Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)

1956-05-16 / 136. szám, szerda

Szlovákia 1956—1960-as népgazdaságfejlesztési második ötéves tervének irányelvtervezetéről (Folytatás az 5. oldalról) j^lését. A második ötéves terv végén megkezdjük a munkaidő fokozatos lerövidítését a keresetek csökkentése nélkül. A második ötéves tervben a jövedelem biztosítására fordított költségvetési kiadások 40 százalékkal Emelkednek, elsősorban az alacsonyabb jövedelmek. A népgazdaság és a kulturális építés gyorsabb fejlődése az ötéves tervben Szlovákiában az országos fejlö/ déshez viszonyítva lehetővé teszi köztársaságunk mindkét országrészében az életszínvonal kiegyenlítődésének megközelítését. Az irányelvek a termelés, a munkatermelékenység növekedésével és a szolgálatok ágazatainak fejlődésével összhangban megszabják, hogy Szlovákiában a második ötéves terv folyamán a népgazdaságban 112 ezer személlyel szaporítsák az alkalmazottak számát. Az alkalmazottak számának összgyarapodása folytán az anyagi termelés ágazataiba a dolgozóknak mintegy 65 százalékát akarják bekapcsolni. Feltételezik a béralapoknál a bevételek 20 százalékkal való emelkedését. A munkatermelékenység növekedésének és a népgazdaságban az alkalmazottak számának gyarapodása alapján tovább növekszik a lakosság vásárlóereje. A második ötéves tervben a tömegszükségleti árucikkek kiskereskedelmi árának csökkentése marad továbbra is a munkások és alkalmazottak reálbérei állandó növelésének legfontosabb eszköze. Az irányelvek az ipari és mezőgazdasági termelés további növekedése alapján megszabják az 1960. évben az állami és a szövetkezeti kereskedelemben a kiskereskedelmi áruforgalomnak az 1955. évhez viszonyítva 50 százalékkal való növelését. A kereslet és a szükségletek fokozatos változásával összhangban várható a közszükségleti árucikkek szállítás; rendszerében való fejlődés is, hogy az árujuttatás több mint 40 százalékkal való növekedése mellett lényegesen gyorsabb ütemben növekszenek majd az ipari árucikkek juttatásai is. Az élelmiszercikkek terén gyorsabb ütemben és nagyobb menynyiségben növekszenek az állattenyésztési termelésből eredők. A kiskereskedelmi és a közös étkezés üzemei hálózatának bővítését is tervezzük. A kiskereskedelmi hálózat és a közös étkezés üzemei hálózatának további bővítése, elsősorban pedig az egyes üzemek és üzletek célszerű széthelyezése a városokban jelentős mértékben hozzájárul a fogyasztóknak tett szolgálatok megjavításához. Az elszállásolás szakaszán az ötéves terv folyamán javulás áll be azzal, hogy Handlován, Komáromban, Zvolenben, Dubnicán és Žiar nad Hronomban szállodákat építünk. Az irányelvek megszabják, hogy Szlovákiában 1956—1960 közötti években az 1951—1955-ig terjedő időszakhoz viszonyítva 59 százalékkal emeljük az állami lakásépítésre fordított 'eszközöket. Az irányelvek szerint a második ötéves tervben Szlovákiában 56 ezer lakásegységet adunk át használatnak az állami lakásépítés szakaszán. Az egyéni lakásépítés szakaszán. amelynek fejlődését továbbra is támogatni fogják, 30 ezer családiház építésére kerül sor. Szükséges jelentős mértékben csökkenteni a lakásépítés költségeit, és ezt az e célra fordított eszközök leqmeafelelőbb kihasználásával kell elérni. Elsősorban arról van szó, hogy olyan típusterveket dolgozzanak ki, amelyek progresszív módszerek alapján lehetővé teszik a gazdaságos építést. Továbbá szükséges egyszerűsíteni az épületek szerkezetét, érvényesíteni kell az építésben az új anyagokat, ki kell küszöbölni a lakások és házak' építésében a túlméretezettsétjet és csökkenteni kell a két- és háromemeletes házak nem gazdaságos építését. A távlattervre vonatkozó irányelvtervezet kb. 850 millió korona értékben biztosítja a vízvezeték- és csatornarendszer kiépítését. Az 1951— 1955-ös évekhez viszonyítva, amikor erre a célra csak 474 millió koronát fordítottak, a beruházások terjedelme csaknem 80 százalékkal lesz nagyobb. Szlovákiában 1960-ig a vízvezeték kiépítésével a lakosság vízellátása 27 százalékra emelkedik. A második ötéves tervben Szlovákiában nagy feladatokat kell megoldani az iskolaügy terén is. Az irányelvek az általános iskolákban a tanulók számának 19,1 százalékkal való "J szo 1956. május 16. növekedésére számítanak. Emellett a 9—11. évfolyamokban feltételezik a tanulók számának még ennél is gyorsabb ütemben való emelkedését. A tanulók nagy száma főleg az általános iskolákban maga után vonja a terjedelmes beruházási építkezés szükségességét. A második ötéves tervben az iskolaügy fejlesztésére fordított beruházások összterjedelme az 1951 —55 közötti időszakhoz viszonyítva 140 százalékkal nagyobb és eléri a 812 millió koronát. Az 1951—55-ig terjedő időszakhoz viszonyítva kb. három és félszer több általános iskolát akarunk létesíteni. Az iskolákban a tanítás színvonalának további lényeges emelésére irányuló követelménnyel kapcsolatban tervbe van véve kiterjedt méretekben a tanítók nagy számának iskolázása és szakképzettségük megjavítása. A népgazdaság és kultúra továbbfejlődése a második ötéves terv folyamán megköveteli a szakiskolák számának 18,7 százalékkal való emelését; a főiskolai hallgatók száma 4 ezerrel szaporodik. így az 1937. évhez viszonyítva a főiskolai hallgatók száma mintegy kilencszeresére emelkedik. Szlovákiában a szocialista építés feladatainak teljesítése a második ötéves tervben megköveteli, hogy fordulatot teremtsünk a káderek, szakképzett munkások, technikusok, mérnökök előkészítésére, nevelésére és széthelyezésére fordított gondoskodás szakaszán. Ezt az adminisztratív dolgozók számának előirányzott A második ötéves terv irányelvtervezete jelentékeny feladatokat ró a népgazdaság szlovákiai fejlődésében a beruházásra. Az 1951—1955 időszakhoz viszonyítva a beruházás összterjedelme a második ötéves tervben 56 százalékkal emelkedik. A második ötéves tervben többet építünk át mint 1948—1955 között összesen. Az eddigi javaslatok alapján a beruházások terjedelme Szlovákiában 41 milliárd korona összegű lesz. Az 1951—1955 években a beruházások összesen 27,281 milliárd koronát tettek ki. A második ötéves terv építkezési beruházása Szlovákiában mindenekelőtt a nyersanyagalap lemaradásának megszüntetésére, a mezőgazdaság továbbfejlesztésére és a kulturális-társadalmi szükségletek biztosítására irányul. A második ötéves terv irányelvtervezete meghagyja az építkezési beruházás tervének megváltoztatását. Az első ötéves tervvel összehasonlítva a második ötéves tervben csökkentjük az építkezési-szerelési munkák részesedését a beruházások egész terjedelméből és növeljük a gépberuházások hányadát. A beruházások ilyen strukturális változása összhangban áll a második ötéves terv alapvető feladatával — népgazdaságunk műszaki átépítésével és azzal a céllal, hogy a népgazdaság minden ágazatát a leghaladóbb technikával lássuk el. Az irányelvtervezet a második ötéves terv időszakában feltételezi kb. 485 jelentékenyebb építkezés megkezdését és régebbi épületek felújítását kb. 30 milliárd korona költségvetési összeg erejéig. Magában a nehéziparban 95 limiten felüli építkezést kezdünk meg, ebből 33 épületet a vegyiipar szakaszán. A feldolgozó iparban 55 limiten felüli építkezést kezEgy igen fontos kérdés, melynek szempontjából értékelnünk kell az irányelvtervezetet az, hogyan biztosítjuk a kevéssé fejlett kerületek gazdaságát. Mindenekelőtt Kelet-Szlovákiáról és a bratislavai és nyitrai kerület déli részeiről van szó. Legsürgősebb feladat Kelet-Szlovákia —, főleg a prešovi kerület gazdasági fejlesztése. E kerület fejlesztésének üteme ugyan a felszabadulás óta valamivel gyorsabb volt, mint a többi kerületekben, azonban a kapitalista időkből való nagyfokú elmaradottsága még mindig hátrányban van Szlovákia és Csehszlovákia többi kerületei mögött. Például a hektárhozamok és az allatok hasznossága itt átlaqosan 20 százalékkal alacsonyabb, mint a szlovákiai átlag. Ezt egyrészt a mezőgazdaság belterjességének alacsony színvonala okozza, másrészt az, hogy Kelet-Szlovákia e legtermékenyebb területét rendszeres árvizek pusztítják. Emellett a mezőgazdaságban relatívan sokkal több dolgozó van, mint más kerületekben. Egy álcsökkentésével és a gazdasági irányítás megjavításával kell megvalósítani. Emellett szükséges tudatosítanunk azt, hogy Szlovákiában a káderek szakképzettsége növelésének kérdése sokkal sürgetőbb feladat, mint a többi országrészekben. Feltétlenül meg kell valósítani az üzemek technikusokkal és mérnökökkel való megerősítését, mégpedig a technikai fejlődés és a termelés szervezésében szükséges változásokkal kapcsolatban. Szükségesnek látszik, hogy e szakaszon kiküszöböljük a káderek előkészítésében és nevelésében az igényesség fokozásának és a probléma komolyságának lebecsülését az irányító szervek részéről. A munkások szakképzettségének fejlesztésében döntő jelentősége van az Állami Munkaerőtartalékok tanintézeteiben és az üzemi tanonciskolákban a nevelés színvonalának. De a nevelésben és az említett tanintézetek végzett tanulóinak széthelyezésében mutatkozó komoly fogyatékosságok miatt a szakképzettség emelésében nem érünk el kielégítő eredményeket. Ez elsősorban a gépiparra vonatkozik. Arról van szó, hogy az állami munkaerőtartalék tanintézeteiben megszüntessük a szűkkörű oktatási módszert, mivel ez a termelési programok megváltoztatása következtében nehézségeket okoz azon szakemberek kihasználásában, akiknek a képzettsége egyoldalú. Továbbá arról van szó, hogy emeljük a tanintézetek végzett tanulóinál a szaktudás színvonalát, és hogy a dünk meg, ebből legtöbbet az építőés élelmiszeriparban. Ezeket az új építkezéseket idejében jó minőségben kell tervezésileg előkészíteni a leghaladóbb technika és műszaki fejlődés követelményeinek megfelelően és egyben a beruházási költségek maximális csökkentésével. Ami a beruházásoknak a második ötéves terv egyes éveire való elosztását illeti, a beruházási és építkez,ési-szerelési munkáknak kb. 66 százalékát az 1958—1960-as évekre összpontosítjuk. E feladatok teljesítésére már most meg kell teremteni a feltételeket. Mindenekelőtt feltétlenül biztosítani kell az építkezési beruházások idei feladatainak teljesítését. Továbbá idejében elő kell készíteni a tervet, emelni kell a tervek műszaki és gazdasági színvonalát az öszszes megkezdett építkezéseknél. Különleges gondot kell fordítani az építkezések építési idejének lerövidítésére. A második ötéves terv építkezési beruházása feladatainak teljesítése mindenekelőtt megköveteli az építkezési termelőmunka alapvető megjavítását. A javulás elérésének útját és a szükséges fordulatot e fontos időszakban a oárt és a kormány múlt év: októberi határozata az építkezés iparosításáról már világosan kitűzte. A szlovákiai építőipar termelésének a második ötéves terv folyamán fontos feladata megközelíteni a cseh országrészek munkatermelékenységét az építkezési-szerelési munkatervezés tekintetében. Az építkezés iparosítása a munkatermelékenység alapvető emelése elérésének, az építkezési idő lerövidítésének, az építkezési termelés idényjellege megszüntetésének és az építőipari termelés gazdaságossá tételének eszközét jelenti. Ami az építlandó dolgozóra 1,7 hektár szántóterület és 2,9 hektár mezőgazdasági terület esik, míg a szlovákiai átlag 2,2 hektár szántó és 3,6 hektár mezőgazdasági földterület. A községeknek csupán 55,8 százalékát villamosították, míg a szlovákiai átlag 74,6 százalék. A termelőalap elégtelen fejlődése visszatükröződik a kerület egészségügyi, iskolaügyi és kulturális berendezéseinek és lakásviszonyainak alacsonyabb színvonalában is. A kerület 439 000 lakójából csupán 4,5 százalék dolgozik az iparban? Ez'ért a munkásosztály súlya ebben a kerületben jelentéktelen. A prešovi kerület legelmaradottabb részei az északi járások, melyekben a lakosság nagyrésze ukrán nemzetiségű. Eddig tervbe vettük egy jelentékeny energetikai mű, vegyiüzem és finommechanikai üzem felépítését Keletszlovákiában. Az ipar fejlesztése további lehetőségeit mutatják az eddigi szén-, nafta és földgázkutatások eredményei. A távlati terv összeállígyakorlati munka végzésében nagyobb ügyességre tegyenek szert. A lakosság anyagi jólétének növekedésével összhangban a második ötéves terv előirányozza a lakosság szüntelenül növekvő kulturális igényeinek jelentős mértékben való kielégítését. Az irányelvek továbbá megszabják a filmgyártás fokozását, a mozik számának kétszázzal való szaporítását, s a kulturális népművelési berendezések hálózatának bővítését. Jelentős összegeket fordítunk a televíziós hálózat bővítésére. A második ötéves terv végén a televíziós küldés körülbelül egész Szlovákia területén megvalósul. Bratislavában, Besztercebányán és Kassán televíziós adókat helyeznek üzembe. Bratislavában kiépítik a televíziós stúdiót. Az irányelvek megszabják Szlovákiában az egészséoügyi szolgálat további megjavítását. 196Ó-ig a megelőző és gyógykezelési gondoskodás berendezéseiben az ágyak száma 26,9 százalékkal növekszik, ebből a kórházakban és szülőotthonokban 22,6 százalékkal szaporodik. Befejezik öt kórház építését és 12 új kórház építését kezdik meg. Ezzel tovább javul Szlovákiában az egészségügyi berendezések területi elosztása. Feltételezik az orvosok számának további gyarapodását, s így az egy orvosra eső lakósok száma 923-ról 699-re csökken. A faivakon az egészségügyi gondoskodást gyógykezelő állomások és szülőotthonok létesítésével mélyítik el. kezés iparosításának feladatait illeti, ezeket feltüntették a CSKP KB és az SZLKP KB megfelelő határozataiban. Az építkezési beruházásnak az irányelvtervezetben feltételezett feladatai megkövetelik az építőtermelés különlegesen gyors ütemét. A termelést 1960-ig meg kell kétszerezni. Alapvetően, 78,5 százalékkal emelkedik a cementgyártás, 74,2 százalékkal a mész, 91 százalékkal a cserép s 82 százalékkal emelkedik a téglagyártás. A téglagyártás alapvető emelését mindenekelőtt az idénymunka gyorsütemű megszüntetésével és a vakolőanyagok termelésének széleskörű fejlesztésével érjük el. Építkezési célokra nagy mértékben ki kell használnunk a hazai tufa nyersanyagforrásokat. Az irányelvtervezetben javasolt tufafejtés fejlesztésével 1960-ban 5000 lakásegység építésének nyersanyagát biztosítjuk. Az alapvető építőanyagok termelésének növekedése biztosítja Szlovákia kiépítésének szükségleteit. Megszüntetjük az építőanyagoknak távolfekvő kerületekből való hosszadalmas szállítását és új üzemek építésével megjavítjuk a szlovákiai termelés kerületi elosztását. Az építőanyagok fokozott termelésének biztosítására a második ötéves tervben új üzemet építünk a vékonyfalú anyagok gyártására, új cementgyárat, két méslégetőüzemet, előgyártmányok és könnyűépítőanyagok gyártására szolgáló üzemet, négy panelgyártó üzemet évi 3000 lakásegység építését biztosító kapacitással. Áz építkezés gyorsított iparosítását az építkezési-szerelési munkák mennyiségének fokozásával biztosítjuk. Ez nagy igényeket támaszt az előgyártmányok gyártásával szemben, melyet a második ötéves tervben háromszorosára kell emelni. tásában biztosítani kell a helyi gazdálkodás és a szövetkezeti ipar fejlesztését is. Kelet-Szlovákia gazdaságának fejlesztésében rendkívül nagy jelentőségű a mezőgazdasági termelés intenzitásának és színvonalának emelése. A központi mezőgazdasági irányítás feladata lesz, hogy a nemzeti bizottságokban feldolgozza ezt a kérdést és feltüntesse a távlati tervet. Egyúttal meg kell gyorsítani a keletszlovákiai síkság vízgazdaság-rendezési munkája további szakaszának tervelőkészítését. Az iskolaügy, egészségügy, kultúra és lakásépítés szakaszán a másodikötéves tervben az összberuházási eszközök elosztása alapján annyit szentelünk e célokra, hogy Kelet-Szlovákia ellátottságának színvonala a köztársaság többi kerületének színvonalára emelkedjék. Fontos feladat még DélnyugatSzlovákia, vagyis a bratislavai és nyitrai kerület déli részeinek fejlesztése. E terület lakosságának jelentékeny százalékát magyar nemzetiségű lakosság képezi. Az irányelvtervezet jelentékeny feladatokat tűz ki ebben a körzetben: a dunai vízierőmű építését, új nitrogénüzem építését Vágsellyén, drőthuzal-üzemet Hlohovecen, és naftaipart. A párkányi körzetben folytatott szánkutatás és a Kis-AIföld területén végzett nafta- és földflázkutatásokkal megalapítjuk az ipar továbbfejlesztésének lehetőségeit. A dunai vízierőművel összekapcsolt öntözési rendszer lehetővé teszi a következő ötéves tervek folyamán a mezőgazdasági termelés intenzitásának fokozását és az élelmiszeripar továbbfejlesztését. Az irányelvtervezet még további javításokkal számol e körzet ellátásában. A fontosabb akciók közül 1960-ig felépül a dunaszerdahelyi és zselízi kórház, megkezdjük a párkányi kórház építését. VI. Zárórész A második ötéves terv biztosítja Szlovákia további gazdasági és kulturális fellendülését, népünk életszínvonalának további emelkedését. Szlovákia népgazdasága ezen további fejlődését különösen a nehézipar egyes szakaszainak, elsősorban a gépiparnak és az energetikának a fellendítése biztosítja. E feljödéshez nagymértékben hozzájárul a vegyiipar és mezőgazdasáfunk is. A terv szerint jelentős eszközöket fordítunk a nemtermelő ágazatok további fellendítésére is. A második ötéves terv legkomolyabb politikai-szervezési feladata elsősorban biztosítani a mezőgazdasági termelés belterjességének lényeges növelését, elérni azt hogy a szocialista szektor döntő túlsúlyba kerüljön. További feladat a munkatermelékenység nagymérvű növelése a technika fejlesztése és a meglevő termelési térfogatok teljes kihasználása alapján. Természetesen a második ötéves terv nagy igényeket támaszt a gazdaságossággal szemben munkánk minden szakaszán. Az elkövetkezendő öt-év során a terv •teljesítésével biztosítanunk kell az állam kezében összpontosuló anyagi és más tartalékok lényeges növeléset. A terv segítségével ás annak teljesítésével állandóan emelkednie kell a nép életszínvonalának és ugyanakor biztosi, tanunk kell a köztársaság védelmét is. A második ötéves terv feladatainak * teljesítése ezért megköveteli, hogy ha-: tározottan és engesztelhetetlenül ki-: küszöböljünk minden fogyatékosságot, amely fékezi gazdaságunk fejlődését, Elsősorban arró Ivan szó, hogy lé-' nyegesen megjavítsuk a népgazdaság irányítását és tervezését. Ezzel kapcsolatban különleges fontosságú, hogy a népgazdasság irányításából következetesen kiküszöböljük a bürokratikus módszereket. Ezzel kapcsolatban renkívül fontosak a jogkör és a felelősség széleskörű decentralizálására irányuló előkészítés alatt álló intézkedések, amelyek az állami és a gazdasági igazgatás minden fokozatát érintik. A népgazdaság tervezésének és irányításának eddigi rendszere túlságosan összpontosított. Ez lehetetlenné teszi a fejlesztési problémák operatív megoldását és nincs összhangban a je-, lenlegi politikai és gazdasági helyzettel, amely 1948 óta döntő jelentőségű változásokon ment keresztül. Az eddigi rendszer nem oldotta meg megfelelőképpen az államigazgatás alacsonyabb szerveinek és így az alacsonyabb fokú tervezési szerveknek a gazdasági fejlesztés tervezésébe való alkotó bekapcsolását és felhasználását, s ugyanez vonatkozik a gazdasági tervezés biztosítására és teljesítésére is. Ennek következtében a népgazdaság kevésbé fontos problémáinak megoldása is a központi irányító szervek döntésétől függ. s ez nem operatív, hanem hoszszadalma6 eljárás és végeredményben az irányító szervek apparátusának bürokratizálódására vezet. Az alacsonyabb irányító szervek ahelyett, hogy irányítanák a termelést ós a szolgáltatásokat, figyelmüket felfelé. a magasabb irányító szervek felé fordítják, amelyek elé javaslatokat terjesztenek a kilönféle intézkedésekre, változtatásokra vonatko(Folytatás a 7. oldalon.) IV. Melyek a második ötéves terv fő feladatai Szlovákiában az építkezési beruházás terén? V. Az ipar széthelyezésének és az elmaradt kerületek gazdasága fejlesztésének néhány kérdése