Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)

1956-05-20 / 140. szám, vasárnap

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1956. május 20. vasárnap 30 fillér IX. évfolyam, 140. szám, Ahogyan gazdálkodunk — úgy élünk Ha összeszámolnánk, hány ember szólt hozzá az ötéves terv irányelvtervezetéhez, hány tanácsot és nézetet fejtettek ki ezzel kapcsolatban, tekintélyes számot Kapnánk. Honnan ez az érdeklődés? Miért foglalkoznak az emberek most többet, mint valaha, gazdasági problémákkal? Azért, mert meggyőződtek arról, hogy a gazdaságban nem számíthatunk semmilyen csodára, sehonnan sem várhatunk ajándékot, de arra a kérdésre, hogyan fogunk élni, egyértelműen így válaszolhatunk — Úgy, ahogyan gazdálkodunk. Sok szervezetben a vitában többnyire a műszaki, gépesítési, automatizálási, szervezési munka kérdéseiről tárgyalnak. Ez helyes. A magasabb műszaki színvonal végső fokon döntő jelentőségű. Sok helyütt azonban megfeledkeznek arról, hogy a technika, a beruházás egymagában nem oldhat meg mindent. Ha jobban kell gazdálkodnunk, úgy más helyeken is „beruházásokat" kell eszközölnünk, meg kell javítanunk az emberek politikai nevelését és a legszélesebb rétegek között is terjeszteni kell a műszaki és közgazdasági ismereteket. Erre természetesen nem létezik semmiféle automata. Pedig a gyakorlat azt mutatja, hogy ez nem kevésbé sürgős feladat. A zólyomi mozdonycsarnokban összesen nyolc négyzetméternyi melléképületet emeltek. Az egész építkezés 6343 koronába került. A tervért azonban a Bratislavai Állami Tervezőhivatal 8047 koronát számított fel. Emellett ezt az árkalkulációt hat ember írta alá: a tervező, az ellenőrző, két vezető — mind mérnökök. Ha valakinek közülük a szabó mértéket venne és ezért 200—300 koronát számítana, azt gondolnák, hogy megzavarodott. Abban azonban, hogy a tervezők egy négyzetméter építkezési tervért több mint 1000 korona tervezési költséget számítottak fel, és úgy látszik, minden egyes téglára külön tervet készítettek, senki sem látott semmi rosszat. Miről tanúskodik ez? Ez az eset és számos más példa azt mutatja, mennyire leértékelték eddig a termelés gazdasági kérdéseit, és mennyire sürgős feladat gazdaságilag is mérlegelni és értékelni nemcsak az egyes gyártmányok termelését, de a különféle beruházásokat, a különféle gépek üzembehelyezését, a tervezés munkamódszerének szervezését. A beruházási építkezés céljaira a második ötéves tervben több mint 152 milliárd koronát fordítunk. Ha ezzel az összeggel jobban fogunk gazdálkodni, úgy ezzel az összeggel sokkal több értéket termelhetünk, mint amennyire számítunk. Természetesen nemcsak arról van szó, hogy terjedelmében teljesítsük a tervet, vagy többet termeljünk. Az is fontos, hogyan gyártjuk a gépeket, hogy ezek világviszonylatban is kibírják az összehasonlítást nemcsak teljesítmény, de minőség és olcsóság tekintetében is. Hasonlóképpen el kell gondolkodnunk a problémák felett a többi ipari ágakban és az építőipari termelésben is. Egyes gazdasági dolgozók azt hiszik, hogy fejlett kapitalista államok gazdasági beérésére és túlhaladására elegendő, ha fejlesztjük gazdaságunkat. Ez természetesen tévedés, és a népgazdaság fejlesztésére szentelt összegek nem hevernek az utcán. Munkánk eredményeiből származnak, és ezért az eddiginél sokkal inkább fontos számunkra, hogy a lehető legcélszerűbben használjuk fel őket. Mindig gondolnunk kell arra, hogy a gyártmányok előállítását a lehető legcsekélyebb emberi munka és fáradság kifejtésével végezzük. Az" irányelvtervezet vitájában a bírálat sok helyütt a tervezés rendszerét, az anyagellátást, a minisztériumok különféle körleveleit illeti. Sok pazarlást jelent gazdaságunkban az erős centralizálás. Erről tudnak és mint ismeretes, a párt Központi Bizottsága számos intézkedést hozott, melyek most kidolgozás alatt vannak, és a jövőben hozzájárulnak majd népgazdaságunk irányításának megjavításához. Természetesen sok kár keletkezik azért, mert számos dolgozó nem igényes . saját munkájával szemben. Különféle intézkedéseken és változásokon kívül helyenként a munka minőségét és a felelősséget is meg kell javítani és fel kell számolni a hanyagságot s tunyaságot. Másként minden jószándékunk ellenére célszerű dolgok helyett, melyek ilyen vagy olyan módon hozzájárulnak a nép életszínvonalának emeléséhez, feleslegesen kidobálnánk a pénzt. A komáromi kórházpavilon körülbelül 400 000 koronával lesz drágább azért, mert az építkezési dolgozók helyenként oly „szakszerűen" végzik munkájukat, hogy fel kellett szedni a padlózatot. És ezzel az ügy elintéződött. A beruházási összegeket általában nem szabad olyan emberekre bízni, akik nem gondolva arra, hogy a társadalomnak ártanak, úgy akarnak osztozni mint a kártyánál. A Liptovský Hrádok-i építkezési irodában, ahol a zilinai Magasépítkezési n. v. dolgozói gazdálkodnak, kitalált nevekre fizettek ki béreket. Hasonlóképpen jártak el a protivíni gabonraktár építkezésénél, melyet a Sezimovo Ústí-i építkezési vállalat épít. Habár itt egy igen jól gazdálkodó vállalatról van szó, látható, akadnak egyesek, akik a vállalat elnevezését úgy magyarázzák, hogy a vállalat .által végzett építkezésekbe a lehető legtöbb pénzt „tömjük bele". Az emberek többsége elítéli az ilyen „gazdálkodást" és igyekszik jobban dolgozni, mert tudatában van annak, a „aki korán kell, aranyat lel" közmondás mind az egyénre, mind az egész társadalomra érvényes. Erről tanúskodik az, hogy a múlt évben emeltük a munkatermelékenységet es csökkentettük az önköltségeket. I jHelyenként azonban csupa buzgóságból a végletekbe esnek és ott takarékoskodnak, ahol nem kell és nem lehet takarékoskodni. Vonatkozik ez a kötelezettségvállalásokra is, melyeknél az emberek például lemondanak a túlórák jutalmazásáról. Mire jó az ilyen gazdálkodás? Ennek talán valamilyen kapitalista örülne, akinek mindenekelőtt a saját zsebe a fontos, mi azonban aligha örülhetünk. Le kell rövidítenünk a munkaidőt és ezért a gazdaságosságot úgy kell irányítanunk, hogy túlóra nélkül is elvégezzük a munkát. Ami viszont a rendkívüli eseteket illeti, amikor az emberek a rendes munkaidőn túl dolgoznak, jobban elfáradnak, tehát ezért teljes joggal kapnak fizetést. A második ötéves tervben merész és örömteljes célt — a szocialista társadalom gazdasági alapjának kiépítését — állítottuk magunk elé. Ehhez nemcsak a munkatermelékenység alapvető emelése szükséges, hanem jobban is kell gazdálkodnunk és nagyobb figyelmet kell szentelnünk a gazdasági kérdéseknek és általában az emberek nevelésének. Csupán ily módon hozhatja meg az ötéves terv a várt eredményeket, és országunk életszínvonal tekintetében a világ első államai közé fog tartozni. A Szovjetunió és Franciaország kormányküldöttségei aláírták a közős nyilatkozatot Moszkva (ČTK) — Május 19-én tartották a moszkvai Kremlben az N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnöke. N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja. V. M. Molotov, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese és külügyminiszter, valamint Guy Mol-let, a Francia Köztársaság miniszterelnöke és Christian Pineau francia külügyminiszter közötti tanácskozások záróülését. Az ülésen ielen voltak mind a szovjet, mind a francia tárgyaló fél tanácsadói és i szakértői. Az ülésen megtárgyalták a Szovjet-, unió és a Francia Köztársaság kor-r mányküldöttségei közötti tanácskozás záróközleményét. A vita után, amely az őszinteség és megértés szellemében folyt le, jóváhagyták a közös közleményt. A második ötéves terv nagy célkitűzései * • * Hazánk további felvirágoztatásáért Pénteken, május 18-án a legnagyobb prágai üzemek egyikében, a ČKD Stalingradban tartották meg a IX. kerületbeli pártfunkcionáriusok aktíváját. Az aktíván Antonín Novotný, a CSKP KB első titkára is felszólalt. Beszámolóját többször félbeszakította a helyeslést kifejező taps. Beszélt többek között a nemzetközi helyzetről, a második ötéves terv irányelvtervezetéről kapcsolatos vitáról és néhány pártkérdésről. Antonín Novotnýnak, a CSKP KB első titkárának beszámolójával kapcsolatos vitában 25 elvtárs szólalt fel. A hozzászólások nyíltan és bírálóan rámutattak a politikai és gazdasági életünk hibáira. A vita megmutatta, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának eredményei már gyökeret vertek a CSKP életében. Befejezésül Antonín Novotný, a CSKP KB első titkára válaszolt a felmerült kérdésekre és hangsúlyozta, hogy a vita nagy segítséget jelent a pártmunka megjavításában életünk minden szakaszán. A prágai IX. kerületbeli pártfunkcionáriusok aktíváját az Internacionáléval fejezték be. Hasonló aktívát rendeztek a blanskói J. Dimitrov Üzemben is, ahol a CSKP KB irányelvtervezetével kapcsolatban 800 hozzászólás hangzott el a tervezésről, a munkaszervezésről, az anyagellátásról, a munkások szakképzettségének növeléséről és más problémákról. A gyűlésen részt vett Rudolf Barák belügyminiszter, a CSKP KB politikai irodájának tagja is. Rudolf Barák miniszter, aki beszédében válaszolt a hozzáintézett kérdésekre, rámutatott arra, hogy a második ötéves terv irányelvtervezetének megtárgyalásában a legértékesebb: az egész nép élénk, közvetlen érdeklődése a megtárgyalt kérdésekkel kapcsolatban. Pártunkban és egész közéletünkben megindult az egészséges áramlat. A mi feladatunk, hogy ezt az erőt átvigyük a termelési problémákra és a tervteljesítésért folyó harcra összpontosítsuk. A blanskoi J. Dimitrov Üzem gyárt* mányainak jő hírük van, és ismertele számos* külföldi országban is. Rudolf Barák miniszter hangsúlyozta az üzem dolgozóinak, mit vár tőlük a jövő év-ť ben népgazdaságunk: a legjobb minőségű víziturbinákat, karosszériákat, préseket, szivattyúkat. „Ha többet és jobbat fogunk termelni — mondotta Rudolf Barák minisz-: ter befejezésül —, győzedelmeskedhetünk a külföldi piacokon a kapitalista országokkal folytatott versenyben. Ez az út vezet életszínvonalunk állandó emeléséhez, amelynek segítségével legjobban bizonyítjuk azt, mit jelent a szocializmus." %% 55 000 sze léíygépkocsi A második ötéves terv alatt a személygépkocsi-gyártását 440 százalékkal keli emelni, ami azt jelenti, hogy 1960-ban 55 000 személygépkocsit kell gyártanunk. E teljesítmény mellett az ötéves terv alatt személygépkocsi-iparunk nagy mennyiségű népautó előállítására is berendezkedik, úgyhogy 1960 után évente legalább 90—100 ezer népautót bocsáthasson dolgozóink rendelkezésére. Béremelés a lengyel mezőgazdaság iés élelmiszeriparban Varsó, május 18. (ČTK) — A lengyel kormány elnöksége a közelmúltban határozatot hozott a Földművelési és Élelmiszeripari Minisztériumok hatáskörébe tartozó vállalatok dolgozóinak bér- és fizetésrendezéséről. A határozat a dolgozók azon osztályai számára, amelyeknek a legkisebb fizetései voltak, bizonyos fizetésemelést szab meg. Az új rendszer jelentős mértékben emeli a béralapot a prémium egyidejű csökkentése mellett. Ez lehetővé teszi, a béringadozások elkerülését és számos dolgozónak béremelést hoz. A határozat május 1-én lépett érvénybe. Munkanélküliség Japánban Tokió, május 18. (ČTK) — A tokiói rádió közlése szerint a japán kormány hivatalos adatokat közölt a munkanélküliek számáról. El.zen adatok szerint Japánban ez év márciusában 1 060 0000 munkanélküli volt. Összehasonlítva az 1955. márciusi álapottn! a japán munkanélküliek száma 220 000-el emelkedett. 11 000 tonna szenet fe jtettek Ostrava. — Az új Havífov bányaváros építkezésein az építőmunkások mindenekelőtt a lakásegységek olcsóbb építésének lehetőségeiről beszéltek az irányelvtervezetről szóló vitában. Itt egy lakásegység átlagosan 91 000 koronába kerül. Megjegyzéseik főleg azon fő hiányosságokat érintik, melyek eddig aránytalanul visszatartották a lakásépítkezést. Többek között pl. a tervezés egyszerűsítéséről, az egységes tervekről és a közberuházások tervező dokumentációjának meggyorsításáról van szó. A hengerdék kihasználásának fokozásáért Az Üstí n/Labem-i kerület minden munkahelyén sokat beszélnek a második ötéves terv irányelvtervezetéről. A chomutovi Gustáv Kiiment Csöhengerde alkalmazottai már befejezték az irányelvtervezet vitáját. A tervezet megtárgyalásában, amikor arról is beszéltek, hogy az eddigi hengerdék kapacitásának kihasználását 22 százalékkal kell fokozni — 2000 alkalmazott vett részt. 220 000 televíziós készülék A második ötéves terv a televízió széleskörű elterjedésének időszaka lesz. Több leadóállomást létesítenek, megoldják a távolbalátás vételi lehetőségeinek problémáját, kísérleteket fognak folytatni az eurovízió bevezetésére, s nem utolsó sorban nagymértékben fejlesztik a vevőkészülékek gyártását. 1960-ig a mai termelési mennyiséget 12,8-szeresére emelik. 1960-ban 220 000 vevőkészülék' kerül piacra. o => Iparunk remekművei lesznek A prága-smíchovi Vagónka Tatra-gyár udvarán sötétzöld színű, elegánsvonalú személyvagonok sorakoznak egymás mellett. A munkások hada kalapál, tisztít, szerel, fúr, egyszóval az utolsó simításokat végzi rajtuk. A pompás, legnagyobb kényelemmel berendezett kocsik Törökországban röpítik majd az utasok ezreit a távvonalakon. Hogy néznek ki belülről ezek a vagonok? Zöld műbőr ülőhelyek, amelyek éjjelre egy gombnyomássál fekvőhelyekké alakíthatók át. A fal rezopál nevezetű német műanyag, halványzöld, összhangban az ülések színével. Ügy néz ki, mintha üveg lenne, nagy előnye, hogy egész egyszerűen mosható. A padlózat parafa, szintén könnyen tisztán tartható. A fülkékben és a folyosókon neonvilágítás. Minden csupa csillogó króm. Kényelmes asztalkák, éjjeli lámpa, nagy, ügyesen elhelyezett csomagtartók egészítik ki a berendezést. A smíchoviak minden igyekezete odairányul, hogy a kifogástalan, fényűzően berendezett, kényelmes kocsik méltóan képviseljék messze idegenben hazánk magas színvonalú iparát. (k. é.)