Új Szó, 1956. április (9. évfolyam, 92-120.szám)

1956-04-13 / 103. szám, péntek

Méhészek országos konferenciája Gottwaldovon A sertéspestis írta : Dr. Brauner Iván állarndíjas akadémikus Április 7. és 8-án Gottwaldovóban országos értekezletre jöttek össze a méhészek. A konferencián részt vettek az EFSZ-ek, állami gazdaságok, állami erdők méhészeinek küldöttei köztársaságunk minden kerületéből. A méhészet legújabb módszereiről e szakma kiváló tudományos dolgozói tartottak előadásokat. A vita során a Az Ipolysági Erdészeti Gazdaság pászt>i méhészet ben dolgozik Jozef Brokeš méh sz, aki a múlt évben elért eredményeivel a besztecebányai kerület és Szlovakia méhészei között az első helyre került. Az egy méhészre tervezett 9 kg mézbeszolgáltatást magasan túlhaladták. A 136 méhes mindegyike átlagosan 7,8 kg mézet adott be, amely összesen nagymennyiségű mézet jelent. Egyes méhesekből 60 kg mézet is kapott. A pászt .i méhészek ebben az évben sem akarnak lemaradni. Jozef Brokeš méhész versenyre hívta a beszterceA szepsi traktorállomás felkészült a tavaszi munkákra. A gépállomás el van látva könnyű és nehéz mezőgazdasági gépekkel — de kevés nagyteljesítményű kombájnjuk van, melyeket a kalászos és kapásnövények termelésénél és begyűjtésénél gazdaságosan fel tudnának használni. A gépállomás vezetőjétől megtudjuk, nagyon jó volna, tia több ilyen qépet kapnának, hogy ezáltal megkönnyítsék a szövetkezeti dolN

emrég jártam Bajcson egy hír nyomán. A sajtó közölte, hogy az Állami Birtokok Bajcsi Igazgatóságának gazdaságai elnyerték a kormány és a szakszervezet vörös zászlaját. A lapokban olvastam, hogy 380 000 koronával több jövedelmük volt a tervezettnél, a hektárhozamokat jóval túlszárnyalták, az állattenyésztésben pedig különösen a sertestnevelésben kiemelkedő eredményeket értek el. Most csak egy gazdaságról, a bajcsir

tól akarok írni. Az első kép, ami megragadja az ember figyelmét, hogy mindenfelé építenek. A falu közepén egy nagy modern ház épül, amelyben orvosi rendelő, üzlethelyiség, községháza, közös étterem, lesz. Az emeleten pedig le gény szállások. Különös büszkeséggel emlegetik az emberek ezt az épületet. Az igazgatóság irodája felé vezető út mindkét oldalán korszerű fürdőszobával ellátott házak épülnek. Azt már látja az idegen, hogy a falu külsőleg átalakul. Az első képek jól hatnak az emberre. A műhelytanács irodájában Psef* nák József, levelezőnk fogad. Eldicsekszik, hogy olvasó- és Micsurin-köröket szerveztek, a munkások kedvélik a sakkozást. Párák Imre, a sakkor vezetője első lett a kerületi versenyben. Különösen jól működik a műkedvelők köre. Annyi itt az újdonság, hogy az ember meglepetésében ámul. A múlt cselédjei a kocsmában töltötték szabad idejüket és egymást ették nyomorúságukban. Körülnézünk a munkahelyeken. E látogatás még koratavaszszal történt, amikor erősen készültek rajtra, hogy a tavaszi munkák fennakadás nélkül folyjanak majd. Cimbalik József, a javítóműhely vezetője büszkén mondja, túlteljesítik a tervet és a gépek is helytállnak a munkában. Magáról is mond valamit. konferencia részvevői kicserélték tapasztalataikat, főleg a méhkirálynők nevelésével kapcsolatban, me^/től a méhcsalád minősége függ. E szakaszon jó eredményeket érnek el a népi méhészkisérletezők, akik szorosan együttműködnek a tudományos dolgozókkal. bányai kerület Összes méhészeit az egy méhesre eső legmagasabb átlaghozam elérése tekintetében. Miután a kemény tél ellenére a 200 család száz százalékosan áttelelt, ebben az évben is nagy reményei vannak a sikerre. A melegebb idő beálltával a méhészetben is több munka van. További szaporítással és a családok megerősítésével magas mézho/amokat biztosítanak. Terv szerint ebben az évben Jozei Brokeš méhész két segítőtársával együtt 400 családról gondoskodik. gozók munkáját. Szükségük lenne silókombájnra, cukorrépa- és burgonyaszedö-kombájnokra, mely gépekkel nagyban elősegítenék az állattenyésztés fejlődését. Figyelen.be kell venni a szepsi traktorállumäs kérését és segíteni keíí a gépek mielőbbi beszerzésében, annál is inkább, mert a szepsi járás valamennyi községében szövetkezeti gazdálkodás folyik. Domin Pál, Jánok. — Mit szokott olvasni? — kíváncsiskodunk. — Elsősorban munkámba vágó szakkönyveket. Minden este 10—11 óráig olvasással töltöm az időt — feleli. Megtekintjük a javítóműhelyt. Cimbalik elvtárs, egy a gépek körül szorgoskodó munkásra mutat. — Ez Kostyál Mihály esztergályos, 160 százalékra teljesíti a tervét. Beszédbe elegyedünk Kostyál Mihállyal, ő kevesebbett olvas inkább kedveli a halászatot, sakkozik és h Vöröskereszt vezetője. A műhelyben tartózkodik Szeifert Ferenc is, akiről a nyáron sokat írtak a lapok. — Most tétlenségre vagyok ítélve — szól mosolyogva. Ezt csak úgy tréfából mondja, mert állandóan kombájnja körül foglalatoskodik, hogy a gép nyáron majd megállhassa a helyét. Nemrég jött haza németországi üdüléséről, s alig várja már, hogy újra a gabonatáblákon dolgozhasson. — A tavalyi indulás, nagy dolog volt az — mondja. Mint kommunista kötelezettséget vállalt, hogy túlteljesíti az előírt tervet. S

zeifert elvtárs nem a szó, inkább a tett embere. Adott szava teljesítésében voltak nehézségei, de leküzdötte őket és első lett az országban az állami gazdaságok versenyében. Az újságírók tollából megjelent a lapokban, hogy 385 hektárt aratott le. Ö, amint mondja, inkább politikai könyveket olvas, mert országgyűlési képviselő, és előadásokat tart népgyűléseken. Emellett azonban olvas szépirodalmat is és szereti a zenét. Vidáman folyik a munka mindenfelé, a munkások meg akarják őrizni jó hírnevüket Közben lelelik a munkaidő és a munkások a szép W KI MINT VET, ÚGY ARAT A bodrogszerdahelyi „Vörös Csillag" szövetkezet dolgozói nagy tervekkel indultak a tavaszi munkákba. Már márciusban elvetették a borsót s április első napjaiban megkezdték a tavaszi árpa, zab, bükköny és füves keverékek vetését. Az eredmény örömteljes. Naponta 25—30 hektárt vetnek be. Urbancsik Viktor elnök jó szervezőnek bizonyul. Állandó kapcsolatot tart a tagsággal s példamutatással buzdítja a tagságot nagyobb eredmények elérésére. Lubinszky Mihály és Székely József csoportvezetők versenyben vannak egymással. A traktorok zúgásától hc..igoíi mezőkön mindenfelé serényen dolgozó embereket látni, akik az idei gazdag termés biztosításáért vívják harcukat. A bedrogszerdahelyi szövetkezetesek kimagasló eredményeket értek el a rétek és legelők gondozásában is. Mintegy 230 hektár legelőt tisztítottak meg és mütrágyáztak, 37 hektár rétet boronáltak és meszeztek;. Egyéb munkák mellett nagy sútf/t helyeznek a rizstermelésre. Jelenleg egyengetik és szántják a rizsföldeket. Ebben az évben 50 hektáron termelnek rizst. — A rizstermelés igen kifizetődő, — mondja Urbancsik elvtá

ľs — s éppen ezért nagy súlyt helyezünk a rizstermelésre. Ugyancsak nagyban termesztenek zöldségféléket is. Ha széjjelnéziink a melegágyak környékén, csodálattal kell megállapítanunk, hogy értenek munkájukhoz. Rögtönzött központi fűtéssel ellátott melegházaik vannak, ahol különféle zöldséget termelnek. Az első salátát már februárban eladták s maholnap piacra kerül a második termés is. Rubinszy Miklós, a zöldségtermesztési csoport vezetője büszkén szorgoskodik a melegházak körül. Alig várja már, hogy az idő alkalmas legyen a palánták kiültetésére. A b o drog szerdahelyiek ebben az évben 33 koronát terveztek a lermészetbeniekkel egy munkaegységre. Az eddigi eredmények, a jó felkészültség, a Tcözös ,. vagyon iránti viszonyuk mind azt bizonyítják, hogy ezt az összeget év végére jóval túlszárnyalják. Kászonyi István * modern kultúrhelyiség felé igyekeznek. Mi is velük tartunk. A falakon a legjobb dolgozók képei. Az előszobában asztaliteniszt játszanak. Majd esthajnalkor megtelik az olvasóterem is, Petőfi, Jókai, Móricz Zsigmond műveit olvassák, a szlovák munkások pedig a szlovák írók könyveit lapozgatják. Nehezen búcsúzik az ember a gazdaság dolgozóitól, mindegyik úgy beszél a gazdaságról, mint sajátjáról. Este szórakoznak, nem a régi műveletlen cselédek már, hanem új emberek, akik a tudás és a művelődés forrásából merítve, nem úgy dolgoznak, mint alkalmazottak, hanem mint gazdák. * * * B

erreg a telefon. — Halló itt a Bajcsi Állami Gazdaságok igazgatósága, — jelentkezik a diszpécser. Kíváncsian veszem fel a kagylót. Vajon hogy megy a munka? Hogyan állják meg a helyüket mosf. A diszpécser egymásután mondja be az adatokat. Az árpa és a zab nagy részét már elvetették, vetik már a takarmány és hüvelyes féléket, cukorrépát és a kapásnövényeket is. Oj élmunkásokról, a munka új hőseiről számol be. Pompiszli Miklós a gyulai majorban agregáttal dolgozik, 165 százalékos teljesítményt ér el. Adamec István kocsis 150 százalékra teljesíti tervét. Még egy utolsó megjegyzés: — A vetés fennakadás nélkül folyik és hamarosan földbe kerül a mag. £

z a hír is igazolja, hogy a rajtra készülés jó volt, a jó gazdák ismét megállják helyüket, hogy az idén újból esélyesei lehessenek a kormány és a szakszervezet vörös zászlajának. • B. J. A sertéspestis sertéseink legveszedelmesebb fertőző betegsége. ÉszakAmerikából hurcolták be a múlt század végén hazánkba is. Ma már úgyszólván az összes világrészeken megtalálható, jelentősége azonban a sertéstartás és a sertéskereskedelem különleges viszonyai szerint országonként más és más. Nálunk, főleg Szlovákiában erősen elterjedt és hatalmas pusztításokat végzett. Jelenleg is erősen fertőzött ÉszakAmerika, Afrika, Ausztrália és Ázsiának azon országai, így pl. Kína is, ahol a sertéstenyésztésnek fontos szerepe van. Hasonlóképpen Európának is számos állama fertőzött sertéspestissel. Fogékony állományunk 60—80 százalékát is kipusztítja, ha nem avatkozunk be idejében oltásokkal. Hazánkban a pestis 1895-ben ütötte fel a fejét és azóta sem sikerült megszabadulni tőle. A sertéspestis okozója vírus, mely a beteg állat testének minden részében megtalálható. A beteg állat már akkor is, mikor a betegség tünetei még nem látszanak rajta, vizeletével, bélsárával és testének minden váladékával üríti a ragályanyagot. A legveszedelmesebb, ha ilyen sertés vére kerül a külvilágra kényszervágás következtében, mert a beteg állat vérében a sertéspestis virusa igen nagy mennyiségben van jelen. Az állat testéből kikerült vírus aránylag hamar, 2—3 nap alatt elpusztul, akár magában a hullában, akár a vizeletben vagy a bélsárban, rothadás következtében. Beszáradt állapotban fertőzőképességét hosszú hónapokon át megőrzi (sertésetetők ruháin, istállótakarító eszközökön, istálló falán stb.). A sertéspestissel fertőzött, de a betegséget még nem mutató sertések húsa is tartalmazza a vírust és így terjesztheti a betegséget, mert a fagyasztott húsban éveken át, a pácolt és füstölt húsban, vagy nyers füstölt kolbászban heteken át életben marad. A meleggel szemben igen érzékeny. 80° C meleg percek alatt megsemmisíti a sertéspestis vírusát. A sertéspestis leggyakoribb terjesztője kétségtelenül a betegség miatt kényszervágott sertések húsa. Ezért sertéspestis . miatt kényszervágott állatok húsát csak előzetes párolás vagy főzés után szabad közfogyasztásra bocsátani. Mivel a sertéspestist az első napokban, mikor még klinikai tünetek nem látszanak, szinte lehetetlen megállapítani, viszont a sertés húsa már nagy mennyiségben tartalmazza a vírust, nagy fontossága van annak, hogy a nyers hús megmosására használt vizet sohase öntsük ki az udvarra, vagy éppen a sertések moslékába, míg megelőzőleg forralással nem fertőtlenítettük. A sertéspestis vírusa iránt minden sertés, fajtára vagy korra való tekintet nélkül fogékony, és ezenkívül a sertéspestis vírusa feltétlenül kórokozó, ami azt jelenti, hogy nem szükséges gyengítő körülmény sem ahhoz, hogy betegséget váltson ki az oltatlan sertéseknél. Amennyiben még gyengítő körülmények is közrejátszanak, ezek csak gyorsítják és súlyosbítják a betegség lefolyását és növelik az amúgyis igen magas százalékszámú elhullást. Más háziállatok, valamint az ember nem fogékonyak a sertéspestis vírusa iránt. Sertéseknél a fertőződés rendszerint a szájon át történik, fertőzött takarmány vagy víz fogyasztásával, vírustartalmú vizelet, bélsár vagy más anyag felfalásával, illetve nyalogatásával. A szervezetbe bekerült vírus az állat vérében gyorsan elszaporodik, úgyhogy 24 óra múlva, bár az állat még teljesen egészségesnek látszik, vizeletével már vírust ürít, és így terjesztőjévé válik a betegségnek. A betegség első látható tünetei rendszerint a fertőzés utáni 5—6 napon észlelhetők. Ha a betegség fogékony állományban kezdődik, az első beteg állatnál észlelhető tünetekből csak ritkán lehet biztosan megállapítani a sertéspestist, mert ilyenkor az első beteg állatokon látható tünetek alig különböznek sok más betegség, akár az egyszerű gyomor-bélgyulladás tüneteitől. Ez érthető is, mert hisz először a legfogékonyabb és legyöngült állatok betegszenek meg, s ezekkel igen rövid idő alatt végez a pestis. Azokban az esetekben, mikor ilyen rövid idő alatt történik az elhullás, nincs idő arra. hogy az állat szervezetében a betegségre jellemző elváltozások kifejlődhessenek, s még boncolással, vagy kényszervágásnál húsvizsgálattal is nehéz megállapítani a sertéspestist. A betegség tünetei: Kezdetben a beteg állatok általános rosszúllétet mutatnak, étvágytalanok, szomorkodnak, takarmányt alig fogyasztanak, az evést hamar abbahagyják. Szaporán lélegzenek, mozgásuk nehézkes, sokszor támolygó és ilyenkor már minden esetben magas lázuk van, mert a láz megelőzi a betegség látható tüneteit. Az állatok sok esetben hánynak ezt először bélsárrekedés, majd később híg bélsár váltja föl, melyet súlyos, sok esetben véres hasmenés követ. Ilyenkor a szem kötőhártyája gyulladásos, gennyes tüneteket mutat, „csipásak" lesznek a sertések. Fehér hússertéseknél a test különböző részein, főképp a füleken, a combok belső felületén, a hason sűrű apró vérzéseket látunk, melyek légy csípéséhez hasonlítanak. Később, ha a betegség 6—7 napnál hosszabb ideig tart, a bőr megvörösödik, főként a fülön, combokon egészen kékes, lilás színt vesz fel. A sertéspestisnek 3 formáját ismerjük. A betegség kitörésekor az első forma a heveny lefolyású. Ennél a formánál még ritkán látjuk a sertéspestisre tipikus tüneteket. A második forma a félheveny, mely a betegség kitörésétől számított 10— 14 nap után szokott mutatkozni, ha közben nem sikerült oltóanyagokkal gátat vetni a betegségnek. Ennél a formánál a sertések már klinikailag is a sertéspestisre tipikus tüneteket mutatnak: véres hasmenés, tántorgó járás, lázas állapot, szemnyálkahártya gennyes gyulladásával. Igen gyakran tüdőgyulladás is kíséri, mely rövidesen gennyes formát vesz fel, és az állatok elhullását-okozza, un A sertéspestisnek hosszas lefolyású harmadik formája az idösült alak. 2—3 hétnél tovább is elhúzódik, mikor a beteg állat szeszélyes, tartós étvágytalanság miatt legyöngül, lesoványodik, tántorogva, ingadozva jár, állandóan köhécsel, és rendszerint teljesen leromolva elhull. A sertéspestis elleni védekezés: Legfontosabb feladat, hogy ne hozzunk sertéseket olyan vidékről, ahol a sertéspestis állandóan előfordul, vagy ahol a közelmúltban előfordult. Nem szabad összegyűjtött konyhahulladékot, vágóhídi hulladékot vagy bármilyen más moslékfélét idegenből behozni anélkül, hogy az előzőleg fel ne forraljuk. Fertőzött községekből, gazdaságokból takarmányt, alomszalmát behozni nem szabad. Ha már be kell hoznunk sertéseket, úgy az újonnan érkezetteket 3 hétig okvetlenül tartsuk jól elkülönített helyen megfigyelés alatt (karantén). Ha a sertéspestis a közeli gazdaságokon, vagy községekben ütötte fel a fejét, úgy a legcélszerűbb idejében preventív oltásban részesíteni az egész sertésállományt. Ma egész országunk területén kétféle oltási módszert alkalmaznak. Abban az esetben, ha azonnali védelmet kell nyújtani, sertéspestisszérummal oltunk. Ez esetben azonban a védettség csak 3 hétig tart. Ezt akkor végezzük, ha a sertéspestis már közvetlenül fenyeget vagy pedig ha a sertésállományban ennek gyanúja forog fenn. Minden esetben arra kell törekednünk, hogy sertéseinknek hosszabban tartó védelmet biztosítsunk a védőoltásokkal, s ezért kristály-ibolya vakcinával kell az oltást végezni, mely ártalmatlan oltóanyag és kétszeri megismétléssel kb. 1 évre védi a sertéseket a sertéspestis ellen. Takarékoskodjunk a takarmánnyal A Dunaszerdahelyi Állami Gazdaságban a tejhozam átlagban hat literre csappant. Mi ennek az oka ? Az, hogy az állami gazdaság takarmányhiánnyal küzd. A takarmányalap biztosítva volt az állatok részére, de a gazdaság vezetői és az állatgondozók pazarolják a takarmányt Amíg volt belőle bőven, még az állatok alá is került Most aztán a tejhozam csökkenésén mutatkozik meg a helytelen gazdálkodás eredménye. Ha az állatgondozók, a <jazdaságvezetők jobban gazdálkodtak volna, ma nem kellene takarmányhiányról beszélni. Mondok Gábor, Dunaszerdahelv ÚJ SZÓ 1956. április 3* A szepsi GTÁ-nak több korszerű gépre lenne szüksége cA f ő- gazdák kdzatáf oji