyrészt a vállalat valamennyi útvona- - • lát, másrészt pedig a prága—párizsi utat követheti figyelemmel. Az első pillanattól kezdve tanúi voltunk a franci,ák hagyományos udvariasságá­nak és figyelmességének. Alig foglal­tunk helyet,- a gép még fel sem szállt, máris újságokat hordoztak körül ; utána pedig édességet. A felszállás percébert egy repülőtiszt jött hátra a pilótafülkéből és a kapi­tány nevében francia, orosz valamint angol nyelven üdvözölte az utasokat, név szerint bemutatta a gép parancs­nokát, néhány technikai adattal szol­gált a gépről és kellemes utat kí­vánt, A flép simán felszállott, észre ** sem vettük és máris 3000 m magasságban siklottunk. A repülőgép berendezése nem csupán korszerű, kényelmes, hanem igen célszerű is. Mindjárt a felszállás után előkerültek az ételhordó wtálcák (minden ülöheiy hátsó támlájában voltak elsüllyesztve) és pillanatok alatt mindenkinek pom­pás ebédet tálaltak — amellett oly Ízlésesen, hogy bármelyik elsőrendű étteremnek becsületére vált volna. Az ebéd előételből, kétféle húsból, salá­tából, süteményből és gyümölcsből állott. Ara már benne volt a repülő­jegyben. Ezenfelül, amennyiben az utasok italokat is kívántak, azt már meg kellett fizetniök. Az idő sajnos elég borús volt, így majdnem állandóan a felhők felett re­pültünk és nem sokat láttunk az alat ­tunk elterülő vidékből. A repülőgép teljesen simán, minden himbálódzás nélkül repült, s észre sem vettük, már az orlyi repülőtéren voltunk. Az útlevél és vámvizsgálat igen gyorsan és előzékenyen folyt le és már autóbuszon útban is voltunk Pá­rizs felé. Rul ár az úton meglepett a nagy forgalom. Mindez azonban tö­redéke volt csupán annak, ami a vá­rosban várt ránk. Az autóbuszok, au­tók és motorkerékpárok szűnni nem akaró áradata hömpölygött felénk. Hihetetlen, mily mesterien kezelik a gépkocsivezetők a kormányt, mily se­besen hajtanak és mily hajszálponto­san fékezik le autójukat a gyalogosok előtt. Párizsban a gépkocsivezetők na­gyon vigyáznak a gyalogjárók életére — másképp ez nem is volna lehetsé­ges £z óriási forgalom közepette. Bár Prágában még elég hideg volt az időjárás, Párizsban már a nyár sze­le csapott meg. Az emberek kabát nélkül sétálnak az utcán, minden tel­jesen zöld, a gyümölcsfák pazar szí­nekben pompáznak. A város tele van idegenekkel. Akár­merre megyünk, mindenfelé angol, né­met, cseh nyelv hallatszik. Megérke­zésem óta már néhány nap eltelt és így visszatekintve megállapíthatom, hogy a város gyors ütemben készült t nemzetközi vásárra, amely komoly eseménynek ígérkezík. Párizs, 1956. május Bernáth József

Next

/
Thumbnails
Contents