Új Szó, 1956. április (9. évfolyam, 92-120.szám)

1956-04-28 / 118. szám, szombat

Nyilatkozat N, A, Bulganyin, N, Sz, Hruscsov és A. Eden megbeszéléseiről (Folytatás az X. oldalról.) A két ország kormánya felhívja az érdekelt államokat, tegyenek intézkedéseket a feszültség fokozódásának megakadályozására az Izrael és az arab államok közötti fegyverszüneti egyezménynek megfelelően megállapított demarkációs vonal térségében. Támogatni fogják az ENSZ-t abban a kezdeményezésben is, hogy biztosítsa az arab államok és Izrael közötti viszálynak kölcsönösen elfogadható alapon történő békés rendezését. Elismerik a menekültek problémájának fontosságát és ennek megfelelően támogatják az ENSZ arra irányuló akcióját, hogy könnyítsen nehéz helyzetükön. A két ország kormánya kifejezi azt a határozott reményét, hogy más államok is megtesznek minden lehetőt, hagy segítsék az Egyesült Nemzeteket az arab államok és Izrael közötti vitás kérdések békés megoldásának előmozdításában, megszilárdítva ezáltal a békét és a biztonságot a Közelés Közép-Keleten. A lesTere'és kérdése Az eszmecserék során megvitatták a leszerelés kérdését. A két ország képviselői felülvizsgálták az ENSZben e kérdésről folytatott viták során kialakult helyzetet és az érdekelt hatalmak által előterjesztett javaslatokat. Egyetértettek abban, hogy ennek a kérdésnek megoldása hatalmas jelentőségű lenne az általános béke fenntartása szempontjából. A Szovjetunió kormánya és az Egyesült Királyság kormánya nagy fontosságot tulajdonít megfelelő nemzetközi egyezmény megkötésének e problémáról. Ilyen egyezmény elősegítené a nemzetközi feszültség enyhülését, az államok közötti bizalom fokozódását és a katonai kiadások terhének csökkentését. A két kormány megegyezett annak mindenek felett való fontosságában, hogy az emberiség megmeneküljön az atomháború fenyegetésétől. Továbbra is közös céljuk az atomfegyverek végleges eltiltása, és az atomenergiának kizárólag békés célokra való felhasználása marad, amely cél elérése végett folytatják erőfeszítéseiket. A Szovjetunió kormánya és az Egyesült Királyság kormánya elismeri annak szükségességét, hogy megegyezés jöjjön létre azoknak' a gyakorlati intézkedéseknek haladéktalan megtételéről, amelyeknek célja az egyes államok haderőinek megfelelő nemzetközi ellenőrzés alatt történő lényeges csökkentése, fegyverzetüknek ennek megfelelő csökkentésével, és mindenekelőtt az öt nagyhatalom fegyveres erőinek és fegyverzetének csökkentése. A csökkentést az öt nagyhatalom kezdené meg. A két ország kormánya folytatja erőfeszítéseit, hogy ebben a kérdésben elősegítse a szükséges megegyezés elérését az érdekelt államok között az ENSZ-ben és a leszerelési albizottságban. Az artgol-szovjet kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése Megfontolták a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és az Egyesült Királyság közötti kereskedelem további fejlesztésével kapcsolatos kérdéseket is. A két ország képviselői megegyeztek abban, hogy a Szovjet Szocialista Köztársaságok és az Egyesült Királyság köA szovjet államférfiakat lelkesen fogadták Skóciában London, április 26. (ČTK). — A szovjet államférfiakat a Turnhouse-i repülőtéren J. Stuart, Skócia minisztere fogadta. N. A. Bulganyin ezután a repülök díszörsége felett szemlét tartott. A szovjet államférfiak a repülőtérről a Holyrrodhouse palota megtekintésére mentek. Edinburgh lakossága és a tanuló ifjúság a szovjet államférfiakat leikesen üdvözölte. A diákok. épp úgy mint Oxfordban, orosz dalokat énakeltek. A szovjet államférfiakat a városházán a polgármester fogadta. A vendégek ezután felkeresték az edinburghi kastélyt, ahol katonai egységek sorakoztak fel. A skót dudások zenekara és a katonai zenekar iátszott. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov a skót katonák festői szép szemléje után az edinburghi kastélyban vacsorán vettek részt. A vacsorán J. Stuart, Skócia minisztere és N. A. Bulganyin beszédet mondott. zötti kereskedelem fejlesztése jelentősen hozzájárulna a két ország szorosabb kapcsolataihoz. Ez elősegítené mindkét ország termelési lehetőségeinek ésszerűbb kihasználását és fellendítené a Kelet és Nyugat közötti kereskedelmet. A megbeszéléseken a Szovjetunió képviselői kijelentették, hogy a szovjet kormány hajlandó jelentékenyen kiterjeszteni kereskedelmét az Egyesült Királysággal. Nagy-Britannia képviselői szintén kifejezték a két ország kereskedelmének kiterjesztésére irányuló óhajukat. A szovjet képviselők közölték, hogy a Szovjetunió a következő öt évben, 1956 és 1960 között megközelítőleg 9—11 milliárd rubelre (800—1000 millió fontra) növelhetné vásárlásai összegét az Egyesült Királyságban, ha nem állnának fenn kereskedelmi korlátozások vagy meg különbö z te tések. Ezek a vásárlások magukban foglalnának különböző felszerelések és hajók szállítására szóló megrendeléseket körülbelül 4—5 milliárd rubel értékben, valamint a legkülönbözőbb ipari termékek és nyersanyagok vásárlását 5—6 milliárd rubel összegben. Az Egyesült Királyság képviselőinek átnyújtották azoknak a gépeknek, felszereléseknek és hajóknak részletes jegyzékét, amelyeket a szovjet szervek az Egyesült Királyságban megrendelhetnének. Az Egyesült Királyság képviselői hangsúlyozták, hogy az ebben a jegyzékben felsorolt áruk egy része a fennálló stratégiai ellenőrzés ala esik. A jegyzékben felsorolt áruk és nyersanyagok lényeges része azonban nem esik korlátozás alá és ennek megfelelően nagy tere van a kereskedelem fokozásának. A szovjet ko-mány képviselői hangsúlyozták, hogy az Egyesült Királyságban gépek, felszerelések és hajók szállítására előirányzott megrendeléseknek, valamint a nyersanyag és ipari áruk vásárlásának növelése szükségessé tenné számukra sterling-bevételeik növekedését kivitelük megfelelő fejlesztése révén. Az Egyesült Királyság képviselői hangsúlyozták, hogy az Egyesült Királyság piaca nyitva áll a legkülönfélébb szovjet kiviteli cikkek elótt. A két kormány képviselői ezen szempontok figyelembevételével megegyeztek, hogy a fent említett jegyzéket brit részről a szovjet technikai szakértők segítségével tovább fogják tanulmányozni. Megegyeztek abban is, hogy tovább tanulmányozzák a fogyasztási cikkek cseréjének, valamint a vásárlók és eladók közötti érintkezés megkönnyítésének kérdését. Kulturális és egyéb kapcsolatok A Szovjetunió és az Egyesült Királyság képviselői megvitatták kulturális és egyéb kapcsolataik fokozásának kérdését is. Ebben a kérdésben közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyet függelékként külön hoznak nyilvánosságra. N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke Anthony Eden, az Egyesült Királyság miniszterelnöke Függelék Közös nyilatkozat az Egyesült Királyság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között fennálló kapcsolatok fejlesztéséről Az Egyesült Királyságnak és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormányfői, N. A. Bulganyinnak és N. Sz. Hruscsovnak az Egyesült Királyságban tett látogatása alkalmával folytatott eszmecseréik során a következőkben egyeztek meg: I. Megelégedéssel vették tudomísul, hogy bizonyos eredményeket értek el a két ország között a kulturális, a tudományos és a műszaki érintkezésben, a ~ kormányküldöttségek, a törvényhatósági, tudom'.nyos és kulturális küldöttségek, a színtársulatok, zeneművészek és sportoló csoportok kölcsönös látogatása terén. II. Kívánatosnak tartják, hogy a két ország kormánya mindkéc ország állampolgárainak minden támogatást megadjon ahhoz, hogy megismerkedjenek azokkal a tapasztalatokkal és te'.j3r>ítniényekl:el, ameiyeket a más'k fél szerzett, vagy ért el az irodalom, a festészet, a zeneművészet, a filmművészet, a rádió és a televízió, nemkülönben a tudomány, a technika, az oktatásügy és a közegészségügy terén. III. Helyeslik a mindenfajta kölcsönös érintkezés fokozását a művészeti, műszaki, tudományos és sportszervezetek között a kölcsönösség a'apján, kiindulva a két ország e területeken elért legjobb eredményeiből, s helyeslik a megfelelő előképzettséggel bíró diákok cseréjét, hogy egymás országainak egyetemein folytassanak tanulmányokat. IV. Előmozdítani kívánják az információcserét az Egyesült Királyság és a Szovjetunió legfontosabb akadémiai intézményei, szakmai kérdésekkel foglalkozó és tudományos intézményei között és növelni kívánják a két ország közötti kiadványcserét a tudomány, a technika és a kultúra területén. V. Remélik az egyéni és a csoportos látogatások fokozódását a szovjet állampolgárok részéről az Egyesült Királyságba és az Egyesült Királyság állampolgárai részéről a Szovjetunióba. Mindkét kormány minden lehető támogatást megad, hogy érvényre juttassa ezeket az intézkedéseket, különösképpen azáltal, hogy kedvezőbb gazdasági feltételeket teremt. VI. A kölcsönös megértés megjavítására törekedve, amit ezek a cserék előmozdítani hivatottak, egyetértenek abban, hogy minden lehetőséget meg kell adni az Egyesült Királyság és a Szovjetunió népeinek ahhoz, hogy megismerjék egymás véleményét és életmódját. E célból gyakorlati lépéseket tesznek majd, hogy biztosítsák a. szabadabb szóbeli és írásbeli információcserét. A szovjet államférfiak nagy-britanniai látogatásának utolsó napja A londoniak pénteken, április 27-én délelőtt elbúcsúztak kedves vendégeiktől, N. A. Bulganyintól és N. Sz. Hruscsovtól. akikkel szemben 10-napi tartózkodásuk alatt olyan nagy figyelmet és barátságot tanúsítottak. A lelkesedő lakosság betöltötte mindazokat az utcákat, amelyeken a szovjet államférfiak autója áthaladt, valamint a Victoria-pályaudvar előtti térséget. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov péntek délelőtt a világsajtó képviselőivel találkoztak a sajtókonferencián, amely iránt az újságírók olyan hatalmas érdeklődést mutattak, hogy valamennyiüket nem lehetett bebocsátani az értekezletre. N. A. Bulganyin a sajtókonferencián részletesen ismertette a brit államférfiakkal folytatott tanácskozások eredményeit és azután N. Sz. Hruscsovval együtt számos kérdésre válaszolt. Az újságírókra mély hatást gyakorolt az az őszinteség, amellyel a szovjet államférfiak válaszoltak az összes feltett kérdésre. A jelenlevő újságírók lelkes tapssal fogadták N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov beszédét, akik az újságíróknak munkájukban, országaik közvéleményének tárgyilagos tájékoztatásában sok sikert kívántak. A szovjet államférfiak a másfél óráig tartó sajtóértekezletről a közeli Victoria-pályaudvarra hajtattak. A pályaudvaron a szovjet vendégektől Anthony Eden miniszterelnök, a kormány tagjai és a brit politikai élet további kimagasló személyiségei búcsúztak. A Victoria-pályaudvarról 11.10 órakor indult el a különvonat. A szovjet államférfiakat Portsmouthba Selvvyn Lloyd külügyminiszter kísérte. A szovjet hadihajók flottája a portsmouthi kikötőből pénteken 14 órakor útrakelt. ÁZ OROSZOK UGYANANNYIT TUDNAK, MINT Ml, VAGY MÉG TÖBBET Igor Kurcsatov szovjet atomfizikus előadása, amelyet Harwellben tartott a brit atomtudósok előtt, óriási meglepetést okozott. A Daily Express a harwelli előadásról szóló beszámolójában „Az oroszok nagyon előrehaladtak a hidrogénenergia alkalmazaI sában" címmel a következőket írja: „Kurcsatov szovjet atomtudós szenzációt keltett Harwellben, amikor kijelentette, hogy az oroszok a hidrogénbomba energiájának ipari célokra való felhasználása körül folyó versenyben sokkal előbbre vannak Nagy-Britanniánál és valószínűleg Amerikánál is. Kurcsatov nagyon meglepte a hallgatóságot azzal, hogy: 1. kijelentette, hogy az oroszok olyan kísérletet hajtottak végre, amely Harwellben még csak a tervezés stádiumában van; 2. részletes felvilágosításokkal szolgált az alkalmazott módszerekről és olyan számadatokat és képleteket idézett, amelyek Nagy-Britanniában és Amerikában államtitoknak számítanak. A harwelli tudósok, akiknek kutatásai az Amerikával együtt hozott biztonsági intézkedések közepette folynak, azt hitték, hogy Kurcsatovtól semmi kézzelfoghatót sem tudnak meg. Ehelyett most megtudták azt, hogy milyen feladatok állnak előttük. Kurcsatov kijelentette, hogy az oroszok több mint 1 millió fokos hőt hoztak létre a laboratóriumban azáltal, hogy az áramot nehézhidrogénen és más gázokon vezették át. Ezáltal a hidrogénenergia felszabadításának küszöbére érkezhettek. Ez a mi századunk nagy versenye és aki ezt a versenyt megnyeri, annak lehetősége lesz arra, hogy közönséges vízből roppant energiaforrást nyerjen. Kurcsatov olyan tényeket és adatokat idézett, amelyekre tudósaink nem is számítottak. Minden kérdésre kimerítően válaszolt, nyilvánvalóan teljes felhatalmazása volt arra, hogy mindent elmondjon az oroszok által ezen a téren folytatott kutatásokról, mert — mint kijelentette — azok kizárólag békés célt szolgálnak. A harwelli tudósok előadása végén melegen ünnepelték." Richie Calder „Az oroszok megközelítették a sikert a hidrogénenergia felszabadításában" című cikkében elragadtatással ír Kurcsatov előadásáról, s utal arra, hogy Bhabha, a genfi atomértekezlet elnöke néhány hónappal ezelőtt még azt mondta, hogy e cél eléréséhez még húsz évre van szükség. Dr. Schönland, a harwelli intézetigazgatóhelyettese a brit tudósok csodálatát fejezte ki a szovjet eredmények hallatán. Eden a Szovjetunióba látogat London, (ČTK). — N. A. Bulganyin április 27-én bejelentette, hogy Eden brit miniszterelnök elfogadta a Szovietunióba való látogatásra kapott meghívást. A látogatás időpontját még nem határozták meg. I T I III I;J II I. I I III I I I I I I I I I !I!:I :II;I:II::I I I I I • I: • I l l l l I I I I l l l l l il Mit akar Gronchi Párizsban? Az olasz állam tavaly megválasztott elnöke immár második külföldi látogatását teszi. A múlt hónapban az Egyesült Államokban és Kanadában járt, jelenleg pedig a francia kormány vendége. Gronchi és Guy Uoüet politikájában sok a hasonlóság, így lehetséges, hogy megbeszéléseikből szorosabb francia-olasz együttműködés származik. Gronchi fiatal korában, már az első világháború előtt, az olasz katolikus néppárt híve volt. Polgári foglalkozása: tanár. Részt vesz az első világháborúban s államtitkár MussoMunkáspárti képviselők bocsánatkérő üzenetet akarnak küldeni a szovjet államférfiaknak Mint ismeretes Bulganyin és Hruscsov elvtárs nagy-britanniai látogatása a legszívélyesebb, legbarátságosabb légkörben folyt le, csupán egy zavaró momentum akadt, amikor hétfőn este egyes munkáspárti vezetők kísérletet tettek arra, hogy a szovjet államférfiak látogatásának jó hangulatát megzavarják. A Munkáspárt Végrehajtó Bizottsága hétfőn este zártkörű vacsorát adott a szovjet államférfiak tiszteletére. A vacsora vidám, barátságos hangulatban kezdődött. A szovjet vendégek részéről kizárólag barátságos megnyilatkozások hangzottak el. Gaitskell és Bewan azonban alaposan elrontották a hangulatot; mire a vacsora valamivel éjfél előtt végetért, a légkör határozottan hűvössé vált. E. G. Goch képviselőnek, a munkáspárt elnökének üdvözlő beszédére Bulganyin válaszolt, amelyről mindenki elismerte, hogy szellemes és baráti hangú volt. Ekkor többen felkérték Hruscsov elvtársat, hogy ő is mondjon beszédet. N. Sz. Hruscsov erre rögtönzött beszédet mondott és barátságos hangú kijelentéseket tett, többek között a Szovjetunió jelenlegi helyzetére vonatkozóan. Néhány perc után azonban közbeszólások hangzottak el, amelyek célzatosak, sőt gorombák voltak, s a második világháború előtti szovjet politikára és a szovjet-német egyezményre vonatkoztak. Hruscsov elvtárs, szellemesen és udvariasan válaszolt, megmagyarázta a Szovjetunió akkori politikájának hátterét és az 1958— 1959-ben kialakult világhelyzetért a felelősséget Chamberlainre, az akkori brit miniszterelnökre hárította. Amikor befejezte beszédét, Gaitskell emelkedett fel helyéről és felvetette a szocialista országokban állítólag bebörtönzött szociáldemokraták kérdését és azt állította, hogy a Szovjetunióban megengedik az antiszemitizmust. Hruscsov elvtárs, erre azt válaszolta, hogy a Szovjetunióban nincsenek szociáldemokraták, arra pedig, ami más országokban történik, az ő hatásköre nem terjed ki. Antiszemitizmusról pedig a Szovjetunióban nem lehet beszélni. Aneurin Bevan, akkor indulatosan felpattanva helyéről rámutatott Hruscsovra és kijelentette, hajlandó neki átadni egy listát, amely 200 szociáldemokrata nevét tartalmazza. N. Sz. Hruscsov azonban nem volt hajlandó ezt a listát átvenni. Nyilvánvaló, hogy Gaitskellt és társait súlyos felelősség •.terheli azért, hogy a szovjet államférfiak angliai látogatásának igazán barátságos és szívélyes légkörét ily durva közjáték zavarta meg. Csütörtökön délelőtt a szovjet államférfiak a hig'ngatei temetőben felkeresték Marx Károly sírját és koszorút helyeztek el az emlékmű talapzatán. A szállodába visszatérve Bulganyin és Hruscsov elvtárs fogadta a Munkáspárt öttagú küldöttséget, melyet Gaitskell vezetett. A Munkáspárt hivatalosan el akart búcsúzni a szovjet vezetőktől, de a búcsú egy óra tíz percig tartott. A Munkáspártban nem ült el a vihar, amelyet a pártvezetőség viselkedése okozott, amikor a szovjet államférfiakat hétfőn vacsorán vendégül látták. A munkáspárti képviselők pénteken összeültek, hogy meghallgassák Gaitskell beszámolóját a szovjet vezetőkkel való megbeszélésekről. A lapok szerint mintegy 50 képviselő bírálja a vezetőség magatartását és bocsánatkérő üzenetet készül küldeni a szovjet államférfiaknak. A News Chronic'e, még az üzenet szövegét is közli: „Mi nem azonosítjuk magunkat azzal az udvariatlan magatartással, amelyben részük volt". lini kormányában. Matteotti meggyilkolása után ellenzéki lesz, amiért a fasizmus megfosztja képviselői mandátumától s egyetemi tanári állásától. Egy ideig mint kereskedelmi utazó, majd mint kisvállalkozó keresi kenyerét. Részt vesz az ellenállási mozgalomban a második világháború alatt s 1947-ben visszatér a politikai életbe mint a keresztény-demokrata párt tagja. Két ízben miniszter, de m után a párt baloldali, a szociális reformokat komolyan vevő szárnyához tartozik, Gasperri, a kormány elnöke és a kereszténypárt vezére, „felfelé buktatja" s a szenátus elnökének nevezteti ki. Gasperri halála után, az új elnökválasztások során, a harmadik menetben a baloldal szavazataival lett Gronchi tavaly az új olasz köztársasági elnök. Hivatalbalépése után kijelentette, hogy „a munka világának nagyobb részt kell kapnia az állam vezetésében", amiért a jobboldal gyanúja ellene csak fokozódott. Amerikai útjának az volt a legnagyobb eseménye, hogy az addigi dullesi külpolitika alapelveivel nyíltan szembeszállva az atlanti szövetségnek — Guy Uollet gondolataihoz hasonlóan — gazdasági és szociális kérdésekre való kiterjesztését követelte. Hogy nem eredmény nélkül, mutatják Eisenhower és Dulles legújabb nyilatkozatai, akik — miután éveken át a leghatározottabban ellenezték az „atlanti szövetség elkommercializöfását és elbürokratizálását" — most egyszerre az elmúlt héten Gronchi és Guy Uollet elképzeléseihez hasonló elveket kezdtek hangoztatni. Ebből a szempontból van tehát jelentősége a párizsi Gronchi—Guy Mollet találkozónak a leszerelés, a KözépKelet stb. kérdéseken kívül. C-e -c) OJ S 2 O 1956. április 28.