Új Szó, 1956. április (9. évfolyam, 92-120.szám)

1956-04-11 / 101. szám, szerda

Világ proletárjai egyesüljetek SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1956. április 11. szerda 30 fillér IX. évfolyam 101. szám AZ IGAZSAG EREJE Á CSKP Központi Bizottsága március 29— 30-i ülése határoza­tának közzététele után tegnap a sajtó közölte Novotný elvtársnak ezen az ülésen elhangzott beszá­molója kivonatát. Ezeket a doku­mentumokat a kommunisták e na­pokban tárgyalják meg az alap­szervezetekben. Egész pártunk megtárgyalja az SZKP XX. kong­resszusának eredményeit és tanul­ságait, valamint azokat a követ­keztetéseket, amelyek belőlük to­vábbi munkánkra származnak. És mivel egész pártmunkánk alap­vető fordulatáról van szó, most fontos, hogy minden egyes párt­tag a maga helyén és munkájával a "lehető legjobban hozzájáruljon ahhoz, hogy az új úton minél előbb, vagyis Tčezdettoť fogva vaíameny­nýien határozottan, ingadozás nél­kül Valóban lenini szellemben in­duljunk el. Ebben is tanulni fogunk a szov­jet elvtársaktól. Az SZKP XX. kongresszusának jellegzetes voná­sa, "amely ezt a kongresszust rend­kívül vonzóvá, erőssé és harciassá teszi, a XIX. kongresszustól a XX. kongresszusig eltelt egész idő­szakot jellemző vonás — az igaz­ságért vívott elvi harc. Ez a harc folyik tekintet nélkül arra, tet­szik-e valakinek, vagy sem. A le­nini igazságérzet, az elvi bírálat, a hibák és tévedések ellen foly­tatott erélyes harc tekintet nélkül a személyekre, az a lenini bátor­ság, hogy megmondjuk a népnek a legsúlyosabb igazságot is — ez az a meggyőző erő, amely az em­bereket megragadja, amikor a konresszus beszámolóit, vitafel­szólalásait és határozatait tanul­mányozzák. így tesznek az igazi kommunis­ták. Amikor a tudományos szo­cializmus megalapítói, Marx- és Engels rámutattak, hogy a szocia­lizmusért és kommunizmusért ví­vott harcban az igazság a munkás­osztály és valamennyi dolgozó ol­dalán van, s hangsúlyozták, hogy „a kommunisták méltatlannak tartják eltitkolni nézeteiket és szándékaikat". V. I. Lenin, aki a •néppel mindig egyenesen, nyíltan és becsületesen beszélt, a kommu­nistákat arra tanította, hogy a dolgozókkal mindig, minden kö­rülmények között az igazság nyel­vén beszéljenek. Lenin nem egy­szer figyelmeztetett bennünket ar­ra, hogy csak akkor tanulunk meg győzni, ha nem félünk beismerni vereségeinket és hiányosságain­kat, ha egyenesen az igazság sze­mébe nézünk, akkor is, ha ez az igazság a legszomorúbb is. Ha elgondolkodunk Lenin for­radalmi pártjának példaképe alap­ján épült pártunk történetén és azt keressük, mi növelte mindig a nép bizalmát a párt politikája iránt, min alapult a párt tekin­télye a dolgozó tömegek szemé­ben, a következő választ kapjuk: Ez a bizalom abból keletkezett és ez a tekintély azon alapult, hogy a párt politikája megfelel a nép és az egész történelmi fejlődés szükségleteinek, abban rejlett, hogy a párt a népnek mindig megmondta az igazat. A párt ma sem habozik tagjai­nak és az egész népnek nyíltan beszélni a munkájában előforduló hibákról. A Központi Bizottság beszámolója bírálat tárgyává tette a személyi kultuszt, melynek hi­bájába mi is beleestünk s melyet terjeszteni segítettünk. Ilyen mó­don csökkent a párt és a dolgo­zó tömegek szerepe. A beszámoló élesen bírálta az állami és párt­apparátus bürokratizmusát is, amely elburjánzott fentről egészen le és túlzott centralizmusban, a dolgozók kezdeményezésének el­nyomásában nyilvánult meg. A pártban gyakran elnyomták a bí­rálatot, nem tartották be a kol­lektív vezetés elvét és megsértet­ték a párton belüli demokráciát. A propaganda terén a legnagyobb károkat a dogmatizmus és a frá­zisok hangoztatása okozta. Ezeket a hibákat és a további hiányossá­gok egész sorát új tények fényé­ben azon károk leleplezésével összefüggésben látjuk, amelyeket a J. V. Sztálin személye körül kialakult személyi kultusz az egész nemzetközi munkásmozga­lomnak okozott. A pártnak nincs mit takargatnia a nép előtt. A párt nyíltsága és becsületessége a munkásosztály és a dolgozó nép erejébe vetett meg­győződéséből és mélységes hitéből ered. A párt belőlük került ki és őket szolgálta az örömteli és sú­lyos időkben egyaránt, az ö ér­dekükért harcolt mindig hűsége­sen az első sorokban. Csak annak a pártnak, amely minden örömet és fájdalmat a néppel együtt élt át, amely a dolgozókat vágyaik és céljaik megvalósítására vezet­te, annak van ereje és erélye sa­ját munkája nyílt bírálatával lép­ni a nép elé. A párt hosszú éves harcainak tapasztalatai azt tanít­ják, hogy minél határozottabban cselekszik így, ' annál nagyobb megértésre talál a népnél. A tapasztalatok azonban azt is mutatják, hogy éppen az ilyen időkben lépnek fel fokozott te­vékenységgel a nép hamis „bará­tai" és igyekeznek megingatni a dolgozóknak a párt politikájába vetett bizalmát. Ez természetes, és furcsa volna, ha az imperialis­ták és kiszolgálóik nem igyekez­nének kihasználni a mi hibáinkat. Törekvéseik azonban hiábavalók. Végül mindig megmutatkozik, ki mond a népnek igazat és ki az, aki megtéveszteni akarja. Mint min­denütt, a politikában is érvényes, hogy az igazsággal ér az ember a legmesszebbre. Ezért nevetséges és helytelen dolog volna tagadni azt, hogy vannak nálunk ma is olyan kis­hitű emberek, a pártnak olyan ke J véssé öntudatos tagjai, akik nem eléggé tájékozottak, s felteszik magukban a kérdést: Kinek és miben higyjünk tehát? Ezek túl­nyomó többségükben becsületes emberek, de olyanok, akik nem tudnak tájékozódni az új helyzet­ben. Ezeknek az embereknek újból azt válaszoljuk: A pártnak higy­jetek, elvtársak! A Központi Bizottság ha­tározottan felhívta az összes párt­szervezeteket, minden egyes párt­tagot, gyakoroljanak elvtársi, egye­nes bírálatot, tekintet nélkül a személyekre, gyakoroljanak bírá­latot és ön-bírálatot . elsősorb an ja' vezető helyen lévő kommunisták Az összes hiányosságok és hi­bák ilyen nyílt megoldásában rej­lik biztosítéka annak, hogy a hi­bák kiküszöböléséből mindnyájan kivesszük részünket, hogy az ön­bírálat és bírálat őszinte szavait határozott tettek fogják követni. Ez az az út, amely a pártmunká­ban a demokratizmus érvényesíté­sének, s a pártéletben a lenini nor­máinak felújításához vezet. Ez a párt ereje megsokszorozásának, népünk szocializmusért és kom­munizmusért vívott harca új, nagy győzelmeinek útja. Mondd meg a népnek az iga­zat, s megnyitja előtted szivét. A Központi Bizottság nyíltan beszélt a kommunistákhoz és az összes dolgozókhoz. És az emberek ráis­mertek az igazság szavaira. A bi­zalmat bizalommal viszonozzák. A párt előtt megnyitják szívüket, a gyűléseken elmondják mindazt, amit már régóta magukban hor­(Folytatás a 2, oldalon.) í Üj módszerekkel | fa tavaszi munkákban t í A somorjai járás földjein a ta- i i vaszi munkák megkezdése óta át- | | lagosan 55 traktor dolgozik éjjeli ? f műszakokban. ! | A traktorosok éjjeli műszakai- | I nak eredménye, hogy a járásban f i már befejezték a koratavasziak ! | vetését. A GTÁ dolgozói e napok- f és f A l Szabályozzak a Zsitvát | ban figyelmüket a kukorica | napraforgó vetésére fordítják. | gépállomás korszerű gépekkel va- ; I ló jobb berendezése lehetővé te- ? f szi, hogy a tavaszi munkákban si- ? 7 • ? keresen alkalmazzák az új haladó f | módszereket. A jánošíkovoi és ! | csöllei EFSZ határában már 17; | hektáron négyzetes-fészkes módon f j elvetették a kukoricát. E munkák- f 4 nál kitűnően beváltak a Magyar! I Népköztársaságból behozott új | f TVD-tí gépek, melyeket a G1Ä t | fokozatosan igénybe vesz a • vaszi munkák elvégzésénél. ta- f ? A nyitrai kerület dolgozói a vasárnapi nemzeti műszak keretéten a Nyitra és Zsitva folyók szabályozásánál dolgoztak. A brigádosok megerősítették a folyók védőgátját. Az előzetes eredmények szerint a nemzeti műszakban a brigádosok 100 000 korona értékű munkát végeztek. A „fúróágyú" segít a bányászoknak ,.Könnyítsetek meg a bányászmun­kát —- követelik joggal bányászaink — több. tonna szenet adunk!" Már régen gondolkodnak ezen a prob­lémán köztársaságunk összes bányái­ban. Most egy további újdonság van, amelyet bányászaink nagy örömmel fo­gadnak. Az utóbbi napokban az ostravai Hlubina bányában sikerrel alkalmazták a vájaton Jozef Kot és Oldfich Vojkov­ský elvtársak újítójavaslatait. A bányá­szok e javaslatot saját nyelvükön ál­talában „fúróágyúnak" keresztelték el. Lényegében egy különleges nagyságú fúrógépről van szó 300 milliméteres fú­rókoronával a tetején, mely ugyanilyen nagyságú lyukat fúr a szénrétegbe. Kot és Vojkovský elvtársak fiatal, merész és ezívós bányamechanikusok. Látták a gyakorlatban, hogy a szénfej­tésnél a nyílás kifúrása után nincs elég hely a szén számára, hogy könnyebben Bartók hangverseny Bratislavában Bartók Béla 75. születési évfor­dulójának meg­ünneplésére Bra­tislavában ünne­pi hangversenyt rendeztek. A bra­tislavai vonósné­gyes az ünnepi est keretében Bartók Béla mű­veit játszotta. * — Agregát segítségével 24 hektár földet vetnek be egy nap alatt Mint a szepsi jffnľs minden szö­vetkezetébén, úgy Jánokon is jól ha­ladnak a tavasziak vetésével. A szép munkateljesítményhez nagymértékben hozzájárul a traktorosok jó munkája, akik kimagasló teljesítményükkel meggyorsítják a vetést. A jánoki traktoros brigádon dolgo­zik Banyó László traktoros, aki gé­pével három vetőgépes agregáttal végzi a vetést. Banyó László egynapi teljesítménye 24 hektár. (KI) lehessen kiszedni a fej tökalapácsok se­gítségével. így azután egy szép napon megszü­letett a fúróágyú. A szerkezetet húsz­lóerős motorturbína hajtja és igen egyszerű ü-sszetételü. Egy 4 m-es vas­csőre 300 mm-es szovjet fúrókoronát helyeznek és hosszában erő-sebb pléh-! ből csavarmenetet forrasztanak Ez rendszeresen kinyomja a kifúrt szenet. Az egész gépezet a földön fekszik, úgy-: hogy a bányász minden fáradság nélkül 5 percen belül 4 m-es lyukat fúr 3 szénrétegbe. „Kezdetben egyáltalán nem hittünk benne'' — mosolyog ma Josef Ilrabec bányász. —- De a 962. számú vágaton lefolytatott első próbák meggyőztek bennünket arról, hogy helyes dologban fáradozunk. Mikor kézzel dolgoztunk, egy műszak alatt legfeljebb 1 métert fejtettünk, a fúrószerkezettel 3 m-t érünk el egy műszak alatt! Ha a szén­réteg alacsony — és ez többnyire így van — nehezen lehet kiszedni a fejtő­kalapáccsal. De a mi fúróágyunkkal csupa öröm a munka... ! A mechanikusok tovább gondolkod­nak a fúró szerkezetén, melyet víz­öblítővel látnak el, hogy a bányászok ne szenvedjenek annyit a poros környe­zetben. „Minden meglesz — mondja megfon­toltan Oldfich Vojkovský elvtárs. — Tudjuk, hogy a bányászok várnak erre az újítójavaslatra és arra törekszünk, hogy a lehető legjobban megjavítsuk. Valóban jó segítőtársat akarunk adni nekik." A géppel elért első gyakorlati sike­rek azt bizonyítják, hogy a „fúróágyú" valóban ilyen segítőtárs lesz. Milan Dané k EGY HET UTÁN NEHEZEN VÁRTAK a nagylégiek azt az időt, hogy az unalmas téli na­pok után végre munkához láthassa­Tisztítják a réteket és a legelőket ... L -''íj'-k'^v••: / • 4 : - ' '-v- / ­A pásztói (ipolysági járás) szövet­kezetnek, melynek tagjai a i ősszel kezdték meg a közös gazdálkodást, 491 hektár rétje legelője van. Már ősszel 70 hektár rétft és legelőt hoz­tak rendbe és moA tavasszal foly­tatják a tisztítási «« prttrágyázási munkákat, hogy jJ &4MW éves meg­javítsák a réteket és legelőket. A ta­vaszi javítás során 160 hektár rét megtisztítását tervezik, melyből 120 hektáron már elvégezték ezt a mun­kát. Ezenkívül még műtrágyával szór­ják meg a réteket. A képen Jozef Bohás munkacsoportjának tagjai a rét és legelő tisztítása köbben. nak. Végre mégiscsak elérkezett á nap, amikor friss tavaszi levegővel szívhatják teli tüdejüket és meg­kezdhessék a koratavasziak vetését. Szorgalmas munkában telt el egy hét. Rövideknek bizonyultak most a napok, pedig egy-két órával minden napot megtoldottak. Minden csoport két traktorral és 12 pár lóval vetett. Egy hét eltelte után megálltak lé­legzetvételre a • szorgalmas emberek. Mérlegre tették egyheti munkájuk eredményét. Bebizonyosodott, hogy nem hiába toldották meg a napokat. A csoportvezetők szűkszavú beszá­molóiból kiderült, hogy a koratava­sziak vetését tulajdonképpen be is fejezték. Elvetettek 200 hektár ta­vaszi árpát, 55 hektár zabot és 60 hektár takarmánykeveréket. A nagylégi határ azonban addig sem volt csendes, míg a szövetkezeti tagok röviden értékelték egyheti munkájukat. A traktoros brigád lánc­talpasai megkezdték a cukorrépa alá előkészíteni a földet. Másnap pedig Szekfű Lajos csoportja megkezdte a cukorrépa vetését. Kiss János és Smid János csoport­jai már­1 a krumpli üttetés'ére készül­nek. Ök kapták feladatul a korai krumpli termesztését. A szövetkezet 6 hektár korai krumpli termelését tervezte. Ezen ők szépen megosztösz­kodtak, egy-egy csoport három hek­táron termel korai burgonyát. Ha az idő engedné, máris ültet­hetnék, mert Csörge Ferenc, a do­hányszárítóban jól kicsíráztatta az ültetésre szánt krumplit.

Next

/
Thumbnails
Contents