Új Szó, 1956. április (9. évfolyam, 92-120.szám)

1956-04-16 / 106. szám, hétfő

Szlovákia áramellátásának központi irányítása Az energetikai kutató intézet dolgozói Bratislavában speciális diszpécser berendezés összeállításával foglalkoznak, amely hozzájárul Szlovákiában a magasfeszültségű áramrendszer gyors, megbízható és gazdaságos irányításához. Képünkön a diszpécser berendezés látható, egyes alkatrészeinek kipróbálása közben. Az egész automata az elektroncsövek rendszerén alapul. A kész modellben körülbelül ezer elektroncső lesz. A berendezést ez év végén adják át használatra. František Kra i čí r miniszter sajtóértekezlete a külföldi újságírókkal František Krajčír belkereskedelmi miniszter a múlt héten a Csehszlovákiában dolgozó külföldi újságírók számára sajtókonferenciát rendezett az árleszállítással kapcsolatban. A külföldi sajtó képviselői nemcsak az árleszállítások iránt érdeklődtek, hanem összehasonlították a Csehszlovák Köztársaság lakóinak mai életszínvonalát a háború előtti időszak színvcnalával, főleg a bérek és fizetések tekintetében. František Krajčír miniszter néhány adatot közölt ezzel kapcsolatban: 1929-ben például az általános havi munkásbér 497 korona volt, 1935-ben már csupán 414 korona. 1948-ban az átlagbér (új pénzbe átszámítva) 735 korona volt, tavaly már .1270 koronára emelkedett. A tiszta bérösszeg mellett azonban & valóban elvégzett munkáért csehszlovák államunk még számos további előnyt és vívmányt biztosít dolgozóinak. Csehszlovákiában az összes dolgozóknak 2—5 hétig terjedő fizetett szabadságot ismernek el Évente kb. 300 ezer személy élvezi jelentéktelen összeg lefizetése ellenében, vagy egészen ingyenesen a FSZM által szervezett üdülés előnyeit. Az iskolai Ifjúságnak széles körben szervezett külön üdülést nyújtanak, melyben évente több mint 100 ezer iskolásgyennek vesz részt. Az összes alkalmazottak, nyugdíjasok és családtagjaik betegbiztosítással rendelkeznek és ingyenes orvosi segítségre van igényük, minden szükséges orvoséágot ingyen kapnak, bármilyen drága orvosságról van sző, ezenkívül ingyenes gyógykezelést kapnak a kórházakban, szülőotthonokban, szanatóriumokban és más gyógyintézetekben. Betegbiztosításra ebben az évben az állam 5 milliárd 300 millió koronát fordít, míg 1937-ben erre a célra csupán 470 milüó koronát adtak. A belkereskedelmi miniszter megemlítette, hogy például 1937-ben egy egyszobás lakás átlagos évi bére 2650 korona, egy kétszobás lakásé 4540 korona volt. Ma egy egyszobás lakás átlagos évi bére 680 korona, a kétszobás lakásé 1060 korona. Számos más országban a lakbérköltségek a munkások és alkalmazottak havi jövedelmének 30—50 százalékát teszik ki. Nálunk a lakásköltségek a fizetésnek átlag 5—10 százalékát képezik. A külföldi újságírók ugyancsak érdeklődtek az élelmiszer és iparcikkek fajtáinak további kiterjesztése, valaAz ifjúság érdeklődik az építészet iránt Az állami munkaerőtartalékok szakintézeteinek egyik legfontosabb feladata, hogy szakképzett ifjúmunkásokat neveljenek építkezéseink számára, hogy megerősítsék az állandó építkezési dolgozók kádereit. Ezen a szakaszon a szakintézetek néhány éves munkája nagyon jő eredményeket mutat fel. A júliusban végzett növendékekkel együtt eddig már 10 jzer szakképzett építőmunkás kezdte meg a munkát építőiparunkban. Idén a nyolcosztályos középiskolák befejezi évjárataiból több mint 6 ezer fiú jelentkezik az építkezési szakintézetekbe, akik valamelyik építkezési szakmát választották jövő hivatásuknak. Ez a kedvező fordulat, mely a növendékek és a szülők között beállt az. építkezési munkával kapcsolatban, az általános iskolák politechnikai neve* lése és tankörei további fejlődésének eredményét jelenti. Nem kis mértékben hozzájárultak ehhez az iskolai növendékek és építkezési iparunk kiváló újítóinak közös beszélgetései. Az építkezési technika nagy fejlődése ugyancsak befolyást gyakorolt a városi iskolák növendékeire a hivatás választásnál. így pl. csupán Prágában az idén a nyolcosztályos középiskolák utolsó évfolyamaiból 266 növendék jelentkezett az állami munkaerőtartalékok építkezési szakintézeteibe és az iskolaév végéig még további 25 növendéket vesznek fel az intézetekbe. . Megtakarított szénből öt napon át gyártanak villanyáramot Ostrava összes villanyerőműveiben e napokban megtárgyalták az energetikaügyi miniszter levelét, melyben felhívja gőzhajtású villanyerőműveink dolgozóit, hogy egy százalékkal csökkentsék tüzelanyag-.szükségletűket. A kerületben elsőnek a karvini Csehszlovák Hadsereg villanyerőmü válaszolt a felhívásra. Csökkenti a villany áram - te rme 1 ó s különleges hőszüksétjletét, számos műszaki-szervezési intézkedést valósit meg és ezek segítségével ebben az évben 5 vagon szenet takarít meg. A CSKP országos konferenciájának napjaiban a karviniak öt napon át megtakarított tüzelőanyagból gyártanak villanyáramot, sűrített levegőt és gőzt. A konferencia megnyitásáig megtakarítják ezt a tüzelőanyag-mennyiséget. Ezenkívül az első félévben egymillió kilowattal csökkentik saját áramfogyasztásukat, és ezzel 600 000 koronát takarítanak meg. mint az összes eddigi árleszállítások folyamán leszállított árak összehasonlítása és az árukivitel és behozatal fejlődése iránt. $ Uj vízierömű épül a Vagon A felszabadulás 11 éve alatt Szlovákiában több vízierőművet építettek vagy megkezdték és építési munkálatokat. Az Orava folyón épített védőgát több millió köbméter vizet fog fel és méltóképpen nevezhetjük első ötéves tervünk büszkeségének. A Vágón Kostolnán, Nové Mesto nad Váhomban, Horná Stredán építettek vízíerőműveket. A Nyitra folyón Jelšovcén új vízierőmű, Dobšinán akkumulációs vízierőmű dolgozik. Ebben az évben üzembe helyezik a Trenčín melletti Skalka vízierőművet és kísérletképpen üzembe helyezik a nosicei vízierőművet is. A Vág felső részén most három vízierőmű építését kezdték meg: Krpelanyban, Sučanyban és Lipovce mellett a Slatina folyón. A Hydrostav nemzeti vállalat építőire ebben az évben és a következő években nagy feladat vár. Rájjuk bízták a Madunice melletti új vízierömű építését. A Madunice melletti vízierőmű építését 1956 második negyedévében kezdik meg. Ez a mű a Vág többi vízierőműveihez hasonlóan csatorna típusú. Két részből fog állni; az oldalgátakkal védett Pőstyén alatti gátból és a Drahovce község melletti védőgátból. A vízierőmövet négy és háromnegyed év alatt kell felépíteni, ami anynyit. jelent, hogy még ebben az ötéves tervben teljes felszereléssel üzembe hozzák. Az új vízierőmű nemcsak energetikai szempontból nagy jelentőségű, hanem védőgátja egyúttal a dolgozók üdülését és a környékbeli földterü-. letek öntözését is szolgálja majd. Gondolnak a Vág jövendő hajózási kihasználására is. Az új vízierömű építésének hírét á környék összes polgárai nagy örömmel fogadták és a skalkaí bevált munkakollektíva már most felkészült az építésre. Több száz polgár is jelentkezett már az új munkahelyre. Az építkezésen nemcsak új munkaalkalmat nyernek, de lehetőségük nyílik magas szakképzettség elnyerésére is. Iparosítják az építészeti termelést A CSKP KB határozataiból kiindulva a bratislavai Magasépítészeti Vállalat dolgozói összvállalati okmányt dolgoztak ki, mely több intézkedést foglal magába a vállalat lakásépítkezéseinek iparosítására vonatkozólag. A kommunisták és a vezető gazdasági dolgozók nagy figyelmet szentelnek az okmány egyes pontjainak és a gyakorlati életbe való bevezetésüket gyűléseiken rendszeresen megtárgyalják. A TERVEKET VÉGRE IS HAJTJÁK Az okmányban felemlített tömbépitkezés kiterjesztését eddig a nagyszombati 84 lakásépítésnél, Malackyn 28 lakás építésénél érvényesítették és a nagyszombati Takarmány Kutató Intézet építésénél is megkezdik ennek az új módszernek alkalmazását. Az első negyedév folyamán a Gépesítő üzem dolgozói kereteket készítettek a téglatömbök gyártására. Az egyes építkezéseken érvényesíteni kezdik a födémpanelek alkalmazását. Az ablakrámák előgyártását eddig 66 lakásnál alkalmazták. A Malinovský utcai építkezésen május elején bevezetik a folyamatos építkezést, amikor ott munkába lép Török Pál képviselő komplex munkacsoportja a nyersvakolás megkezdésére. A múlt évi tapasztalatok és az Üzemen belüli önálló elszámolás érvényesítése az építkezéseken meggyőzte a dolgozókat e gazdaságos módszer további kiterjesztésének szükségességéről. Az első negyedévben már 420 munkás tizenöt építkezésen hozrascsot alapján dolgozott és a második negyedévben további építkezéseken is elterjesztik ezt a módszert. (TUDÓSÍTÓNKTÓL) KASMiRSÁL — A nöi divatra azt mondják hóbortos, mert a nők szeretik a változatosságot. Egyszer a csíkos, másszor a virágos anyagot kapják fel és ehhez alkalmazkodniok kell a gyáraknak. Akad azonban olyan ruhadarab, ami évtizedek óta tart ja,magát és előreláthatólag még sokáig nem fog kimenni a divatból. A kasmirsülakra. kendökre, kasmlrruhákra gondolok. Tetszetős, kellemes viselet , vékony és mégis meleg, nem gyűrődik, egyszóval minden előnye megvan, hogy ne veszítse el a niik kegyét. Honnan ered a kasmír sál neve? Ázsiában, a Himalája hegység közé beékelve fekszik Kasmir állam. Területe maidnem kétszer annyi, mint hazánké. Afganisztánnal. Tibettel. Indiával és Pakisztánnal határos. India kettéosztása ideién kikiáltotta önállóságát, 1052-ben királyságból köztársasággá alakult. A népi erők a? Indiai Államszövetséghez váló csatlakozást követelik (India felosztásakor Kasntirt Indiának is Ítélték), de ez a kérdés még a mai napig sem oldódott meg, Az önálló Kasmir az India és Pakisztán közötti harc állandó forrásává vált. ami az angol imperialista uralom fenntartásának egyik fontos támasza. Miután azonban nem földrajzi és ootitikai ismertetésre készülök, ennyi tatán elegendő ahhoz, hogy kis elképzelésünk legyen Kasmírról. Ebben a csodálatosan szép fekvésű, ősi kultúrával rendelkező országban már emberemlékezet óta foglalkoznak a lakosság szokásaiból, a környezet és a hagyományokból fakadó teljesen eredeti mintájú sálak készítésével. Ma minden, nem Kasmírban készült, de kasmiri motívumokkal díszített sálat, anyagot kasmírnak neveznek. Liberec a kasmirsálak második hazája Kasmir Liberectől. Csehszlovákia textilgyártó központjától elég nagy távolságra fekszik. És mégis nálunk honosodott meg, közel száz évvel ezelőtt a kasmiranyagok ipari gyártása. Liberecben kezdték meg először a végtelenül nagy türelmet, miivészi adottságot igénylő kasmirszövet készítését. Jelenleg hazánk legnagyobb t eztil gyárában, a tibereci Tertillanában, teljesen kiPönálló osztály kizárólag ezzel foglalkozik Mielőtt megismertetnem az olvasót a kasmirszövet bonyolult előállítási módjával, Zika elvtársnak, a Textilana igazgatójának aggodalmát tolmácsolom. Zika elvtárs szerint magamra és a gyárra zúdítom a nöi olvasóközönség haragját, ha a kasmírról írok, mivel gyapjúkasmir a belföldi piacon csak ritkán kapható. Kérem tehát az olvasót, mérgelődés helyett legyen büszke, hogy kasmirkendőket &s anyagokat a világ minden tájára exportálunk, s államunk ezért jelentős értékű valutához jut. Ipar, vagy művészet? Maga az anyag egészen finom gyapjú, amely a többi között abban különbözik a gyapjúszövetektől, hogy sokkal vékonyabb. Létezik, az Ázsiában élö kasmir kecske gyapjából készülő eredeti kasmirgyapjú is, de eet szövetgyártására nem használják, mert egyrészt tisztán, más gyapjúval való keverés nélkül nem is alkalmas, másrészt nagyon kevés van belőle és ezért igen drága. A fehér alapra a mintákat háromféle képpen nyomják: kézzel, filmmel és géppel. A kézinyomás a legdrágább és a legtöbb munkát igényli. Az exportdarabok főleg kézinyomással készülnek. A műanyagsálak, amelyek nálunk is kap • hatók, bár egészen hasonló mtntájúak, filmnyomással készülnek. A laikus képtelen megkülönböztetni a sok szín- és mintarengetegben a nyomás módját, de vannak kasmir specialisták, akik egy szempillantás alatt megállapítják mikori a minta, hogyan készült stb. Ugyanis nemcsak a motívumok, hanem a teljes minták is ismétlödnek a kasrntrdivatban ugyanúgy, mint a ruha*, vagy kalapfazonoknál. De térjünk rá az előállításra. Kőrútunkat Stetner diszpécser kíséretében a festődében kezdjük el. Itt körülbelül negyvenféle festéket készítenek naponta, frissen. Mivel a kasmírnál a színhatás a lényeg, a festékek minőségének elsőrendűnek kell lennie. Utána a. tervezőosztályban kötünk ki. Ámulva állok Sedivcová iparművésznő mellett, aki egy átlátszó lemezre hihetetlenül apró mintákat rajzol és fest. Minden sálnak pontosan a negyedét kell teljes nagyságban kézzel megrajzolnia és ahány színből áll a minta, annyiszor kell külön-külön lerajzolnia. Például egy nyolc színű sálminta elkészítése négy hétig tart. Innen a fafaragókhoz kerülnek a lemezek, akik a mtntát körtefából készült kockákba vésik ugyan-, «®f csak annyiszor, ahány színű a sál. Dm nekik azt a negyedrészt is több kisebb részre kell osztaniok, különben nem tudnák kifaragni. Ezt az elképzelhetetlen türelmet és kézügyességét igénylő munkát csupa idősebb, évtizedes tapasztalatokkal rendelkező dolgozó végzi. Miután, ahogy már említettem, a minták és egyes motívumok ismétlődnek, a faformákat megőrzik és gondosan elraktározzák, hogy ismét felhasználhatók legyenek, különben egy-egy bonyolultabb minta Teljesen új elkészítésén egy ember közel egy évig dolgozik. A mintavésö műhelyből a faformákat (ismét negycdsál nagyságra öszszeállítva) a festők veszik át. óriási teremben vagyunk, ahol 25 méter hosszú, egyenes felületű asztalokra ragasztják rá az egyetlen ránc nélkül kifeszített anyagot. Éppen valamelyik arablakta országba szállítandó anyagot festenek, amelynek közepét még külön selyemcsík díszíti. Ezt a fajta kasmir szövetet állítólag csak a pasa személyi őrsége viselheti. A festés már gyorsan megy. A kerekeken guruló festékeskocsikba bemártják a faformát és rányomják az anyagra. Ezután már csak gőzölik és mossák az anyagot, s mehet a nagyvilágba. 'Néhány szó a filmnyomásról Ez a módszer egyszerűbb, mert elmarad a fafaragók hosszad2'mas munkája. A tervezőosztályon készült multalemezeket lefényképezik. Először negatívot készítenek, majd ezt foszforbronzzal és fényérzékeny emulzióval bevont gézre fényképezik. Annyi diapozitivot készítenek, ahány színből áll a minta. Ezen keresztül történik a festés ugyanúgy, mint a kézinyomású anyagoknál *** A libereci Textilana készítményeit ismerik az egész világon. Rajtuk kívül összesen öt vállalat foglalkozik kasmirnyomással, de a kézinyomás egész Közép-Európában csak náluk van bevezetve. Büszkék arra, hogy Csehszlovákia textiliparának jó hírnevét az ő munkájuk is emeli. Búcsúzóul az olvasók nevében, annak a szerény kívánságomnak adtam kifejezést, hogy bár nem vagyunk türelmetlenek, de reméljük, nemsokára mi is a libereci kasmirsálak viselői közé sorolhatjuk magunkat. KIS ÉVA