Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)

1956-05-22 / 142. szám, kedd

Bazaltot fém helyett A CSKP KB irányelvtervezetében népgazdaságunk fejlesztésének második ötéves terve összeállításában pártunk a legfontosabb ipari ásványok geológiai tartalékának alapvető növelésére irányít bennünket. Értékes ásványunk, amelyből elegendő mennyiségű van hazánkban — a bazalt. Az olvasztott bazaltból különféle gyártmányokat készítünk, mint pl. csöveket, íveket, hidrociklonokat, formákat, T-darabokat, Y-d«rabokat, kövezetburkolást, vályúkat stb., melyeket sikeresen felhasználunk az ipar és a mezőgazdaság különféle ágazataiban. Ezeket a gyártmányokat edd'g többnyire fekete ércből készítettük, melyet kénytelenek voltunk drága pénzért külföldről behozni. Az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy az öntött bazalt kitűnően pótolja a fekete fémeket és az acélt. Az öntött baziltből készített gyártmányok legnagyobb előnye a nagy tartósság, a nagy ellenállóképesség a nedvességgel szemben és a legkülönfélébb savakkal és lúgokkal szemben. A Könnyűipari Megbízotti Hivatal a Szlovák Szakszervezeti Tanács Technika Házával együttműködve, meg akarja ismertetni technikusainkkal és a többi érdeklődőkkel az öntött bazaltgyártníányok felhasználásának lehetőségeit és a különféle formaöntvények gyártásának technológiai lehetőségeit. Ezért szerdán, május 23án 9 órakor a Kocelová 17. sz. alatti a Technika Házában „A bazaltfeldolgozási technika napját" rendezik. Itt szakelőadásokat tartanak a bazaltról és annak tulajdonságairól, továbbá az öntött bazaltból készített gyártmányok gyakorlati felhasználásának lehetőségeiről. A nemzetközi barátság ügyének erősítése űfahh mt; (Folytatás az 1. oldalról) győztes utat törnek maguknak és a nemzetközi élet általánosan elismert törvényévé válnak. Csehszlovákia dolgozói örömmel üdvözlik a moszkvai francia-szovjet beszélgetések eredményeit. A francia-szovjet tárgyalások még jobban megnyitják a kapukat az európai légkör további átható megjavulása számára. Eltűnnek további akadályok, melyek a népeket már a „hidegháború" időszakában erőszakosan elválasztották egymástól és melyeket a békés együttélés ellenfelei a szocializmus felé haladó országok elé állítottak. Köztársaságunk kormánya szívósan törekszik a más országokkal való baráti és rendezett kapcsolatok felújítására. A Csehszlovák Köztársaság kormányának múlt évi augusztus 10-én tett nyilatkozatában kijelentette, hogy kormányunk „a maga részéről mindenképpen hajlandó hozzájárulni minden olyan kérdés megoldásán hoz, mely Csehszlovákia és más államok kölcsönös kapcsolataiban eddig megoldatlan, és elősegíteni kívánja a más országokkal való kapcsolatok felújításában társadalmi rendszerre való tekintet nélkül a kölcsönös tiszteleten alapuló baráti kapcsolatok fejlesztését, melyek az egymás belügyeibe való be nem avatkozáson és a kölcsönös érdekek tiszteletben tartásán alapulnak". Hosszúéves hagyományos barátság és együttműködés kapcsol össze bennünket a Francia Köztársasággal. Népünk még az elnyomás időszakában őszintén csodálta Franciaország forradalmi népének hősiességét és nagyságát, önfeláldozását a szabadságért folytatott harcban, mely gyakran ösztönözte döntő ellenállásra Csehszlovákia népeit is az elnyomás idején. Az első és második világháború időszakaiban a német imperializmus elleni harcban közösen ontott vér pecsételte meg a franciák, csehek és szlovákok közötti őszinte barátságot. A francia kultúra mindig nagy elismerést és csodálatot váltott ki népünknél. És polgáraink, akik Franciaországból hazatérnek, arról az őszinte barátságról beszélnek, melyet a franciák mr'lliói éreznek népeink és országunk iránt. A francia-csehszlovák barátság kapcsolatait még a hidegháború kellemetlen évei sem tudták meggyengíteni. Ma éppolyan szilárdak, mint évekkel ezelőtt voltak. Ezért minden polgárunk megelégedéssel üdvözli kormányunknak a francia-csehszlovák kapcsolatok teljes normalizálására irányuló törekvését, a két ország közötti sokoldalú együttműködés felújítását. Christian Pineau francia külügyminiszter Moszkvából Párizsba vezető útját megszakítva, Prágába látogat. Szilárdan hisszük, hogy rövid látogatása is hozzájárul Franciaország és Csehszlovákia közeledéséhez. Minden újabb nemzetközi tárgyalás azt bizonyítja, hogy az embereket egybekapcsoló dolgok sokkal jelentősebbek és számosabbak, mint azok, melyek elválasztották egymástól a népeket. A nemzetek szilárdan magukévá tették a tartós békés együttélés nemes gondolatát és nincs az az erő, mely ezt megbonthatná. Ötven kunčicei doliozó Magyarországra utazott ta-jrszíalatcjerére A kunčicei Klement Gottwald Oj Kohóművekből az üzemi klub autóbuszán 50 legjobb dolgozó, mester, technikus és szakszervezeti funkcionárius Magyarországra utazott. A kunčicei dolgozókat az uj Sztálinvárosba hívták meg négynapos látogatásra. A látogatás alkalmával megtekintik a J. V. Sztálin Műveket, a legnagyobb magyar kohókombinátot és kölcsönösen kicserélik tapasztalataikat. A Bécsi Filharmónia vendé-szereplése Vasárnap délelőtt a Bécsi Filharmónia hangversenyt adott a bratislavai Nemzetközi Zenei Fesztivál keretében. A bécsi vendégeket Rudolf Morált, a leghíresebb osztrák karmesterek egyike vezényelte. A műsor, amelyen Mozart, Schubert és Johann Strauss művei szerepeltek, nagy likért aratott. Magyar iskolaü^yi dolgozók Szlovákiában E napokban a Magyar Népköztársaság iskolaügyi minisztériuma dolgozóinak 33-tagú küldöttsége tartózkodik Szlovákiában. A magyar iskolaügyi dolgozók 10 napos látogatásuk során kicserélik tapasztalataikat a mi iskolaügyi dolgozóinkkal és meglátogatnak több általános és szakiskolát. Lerakták Ján Šverma emlékművének alapkövét Csehszlovákia Kommunista Pártja megalapításának 35. évfordulója keretében vasárnap, május 20-án Lipt. Mikulásban — a Felső-Vág munkásosztályának forradalmi hagyományokban gazdag városában — a žilinai kerületi pártbizottság plénumának tagjai ünnepi ülésre ültek össze. A bőrgyár nagytermében tartott ülésen résztvett az SZLKP KB küldöttsége, melynek tagjai Dénes Ferenc, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke, Ondrej Klokoč, a kulturális ügyek megbízottja és Miloš Krno író voltak. A bővített plénum ülésén a Nemzeti Front kerületi és járási szerveinek képviselőin kívül jelen volt Szlovákia Kommunista Pártja besztercebányai kerületi bizottságának háromtagú küldöttsége is, Pavol Tonhausernek, a kerületi pártbizottság vezető titkárának vezetésével. Részt vett az ülésen a žilinai kerületből egybehívott 50 régi harcos, akik egész életükön át hűségesen kivették részüket Csehszlovákia Kommunista Pártjának harcaibői. Köztük voltak a szlovák munkásosztály forradalmi hagyományainak hordozói, az 1918. évi Lipt. Mikuláš-i dicső május első napjának résztvevői és azok, akik 1921-ben a történelmi jelentőségű lubochňai kongresszus napjaiban Csehszlovákia Kommunista Pártjának bölcsőjénél álltak. Szlovákia munkásosztályának a žilinai kerületben folytatott hősi harcairól, mely a CSKP vezetése alatt az elmúlt 35 év során új nagy győzelmeket aratott, Karol Šavel nemzetgyűlési képviselő, Szlovákia Kommunista Pártja kerületi pártbizottságának vezető titkára beszélt. A CSKP megalapítása 35. évfordulójának ünnepségei alkalmából a ChoCsehszlovákia eddig 52 állammal kötött kereskedelmi szerződést Köztársaságunknak igen kiterjedt gazdasági kapcsolatai vannak más országokkal. Tulajdonképpen a világ összes államaival kereskedünk. 52 országgal a csehszlovák külkereskedelem kereskedelmi szerződést k^ptt. Ezek a szerződések általános jellegűek, és kölcsönös előnyökön alapulnak. Ezenkívül Csehszlovákia 43 állammal •kötött árucsere egyezményt. Oj kereskedelmi egyezményekre került sor Burmával, Ceylonnal, Jugoszláviával, Kanadával, Koreával, Portugáliával, Szudánnal, Svédországgal és Vietnammal. Az idén további országokkal készítünk elő kereskedelmi kapcsolatokat, és ezekkel alapvetően kiterjesztjük az árucserét. Népgazdaságunk számára igen nagyjelentőségűek a hosszúlejáratú kereskedelmi szerződések, melyeket mindenekelőtt a Szovjetunióval, a népi demokratikus országokkal és Egyiptommal, Burmával, Argentínával, Afganisztánnal és Izlanddal kötöttünk. Köztársaságunk külkereskedelmének kétharmadát a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal való kapcsolatok képezik. De a kapitalista államokkal is állandóan bővülnek kereskedelmi kapcsolataink. 1955-ben több mint egyharmadával több kereskedelmi egyezményt kötöttünk, mint egy évvel azelőtt és idén a kapcsolatokat tovább fejlesztjük. Az 1956. évi Ausztriával kötött kereskedelmi egyezmény 55 százalékos emelkedéssel, az NSZK-val kötött egyezmény 63 százalékkal, a Belgiummal kötött kereskedelmi egyezmény körülbelül egyharmadával, Dániával és Portugáliával körülbelül kétszeresére, Svédországgal háromszorosára bővül. A Törökországgal folytatott kereskedelem terjedelme az idén 40 százalékkal emelkedik. pok alatti Ostredok csúcson lerakták Ján S ver ma, a Szlovák Nemzeti Felkelés hőse emlékművének alapkövét. Chabenecről, ahol a Szlovák Nemzeti Felkelésben 11 évvel ezelőtt Ján Šverma, Csehszlovákia Kommunista Pártjának hű fia, a Szlovák Nemzeti Felkelés hőse. a rettenthetetlen bajnok életét áldozta, staféta futott ki és az Alacsony Tátra behavazott hegyoldalain át rézsisakban egy marék földet hozott, melyet az SZLKP KB küldöttsége nevében Ondrej Klokoč, a kulturális ügyek megbízottja helyezett az emlékmű alapkövéhez. A kegyeletes aktus után, melyen az SZLKP kerületi bizottsága plénumának tagjain kívül számos küldöttség vett részt a žilinai kerület üzemeiből és falvaiból, a Chopok alatti hegyi felvonóállomás terén felléptek a népi alkotó együttesek csoportjai. Megkezdődtek az érettségi vizsgák A szlovákiai 11-osztályos középiskolákban hétfőn, május 21-én megkezdődtek az érettségi vizsgák. Az érettségi bizottságok«elé /100 fiú és leány járul, hogy bizonyságot adjon tudásáról. A 11-osztályos középiskolák növendékei ebben az iskolaévben szlovák nyelvből, orosz nyelvből, matematikából és egy kiválasztott tárgyból érettségiznek. A magyar tannyelvű iskolákban ezenkívül magyar nyelvből is vizsgáznak. A berlini Vígopera Prágában A berlini Vígopera Richard Strauss Hallgatag asszony című operájának bemutatása után vasárnap a prágai Smetana Színházban K. M. Weber Bűvös vadász című operáját játszotta Walter Felsenstein kitűnő rendezésében. A német vendégek magas színvonalú művészi teljesítménye megnyerte a prágaiak tetszését, akik lelkes ünneplésben részesítették az énekeseket és a zengkart. Súlyos vasúti szerencsétlenséget okozott egy vasúti pályaőr vigyázatlansága Pénteken, május 18-án a Moravská Chrastava-i (svitavai járás) vasút! átjárójánál szerencsétlenség történt. Az 5013. számú tehervonat beleszaladt a vasúti síneken éppen átfutó teherautóba. A teherautó három utasa súlyosan megsebesült Ac az epvik utas, Jindŕich Škrač halá'át lelte. A teherautó erősen megrongálódott. Mint megállapítást nyert, a szerencsétlenséget a ČSD sorompókezelője okozta, azzal, hogy a sorompót a .vonat érkezése előtt felengedte. u iiiimimimiiiiiimiiuiHiuiiiimiiiiiiiimimi nmiimmiimmiimiim VÁLASZ AZ OLVASÓK KÉRDÉSEIRE Az osztályharc tovább folyik Sz. J. ipolyhidvégi olvasónk szerkesztőségünkhöz írt levelében azt kéri, magyarázzuk meg, hogy ki a kulák, valamint, hogy mindenki kulák-e, akit a helyi funkcionáriusok, egyes személyek — megtörtént a múltban — valamilyen személyes ügyből, bosszúból kifolyólag annak nyilvánítottak. Olvasónk kérdése nem elszigetelt, egyedülálló jelenség, sokakat foglalkoztat ma az osztályharc kérdése s ez indokolttá és szükségessé teszi, hogy a felvetett kérdésekkel lapunk hasábjain, a nagy nyilvánosság előtt foglalkozzunk. Rendkívül fontos az osztályharc kérdéseivel foglalkozni azért, mert ha Sz. J. levelében nem is veti fel nyíltan a kérdést, ennek ellenére levele egész mondanivalójából kitetszik a leglényegesebb kérdés: vajon az utóbbi időkben, főleg az SZKP XX. kongresszusa óta történt események nem hoztak-e döntő változásokat a falusi osztályharcban, sőt, hogy egyáltalán időszerű-e ma osztályharcról beszélni? Rögtön hozzá kell tennünk, hogy ezeknek a kérdéseknek a felvetése sem elszigetelt jelenség, számos ember, párttagok és funkcionáriusok előtt is felvetődött már. S hogy felvetődött, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az utóbbi időkben az osztályharcban száOJ SZÓ 1956. május "35. mos helyen bizonytalanság, elvtelenség ütötte fel a fejét. De valóban hogyan is állunk ma a falusi osztályharccal? Kezdjük a dolog velején, van-e ma nálunk osztályharc? E kérdésre a leghelyesebben a következő kérdéssel felelhetünk: Van-e ma nálunk osztályellenség? Van, — itt vannak még a volt kizsákmányoló osztály maradványai és főleg ma is megvan a legszámottevőbb kizsákmányoló osztály, a kulakok kizsákmányoló osztálya. Szükséges hangsúlyozni, hogy pártunk fő irányvonala, amelyet a CSKP X. kongresszusa tűzött ki, az SZKP XX. kongresszusának tanításai és útmutatásai fényében is helyesnek bizonyult és továbbra is érvényben marad. így változatlanul érvényben marad a CSKP X, kongresszusának irányvonala a falusi osztályharc kérdéseiben is, — ez pedig a kulákok gazdasági korlátozása és politikai elszigetelése. Bár az elmúlt évek folyamán már több ízben volt részletes magyarázat tárgya, hogy mit értünk a kuiákok gazdasági korlátozása és politikai elszigetelése alatt, mégsem árt, ha ezekre röviden újból kitérünk. Mit jelent tehát a kulák gazdasági korlátozása? Azt, hogy törvényes intézkedésekkel határt szabunk a kulák gazdasági terjeszkedésének és kizsákmányolási lehetőségeinek. A ' kulák gazdasági korlátozását szolgálják az olyan intézkedések, mint, hogy pl. felső határt szabtunk a kulákgazdaságok terjedelmének, korlátoztuk a föld adás-vételét, a kulákgazdaságok nem tarthatnak és nem vásárolhatnak nagy teljesítményű mezőgazdasági gépeket és ha a kulák alkalmazottat tart, annak munkáját az állami munkadíjszabás szerint köteles megfizetni, nem pedig saját kénye-kedve szerint. Hiba történt aztán ott, hogy ezeket a helyes elveket gyakorlati megvalósításuk során elferdítették, az osztályharcban helytelen, erőszakos, megengedhetetlen törvénysértő módszereket alkalmaztak. Tetézte ezeket a hibákat még az, hogy az osztályharcot — csak az adminisztratív rendszabályokat látva — elszakították lényegétől, a Iegfontosabbtól, a politikai-ideológiai harctól, a dolgozó parasztok közt végzendő politikai felvilágosító munkától. Ismeretes, hogy pártunk Központi Bizottsága 1953. szeptemberi ülésén feltárta a parasztkérdés gyakorlati alkalmazásában elkövetett hibákat és ennek kapcsán elítélte az osztályharcban helytelenül alkalmazott adminisztratív módszereket, hangsúlyozva egyrészt, hogy a kulákok gazdasági korlátozása semmiesetre sem jelenti a kulákgazdaságok felszámolását, vagy e gazdaságokban a termelés megbénítását, másrészt, hogy az adminisztratív rendszabályok helyes alkalmazása mellett is az osztályharc lényegét, •.:?. osztályharc legfontosabb tennivalóját a dolgozó parasztok közt végzendő politikai felvilágosító munka képezi. Ismeretes az is, hogy a Központi Bizottság javaslatai alapján a kormány több intézkedést foganatosított, amelyekkel elejét venni igyekezett az adminisztratív módszerek helytelen alkalmazásának és az osztályharcot a helyes irányba, politikai síkra terelte. Ezen intézkedések következtében eltörölték az oly sok visszaélésre alkalmat adó kuláklistát, megszüntették a kulákok magasabb beadási kötelezettségét, de az összes intézkedések közül a legfontosabb a törvényesség megszilárdítása volt a kulákokkal szemben, annak az elvnek a hangsúlyozása, hogy maga az a puszta tény, hogy valaki kulák, még semmi esetre sem jelent büntetendő cselekményt. •Persze, mindezek: a kuláklista eltörlése, a kulák magasabb beadási kötelezettségének megszüntetése után, valamint az után, hogy a kulákgazdaságok számára is biztosítani kell <> zavartalan termelési feltételeket és hogy a kulákokkal szemben is a törvényességet hangsúlyozzuk, sok emberben vetődött és vetődik még ma is fel a kérdés: mi is hát akkor az osztályharc, milyen eszközökkel harcolunk a kulákok ellen? Mint már cikkünk elején mondottuk, az osztályharc két részből, a kulákok gazdasági korlátozásából — ennek lényegét a fentiekben kifejtettük — és politikai elszigetelésükből áll. Mit jelent politikailag elszigetelni a kulákot? Érdemes és szükséges ezzel a kérdéssel kissé részletesebben foglalkozni, mivel e kérdés fogalmát sok helven nagyon is egyoldalúan értelmezik. Ügy fogják fel a kulák politikai elszigetelését, hogy az csak a kulák kizsákmányoló voltának leleplezéséből áll. Ogy vélik, elég, ha a dolgozó parasztokkal megértetik, hogy a kulák osztályellenség, s ezáltal kivonják őket a kulák befolyása alól. Pedig ennek is, mint minden éremnek, két oldala van, s a kulák kizsákmányoló voltának megmagyarázása és megértetése a dolgozó parasztokkal az éremnek csak az egyik oldala. Az érem másik oldala, hogy ugyanakkor, azzal egyidőben, hogy a kulák osztályidegen voltának megmagyarázásával kivonjuk a dolgozó parasztokat a kulák befolyása alól, rá kell vezetnünk ől:ct a szocialista nagyüzemi gazdálkodás, a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Az osztályharc nem le'iet öncél, az osztályharcot nem azért vívjuk a falun, hogy a kulákot gazdaságilag korlátozzuk és politikailag elszigeteljük. Bár mindez döntő tényező, de önmagában véve kevés. Kevés, ha ez az osztályharc nem szolgálja pártunk fő irányvonalát, a kitűzött célt, a mezőgazdasági termeié fellendítését, a szövetkezeti gazdálkodásra való áttérést — hazánkban a szocializmus építését. Azzal, csupán azzal, hogy a kulákot gazdaságilag korlátozzuk és politikailag elszigeteljük, a feltételeknek csak egy — bár jelentős — részét teremtettük meg a cél megvalósítása, a szocialista nagyüzemi gazdálkodás megteremtése érdekében. De a feltételek megteremtése még semmi esetre sem jelenti a megvalósult célt, a feltételek megteremtésétől még nem növekszik a mezőgazdasági termelés, nem gyarapsz.k és nem erősödik a szövetkezeti mozgalom. Ezért nem lehet és nem szabad a falusi osztályharcot egész politikai, társadalmi és gazdasági éle-