Új Szó, 1956. április (9. évfolyam, 92-120.szám)

1956-04-17 / 107. szám, kedd

i Áz Albán Népköztársaság második ötéves terve az ipari termelés 91 százalékos emelkedését tűzi ki Pili Tirana — Az Albán Munkapárt Központi Bizottsága vasárnap közzétette a második albán népgazdaságfejlesztési ötéves terv irányelvtervezetét az 1956 —1960-as évekre. Az Albán Munkapárt III. kongreszszusa — hangsúlyozza az irányelvtervezet — megállapítja, hogy az első ötéves terv fő gazdasági feladata abban állott, hogy Albánia az első ötéves terv végére elmaradott mezőgazdasági országból mezőgazdasági és ipari országgá váljék. Ezt a feladatot az első ötéves terv folyamán teljes egészében megvalósították. 1955-ben az ipari termelés volumene 179 százalékkal haladta meg az 1950-es számadatokat. A vetésterület 1955-ben 13 százalékkal volt nagyobb, mint 1950-ben. A dolgozók száma 70 százalékkal növekedett, a reálbérek 20 százalékkal növekedtek, a nemzeti jövedelem pedig csaknem 70 százalékkal múlta felül az 1950-es színvonalat. A második népgazdaság fejlesztési ötéves terv legiobb feladatai: az ipar és főképpen a bányaipar további fejlesztése, a jelenlegi termelőkapacitások teljes kihasználásának, a belső tartalékok felhasználásának alapján, és a mezőgazdaság gyors fejlesztése a mezőgazdasági termelésnek szocialista alapokon történő átszervezése alapján. Az irányelv-tervezet értelmében az ipari termelés volumene a második ötéves tervben, az 1955-ös színvonalhoz képest 91 százalékkal kell, hogy emelkedjék. A fő súlyt a bányaipar fejlesztésére kell fektetni. A termelőeszközöket gyártó ipar (A-csoport) termelése a A kínai ipar túlszárnyalta első negyedévi tervét A kínai gépipari termelés egy év alatt 77,7%-kal növekedett Peking. (ČTK) — Amint az Űj Kína sajtóiroda jelenti, a Kínai Népköztársaság Állami Statisztikai Hivatala közzétette a kínai iparnak 1956 első negyedévi tervteljesítési eredményeit. A jelentés rámutat, hogy a Kínai Népköztársaság iparvállalatai az első negyedévi tervet összesen 5,3 százalékkal teljesítették túl. A negyedévi tervet túlszárnyalta a villamosenergiatermelés, a szénfejtés, a benzingyártás, a nyersvas, réz, marószóda, cement, elektromos motorok, szerszámgépek és más fontos ipari készítmények termelése. Az 1954-es év első negyedével szemben nagy emelkedést mutat főleg a I. gépipari minisztérium vállalatainak termelése, ahol a termelés terjedelme 77,7 százalékkal növekedett, az áramfejlesztők és esztergapadok termelése pedig csaknem 100 százalékkal. A kőolajipari minisztérium vállalatai ez év első negyedében a tavalyi év ugyanezen időszakával szemben termelésüket 55,2 százalékkal, a nehézipar 26,1 százalékkal, a szénipar 25,6 százalékkal, a könnyűipar 23,7 százalékkal, a textilipar 16,5 százalékkal és az energetikai ipar termelését 11,9 százalékkal növelték. Szukarenko, az Indonéz Köztársaság elnöke a Szovjetunióba látogat Csehszlovák mezőgazdasági szakértők érkeztek Pekingbe Peking. (ČTK) — Április 15-én két havi tudományos munkalátogatásra Pekingbe érkezett a csehszlovák mezőgazdasági szakértők egy csoportja Vlček földművelésügyi miniszterhelyettes vezetésével. Diktátora lőporos hordón Spanyolországban egyre nő az ellenállás Basta, por diós... Elég az istenért... Nem mintha külföldi lapok írtak volna arról, milyen vérengzések folytak hosszú évek óta Franco Spanyolországában, de ezekkel a szavakkal kezdődött az Arriba cimű spanyol falangista lap vezércikke. Az elégedetlenség a Franco-rendszerrel beférkőzött magába a Falangista Párt vezető fasiszta köreibe is. A nézeteltérések és szakadár kísérletek a párton

1 belül letartóztatásokban, vezető falangista politikusok eltávolításában, tüntetésekben nyilvánultak meg. A legújabb hírek szerint SpanyolMarokkóban lázadások törtek ki. A függetlenségi mozgalom Francia-Marokkóból ide is átterjedt. A marokkói nép küzd Marokkó egyesítéséért, melyet még 1912-ben felosztottak Franciaország és Spanyolország között. Húsz évvel azelőtt Franco éppen Spanyol-Marokkóból indult el a fiatal spanyol köztársaság ellen lázadó ellenforradalmi hadseregével, melynek zömét mór zsoldosok képezték. A mór harcosokat, akik különösen kegyetlenségükkel tűntek ki, ígéretekkel és nagy halom bankjeggyel csábították erre a harcra. A polgárháború után a bankjegyek teljesen elértéktelenedtek, az ígéreteket pedig nem tartották fc>a. A csúnyán becsapott marokkóiak már régóta bosszút forralnak Franco ellen. A marokkói lázadás a spanyol gyarmati rendszer ellen, az egyre növekvő és terjedő sztrájkok a fasiszta Franco-uralom megingásának kezdetét jelenti. A már több mint másfél évtizede tartó Franco-uralom alatt — az öszszes ígéretek ellenére — az ország égető gazdasági és szociális problémái semmiképpen sem nyertek elrendezést. Az 1951-i nagy barcelonai sztrájk, melyben 300 000 munkás és alkalmazott vett részt, az ez idén újból fellángoló sztrájkok, már elegendő vészjel lehet a rendszer részére, hogy a munkásosztály soká nem tűri a kormány politikáját. Az egyre erősödő erjedést és a demokratikus irányzatot követelő törekvéseket még brutáíisabb eszközökkel akadályozták meg. A szükséges támogatást kívülről az Egyesült Államok nyújA OJ SZÖ 1956. április 17. totta, amely 1953-ban szerződést kötött Spanyolországgal és most be akarná szervezni azt a NATO-ba. Franco a Hitlerrel és Mussolinivei való nagy barátság után szőröstől bőröstől eladta magát az USA-nak. Miért van szükségük Spanyolországra az amerikai monopóliumoknak? A háborús gyújtogatóknak azért van szükségük Francóra, hogy Spanyolországot katonai bázisukká, sztratégiai támaszpontukká tegyék támadási terveik megvalósításához. Az imperialistáknak Spanyolország nyersanyag készleteire is szükségük van. Elsősorban a hadászati nyersanyagok érdeklik őket, például a wolfram, cink, ón, higany, ólom, uránérc, vasérc. A háborús uszítók támogatják a Francorendszert, mert olyan ország, ahol a nép szabadon nyilváníthatná akaratát, sohasem egyeznék bele, hogy amerikai gyarmat és ugródeszka legyen a béketábor országai ellen. Az Egyesült Államok Spanyolországban korlátlan koncessziókat nyert és az ország egész gazdasága az amerikai haditervektől függ, az amerikai monopoltőke kerítette hatalmába az ipar és nemzetgazdaság jelentős részét. A francoista vezetők azt hirdetik, hogy gazdasági politikájuk az ország iparosítása. Mi azonban a spanyol fasizmus eddigi mérlege? Franco azzal, hogy a munkásosztály életszínvonalát alacsonyan tartotta, fékezte a termelőerők fejlődését. Spanyolországban minden válságban van, minden változást követel: a gazdaság, politika, művészet, irodalom, tudomány, erkölcs mezőgazdaság, ipar és kereskedelem. A mezőgazdaság sokkal alacsonyabb színvonalon van, mint 1936-ban, a külkereskedelem forgalma is kisebb mint 25 évvel azelőtt, szédületesen nő az infláció, az életfenntartáshoz szükséges eszközök árai egyre magasabbak lesznek. A munkások 3— 4-szer kisebb béreket kapnak, mint 1935-ben, a földművesek százezrei élnek ínségben, földjeik dobra kerülnek. Az értelmiség, az állami alkalmazottak, kisiparosok, kereskedők helyzete súlyos. Az acéltermelés az iparosítás mutatószáma. Spanyolországban az ellenkezőre mutat, mert 1953-ban 10 százalékos kiesés mutatkozik 1929-el szemben. Az acélMorvaországot az ellenségtől. Lényegében az urakat óvta az értük verejtékező, rájuk dolgozó pórnéptől. Már 1621-ben — a Fehérhegyi csata utár. — II. Ferdinánd ide záratta azokat a morva felkelőket, akik fellázadtak az osztrák dinasztiának a cseh korona országai feletti uralma ellen. 1644-ben sok paraszt fejezte b'j életét Špilberken, mert ellenszegült az elnyomó kizsákmányolőknak. így vált Špílberk rettegett börtönné, míg végül is elérte „dicsősége" csúcspontját. A katakomba egyik odújában négy éven keresztül, — az 1795—1799-es években — sínylődtek Kazinczy Ferenc és Verseghy Ferenc, mint a Habsburg-uralom elleni öszszeeskiivés részvevői. Rabtársaik az olasz és a sikertelen krakkói felkelés leverése után lengyel forradalmárok voltak. A híres Trenk báró és i zsivány Babinsky cellájába is benézünk. Az 1920-as decemberi sztrájk letörése után ide internálták a sztrájkoló oslavanvi bányászokat és azokat a katonákat, akik megtagadták, hogy a tömegbe, a népbe lőjenek. A régi kínzókamrák és hóhéreszközok láttára azt gondolhatnánk: mindez régen volt. Mit mondjunk azonban azokról az embertelenségekről, amelyeket a XX. század fasiszta szörnyei eszeltek ki? Azok, akik a világba kürtölték magas színvonalú kultúiájukat? Mit mondjunk azokról az a'tudósokról, akik a gázkamrákat agyalták ki? Azokról, akik Dachaut és Buchenwaldot írták be a történelembe? Akik a földdel egyenlővé tették Lidicét? A špilberki múzeumban megfeketedett akasztófa áll. Mintha egyik szara horogkeresztre emlékeztetne. Uralhatja-e vajon a világot a horogkeresztre és az akasztófára támasz-; kodó erőszak? Az 1945-ös év, a dicső szovjet hadsereg felszabadító • ette egyszer s mindenkorra megadta a valaszt! Nincs az az akasztófa, az a legsötétebb és legborzalmasabb börtön^ sem a Bastille, Špilberk, vagy Os-i wieczim, amely elnémíthatná az emberek szabadságvágyát. Ezzel a vágygyal szívükben erősebbek a népek á kősziklánál is. Búcsúzóul elolvassuk Kazinczy másfél évszázaddal ezelőtt mondott és 1929-ben érctáblába vésett szavait: Vándor, szent, hová lépsz, e hely. Menj és mondjad hazámnak, Iloqy törvényeidért Kész vala veszni fia. Kuijeritünk a múltból. Špílberk áľV&M dozatkész építő hazaszeretetre tanít. A szabadság friss levegőjét érezzük. Népünk alkotó munkájának dallamos zsongását halljuk. Sz. M. (ýr) KULTURÁLIS HÍREK Betar Petrovics Nyegos, a már világhírűvé vált montenegrói költő halála után 105 évvel megtalálták naplóját. A napló, a nagy költő bizalmas jellegű feljegyzései mellett né-, hány eddig ismeretlen verset, Nyegos filozófai gondolatait, és néhány francia költő kortárs verseinek bírálatát tartalmazza. A naplót hosszú ideig Nikita montenegrói király őrizte Cetinjén. Nikita halála után Nyegos naplója a király Xénia nevű lányának birtokába jutott és vele együtt vándorolt a világban. Xénia az elmúlt napokban eljuttatta Nyegos naplóját Jugoszláviába, ahol most a Tudományos Akadémia tanulmányozza kiadás céljából. • A Londoni Filharmóniai Zenekar igazgatója néhány napig Moszkvában tartózkodott, tárgyalt és egyezményt írt alá a Szovjetunió műsorirodájával. Az egyezmény szerint; a zenekar az idén szeptemberben—októberben Moszkvában és Leningrádban vendégszerepel. * A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának meghívására svéd tudósok érkeztek Moszkvába. * A Szovjetunió népművésze címmel tüntették ki Maja Plíszeckaja és Rajsza Sztrucskova szólótáncosnőket és Vera Firszová énekesnőt. Alekszandr Ognyivcev érdemes művész címet kapott. második oteves terv alatt lül százalékkal, a közszükségleti cikkek termelése (B-csoport) pedig 81 százalékkal fog emelkedni. A második ötéves terv egyik fő feladataként kell megoldani a mezőgazdasági termelés szocialista alapokon történő átszervezését, a mezőgazdaság kollektivizálását az egész népgazdaság f e j les z tésén ek keretében. A második ötéves terv alatt a beruházások volumene 21 milliárd 900 millió leh, vagyis 27 százalékkal több, mint az első ötéves terv alatt. Az irányelvtervezet értelmében a nemzeti jövedelemnek 53 százalékkal kell emelkednie. A munkások és alkalmazottak reálbére körülbelül 23 százalékkal lesz magasabb, mint az első ötéves terv végén. A parasztság jövedelme 38 százalékkal emelkedik. Moszkva. (TASZSZ) — E napokban B. A. Zsukov, a Szovjetunió indonéziai nagykövete a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége és K. J. Vorosilov nevében Szukarno úrnak, az Indonéz Köztársaság elnökének tolmácsolta hivatalos meghívását a Szovjetunióba. Szukarno elnök a meghívást elfogadta és azt mondotta, hogy augusztus végén szeretne a Szovjetunióba utazni és 1956. szeptemberének első felét a Szovjetunióban töltené. I|\ királyok, császárok szívesen i állították magukról, hogy isten kegyelméből uralkodnak. Viszont eléggé elővigyázatosak voltak ahhoz, hogy istennek ezt a kegyelmét különféle hatalmi eszközökkel alaposan alátámasszák. Mi lett volna azzal a sok francia Lajos királlyal a Bastille nélkül? Mit csináltak volna az osztrák császárok, ha „népeik" kordában tartására nem áll rendelkezésükre a hírhedt Špílberk. Prágából jövet a vonat ablakából, jóval Brno előtt fákkal borított süvegformájú dombra és a dombon óriási épülettömbre leszünk figyelmesek. Aki nem tudja, mire szolgált régebben, sőt a közelmúltban is, nem hinné, mennyi szenvedésnek, könnynek és sóhajnak voltak tanúi e vastag és zordon falak. Keskeny kis út kanyarodik a városból a Špílberk felé. Az utat óriásfák szegélyezik. A dombra érve megállunk az erődítmény Mária Terézia korabeli városkapuhoz hasonlító bejárata előtt. Akkoriban fehérkabátos, pirosparolis, égszínkék nadrágos katonák hároinszögalakú kalapjaikban, fehérre púderezett copfos parókáikkal őrizték az ilyen kapukat. Hirtelen eltűnik szemünk elől a felidézett kép és szinte csodálkozunk, hogy a kapun nem a Dante-idézet fogad: „Hagyjatok fel minden reménnyel, akik ide beléptek!" Mert Špílberket ez jellemzi. Az a fogoly, aki átlépte a kapu küszöbét, ritkán látta viszont a napvilágot. A tulajdonképpeni citadellában alacsony, szűk folyosó vezet a sötét kazamatákba. Visszahőkölünk az orrunkat hirtelen megcsapó doh áporodott szagától. A nyirkos, homályos folyosó mentén vaspántos ajtók nyílnak a cellákba, melyek többnyire akkorák, hogy az ember legfeljebb kéthárom lépést tehet bennük. A téglafalba erősített tábla aranyos betűkkel | hirdeti, hogy 1940 januárjában ezen ; a helyen lőtték agyon a nácik Josef IKulka és Karel Bauer munkásokat. I Az ember alig hisz a szemének ! ebben a halottak sóhajait még ma -is visszhangzó alvilágban, és összeszorul a szíve a gondolatra, milyen szörnyűségeket kellett az idehurcolt i hazafiaknak ártatlanul elszenvedniük. ! Ezt az érzésünket megerősítik a múzeumban elhelyezett akasztófa, ujj; nyomorító, borda-, kulcscsonttörő és | egyéb kínzóeszközök. Botérünk a káipolnába: 1939-ben a csehek és lenJ gyeluk tömegbörtöne volt itt. ? lMľ' tu

d Špilberkrôl a történe> Ilxll jem? II. Premysl Otakar cseh ! király építtette és gyakran járt ide. J Az ő idejében országgyűlésre is itt í jöttek össze a morvaországi urak. j Főbenjáró ügyekben itt hozták meg ' döntéseiket. Az erőd gyakran vál! toztatta tulajdonosát. Később bástyát j építettek hozzá, hogy jobban védje A /csehszlovák tudósokat a repü- • lötéifcn Jan Hazien-tun, a Kínai Nép- , köztársaság földművelésügyi minisz- i terének helyettese, Szun Hszia-cun, ; a pekingi mezőgazdasági főiskola rektora és mások üdvözölték. gyártás egyharmada az elavult be- f), rendezés miatt selejt volt, melyet mint hulladékot, vissza kellett külde- ja v, ni a kohókba. így Spanyolország csu- .(j pán a 23-ik helyet tölti be az acél- W gyártás sorrendjében, míg 1929-ben rk még a 14-ik helyen volt. Az utób- j| bi időben Brazília és Hollandia is túlszárnyalták. A hajógyárak is csak 14 4 százalékra használják ki gyártási le- „!" hetőségeiket. Hasonló a helyzet a Jí. gép-, mozdony-, sín-, cement-, vil- {jj lanyáram gyártásában és szénterme- ^ lésben is. Csupán a hadihajók és különféle fegyverek gyártása fejlődik. Azokban az iparágakban, amelyek a polgári lakosság szükségletei szá- fj! mára gyártanak, erősen érezhető a J! spanyol nemzetgazdaság militarizálá- ^ sa. A hagyományos spanyol textilipar, J] mely az iparban első helyet foglalt el, most csak 59 százalékát gyártja a háború előtti termelésnek. Ugyan- J| ilyen sors érte a cipő-, bútor-, élei- || miszer- és halkonzerv ipart is. A me- fi, zőgazdaságban 1932—1935-ben az egy Jj] főre eső mezőgazdasági termékek ríj termelése még 100 kg volt, 1954-ben !|j már csak 62 kg. || Ez a gazdasági politika a monopo- fi> lista, ipari, tőkeburzsoázia egy ré- ň szében is, amelynek érdekei vészé- jj] lyeztetve vannak, Franco ellenes állásfoglalást váltott ki. Ezenkívül a középburzsoázia, a városi kispolgár- Jj ság, a parasztság széles rétegeiben f és az értelmiség körében is terjed a nagyfokú elégedetlenség. A mun- j| kásság Pamplomában, San-Sebastian- . ban, Tolosában újból sztrájkba lépett. { Madridban röplapokat terjesztettek, V melyben felszólították a diákságot, f hogy csatlakozzék a sztrájkhoz. Min- jj den jel arra mutat, hogy megérett • az idő az általános sztrájkra. A cse- ,( lekvésnek csak egy útja van, ame- íj lyet már régen ajánlottak a kommunisták, alakítsanak köztársasági de- jj mokratikus frontot a köztársaságért «-! folytatott harc érdekében. Meg kell fj teremteniük a valamennyi Franco-el- fi lenes erők nemzeti egységfrontját és jj megegyezésre kell jutniok mindenkivel, aki kész harcolni a fracoisták Jj ellen, a békéért, Spanyolország megmentéséért és függetlenségéért. Csak jj így kerülhető el a katasztrófa, amely jj| I

felé az imperialisták és francoista la- -J kájaik az országot sodorják. Jj g-k. 1\ ! Ezer év óta évről évre megrende|zik Kínában a költők versenyét. Az j idei lírikus versenyre 7490 költő jelentette be részvételét. Az ősi tradí. ció szerint a vers nem lehet rímes ! és legfeljebb 31 szóból állhat. ! ! A moszkvai Sztanyiszlavszkij Színiház száztagú balettje június 10-től I július 10-ig a párizsi Chatelet Szín\ házban vendégszerepel. SzeptemberI ben a Theátre National Populaire .Moszkvában és Leningrádban játssza 'a Don Juan-t és Marivaux A szereilem diadala című színmüvét. i * | Az UNESCO Index Translationum ^círnű közleményének jelentése sze!rint 1954-ben Lenin művét fordították le a legtöbb nyelvre. Lenin műövét 112 nyelvre, a klasszikus írók ! közül Dickens alkotásait 75, Gorkij •67, Tolsztoj 65, H. C. Andersen 57, ] Shakespeare és Dosztojevszkij 51—51 i és Balzac művét 50 nyelvre fordították le. A modern írók közül Pearl jS. Buck könyveit 56 és Thomas Mann • alkotásait 24 nyelvre fordították. # • Rembrandt emlékének szentelik — 'születése 350. évfordulója alkalmából J— a nyári hollandiai művészeti feszj l i vált. A holland kormány megbízásáéból Heink Badinas zeneszerző Rem' brandt-opet'át komponál erre az al! kalomra.