Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)
1956-05-22 / 142. szám, kedd
ygyülés Londonban a ciprusi brit politika ellen Mjip ^m? ? iPÉIié IStín ilfiPiiiil! Bb : IMHM HSHŕ m? Mtí Több mint ötezer londoni polgár, közöttük más nemzetiségű lakos is tüntetett a londoni ürafalgár-téren vasárnap, május 13-án a gyarmati népek szabadságáért indított mozgalom népgyűlésén. A szónokok hangsúlyozták, hogy az önrendelkezési jog megadása a ciprusi lakosságnak, egyaránt érdeke az angoloknak és a ciprusiaknak. Képünk a londoni népgyűlést mutatja. Eltérő vélemények az Egyesült Államokban a szovjet leszerelésről Moszkva, május 20. (TASZSZ). — Litosko a moszkvai Pravdában Csődöt mondanak azok a kísérletek, amelyekkel dis z.kreditálni akarják a szovjet kezdeményezést címmel ir a véleményeknek arról a harcáról, amely az Egyesült Államokban a szovjet leszerelési nyilatkozat körül folyik. A cikk bevezetőben megállapítja, hogy a szovjet kormány leszerelési nyilatkozatát világszerte nagy érdeklődéssel és a Szovjetunió őszinte békevágya bizonyítékaként fogadták. Csak az Amerikai Egyesült Államok fővárosában, Washingtonban akadtak magasállású személyiségek, akiknek nem tetszett a Szovjetunió űj, békeszeretetét bizonyító lépése. — jegyzi meg Litosko. — Mint ismere'.es, Dulles külügyminiszter alaptalan, bizonyítékokat nélkülöző kirohanást intézett a szovjet kormány határozata ellen, s úgy próbálta feltüntetni azt, mint semmit sem jelentő propaganda-gesztust''. A legtöbb amerikai lap eleinte Dulles példáját követte és a legvadabb, legértelmetlenebb elmefuttatásokat közölte a szovjet fegyveres erők és a fegyverzet csökkentéséről. De ez a zajos kampány, amely a fontos szovjet intézkedés diszkreditálására irányul, a legutóbbi napokban szemmel láthatóan leapadt. Nemcsak nem vált be, de sa.iátos bumerángnak is bizonyult, amely szervezői és sugalmazói ellen fordult. Az amerikai miniszterek és katonai személyiségek az egész világ szemében a leszerelés dühödt, — és a nyugatnémet revansistákat nem számítva — majdnem egyetlen ellenzőivé váltak. Az amerikai személyiségek. amikor sietve és túl nyíltan ítélték el a konkrét szovjet leszerelési intézkedéseket, sajátmagukat leplezték le. Az Egyesült Államokban — írja azután Litosko — ma egyre erőteljesebben hangzik azoknak a hangja, akik Dullessal ellentétben egyáltalán nem hajlandók lebecsülni a szovjet kormány kiemelkedő leszerelési lépését. Walter George befolyásos demokratapárti szenátor élesen bírálta azt a rosszindulatú módot, ahogyan Dulles a szovjet leszerelési intézkedésre válaszolt. Az amerikai közvélemény George nyilatkozatát annak bizonyítékaként fogta fel, hogy Washington befolyásos köreiben a szovjet fegyveres erök létszámának csökkentéséről szóló határozat következtében nemcsak a leszerelés kérdése körül fokozódik a vélemények harca, hanem az egész külpolitikai program körül is. Nem ok nélkül követelt George „reménytkeltő pozitív politikát", a külpolitikai problémák megoldásának „új és nyílt felfogását". Figyelemreméltó Harold Stassennek, az amerikai elnök leszerelési tanácsadójának nyilatkozata is. Figyelemreméltó elsősorban azért, mert Stassen egészen másképp értékelte a szovjet nyilatkozatot, mint például Dulles. Stassen—George szenátorral egyetértve — hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államokban az az irányzat észlelhető, hogy kedvezőtlenül reagálnak a Szovjetunió minden kezdeményezésére és minden szovjet kezdeményezést károsnak tartanak az Egyesült Államok szempontjából. Stassen szerint az Egyesült Államoknak üdvözölnie kell az olyan kezdeményezéseket, amelyek használnak az általános békének. Észre kell venni azonban — folytatta Litosko —, hogy Stassen nyilatkozatában több ellentmondó és szemmel láthatóan hibás tétel van. Például azt állítja, hogy az új szovjet leszerelési kezdeményezés az amerikai kormány „állhatatos politikájának" az eredménye, amely politika célja kijelölni ez általános békére vezető irányvonalat. De ki nem tudja, hogy éppen az Egyesült Államoknak ez az „állhatatos politikája" volt éveken át a leszerelés legnagyobb kerékkötője. Éppen ilyen logikátlan Stassennek az az érve, hogy bár a Szovjetunió nem vesz részt a fegyverkezési hajszában, a szovjet hadsereg mégis „közvetlen veszélyt" jelent. Leszerelt szovjet katonák újabb csoportja haqyta el az NDK-t Berlin, május 20. (TASZSZ). — A német demokratikus sajtó jelentése szerint május 19-én Brandenburgból elindult a Szovjetunióba a szovjet kormány határazata alapján leszerelt szovjet katonák újabb csoportja. A szovjet katonák búcsúztatására Brandenburgnak és környékének 3000 dolgozója gyűlt össze. Amerikai katonák „részvétele" az olasz v lasztási hadjáratban Mint az Unita közli, Livornóban, ahol amerikai katonai támaszpont van, néhány amerikai katona letépte a kommunista párt választási plakátját és lábbal taposta. Az amerikai katonák arcátlan tette — írja a lap — felháborodást keltett a város lakosságának körében. (MTI). Nem indokolt a NATO-haderő csökkentése 1' ii Norstad tábornok, a NATO haderőinek kijelölt főparancsnoka szombaton kijelentette: „Az a határozat, hogy Az USA hidrogénbombakísérlete London, május 21. (ČTK) — A Reuter hírügynökség tudósítása szerint az amerikaiak május 20-án a Marsall-szigetek egyik csoportjában, Eniwetok mellett kísérleti célokból egy repülőgépről ledobott hidrogénbombakísérletet hajtottak végre. 4 0 J SZÖ 1956. május 22. Oroszország csökkenti szárazföldi fegyveres erőit, nem indokolja a NATO-haderők vagy Nyugat-Németország kilátásba helyezett fegyverkezésének csökkentését". Norstad azt mondotta, hogy a NATO feladata a hatásköre alá tartozó területek és ezek népeinek „sikeres megvédése". Éppen ezért szerinte a megígért 12 nyugatnémet hadosztály bármiféle leszűkítése meggyengítené a NATO helyzetét. A tábornok ennek ellenére úgy nyilatkozott, hogy „nem szabad cinizmussal fogadnunk a szovjet szárazföldi erők csökkentését". Stassen hallgatott arról a kérdésről, amely leginkább foglalkoztatja jelenleg a nemzetközi közvéleményt: arról, hogy követni akarja-e az Egyesült Államok ö Szovjetunió példáját és hajlandó-e a leszerelési program gyakorlati megvalósításának útjára lépni. De Stassen nyilatkozatának ezt a szemmel láthatólag szándékos hiányosságát bőségesen pótolta W i 1 s o n amerikai hadügyminiszternek erről szóló kijelentése. Wilson május 19-én, a fegyveres- erők napja alkalmából rendezett banketten egyértelműen tudtul adta, hogy az Egyesült Államok továbbra is fenn szándékozik tartani aránytalanul felduzzasztott fegyveres erőit. Wilson egyúttal nyíltan dicsekedett azzal, hogy az Egyesült Államokban jelenleg majdnem kétszer annyi ember áll fegyverben, mint a koreai háború kezdetekor. Könnyen elképzelhetjük — állapítja meg Litosko —, hogy milyen ujjongást kelt ez a nyilatkozat azoknak a hadiipari monopóliumoknak a köreiben, amelyek továbbra is óriá=i profitot vágnak zsebre a fegyverkezési hajszából. Ami a világ népeit illeti, ezek kellően tudják értékelni Wilson nyilatkozatát. Vajon Walter Reuther, a nem ismeretlen amerikai szakszervezeti vezető nem a reakció miatti félelmében kesergett-e a szenátus külügyi bizottsága előtt a napokban amiatt, hogy az Egyesült Államok „túlságosan is hangsúlyozza a katonai készülődéseket?" A nemzetközi feszültség további enyhülésének ellenfelei manapság egyre nehezebben tudnak a népek akarata ellenére cselekedni — fejezi be Litosko — Ennek szembetűnő bizonyítéka a véleményeknek az a harca, amely jelenleg az Egyesült Államokban a szovjet leszerelési nyilatkozat körül folyik. Guy Mollet távirata N. A. Bulganyínhoz Moszkva, május 20. (TASZSZ) — Guy Mollet francia miniszterelnök május 20-án 13.30 órakor a repülőgépről a következő táviratot intézte N. A. Bulganyinhoz, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökéhez: „Amikor a Szovjetuniót elhagyom, szeretném megismételni Önnek, hogy mennyire jól esett az a meleg fogadtatás, amelyben a szovjet kormány és nép bennünket részesített. Teljesen meg vagyok elégedve tárgyalásainkkal, amelyek lehetővé tet-ték számomra, hogy jobban megismerjem mind Önt, mind Hruscsov és • Molotov urat, mind pedig a Szovjetunió más vezetőit és valamennyiükkel megerősítsem a szívélyes barátság kötelékeit. Jobban megértettük egymást és meggyőződhettünk róla, hogy mindanynyian a haladást és a békét kívánjuk. A francia-szovjet barátság megszilárdult, és jövő terveinek fejlődése előtt széles távlatok nyílnák meg. Kérem Önt, hogy nevemben adja át az egész szovjet kormánynak és népnek köszönetemet; boldogságot és bőséget kívánok a Szovjetuniónak. A béke és az emberiség testvérisége érdekében a népeink közötti barátságot kívánom. Indonéz parlamenti küldöttség a Szovjetunióban Moszkva, május 21. (ČTK) — Szartono, Indonézia parlamenti elnöke és az őt kísérő képviselők május 20-án meglátogatták Razlivót. Ezután megtekintették Szmolniban Lenin szobáját. A vendégek részt vettek azon az ebéden, amelyet N. I. Szmirnov, a leningrádi helyi tanács elnöke rendezett tiszteletükre. Szartono és kísérete ugyanaz nap visszautazott Moszkvába. Az indonéz parlament képviselőinek egy csoportja május 19-én és 20-án a Krim félsziget déli partján tartózkodott. A vendégek megszemlélték a krimi üdülőket és szanatóriumokat. Az indonéz képviselők május 20-án Szimferopolba, majd Moszkvába utaztak. Moszkvában tanácskoznak a világ tudósai Moszkva, május 20. (ČTK). — Már hatodik napja tart Moszkvában az össz-szövetségi fizikai értekezlet, amelyen mintsgy 60 külföldi tudós is részt vesz. Megjelentek Nagy-Britannia, az USA, Franciaország, Svédország, Csehszlovákia és több más állam tudósai. Az értekezlet, amely a nagy energiájú molekulák fizikájával foglalkozik, felkeltette valamenynyi külföldi tudós figyelmét. A szovjet tudósok beszámolói és jelentései I viták folynak. az értekezleten, váltakoznak a külföldi szakemberek beszámolóival és előadásaival. Az értekezlet főként a nagy energiájú molekulák különböző gyorsítói építésének kérdéseivel, foglalkozik. E tekintetben az jellemzi az értekezletet, hogy megszilárdítja a tudósok alkotó együttműködését és kapcsolatait, amelyeket már az előző nemzetközi értekezleteken felvetettek. Az egyes szekciók tanácstermeiben élénk Újabb összetűzések Ciprus szigetén Nicosia, május 20. — Vasárnap görög zászlókkal felvonuló diáklányokra és diákokra, akik az EOKA felszabadító mozgalmat éltető táblákat emeltek magasba, a közbelépő angol katonák könnygázbombákat dobtak Nicosiában. minthogy at tüntetők köveket dobáltak feléjük — jelenti a Reuter. Limaszolban vasárnap bombák robbantak, ezért az angol katonai hatóság kimenő tilalmat rendelt el. Attlee. volt munkáspárti miniszterelnök — mint az AP közli — levelet írt az angol Munkáspárt egyik hetilapjában az Observerben, s ebben kijelenti, hogy az angol kormány Cipruson és Szingapúrban az ábrándok világába tartozó védelmi előnyök árnyékáért cserébe, Anglia ottani kapcsolatainak lényegét veszíti el. „A történelem megtaníthatta volna az angol kormány tagjait arra,hogy amikor megszakadnak az alkotmányreformokról folytatott viták, és a nemzeti mozgalom vezetőit száműzik vagy börtönbe zárják, a vezetés szélsőséges elemek kezébe csúszik ..." — írja a levélben. Attlee javasolta, hogy az angol kormány hívja meg Makariosz érseket — akit az angol kormány egy indiai-óceáni szigetre deportált — a Londonban tartandó tárgyalásokra. Mint a Reuter közli, a görög olajtársaság munkásai, tiltakozásul a kétciprusi fiatalnak a napokban történt felakasztása miatt, elhatározták, hogy megtagadják az olajkirakodást az angol tartályhajókból. A munkások ugyanakkor elhatározták Görögországban, hogy egyetlen Ciprus-szigetére tartó angol polgári vagy katonai repülőgépet sem látnak el üzemanyaggal. Franciaországi riportsorozatunk Prága—Párizs 3 óra alatt M ájus 5-én Párizsban nemzetközi vásár nyílt meg, amely 3 héten keresztül az érdeklődés középpontját képezi. A világ minden tájáról képviseltetik magukat az egyes országok, a nagyobb vállalatok. Ki hajóval,' ki vasúton, ki repülőgéppel érkezett. hogy ezen a nagy fontosságú rendezvényen részt vegyen. Jómagam repülővel érkeztem Párizsba és szándékomban van az olvasót tájékoztatni élményeimről. Prágából délután 3 órakor indáit repülőgépünk — az Air Francé négymotoros hatalmas gépe. A gép minden elképzelhető kénvelemmel van berendezve és kb. 70 utas szállítására alkalmas. . Minden utasnak két nagy térkép áll rendelkezésére. amelyen egyrészt a vállalat valamennyi útvona- - • lát, másrészt pedig a prága—párizsi utat követheti figyelemmel. Az első pillanattól kezdve tanúi voltunk a franci,ák hagyományos udvariasságának és figyelmességének. Alig foglaltunk helyet,- a gép még fel sem szállt, máris újságokat hordoztak körül ; utána pedig édességet. A felszállás percébert egy repülőtiszt jött hátra a pilótafülkéből és a kapitány nevében francia, orosz valamint angol nyelven üdvözölte az utasokat, név szerint bemutatta a gép parancsnokát, néhány technikai adattal szolgált a gépről és kellemes utat kívánt, A flép simán felszállott, észre ** sem vettük és máris 3000 m magasságban siklottunk. A repülőgép berendezése nem csupán korszerű, kényelmes, hanem igen célszerű is. Mindjárt a felszállás után előkerültek az ételhordó wtálcák (minden ülöheiy hátsó támlájában voltak elsüllyesztve) és pillanatok alatt mindenkinek pompás ebédet tálaltak — amellett oly Ízlésesen, hogy bármelyik elsőrendű étteremnek becsületére vált volna. Az ebéd előételből, kétféle húsból, salátából, süteményből és gyümölcsből állott. Ara már benne volt a repülőjegyben. Ezenfelül, amennyiben az utasok italokat is kívántak, azt már meg kellett fizetniök. Az idő sajnos elég borús volt, így majdnem állandóan a felhők felett repültünk és nem sokat láttunk az alat tunk elterülő vidékből. A repülőgép teljesen simán, minden himbálódzás nélkül repült, s észre sem vettük, már az orlyi repülőtéren voltunk. Az útlevél és vámvizsgálat igen gyorsan és előzékenyen folyt le és már autóbuszon útban is voltunk Párizs felé. Rul ár az úton meglepett a nagy forgalom. Mindez azonban töredéke volt csupán annak, ami a városban várt ránk. Az autóbuszok, autók és motorkerékpárok szűnni nem akaró áradata hömpölygött felénk. Hihetetlen, mily mesterien kezelik a gépkocsivezetők a kormányt, mily sebesen hajtanak és mily hajszálpontosan fékezik le autójukat a gyalogosok előtt. Párizsban a gépkocsivezetők nagyon vigyáznak a gyalogjárók életére — másképp ez nem is volna lehetséges £z óriási forgalom közepette. Bár Prágában még elég hideg volt az időjárás, Párizsban már a nyár szele csapott meg. Az emberek kabát nélkül sétálnak az utcán, minden teljesen zöld, a gyümölcsfák pazar színekben pompáznak. A város tele van idegenekkel. Akármerre megyünk, mindenfelé angol, német, cseh nyelv hallatszik. Megérkezésem óta már néhány nap eltelt és így visszatekintve megállapíthatom, hogy a város gyors ütemben készült t nemzetközi vásárra, amely komoly eseménynek ígérkezík. Párizs, 1956. május Bernáth József