Új Szó, 1956. április (9. évfolyam, 92-120.szám)

1956-04-16 / 106. szám, hétfő

Ml,HATAN DÖNTÖTTÜNK... Kisgyarmat lakosai azok közé az emberek közé tartoznak, akik há­romszor meggondolnák valamit, mi­előtt cselekednek. így csinálták ezt a múltban, így csinálják ma is. A falu lakosai a szövetkezeti gondolattal sem barátkoztak meg könnyen. Bár sokat rágódtak a dolog felett, még sem tud­ták kimondani a döntő szót. Már olyan volt a helyzet, hogy a párká­nyi járásban náluk talál legkésőbb ta­lajra a szövetkezeti gondolat. Lát­ták ezt a járáson, látták ezt a ja­lusi pártszervezet tagjai is. Az ő tü­relmük azonban nem fogyott el, tag­jai lépten nyomon agitáltak a szö­vetkezet mellett. Propaganda mun­kájukat azonban úgy végezték, hogy abban a földművesek az erőszakosko­dásnak semmi nyomát sem látták. A kommunisták beszéltek a környékbe­li szövetkezet eredményeiről. Azt sem titkolták el, hogy van olyan szövet­kezet, amelyik rosszul gazdálkodik. Beszéltek arról, hogy náluk a közös gazdálkodás keretén belül müyen ki­látások vannak, de egy szóval sem kény szerit ettek senkit se a belépésre. A párkányi járás szövetkezetei a múlt évben kiváló eredményeket ér­tek el a termelés minden szakaszán. A szövetkezetek földjein dúsabb ka­lász termett, jobban tejeltek állataik is, s többszörösen nagyobb volt a be­vételük, mint a kisgyarmat i, régi módon gazdálkodó parasztoké. Az eredmények híre eljutott a kisgyarmati gazdák fülébe is, me­lyek hallatára kitágultak a fülek, az agy pedig lassan kezdte felfogni ízt, amit a fül befogadott. A falusi párt­szervezet tagjai most egy kis időre beszüntették a meggyőző munkát. Beszéljenek most az eredmények, rá­gódjanak most a földművesek azon — gondolták magukban. Titokban azonban minden szavukat, elmélkedé­süket figyelemmel kísérték. Az aratás jai is jártak megnyerni földműves ­társaikat. Eltelt egy hét és következett a másik. A tagok létszáma csak nem akart szaporodni. A földművesek, aki­ket meglátogattak, szívesen beszélget­tek a szövetkezetről, de a végén za­vart mosollyal, vagy a legnyájasab­ban tudomásukra adták a megnyeré­sen fáradozóknak: nincsenek ellene a szövetkezetnek, de hát még várnak. Maid még gondolkoznak rajta a téli estéken. Többen azt mondogatták, hogy ők már most is belépnének, de nem akarnak elsők lenni. Azt már említettük, hogy aratás után tizenketten beléptek a szövet­kezetbe. Ezek többnyire földnélküliek és egy-két holdas gazdák voltak. A középgazdák azonban kívül marad­tak, sőt még Jónás József sem lépett be. Ezért mondták a „tehetségesebb" gazdák: nem akarunk elsők lenni. Az agitációs munka azonban nem ért véget. A téli estéken újból sok szó esett a közös gazdálkodásról. Különösen a szövetkezetekben megtar­tott évzáró gyűlés eredményei adtak sok okot a vitatkozásra. Ezek után már lángra lobbant a szikra. Most már nemcsak Jónás József, de Mé­száros Sándor, Dávid Márton, Csák­vári László is komolyan foglalkoztak a szövetkezeti gondolattal. Az emlí­tett nevek mögött tapasztalt közép­gazdák állnak. Most pedig ezek az emberek beszélnek a szövetkezet­ről. Jónak tartják a közös gazdál­kodást. * A helyi pártszervezet a fejlemények álapján úgy határozott, hogy a fő súlyt most az említett középgazdák megnyerésére helyezi. Megérett a helyzet arra, hogy ezeknek a. közép ­gazdáknak csak a belépési nyilatko­zatot kell odaadni és nyomban alá is írják. Mészáros Sándort keresték fel befejezése után egyszerre csak olyan elsöne k ragukkal vittek nyilatkozati hangok hallatszottak, melyek a kom­munistákat felvillanyozták. Egyre gyakrabban hallottak olyan kijelen­téseket: „Mégis csak jó lehet az a szövetkezet.' 1 Idősebb Jónás József pedig egy vasárnap délután egész csoport em­ber előtt kijelentette: — Én már nem bánnám, ha meg­alakítanánk a szövetkezetet. Ez pedig nagy szó volt. Jónás Jó­zsef szava futótűzként járta be a fa­lut. A kiskapukban, vagy a vacsora mellett ez volt most a beszéd tár­gya. Jónás József a szövetkezet mel­lett van. Jónás József jónak látja a szövetkezetet. Jónás József szavának súlya volt mindenki előtt. Nem szokta az ő szá­ját elhagyni olyan szó, amit alaposan meg nem rágott volna. Ezenfelül mindig jó gazda hírében állott. Tíz hektár földjén mintagazdálkodást folytatott. Jól művelte földjeit, min­dig gazdag termést aratott és munká­ja után tisztességesen megélt, és most ez az ember akarja a szövetke­zetet. A helyi pártszervezet úgy látta, hogy most, mindezek után „ütni kell a vasat". Elérkezett az az idő, hogy siker koronázza kitartó munkájukat. Ügy gondolták, hogy még az ősz fo­lyamán megszületik a szövetkezet Kisgyarmaton. Most már az eddigiek­nél határozottabban kezdtek agitálni a szövetkezet mellett. Sorban keres­ték fel a földműveseket és nyíltan megmondták szándékukat. Rövid egy hét alatt 12 család írta alá a nyilatkozatot. Rögtön meg is alakították az előkészítő bizottságot. Most már az előkészítő bizottság tag­íveket is. Rövid beszélgetés után Mé­szárosnak is adtak egyet belőlük. Mészáros egii darabig komolyan nézte a papírt, aztán halkan, de ha­tározottan mondta: — Tudom, hogy jó és előnyös a közös gazdálkodás. Ez már teljesen világos előttem, de... — elharapta mondanivalóját — mégegyszer beszé­lek gazdatársaimmal. Öt nap telt e? azután, hogy Mészáros Sándor még gondolkodási időt kért. Öt nap múlva, február 6­án, kora esti órákban kemény léptek dübörögtek végig a helyi nemzeti bi­zottság udvarán... Illedelmesen ko­pogtattak s az első után mindannyian eltűntek a becsukódó ajtó mögött. Az irodában homályosan pislákolt a lámpa. A helyi nemzeti bizottság t'tkára kíváncsian tekintett rájuk. — Mit hoztak Márton bácsi — szó­lította meg az elsőnek belépő embert. Az egy pillanatig habozni látszott. Ránézett társaira, mintha valarhit kérdezni akarna s csak aztán fe­lelt. — Mit hoztunk? Hát magunkat, s azt szeretnénk mondani, hogy mi ha­tan már döntöttünk. Belépünk a szö­vetkezetbe. Dávid Márton vette kezébe első­nek a tollat. Lassan, gondosan kitöl­tötte a nyilatkozatot, aztán alákanya­rította a nevét. Amikor végzett, a könnyűnek látszó, de mégis nehéz munkával, tovább adta a tollat. Ezen az estén a falu hat legtekin­télyesebb középgazdája számolt le a múlttal. Közülük már többen őszü­lő fejjel, reszkető térddel új életet kezdenek. A közös gazdálkodást vá­lasztották, mert meggyőződtek róla, hogy az a jó. Evekig viaskodtak sa­ját magukkal, míg ezt megtették. A helyi nemzeti bizottság irodájából már Jónás József is mint szövet­kezeti tag tért haza. Mészáros Sán­dor, Mészáros József, Dávid Márton, Csákvári Izidor, Csákvári László szin­tén az újat választották. Az említett estén csak hatan lép­tek a közös gazdálkodás útjára, de mégis véglegesen győzött a szövet­kezeti gondolat Kisgyarmaton. Nap nap után jelentkeztek a földművesek a helyi nemzeti bizottság udvarában (ott volt még akkor az alakuló szövetkezet ideiglenes irodája is) és kérték a felvételüket. Másfél hónap alatt 103 család lépett az új, bol­dogabb élet ösvényére. Összpontosították állataikat., s a tavaszi vetést is közös erővel végezték. Traktorosbrigád jött a faluba, hogy gépjeikkel segítsék a szövetkezet munkáját. A szövetkezeti tagok Jónás Józsefet választották a szövetkezet elnökévé. Mészáros Sán­dort is beválasztották a vezetőségbe. Most éppen a földek rendezésén dol­gozik. Arca most is épp oly komoly, mint amikor gondolkozást időt kért, de szemébe a bizakodás fénye csil­log, amikor megszólal: — Szilárd a mi szövetkezetünk alapja, akár a beton, mert mi ma­gunk választottuk ezt az utat. Szarka István A CSKP országos konferenciája tiszteletére Alsószelin a gálántai járás legnagyobb szövetkezetében még soha olyan jól nem haladtak a tavaszi munkák, mint az idén. A szövetkezet tagjai 272 hek­táron az árpát és 43 hektáron a zabot április 11-én már elvetették. Szépen zöldül a határ. Helyenkin t az árpa is kikelt. A búza is szép, amelyből ez év­ben a tervezett 25 mázsa helyett 27 mázsát termelnek hektáronkint. Nagy gondot fordítottak az ősziekre is. jól megszórták műtrágyával. A ta­karmány biztosításáról sem feledkezte k meg. Legelőiket 80 hektáron szintén megszórták műtrágyával. A szövetkezet tagjai nagy lelkesedéssel fogadták az ötödik árleszállítást, és hogy pártunk és kormányunk nagyszerű tettére szintén tettel válaszoljanak, a CSKP országos konferenciája tisztele tére felajánlották, hogy terven felül 577 mázsa búzát, több mint három vagon árpát, és 22 vagon cukorrépát termel­nek. Ezenkívül 200 000 liter tejet, 6800 kg sertéshúst adnak még terven felül. Hozzá is láttak már felajánlásaik teljesítéséhez. Rövid idö alatt 30 000 liter te­jet adtak be terven felül. Krajcsovics Ferdinánd, Galánta, Az alistáli EFSZ-ben április első hetének napjaiban elve­tették 360 hektár árpát, 70 hektár za­bot, 70 hektár különböző takarmány­keveréket, a borsó pedig pár nap múlva kikel a 10 hektárnyi területen. A kalászosokat gondosan mütrágyá­zott, minőségileg jól elkészített talaj­ba vetették el. A napraforgót is négy­zetesen vetették el 30 hektáron és a múlt év? 40 hektár helyett 150 hek­táron termelik. Az idén a burgonyát is teljes egészében vetögéppel fogják ül­tetni, mert meggyőződtek róla, hogy így nagyobb terméshozamot ér­nek el hektáronként; erre már meg­tették a szükséges előkészületeket az előcsíráztatással. Nem feledkeztek meg a rétek és ebből az alkalomból kipróbálták a \ legelők gondozásáról sem. Ahol szük­négyzetbe vető gépet, amely nagyon | séges lesz, boronálják; megműtrágváz­jól bevált erre a célra. A szövetkezet zák és kiirtják a gyomot is a legelő­tagjaj elhatározták, hogy kibővítik a j kön. kukorica négyzetes vetésterületét, és , ILLÉS BERTALAN LÁTOGATÁS KÖZBEN tunk először a somodi EFSZ-be vezet. Megtudjuk, hogy a szö­vetkezet — amely a múlt években még eléggé gyenge volt, az idén meg­erősödött, mert a község kis- és kö­zépparasztjai — összesen 52 család — a szövetkezeti gazdálkodás útjára léptek. A bódvavendégi új szövetkezet­ben először is az állattenyész­tési termelést tekintettük meg. A zoo­technikus igen örül a szép és tiszta állatoknak. A kezdet nehézségeiről is szól néhány szót. Az új szövetkezet a járás és a kerület segítségét kéri a kezdeti nehézségek leküzdésében. Különösen kell a segítség a munka­terv előkészítésénél, amit ugyan már megkezdtek — de nem tudnak be­fejezni. Az új tagok attól is félnek, hogy hosszú ideig nem tudnak majd Versenyben A perbetei szövetkezet tagjai szor­galmasan végzik a tavaszi munkákat. Ilyen szorgalomra régen volt példa a perbetei EFSZ-ben. Iparkodik most mindenki, hisz a szövetkezet, a falu becsületéről van szó. Versenyre keltek a naszvadiakkal. Most aztán győztesen akarnak kikerülni a versenyből. Szor­galmunknak az eredménye alaposan megmutatkozik a földeken. A korata­vaszi kalászosokon kívül már 12 hek­tár lencsét, 8 hektár borsót, 13 hektár napraforgót, 8 hektár magrépát ültet­tek ki. A múlt hét folyamán 10 hektá­ron előcsíráztaíott krumplit is elültet­tek. Ezenfelül teljes ütemben folyik a cukorrépa vetése is. Eddig már 10 hek­tárt vetettek el. SÜTTI JÖZSEF, PER BETE iiliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHinifiiiiiiiiiilliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii iiiniiiiiiiiiiiiini:iiiiiiiiiiiiiiiii[iiii*tiiMtiii<ii:ifiiiiii:iitiiiiliiiiiii)iiiiiiiiiii<iiiiin Több mint 4 kg gyapjú egy nyírásra minden birkáról E gységes földmüvesszövetke­zeteinkben sikeresen fej­\ . lödik a juhtenyésztés, amely a szö­& f' vetkezeti tagok egyik fő jövedelmi ,, .1 * * " ' • íl riiitf^ forrása lett. A kassai kerület szi­• j j . " ^^mmrn ^^^ nai EFSZ-nek juhnyájat Špak idő­JÉÉM 1* ^^^V^ ^BíiMb . i§|®« seb b juhász gondozza. Birkánként » ^ fit 4.2 kg gyapjút nyer egy nyírásra. Zj*^' - v ' Száz anyajuhtól 120 bárányt vá­^ŠĹ. Wfá É t PľC^t' % laszt. el. A szinai szövetkezetben ^'IlMt''évről évre gyarapodik a juhállo­'yiľiHfí^ í J ŕ^fe^^^Mi mány. A szövetkezetnek már 1200 mmSBUBaS m*. MP^SBF ÄiÉlfJÍÉÍ8R W birkája van. A birkanevelés igen t o, ^ffijjg v , ,< ^ nagy fontosságú népgazdaságunk ^W IMÍIMHKP*«ÉrSÉmaí Wí'^ití szempontjából. Minél több birkát w^T^m'i M ^wlflffifes. Jt "w-. iúsJm w nevelünk, annál több gyapjúszöve­' ^te"^ iflH^y^lr^^^ MP^^ ^ tet gyárthatunk fogyasztóközönsé­günk igényeinek kielégítésére. Fenti képünk a szinai EFSZ juhnyája gondozóinak csoportját ábrázolja birkaetetés közben. Lent a szövetkezet birkanyája a vályúk előtt. Q J SZÓ 1956. április 16. a munkaegységekre fizetni. Az az óha­juk, hogy a terven felül beadott álla­taikért mielőbb megkapják a pénzt. Erre annál is inkább szükségük vol­na. mert más pénzforrásuk jelenleg nincs. Jól felkészültek a tavaszi munkáké­ra is, s most szorgalmasan dolgoznak. A szövetkezet jó alapon indult, a tag-* ság becsületes kis- és középgazdál­kodókból áll. n ódvavendégit elhagyva, Tornaúj­falura mentünk. Ez a szövet­kezet is új tagokkal erősödött. Sajnos, a sok szép és korszerűen felszerelt istállót a nagy sár miatt csak mesz­sziről tekinthettük meg. Beszéltünk á szövetkezet vezetőivel, akik elmond­ták, hogy jelenleg a villany beveze­tésével vannak elfoglalva. Igen fon­tos volna azonban az új istállókhoz vezető utak megjavítása. Továbbá a kultúrház mielőbbi felépítése, mert Tornaújfalun nagy szükség van a nép­nevelésre. "7 sarnó község szövetkezete 8 földműves családdal bővült. Felkészültek már a tavaszi munkákra. Segítséget kérnek a szövetkezet gaz­dasági épületeinek továbbépítésére, mert szeretnék utolérni a jó szövet­kezeteket. Ehhez minden feltétel meg­lenne, mdfit ha dombos is a határ, de jó termőföldjeik vannak. A jövede­lem emelésére lenne a szővetkezet.­nef egy igen jó lehetősége, mégpedig a mészkő kitermelés. A mészkő ha­tárukhoz tartozik, 90 százalék mész­tartalmú. A szepsi járásban igen nagy szükség van mészre. Amint Bárán mérnök magyar nyelvű brosúrájában olvassuk, a föld meszezésének óriási jelentősége van mezőgazdaságunkban. A lehetőség megvan a szepsi járás­ban — csak a termelést kell megkez­deni minél előbb. égül megtekintettük a jánoki szövetkezetet ís. A baromfi­farm villanykeltetőgépein sok száz to­jásból bújnak ki pár nap múlva a pelyhes kiscsibék. Megnéztük a szarvasmarhaállományt is. Az állatokat kényelmes, tiszta istállókban helyez­ték el, ahol az állatgondozók is örömmel és szorgalmasan dolgoznak. A sertésállomány ez évben úgy fel­szaporodott, hogy a 700 sertés elhe­lyezése komoly gondot okoz, a három modern istálló ellenére is. A hűsbe­adás ma már nem probléma a jánoki szövetkezetben. A jelenlegi állomány 1000 birka, ami igen szép jövedelmet biztosít a tagság részére. Jánokon is a legsürgősebb teendők közé tartozik az új istállókhoz vezető utak elkészíté­se. a kultúrház megjavítása, mer félő, hogy egy szép napon a tetőzet be­szakad és emberéletben is kárt okoz majd. Domín Pál, Jánok. V

Next

/
Thumbnails
Contents