Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)

1956-05-16 / 136. szám, szerda

Szlovákia 1956—1960-as népgazdaságfejlesztési második ötéves tervének irányelvtervezetéről (Folvtatás a 4 oldalról.) megközelítésére az irányelvtervezet a második ötéves terv folyamán" 395 kilométer hosszúságú erdei utak kiépítését irányozza elő. A múltban túlméretezett fakitermelés által okozott károk fokozatos megszüntetésére tervbe vettük Szlovákia fakitermelésének 13,5 százalékkal való csökkentését 1960-ig. A f "kitermelés korlátozásának követelménye a második ötéves tervben megkívánja, hogy a faipar az eddiginél sokkal következetesebben használja és dolgozza fel a fahulladékot Ezért az irányelvtervezet szerint a fahulladéknak legalább 60 százalékát ikell feldolgozni. Ezért a faipar termelését, mely 10,2 százalékkal emelkedik, mindenekelőtt a fúrészporleme zek, a farostlemezek és a faforgács lemezek gyártásának bevezetésével ' és további fejlesztésével kell elérnünk. Felújítjuk a fűrészporlemez gyártását Zvolenben, bevezetjük Turányban a farostlemezek gyártását, megvalósítjuk a faszilánklemezek gyártásának kiépítését és megkezdjük a faforgács lemezek gyártását. Folytatjuk a smrečina, bučina és hencovcei fakombinátok kiépítését. A faanyag megtakarításához jelentékeny mértékben járul hozzá a lombosfák feldolgozása a cellulóze iparban. Az irányelvtervezet feltételezi a cellulóze termelésének 34,1 százalékkal és a papírgyártásnak 25,7 százalékkal való emelését. Emellett a lombosfákból készített cellulóze gyártását az eddigi 2.5 százalékról 25.6 százalékra növeljük 1960-ig. A papíriparban befejezzük a rózsahegyi cellulóze-gyárak kiterjesztését, újjáépítjük a martini cellulóze-gyárat és folytatjuk a žiiinai cellulóze-gyár, a slavošovcei és harmaneci papírgyárak korszerűsítését. A második ötéves tervben jelentékenyen emelkedik azoknak az iparágaknak a termelése, melyek közszükségleti cikkeket gyártanak. Az irányelvtervezet meghatározza > könnyűiparnak 37 százalékkal val ŕ" emelését. Lényegesen megjavítjuk s termelés minőségét azzal, hogy növeljük a jóminöségű nyersanyagok menynyiségét és megjavítjuk a feldolgo zást. Növeljük a gyártmányok csínját mindenekelőtt a gyűrhetetlen anyagok kikészítésének minőségét és széles méretekben új kikészítési eljárásokat fogunk bevezetni. Az építkezési beruházást az elavult üzemek korszerűsítésére irányítjuk. Korszerűsítjük "> Katarina Huta-i és az utekáči üveghutákat. Az élelmiszeripar termelése 49,ü százalékkal emelkedik és ezzel együtt növekedik a szlovákiai élelmiszeripar része az egész ország termelésében. Az élelmiszeripar gyors növekedesét a mezőgazdasági gyártmányok piaci termelésének rendszeres növelésével kell biztosítani. Az irányelvtervezet feltételezi, hogy a jelentékenyebb élelmiszerkészítmények közül 1960-ig 1955-höz viszonyítva 49,5 százalékkal emelkedik a hústermelés, 88,2 százalékkal a cuko-\ 100 százalékkal a zsiradék és 224 százalékkal a vajtermelés. A termelés minőségi emelkedése mellett az irányelvtervezet feltételezi a gyártmányok választékainak jelentós kiterjesztését és minőségük megjavítását. Teljes fordulatot kell elérni Szlovákiában a hely' ipar és a termelőszövetkezetek fejlődésének biztosításában. A fenti ágazatok részedése az országos ipari termelésben Szlovákiában még mindig igen jelentéktelen. Az irányelvtervezet meghatározza a helyi ipar és a termelőszövetkezetek termelésének legalább 100 százalékkal való emelését. A helyi jellegű iparnak ez a fejlődése mindenekelőtt megköveteli a fogyasztási árucikkek termelése térfogatának emelését, a lakosságnak nyújtott szolgálatok és a karbantartás alapvető kiterjesztését, az építőanyag-termelés kiterjesztését, a helyi nyersanyagforrások és hulladékok jobb kihasználásával. Feltétlenül és határozottan végezni kell az új termelési programokban beállott egvhelyben topogással és fokozatosan meg kell szüntetni a termelés szétfor gácsolődását. Technikai fejlődés A népgazdaság fejlődésének második ötéves terve a megszabott feladatok jellegével arra irányul, hogy a legfejlettebb ^-aladó technika és technológia a népgazdaság minden ágazatában a feladatok teljesítésének alapjává váljék. Szlovákiában a tüzelőanyag-termelés szakaszán a technikai fejlődés biztosítja a széntelepek ésszerű kihasználását. valamint a földgázforr'.sok kihasználását. 1960-ig meg kell Gldani a kevésbé értékes tüzelőanyag fölhasználásának technológiáját. A talajszerkezetileg erősen megrongált lelőhelyek kivételével, minden bányában bevezetik a falfejtést, az erős szénrétegekben pedig a padfejtést. A gazdaságos fejtési módszerek bevezetésével az 1954. évi 65 százalékos termelés 1960-ban 85—92 százalékra fokozódik. A' gépesítés szakaszán áttérünk a komplex gépesítésre, mégpedig a gépparknak kombájnokkal, réselő gépekkel, szállító- és rakodógépekkel való kibővítése által. Míg 1955-ben Szlovákiában a szénnek csupán 11,2 százalékát fejtették kombájnokkal, addig 1960-ban a fejtés 25 százalékát kell kombájnokkal végezni. A gépesítés megvalósul az előkészítő és nyitó munkákban is, mégpedig folyosíáttörő kombájnok, rakodógépek és fúróberendezések alkalmazásával. Az anyag- és szénszállítás szakaszán mutatkozó hiányosságok kiküszöbölése érdekében folyamatosan bevezetik a kétszeresen gyorsabb villamos szállítást és a teljes mértékben automatizált szállítószalag-rendszert. A földrétegek vízmentesítése és megszilárdítása problémájának megoldásával, a nagy teljesítő képességű gépek alkalmazásával a bányarészek feltárásában a technika mostani állapota mellett a bányaépítés időszakát egyötödével gyorsítjuk meg. Az energetika szakaszán a technikai fejlődés a vízierőművekben a teljes automatizálásra irányul. Automatizálják a vízhajtású villanyműveket, amelyeknek építése most folyik, mégpedig Skalkán, Nosicén, Krpelanyban, Sučanyban, Lipovecen és Madunicében. Az üzemben levő villanyművek közül automatizálják az árvái, kostolnai és a Horná Streda-i üzemeket azáltal, hogy 1960 után a Kostolná, Nové Mesto, Horná Streda-i vízeséseknél bevezetik a távvezérlést. A gőzhajtású villanytelepeken a technikai fejlődés a megbízhatóság és gazdaságosság szakaszán főleg a gyújtó-berendezések automatikus szabályozására és kapcsolására irányul. Az energetika szakaszán az új technika legjelentősebb feladata az első ipari atomvillanytelep kiépítése és fejlesztése. Az ércbányákban a technikai fejlődés a nehéz és fárasztó munkák további gépesítésére irányul, elsősorban a fejtés, fúrás és ércrakodás terén. A gépesített munkák terjedelme 1955. évhez viszonyítva kétszeresére növekszik. A földalatti fejtést és szállítását az 1960. évben csaknem száz százalékban gépesítjük. A technikai fejlődés a belföldi nyersanyagok gazdaságos feldolgozását tartja szem előtt. Legnagyobb vasércfeldolgozó üzemünkben, Rudňanyban megkezdjük a siderit-érc komplex feldolgozását, mégpedig a vasércek magnetikus különválasztásának legnagyobb mértékű alkalmazásával, és így biztosítjuk a higany és egyéb fémek nagyobbfokú fejtését. A mangánérc fejtésének továbbfejlesztését Kišovcén és Švábovcén a mangánérc feldolgozásának technológiai megoldásával biztosítjuk. A színesfémkohászatban a technikai fejlődés a vasöntvények, a könynyűfémek, a szemcsés metallurgia és a tűzálló anyagok termelésének továbbfejlesztését tartja szem előtt. A vasöntvények termelésének fejlesztése lehetővé tenzii a nemesacél nagyobb mennyiségben való gyártását. A magnezitiparban a technikai fejlődés az új fejtési módszerek bevezetésére és az új technika bevezetésére irányult, amely lehetővé teszi a szlovákiai magnezit lelőhelyek jobb és olcsóbb kihasználását. A vegyiiparban a technikai fejlődést az új termelési folyamatok nagyméretű bevezetésével és a minőség fokozásával jellemezhetjük. így pl. a szervetlen kémiában bevezetjük a nitroaéntartalmú műtrágyák gyártását földgáz segítségével, a foszfortartalmú műtrágyák gyártását, amivel 1960ig kb. 70 ezer tonna kénsavat takarítanak meg. Bevezetjük a féregirtószerek új fajtáinak gyártását higany alkalmazása nélkül, a plasztikus anyaaok új fajtáinak, így pl. a vinilacetát gyártását; bővítjük a polivinilchlorid gyártását és minőségileg világszínvonalra emeljük. A népgazdaság ágazataiban a technikai színvonal emelésének szempontjából a legjelentősebb szerep a gépiparnak jut: A technikai fejlődés egyrészt azokra a termelő ágazatokra irányul, amelyeknek legnagyobb a jelentőségük a népgazdaság többi áqazataiban az új technika fejlődése szemoontiából, másrészt oedig a saját gépipari üzemek technikai és technológiai színvonalának emelésére. Bevezetjük és bővítjük a nehéz éoítészeti géoek, a földmunkákat véaző gépek gyártását, továbbá egy újtípusú 1200 lóerős személyszállító hajó gyártását, valamint forgácsolás nélküli fémmegmunkáló gépek, szállítóberendezések, újfajtájú golyóscsapágyak és más gépek gyártását. Magéban a gépiparban a technikai fejlődés a korszerűsítés és a technológia komplex módosításának irányát követi. Bevezetjük az újfajta nagy teljesítő képességű gépesített és" automata megmunkáló gépeket. Bevezetjük és továbbterjesztjük az újrendszsrű termelő és szerelő futószalagrendszert. A technikai fejlődés az építészeti termelésben elsősorban a gépesítés fokozására, az előgyártott alkatrészek és a pótanyaggyártás fejlesztésére, a különleges cementfajták és építkezési anyagok új technológiájára irányul, mint pl. a tufacementböl készült formatéglák és a könnyűbeton összes más fajai. 1960-ig téglaüzemeinket 97,50/

0-ban gépesítjük. Rendkívül nagy feladat lesz a téglaüzemek idényjellegének lényeges csökkentése. A CSKP KB téziseinek értelmében az új technika fejlődése a népgazdaság többi ágazataiban is megvalósul, így a könnyűiparban, faiparban és az élelmiszeriparban. Mezőgazdaságunkat nagyszámú géppel látjuk el, ami hozzájárul a termelés és a munkatermelékenység lényeges növeléséhez. Az egész népgazdaság technikai fejlődésével összhangban tovább emelkedik munkásaink, földműveseink és dolgozó értelmiségünk kulturálistechnikai színvonala, és számos üzemben fokozódik a munkakörnyezet kulturáltsága. II. A második ötéves terv fő feladatai Szlovákiában a mezőgazdasági termelés szakaszán Népgazdaságunk fejlődése szempontjából különösen nagy jelentőséggel bírnak a mezőgazdasági feladatok. Az 1955. évhez viszonyítva a mezőgazdasági termelés átlagban 39,8%kal növekszik, ebből a növényi termelés 34,9%-kal, az állattenyésztési termelés pedig 47,1%-kal. A mezőgazdasági fejlődés irányelvei a CSKP X. kongresszusának irányelveiben foglalt feladatokhoz kapcsolódnak. Az irányelvek feltételezik, hogy a szocialista szektor a mezőgazdaságban a második ötéves terv éveiben teljes túlsúlyba kerül. Elérjük a már meglevő EFSZ-ek nagyobb mértékű gazdasági-politikai megszilárdítását és megteremtjük az új szövetkezetek fejlődéséhez szükséges politikai és gazdasági feltételeket. A gép- és traktorállomások hatalmas gépesített parkjának segítségével növekszik a termelés és a mezőgazdasági munka termelékenysége, ami a szövetkezeti tagok, a kis- és középparasztok jövedelmeinek növekedését eredményezi. A kerületekben tervezett üzemekben a piacra termelt áru mennyisége csaknem a felével növekszik. Az irányelvek megszabják a takarmányfélék belterjesebb termelését szántóterületeken, de elsősorban a réteken és legelőkön, hogy így elérjük az állattenyésztési termelés fejlődésének gyorsabb ütemét. E követelményekkel összhangban az irányelvek a növényi termelésben a szemes takarmány vetésterületeinek, főleg a kukorica vetésterületének lényeges bővítésére, továbbá a burgonya és takarmánynövények vetésterületeinek arányos bővítésére számítanak. A következő öt év folyamán a szemes takarmány termelése az 1951— 1955 években elért eredményhez viszonyítva körülbelül egy ötödével növekszik. A kukoricatermelés az 1951—55-ös évekhez viszonyítva kétharmadával növekszik. Ezt a gyarapodást a vetésterületek bővítésével és a föld belterjesebb megművelésével érjük el. A háború előtti 1934—38-as évek átlageredményeihez viszonyítva a második ötéves terv folyamán a szemestermények hektárhozama kb. kétharmadával, a burgonya hektárhozama felével, a cukorrépáé pedig egyhatodával növekszik, s Szlovákiában a cukorrépa vetésterülete majdnem eléri a háború előtti időszak legnagyobb vetésterületét. A szántóterületeken termelt takarmánynövények lényeges fokozásán kívül az állattenyésztési termelés tervbe vett fejlesztését az 1960. évig főleg a rétek és legelők hozamainak gyors növelésével kell biztosítani. A réteken és a legelőkön a termelést a fehérjéket tartalmazó növények nagyobb mennyiségben való termelésével kell megjavítani. A sarjú hektárhozamait az 1955. évhez viszonyítva csaknem egyharmadával kell növelni. A sarjú hektárhozamainak tervbevett növelése a burgonya, kukorica, az évelő takarmánynövények hozamai növelésének biztosítása mellett az irányelvtervezet legfontosabb feladata. E feladat teljesítésétől függ túlnyomó részben az állattenyésztési termelés felemelt feladatainak teljesítése is. A második ötéves terv feladatainak teljesítése megköveteli a mezőgazdasági osztályok működésének megjavítását a vetőmagtermelés szakaszán. Ezen a téren az utóbbi években lényegesen lemaradtunk. Emellett szükséges megjavítani a lucerna-félék, a széna, a hüvelyesek és a burgonya termelését és begyűjtését. Biztosítani kell továbbá az összes vetőmag idején való szétosztását a rajonizálás és egyes termelő-körzetek tapasztalatainak telies kihasználását. A mezőgazdaság részére biztosítjuk a nagyobb mennyiségű műtrágyajuttatást. A második ötéves terv végén az első ötéves terv utolsó évéhez viszonyítva minden hektár szántóterületre tiszta tápanyagban több mint kétszer annyi műtrágya jut. Az állattenyésztési termelés fejlesztésének irányelvei megszabják az állatállomány hasznosságának általános növelését és a fő állattenyésztési termékeknek, így a húsnak, tejnek és tojásnak fokozottab termelését. Az állatállomány hasznosságának állandó növelésén kívül az egész mezőgazdasági termelésben az állattenyésztési termelés fő feladatainak egyike a szarvasmarha- és tehénállomány növelése. Annak ellenére, hogy az első ötéves tervben a szarvasmarha-állomány 21,5 százalékkal, a sertésállomány 7,5 százalékkal, a juhállomány pedig 102,8 százalékkal szaporodott, ez a szaporodás még sem hozta meg az állattenyésztési termelés kívánatos gyarapodását, mégpedig főleg azért, mert nem használták ki kellőképpen az öszszes takarmányforrásokat. Az irányelvek feltételezik, hogy a szarvasmarha-állomány száma 21,4 ezerrel szaporodik, ebből a tehénállomány száma 76 ezerrel. A szarvasmarha-tenyésztés alapvető problémája a tehenek hasznosságának növelése. Az állatállomány szaporodása ütemének mai színvonala nem kielégítő. A mezőgazdaságban elért sikerek ellenére sem elégedhetünk meg Szlovákiában a tejtermelés eddigi színvonalával. A többi termelő ágazatok színvonala, főleg a sertések gazdaságos nevelése, a tejtermelés színvonalától függ. Szlovákiában 1960-ig a tehenek tervbevett átlag tejhozamának elérése érdekében széles méretékben meg kell szervezni a silótakarmányok termelését, a rétek és legelők gondos kezelését és biztosítani kell a jó minőségű rétiszéna és a jó minőségű takarmánysarjú helyes betakarítását. Ezen intézkedések megvalósításával Szlovákiában a tehenek átlag tejhozama 2180 liter lesz, ami 43,9 százalékkal több, mint az 1955. évi eredmény. A hústermelés szakaszán továbbra is a sertéshústermelés a legfontosabb. Ma a malacnevelés szakaszán mutatkozó hibák következtében csekély súlyú malacokat választanak el, melyek nincsenek előkészítve a hizlalásra. Fehérje- és vitaminhiányban szenvednek és olyan helyzet következik be, hogy 100 kg-os sertés (élősúlyban) kihizlalása 320—350 napba j telik egy kg súlygyarapodásra eső 6,5—7 kg-os szemfogyasztás mellett. A sertéshúseermelés ésszerűsítése összefügg az aránytalan hosszú termelési folyamat csökkentésével, mi mellett bekövetkezik a takarmányfélék fecsérlése és a termelőterületek nem gazdaságos kihasználása. A növényi és állattenyésztési termelésben a feladatok teljesítésének biztosítása érdekében bővítjük a mezőgazdaság anyagi-technikai alapját. A gép- és traktorállomásokon a gépesített munkák összterjedelme 1960ban 1955-höz viszonyítva több mint kétszeresére emelkedik. A munkák túlsúlya az EFSZ-ekben lesz. Az egyénileg gazdálkodó földművesek számára jelentős segítséget nyújtunk. Az irányelvek feltételezik a gép- és traktorállomásokon a munka irányítása és szervezése színvonalának lényeges javulását, a traktor- és géppark jobb kihasználását és a munkatermelékenység növelését. Szlovákiában a gép- és traktorállomások részére további nagy teljesítő képességű gépesítési eszközöket biztosítunk. Az 1955. évhez viszonyítva a 15 lóerős traktorok száma csaknem megkétszereződik és meghaladja a 15 ezret. Lényegesen megjavul a traktorpark összetétele a lánctalpas traktorok előnyére. A gép- és traktorállomások 1960-ig összesen 2311 gabonakombájnt, 626 répakombájnt, 991 silókombájnt, több ezer mezőgazdasági gépet és 2089 kukoricakombájnt és 1910 burgonyakombájnt kapnak. Ezek a gépek lényegesen meggyorsítják a kapásnövények betakarítását. A termelés növelését a beruházási építés szakaszán is a megfelelő pénzügyi és anyagi eszközökkel biztosítjuk. A beruházások javasolt összege (beleszámítva a lakásépítést) az 1956 — 60-as években több mint 3 milliárd koronát tesz ki. Ebből az állami gazdaságok kiépítésére 895 millió korona, a gép- és traktorállomásokra pedig 1731,5 millió korona esik. A mezőgazdasági állami beruházások terjedelme a második ötéves tervben 1951 —1955-ig terjedő időszakhoz vfsionyítva megkétszereződik. Az EFSZ-ek ezekben az években állami hosszúlejáratú hitelek segítségével 5,5 milliárd korona értékben gépeket és üzemi épületeket kapnak. Az irányelvek feltételezik a kisebb mezőgazdasági területek talajjavítását, 27,3 ezer hektárnyi területet lecsapolnak és az EFSZ-ekben 17,3 ezer hektárral bővül az öntözött terület. Az állami beruházási építkezés keretében befejezzük 39 gép- és traktorállomás építését és a NagymiháIyi Gép- és Traktorállomás első tökéletesen felszerelt kerületi javítóműhelyét. Ojabb két gép- és traktorállomás épül Poltáron és Felsőszemeréden. További 6 gép- és traktorállomást hoznak rendbe, 1960-ban pedig megkezdik a Bratislavai és Zólyomi Gép- és traktorállomás építését. 1956—1960 közötti években Bernolákovoban felépítik az új mezőgazdasági iskolát, Nyitrán pedig megkezdik a mezőgazdasági főiskola építését. A második ötéves tervben a mezőgazdasági termelés fejlődése megköveteli a mezőgazdasági osztályok irányító szerveinek és a termelés vezető apparátusának magas szakmai és gazdasági színvonalát. A mezőgazdasági termelés fejlődésének irányelvei az elkövetkező öt évben általában biztosítják a mezőgazdasági termelés intenzitásának növelését a CSKP X. kongresszusa Irányelveivel összhangban és így a mezőgazdasági termelés belterjességének megközelítését a cseh országrészekben. Ezeknek a jelentqs feladatoknak teljesítése nagy mértékben attól függ, hogy a mezőgazdasági osztályok, minden fokú nemzeti bizottságok, valamint maguk a termelők, mily gyorsan kezdik meg a tartalékok feltárását, különösen a takarmánytermesztés szakaszán. A mezőgazdasági termelés fejlesztésének feladatai az 1960. évig terjedő időszakban azt mutatják, hogy a második ötéves tervben a mezőgazdaság fejlesztésének fő feltétele a takarmányalap biztosítása. A távlattervjavaslat kidolgozásakor szükséges lesz, hogy a takarmányalap kérdését külön feldolgozzuk az egyes termelő körzetekben (kerületekben) az állattenyésztési termelés fejlesztésének igényei alapján, tekintetbe véve a szarvasmarha és a tehénállomány intenzívebb nevelését. III. A második ötéves terv fő feladatai az anyagi és kulturális színvonal, valamint a népegészségügyi % gondoskodás terén A népgazdaság gyors fejlődése hathatósan megnyilvánul dolgozóink életszínvonalának gyors emelkedésében is. Megvan minden feltétele annak, hogy a népi demokratikus Csehszlovákia a második ötéves tervben a kapitalista országok munkásai előtt is teljesen meggyőzően bebizonyítsa azt, hogy a szocializmusban a dolgozók életszínvonala vitathatatlanul magasabb. A nemzeti jövedelem a második ötéves terv folyamán legkevesebb 48 százalékkal gyarapodik. Az irányelvek megszabják a személyi fogyasztás legkevesebb egyharmadával való nöíF"!vtatá< 9 « daior • O J SZJ5 1956. május 16.