Új Szó, 1956. április (9. évfolyam, 92-120.szám)

1956-04-28 / 118. szám, szombat

Nyilatkozat N, A, Bulganyin, N, Sz, Hruscsov és A. Eden megbeszéléseiről (Folytatás az X. oldalról.) A két ország kormánya felhívja az érdekelt államokat, tegyenek intézke­déseket a feszültség fokozódásának megakadályozására az Izrael és az arab államok közötti fegyverszüneti egyezménynek megfelelően megállapí­tott demarkációs vonal térségében. Támogatni fogják az ENSZ-t abban a kezdeményezésben is, hogy biztosít­sa az arab államok és Izrael közötti viszálynak kölcsönösen elfogadható alapon történő békés rendezését. Elismerik a menekültek problémá­jának fontosságát és ennek megfele­lően támogatják az ENSZ arra irányu­ló akcióját, hogy könnyítsen nehéz helyzetükön. A két ország kormánya kifejezi azt a határozott reményét, hogy más ál­lamok is megtesznek minden lehetőt, hagy segítsék az Egyesült Nemzete­ket az arab államok és Izrael közötti vitás kérdések békés megoldásának előmozdításában, megszilárdítva ezál­tal a békét és a biztonságot a Közel­és Közép-Keleten. A lesTere'és kérdése Az eszmecserék során megvitatták a leszerelés kérdését. A két ország képviselői felülvizsgálták az ENSZ­ben e kérdésről folytatott viták során kialakult helyzetet és az érdekelt ha­talmak által előterjesztett javaslato­kat. Egyetértettek abban, hogy ennek a kérdésnek megoldása hatalmas je­lentőségű lenne az általános béke fenntartása szempontjából. A Szovjetunió kormánya és az Egyesült Királyság kormánya nagy fontosságot tulajdonít megfelelő nem­zetközi egyezmény megkötésének e problémáról. Ilyen egyezmény előse­gítené a nemzetközi feszültség eny­hülését, az államok közötti bizalom fokozódását és a katonai kiadások ter­hének csökkentését. A két kormány megegyezett annak mindenek felett való fontosságában, hogy az emberiség megmeneküljön az atomháború fenyegetésétől. Továbbra is közös céljuk az atomfegyverek végleges eltiltása, és az atomenergiá­nak kizárólag békés célokra való fel­használása marad, amely cél elérése végett folytatják erőfeszítéseiket. A Szovjetunió kormánya és az Egye­sült Királyság kormánya elismeri annak szükségességét, hogy megegyezés jöj­jön létre azoknak' a gyakor­lati intézkedéseknek haladéktalan megtételéről, amelyeknek célja az egyes államok haderőinek meg­felelő nemzetközi ellenőrzés alatt történő lényeges csökkentése, fegyver­zetüknek ennek megfelelő csökkenté­sével, és mindenekelőtt az öt nagyha­talom fegyveres erőinek és fegyver­zetének csökkentése. A csökkentést az öt nagyhatalom kezdené meg. A két ország kormánya folytatja erőfeszítéseit, hogy ebben a kérdés­ben elősegítse a szükséges megegye­zés elérését az érdekelt államok kö­zött az ENSZ-ben és a leszerelési al­bizottságban. Az artgol-szovjet kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése Megfontolták a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és az Egye­sült Királyság közötti kereskedelem további fejlesztésével kapcsolatos kér­déseket is. A két ország képviselői megegyeztek abban, hogy a Szovjet Szocialista Köz­társaságok és az Egyesült Királyság kö­A szovjet államférfiakat lelkesen fogadták Skóciában London, április 26. (ČTK). — A szovjet államférfiakat a Turnhouse-i repülőtéren J. Stuart, Skócia minisz­tere fogadta. N. A. Bulganyin ezután a repülök díszörsége felett szemlét tartott. A szovjet államférfiak a repülőtér­ről a Holyrrodhouse palota megte­kintésére mentek. Edinburgh lakossá­ga és a tanuló ifjúság a szovjet ál­lamférfiakat leikesen üdvözölte. A diá­kok. épp úgy mint Oxfordban, orosz dalokat énakeltek. A szovjet állam­férfiakat a városházán a polgármester fogadta. A vendégek ezután felkeres­ték az edinburghi kastélyt, ahol ka­tonai egységek sorakoztak fel. A skót dudások zenekara és a katonai zene­kar iátszott. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov a skót katonák festői szép szemléje után az edinburghi kastélyban vacsorán vettek részt. A vacsorán J. Stuart, Skócia minisz­tere és N. A. Bulganyin beszédet mon­dott. zötti kereskedelem fejlesztése jelentő­sen hozzájárulna a két ország szorosabb kapcsolataihoz. Ez elősegítené mindkét ország termelési lehetőségeinek éssze­rűbb kihasználását és fellendítené a Ke­let és Nyugat közötti kereskedelmet. A megbeszéléseken a Szovjetunió képviselői kijelentették, hogy a szov­jet kormány hajlandó jelentékenyen kiterjeszteni kereskedelmét az Egye­sült Királysággal. Nagy-Britannia képviselői szintén kifejezték a két or­szág kereskedelmének kiterjesztésé­re irányuló óhajukat. A szovjet kép­viselők közölték, hogy a Szovjetunió a következő öt évben, 1956 és 1960 között megközelítőleg 9—11 milliárd rubelre (800—1000 millió fontra) nö­velhetné vásárlásai összegét az Egye­sült Királyságban, ha nem állnának fenn kereskedelmi korlátozások vagy meg különbö z te tések. Ezek a vásárlások magukban fog­lalnának különböző felszerelések és hajók szállítására szóló megrendelé­seket körülbelül 4—5 milliárd rubel értékben, valamint a legkülönbözőbb ipari termékek és nyersanyagok vá­sárlását 5—6 milliárd rubel összeg­ben. Az Egyesült Királyság képvise­lőinek átnyújtották azoknak a gé­peknek, felszereléseknek és hajóknak részletes jegyzékét, amelyeket a szov­jet szervek az Egyesült Királyság­ban megrendelhetnének. Az Egyesült Királyság képviselői hangsúlyozták, hogy az ebben a jegyzékben felsorolt áruk egy része a fennálló stratégiai ellenőrzés ala esik. A jegyzékben felsorolt áruk és nyersanyagok lényeges része azonban nem esik korlátozás alá és ennek megfelelően nagy tere van a keres­kedelem fokozásának. A szovjet ko-­mány képviselői hangsúlyozták, hogy az Egyesült Királyságban gépek, fel­szerelések és hajók szállítására elő­irányzott megrendeléseknek, valamint a nyersanyag és ipari áruk vásárlá­sának növelése szükségessé tenné számukra sterling-bevételeik növeke­dését kivitelük megfelelő fejlesztése révén. Az Egyesült Királyság képvise­lői hangsúlyozták, hogy az Egyesült Királyság piaca nyitva áll a legkü­lönfélébb szovjet kiviteli cikkek elótt. A két kormány képviselői ezen szempontok figyelembevételével meg­egyeztek, hogy a fent említett jegy­zéket brit részről a szovjet technikai szakértők segítségével tovább fog­ják tanulmányozni. Megegyeztek abban is, hogy to­vább tanulmányozzák a fogyasztási cikkek cseréjének, valamint a vásár­lók és eladók közötti érintkezés megkönnyítésének kérdését. Kulturális és egyéb kapcsolatok A Szovjetunió és az Egyesült Ki­rályság képviselői megvitatták kul­turális és egyéb kapcsolataik fokozá­sának kérdését is. Ebben a kérdés­ben közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyet függelékként külön hoznak nyilvánosságra. N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke Anthony Eden, az Egyesült Királyság miniszterelnöke Függelék Közös nyilatkozat az Egyesült Királyság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között fennálló kapcsolatok fejlesztéséről Az Egyesült Királyságnak és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormányfői, N. A. Bulganyinnak és N. Sz. Hruscsovnak az Egyesült Királyságban tett látoga­tása alkalmával folytatott eszmecse­réik során a következőkben egyez­tek meg: I. Megelégedéssel vették tudomí­sul, hogy bizonyos eredményeket ér­tek el a két ország között a kul­turális, a tudományos és a műszaki érintkezésben, a ~ kormányküldöttsé­gek, a törvényhatósági, tudom'.nyos és kulturális küldöttségek, a színtár­sulatok, zeneművészek és sportoló csoportok kölcsönös látogatása terén. II. Kívánatosnak tartják, hogy a két ország kormánya mindkéc ország állampolgárainak minden támogatást megadjon ahhoz, hogy megismerked­jenek azokkal a tapasztalatokkal és te'.j3r>ítniényekl:el, ameiyeket a más'k fél szerzett, vagy ért el az irodalom, a festészet, a zeneművészet, a film­művészet, a rádió és a televízió, nemkülönben a tudomány, a techni­ka, az oktatásügy és a közegészség­ügy terén. III. Helyeslik a mindenfajta kölcsö­nös érintkezés fokozását a művésze­ti, műszaki, tudományos és sport­szervezetek között a kölcsönösség a'apján, kiindulva a két ország e te­rületeken elért legjobb eredményei­ből, s helyeslik a megfelelő előkép­zettséggel bíró diákok cseréjét, hogy egymás országainak egyetemein foly­tassanak tanulmányokat. IV. Előmozdítani kívánják az infor­mációcserét az Egyesült Királyság és a Szovjetunió legfontosabb akadémiai intézményei, szakmai kérdésekkel foglalkozó és tudományos intézményei között és növelni kívánják a két or­szág közötti kiadványcserét a tudo­mány, a technika és a kultúra terü­letén. V. Remélik az egyéni és a csopor­tos látogatások fokozódását a szov­jet állampolgárok részéről az Egye­sült Királyságba és az Egyesült Ki­rályság állampolgárai részéről a Szov­jetunióba. Mindkét kormány minden lehető támogatást megad, hogy érvényre juttassa ezeket az intézkedéseket, különösképpen azáltal, hogy kedve­zőbb gazdasági feltételeket teremt. VI. A kölcsönös megértés megja­vítására törekedve, amit ezek a cse­rék előmozdítani hivatottak, egyetér­tenek abban, hogy minden lehetőséget meg kell adni az Egyesült Királyság és a Szovjetunió népeinek ahhoz, hogy megismerjék egymás vélemé­nyét és életmódját. E célból gyakor­lati lépéseket tesznek majd, hogy biztosítsák a. szabadabb szóbeli és írásbeli információcserét. A szovjet államférfiak nagy-britanniai látogatásának utolsó napja A londoniak pénteken, április 27-én délelőtt elbúcsúztak kedves vendége­iktől, N. A. Bulganyintól és N. Sz. Hruscsovtól. akikkel szemben 10-napi tartózkodásuk alatt olyan nagy fi­gyelmet és barátságot tanúsítottak. A lelkesedő lakosság betöltötte mindazokat az utcákat, amelyeken a szovjet államférfiak autója áthaladt, valamint a Victoria-pályaudvar előtti térséget. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hrus­csov péntek délelőtt a világsajtó kép­viselőivel találkoztak a sajtókonfe­rencián, amely iránt az újságírók olyan hatalmas érdeklődést mutattak, hogy valamennyiüket nem lehetett bebocsátani az értekezletre. N. A. Bulganyin a sajtókonferen­cián részletesen ismertette a brit ál­lamférfiakkal folytatott tanácskozások eredményeit és azután N. Sz. Hrus­csovval együtt számos kérdésre vá­laszolt. Az újságírókra mély hatást gyakorolt az az őszinteség, amellyel a szovjet államférfiak válaszoltak az összes feltett kérdésre. A jelenlevő újságírók lelkes tapssal fogadták N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov be­szédét, akik az újságíróknak mun­kájukban, országaik közvéleményének tárgyilagos tájékoztatásában sok si­kert kívántak. A szovjet államférfiak a másfél óráig tartó sajtóértekezletről a kö­zeli Victoria-pályaudvarra hajtattak. A pályaudvaron a szovjet vendé­gektől Anthony Eden miniszterelnök, a kormány tagjai és a brit politikai élet további kimagasló személyiségei búcsúztak. A Victoria-pályaudvarról 11.10 óra­kor indult el a különvonat. A szovjet államférfiakat Portsmouthba Selvvyn Lloyd külügyminiszter kísérte. A szovjet hadihajók flottája a ports­mouthi kikötőből pénteken 14 órakor útrakelt. ÁZ OROSZOK UGYANANNYIT TUDNAK, MINT Ml, VAGY MÉG TÖBBET Igor Kurcsatov szovjet atomfizikus előadása, amelyet Harwellben tartott a brit atomtudósok előtt, óriási meg­lepetést okozott. A Daily Express a harwelli előadásról szóló beszámoló­jában „Az oroszok nagyon előreha­ladtak a hidrogénenergia alkalmaza­I sában" címmel a következőket írja: „Kurcsatov szovjet atomtudós szenzációt keltett Harwellben, ami­kor kijelentette, hogy az oroszok a hidrogénbomba energiájának ipari cé­lokra való felhasználása körül folyó versenyben sokkal előbbre vannak Nagy-Britanniánál és valószínűleg Amerikánál is. Kurcsatov nagyon meglepte a hallgatóságot azzal, hogy: 1. kijelentette, hogy az oroszok olyan kísérletet hajtottak végre, amely Harwellben még csak a tervezés stá­diumában van; 2. részletes felvilágosításokkal szol­gált az alkalmazott módszerekről és olyan számadatokat és képleteket idézett, amelyek Nagy-Britanniában és Amerikában államtitoknak számí­tanak. A harwelli tudósok, akiknek kuta­tásai az Amerikával együtt hozott biztonsági intézkedések közepette folynak, azt hitték, hogy Kurcsatov­tól semmi kézzelfoghatót sem tud­nak meg. Ehelyett most megtudták azt, hogy milyen feladatok állnak előttük. Kurcsatov kijelentette, hogy az oroszok több mint 1 millió fokos hőt hoztak létre a laboratóriumban azáltal, hogy az áramot nehézhidro­génen és más gázokon vezették át. Ezáltal a hidrogénenergia felszabadí­tásának küszöbére érkezhettek. Ez a mi századunk nagy versenye és aki ezt a versenyt megnyeri, annak le­hetősége lesz arra, hogy közönséges vízből roppant energiaforrást nyer­jen. Kurcsatov olyan tényeket és adato­kat idézett, amelyekre tudósaink nem is számítottak. Minden kérdésre ki­merítően válaszolt, nyilvánvalóan tel­jes felhatalmazása volt arra, hogy mindent elmondjon az oroszok által ezen a téren folytatott kutatásokról, mert — mint kijelentette — azok ki­zárólag békés célt szolgálnak. A harwelli tudósok előadása végén melegen ünnepelték." Richie Calder „Az oroszok megkö­zelítették a sikert a hidrogénenergia felszabadításában" című cikkében el­ragadtatással ír Kurcsatov előadásá­ról, s utal arra, hogy Bhabha, a gen­fi atomértekezlet elnöke néhány hó­nappal ezelőtt még azt mondta, hogy e cél eléréséhez még húsz évre van szükség. Dr. Schönland, a harwelli intézet­igazgatóhelyettese a brit tudósok csodálatát fejezte ki a szovjet ered­mények hallatán. Eden a Szovjetunióba látogat London, (ČTK). — N. A. Bulganyin április 27-én bejelentette, hogy Eden brit miniszterelnök elfogadta a Szov­ietunióba való látogatásra kapott meghívást. A látogatás időpontját még nem határozták meg. I T I III I;J II I. I I III I I I I I I I I I !I!:I :II;I:II::I I I I I • I: • I l l l l I I I I l l l l l il Mit akar Gronchi Párizsban? Az olasz állam tavaly megválasz­tott elnöke immár második külföldi látogatását teszi. A múlt hónapban az Egyesült Államokban és Kanadá­ban járt, jelenleg pedig a francia kormány vendége. Gronchi és Guy Uoüet politikájában sok a hasonló­ság, így lehetséges, hogy megbeszé­léseikből szorosabb francia-olasz együttműködés származik. Gronchi fiatal korában, már az el­ső világháború előtt, az olasz kato­likus néppárt híve volt. Polgári fog­lalkozása: tanár. Részt vesz az első világháborúban s államtitkár Musso­Munkáspárti képviselők bocsánatkérő üzenetet akarnak küldeni a szovjet államférfiaknak Mint ismeretes Bulganyin és Hrus­csov elvtárs nagy-britanniai látoga­tása a legszívélyesebb, legbarátságo­sabb légkörben folyt le, csupán egy zavaró momentum akadt, amikor hét­főn este egyes munkáspárti vezetők kísérletet tettek arra, hogy a szovjet államférfiak látogatásának jó hangu­latát megzavarják. A Munkáspárt Végrehajtó Bizottsá­ga hétfőn este zártkörű vacsorát adott a szovjet államférfiak tiszteletére. A vacsora vidám, barátságos hangulat­ban kezdődött. A szovjet vendégek részéről kizárólag barátságos megnyi­latkozások hangzottak el. Gaitskell és Bewan azonban alaposan elrontották a hangulatot; mire a vacsora valami­vel éjfél előtt végetért, a légkör ha­tározottan hűvössé vált. E. G. Goch képviselőnek, a munkáspárt elnökének üdvözlő beszédére Bulganyin válaszolt, amelyről mindenki elismerte, hogy szellemes és baráti hangú volt. Ekkor többen felkérték Hruscsov elvtársat, hogy ő is mondjon beszédet. N. Sz. Hruscsov erre rögtönzött beszédet mondott és barátságos hangú kijelen­téseket tett, többek között a Szov­jetunió jelenlegi helyzetére vonatko­zóan. Néhány perc után azonban köz­beszólások hangzottak el, amelyek célzatosak, sőt gorombák voltak, s a második világháború előtti szovjet po­litikára és a szovjet-német egyez­ményre vonatkoztak. Hruscsov elvtárs, szellemesen és udvariasan válaszolt, megmagyarázta a Szovjetunió akkori politikájának hátterét és az 1958— 1959-ben kialakult világhelyzetért a felelősséget Chamberlainre, az akkori brit miniszterelnökre hárította. Amikor befejezte beszédét, Gaitskell emelkedett fel helyéről és felvetette a szocialista országokban állítólag be­börtönzött szociáldemokraták kérdé­sét és azt állította, hogy a Szovjet­unióban megengedik az antiszemitiz­must. Hruscsov elvtárs, erre azt válaszol­ta, hogy a Szovjetunióban nincsenek szociáldemokraták, arra pedig, ami más országokban történik, az ő hatás­köre nem terjed ki. Antiszemitizmus­ról pedig a Szovjetunióban nem lehet beszélni. Aneurin Bevan, akkor indulatosan felpattanva helyéről rámutatott Hrus­csovra és kijelentette, hajlandó neki átadni egy listát, amely 200 szociál­demokrata nevét tartalmazza. N. Sz. Hruscsov azonban nem volt hajlandó ezt a listát átvenni. Nyilvánvaló, hogy Gaitskellt és társait súlyos felelősség •.terheli azért, hogy a szovjet állam­férfiak angliai látogatásának igazán barátságos és szívélyes légkörét ily durva közjáték zavarta meg. Csütörtökön délelőtt a szovjet ál­lamférfiak a hig'ngatei temetőben fel­keresték Marx Károly sírját és ko­szorút helyeztek el az emlékmű ta­lapzatán. A szállodába visszatérve Bulganyin és Hruscsov elvtárs fogadta a Mun­káspárt öttagú küldöttséget, melyet Gaitskell vezetett. A Munkáspárt hi­vatalosan el akart búcsúzni a szovjet vezetőktől, de a búcsú egy óra tíz percig tartott. A Munkáspártban nem ült el a vi­har, amelyet a pártvezetőség viselke­dése okozott, amikor a szovjet állam­férfiakat hétfőn vacsorán vendégül látták. A munkáspárti képviselők pén­teken összeültek, hogy meghallgassák Gaitskell beszámolóját a szovjet ve­zetőkkel való megbeszélésekről. A la­pok szerint mintegy 50 képviselő bí­rálja a vezetőség magatartását és bo­csánatkérő üzenetet készül küldeni a szovjet államférfiaknak. A News Chronic'e, még az üzenet szövegét is közli: „Mi nem azonosít­juk magunkat azzal az udvariatlan magatartással, amelyben részük volt". lini kormányában. Matteotti meggyil­kolása után ellenzéki lesz, amiért a fasizmus megfosztja képviselői man­dátumától s egyetemi tanári állásá­tól. Egy ideig mint kereskedelmi uta­zó, majd mint kisvállalkozó keresi kenyerét. Részt vesz az ellenállási mozgalomban a második világháború alatt s 1947-ben visszatér a politikai életbe mint a keresztény-demokrata párt tagja. Két ízben miniszter, de m után a párt baloldali, a szociális reformokat komolyan vevő szárnyá­hoz tartozik, Gasperri, a kormány el­nöke és a kereszténypárt vezére, „felfelé buktatja" s a szenátus elnö­kének nevezteti ki. Gasperri halála után, az új elnökválasztások során, a harmadik menetben a baloldal szava­zataival lett Gronchi tavaly az új olasz köztársasági elnök. Hivatalba­lépése után kijelentette, hogy „a munka világának nagyobb részt kell kapnia az állam vezetésében", amiért a jobboldal gyanúja ellene csak fo­kozódott. Amerikai útjának az volt a legna­gyobb eseménye, hogy az addigi dul­lesi külpolitika alapelveivel nyíltan szembeszállva az atlanti szövetségnek — Guy Uollet gondolataihoz hason­lóan — gazdasági és szociális kérdé­sekre való kiterjesztését követelte. Hogy nem eredmény nélkül, mutat­ják Eisenhower és Dulles legújabb nyilatkozatai, akik — miután éveken át a leghatározottabban ellenezték az „atlanti szövetség elkommerciali­zöfását és elbürokratizálását" — most egyszerre az elmúlt héten Gron­chi és Guy Uollet elképzeléseihez hasonló elveket kezdtek hangoztatni. Ebből a szempontból van tehát jelen­tősége a párizsi Gronchi—Guy Mollet találkozónak a leszerelés, a Közép­Kelet stb. kérdéseken kívül. C-e -c) OJ S 2 O 1956. április 28.

Next

/
Thumbnails
Contents