Új Szó, 1956. április (9. évfolyam, 92-120.szám)

1956-04-26 / 116. szám, csütörtök

A Tátra—

Sliač—Prága új légívonalon A Csehszlovák Légiforgalmi Vállalat abban az igijekezetében, hogy meggyorsítsa és hozzáférhetőbbé tegye a közlekedést fővárosunk, KözépSzlovákia és a Magas-Tátra között, ez év április 16-án új légijáratokat indított a Magas-Tátra—

Sliač—Prága és a Prešov—Bratislava—Prága vonalon. Nagymértékben leszállította a repülőjegyek árát is. Egy út vonaton Közép-Szlovákiából Prágába 355,20 korona. A repülőgépen való utazás 11 koronával drágább ugyan, de az utas megtakarít ja a drága időt. Bratislavából Prágába vonaton, hálókocsiban 157 koronába kerül az út, míg repülőgépen 132 koronába, s amellett az utazás alig tart tovább egy óránál. BIZTONSÁGOS ÉS KÉNYELMES UTAZÁS A repülőgépen való utazás bizton sáqával a körzeti diszpécserszolgála

t törődik. Ez a szolgálat bonyolult és érdekes apparátus, amely figyelemmel kíséri a repülőgépet a starttól egészen a leszállásig. Mihalovič diszpécser, aki a bratislavai repülőtéren dolgozik, ezzel kapcsolatban kijelentette: — Minden percben tudjuk, hol jár a repülőgép. Rádión és távíróval tartjuk fenn az összeköttetést. A repülés irányának minden eltérését feljegyezzük. Az egész diszpécserapparátus a biztonságos utazást szolgálja. AZ ÜJ VONALON A kényelmes személyszállító repülőgép startol. Tátrából Sliačra mindössze 30 percig tart az út. Gyönyörű fekvésű falvak és az Alacsony-Tátra bűvös szépségű csúcsai fölött repülünk. A Certovicát még hóréteg borítja. Távolabb, a hóval fedett lejtön még a síelők élvezik a tél örömeit. Alig gyönyörködhet- i tünk Szlovákia természeti szépségeiben és a lenyugvó nap aranysugaraiban, máris feltűnik a repülőtér és leszállunk. A REPÜLŐGÉPET PÉLDÁS PILÓTÁK VEZETIK A kellemes és biztonságos repülésről a gép legénysége gondoskodik: Bohumil Herejk, a gép parancsnoka, Stanislav Žižka pilóta, Jaroslav termák fedélzeti mechanikus és František Lanci távírász. Valamennyien tapasztalt repülök. Bohumil Herejk 1919 óta pilóta és azok közé a pélStanislav Žižka példás pilóta, aki az elsó Tátrából Prágába repülő gépet vezette. dás repülök közé tartozik, akiket „milliomosoknak" hívnak. Bohumil Herejk mostanáig több mint két és félmillió kilométernyi utat repült be. Ügyszólván az egész világot beutazta. De az OK-WDW-24-es gép egész legénysége légiforgalmi vállalatunk példás dolgozóiból áll. A táj gyorsan halad gépünk alatt, átrepülünk a cseh-morva fennsíkon és idejében érkezünk Prágába. A LÉGIKÖZLEKEDÉS IRÁNT EGYRE NAGYOBB AZ ÉRDEKLŐDÉS A Csehszlovák Légiforgalmi Vállalat dolgozójával, Karol Roubičekkel beszélgetünk Prágában. Megtudjuk tőle, hogy hazánk rendelkezik a legsűrűbb légivonalakkal egész Európában. Légiközlekedésünk nagy fejlettségét bizonyítja ez. A múlt év folyamán több mint 170 ezer személy utazott repülőgépen. A tarifák leszállítása után lényegesen fokozódott az érdeklődés a légiforgalom iránt. Ezért tovább bővit-jük légiközlekedésünk hálózatát és az év végén új csehszlovák gyártmányú IL-li típusú személyszállít ógépeket helyezünk üzembe, amelyek sebessége eléri a 300 km-t óránként. Roubiőek elvtárs megjegyzi, lehetséges, hogy nemsokára rövidebb belföldi vonalainkon személyszállító helikopterek bonyolítják majd le a forgalmat. Ilia Marko A vágbesztercei gépészek válasza a prágai kerület felhívására A közelgő Május 1. és a CSKP országos konferenciájának tiszteletére a vágbesztercei Klement Gottwald Üzem gépészei és kohászai elhatározták, hogy eredeti összüzemi kötelezettségvállalásukat kibővítik. A versenybe az üzem dolgozóinak 86,7 százaléka kapcsolódott be, akik 490 kollektív és 377 egyéni szocialista kötelezettségvállalást tettek. A vágbesztercei gépészek elhatározták, hogy megszilárdított összüzemi kötelezettségvállalásukkal 106 százalékra teljesítik a termeiés félévi tervét, annak brutto értékében, ami 4 százalékkal több, mint ahogyan az ötéves terv kezdetén tervezték. Ugyanebben az időszakban 11 millió korona készárut gyártanak az üzemben terven felül. Az egyes árufajták közül 1500 darab tejeskannát, 1500 hengeres csapágyat és 250 „Pionier" típusú népi motorkerékpárt gyártanak. Teljesítették a szénfejtés áprilisi tervét A sokolovi bányakörzet Február 25 bányájában április 23-án a szénkörzetben elsőknek teljesítették az áprilisi szénfejtési terv feladatait. Az ólért eredmény legnagyobb mértékben a május elseje előtti munkaversenynek és a CSKP országos konferenciája tiszteletére indult mozgalomnak köszönhető. A bánya bányászai május l-ig terven felül 13 800 tonna szenet fejtenek. A novákyi vegyiüzem dolgozói a Munka Ünnepére A novákyi W. Pieck Vegyiipari Üzem dolgozói már a második ötéves terv első évének megkezdése alkalmából fokozták harcukat az összes termelési feladatok sikeres teljesítése érdekében. Ennek köszönhető, hogy az első negyedévi felemelt tervet határidő előtt teljesítették és március végéig csaknem 1,5 millió korona értékű árut termeltek terven felül. A második negyedévbe új kötelezettségvállalással léptek, mellyel üdvözlik Május 1-ét, a dolgozók ünnepét és Csehszlovákia Kommunista Pártjának országos konferenciáját. Kötelezték magukat, hogy a termelés tervét ebben a negyedévben 1,8 százalékkal túlhaladják, ami 581 ezer korona értékű áru gyártását jelenti terven felül. Az első negyedévhez viszonyítva a termelés terjedelme a tervezett 6,4 százalék helyett 8 4 százalékkal emelkedik. Ezenkívül 162 ezer koronával teszik gazdaságosabbá termelésüket és nyolcfajta nyersanyagnál az idönormák csökkentésével további 102 ezer koronát takarítanak meg. Több és olcsóbb hűtőszekrényt! Az érsekújvári Elektrosvit dolgozói az első negyedév elején értékes munkafelajánlást tettek. Vállalták, hogy tervüket összértékben 101,5 százalékra, az árutermelés tervét pedig 101 százalékra teljesítik. Erre a felajánlásra annál is inkább szükség volt, mert az üzem dolgozói a múlt évet adóssággal zárták, nem szállították le a tervezett hűtőszekrények egy részét. Összüzemi vállalásukat 462 egyéni, 17 műhely-, 10 szakasz- és 5 üzemrész-adta vállalással támasztották alá. A kitűzött feladatok teljesítésében különösen a hűtőszekrényekkel dolgozó üzemrészleg tűnt ki. Az üzem ennek köszönheti, hogy a tervet 113,2 százalékra teljesítették. A munkatermelékenység tervének teljesítése is felfelé ível. Ezt 105,9 százalékra teljesítették. Az üzem dolgozói vállalásukban azt is fogadták, hogy önköltségen 693193 koronát takarítanak meg. A 105 megtakarítási személyi számlán idáig 44 885 koronát takarítottak meg. A vállalások teljesítésével és túlteljesítésével üdvözlik a vállalat dolgozói a nemzetközi szolidaritás nagy napját, Május elsejét. Major Ferenc, Érsekújvár. Motorkerékpárjaink szebb kiviteléért A strakonicei motorkerékpár-üzem új vörösréz-fürdő eljárást alkalmaz a JAWA ČZ 175 ccm-es motorkerék-. párok gyors fémbevonására. Ez az eljárás a védőburkot négyszerte gyorsabban választja ki, mint a galvanikus fémbevonási eljárás. Tükörsima, fénylő védőburkot tudnak így előállítani, amiáltal a fáradságos kézi fényezés feleslegessé válik. Ennél az eljárásnál csökken az anyagszükséglet, a gépberendezés kihasználása ellenben növekszik. Az elektrolitikus gyors fémbevonási módszer 800 ezer korona évi megtakarítást jelent. A Szovjetunió Kommunista Párt^^ jának XX. kongresszusa 1956. február 24-én elfogadott határozatában a Szovjetunió fő gazdasági feladatát így határozza meg: „Békés gazdasági verseny révén, a szocialista gazdasági rendszer fölényére támaszkodva, történelmileg rövid idő alatt utol kell érni és túl kell szárnyalni a legfejlettebb kapitalista országokat az egy főre jutó termelés tekintetében". Miután a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa ilyen nagy jelentőséget tulajdonít „az egy főre jutó termelés"-nek, az alábbiakban közelebbről megvilágítjuk ezt a fontos gazdasági fogalmat. A XX. kongresszus azon megállapításából kell kiindulnunk, hogy a háború utáni fejlődés eredményeképpen „ma már nem egyetlen szocialista ország, a Szovjetunió versenyez a kapitalista világgal, hanem két világrendszer, a szocialista és kapitalista világrendszer békés gazdasági versenye folyik." A szocialista gazdasági világrendszerhez tartozik ma már a két legsűrűbben lakott földrész. Európa és Ázsia lakosságának csaknem fele,, az egész föld lakosságának több mint egy harmada. Énnek a békés versenynek a tárgya a népgazdaság fejlődése a két rendszerben: melyik rendszer tudja ayorsabban, eredményesebben növelni iparát, mezőgazdaságát, melyik rendszer tudja jobban fokozni lakossága döntő részének az életszínvonalát. Versenyről természetesen csak akkor lehet beszélni, ha megvan a mérhető összehasonlítási alap. Ezek a mindkét rendszerben mérhető, számszerűleg meghatározható legfőbb mutatók: a termelés növekedésének üteme, a termelés elért abszolút színvonala, s az egy főre jutó termelés. Az SZKP Központi Bizottsága a párt XX. kongresszusának adott jelentésében, amikor a két gazdasági világrendszer fejlődését összehasonlítja az elmúlt időszakban, az ipari termelés növekedése ütemének vizsgálatából indul ki. A XX. kongreszszus jelentése a Szovjetunió és a tőkés országok ipari termelésének OJ SZÓ Mit értünk „egy főre jutó termelés" alatt? 1956. április 26. fejlődését a következőkben adja meg: 1929 1937 1955 Szovjetunió 100 429 2049 Tőkés országok 100 104 193 Az összehasonlítás alapjául azért vették az 1929. esztendőt, mert ez volt a Szovjetunió első ötéves tervének első éve. Ugyanakkor 1929ben ért véget a kapitalista gazdaság átmeneti stabilizációja és kezdetét vette annak példátlan mélységű válsága. így az egész világ gazdasági életében határkő az 1929-es esztendő. A fenti statisztika teljesen világos és érthető nyelven beszél: míg a tőkés országok az 1929 —1955 között eltelt negyed évszázad alatt iparukat mindössze megkétszerezni tudták, addig a Szovjetunió több mint húszszorosára emelte, vagyis a szocialista államban az ipar fejlődésének üteme tízszer gyorsabb volt, mint a kapitalista világban. A tényeknek ezt, a kapitalista körök előtt is egyre világosabb beszédét hovatovább a tőkés világban is meg kellett érteni. Ezért a kapitalista propaganda — amennyire csak teheti — a Szovjetunióval kapcsolatban elhallgatja az ipari fejlődés ütemét szemléltető statisztikákat és jóformán kizárólag az ipari termelés elért színvonalának, az egyes termelési ágakban elért termelésnek abszolút számokban való bemutatására és összehasonlítására törekszik. Elsősorban az vezeti a kapitalistákat erre a módszerre, hogy az ipari termelésben a fejlett tőkés országok a Szovjetunióval — annak 1913-ig, illetve 1929-ig elért ipari színvonalával szemben 50—100 éves, sőt még annál is nagyobb előnnyel rendelkeztek. Angliában például már 1850-ben évente 50 millió tonna szenet bányásztak, míg a háromszor akkora lakosságú cári Oroszországban ötven évvel később, vagyis a század elején is csak 13 millió tonnát fejtettek. De még ez a csekély termelés is az 1919—1920-as háborús években 7 millió tonnára csökkent. Ugyanakkor az első világháború í éveiben a széntermelés az Egyesült j Államokban kb. 600 millió tonnát, : Angliában közel 300 millió tonnát ért [el. | A Szovjetunió a szocialista iparod sításnak kapitalista körülmények között elképzelhetetlen ütemével ezt az évszázados lemaradást egy emberöltő alatt lényegében behozta s a kulcsiparágakban, mint amilyen a szénbányászat, az acél-, kőolaj- és elektromos áramtermelés — már csak az Egyesült Államok előzik meg. Amíg az USA-nak ez az előnye tart, addig természetesen a tőkés rendszer hívei és népszerűsítői a termeiéi jelenlegi színvonalának számszerű és grafikus szemléltetésével igyekeznek megnyugtatni magukat és meggyőzni a kapitalista világ közvéleményét a tőkés rendszer fölényéről. De hogy előttük sem ismeretlenek az ipari fejlődés ütemének adatai a Szovjetunióban, bizonyítja a Lloyd's Bank nevű angol pénzintézet április havi gazdasági jelentése. Az áttekintés Írója óva inti a nyugati köröket a Szovjetunió gazdaságának lebecsülésétől s a hatodik ötéves terv adataival foglalkozva összehasonlítja a Szovjetunió és Amerika ipari fejlődésének ütemét. Arra a megállapításra jut, hogy „ha ma még a Szovjetunió erősen el is marad az Egyesült Államok mögött, 1963-ig — tehát alig nyolc esztendő alatt — elérheti annak ipari termelése jelenlegi színvonalát". Igaz, hogy 1956 és 1963 között az USA ipari termelés is növekedhet, de ez. korántsem oly biztos, mint a Szovjetunióban, mert a kapitalista gazdasápban elkerülhetetlenek az ;par pangásának, sőt hanyatlásénak időszakai, amit a tőkés ipar legutóbbi száz évének története annyi, minden kétséoen kívül álló példával bizonyít, ^^égeredményben azonban sem az ipar fejlődésének üteme, sem pedig annak elért, számokban j kifejezett színvonala nem jellemzik ! megfelelően az egyes országok gazdaságát, jobban mondva azok gazdagságát, népének életszínvonalát. Ezt csak az egy főre jutó termelés mutatószámai adják meg helyesen. Ilymódon érthető, hogy a Szovjetunió hatodik ötéves terve az ország gazdasági fó feladatát az egy főre jutó termelés mértékében határoz• za meg. Hogy megértsük az egy főre szá-"* I mított termelés fogalmát, egy példából indulunk ki. Gyarmati, illetve félgyarmati sorukból való alig tíz évvel ezelőtti felszabadulásuk előtt India és Kína körülbelül anpyi acélt termeltek, mint Európában mondjuk Luxemburg. Bár a gazdasági statisztikák egyenlő mennyiségű acél termelést mutattak ki ebben a három államban, mégis már első pillantásra nyilvánvaló, hogy óriási különbség van a három állam gazdasági fejlettsége között. Mert amíg India lakossága a felszabadulás idején körülbelül 450 millió volt, sőt Kínáé ugyanakkor 600 millió felé közeledett, addig Luxemburgé alig haladja mag a negyedmilliót. Ezért, ha egy ország gazdasági fejlettségéről helyes képet akarunk kapni, nem elég, ha egyedül a termelés elért színvonalát vesszük tekintetbe. A termelés mennyiségét arányba kell állítani az illető állam lakosságának számával. így kapjuk meg az „egy főre jutó termelést." Az előbbi példa alapján kitűnik, hogy Luxemburgban egy évtizeddel ezelőtt egy főre számítva (az egész lakosság egy fejére) kb. ezernyolcszázszor több acél jutott, mint Indiában s kb. kétezernégyszázszor több, mint Kínában. I | azánkat, Csehszlovákiát, már " huzamosabb idő óta a világ gazdaságilag legfejlettebb országai közé számítják, s méltán. Ipari nagyhatalom vagyunk s ezt a büszke címet nem ipari termelésünk abszolút számokban kifejezett nagysága, hanem elsősorban éppen az egy főre jutó termelés színvonala alapján értük el. Lakosságunk számához képest igen nagy a vas- és acéltermelésünk, különösen jelentős gépiparunk kapacitása, de előkelő helyet biztosít számunkra az egy főre jutó szénfejtés és elektromos áramtermelésünk is. Az egy főre jutó termelés mutatói egyben azt is jellemzik, mennyivel kedvezőbb helyzetből, mennyivel fejlettebb gazdasági alapról indulhattunk el mi a szocializmus építésében, mint a Szovjetunió. Például az egy főre jutó acéltermelés a Szovjetunióban 1929-ben 30 kg-ot, nálunk 140 kg-ot, 1955-ben a Szovjetunióban 205 kg-ot, vagyis hat és félszer anynyit, míg nálunk — bár csak két és félszeresére emelkedett — mégis már 350 kg-ot ért el. Hasonlók az arányok a szén és az elektromosáram termelése terén is, míg a szintén igen fontos kőolaj termelésében Csehszlovákia — lelőhelyek elégtelensége miatt — erősen visszamarad. A jövőbeli egy főre jutó termelés kiszámításában természetesen nagy szerepet játszik a lakosság számának várható természetes gyarapodása, amely az egyes államokban különböző: a kapitalista Franciaországban nagyon alacsony, alig néhány ezrelék, míg a népi Kínában eléri az évi két százalékot. N

em szabad összetéveszteni az egy főre jutó termelés fogalmát a munkatermelékenység fogalmával. A munka termelékenységét tudvalevően a munkás által egy bizonyos időegység (egy óra, egy műszak) alatt előállított termék menynyisége határozza meg szemben az egy főre jutó termeléssel, amely mutatót egy bizonyos hosszabb időszakban — rendszerint egy év alatt — egy bizonyos termékből előállított egész termékmennyiségnek az egész lakosság egy fejére jutó hányada jelenti. A munkatermelékenység emelkedése természetesen döntő módon befolyásolja az egy főre jutó termelés alakulását is. Végül néhány szót kell szólanunk arról az időről is, ami alatt a Szovjetunió fő gazdasági feladatát: a legfejlettebb kapitalista országoknak az egy főre jutó termelés terén való túlszárnyalását meg akarja valósítani. Az SZKP XX. kongresszusának határozata e tekintetben „történelmileg rövid időről" beszél. Az angol „Llyod 's Bank" jelentése a legfejlettebb kapitalista államnak, az USA termelésének beérését nyolc év alatt tartja lehetségesnek. Ez a „prognózis" azonban nem számol egyrészt az Egyesült Államok iparának esetleges további fejlődésével, sem pedig azzal, hogy a Szovjetunió lakossága már most is több, mint egynegyeddel nagyobb s a lakosság természetes szaporodása is gyorsubb mint az Egyesült Államoké. Ezért a „történelmileg rövid idő alctt", amely alatt a Szovjetunió fő gazdasági feladatát teljesíteni tudja, az egyes kulcsiparágak szerint valószínűleg három-öt ötéves tervet, 15—25 esztendőt igényel. Nem kétséges, hogy ezzel a fejlődéssel hazánk, Csehszlovákia lényegesen kedvezőbb gazdasági kiindulási alapja révén, szintén lépést fog tudni tartani. Sz. L.