Új Szó, 1956. április (9. évfolyam, 92-120.szám)

1956-04-12 / 102. szám, csütörtök

A Komszomoi Központi Bizcftsáfának határozata a moszkvai ¥L Világifjűsági Találkozó Moszkva, április 11. (ČTK). — Április 5-én és 6-án Moszkvában a Komszomoi Központi Bizottsága plenáris ülést tartott, amelyen többek között megtárgyalták A. A. Rapohinnak, a Központi Bizottság titkárának a Komszomoi szervezetek munkájáról tartott beszámolóját a Világifjúsági Találkozó előtt. A Világ ifjúság i Találkozót Moszkvában 1957. iülius 28. és augusztus 11. között tartják. A találkozó valamennyi országnak, a békéért, nemzeti függetlenségért és a jobb jövőért harcoló ifjúságának örömteli ünnepe lesz. A Komszomoi Központi Bizottságának határozata rámutat, hogy a Komszomoi szervezetek számára az ifjúsági találkozó előkészítése az ifjúság körében végzett nevelő munka intenzívebbé tételét jelenti és az ifjúságot újabb munkasikerekre, az SZKP XX. kongresszusa történelmi határozatainak teljesítésére serkenti. A Komszomoi Központi Bizottságának teljes ülése határozatában felhívta az összes szovjet fiúkat és leányokat, hogy tevékenyen vegyenek részt a Világifjúsági Találkozó előkészítésében. Párizs, április 11. (ČTK). A Francé Presse hírügynökség közli megfigyelőjének. E. Fortnak cikkét az új katonai tömb összetákolására irányuló tervekről. Az új tömböt földközi-tengeri egyezménynek nevezik. Fort azt írja, hogy a sajtóban megjelent hírek szerint Dillcn, az USA franciaországi nagykövete marokkói tartózkodása alkalmával e kérdésről tárgyalt a marokkói szultánnal. Ezután Franco tábornokkal folytatott tanácskozásokat, majd Savaryval a Marokko és Tunisz ügyeit intéző francia államtitkárral tartott meqbeszéléseket. Diliont, aki jelenleg Rómában tartózkodik megbízták, hogy a földközi-tengeri egyezmény megkötéséről az olasz kormány képviselőivel folytasson tárgyalásokat. Ezt a tervet — írja Fort — valószínűleg támogatja az Egyesült Államok is, amely a hírek szerint úgy véli, hogy a Földközi-tenger nyugati részében alakuló új szervezet kiegészíti a balkáni egyezményt, amely magába foglalja a Földközi-tenger keleti részét. Fort rámutat, hogy az új katonái tömb szervezőinek szándékukban van a tömörülésbe bevonni Spanyol-Marokkón kívül. Franciaországot, Olaszországot és Tuniszt, Külön figyelmet szentelnek a két volt védnökségnek Marokkónak és Tunisznak. Honnan ered a civódás A NATO-TAGÁLLAMOK KÖZÖTT? A szovjet nép megemlékezik V. L Lenin születésének 86. évfordulójáról Moszkva, április 11. (ČTK). — A moszkvai dolgozók, épp úgy mint az egész szovjet nép, V. f. Lenin születésének 86. évfordulójára készülnek. Ezen a nagy napon — április 22-én ünnepi gyűléseket tartanak a járásokban, gyárakban és üzemekben, a hivatalokban és az iskolákban. Előadások hangzanak el V. I. Leninről. A Politikai és Tudományos Ismereteket Terjesztő Össz-szövetségi Társaság a központi előadóteremben előadássorozatot rendez. Az előadásokban behatóan megvilágítják a nagy Lenin életét és tevékenységét, Leninnek, mint a kommunista párt szervezőjének és vezetőjének, a szovjet állam alapítójának és első vezetőjének, a lángleikü forradalmárnak és marxista elméleti dolgozónak az egész világ dolgozói tanítójának és barátjának szerepét. A Szovjetunió állami könyvtára nagy kiállítást rendez Lenin munkáinak különféle kiadásaiból. E napokban a V. I. Lenin Központi Múzeumba számos látogató érkezik. A múzeumi gyűjtemények, amelyek több ezer dokumentumot ölelnek fel, újabb kéziratokkal és V. I. Lenin müveivel gazdagodnak. A párizsi Combat írja az Atlanti Szövetség tagállamainak ellentéteiről: „Számtalan rés van azon a szervezeten, amelyet diplomáciai nyelven atlanti tömbnek nevezünk. Minden részvevője megpróbál saját érdekei sért hetei lenség ének fenntartásával nyomást gyakorolni a többiekre és arra akarja felhasználni ezt a tömböt, hogy áldozatok nélkül előnyökhöz jusson .Az együttműködésnek álcázott hírhedt versengés azonban elvakult, kíméletlen harcot teremt. A nyugati hatalmak közötti harcra példa a közel- és közép-keleti helyzet. Anglia annak idején részben kiszorította Franciaországot ebből a térségből, most pedig az Egyesült Államok az örökség-átvételére készül, illetve aláássa az ottani angol pozíciókat. Végül, amikor a francia államfér f iáik önállóbban igyekeznek cselekedni, durván engedelmességre szólítják fel őket. A valóságban tehát, ahelyett, hogy a hírhedt nyugati tömb egysége valamennyi tagjának széleskörű együttműködésben, azaz mindenekelőtt az egyenlőségben kifejezésre jutna, úgy látszik, hogy ennek a tábornak egyik országa — kétségtelenül a legnagyobb, de korántsem a legravaszabb — igényt tart a többiek helyetti szuverén döntés isteni jogára. Ügy cselekszik, mintha Európa érdekei azonosak lennének Amerika érdekeivel, vagy mintha az európai országok Amerikának lennének alárendelve. Innen ered a fejvesztettség, a civódás, a félreértés és a gyöngeség". A bonni hatósáqok üldözik a nyugatnémet hazafiakat Düsseldorf, április 11. (ČTK). — A bonni hatóságok szüntelenül folytatják a nyugat-németországi haladó erők üldözését. A düsseldorfi tartományi bíróságon folyó bünperben április 9-én három fiatal mühlheimi hazafit 10 havi börtönbüntetésre ítéltek. A bíróság azzal vádolta őket, hogy hancukkal az ifjúságnak a hadseregbe való toborzása ellen „veszélyeztették az államot". Az NSZK-ban betiltott Szabad Német Ifjúsági Szövetség támogatása miatt n dortmundi tartományi bíróság August Plaswichot, az NKP járási bizottságának tikárát hat havi börtönre ítélte. Újabb incidens az egyiptomi—izraeli határon Kairó, április 10. (ČTK). — Nyugati hírügynökségek jelentése szerint az egyiptomi katonai képviselő bejelentette, hogy egy 30 főnyi izraeli katonai járőr április 10-én Bejr al-Balah körzetében (Gazától délre) átlépte a demarkációs vonalat és tüzet nyitott az egyiptomi katonákra. Äi ENSZ európai gazdasági tanácsa az egyes szakbizottságok munkáját értékeli Genf, április 10. (ČTK). — A genfi Nemzetek Palotájában április 10-én az ENSZ európai gazdasági tanácsának 11. plenáris ülése tovább folytatta a negyedik napirendi pont megtárgyalását, vagyis értékelte az egyes szakbizottságok munkáját, Befejezték a villanyenergiai bizottság beszámolójával kapcsolatos vitát és megtárgyalták az ipar- és nyersanyagügyi, a mezőgazdasági és faipari bizottságok elnökeinek beszámolóit. A mezőgazdasági bizottság tevékenységével kapcsolatban a szovjet küldött felszólalásában rámutatott, hogy nem ért egyet a brit küldöttség azon nézetével, miszerint a bizottság feladatainak bővítése megnehezítené a bizottság működését, és azt javasolta, élénkebb tevékenységet fejtsenek ki a munkacsoportok a legjobb tapasztalatok kicserélésének terén, főleg az állattenyésztési termelés kérdéseiben. A mezőgazdasági tudományban és technikában, főleg az Ukrán SZSZK gyűjtött gazdag tapasztalatokat. Az ukrán küldöttség képviselője felajánlotta azokat az adatokat, amelyek a többi európai országokat érdekelik. Róbert Schmelz elvtárs, a csehszlovák küldöttség vezetőjének helyettese ellenezte a mezőgazdasági bizottság tevékenységének korlátozását.; A gazdasági tanács vitája ismét megmutatta, hogy egyes nyugateurópai küldöttségek szkeptikus nézeteinek ellenére az ENSZ európai gazdasági tanács bizottságaiban a szocialista országok képviselői ötletes javaslatokat tesznek e bizottságok működésének további megjavítására és ők maguk mutatnak gyakorlati példát a tevékeny együttműködésre. Az USA nyíltan be akar avatkozni Közép-Kelet ügyeibe Washington, (ČTK). — Nyugati sajtóügynökségek jelentése szerint Eisenhower elnök április 9-én a Fehér Házban John Foster Dulles külügyi államtitkárral, a közép-keleti helyzetről tárgyalt. A megbeszélések után kiadott közlemény ugyan azt mondja, hogy az USA „minden téren támogatja" Hammarskjöldnek, az ENSZ főtitkárának küldetését, a továbbiakban azonban rámutat, hogy az USA „határozottan kész minden közép-keleti országnak segítséget nyújtani, amelyet agresszió érne." Mint ismeretes, az ENSZ főtitkárát a Biztonsági Tanács határozata megbízta azzal, hogy a Közép-Keleten személyesen vizsgálja meg a helyzetet és azután a Biztonsági Tanácsnak nyújtsa be javaslatát. A mostani amerikai kijelentést tehát nem lehet másnak minősíted ni, mint olyan töreirvésn^k, amely meg akarja kerülni a Biztonsági Tanács ezen határozatát és amely a közép-keleti ügyekbe, akár fegyveres erővel is be akar avatkozni, tekintet nélkül ezen körzet országaiinak érdekeire. Eisenhower Dulessal folytatott megbeszélései visszhangot keltettek az amerikai sajtóban. A New York Times örömmel fogadja e találkozó eredményét és felhívja Eisenhowert, kérjen a kongresszustól felhatalmazást arra, hogy katonai beavatkozást eszközölhessenek a Közép-Keleten. A lap azt is ajánlja, hogy az USA szállítson Izraelinek fegyvert és csatlakozzék a bagdadi paktumhoz. Meghalt Pavei Aiexandrovics Judin Moszkva, április, 10. (TASZSZ). ~ 1956. április 10-én 54 éves korában váratlanul elhúnyt Pavel Alekszandrovics Judin, az SZKP KB póttagja, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának képviselője, a Szovjetunió építöanyagiparügyi minisztere. Pavel Alekszandrovics Judin, az első ötéves tervekben részt vett az ukrajnai és a moszkvai nagy ipari vállalatok építkezésein. 1939-ben kinevezték a tüzelőanyagiparügyi népbiztos helyettesévé és rövidesen azután az építészeti népbiztos első helyettesévé. A Szovjetunió XIX. és XX. kongresszusán Judint, BnauaiiaiiaiiattaifaimManciiBnaiianBtfBimManBHaiiRiiausiiBuaTmiraMaHaiiBMBnKiiaitanauBUSHaiiBiiBHBnausHsitBiiauviiaiwi \(BB«n«iiBM»ii»ii«ii*nBii»tt»ii«!i«iiBHBii«H»nBn»H«n«ií«iiBii»iiBimiiBi!Bii»ii»tiBM«iiBn«H«M »n«n*nBH»MBii«!t«ii«n«M«it«n« ttaniu® Az amerikai monopóliumok „segítik" szövetségeseiket A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK XX. kongresszusán elhangzott felszólalások és a határozati javaslat meghatározták korunk fő jellemvonásait, elénk tárták a világ képét. Ez a kép teljesen hiteles, egyetlen részlet sincs öncélúan kiszínezve vagy elhalványítva rajta. A lenini útmutatások alapján részlehajlás nélkül, az illúziókat félretéve, szigorúan a fejlődésre ható erők tudományos vizsgálata alapján vetíti elénk a kongresszus a korszakot, amelyben élünk. S az események és a jelenségek irányának reális számbavételével mutatja meg az előttünk álló lehetőségeket. E kép alapján biztosan tájékozódhatunk a jelen és a közeljövő bonyolult kérdéseiben. Felemelő biztonságérzettel töltenek el bennünket Bulganyin elvtárs szavai, melyek szerint a szocialista tábor szuverén országai között a gazdasági kapcsolatok a kölcsönös baráti együttműködésen alapulnak Ennek az együttműködésnek a területei széleskörűek és sokrétűek. Ez országok együttműködése abban jut kifejezésre, hogy a közös érdekeknek megfelelően a legcélszerűbben használják ki gazdasági erőforrásaikat és termelési kapacitásaikat, egybehangolják az egyes népgazdasági ágak fejlesztési terveit, megvalósítják a termelés szakosítását és kooperációját, kicserélik tudományos-műszaki vívmányaikat és élenjáró termelési tapasztalataikat. Ez a baráti együttműködés és kölcsönös segélynyújtás a forrása a válságoktól, a munkanélküliségtől és a kapitalista rendszer más jellegzetes gyógyíthatatlan bajaitól mentes szocialista világrendszer növekvő és izmosodó gazdasági erejének. A Szovjetunió azonkívül számos, a szocialista táboron kívül álló országnak is készséggel nyújt segítő kezet; így Indiának egy korszerű kohóüzem felépítésével és berendezésével, Egyiptomnak az a omerő békés felhasználására vonatkozó tapasztalatok rendelkezésére bocsátásával és a gazdaságilag elmaradott országoknak a legcsekélyebb kikötések, gazdasági vagy politikai koncessziók nélkül. A nyugati imperialisták táborában viszont egészen másként áll a helyzet. Itt az amerikai monopóliumok játszszák a prímet. Az amerikai monopóliumok a maximális profit hajhászása során a második világháború utáni időszakban versenytársaik legyengülését kihasználva, megkaparintották a tőkés világpiac jelentős részét. AZ AMERIKAI FINÄNCOLIGAR CIHÁNAK azok a számításai, hogy megteremti uralmát a tőkés világpiacon, kudarcot vallottak. Az Egyesült Államok monopolistái az összeszűkült tőkés világpiacon szembetalálták magukat a nyugat-európai országok, elsősorban Anglia megnövekedett versenyével. A felvevő piacokért folytatott harc még jobban kiéleződött annak következtében, hogy alig 5—6 évvel a második világháború befejezése után Nyugat-Németország és Japán monopóliumai újból belekapcsolódtak ebbe a harcba. Az Egyesült Államok imperialistái a tőkés világpiac szükülése folytán elszenvedett veszteségeikért féktelen gazdasági és politikai terjeszkedéssel, más tőkés országok teljes, vagy részleges alárendelésével, nemzeti függetlenségük tényleges megszüntetésével akarják kárpótolni magukat. Az amerikai monopolisták minden követ megmozdítanak annak érdekében, hogy növeljék a kapitalista tábor többi országába irányuló árukivitelüket, s e céljuk elérésére egyaránt felhasználják az ezeknek az országoknak nyújtott uzsorakölcsönöket és a leplezetlen dömpinget. Ugyanakkor az Egyesült Államok messzemenően elzárja saját belföldi piacát a külföldi áruk elől, mégpedig oly módon, hogy rendkívül magas védővámokat állapít meg ezekre az árukra. Az amerikai külkereskedelemnek ez az egyoldalú jellege krónikus dollárdeficitet idéz elő más tőkés országokban, ami azt jelenti, hogy ezeknek az országoknak nincs elég dollárjuk az Egyesült Államokból behozott áruk meofizetésére. Az Egyesült Államok gazdasági terjeszkedése az országok között a történelem folyamán kialakult, sokoldalú gazdasági kapcsolatok megszakadására vezet. Az amerikai imperializmus megfosztja Nyugat-Európát attól a lehetőségtől, hogy élelmiszert és nyersanyagot kapjon a kelet-európai országokból, amelyek ezeket az árukat nyugat-európai iparcikkek ellenében szállították. A tőkés gazdaság háború utáni nehézségeinek súlyosbodását előidéző tényezők közül az egyik éppen az a körülmény, hogy az imperialisták maguk csapták be saját maguk előtt a demokratikus tábor világpiacának kapuját, amikor csaknem teljesen megszüntették a kereskedelmet a Szovjetunióval, a Kínai Népköztársasággal és az európai népi demokratikus országokkal. Az amerikai imperializmus a népek nemzetközi kizsákmányolója és leigázója, olyan erő, amely bomlasztja a többi tőkés ország gazdaságát. Az amerikai monopóliumok ter jeszkedése érzékeny csapásokat mér az angol és francia monopóliumok érdekeire. Az amerikai monopóliumok „segítség" ürügyével, hitelnyújtás révén megvetik lábukat ezeknek az országoknak a gazdasági életében, s abban a törekvésükben, hogy ezek gazdaságát az Egyesült Államok gazdaságának függvényévé változtassák, fontos pozíciókat ragadnak magukhoz az angol és francia gyarmatokon és magukban az anyaországokban is. Anglia és Franciaország, mint olyan imperialista országok, amelyek számára elsőrendű jelentőségű az olcsó nyersanyag és a biztos felvevő piac, nem tűrhetik a végtelenségig ezt a helyzetet. AZ UTÓBBI IDŐBEN az imperializmus összeszűkült táborán belül még nagyobb arányokat ölt a fejlődés egyenlőtlensége, ami elkerülhetetlenül a tőkés országok közötti ellentétek további növekedéséhez vezet. Ezek között a fő ellentétek az Egyesült Államok és Anglia ellentétei. Erről tanúskodik a legutóbbi Eisenhower—

Eden találkozó is, amely minden eredmény nélkül végződött és Angliát még alárendeltebb szerepre osztotta be. Ezek az ellentétek jutnak kifejezésre abban a nyílt harcban, amely az amerikai és angol monopóliumok között dúl az árufelvevő piacokért, a nyersanyagforrásokért (mindenekelőtt az ásvánvolajért, a nyersgumiért, a színes és ritka fémekért) s általában a befolyási övezetekért (Nyugat-Európában, a Közel, Közép- és Távol-Keleten, LatinAmerikában). Az imperialista hatalmak — elsősorban pedig az Amerikai Egyesült Államok — agresszív kormánykörei mindjárt a második világháború befejezése után olyan politikát kezdtek folytatni, amelynek célja egy harmadik világháború előkészítése. A monopóliumok szekértolói a népek megtévesztésére törekednek, amikor azt állítják, hogy a háború azért elkerülhetetlen, mert a mai világban két ellentétes rendszer, a kapitalizmus és a szocializmus létezik. A történelmi tények megcáfolják ezt a koholmányt. Az első világháborút az imperialista ellentétek kiéleződése idézte elő egy oly világban, amelyben még osztatlanul uralkodott a tőkés rendszer.' A második világháború a tőkés országok két koalíciója között kirobbant háborúval kezdődött. A második világháború utáni időszakban a szocialista tábor országai élükön a Szovjetunióval, szilárdan és következetesen védelmezik a népek közötti béke fenntartásának és megszilárdításának ügyét, s abból az álláspontból indulnak ki, hogy teljesen lehetséges a kapitalista és szocialista rendszer békés egymás mellett élése és egymásközti gazdasági versenye. A SZOVJETUNIÓNAK és a népi demokratikus országoknak a politikáját, amely az államok békés együttműködésének fejlesztésére irányul, tekintet nélkül azok társadalmi berendezésére, világszerte támogatják a dolgozó tömegek, világszerte támogatja a béke mindan harcosa. A békeharc mozgalma világszerte százmilliókat egyesít, köztük a tőkés országokban élő millió meg millió embert. A népek békéjének és biztonságának védelmezése alapján különböző társadalmi csoportokhoz tartozó, különféle politikai és vallási nézeteket valló emberek tömörülnek. A világ demokratikus erői ma máielég hatalmasak, ahhoz, hogy megakadályozzák a háborút, ha egységesen lépnek fel, s le tudják fogni azok kezét, akik hadinyereségre áhítoznak és világuralomra tartanak igényt. H. T. až SZKP Központi Bizottságának pót» tagjává választották. P. A. Judin valamennyi magas állami funkciójában az őt jellemző kitartással és energiával dolgozott, minden erejét, tudását és tapasztalatát a szovjet építő ipar fejlesztésének, a Szovjetunió hatalma megszilárdításának szentelte. India előkészíti az egyes bányák államosítását Delhi, április 11. (ČTK). — A Hindustan Standrad közlése szerint Malavija, az indiai tudományos kutatások minisztere az indiai alsóházban kijelentette, hogy India kormánya előkészíti a panni gyémántbányák és egyes rézbányák államosítását. Kijelentette, hogy a kormány tervbe vette a kolari aranybányák államosítását is. Malavija kijelentette, hogy a kőolajkutatást az állami és magánszektor közösen fogja végezni mindaddig, amíg az állami szervezetek kielégítő technológiai tapasztalatokra tesznek szert. Rámutatott, hogy az indiai geológusoknak a kőolaj lelőhelyeire vonatkozó nézetét a szovjet szakemberek vizsgálatai megerősítették. Újítsák fel a tárgyalásokat Japán és a Szovjetunió között Tokió, április 11. (ČTK) — Tokiói sa.Hojelentések szerint a Kínával és a Szovjetunióval való diplomáciai kapcsolatok ujrafelvétele érdekében alakult nemzeti bizottság április 10-én a japan kormány elé határozatot terjesztett, amelyben követeli, hoqy azonnal újítsák fel a két ország diplomáciái kapcsolatainak felvételéről szolo tárgyalásokat a Szovjetunióval A nemzeti bizottság ülésén, amelyen a japán polgárok 60 szervezetének mintegy 180 képviselője vett részt, elhatározták, hogy a Szovjetunióval való tárgyalások támogatása erdekeben aláírási mozgalmat indítanak. Guy Mollet lemondott az Európai Tanács gyűlésének elnöki tisztségéről Párizs, április 11. (CTK). Guy Mollet francia miniszterelnök április 10én este rádióbeszédben bejelentette, hogy lemond az Európai Tanács ülésének elnöki tisztségéről, hogy több időt szentelhessen miniszterelnöki tisztségének. Guy Mollet beszédében hangsúlyozta, hogy a nemzetközi politikában „most nem is annyira katonai, mint inkább gazdasági problémákról van szó." 0 J szo 1956. április 12.