Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)

1956-05-16 / 136. szám, szerda

Pavol Majling elvtársnak, az SZLKP KB irodája tagiának, az SZLKP KB május 10-i ülésén tartott beszámolója Szlovákia 1956—1960-as népgazdaságfejlesztési második ötéves tervének irányelvtervezetéről Elvtársak! A Központi Bizottság mai ülésén be kell számolnom azokról a fő feladatokról, amelyek Szlovákia 1956— 1960-as népgazdaságfejlesztési második ötéves tervének irányelvtervezetéből erednek. Az első ötéves terv sikeres teljesítése és a népgazdaságnak az 1954— 1955-ös években való további fejlesztése alapján Szlovákia dolgozó népe nagy sikereket ért el a gazdasági és kulturális téren. Szlovákia gazdasági és kulturális építése során érvényesült Csehszlovákia Kommunista Pártjának az az irányvonala, hogy Szlovákiában gyorsabb'ütemü legyen az iparosítás, mint országos méretben. Szlovákia ipari termelésének részesedése az egész ország ioari termelésében az 1937. évi 8 százalékról és az 1948. évi 13,9 százalékról, 1955ben 16,3 százalékra emelkedett. A szocialista országépítés szükségleteivel összhangban gyorsabb iramban fejlődött a nehézipari termelés. A túlnyomórészt termelőeszközöket gyártó ipar termelése 1948-hoz viszonyítva 198 százalékkal emelkedett, míg a közszükségleti árucikkek termelése 155 százalékkal. Az ipar lényeges minőségi változásait a gépipari termelés nagyméretű fellendülése jellemzi, aminek következtében a gépipar részesedése Szlovákia ipari termelésében az 1949. évi 13,5 százalékról 1955-ben 22,7 százalékra emelkedett. Az ipar gyors fellendülése' következtében lényegesen megváltozott Szlovákia népgazdaságának termelési struktúrája is. Míg 1937-ben az ipar részesedése az össztermelésből 36 százalékot tett ki, addig 1955-ben már 69 százalékot, s ugyanakkor a háború előtti évekhez viszonyítva hozzávetőlegesen 25 százalékkal növekedett a mezőgazdasági termelés is. Ma Szlovákia 'akosságának kb. 30 százaléka dolgozik az iparban és az építészetben a háború előtti 18,8 százalékkal szemben, a mezőgazdaság dolgozók száma pedig 56,7 százalékről 40 százalékra csökkent. Cyors fejlődés volt észlelhető a kultúra, az egészségügy és a szolgáltatások terén is. Rohamosan csökkent a csecsemőhalandóság, a tuberkulózisban elhalók száma, lényegesen növekedett a kórházi ágyak, az egész; ségügyi intézmények és az orvosi helyek száma. Többszörösére emelkedett a szak- és a főiskolák hallgatóinak száma. Szlovákia iparosításának eredményei nem kis mértékben hozzájárultak az egész köztársaság gazdasági erejének szilárdításához és védelmi . képességének fokozásához. A népgazdaság fejlődése során elért kétségtelen sikerek mellett még fennáll néhány komoly fogyatékosság, amit mind ez ideig nem sikerült kiküszöbölni és ami a még gyorsabb fejlődést fékezi. Elsősorban a következőkről van sző: A feldolgozó iparágak fejlődése mögött lemarad az alapvető ipari ágazatok fejlődése, különösen a szénfejtés. Míg 1955-ben 1948-hoz viszonyítva az ipari össztermelés 178 százalékkal növekedett, addig az említett időszakban a szénfejtés csupán 116 százalékkal. Az alapvető ágazatokban a földtani kutatás és az építkezések lemaradása következtében nem értük el a tervezett fellendülést. Elégtelenül használtuk ki az építkezési anyagok, a vegyipar és más ipari ágazatok termelése növeléséhez szükséges nyersanyagok forrásait. Az energetika müvek építése elmaradt a népgazdaság szükségletei mögött. A mezőgazdasági termelés állandó fejlődése ellenére sem érte el a tervezett szintet és elmaradt az ipar fejlődése mögött, elsősorban az első ötéves tervben való lemaradása következtében. A mezőgazdasági termelés az első ötéves tervben csak 17,5 százalékkal növekedett, 1955ben pedig az 1950-es évhez viszonyítva 22,4 százalékos növekvést mutatott fel. Szlovákiában nem értünk el döntő fordulatot abban, hogy megközelítsük a cseh országrészek mezőgazdasági termelésének belteljességét, elsősorban az állattenyésztési termelés alacsony színvonala következtében. Az állattenyésztési termelés alacsony színvonalát az okozza, hogy alacsonyak a takarmánynövények hektárhozamai és nem tudtuk a szükséges mértékben gyarapítani a takarmányalapot. A beruházási építkezés terén mutatkozó komoly fogyatékosságok következtében elsősorban az iparban állandó késéssel adták át rendeltetésüknek az egyes termelési kapacitásokat. így pl. a handlovai, novákyi és kékkői szénkörzetek kiépítése segítségével már 1952—1955-ös években nagy fontosságú termelési egységeket kellett volna átadni rendeltetésének, ez azonban csak 5—6 évi késéssel és csak kisebb terjedelemben teljesül. Az energetikai művek felépítése 2—3 évet késett és az építkezések befejezése az 1953— 1954-es évekre koncentrálódott. Az építkezési anyagok ágazatában elsősorban a téglagyárakat adták át késve rendeltetésüknek. A nem termelési ágazatokban komolyan lemaradt az iskolák, különösen az általános iskolák építése, a lakásépítkezés éspedig a tervezésben, az építkezésben levő hiányosságok következtében. Az 1954—1955-ös években nem volősult meg 226 általános iskolai tanterem tervezett felépítése és nem adtak át rendeltetésének 6354 Iskásegységet. Szlovákiában a népgazdaság beruházási felépítésének tervét az 1948—1955-ös időszakban átlagban csak 87,8 százalékra teljesítették. Majdnem ötmilliárd korona beruházására nem került sor. Világos, hogy az ilyen helyzet befolyásolta az új építkezések megkezdését is. Arra vezetett, hogy a beruházások összterjedelme 1952-től kezdve ugyanazon a szinten maradt. A termelőerők széthelyezése során nem értük el még a gazdaság szükséges fejlődését Kelet-Szlovákiában, nevezetesen a prešovi kerületben. Az állam többi területével összehasonlítva prešovi kerületben az ipari termelés még igen alacsony fejlettségű és a mezőgazdasági termelés lényegesen elmarad a többi terület színvonala mögött. Iparilag gyengén fejlett terület Délnyugat-Szlovákia is, vagyis a bratislavai és nyitrai kerület déli része. Az eddigi fejlődés során elért sikerek és fogyatékosságok kiindulópontul szolgálnak Szlovákia népgazdaságának a második ötéves terv során való további fejlődése tervezésénél. * * * Csehszlovákia ipari termelése a második ötéves terv során 50 százalékkal, a mezőgazdasági termelés 30 százalékkal növekszik. Csehszlovákia népgazdaságának fejlesztése a második ötéves tervben a tüzelőanyag, az energetikai és a nyersanyagalap, valamint a mezőgazdasági termelés gyorsabb iramú fejlesztésére irányul. Ezzel kialakulnak a feltételek ahhoz, hogy a további időszakban nagyobb mértékben kihasználjuk az ipar feldolgozó ágainak meglevő termelési berendezéseit. Ezt bizonyítja a második ötéves terv beruházási építkezésének iránya is. A nehézipari beruházások részesedése az összberuházásból az első ötéves terv 34 százalékáról a második ötéves tervben 38,9 százalékra emelkedik. A beruházások zömét a tüzelőanyag, az energetika és a vegyipar használja fel. A második ötéves terv tehát állami méretekben arra irányul, hogy tovább növeljük a nehézipar feladatait a népgazdaság fejlesztésében. A csehszlovák népgazdaság egységes koncepciója megköveteli, hogy a fejlődés alapvető feladatainak megoldására összpontosítsuk a maximális eszközöket, amelyek országos méreteWen rendelkezésünkre állnak. Ezért szem előtt kell tartanunk, hogy Szlovákia gazdaságának a második ötéves tervben a csehszlovák népgazdaság szükségleteivel és arányaival összhangban kell fejlődnie, és tovább kell szilárdítanunk Szlovákia és az egész ország gazdaságának egységét. A csehszlovák népgazdaság fejlesztésének egységes koncepciójából kiindulva Szlovákia fő feladatai a második ötéves tervben a következők: 1. Tovább kell folytatni Szlovákia iparosítását, amelynek a természeti gazdagság és a munkaerőforrások maximális kiaknázására kell támaszkodnia; 2. biztosítani kell a tüzelőanyag-, az energetikai és a nyersanyagalap maximžlis fejlesztését; 3. lényegesen belterjesebbé kell tenni a mezőgazdasági termelést; 4. az ipari és a mezőgazdasági termelés növekedése alapján lényegesen emelni kell a lakosság életszínvonalát és így el kell érni, hogy i köztársaság két területén az életszínvonal még jobban megközelítse egymást; 5. biztosítani kell a gazdaságilag és kulturálisan elmaradt kerületek, különösen a prešovi kerület további fejlesztését; 6. munkaerőkkel hozzá kell járulni a köztársaság gazdaságának kulcsfontosságú központjaiban, Ostraván, az usteci, a Karlovy-Vary-i kerületekben stb. a feladatok teljesítéséhez. I. A második ötéves terv fő feladatai Szlovákiában az ipar területén 4 OJ szo 1956. május 16. Szlovákiában az ipari termelés fejlesztése a második ötéves tervben, összhangban a fő feladatokkal gyorsabb ütemű lesz, mint országos méretekben. Az irányelvek értelmében Szlovákia ipari termelése 1960-ban az 1955-ös évhez viszonyítva legalább 61,5 százalékkal növekedik. A nehézipar termelése 88 százalékkal növekszik. Az ipari termelés tervezett fejlődésének elérése szempontjából döntő fontosságú a gépipar és az élelmiszeripar. Részesedésük az ipari termelés növekedéséből hozzávetőlegesen 50 százalékot tesz ki.. Ez megköveteli, hogy határozottan kiküszöböljük a gépipar fejlődésének eddigi fogyatékosságait, az élelmiszeripart illetően pedig biztosítanunk kell a mezőgazdasági termelés feladatainak állandó teljesítését. Az ipar és a technika javasolt fejlődési ütemének biztosítása szempontjából fontos feladatot jelent az energetikai alap további lényeges növelése. Az irányelvek ezért meghagyják, hogy a villanyenergia termelését az ipari össztermeléshez viszonyítva gyorsabb iramban kell fokozni. Szlovákiában a villanyenergia termelés a második ötéves tfervben 75,6 százalékkal fog növekedni. Ennek segítségével 1960-ban Szlovákia egy főre eső villanyenergia termelése annyit tesz ki, mint 1953-ban országos méretekben. Szlovákia így a villanyenergia egy főre eső termelésében megelőzi egyes tőkésországok, így pl. Franciaország, Olaszország, Hollandia és Japán jelenlegi színvonalát. Az irányelvek értelmében nagy eszközöket fordítunk az energetikai alap fejlesztésére, elsősorban pedig a vízienergia gazdag tartalékainak további felhasználására. Az irányelvek értelmében a Vágón a második ötéves terv során üzembehelyezendő vízierőművek és az 1960-ig megkezdett vízierőműépítkezések segítségével a Vág vízienergiájának kb. 65 száza lékát használjuk fel. Legkésőbben 1959-ben megkezdjük a dunai vízierőmű építését, amely befejezése után döntő mértékben hozzájárul a szlovákiai energetikai hely zet megjavításához és lényeges mértékben lehetővé teszi a délnyugatszlovákiai vízgazdálkodási viszonyok megjavítását. A kelet-szlovákiai energetikai helyzet és vízgazdálkodási viszonyok megjavítása szempontjából nagyjelentőségű a ružini vízierőmű építése. Ez az építkezés az ötéves terv vége felé indul meg. Szlovákia energetikai forrásai között jelentős helyet foglal el majd az ipari atomerőmű, amelyet 1960-ig helyezünk üzembe. Ez lesz köztársaságunk területén az első ipari atomerőmű. Békés szocialista országépítésünk így új, leghaladóbb energiaforrást nyer. 1960-ig Szlovákiában az energetikai művek teljesítménye megkétszereződik. A második ötéves tervben Szlovákiában az energetikai teljesítmény növekedése kb. olyan méretű lesz, mint az első ötéves tervben az egész ország területén. A második ötéves terv során villanymüvek építése mellett távvezetékek is készülnek, melyeknek kapacitása 1960-ban eléri az installált teljesítmény térforgatának több mint 25 százalékát. Az energetikai alap kiterjedt felépítése lehetővé teszi, hogy 1960-ig villamosítsuk Szlovlákia valamennyi községét. Az irányelvek előírják a szénfejtés további növelését Szlovákiában. A barnaszénfejtés 1960-ban az 1955-ös évhez viszonyítva 50,9 százalékkal, a lignit termelése 160,8 százalékkal lesz nagyobb. Növekszik az eddigi bányák termelési térfogata is éspedig: a handlovai Nagybánya 140 000 tonnával, a dolinái üzemé 150 000 tonnával és a novákyi körzeté 700.000 tonnával. 1958-ban megkezdjük Cigelben egy 900 000 tonna kapacitású új bányaüzem, Kékkőben 1959-ben egy 300 000 tonna és Straháréban 196Ö-ban egy 300 000 tonna kapacitású bánya nyitását. A területi széthelyezés és a prešovi kerület oazdasági fejlesztése szempontjából nagyjelentőségű _ a keletszlovákiai szénbányák tervezett feltárása. 1959-ben Kelet-Szlovákiában megkezdjük egy 150 000 tonna kapacitású bányaüzem építését. Annak érdekében, hogy a tüzelőanyagalap fejlesztésében Szlovákiában teljesítsük az irányelvekben kitűzött feladatokat, lényegesen meg kell javítani a tervező irodák munkáját, teljesítőképességüket hozzávetőlegesen egyharmadával kell növelni, és be kell fejezni a bányák építését tervező irodák kiépítését. Különleges figyelmet kell fordítani a szénfejtés fejlesztésére a novákyi körzetben. Az irányelvek értelmében a novákyi hőerőmű helyi tüzelőanyaggal való ellátása még 1960

1ban sem lesz biztosítva, ezért jelentős mennyiségű szenet kell Csehországból ideszállítani. Ezért minimálisak azok a feladatok amelyeket a novákyi körze: szénfejtésével kapcsolatban az irányelvek feltételeznek. Szlovákia további iparosítása és a fűtőanyagalap gyarapítása szempontjából nagyjelentőségű hozzájárulást jelent a földgáz készletek ipari feldolgozása és a gázvezetékek kiterjedt építése. Az irányelvek értelmében Szlovákiában tizenháromszorossá kell növelni a földgáz termelését. Vágselylyétől gázvezeték épül Zilináig és Martinig, oldalágak Trencinből Prievidzába és Vágsellyétől Bratislavába. Az irányelvek meghagyják, hogy 1960-ig 9,7 százalékkal kell növelni <• vasérc termelését. Elsősorban Rudňanyban folytatják az új ércbányák kiépítését. Rudňanyban 1959-ben megkezdik a 10. szint meqnyitását, amelynek termelési térfogata évente egy millió tonna lesz. Az ötéves terv vege felé üzembehelyeznek egiy egymillió tonna kapacitású ércfeldolgozót. Pezlnokban üzembehelyeznek egy bányát és egy pirit-feldolgozó üzemet. Spania Dolynában pedig egy rézércfeldolgoző üzemet. Az irányelvek értelmében tovább kell fejleszteni a könnyű és színesfémek kohászatát, amelynek alapjait Szlovákéban már az első ötéves terv során lefektettük. 1960-ig több mint megkétszereződik az alumínium termelése éspedig a Žiar nad Hronom-i üzem építésének befejezésével. Ez lehetővé teszi, hogy a színesfémek közül a rezet és az ólmot részben aluminiummal pótoljuk. A korompai üzem építésének befejezésével több elektrolitikus rezet fogunk termelni. Lényegesen növekedni fog a vasöntvények termelése. A könnyű- és színesfémek kohászatának további fejlesztése mellett az irányelvek értelmében Szlovákiában megteremtjük az előfeltételeket a nemesacél termelésének fejlesztésére és pedig a podbrezovai Šverma-vasművek átépítésének segítségével, az ötéves terv során Szlovákiában megkezdődik három új kohászati feldolgozó üzem építése. Hlohovecben drőthuzal-üzem, Nyitrán hidegszalag hengerde, és Stará Ľubovňán csavargyártó üzem épül fel. A vegyipar termelése az irányelvek alapján 1960-ban 89 százalékkal lesz r.agyob, mint 1955-ben. Ezt a fejlődést a meglevő üzemek építésének befejezésével és kibővítésével, valamint új üzemek építésével érjük el. Ezek az üzemek egyrészt hazai nyersanyagot, másrészt pedig importált nyersanyagot fognak feldolgozni. A második ötéves tervben megteremtjük a feltételeket a földgáz vegyi feldolgozásához egy nitrogéngyártó üzem építésével Nyugat-Szlovákiában. Növeljük a foszfortartalmú műtrágya termelését. Ez jelentős mértékben lehetővé teszi a mezőgazdaság nitrogén- és .oszfortartalmú műtrágyával való ellátásának javítását. Kelet-Szlovákiában kapron-selymet gyártó üzem épül fel. A második ötéves terv végén a plasztikus anyagok termelése az eddigi színvonalhoz viszonyítva majdnem megháromszorozódik. Üzemet építünk az importált ropa nyersanyagok, valamint a ropaolajok és krakkolási gázok feldolgozására. Ez megteremti a vegyipar további fejlesztésének feltételeit. Szlovákiában új üzemek felépítésével és a kénsav és a mészkarbid termelésének növelésével kiszélesül az anorganikus kémia alapja. Az irányelvek nagy feladatokat tűznek ki Szlovákia ásványi tartalékainak feltárásában, hogy a második ötéves tervben, de különösen 1960 után biztosítsuk az ipar fejlesztését. Ezért rendkívüli figyelmet kell fordítani a földtani kutatásra, mind az általánosra, mind a részletesre. Az irányelvek értelmében 1960-ig ki kell dolgozni Szlovákia részletes földtani térképét. Az alapvető kutatés a Szepes-.qömöri Érchegység, a ke3 let-szlovákiai fliss-vonulatok részletes térképezésére és a dorogi szénmedence folytatásának feltárására fog irányulni. Alapvető földtani kutatásokat hajtanak végre a zempléni karbon-medencében. A tüzelőanyag-kutatás arra fog irányulni, hogy további szén, olaj és földgáz-forrásokat tárjon fel. A kutatómunka Handlován, Novákytól nyugatra, Kékkőn és Kelet-Szlovakia vidékein folytatódik. Hat új lelőtelep tervezési munkálatai kezdődnek meg, Nyugat-Szlovákiában pedig lignittelepeket fognak feltárni. Az irányelvek értelmében 1956—1960-ig Szlovákiában összesen 88,4 millió tonna barnaszénnek és 91 millió tonna lignitnek geológiai előfordulását kell megállapítani. Az olaj és a földgáz feltárási munkálatai elsősorban az eredménynyel kecsegtető kis-dunai alföldön és a kelet-szlovákiai alföldön fognak folyni. Az érckutatás a Szepes-gömöri Érchegysé.qben, az Alacsony-Tátrában, a Kis-Kárpátokban és Štiavnica, valamint Kremnica vidékén összpontosul. Az irányelvek értelmében Szlovákiában 18,1 millió tonna vasérc, három millió tonna pirit, 2,7 millió tonna rézérc és 630 000 tonna ólomcink tartalmú érc előfordulását kell megállapítani. A nem ércet tartalmazó ásványok kutatása tűzálló- és építőanyagok feltárására irányulnak. Az irányelvek feltételezik Szlovákiában összesen 23,5 millió tonna cementnyersanyag és 151,5 millió köbméter .églanyersanyag megállapítását. Az irányelvek nagy feladatokat rónak a földtani kutatásnak és felülvizsgálatnak. Am csupán ezek teljesítésével biztosíthatjuk a szükséges időbeli előnyt a tervezés és a beruházási munkálatok előtt. Teljesítésük megköveteli a végzett munkák minőségi megjavítását és az összes fúrókészülékek teljesítményénak n8«» lését. A második ötéves tervben népgazdaságunk fejlődésénél jelentékeny helyet foglal el a gépipar. Súlya és jelentősége tovább növekszik népgazdaságunknak a második ötéves tervben való műszaki átépítése feladatainak teljesítésével és a csehszlovák kivitelben elfoglalt részének további növelésével összefüggésben. Az új gépgyárak kiterjedt építését már az első ötéves tervben megkezdték Szlovákiában. Ezzel megteremtették a feltétel ket a gépipar további fejlődésére a máscdik ötéves tervben. A gépipar termelésének térfogata a második ötéves terv végére kétszeresére emelkedik. Ez anynyit jelent, hogy a gépipar termelésének térfogata 1960-ban egyenlő lesz Szlovákiának 1948. évi egész ipari termelésének térfogatával. Az irányelv feltételezi a második ötéves tervben egy golyóscsapágygyártó üzem kiépítését Kysucké-Nové Meston, egy kábelüzem építését Topoľčanyban és eqy acélgyártó üzem kiépítését Hronecen, továbbá a komáromi hajógyár további építkezéseinek és a detvai Podpoliany gépgyár befejezését. A gépipari termelés alapvető emelésének biztosításával összefüggésben ineg kell szüntetni egyes komoly hiányosságokat. Mindenekelőtt arről van szó, hogy a gépipari üzemeknek szilárdan meghatározott termelési programjuk legyen és ne kerüljön sor gyakori változtatásokra. Meg kell határozni az üzemek építésének általános koncepcióját és ezen az ílapon jóváhagyni a kiegészítésükre szolgáló terveket. A gépipari üz rr.ekben tervező és technológiai irodákat kell létesíteni az üzemek műszaki színvonalának lényeges fokozása céljából. Szükséges továbbá, hogy a speciális termelésre beállított üzemeknek szilárdan meghatározott póttermelési programokat is állítsanak öszsze, hogy így jobban kihasználhassák őket. Az irányelvtervezet a népgazdaságnak faanyaggal való biztosítására nagy feladatokat ró az erdőgazdálkodásra. A második ötéves terv időszakában Szlovákiában évente átlagosan 400 000 hektárnyi területet kell erdősíteni. Ezzel megszüntetjük az összes régi irtványokat, úgy hogy 1960-ban csupán csak a folyó évben kivágott fák után mardjon irtvány. Lényegesen meg kell gyorsítani a gyorsan növő faneműekkel való erdősítést éspediq 16 000 hektár területen. Meg kell tenni minden intézkedést a fenti faneműek ültetésére alkalmas földterületek biztosítására. A távoleső és kiöregedett erdők (Folytatás az 5. oldalon.)