Új Szó, 1956. április (9. évfolyam, 92-120.szám)
1956-04-16 / 106. szám, hétfő
Ml,HATAN DÖNTÖTTÜNK... Kisgyarmat lakosai azok közé az emberek közé tartoznak, akik háromszor meggondolnák valamit, mielőtt cselekednek. így csinálták ezt a múltban, így csinálják ma is. A falu lakosai a szövetkezeti gondolattal sem barátkoztak meg könnyen. Bár sokat rágódtak a dolog felett, még sem tudták kimondani a döntő szót. Már olyan volt a helyzet, hogy a párkányi járásban náluk talál legkésőbb talajra a szövetkezeti gondolat. Látták ezt a járáson, látták ezt a jalusi pártszervezet tagjai is. Az ő türelmük azonban nem fogyott el, tagjai lépten nyomon agitáltak a szövetkezet mellett. Propaganda munkájukat azonban úgy végezték, hogy abban a földművesek az erőszakoskodásnak semmi nyomát sem látták. A kommunisták beszéltek a környékbeli szövetkezet eredményeiről. Azt sem titkolták el, hogy van olyan szövetkezet, amelyik rosszul gazdálkodik. Beszéltek arról, hogy náluk a közös gazdálkodás keretén belül müyen kilátások vannak, de egy szóval sem kény szerit ettek senkit se a belépésre. A párkányi járás szövetkezetei a múlt évben kiváló eredményeket értek el a termelés minden szakaszán. A szövetkezetek földjein dúsabb kalász termett, jobban tejeltek állataik is, s többszörösen nagyobb volt a bevételük, mint a kisgyarmat i, régi módon gazdálkodó parasztoké. Az eredmények híre eljutott a kisgyarmati gazdák fülébe is, melyek hallatára kitágultak a fülek, az agy pedig lassan kezdte felfogni ízt, amit a fül befogadott. A falusi pártszervezet tagjai most egy kis időre beszüntették a meggyőző munkát. Beszéljenek most az eredmények, rágódjanak most a földművesek azon — gondolták magukban. Titokban azonban minden szavukat, elmélkedésüket figyelemmel kísérték. Az aratás jai is jártak megnyerni földműves társaikat. Eltelt egy hét és következett a másik. A tagok létszáma csak nem akart szaporodni. A földművesek, akiket meglátogattak, szívesen beszélgettek a szövetkezetről, de a végén zavart mosollyal, vagy a legnyájasabban tudomásukra adták a megnyerésen fáradozóknak: nincsenek ellene a szövetkezetnek, de hát még várnak. Maid még gondolkoznak rajta a téli estéken. Többen azt mondogatták, hogy ők már most is belépnének, de nem akarnak elsők lenni. Azt már említettük, hogy aratás után tizenketten beléptek a szövetkezetbe. Ezek többnyire földnélküliek és egy-két holdas gazdák voltak. A középgazdák azonban kívül maradtak, sőt még Jónás József sem lépett be. Ezért mondták a „tehetségesebb" gazdák: nem akarunk elsők lenni. Az agitációs munka azonban nem ért véget. A téli estéken újból sok szó esett a közös gazdálkodásról. Különösen a szövetkezetekben megtartott évzáró gyűlés eredményei adtak sok okot a vitatkozásra. Ezek után már lángra lobbant a szikra. Most már nemcsak Jónás József, de Mészáros Sándor, Dávid Márton, Csákvári László is komolyan foglalkoztak a szövetkezeti gondolattal. Az említett nevek mögött tapasztalt középgazdák állnak. Most pedig ezek az emberek beszélnek a szövetkezetről. Jónak tartják a közös gazdálkodást. * A helyi pártszervezet a fejlemények álapján úgy határozott, hogy a fő súlyt most az említett középgazdák megnyerésére helyezi. Megérett a helyzet arra, hogy ezeknek a. közép gazdáknak csak a belépési nyilatkozatot kell odaadni és nyomban alá is írják. Mészáros Sándort keresték fel befejezése után egyszerre csak olyan elsöne k ragukkal vittek nyilatkozati hangok hallatszottak, melyek a kommunistákat felvillanyozták. Egyre gyakrabban hallottak olyan kijelentéseket: „Mégis csak jó lehet az a szövetkezet.' 1 Idősebb Jónás József pedig egy vasárnap délután egész csoport ember előtt kijelentette: — Én már nem bánnám, ha megalakítanánk a szövetkezetet. Ez pedig nagy szó volt. Jónás József szava futótűzként járta be a falut. A kiskapukban, vagy a vacsora mellett ez volt most a beszéd tárgya. Jónás József a szövetkezet mellett van. Jónás József jónak látja a szövetkezetet. Jónás József szavának súlya volt mindenki előtt. Nem szokta az ő száját elhagyni olyan szó, amit alaposan meg nem rágott volna. Ezenfelül mindig jó gazda hírében állott. Tíz hektár földjén mintagazdálkodást folytatott. Jól művelte földjeit, mindig gazdag termést aratott és munkája után tisztességesen megélt, és most ez az ember akarja a szövetkezetet. A helyi pártszervezet úgy látta, hogy most, mindezek után „ütni kell a vasat". Elérkezett az az idő, hogy siker koronázza kitartó munkájukat. Ügy gondolták, hogy még az ősz folyamán megszületik a szövetkezet Kisgyarmaton. Most már az eddigieknél határozottabban kezdtek agitálni a szövetkezet mellett. Sorban keresték fel a földműveseket és nyíltan megmondták szándékukat. Rövid egy hét alatt 12 család írta alá a nyilatkozatot. Rögtön meg is alakították az előkészítő bizottságot. Most már az előkészítő bizottság tagíveket is. Rövid beszélgetés után Mészárosnak is adtak egyet belőlük. Mészáros egii darabig komolyan nézte a papírt, aztán halkan, de határozottan mondta: — Tudom, hogy jó és előnyös a közös gazdálkodás. Ez már teljesen világos előttem, de... — elharapta mondanivalóját — mégegyszer beszélek gazdatársaimmal. Öt nap telt e? azután, hogy Mészáros Sándor még gondolkodási időt kért. Öt nap múlva, február 6án, kora esti órákban kemény léptek dübörögtek végig a helyi nemzeti bizottság udvarán... Illedelmesen kopogtattak s az első után mindannyian eltűntek a becsukódó ajtó mögött. Az irodában homályosan pislákolt a lámpa. A helyi nemzeti bizottság t'tkára kíváncsian tekintett rájuk. — Mit hoztak Márton bácsi — szólította meg az elsőnek belépő embert. Az egy pillanatig habozni látszott. Ránézett társaira, mintha valarhit kérdezni akarna s csak aztán felelt. — Mit hoztunk? Hát magunkat, s azt szeretnénk mondani, hogy mi hatan már döntöttünk. Belépünk a szövetkezetbe. Dávid Márton vette kezébe elsőnek a tollat. Lassan, gondosan kitöltötte a nyilatkozatot, aztán alákanyarította a nevét. Amikor végzett, a könnyűnek látszó, de mégis nehéz munkával, tovább adta a tollat. Ezen az estén a falu hat legtekintélyesebb középgazdája számolt le a múlttal. Közülük már többen őszülő fejjel, reszkető térddel új életet kezdenek. A közös gazdálkodást választották, mert meggyőződtek róla, hogy az a jó. Evekig viaskodtak saját magukkal, míg ezt megtették. A helyi nemzeti bizottság irodájából már Jónás József is mint szövetkezeti tag tért haza. Mészáros Sándor, Mészáros József, Dávid Márton, Csákvári Izidor, Csákvári László szintén az újat választották. Az említett estén csak hatan léptek a közös gazdálkodás útjára, de mégis véglegesen győzött a szövetkezeti gondolat Kisgyarmaton. Nap nap után jelentkeztek a földművesek a helyi nemzeti bizottság udvarában (ott volt még akkor az alakuló szövetkezet ideiglenes irodája is) és kérték a felvételüket. Másfél hónap alatt 103 család lépett az új, boldogabb élet ösvényére. Összpontosították állataikat., s a tavaszi vetést is közös erővel végezték. Traktorosbrigád jött a faluba, hogy gépjeikkel segítsék a szövetkezet munkáját. A szövetkezeti tagok Jónás Józsefet választották a szövetkezet elnökévé. Mészáros Sándort is beválasztották a vezetőségbe. Most éppen a földek rendezésén dolgozik. Arca most is épp oly komoly, mint amikor gondolkozást időt kért, de szemébe a bizakodás fénye csillog, amikor megszólal: — Szilárd a mi szövetkezetünk alapja, akár a beton, mert mi magunk választottuk ezt az utat. Szarka István A CSKP országos konferenciája tiszteletére Alsószelin a gálántai járás legnagyobb szövetkezetében még soha olyan jól nem haladtak a tavaszi munkák, mint az idén. A szövetkezet tagjai 272 hektáron az árpát és 43 hektáron a zabot április 11-én már elvetették. Szépen zöldül a határ. Helyenkin t az árpa is kikelt. A búza is szép, amelyből ez évben a tervezett 25 mázsa helyett 27 mázsát termelnek hektáronkint. Nagy gondot fordítottak az ősziekre is. jól megszórták műtrágyával. A takarmány biztosításáról sem feledkezte k meg. Legelőiket 80 hektáron szintén megszórták műtrágyával. A szövetkezet tagjai nagy lelkesedéssel fogadták az ötödik árleszállítást, és hogy pártunk és kormányunk nagyszerű tettére szintén tettel válaszoljanak, a CSKP országos konferenciája tisztele tére felajánlották, hogy terven felül 577 mázsa búzát, több mint három vagon árpát, és 22 vagon cukorrépát termelnek. Ezenkívül 200 000 liter tejet, 6800 kg sertéshúst adnak még terven felül. Hozzá is láttak már felajánlásaik teljesítéséhez. Rövid idö alatt 30 000 liter tejet adtak be terven felül. Krajcsovics Ferdinánd, Galánta, Az alistáli EFSZ-ben április első hetének napjaiban elvetették 360 hektár árpát, 70 hektár zabot, 70 hektár különböző takarmánykeveréket, a borsó pedig pár nap múlva kikel a 10 hektárnyi területen. A kalászosokat gondosan mütrágyázott, minőségileg jól elkészített talajba vetették el. A napraforgót is négyzetesen vetették el 30 hektáron és a múlt év? 40 hektár helyett 150 hektáron termelik. Az idén a burgonyát is teljes egészében vetögéppel fogják ültetni, mert meggyőződtek róla, hogy így nagyobb terméshozamot érnek el hektáronként; erre már megtették a szükséges előkészületeket az előcsíráztatással. Nem feledkeztek meg a rétek és ebből az alkalomból kipróbálták a \ legelők gondozásáról sem. Ahol szüknégyzetbe vető gépet, amely nagyon | séges lesz, boronálják; megműtrágvázjól bevált erre a célra. A szövetkezet zák és kiirtják a gyomot is a legelőtagjaj elhatározták, hogy kibővítik a j kön. kukorica négyzetes vetésterületét, és , ILLÉS BERTALAN LÁTOGATÁS KÖZBEN tunk először a somodi EFSZ-be vezet. Megtudjuk, hogy a szövetkezet — amely a múlt években még eléggé gyenge volt, az idén megerősödött, mert a község kis- és középparasztjai — összesen 52 család — a szövetkezeti gazdálkodás útjára léptek. A bódvavendégi új szövetkezetben először is az állattenyésztési termelést tekintettük meg. A zootechnikus igen örül a szép és tiszta állatoknak. A kezdet nehézségeiről is szól néhány szót. Az új szövetkezet a járás és a kerület segítségét kéri a kezdeti nehézségek leküzdésében. Különösen kell a segítség a munkaterv előkészítésénél, amit ugyan már megkezdtek — de nem tudnak befejezni. Az új tagok attól is félnek, hogy hosszú ideig nem tudnak majd Versenyben A perbetei szövetkezet tagjai szorgalmasan végzik a tavaszi munkákat. Ilyen szorgalomra régen volt példa a perbetei EFSZ-ben. Iparkodik most mindenki, hisz a szövetkezet, a falu becsületéről van szó. Versenyre keltek a naszvadiakkal. Most aztán győztesen akarnak kikerülni a versenyből. Szorgalmunknak az eredménye alaposan megmutatkozik a földeken. A koratavaszi kalászosokon kívül már 12 hektár lencsét, 8 hektár borsót, 13 hektár napraforgót, 8 hektár magrépát ültettek ki. A múlt hét folyamán 10 hektáron előcsíráztaíott krumplit is elültettek. Ezenfelül teljes ütemben folyik a cukorrépa vetése is. Eddig már 10 hektárt vetettek el. SÜTTI JÖZSEF, PER BETE iiliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHinifiiiiiiiiiilliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii iiiniiiiiiiiiiiiini:iiiiiiiiiiiiiiiii[iiii*tiiMtiii<ii:ifiiiiii:iitiiiiliiiiiii)iiiiiiiiiii<iiiiin Több mint 4 kg gyapjú egy nyírásra minden birkáról E gységes földmüvesszövetkezeteinkben sikeresen fej\ . lödik a juhtenyésztés, amely a szö& f' vetkezeti tagok egyik fő jövedelmi ,, .1 * * " ' • íl riiitf^ forrása lett. A kassai kerület szi• j j . " ^^mmrn ^^^ nai EFSZ-nek juhnyájat Špak időJÉÉM 1* ^^^V^ ^BíiMb . i§|®« seb b juhász gondozza. Birkánként » ^ fit 4.2 kg gyapjút nyer egy nyírásra. Zj*^' - v ' Száz anyajuhtól 120 bárányt vá^ŠĹ. Wfá É t PľC^t' % laszt. el. A szinai szövetkezetben ^'IlMt''évről évre gyarapodik a juhállo'yiľiHfí^ í J ŕ^fe^^^Mi mány. A szövetkezetnek már 1200 mmSBUBaS m*. MP^SBF ÄiÉlfJÍÉÍ8R W birkája van. A birkanevelés igen t o, ^ffijjg v , ,< ^ nagy fontosságú népgazdaságunk ^W IMÍIMHKP*«ÉrSÉmaí Wí'^ití szempontjából. Minél több birkát w^T^m'i M ^wlflffifes. Jt "w-. iúsJm w nevelünk, annál több gyapjúszöve' ^te"^ iflH^y^lr^^^ MP^^ ^ tet gyárthatunk fogyasztóközönségünk igényeinek kielégítésére. Fenti képünk a szinai EFSZ juhnyája gondozóinak csoportját ábrázolja birkaetetés közben. Lent a szövetkezet birkanyája a vályúk előtt. Q J SZÓ 1956. április 16. a munkaegységekre fizetni. Az az óhajuk, hogy a terven felül beadott állataikért mielőbb megkapják a pénzt. Erre annál is inkább szükségük volna. mert más pénzforrásuk jelenleg nincs. Jól felkészültek a tavaszi munkákéra is, s most szorgalmasan dolgoznak. A szövetkezet jó alapon indult, a tag-* ság becsületes kis- és középgazdálkodókból áll. n ódvavendégit elhagyva, Tornaújfalura mentünk. Ez a szövetkezet is új tagokkal erősödött. Sajnos, a sok szép és korszerűen felszerelt istállót a nagy sár miatt csak meszsziről tekinthettük meg. Beszéltünk á szövetkezet vezetőivel, akik elmondták, hogy jelenleg a villany bevezetésével vannak elfoglalva. Igen fontos volna azonban az új istállókhoz vezető utak megjavítása. Továbbá a kultúrház mielőbbi felépítése, mert Tornaújfalun nagy szükség van a népnevelésre. "7 sarnó község szövetkezete 8 földműves családdal bővült. Felkészültek már a tavaszi munkákra. Segítséget kérnek a szövetkezet gazdasági épületeinek továbbépítésére, mert szeretnék utolérni a jó szövetkezeteket. Ehhez minden feltétel meglenne, mdfit ha dombos is a határ, de jó termőföldjeik vannak. A jövedelem emelésére lenne a szővetkezet.nef egy igen jó lehetősége, mégpedig a mészkő kitermelés. A mészkő határukhoz tartozik, 90 százalék mésztartalmú. A szepsi járásban igen nagy szükség van mészre. Amint Bárán mérnök magyar nyelvű brosúrájában olvassuk, a föld meszezésének óriási jelentősége van mezőgazdaságunkban. A lehetőség megvan a szepsi járásban — csak a termelést kell megkezdeni minél előbb. égül megtekintettük a jánoki szövetkezetet ís. A baromfifarm villanykeltetőgépein sok száz tojásból bújnak ki pár nap múlva a pelyhes kiscsibék. Megnéztük a szarvasmarhaállományt is. Az állatokat kényelmes, tiszta istállókban helyezték el, ahol az állatgondozók is örömmel és szorgalmasan dolgoznak. A sertésállomány ez évben úgy felszaporodott, hogy a 700 sertés elhelyezése komoly gondot okoz, a három modern istálló ellenére is. A hűsbeadás ma már nem probléma a jánoki szövetkezetben. A jelenlegi állomány 1000 birka, ami igen szép jövedelmet biztosít a tagság részére. Jánokon is a legsürgősebb teendők közé tartozik az új istállókhoz vezető utak elkészítése. a kultúrház megjavítása, mer félő, hogy egy szép napon a tetőzet beszakad és emberéletben is kárt okoz majd. Domín Pál, Jánok. V