Új Szó, 1956. április (9. évfolyam, 92-120.szám)

1956-04-27 / 117. szám, péntek

A kommunisták példamutatása a terv teljesítésére mozgósít A Királyhelmeci Gép- és Traktorállomás üzemi pártszervezete, valamint az üzem vezetősége már a téli hónapokban, a gépek javításának idején foglalkozott a tavaszi munkák sikeres elvégzésével. Igyekezett odahatni, hogy a gépek javítását határidőre befejezzék. Az üzemi pártszervezet tagjainak példamutatásával a gépállomás dolgozói a gépjavítások határidejét 8 nappal lerövidítették. A tavaszi me zőgazdasági munkák a kedvezőtlen időjárás miatt járásunkban későn kezdődtek, de a traktorosok, brigád vezetők, agronómusok mindent elkövetnek, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkálatok első szakaszát, vagyis a szántást és az összes tavasziak vetését határidőre elvégezzék. A tavaszi mezőgazdasági munkálatok sikeres elvégzése érdekében az üzemi pártszervezetnek, valamint az üzem vezetőségének kezdeményezésére szocialista munkaverseny indult meg az egyes traktorosbrigádok között. A királyhelmeci GTÁ vezetősége az első értékelést április 18-án ejtette meg. A versenyben az őrösi traktorosbrigád került az első helyre a félévi terv 54 százalékos teljesítésével. Az eredmény a brigádközpont, valamint az EFSZ-ek vezetősége közös munkamegbeszéléseinek, szoros kapcsolatuknak, a brigádtanácsülések rendszeres megtartásának és a traktorosok odaadó munkájának köszönhető. A versenyzászló- átvételénél a győztes brigád kötelezettséget vállait arra, hogy május l-re a tavasziak vetését elvégzi és arra törekszik, hogy a május elsejei felvonuláson mint élbrigád haladjon a GTÄ dolgozóinak sorában. A versenyben jelenleg a legnagyobb esélye az első helyre a vojkai és kistárkányi brigádközpontnak van. Ezért szükséges, hogy az őrösi traktorosbrigád minden erőfeszítést megtegyen annak érdekében, hogy kötelezettségvállalását teljesítse. Az összes brigádközpontok arra törekedjenek, hogy az első helyre kerüljenek és jó munkájukkal elnyerjék a GTÁ vándorzászlaját. Hogyan történhetett? A pártszervezetek gyűléseinek százain újból és újból felvetődnek a sürgető kérdések, a bíráló és ötletes gondolatok, amelyek meggyőzően bizonyítják, hogyan szabadul fel népünk alkotó kezdeményezésének erős áradata, hogy milyen erős és egészséges pártunk. Magától értetődő, hogy e napokban a párttagok ezrei és a szocializmus derék építői gondosan mérlegelik a hibákat, amelyeket a megelőző időszakban elkövettünk és felteszik a kérdést: „Hogyan történhetett, miért nem akadályozták meg már korábban, hogy a személyi kultusz, a sztálini kultusz ne öltsön akkora méreteket, amelyek komoly károkat okoztak a Szovjetuniónak és az egész nemzetközi munkásmozgalomnak?" Ez a kérdés nemcsak a történelmi igazságok keresésének szempontjából jogos, hanem elsősorban azért, hogy ez a veszély többször be ne következzék, hogy kiküszöböljük mindazokat a feltételeket és körülményeket, amelyekből a személyi kultusz, a párton belüli demokrácia megsértése és mindaz kinőtte magát, ami idegen a nemzetközi munkásmozgalom hagyományainak. A személyi kultusz gyökereinek egyikét elsősorban azok az erős maradi nézetek képezik, amelyek az emberi történelem évszázados fejlődése folyamán keletkeztek és a kizsákmányoló osztályok uralkodó filozófiai nézeteiből alakultak ki, amelyek a csalhatatlanság dicsfényével övezték az úgynevezett hősöket és erős személyiségeket — megvetve a tömegeket, az egyszerű embereket — a történelem egyedüli alkotóinak tekintették őket. Ez a tény J. V. Sztálin nagy történelmi érdemeivel együtt a Lenin halála utáni első időszakban, amikor következetesen védelmezte a leninizmust és hatalmas, alkotó módon járult hozzá a Szovjetunió iparosításának és a mezőgazdaság kollektivizálásának megvalósításához, egyike volt a személyi kultusz gyökereinek. Nehéz megállapítani, hogy az olyan vezető dolgozó szükséges és kétségbe nem vonható tekintélye, amilyen Sztálin volt, mikor változott át marxistaellenes személyi kultusszá, de biztos, hogy ez fokozatos folyamat volt, ami megnehezítette munkatársainak és az egész pártnak idejében tudatosítani a minőségi változást a párt és az állami élet irányításának és vezetésének módszereiben. Ehhez később hozzájárult az olyan gonosztevő és karrierhajhászó elemek káros tevékenysége, mint amilyen Berlja volt, aki saját céljaira felhasználva a személyi kultusz fojtó légkörét, az állami apparátus hatalmi eszközeivel támogatta őt. Olyan helyzet alakult ki, hogy a kollektív vezetés és a párton belüli demokrácia elveinek megsértése következtében nem lehetett ezen állapottal szemben fellépni a párt kebelén belüli vita normális módszereivel és a párton belüli demokrácia alapelveinek felhasználásával. A személyi kultuszból és Berija gonosztevő Bandájának tevékenységéből eredő hibák és fogyatékosságok kiküszöbölése csupán más módszerekkel volt elképzelhető, amelyek természetesen veszélyeztették volna a párt és az állam egységét, zavart teremtettek volna és tulajdonképpen a Szovjetunió ellenségeit támogatták volna. Ha válásit adunk arra a kérdésre: „Hogyan történhetett ez?" egyszersmind választ kapunk arra is, mit kell tennünk, hogy hasonló hibák többé ne ismétlődjenek. Ez a válasz arra emlékeztet, hogv minden kommunistának, az ország minden polgárának nemcsak joga van, hanem közvetlen állami felelősséggel tartozik hazája sorsának irányításáért, úgy, ahogyan azt Vlagyimir Iljics Lenin számtalanszor említette. És a százezrek és milliók ezen élő, alkotó kezdeményezéséből — amelyben az alkotó feladatok megoldásában való részvétel következtében a tömegek állandóan fejlődnek — születik és szilárdul a vezető kollektív szervek tekintélye is, amelyek az egész nép bölcsességére támaszkodnak. Az emberek százezreiből és millióiból öntudatos gazdákat és államférfiakat nevelni, ez a feltétele a szocializmus további fejlődésének, amely az emberi történelemben a demokrácia legfelsőbb foka. (Pravda.) A nemzetgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülése Szerdán, április 25-én egybegyűlt a nemzetgyűlés mezőgazdasági bizottsága. A gyűlést Josef Bo.-úvka képviselő, a bizottság elnöke vezette. A gyűlésen részt vett Vratislav Krutina földművelésügyi miniszter és Marek bmlda, az állami birtokok minisztere. A bizottság megtárgyalta a tavaszi munkák állapotát, az EFSZ-ek kiépítését és az erdőgazdálkodás szervezetére vonatkozó 1956. január 20-án hozott 2 1956. Gyűjt, számú kormányrendeletet. Vratislav Krutina földművelésügyi miniszter elemezte a tavaszi munkák helyzetét és beszélt a távlati feladatokról — a szénakaszálás biztosításáról es az aratási munkák előkészítéséről. A kedvezőtlen időjárásra való tekintettel ma legfontosabb feladat a tavasziak vetésének meggyorsítása és a vetési idő lerövidítése, amit csupán a tavaszi munkák jobb megszervezésével lehet elérni. Eddig nem sikerült biztosítani, hogy a mezŕaar-dasági bizottságok a GTÁ-k és munkakörzetek mindenütt aktivan dolgozzanak. Ez abban is megnyilvánult. hogv a kedvező tavaszi napokat nem tudtuk kihasználni a munkák meggyorsítására. Az a tény, hogy április 20-ig a mezei munkákban az összes traktorok 51,6 százaléka dolgozott, hogy második műszakban csupán a traktorok 4,2 százaléka dolgozott és a traktorok 24 százaléka állt, arra mutat, hogy a GTÁ-k munkájának irányítása nem áll a kellő magaslaton. A nemzeti bizottságok és a GTÁ-k szervezeti tevékenységének nem szabad csupán adminisztratív intézkedésekre korlátozódnia. A kedvező tavaszi napok maximális kihasználása, a vetés és a burgonyaültetés befejezése megköveteli a szükséges gépeknek két műszakban való kihasználását. E műszakok biztosítására a gépjavítókat is ki kell használni és amennyiben a helyi források nem elegendők, más üzemek gépgyári dolgozóit is be kell vonni e munkába. Emellett fontos a közös munkák megszervezése és főleg az új EFSZ-eknek való sokoldalú segítségnyújtás. Meg kell javítani a propagandát és ezzel összefüggésben a szocialista munkaverseny fejlesztését, mely például most segítséget nyújthatna a burgonyaültetés, stb. idejének maximális lerövidítésében. Fő feladat a burgonya, cukorrépa, len, kukorica és más termények tervezett vetésterületének biztosítása és alapos megművelése. Fontos a haladó munkamódszerek legszélesebb érvényesítése is; itt nagy feladat vár a gépállomásokra. Beszédének további részében a földmüvelésügyi miniszter ismertette a szövetkezetek gazdasági megszilárdításával és fejlődésük anyagi-műszaki biztosításával kapcsolatos, s főleg az új szövetkezetek fejlődését érintő .kérdéseket. Megállapította, hogy az EFSZ-ek gazdálkodásának eredményei 1955-ben jobbak voltak, mint 1954-ben. Ennek ellenére azonban az EFSZ-ek gazdálkodásában még komoly fogyatékosságok vannak, így például a jutalmazás kérdésében, mely pedig a szövetkezetek további gazdasági megszilárdításának egyik alapvető feltétele. Még vannak roszszul gazdálkodó szövetkezeteink is. A Földművelésügyi Minisztérium eddig hitelt nyújtott nekik. Ebben az évben azonban a pénzösszegeket c upán akkor folyósítják, ha a szövetkezetek pontosan teljesítik a gazdaságuk megjavítására meghatározott feltételeket és megteszik a kellő intézkedéseket gazdálkodásuk megjavítására. Az EFSZ-ek fejlesztésében kedvező eredményeket értek el. A párt és a kormány helyes politikája következtében nálunk 1955. június 30-tól 1956. április 17-ig 1523 új szövetkezet alakult, melyekbe 35 ezer tag lépett kb. 200 ezer hektár mezőgazdasági földterülettel. A szövetkezetek tagalapja tovább bővül. Marek Šmida, az állami birtokok ^ninisztere beszélt ezután az állami gazdaságok jelenlegi feladatairól. A miniszterek jelentéseivel kapcsolatban széleskörű vita indult. Nagy figyelmet szenteltek az EFSZ-ek építkezési beruházásának. Mindinkább kitűnik, hogy az új gazdasági épületek építésénél nem\ elegendők az eddigi építkezési módszerek. Kísérleteket kell tenni új építőanyagok felhasználására a tehénistállók és más mezőgazdasági épületek építésénél. A panel-építkezéseknek kétségtelenül nagy jövőjük van a mezőgazdasági építkezé ben; kell, hogy a földművelés és az állami birtokok minisztériumainak szakemberei nagy figyelmet szenteljenek e kérdésnek. A bizottság ezután megtárgyalta és jóváhagyás végett a nemzetgyűlés elé terjesztette az erdőgazdálkodás szervezésével foglalkozó 1956. január 20án kelt. 2. Gyűjt, számú kormányrendeletet. A magyar nagykövet elutazása Szerdán, április 25-én Horváth Imre, a Magyar Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete hazájába távozott a Csehszlovák Köztársaságból. Horváth Imre nagykövettói dr Ladislav Šimovič külügyminiszterhelyettes, dr. Marta Gottwaldová-Čepičková, „a Külügyminisztérium osztályvezetője és dr. Dobromil Ječný, a Külügyminisztérium diplomáciai protokollfőnöke búcsúzott el. A búcsúzásnál jelen voltak a prágai diplomáciai testület tagjai. A Központi Szakszervezeti Tanács ülése Csütörtökön, április 26-án Prágában megnyitották a Központi Szakszervezeti Tanács IV. plenáris ülését, mely két napig fog tartani. Az első nap tárgyalási rendjén, František Zupka, a Központi Szakszervezeti Tanács elnökének „A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom jelenlegi feladatairól" szóló beszámolója szerepelt. A beszámoló foglalkozott a Forradalmi Szakszervezet előtt álló sürgős feladatokkal, melyeké Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának és Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi A CSKP Központi Bizottságának fontos intézkedései OJSZÖ 1956. április 27. (Folytatás az 1. oldalról.) foglalkozott azokkal a helytelen munkamódszerekkel, amelyek.hadseregünk munkájában mutatkoztak. Ápolták itt a személyi kultuszt, terjesztették a szerénytelenség és becsvágy megnyilvánulásait. a hadseregben a pártmunka elszakadt a párt életétől, lábra kapott a formalitás a politikai munka minden szakaszán. Mindez nem fér össze hadseregünk népi jellegével. A Központi Bizottság levonta ebből a bírálatból a következtetést és A. Cepička elvtársat, aki a felsorolt hibákat elkövette, felmentette a CSKP KB politikai irodája tagjának funkciójától, valamint a kormányban és a hadseregben betöltött funkciója alól. A Központi Bizottság a továbbiakban komolyan foglalkozott a tömegszervezetek, főleg a szakszervezetek munkájával kapcsolatos kérdésekkel. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomra nagy feladat hárul dolgozóink neveiélésében, alkotó erejüknek a szocializmus építésére való mozgósításában. De a szakszervezetek ezt a fontos küldetésüket — kezdve a Központi Szakszervezeti Tanácscsal — nem teljesítik kielégítő módon, lemaradnak az élet követelményeivel szemben. A központosítás. mely a szakszervezetekben a bürokrata módszerek fő okainak egyike, kerékkötője a szakszervezetek és szervek önálló tevékenységének, kezdeményezésüknek a dolgozóink életével kapcsolatos kérdések megoldásában és az ezzel kapcsolatos célok kitűzésében. A párt azt akarja, hogy a szakszervezetek következetesen teljesítsék legsaiátabb feladatukat, hogy törődjenek a dolgozók érdekeivel és védelmezzék azokat. A Központi Bizottság legutóbbi ülésén folytatta a pártmunka alapvető kérdéseinek megtárgyalását, amit az áprilisi plenáris ülésen megkezdtek. Egyúttal értékelte az alacsonyabb fokú ' pártszervek és az alapszervezetek eddigi tárgyalásainak első tapasztalatait. Már csaknem az összes pártszervezetek foglalkoztak a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának eredményeiből eredő, saját munkájukra vonatkozó tapasztalatokkal. A CSKP Központi Bizottsága hangsúlyozta e tanulságok nyílt megtárgyalásának hatalmas jelentőségét. A pártgyűlések lefolyása világosan bebizonyítja, hogy pártunk helyesen értelmezte az SZKP XX. kongresszusának nagy fontosságát és eltökélt szándéka tanulságokat meríteni belőle. Alapvetően emelkedett a pártszervek és a kommunisták politikai aktivitása. Merészen és személyekre való tekintet nélkül megindult a bírálat a párt és gazdasági szervekben és a közéletben. Olyan kritika, mely egyúttal megmutatja, hogyan kell megszüntetni ezeket a hiányosságokat. A Központi Bizottság nagy figyelemmel kíséri a kommunisták és az összes dolgozók biráíatát, gondosan felülvizsgálja őket és levonja belőlük a kellő tanúiságokat és következtetéseket. E bírálatok hangja tanúbizonyságot ad arról, mit jelent számukra a párt; e hang a párt iránt érzett szeretetük és felelősségük kifejezője. Megmutatja, hogy a kommunisták milyen aktívan és komolyan tárgyalnak az egész párt ügyéről, az országos problémákról. mennyire fontos számukra, hogy a párt megszüntessen mindent, ami utunkat gátolja, hogy mind sikeresebben haladjunk következetesen a lenini úton. Éppen ezért visszautasítanak mindent, ami megsérthetné a párt egységét és harcképességét, nem tűri a párt elleni rágalmak terjesztését. A Központi Bizottság határozatainak igen nagy a jelentősége pártunk további munkájára. Fontos lépéseket jelentenek a CSKP KB márciusi ülése határozatainak megvalósításához. A további komoly problémákkal a párt országos konferenciája fog foglalkozni, melynek programjába a Központi Bizottság első pontként jelölte „A párt jelenlegi helyzete és feladatai megtárgyalását." A Központi Bizottság márciusi plénuma eredményeinek megtárgyalása és a CSKP KB áprilisi ülése egyértelműleg megerősítették, hogy pártunknak a X. kongresszus által adott irányelvei helyesek. Megerősítették, hogy pártunk szilárd és egységes. A kommunista párt világos irányt kapott további munkája számára. Következetesen, szakaszról szakaszra és eltökélten fog eljárni életünk és munkánk összes helytelen jelenségeinek megszüntetésében. Sok probléma igen mélyreható és bonyolult megoldásuk jó előkészítést és kollektív megítélést követel, hogy elkerüljük az újabb hibákat. A helyreigazítást csupán az élet teljes menetében valósíthatjuk meg. Tovább haladunk a megkezdett úton, az öszszes hiányosságokkal szembeni könyörtelenség szellemében, hogy megoldjunk minden égető kérdést. A siker zálogát a Központi Bizottság és a párt a kommunisták magasfokú politikai aktivitásában és érettségében, s abban a tudatukban látja, hogy mindnyájunktól függ, mily gyorsan és sikeresen haladunk előre. Bizottságának az elmúlt napokban tartott értekezletéből erednek. František Zupkának, a Központi Szakszervezeti Tanács elnökének beszámolója után vita kezdődött. H 1 R E K —-i Az ÜJ SZÖ hétfőn, április 30-án a szokásos vasárnapi terjedelemben, kedden, május 1-én bővített ünnepi számmal, szerdán, május 2-án pedig rendes hétköznapi terjedelemben jelenik meg. Aláírták Prágában a Csehszlovák Köztársaság és - a Német Demokratikus Köztársasáq kormánya közötti egyezményt az államhatárok mentén futó vasútvonalakon való szállításról. Az Iskolaügyi Minisztérium az 1956-57. iskolaévre 1956. június 15-ig hosszabbítja meg a jelentkezés határidejét azok részére, akik a tizenegyéves középiskolákban és pedagógiai iskolákban rendkívüli tanulásra jelentkeznek. A Bratislavai Központi Nemzeti Bizottság kiállítási termeiben megrendezett Vietnam című kiállítást megnyitása óta 21 ezer látogató tekintette meg. Április 25-én Jozef Púčik mérnök veqyiipari miniszer fogadta a finn ipar vezető dolgozóiból álló küldöttséget. A küldöttség tagjai megtekintik egyes jelentős ipari vállalatainkat. A bratislavai Komenský Egyetem aulájában szerdán délután megkezdődött a központi nemzeti bizottság kétnapos munkaülése, amelyen megtárgyalják a helyi gazdálkodás vállalatai részéről a dolgozóknak nyújtott szolgálatok minőségének megjavítását és a központi nemzeti bizottság 1956. évi költségvetésének kérdéseit. Május 5-én tartják meg Bratislavában a szovjet sajtó olvasóinak és terjesztőinek második szlovákiai értekezletét. Bratislavában Pierre Curie halálának 50. évfordulója alkalmából szombaton, április 28-án a Békevédők Szlovákiai Bizottsáqa és a Szlovák Tudományos Akadémia este 19 óra 30 perckor a Zeneművészeti Főiskola nagytermében ünnepi estet rendeznek. A VASÜTI KÖZLEKEDÉS ÁPRILIS 28-TÔL 30-IG Április 28-án a vonat járatok ugyanazok. mint normális munkanapon. Április 29-én azok a vonatok járnak, melvek a menetrend szerint szombaton közlekednek. Április 30-án úgy közlekednek a vonatok, mint a munkaszünet napjain, néhány vonat kivételével. amelyek vasárnap közlekednek. Máius elsején azok a vonatok közlekednek, at elvek a menetrend szerint vasárnap vannak forgalomban. A várható fokozottabb forqalomra való tekintettel április 29-én csupán a munkaidő befejezése után. vagvis a délutáni órákban indítanak rendkívüli vonatokat. * «