Új Szó, 1956. április (9. évfolyam, 92-120.szám)

1956-04-15 / 105. szám, vasárnap

A francia tartalékosok behívása komoly gazdasági és szociális problémákat okoz Párizs, (ČTK). — Amint a párizsi sajtó híreiből és kommentárjaiból kitűnik. a kormánynak azon tartalékosok tömeges mozgósításáról kiadott határozata, akiket Algériába akarnak küldeni, a francia közélet széles köreiben komoly aggodalmat keltett. A lapok rámutatnak, hogy ez az intézkedés az Algériában folyó hadmüveletek kiterjesztéséhez, az egész helyzet bonyolultságának fokozásához vezet s Franciaországot pénzügyileg gazdaságilag komolyan veszélyezteti. A Franc-Tireur azt írja, hogy a tartalékosok behívása súlyos gazdasági és szociális problémákat idéz elő. A Liberation azt s nézetet valia, hogy a tartalékosok behívása a katonai kiadások növekedéséhez vezet és aláássa az ország pénzügyi helyzetét. „Újból kijelentjük, hogy az ország ezt nem akarta" — írja a lap. — „Január 2-án nem olyan politikára szavazott, amefy az algériai béke azonnali helyreállítását követelő francia nép akaratának súlyos megsértéséhez vezet." Ai'Humanité hangsúlyozza, hogv „a kormánynak a tartalékosok behívásáról kiadott határozata után országszerte mély elégedetlenség tapasztalható. Számos üzem — tiltakozásul e rendelet ellen — rövidlejáratú sztrájkot tartott. Április 12-én a kormányelnökség székhelyére számos küldöttség érkezett, amelyek az algériai probléma békés megoldását követelik. Az észak-afrikai probléma békés megoldásáért vívott harc nemzeti bizottsága nyilatkozatot tett közzé, amely cz algériai békéről folytatandó tárgyalások megkezdését követeli. Az ENSZ-főtitkár beszámolt eddigi megbeszéléseiről Eisenhower üzenete az egyiptomi és izraeli miniszterelnökhöz Szíriai tiltakozás Burns tábornok felhívása miatt Nyugati hírügynökségek jelentik, hogy Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára csütörtökön délelőtt tanácskozást folytatott Favzi külügyminiszterrel, valamint Szalah Gohar tábornokkal, a hadügyminisztérium palesztinai osztályának vezetőjével. A megbeszélésen részt vett Burns tábornok, az ENSZ palesztinai fegyverszüneti ellenőrző bizottságának vezetője is. Hammarskjöld és Favzi később mintegy kétórás különmegbeszélést tartott. Kairói jelentések szerint Hammarskjöld egy nappal meghosszabbította egyiptomi tartózkodását és előreláthatólag szombaton újból találkozik Nasszer miniszterelnökkel. Az ENSZ-főtitkár csütörtökön tájékoztatta az ENSZ Biztonsági Tanácsát közép-keleti útjának eddigi eredményeiről. A főtitkár szerint mind Egyiptom, mind pedig Izrael hozzájárul a fegyverszüneti egyezmény előírásainak „feltétel nélküli betartásához", viszont mindkét ország fenntartja magának ,,az önvédelem jogát". Eisenhower elnök üzenetet küldött Egyiptom és Izrael miniszterelnökéhez. Az elnök ebben az Egyesült Államok támogatásáról biztosítja Hammarskjöld ENSZ-főtitkár középkeleti küldetését és kijelenti, hogy háború esetén az Egyesült Államok „segítségére siet bármelyik megtámadott országnak". A Iondoni rádió jelentése szerint Washingtonban közölték, hogy Dulles külügyminiszter elhalasztotta a hét végére tervezett szabadságát, hogy figyelemmel kisérhesse a közép-keleti fejleményeket. Az AP amerikai hírügynökség jelenti, hogy Burns tábornok, az ENSZ palssztínai fegyverszüneti ellenőrző bizottságának vezetője felszólította Szíriát, Libanont és Jordániát, hogy ..akadályozza meq az egyiptomiak által kiképzett katonai különítmények behatolasat Izrael területére Szíria, Libanon és Ju^d-mia határain keresztül". Damaszkuszi hivatalos források szerint Szíria válaszában „a legsajnálatosabbnak" minősítette Burns felhívását, mert „az alig huszonnégy urával azután érkezett, hogy egy izraeli katonai egység megpróbált behatŕ/lni szíriai területre". A szíriai válasz hangsúlyozza, hogy „Burnsnek Izraelhez kellett volna intéznie felhívását". Az ENSZ leszerelési albizottságának ülése London, (ČTK) — Londonban április 13-án az ENSZ leszerelési albizottsága öt tagállamának képviselői további zárt ülést tartottak, amelyen Jules Moch francia képviselő elnökölt. Az albizottság következő ülését hétfőre, április 16-ra tűzték ki. A Nyugat veresége Ceylonban New York, április 13. (ČTK) — A New York Herald Tribúne szerkesztőségi cikkben foglalkozik a ceyloni választások eredményeivel. Kijelenti, hogy „a választások eredményét a Nyugat nagy vereségének keli minősíteni". A lap rámutat, hogy Kotelawal kormánya. amelyet mindenki nyugatpártinak és kommunistaellenesnek tartott, megsemmisítő vereséget szenvedett és bukása „nyilvánvalóan rossz előjel". A lap kiemeli a Ceylonon levő brit támaszpontokkal szemben tanúsítotc ellenszenvet és emlékeztet arra. hogy „sajnos, milyen helyzetben vannak az amerikai fegyveres erők Izlandon". A kapitalizmus világából : IDEGENBEN ÉS OTTHON v"í=> W w/lľSÍÁTÍ

5"* (Bidstrup dán karikaturista rajza) (A ..Krokogvilból") HÁROM VÁLASZTÁS A közeljövőben három európai országban lesznek választások. Megérdemlik, hogy ne várjuk csak az eredményüket, hanem már most felfigyeljünk előkészítésükre. A választások rendszerint az ország politikai életének felélénküléséhez vezetnek és természetes, hogy ilyenkor — akár tetszik egyes uralkodó köröknek, 'ikár nem — napjaink mindenkit foglalkoztató nagy kérdései méginkább előtérbe kerülnek Mindhárom országban, bár egymástól teljesen eltérő, sajátos formában, arról lesz <;zó, hogyan lehet megszabadulni a békés együttélést gátló amerikai politika káros következményeitől, terhes béklyóitól, és független, a nemzeti érdekeknek megfelelő útra térni. OLASZORSZÁG május 27-én mintegy tízezer megyei, városi és falusi tanácsot választ. Ezekre a választásokra a pártok úgy vonulnak fel, mintha a parlament összetételéről történne döntés, és az olasz választások jelentőségét így ítélik meg nemzetközi vonatkozásban is, hiszen az Atlanti Szövetség egyik fontos tagállamának politikai erőviszonyaiban hozhatnak változást. Az Észak-Atlanti Szerződés „tagdíja" itt is magas. Amerika állandó nyomást gyakorol a fegyverkezés fokozására, kiviteli tilalmakkal korlátozza a külkereskedelmet, mindez pedig megbénítja az ország gazdasági életét. Két és negyedmillió hivatalosan elismert munkanélküli az egyik szomorú eredménye ennek az amerikai függőségnek. Gronchinak, az olasz köztársaság elnökének nemrégi amerikai látogatásakor tett mérsékelt hangú, de félreérthetetlen nyilatkozata is elárulja, hogy a lakosság többsége változtatni akar ezen a helyzeten. Az elnök, mint ismeretes, azt javasolta, hogy a katonai egyezményeket „az együttműködés új és célszerűbb formáival" kell kiegészíteni és csökkenteni kell a háborús veszélyt, hogy „fokozatosan megszűnjék az erő alkalmazásának elkerülhetetlensége.' Azóta a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusénak hatása alatt a békés egymás mellett élés lenini gondolatának vonzóereje rendkívül megerősödött Olaszországban is. Togliatti elvtárs jogos büszkeséqgel hangsúlyozta, hogy az olasz munkásosztály szerves része annak a világformáló erőnek, amely a XX. pártkongresszus szerint megakadályozhatja a háborút. A békemozgalom lendülete és meggyőző nemzetközi sikere magával ragadta nemcsak a parasztságot, hanem az értelmiséget is, és a kommunista párt a szocializmus békés megvalósításának távlatával nagy népmozgalmat szervez a demokrata erők egyesítésére. Olyan jelszavakat és követeléseket tűz ki, amelyek minden hazafíasan gondolkodó olasz számára megkönnyítik a döntést, mert járható utat és elérhető célt mutatnak az Észak-Atlanti Szövetség fojtogató kötöttségének lazítására es a szocializmus elérésére. A párt külpolitikai vonatkozásban például azt javasolja, hogy a kormány kezdeményezze meg nem támadási egyezmény kötését Olaszország és a Szovjetunió között, vagy tegyen kezdeményező lépést megnemtámadási egyezmény kötésére a két tábor között. Nehéz lesz érvelni ilyen egyszerű javaslat ellen, amely első lépés lehetne az önálló külpolitika felé. Nemcsak a választási harcban, hanem az ország egész további fejlődésének szempontjából is nagy szerepet játszik az alkotmány kérdése, amely már eddig is segített baráti kapcsolatokat teremteni a kommunisták és a szociáldemokrata munkások, valamint a katolikus dolgozók között. Mi ennek a iríagyarázata ? A fasizmus leverésének és a tömegnyomásnak eredményeként létrejött köztársasági alkotmány fontos demokratikus szabadságjogokat tartalmaz, de nem tartják be, sőt a monopóliumok nyíltan felléünek a megnyirbálására Ezzel szemben a néoréteqeket pártkülönbséq nélkül érzékenyen érintik a jogaikellen indított sorozatos támadások, és felháborítja őket az alkotmány megsértése. így lett az alkotmány védelme a reakció elleni összefogás fontos mo/gatóereje. Ezt veszi figyelembe a? Olasz Kommunista Párt álláspontja ahhoz a példátlanul élénk országos vitához, amelyet a XX. pártkonqreszszus új elméleti tételei indítottak a szocializmus eléréséről. „Hazánkban a köztársaság alkotmányának megvalósításán át vezet az út a szocializmus felé" — mondja többek között a párt politikai bizottságának határozata és az alkotmány rendelkezéseinek teljes érvényesítését jelöli meg az egységakció egyik elsőrendű közvetlen céljának. Az amerikai nagytöke és az olas? monopóliumok a választásokon főleg a Kereszténydemokrata Pártba vetik reményüket. Három jelentős gazdasági szervezetük, a gyáriparosok, a földbirtokosok és a nagykereskedők szövetsége formális egyezményt is kötött és 15 milliárd lírát folyósított az uralkodó pártok választási harcának pénzelésére. Ennek a hármasszövetségnek, a kormánypolitika tényleges irányítójának az uralmát kell megtörni, hogy az ország többségének akarata érvényesülhessen. Ezért fordul a kommunista párt a szociáldemokrata munkásokhoz és a katolikus dolgozókhoz, hogy szakítsanak a monopóliumok politikájának támogatásával. Ezért tűzte ki választási irányelvül a baloldali kibontakozást, a balratolódás elérését a községi és megyei tanácsokban, ami útját egyengetné a baloldali többségnek, a parlamentben is. „OLAJVÁLASZTÁSOKNAK" nevezték el a május 13-i osztrák parlamenti választásokat, mert a központi kérdés az, mi legyen Ausztriának kétmilliárd dollárra becsült kőolaj kincsével. Osztrák kézen maradjon-e, vagy pedig kiszolgáltassák az amerikai vezetés alatt álló külföldi tőkéscsoportnak ? Gengszterstílusú zsarolás áll e sötét ügy hátterében, amelynek kezdete az osztrák semlegesség kihirdetésének napjaiba nyúlik vissza. Tavaly májusban ugyanis — mint utóbb kiderült — nemcsak a semlegességről szóló államszerződést írták alá, hanem néhány órával előtte egy titkos, úgynevezett „bécsi memorandumot" is, amelyben az Osztrák Néppárt és az Osztrák Szocialista Párt az osztrák kőolaj 80 százalékának tulajdonjogát és ellenőrzését az amerikai-angol-holland köolajtrösztök kezére juttatta. A „bécsi memorandum" keresztapja Dulles volt, aki mint hivatalos amerikai külügyminiszter csak azzal a feltétellel volt hajlandó kormánya nevében aláírni a semlegességi államszerződést, ha megkapja az osztrák kőolajat, amit a kőolajtröszt nevében, mint a tröszt nem hivatalos minisztere követelt. Kétségtelen, hogy nemcsak nyereségvágy, hanem „politikai" elképzelések is szerepet játszottak a kőolaj .megszerzésében. Egyszerűen abból az imperialista tapasztalatból indultak ki, hogy az olajjal együtt az állam függetlenségét, s ha keli, semteqesséqét is meq lehet ..fúrni" Ez azonban ma már a Közel-Kéieter/ se megy simán és még kevésbé sikerülhet Európa szívében. Ausztria az államszerződés révén jutott a kőolaj birtokába. A Szovjetunió a német kézen volt lelőhelyeket a hozzájuk tartozó berendezéssel együtt, a finomító üzemeket és az olajvezetékeket maradéktalanul atadta az osztrák köztársaságnak Nagyon sokan látják, hogy ez a tőke az orszáq fü'

rnetlenséqének és semleqességének szilárd alaoja lehet. Nem hiába nevezte egy tekintélyes polgári qazdasáqi lap hazaárulásnak a kőolaj kiszolgáltatását a külföldnek A .bécsi enyezmény" ezenfelül a nemzetközi jog nyilvánvaló megsértése is, mert ellentmond a nemzetközileg elismert semlegességi államszerződésnek, amely kimondja, hogy az Ausztria tulajdonába átmenő egykori német vagyonnak Ausztria birtokában kell maradnia. Ausztria Kommunista Pártja joggal fordul ezzel a .lemzetközi horderejű kérdéssel a választókhoz. Az Amerika védnöksége alatt befurakodó külföldi olajtröszt elleni harcával Ausztria semlegességét, és ezzel az ország függetlenségét védi. „KEPLAVIK" — ez lehetne a további választásoknak, a június 24-1 izlandi parlamenti választásoknak a fő jelszava. Nem valószínű, hogy rövid újsághírnél többet olvastunk volna róluk. Az sem keltett volna feltűnést, hogy a jövőre esedékes választásokat a körülbelül 150 000 lakosú szigetköztársaság egy évvel korábban tartja meg, ha Izland nem vonja magára az egész világ figyelmét ismert parlamenti határozatával, amely felszőllttotta Amerikát, hogy vonja ki csapatait izlandi támaszpontjáról. Ez a támaszpont — Keflavik. A szigetország békeszerető népe most — a megindult amerikai intrikák és nyomás ellen —• a választásokkal készül megerősíteni döntését, hogy nem akar az amerikai tömbpolitika vak eszköze lenni és békében kíván élni minden nemzettel. Olyan országról van szó, amelynek kormánya annak idején csatlakozott az ÉszakAtlanti Szövetséghez, és ezért nagyon jellemző, hogy milyen belpolitikai változásokat hozott az amerikai „védelem" alatt eltöltött idő keserű tapasztalata és az a példa, amit a Szovjetunió békepolitikája adott, amikor vísrzaadta Finnországnak PorkkalaUdd haditengerészeti támaszpontot. Az izlandi nép ellenszenve és ellenállása az idegen katonaság állomásozása ellen kény~zerítette a különböző világnézetű politikai pártok egységét az ország függetlenségének védelmére. Az ország öt pártja közül négy párt szavazott az amerikai csapatok kivonása mellett: Az Egyesült Szocialista Párt, amely a kommunista uárt és a szocialista párt egyesüléséből keletkezett, a Néppárt, a Haladó Párt és a Szociáldemokrata Párt. Ezek a pártok azzal a példaadó elhatározással indulnak most a választásokon, hogy közösen fogják védeni a békét és országuk szabadságát. * # * HÁROM VÁLASZTÁS. Három különböző formájú harc az amerikai nagytöke durva beavatkozása ellen a népek békés, független életébe. Kívánatos, hogy mindhárom országban az amerikai politika egyöntetű vereségéhez vezessen. (—) Az SZKP és a szovjet kormány vezetői megtekintették az angol művészeti kiállítást Moszkva, (TASZSZ). - N. A. Bulganyin, A. I. Kiricsenko, V. M. Malenkov, A. I. Mikojan, N. A. Szuszlov és N. SZ. Hruscsov április 13-án meglátogattak az A. Sz. Puskin Állami Múzeumban rendezett angol képzőművészeti kiállítást. A kommunista párt és szovjet kormány vezetői, akiket A. I. Zamoskin. a múzeum igazgatója üdvözölt, megtekintették a kiállított angol művészeti alkotásokat: arcképeket, metszeteket, szatirikus grafikai müveket, miniatűröket, rajzokat, akvarelleket, porcelán- šs ezüsttárgyakat. Lázadás Dél-Marokkóban A Marokkd déli részében levő Ifni beékelt területen (a volt Francia— Marokkó déli részén beékelt kis spanyol terület) pénteken fellázadtak a marokkói törzsek — jelentik a Párizsba érkezett hírek A lázadas ok- az, hogy a spanyol hatóságok megtiltották a marokkói törzseknek füqoetlenséqük kimondásának megünneplését. A jelentések szerint ezekben az akciókban a marokkói „felszabadító hadsereg" egyes elemei is részt vettek. Az általános leszerelés Németország újraegyesítésének előfeltétele Berlin. (ČTK) — A Nürnberger Nachrichten kom mentáriában bírálja a nvuqatnémet külpolitikát amelv nézete szerint Németország eqvesítése kérdésében most elszigetelődött. A Változások a magyar kormányban Budapest, (ČTK). — A Magyar Népköztársaság Elnöki ľaná :sa Háy László külkereskedelmi minisztert, Bognár József belkereskedelmi minisztert és Tausz Jánost, a belkereskedelmi miniszter első helyettesét tisztségük alól felmentette. Egyben Bognár Józsefet külkereskedelmi miniszterré, Tausz Jánost belkereskedelmi miniszterré nevezte ki. A Minisztertanács előterjesztést tett a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának, módosítsa a Magyar Nemzeti Bank működését szabályozó törvényerejű rendeletet, oly értelemben, hogy a Magyar Nemzeti Bank a a jövőben közvetlenül a Minisztertanács felügyelete alá tartozzék. Egyidejűleg javasolta, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa Háy Lászlót a Magyar Nemzeti Bank elnökévé nevezze ki. cikk írója ezzel kapcsolatban emlékeztet Mollet és Pineau francia államférfiak nemrégen mondott beszédeire. akik rámutattak arra. hoqv először meqeqvezést kell elérni a leszerelés kérdésében, azután lehet meqoldani Németorszáq eqvesítésének kérdését. Ezután íqy folytatja: „Egy doloq már azelőtt is bizonyos volt. Az erőpolitika, a fegyverkezési verseny és az az elkéazelés. hogy a Szovjetuniót eqv szép napon hadosztályaik naqvobb számánál foqva meghátrálásra kényszerítik, elkerülhetetlenül zsákutcába vezetett." A hírmagyarázó úqv véli. csaknem elképzelhetetlen hoqv Bonnban ne vonják le a következtetéseket a helyzet meqváltozásából. amikor ís szétfoszlottak azok az illúziók hoqv Nvuoat-Németorszáqot betaqolhatják a Mvuqat katonai rendszerébe, és ez meqhozza a várt eredményt, vagyis Németorszáq ú iraeqvesítését. A cikk ' éqén a hirmaqvarázó arra a felismerésre iut. hoqv Németország úiraeuvesítésére csupán a leszerelés alaoián kerülhet sor. amit valamennyi nemzet óhajt, melv nem akarja az atomháború veszélyét.