Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)

1956-05-21 / 141. szám, hétfő

Zárónyilatkozat s szovjet-francia tárgyalásokról Moszkva, május 19. (TASZSZ) — | A Szovjetunió kormányának meghívá­sára 1956. május 15-től 19-ig Moszik­vában tartózkodott Guy Mollet, a Francia Köztársaság miniszterelnöke, Christian Pineau francia külügyminisz­ter és kíséretük. Moszkvai tartózkodásuk idején tár­gyalásokat folytattak N. A. Bulganyin­nal, a Szovjetunió Minisztertanácsénak elnökével, N. Sz. Hruscsovval, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa Elnökeégének tagjával és V. M. Molotowal, a Szov­jetunió Minisztertanácsának első elnök­helyettesével, a Szovjetunió külügymi­niszterével, valamint más szovjet veze­tő személyiségekkel. A tárgyalásokon szovjet és francia tanácsadók és szakértők is részt vet­tek. A barátságos és szívélyes őszinte­ség légkörében és a kölcsönös meg­értés szellemében lefolyt tárgyaláso­kon hasznos eszmecsere folyt mind a francia—szovjet kapcsolatok kérdésé­ről és e kapcsolatok megjavításának módozatairól, mind pedig egész sor nemzetközi kérdésről. Ennek alapján hasznosan meg lehetett vitatni a kér­déseket és a vitában kitűnt, hogy egész sor kérdésben azonos a két kormány álláspontja; azokat a kérdéseket ille­tően, amelyekkel kapcsolatban nem si­került csökkenteni a nézeteltéréseket, a tárgyalások legalább a felek állás­pontjának jobb megértésére vezettek. A két kormány képviselői egyönte­tűen megállapították, hogy a Szovjet­unió és a Francia Köztársaság között — amelyeket a barátság hosszú évekre visszanyúló hagyományai fűznek össze — a jó kapcsolatok a kölcsönös meg­értés és megbecsülés alapján fejlőd­nek. Mind a két kormányt az a törekvés hatja át, hogy fáradozzék a nemzetközi feszültség enyhítésén. Mind a két kor­mány elismerte, hogy a francia—szov­jet kapcsolatok fejlesztése és megjaví­tása minden területen, mind a két nép érdeke és lényegesen előmozdítja az egyetemes béke és biztonság megszi­lárdítását. A két kormány megelégedéssel álla­pította meg, hogy az utóbbi időben ja­vulás állt be a nemzetközi helyzetben. A Szovjetunió és Franciaország képvi­selői azonban úgy vélik, hogy jelenleg nincs még meg az államok között a szükséges nemzetközi bizalom. A Szovjetunió és Franciaország képviselői hangsúlyozzák, hogy szilárd elhatáro­zásuk olyan intézkedéseket tenni, ame­lyek elősegítenék a kölcsönös bizalom szilárdulását és az államok közti vi­szony javulását, bármilyen különbségek is vannak az államok politikai, gazda­sági és társadalmi rendszerei között. A Szovjetunió és Franciaország képviselői elismerték a vezetők személyes érint­kezésének jelentőségét, kifejezték re­ményüket, hogy a jövőben az ilyen kap­csolatok fejlődni fognak a különböző országok államférfiai között. A Szovjetunió és a Francia Köztár­saság képviselői emlékeztetnek az Egyesült Nemzetek Szervezete alapok­mányának elveihez való ragaszkodásuk­ra. Ezeknek az elveknek a hatékony alkalmazása elö kell hogy segítse a megoldatlan problémák következetes rendezését. Megerősítik, hogy kormá­nyaik ragaszkodni kívánnak až alap­okmány rendelkezéseihez, amelyek elő­írják, hogy bármely nézeteltérést békés eszközökkel kell rendezni és megtiltják az erőszakkal való fenyegetőzist avagy az erőszak alkalmazását, kivéve az ön­védelem eseteit. Kifejezik meggyőződé­süket, hogy az államok békés egymás mellett élésének és barátságos együtt­működésének fő alapja a területi épség és a szuverenitás kölcsönös tiszteletben tartása, a meg nem támadás, az egy­más belügyeibe való be nem avatkozás. Az európai biztonság kérdéseiről folyt eszmecsere során kitűnt, hogy a két kormány álláspontja megegyezik abban, hogy az európai béke és bizton­ság döntő jelentőségű az egyetemes béke fenntartása szempontjából. Az európai problémák rendezése eszközei­ben azonban nem állapodtak meg. A két kormány folytat j - az együtt­működést az egyetemes béke megszi­lárdítása, a rendezetlen fontos kér­dések megoldása érdekében. Meggyő­ződésük, hogy erőfeszítéseiknek .vala­mint az ugyanazon békeakarattői lel­kesített más kormányok erőfeszítései­nek eredményeként megteremtődik a nemzetkőzi bizalom, végleg meg szűnik a hidegháború, megszű nik a fegyverkezési hajsza és ez­zel a népek megszabadulnak az flj háború veszélyétől. A leszerelés kérdése A Szovjetunió és Franciaország képviselői a tárgyalásokon széles kör­ben megvitatták a leszerelés kérdé­sét és egyetértenek abban, hogy a le­szerelés a jelen körülmények között halaszthatatlan nemzetközi feladat. Meggyőződésünk, hogy e kérdés meg­oldása rendkívül fontos a nemzetközi feszültség csökkentése, a bizalom megszilárdítása és a katonai kiadá­sok okozta terhek könnyítése szem­pontjából. A Szovjetunió kormánya és Fran­ciaország kormánya tovább folytatja erőfeszítéseit, hogy az Egyesült Nem­zetek Szervezetében megegyezés jöj­jön létre a leszerelésről. A két kor­mány hangsúlyozza a nuk'eáris lesze­relés igen nagy jelentőségét és an­nak szükségességét, hogy az atom­energiát kizárólag békés szükségle­tekre használják fel. Ez marad to­vábbra is közös céljuk és folytatják erőfeszítéseiket e cél eléréséért. A két kormány folytatja erőfeszí­téseit, hogy megegyezés jöjjön létre arra vonatkozólag, hogy haladékta­lanul tegyenek lépéseket az államok fegyveres erőinek megfelelő nemzet­közi ellenőrzés mellett, a fegyverzet kellő csökkentésével történő lényeges csökkentése felé. elsősorban pedig az öt nagyhatalom fegyveres erőinek és fegyverzetének csökkentése felé. A francia kormány elismeri a szov­jet kormány azon elhatározásának je­lentőségét, amelynek értelmében egy­oldalúan csökkentette fegyveres erőit és fegyverzetét; az a véleménye, hogy ez az elhatározás megkönnyítheti a leszerelésről folyamatban levő tár­gyalásokat. Az elmaradott országok gazdasági és technikai megsegítése Megvitatták az elmaradott orszá­gok gazdasági és technikai megsegí­tésének kérdését is. A Szovjetunió kormánya és Fran­ciaország kormánya teljes egyetér­tését fejezi ki arra vonatkozólag, h gy együttes erőfeszítésekre van szükség az elmaradott országok gaz­dasági és technikai megsegítése szem­pontjából. Ez lehetővé teszi az orszá­gok közötti szorosabb együttműködés létrejöttét és elősegítené a nemzet­közi feszültség enyhülését. A segélynek főként arra kell irá­nyulnia, hogy a segélyben részesülő országok olyan eszközök segítségével, amelyeket ők maguk szabadon vá­lasztanak, a lehető leggyorsabban elő­re haladhassanak a gazdasági és szo­ciális felemelkedés útján. Ezért a két kormánynak az a véleménye, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete ezen a téren olyan hasznos szerepet tölthet be, mint még soha. A szovjet vezetőket tájékoztatták a francia kormány idevágó terveiről. A szov­jet vezetők rokonszenvvel fogadták e tervek alapvető elgondolásait, de ugyanakkor fenntartották maguknak a jogot, hogy később fejthessék ki ál­láspontjukat az eléjük terjesztett terv megvalósításának módozatairól, elismerve, hogy ez a terv mélyreható tanulmányozást érdemel. A francia kormány hasonlóképpen a megértés szillemében vizsgálja meg a gazda­sági együttműködésre vonatkozó ál­talános európai egyezményről szóló szovjet javaslatot. Közel- és Közép- Kelet Az eszmecsere során a Szovjetunió és Franciaország képviselői megvizs­gálták a Közel- és Közép-Keleten ki­alakult helyzetet. Elismerték, hogy ez < helyzet a nemzetközi feszültség további enyhítésében és az egyete­mes béke szilárdításában érdekelt valamennyi kormány komoly figyel­mét érdemli. Franciaország képviselői kijelen­tették, hogy érdeklődéssel fogadták a Szovjetunió külügyminisztériumá­nak a közel-keleti helyzetről 1956. április 17-én kiadott nyilatkozatában foglalt következtetéseket. A két kormány megállapodott, kellő támogatásban részesíti az Egye­sült Nemzetek Szervezetét a palesz­tinai körzet békéjének tartóssá téte­lét szolgáló erőfeszítéseiben és ab­ban, hogy a Biztonsági Tanács meg­felelő határozatait teljesítsék. Támogatják az Egyesült Nemzetek Szervezetének kezdeményezését, amelynek az a célja, hogy az érde­kelt felek számára elfogadható ala­pon biztosítsa az arab államok és az Izrael közti vitás kérdések békés rendezését. | Támogatásban részesítik az Egye­sült Nemzeteket a menekültek sorsa megjavítását szolgáló erőfeszítései­ben. Dél-Kelet Ázsia A két kormány képviselői tanul­mányozták a genfi értekezlet elnökei londoni megbeszéléseinek eredmé­nyeit, üdvözlik az általuk nyújtott támogatást, amely elősegíti az 1954. évi megállapodások megvalósítását, a délkelet-ázsiai béke szilárdítását. A szovjet-francia kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése A Szovjetunió és Franciaország kép­viselői között eszmecsere folyt a kSt ország kereskedelmi kapcsolatainak fejlesztéséről is. A két ország kép­viselői megegyeztek abban, hogy minden eszközzel előmozdítják a fran­cia—szoviet árucsereforgalom fejlő­dését, mert elismerték, hogy ez köl­csönösen gazdasági érdekük, s ko­moly tényező a népek közeledése és kölcsönös megértése szempont iából. A két ország képviselői megegyez­tek abban, hogy az árucsereforgalom növelése és stabilitása elősegítésére hosszú lejáratú kölcsönös áruszállí­tási egyezményt kötnek, szem előtt tartva, hogy ez az egyezmény évről évre növekvő arányokban irányozna elő gépek és különböző gazdasági ágakhoz szükséges felszerelések, nyersanyagok és iparcikkek szállítá­sát Franciaországból a Szovjetunióba és megfelelően Franciaországot ér­deklő áruk szállítását a Szovjetunió­ból Franciaországba. Emellett figye­lemel lesznek arra, hogy az egyez­mény ne csak a két ország kereske­delmében hagyományos áruk é s anyagok szállítását írja elő, hanem a felek kölcsönös megegyezése alapján, más áruk és anyagok szállítását is. A két kormány képviselői meg­egyeztek abban is, hogy tovább ta­nulmányozzák a fogyasztási cikkek cseréjének, valamint a vevők és ez eladók közötti kapcsolatok megköny­nyltésének kérdését. Megállapodtak abban, hogy három­évi időtartamra sz-ió egyezmény megkötése végett 1956 szeptemberé­ben Párizsban tárgyalásokat kezde­nek, hogy az egyezmény 1957. január 1 én érvénybe léphessen. A szovjet fél képviselői kijelentet­ték, hogy a Szovjetunió — ameny­nyiben nem lesznek kereskedelmi korlátozások és hátrányos megkülön­böztetések — az említett időszakban jelentékenyen több francia árut vásá­rolhat és viszont több szovjet árut adhat el Franciaországban, úgy, hogy a hároméves időszak végére a Szov­jetunió és Franciaország áruforgal­ma az 1956. évinek körülbelül 3-4­szeresčre növekednék. A két kormány képviselői megelé­gedéssel fogadták, hogy megállapodás kitt lét.re a francia kikötők és a baitl­tenaeri szovjet kikötők közti hajójá­rat létesítésért A Szovjetunió és Franciaország kulturális kapcsolatai A két ország képviselői különös­figyelmet fordítottak a Franciaország és a Szovjetunió kulturáüs, tudomá­nyos és műszaki cseréiének kérdései­re. Nagy örömmel észlelték, hogy teljesen egyetértenek abban, hogy feltétlenül ösztönözni kell a csere minden lehető módon való fejleszté­sét. A francáé kormány közölte a szov­jet kormánnyal, hogy elő kívánja se­gíteni a két orszjg tudományos és művészeti kapcsolatainak bővítését; kijelenti, hogy hajlandó meghívni szovjet mérnököket és tudósokat, lá­togassanak el a francia atomeregia­főbizottság központjaiba és hajlandó megszervezni a moszkvai Nagy Szín ház balettcsoportjának előadásait Pá-, rizsban. A szovjet kormány a maga részé­ről kifejezte azt az óhaját, hogy to­vább kívánja erősíteni kulturális -•solatait Franciaországgal és ezen belül bővíteni kívánja az irodal­mi és időszaki kiadványok cseréjét Mind a két kormány elfogadta a jelen nyilatkozathoz mellékelt együt­tes nyilatkozat szövegét, amely meg­határozza a francia—szovjet kulturá­lis együttműködés elveit és formáit. Egyéb kérdések Franciaország és a Szovjetunió képviselői kijelentették elgondolásai-, kai különböző "urópaí közösségek, köz t Jc az atomenergia békés célok­ra való felhaszr.'lásának területén létesítendő európai közösség megala­kr.ásira vonatkozólag. A két kormány egyetértett abban, hogy fejleszteni kell az országok együttműködését az atomenergia bé­kés felhasználás., területén, így elö kell nozdítani az e téren való együtt­működést az Egyesült Nemzetek Szervezetének keretei között. Franciaország képviselői eszme­cserét folytattak szovjet kollégáikkal az algériai kérdésről, valamint a francia kormány algériai politikájá­ról A Szovjetunió képviselői kifejez­ték azt a reményüket, hogy a fran­cia kormány, liberális szellemben eljárva, ebben az annyira fontos kérdésben meg tudja találni a meg­felelő megoldást, a mai idők szelle­mében és a népek érdekében. A két kormány képviselői kifejez­ték, hogy kölcsönsen elégedettek tárgyalásaik eredményével és arra a megál'apodásra jutottak, hogy hasz­nos -.z ilyen érintkezések megismét­lése. N. A. BULGANYIN, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke GUY MOLLET, a Francia Köztársaság miniszterelnöke Nyilatkozat a Szovjetunió és Franciaország kulturális kapcsolatairól A Szovjetunió és a Francia Köztár­saság kormányküldöttségei közötti moszkvai tárgyalásokon eszmecsere folyt a Szovjetunió és Franciaország kulturális kapcsolatainak kérdései­ről. 1. A két kormány megállapodott abban, hogy küldöttségek és egyes személyek cseréjével kölcsönösségi alapon a legnagyobb mértékben biz­tosítani kell az együttműködést az Irodalom, a művészet, a tudomány, a technika, az egészségügy, az oktatás stb. terén. A felek ugyanezen az alapon diá­kokat is cserélnek majd, szem előtt tartva e csere kiszélesítését. 2. A két kormány kifejezi azt a szándékát, hogy kölcsönösségi alapon elősegíti az elért eredmények köl­csönös ismertetését, az említett terü­leteken oly módon, hogy mindegyik ország megfelelő tájékoztató anyagot kap, különböző kiállításokat rendez­nek, tankönyveket és tanszereket, tu­dományos és műszaki irodalmat és folyóiratokat cserélnek, továbbá meg­szervezik a színházak, művészegyüt­tesek vendégszereplését és hangver­senyeket szerveznek. A felek megállapodtak abban, hogy a francia kormány meghívá­sára a Szovjetunió Nagy Színházá­nak balettje franciaországi vendég­szereplésre utazik. 3. A két kormány tekintetbe vette az illetékes hivatalok között már folyt eszmecserét, kifejezte kívánsá­gát, hogy szorosabb együttműködés keletkezzék a rádió és a televízió te­rén a többi között azáltal, hogy hang versenyközvetítéseket szervez­nek, rádió- és televíziós műsorokat cserélnek kölcsönösségi alapon. 4. A két kormány megállapodott, hogy a filmzene kérdésében egyez­ménytervezetet dolgoznak ki. Ezt a legközelebbi jövőben alá lehet írni. Kifejezték azt a kívánságukat, hogy a két ország mindegyikének nyíljon lehetősége dokumentum- és kultúrfilmek nem kereskedelmi jel­legű bemutatására. 5. A két kormány elő fogja segí­teni mind az egyéni, mind pedig a kollektív sportkapcsolatok fejlődését, és tapasztalatot cserél testnevelési téren. 6. Megállapodtak, hogy kölcsönö­sen elősegítk az idegenforgalom kü­lönböző — egyéni és kollektív — for­máinak fejlesztését, szem előtt tartva a kedvezőbb anyagi és gazdasági fel­tételek megteremtését. 7. A két kormány erőfeszítéseket tesz, hogy minden lehetséges eszköz­zel elősegítse a két ország kulturális kapcsolatokkal foglalkozó legtekinté­lyesebb és legmagasabb színvonalú szervezetei és intézményei érintkezé­sének megteremtését és fejlesztését. 8. Megállapodtak abban, hogy előse­gítik a két ország szélesebbkörű és szabadabb értesüléscseréjét, hogy mindegyik nép jobban megismerje a másik kultúráját, életformáját és tár­sadalmi berendezkedését. A két kormány megállapodott, hogy a Szovjetunióban kölcsönösségi alapon orosz nyelvú francia folyóirat fog megjelenni. A folyóiratot illeté­kes francia szervek adják ki. A két kormány megegyezett abban, hogy tanulmányozni fogja a lehető­ségeket, ahhoz, hogy kölcsönösségi alapon létesítsenek a Szovjetúnióbafl francia olvasótermet, francia szépiro­dalmi, tudományos, műszaki irodal­mi művekkel és folyóiratokkal, vala­mint francia zenemüvekkel, Francia­országban pedig szovjet olvasótermet, szovjet szépirodalmi, tudományos, műszaki irodalommal, színművekkel és folyóiratokkal, valamint szovjet zeneművekkel felszerelve. 9. A két kormány kijelenti: egyet­ért abban, hogy meg kell ikeresni és tanulmányozni kell azoknak a szer­vezeteknek és intézményeknek új formáit, amelyek elősegítik a francia —szovjet kulturális kapcsolatok to­vábbi javítását. 10. A két kormány egyetértésre ju­tott arra vonatkozólag, hogy kívána­tos kulturális egyezmény előkészí­tése és aláírása, és ezért a két kormány megbízza megfelelő hivatá­lait, dolgozzák ki az egyezmény szö­vegét. Csökkent a bizalmatlanság a Szovjetunió és az Egyesült Államok között Stassen a szovjet leszerelés reális értékelésére szólítja fel a Nyugatot A londoni rádió jelenti, hogy Stas­sen, Eisenhower különleges leszerelé­si tanácsadója, az Egyesült Aiiamok képviselője a londoni leszerelési tár­gyalásokon, sajtóértekezleten bejelen­tette: május 28-án egy nyolctagú amerikai szakértő-csoport tanácsko­zásokat kezd, hogy áttekintse és meg­vizsgálja a londoni leszerelési tárgya­lások anyagát. Az AP hírügynökség véleménye szerint feltehető, hogy e csoport tervet is dolgoz ki arra, hogy az Egyesült Államok milyen intézke­désekkel válaszolhatna a szovjet le­szerelési határozatra. A szovjet leszerelési határozatta! kapcsolatban egyébként Stassen ki­jelentette: „Ez a bejelentés arra enged következtetni, hogy a szovjet kormány valóban a leszerelési tárgyalások foly­tatását kívánja." Megjegyezte azt is, hogy ez idö szerint kisebb a bizalmat­lanság a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok között, mint ezelőtt öt évvel, majd hozzáfűzte: „A szabad világnak (értsd: a Nyugatnak) tartózkodnia kell azonban attól, hogy akár eltúlozza, akár pedig lebecsülje a leszerelésről tett szovjet bejelentés jelentőségét." Az AP hírügynökség megjegyzi, hogy Stassen kijelentései ellentétben állnak a Washingtonban korábban közölt egyes hivatalos kommentárok szelle­mével. Az Egyesült Államok szárazföldi hadseregének egyik szóvivője rádió­jelentések szerint közölte a szenátus egyik bizottságával, hogy az ameri­kai szárazföldi hadsereg létszámát körülbelül 5 százalékkal csökkentik. A Reuter hírügynökség azonban köz­li, hogy Charles Wilson nemzetvédel­mi miniszter kijelentette: az Egye­sült Államok nem követi a Szovjet­uniónak azt a szándékát, hogy csök­kenti fegyveres erejét. Amerika elő­reláthatóan a\ jelenlegi színvonalon tartja haderejének létszámát „az el­következő években, s jobb fegyve­reikkel látja el a haderőt" — mon­dotta a nemzetvédelmi miniszter, ki­jelentve, hogy Amerika továbbra is fenn fogja tartani a körülbelül 2 850 000 főnyi fegyveres erőt. 0 J S 7 0 1956. május 21. 3

Next

/
Thumbnails
Contents