Új Szó, 1956. április (9. évfolyam, 92-120.szám)

1956-04-12 / 102. szám, csütörtök

A Komszomoi Központi Bizcftsáfának határozata a moszkvai ¥L Világifjűsági Találkozó Moszkva, április 11. (ČTK). — Ápri­lis 5-én és 6-án Moszkvában a Kom­szomoi Központi Bizottsága plenáris ülést tartott, amelyen többek között megtárgyalták A. A. Rapohinnak, a Központi Bizottság titkárának a Kom­szomoi szervezetek munkájáról tar­tott beszámolóját a Világifjúsági Ta­lálkozó előtt. A Világ ifjúság i Találkozót Moszk­vában 1957. iülius 28. és augusztus 11. között tartják. A találkozó va­lamennyi országnak, a békéért, nem­zeti függetlenségért és a jobb jövő­ért harcoló ifjúságának örömteli ün­nepe lesz. A Komszomoi Központi Bizottságá­nak határozata rámutat, hogy a Kom­szomoi szervezetek számára az ifjú­sági találkozó előkészítése az ifjúság körében végzett nevelő munka inten­zívebbé tételét jelenti és az ifjúságot újabb munkasikerekre, az SZKP XX. kongresszusa történelmi határozatai­nak teljesítésére serkenti. A Komszomoi Központi Bizottsá­gának teljes ülése határozatában fel­hívta az összes szovjet fiúkat és leá­nyokat, hogy tevékenyen vegyenek részt a Világifjúsági Találkozó elő­készítésében. Párizs, április 11. (ČTK). A Francé Presse hírügynökség közli megfigyelő­jének. E. Fortnak cikkét az új ka­tonai tömb összetákolására irányuló tervekről. Az új tömböt földközi-tengeri egyezménynek nevezik. Fort azt írja, hogy a sajtóban megjelent hírek sze­rint Dillcn, az USA franciaországi nagykövete marokkói tartózkodása al­kalmával e kérdésről tárgyalt a ma­rokkói szultánnal. Ezután Franco tá­bornokkal folytatott tanácskozásokat, majd Savaryval a Marokko és Tunisz ügyeit intéző francia államtitkárral tartott meqbeszéléseket. Diliont, aki jelenleg Rómában tartózkodik meg­bízták, hogy a földközi-tengeri egyez­mény megkötéséről az olasz kormány képviselőivel folytasson tárgyalásokat. Ezt a tervet — írja Fort — valószí­nűleg támogatja az Egyesült Államok is, amely a hírek szerint úgy véli, hogy a Földközi-tenger nyugati részében alakuló új szervezet kiegészíti a bal­káni egyezményt, amely magába foglal­ja a Földközi-tenger keleti részét. Fort rámutat, hogy az új katonái tömb szervezőinek szándékukban van a tö­mörülésbe bevonni Spanyol-Marokkón kívül. Franciaországot, Olaszországot és Tuniszt, Külön figyelmet szentelnek a két volt védnökségnek Marokkónak és Tunisznak. Honnan ered a civódás A NATO-TAGÁLLAMOK KÖZÖTT? A szovjet nép megemlékezik V. L Lenin születésének 86. évfordulójáról Moszkva, április 11. (ČTK). — A moszkvai dolgozók, épp úgy mint az egész szovjet nép, V. f. Lenin szü­letésének 86. évfordulójára készül­nek. Ezen a nagy napon — április 22-én ünnepi gyűléseket tartanak a járásokban, gyárakban és üzemekben, a hivatalokban és az iskolákban. Elő­adások hangzanak el V. I. Leninről. A Politikai és Tudományos Isme­reteket Terjesztő Össz-szövetségi Tár­saság a központi előadóteremben elő­adássorozatot rendez. Az előadások­ban behatóan megvilágítják a nagy Lenin életét és tevékenységét, Le­ninnek, mint a kommunista párt szer­vezőjének és vezetőjének, a szovjet állam alapítójának és első vezetőjé­nek, a lángleikü forradalmárnak és marxista elméleti dolgozónak az egész világ dolgozói tanítójának és barát­jának szerepét. A Szovjetunió állami könyvtára nagy kiállítást rendez Lenin munkái­nak különféle kiadásaiból. E napokban a V. I. Lenin Közpon­ti Múzeumba számos látogató érkezik. A múzeumi gyűjtemények, amelyek több ezer dokumentumot ölelnek fel, újabb kéziratokkal és V. I. Lenin mü­veivel gazdagodnak. A párizsi Combat írja az Atlanti Szövetség tagállamainak ellentéteiről: „Számtalan rés van azon a szer­vezeten, amelyet diplomáciai nyelven atlanti tömbnek nevezünk. Minden részvevője megpróbál saját érdekei sért hetei lenség ének fenntartásával nyomást gyakorolni a többiekre és arra akarja felhasználni ezt a tömböt, hogy áldozatok nélkül előnyökhöz jus­son .Az együttműködésnek álcázott hírhedt versengés azonban elvakult, kíméletlen harcot teremt. A nyugati hatalmak közötti harcra példa a kö­zel- és közép-keleti helyzet. Anglia annak idején részben kiszorította Franciaországot ebből a térségből, most pedig az Egyesült Államok az örökség-átvételére készül, illetve alá­ássa az ottani angol pozíciókat. Vé­gül, amikor a francia államfér f iáik önállóbban igyekeznek cselekedni, durván engedelmességre szólítják fel őket. A valóságban tehát, ahelyett, hogy a hírhedt nyugati tömb egysége va­lamennyi tagjának széleskörű együtt­működésben, azaz mindenekelőtt az egyenlőségben kifejezésre jutna, úgy látszik, hogy ennek a tábornak egyik országa — kétségtelenül a legnagyobb, de korántsem a legravaszabb — igényt tart a többiek helyetti szu­verén döntés isteni jogára. Ügy cse­lekszik, mintha Európa érdekei azo­nosak lennének Amerika érdekeivel, vagy mintha az európai országok Amerikának lennének alárendelve. In­nen ered a fejvesztettség, a civódás, a félreértés és a gyöngeség". A bonni hatósáqok üldözik a nyugatnémet hazafiakat Düsseldorf, április 11. (ČTK). — A bonni hatóságok szüntelenül folytatják a nyugat-németországi haladó erők ül­dözését. A düsseldorfi tartományi bí­róságon folyó bünperben április 9-én három fiatal mühlheimi hazafit 10 havi börtönbüntetésre ítéltek. A bíróság az­zal vádolta őket, hogy hancukkal az if­júságnak a hadseregbe való toborzása ellen „veszélyeztették az államot". Az NSZK-ban betiltott Szabad Német If­júsági Szövetség támogatása miatt n dortmundi tartományi bíróság August Plaswichot, az NKP járási bizottságá­nak tikárát hat havi börtönre ítélte. Újabb incidens az egyiptomi—izraeli határon Kairó, április 10. (ČTK). — Nyugati hírügynökségek jelentése szerint az egyiptomi katonai képviselő bejelen­tette, hogy egy 30 főnyi izraeli katonai járőr április 10-én Bejr al-Balah körze­tében (Gazától délre) átlépte a demar­kációs vonalat és tüzet nyitott az egyiptomi katonákra. Äi ENSZ európai gazdasági tanácsa az egyes szakbizottságok munkáját értékeli Genf, április 10. (ČTK). — A genfi Nemzetek Palotájában április 10-én az ENSZ európai gazdasági tanácsának 11. plenáris ülése tovább folytatta a ne­gyedik napirendi pont megtárgyalását, vagyis értékelte az egyes szakbizott­ságok munkáját, Befejezték a villany­energiai bizottság beszámolójával kap­csolatos vitát és megtárgyalták az ipar- és nyersanyagügyi, a mezőgazda­sági és faipari bizottságok elnö­keinek beszámolóit. A mezőgazda­sági bizottság tevékenységével kapcso­latban a szovjet küldött felszólalásában rámutatott, hogy nem ért egyet a brit küldöttség azon nézetével, miszerint a bizottság feladatainak bővítése meg­nehezítené a bizottság működését, és azt javasolta, élénkebb tevékenységet fejtsenek ki a munkacsoportok a leg­jobb tapasztalatok kicserélésének te­rén, főleg az állattenyésztési termelés kérdéseiben. A mezőgazdasági tudo­mányban és technikában, főleg az Uk­rán SZSZK gyűjtött gazdag tapasztala­tokat. Az ukrán küldöttség képviselője felajánlotta azokat az adatokat, ame­lyek a többi európai országokat érdeke­lik. Róbert Schmelz elvtárs, a cseh­szlovák küldöttség vezetőjének he­lyettese ellenezte a mezőgazdasági bi­zottság tevékenységének korlátozását.; A gazdasági tanács vitája ismét meg­mutatta, hogy egyes nyugateurópai küldöttségek szkeptikus nézeteinek el­lenére az ENSZ európai gazdasági ta­nács bizottságaiban a szocialista orszá­gok képviselői ötletes javaslatokat tesznek e bizottságok működésének to­vábbi megjavítására és ők maguk mu­tatnak gyakorlati példát a tevékeny együttműködésre. Az USA nyíltan be akar avatkozni Közép-Kelet ügyeibe Washington, (ČTK). — Nyugati saj­tóügynökségek jelentése szerint Eisen­hower elnök április 9-én a Fehér Ház­ban John Foster Dulles külügyi állam­titkárral, a közép-keleti helyzetről tár­gyalt. A megbeszélések után kiadott köz­lemény ugyan azt mondja, hogy az USA „minden téren támogatja" Hammarsk­jöldnek, az ENSZ főtitkárának külde­tését, a továbbiakban azonban rámutat, hogy az USA „határozottan kész min­den közép-keleti országnak segítséget nyújtani, amelyet agresszió érne." Mint ismeretes, az ENSZ főtitkárát a Biztonsági Tanács határozata megbízta azzal, hogy a Közép-Keleten személye­sen vizsgálja meg a helyzetet és az­után a Biztonsági Tanácsnak nyújtsa be javaslatát. A mostani amerikai kijelen­tést tehát nem lehet másnak minősíted ni, mint olyan töreirvésn^k, amely meg akarja kerülni a Biztonsági Tanács ezen határozatát és amely a közép-keleti ügyekbe, akár fegyveres erővel is be akar avatkozni, tekintet nélkül ezen körzet országaiinak érdekeire. Eisenhower Dulessal folytatott meg­beszélései visszhangot keltettek az amerikai sajtóban. A New York Times örömmel fogadja e találkozó eredmé­nyét és felhívja Eisenhowert, kérjen a kongresszustól felhatalmazást arra, hogy katonai beavatkozást eszközöl­hessenek a Közép-Keleten. A lap azt is ajánlja, hogy az USA szállítson Izraeli­nek fegyvert és csatlakozzék a bagdadi paktumhoz. Meghalt Pavei Aiexandrovics Judin Moszkva, április, 10. (TASZSZ). ~ 1956. április 10-én 54 éves korában vá­ratlanul elhúnyt Pavel Alekszandrovics Judin, az SZKP KB póttagja, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsának képviselője, a Szovjetunió építöanyagiparügyi mi­nisztere. Pavel Alekszandrovics Judin, az első ötéves tervekben részt vett az ukrajnai és a moszkvai nagy ipari vállalatok építkezésein. 1939-ben kinevezték a tü­zelőanyagiparügyi népbiztos helyette­sévé és rövidesen azután az építészeti népbiztos első helyettesévé. A Szovjet­unió XIX. és XX. kongresszusán Judint, BnauaiiaiiaiiattaifaimManciiBnaiianBtfBimManBHaiiRiiausiiBuaTmiraMaHaiiBMBnKiiaitanauBUSHaiiBiiBHBnausHsitBiiauviiaiwi \(BB«n«iiBM»ii»ii«ii*nBii»tt»ii«!i«iiBHBii«H»nBn»H«n«ií«iiBii»iiBimiiBi!Bii»ii»tiBM«iiBn«H«M »n«n*nBH»MBii«!t«ii«n«M«it«n« ttaniu® Az amerikai monopóliumok „segítik" szövetségeseiket A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK XX. kongresszusán el­hangzott felszólalások és a határozati javaslat meghatározták korunk fő jellemvonásait, elénk tárták a világ képét. Ez a kép teljesen hiteles, egyetlen részlet sincs öncélúan ki­színezve vagy elhalványítva rajta. A lenini útmutatások alapján részlehaj­lás nélkül, az illúziókat félretéve, szigorúan a fejlődésre ható erők tu­dományos vizsgálata alapján vetíti elénk a kongresszus a korszakot, amelyben élünk. S az események és a jelenségek irányának reális számba­vételével mutatja meg az előttünk álló lehetőségeket. E kép alapján biz­tosan tájékozódhatunk a jelen és a közeljövő bonyolult kérdéseiben. Fel­emelő biztonságérzettel töltenek el bennünket Bulganyin elvtárs szavai, melyek szerint a szocialista tábor szuverén országai között a gazdasági kapcsolatok a kölcsönös baráti együtt­működésen alapulnak Ennek az együttműködésnek a területei szé­leskörűek és sokrétűek. Ez országok együttműködése abban jut kifejezés­re, hogy a közös érdekeknek megfe­lelően a legcélszerűbben használják ki gazdasági erőforrásaikat és ter­melési kapacitásaikat, egybehangol­ják az egyes népgazdasági ágak fej­lesztési terveit, megvalósítják a ter­melés szakosítását és kooperációját, kicserélik tudományos-műszaki vív­mányaikat és élenjáró termelési ta­pasztalataikat. Ez a baráti együttmű­ködés és kölcsönös segélynyújtás a forrása a válságoktól, a munkanélkü­liségtől és a kapitalista rendszer más jellegzetes gyógyíthatatlan bajaitól mentes szocialista világrendszer nö­vekvő és izmosodó gazdasági erejé­nek. A Szovjetunió azonkívül számos, a szocialista táboron kívül álló ország­nak is készséggel nyújt segítő kezet; így Indiának egy korszerű kohóüzem felépítésével és berendezésével, Egyiptomnak az a omerő békés fel­használására vonatkozó tapasztalatok rendelkezésére bocsátásával és a gaz­daságilag elmaradott országoknak a legcsekélyebb kikötések, gazdasági vagy politikai koncessziók nélkül. A nyugati imperialisták táborában vi­szont egészen másként áll a helyzet. Itt az amerikai monopóliumok játsz­szák a prímet. Az amerikai monopóliumok a ma­ximális profit hajhászása során a második világháború utáni időszak­ban versenytársaik legyengülését ki­használva, megkaparintották a tőkés világpiac jelentős részét. AZ AMERIKAI FINÄNCOLIGAR ­CIHÁNAK azok a számításai, hogy megteremti uralmát a tőkés világpia­con, kudarcot vallottak. Az Egyesült Államok monopolistái az összeszűkült tőkés világpiacon szembetalálták ma­gukat a nyugat-európai országok, el­sősorban Anglia megnövekedett ver­senyével. A felvevő piacokért folytatott harc még jobban kiéleződött annak kö­vetkeztében, hogy alig 5—6 évvel a második világháború befejezése után Nyugat-Németország és Japán mono­póliumai újból belekapcsolódtak ebbe a harcba. Az Egyesült Államok impe­rialistái a tőkés világpiac szükülése folytán elszenvedett veszteségeikért féktelen gazdasági és politikai ter­jeszkedéssel, más tőkés országok tel­jes, vagy részleges alárendelésével, nemzeti függetlenségük tényleges megszüntetésével akarják kárpótolni magukat. Az amerikai monopolisták minden követ megmozdítanak annak érdekében, hogy növeljék a kapitalis­ta tábor többi országába irányuló árukivitelüket, s e céljuk elérésére egyaránt felhasználják az ezeknek az országoknak nyújtott uzsorakölcsönö­ket és a leplezetlen dömpinget. Ugyanakkor az Egyesült Államok messzemenően elzárja saját belföldi piacát a külföldi áruk elől, mégpedig oly módon, hogy rendkívül magas vé­dővámokat állapít meg ezekre az árukra. Az amerikai külkereskedelem­nek ez az egyoldalú jellege krónikus dollárdeficitet idéz elő más tőkés or­szágokban, ami azt jelenti, hogy ezeknek az országoknak nincs elég dollárjuk az Egyesült Államokból be­hozott áruk meofizetésére. Az Egyesült Államok gazdasági ter­jeszkedése az országok között a tör­ténelem folyamán kialakult, sokolda­lú gazdasági kapcsolatok megszaka­dására vezet. Az amerikai imperializ­mus megfosztja Nyugat-Európát attól a lehetőségtől, hogy élelmiszert és nyersanyagot kapjon a kelet-európai országokból, amelyek ezeket az áru­kat nyugat-európai iparcikkek elle­nében szállították. A tőkés gazdaság háború utáni nehézségeinek súlyos­bodását előidéző tényezők közül az egyik éppen az a körülmény, hogy az imperialisták maguk csapták be saját maguk előtt a demokratikus tábor világpiacának kapuját, amikor csak­nem teljesen megszüntették a ke­reskedelmet a Szovjetunióval, a Kínai Népköztársasággal és az európai népi demokratikus országokkal. Az amerikai imperializmus a népek nemzetközi kizsákmányolója és le­igázója, olyan erő, amely bomlasztja a többi tőkés ország gazdaságát. Az amerikai monopóliumok ter jeszkedése érzékeny csapásokat mér az angol és francia monopóliumok érdekeire. Az amerikai monopóliumok „segítség" ürügyével, hitelnyújtás révén meg­vetik lábukat ezeknek az országoknak a gazdasági életében, s abban a tö­rekvésükben, hogy ezek gazdaságát az Egyesült Államok gazdaságának függvényévé változtassák, fontos po­zíciókat ragadnak magukhoz az angol és francia gyarmatokon és magukban az anyaországokban is. Anglia és Franciaország, mint olyan imperialista országok, amelyek számára elsőrendű jelentőségű az olcsó nyersanyag és a biztos felvevő piac, nem tűrhetik a végtelenségig ezt a helyzetet. AZ UTÓBBI IDŐBEN az imperializ­mus összeszűkült táborán belül még nagyobb arányokat ölt a fejlődés egyenlőtlensége, ami elkerülhetetle­nül a tőkés országok közötti ellenté­tek további növekedéséhez vezet. Ezek között a fő ellentétek az Egye­sült Államok és Anglia ellentétei. Erről tanúskodik a legutóbbi Eisen­hower— Eden találkozó is, amely min­den eredmény nélkül végződött és Angliát még alárendeltebb szerepre osztotta be. Ezek az ellentétek jut­nak kifejezésre abban a nyílt harc­ban, amely az amerikai és angol mo­nopóliumok között dúl az árufelvevő piacokért, a nyersanyagforrásokért (mindenekelőtt az ásvánvolajért, a nyersgumiért, a színes és ritka fé­mekért) s általában a befolyási öve­zetekért (Nyugat-Európában, a Kö­zel, Közép- és Távol-Keleten, Latin­Amerikában). Az imperialista hatalmak — első­sorban pedig az Amerikai Egyesült Államok — agresszív kormánykörei mindjárt a második világháború be­fejezése után olyan politikát kezdtek folytatni, amelynek célja egy harma­dik világháború előkészítése. A mo­nopóliumok szekértolói a népek meg­tévesztésére törekednek, amikor azt állítják, hogy a háború azért elkerül­hetetlen, mert a mai világban két ellentétes rendszer, a kapitalizmus és a szocializmus létezik. A történelmi tények megcáfolják ezt a koholmányt. Az első világháborút az imperialista ellentétek kiéleződése idézte elő egy oly világban, amelyben még osztat­lanul uralkodott a tőkés rendszer.' A második világháború a tőkés országok két koalíciója között kirobbant há­borúval kezdődött. A második világ­háború utáni időszakban a szocialista tábor országai élükön a Szovjetunió­val, szilárdan és következetesen vé­delmezik a népek közötti béke fenn­tartásának és megszilárdításának ügyét, s abból az álláspontból indul­nak ki, hogy teljesen lehetséges a kapitalista és szocialista rendszer bé­kés egymás mellett élése és egymás­közti gazdasági versenye. A SZOVJETUNIÓNAK és a népi de­mokratikus országoknak a politikáját, amely az államok békés együttműkö­désének fejlesztésére irányul, tekintet nélkül azok társadalmi berendezésé­re, világszerte támogatják a dolgozó tömegek, világszerte támogatja a bé­ke mindan harcosa. A békeharc mozgalma világszerte százmilliókat egyesít, köztük a tőkés országokban élő millió meg millió embert. A népek békéjének és biz­tonságának védelmezése alapján kü­lönböző társadalmi csoportokhoz tar­tozó, különféle politikai és vallási nézeteket valló emberek tömörülnek. A világ demokratikus erői ma mái­elég hatalmasak, ahhoz, hogy meg­akadályozzák a háborút, ha egysége­sen lépnek fel, s le tudják fogni azok kezét, akik hadinyereségre áhítoznak és világuralomra tartanak igényt. H. T. až SZKP Központi Bizottságának pót» tagjává választották. P. A. Judin vala­mennyi magas állami funkciójában az őt jellemző kitartással és energiával dolgozott, minden erejét, tudását és ta­pasztalatát a szovjet építő ipar fej­lesztésének, a Szovjetunió hatalma megszilárdításának szentelte. India előkészíti az egyes bányák államosítását Delhi, április 11. (ČTK). — A Hin­dustan Standrad közlése szerint Mala­vija, az indiai tudományos kutatások minisztere az indiai alsóházban kijelen­tette, hogy India kormánya előkészíti a panni gyémántbányák és egyes rézbá­nyák államosítását. Kijelentette, hogy a kormány tervbe vette a kolari arany­bányák államosítását is. Malavija kijelentette, hogy a kőolaj­kutatást az állami és magánszektor kö­zösen fogja végezni mindaddig, amíg az állami szervezetek kielégítő techno­lógiai tapasztalatokra tesznek szert. Rámutatott, hogy az indiai geológusok­nak a kőolaj lelőhelyeire vonatkozó né­zetét a szovjet szakemberek vizsgála­tai megerősítették. Újítsák fel a tárgyalásokat Japán és a Szovjetunió között Tokió, április 11. (ČTK) — Tokiói sa.Hojelentések szerint a Kínával és a Szovjetunióval való diplomáciai kap­csolatok ujrafelvétele érdekében ala­kult nemzeti bizottság április 10-én a japan kormány elé határozatot ter­jesztett, amelyben követeli, hoqy azonnal újítsák fel a két ország di­plomáciái kapcsolatainak felvételéről szolo tárgyalásokat a Szovjetunióval A nemzeti bizottság ülésén, ame­lyen a japán polgárok 60 szervezeté­nek mintegy 180 képviselője vett részt, elhatározták, hogy a Szovjet­unióval való tárgyalások támogatása erdekeben aláírási mozgalmat indíta­nak. Guy Mollet lemondott az Európai Tanács gyűlésé­nek elnöki tisztségéről Párizs, április 11. (CTK). Guy Mol­let francia miniszterelnök április 10­én este rádióbeszédben bejelentette, hogy lemond az Európai Tanács ülésé­nek elnöki tisztségéről, hogy több időt szentelhessen miniszterelnöki tisztsé­gének. Guy Mollet beszédében hangsúlyozta, hogy a nemzetközi politikában „most nem is annyira katonai, mint inkább gazdasági problémákról van szó." 0 J szo 1956. április 12.

Next

/
Thumbnails
Contents