Új Szó, 1956. április (9. évfolyam, 92-120.szám)

1956-04-26 / 116. szám, csütörtök

cé kamtadik <flá" E hónapban mutatta be a komáromi Magyar Területi Színház Tersánszky Józsi Jenő „A harmadik fiú" című négyfelvonásos népi mesejátékát. Ifjúsági előadásnak szánták, de a siker megmozgatta a fslnőtteket is, és most gyermekek, ifjak és felnőttek egyforma érdeklődéssel várják a függöny széthúzását, egyformán élvezik a szórakoztató elemekben és tanulságokban gazdag darabot. A játék a mese vonalán mozog; a darab tele van magyar népmesei elemekkel, vonásokkal, de tartalma, mondanivalója nagyon reális. Egy szegény székely család házában kezdődik a történet. Az apa nélkül maradt három fiú könnyíteni akar édesanyja gondján, s kersset után indul. I ihqiarozásuk megvalósítását a család legöregebb • tagja, Nyanyóka vé'cményétől teškik függővé. Ö helyesnek találja,, csupán arra inti őket, hogy a Ragyás Kalmár házát meszsZr" elkerüljék. Elindul Andris, a legidősebb fiú, da bizony a kalmár hazába vetődik. Az emberiességet hangoztató embertelen kalmár és a színleg mézesmázos felesége kap a jó munkaerőn s szegődteti. Feltétel: aki előbb haragszik meg a másikra, rabja bgyen annak. Természetesen, a kalmár a maga embertelensé ével gondoskodik arról, hogy Andris megharagudjék és rabj':vá tehesse. Ugyanígy jár Gyurka, a második fiú is. Ö is lekerül a kalmár pincéjébe, ahol már számos rab készíti az értékes rézedényeket a durva pribékek korbácsütéseitől ösztökélve. A kalmár udvarába kerül Jankó, a növésben kissé elmaradt harmadik fiú fs. Ö . — bátyjaival ellentétben — hallgat a kis cselédlány intésére, szövetkezik vele. Vaskos tréfát űznek a kalmárral és feleségével, s amikor azok haragra gerjednek, a közben kicsempészett bátyjaival lefogatja őket. Látva a kiszabadultak erejét, még a megvesztegethető Hegyi Bíró is kénytelen a rabok igazságát s a kalmár szerződésszegését elismerni. Ragyás Kalmár saját kelepcéjébe esik. Riszdorfér László, a darab rendezője ezúttal is jó munkát végzett. Az első felvonás reális körülmények között indul, csupán egy-két motívum sejteti a nézővel, hogy meséről van szó. A második felvonástól kezdve a játék áttér a mese vonalára, de gondosan ügyelnek arra, hogy a meseszerüség ne menjen a reális eszmei tartalom rovására. Megkönnyítette a rendező munkáját és dicséretére válik a színháznak is, hogy a legjobb színészeket állították be ebbe a darabba. Nem becsülték le az ifjúsági mű jelentőségét, hanem a legjobbat akarták nyújtani a gyermekekilek is. Törekvésüket siker koronázta, mert nemcsak a gyermekeknek, hanem a felnőtteknek is szép játékot nyújtottak. A szereplők egytől egyig megállták helyüket. Elismerésre méltó alakítást nyújtott Bottka Zsuzsa Nyanyóka szerepében. Király D. és Lelkes M. Ragyás Kalmár és felesége szerepében meggyőzően . játszották a múlt kétszínű, zsugori gazdagjait, akik kitűnően értettek a hatóság lekenyerezéséhez, s a szegények kelepcébe ejtéséhez és kizsákmányolásához. Kedves és megnyerő volt a szolgáló szerepében Ferenczy Anna. Jól fogta fel és alakította szerepét Fekete Gyula és Siposs Jenő is. Külön kell szólnunk Udvardi Anna Jankó-alakításáról. Rokonszenves, ügyes, furfangos alakot vitt a színpadra, úgy, ahogy szerepe megkívánja, de hangja és arca nőiességét még a jól elsajátított fiús mozdulatokkal sem sikerült teljes mértékben ellensúlyozni. Kovács József Hegyi Bíró alakítása színes és meggyőző volt. Eddigi alakításai közül a legjobb. Ugyancsak jó volt Cséfalvay Kató a Szénégetöné. Hatvani László Andris, Tóth László Gyurka és Wieder Antal a Vevő szerepében. Az előadás hatását, a játék sikerét sokban elősegítették Rózsás János ügyes díszlet- és Szedilek Ilona kosztűm-tervei. Mind a szegényes székelyszoba és a Ragyás Kalmár udvara, mind pedig a kosztüm-terv elismerésre méltó munka volt. J. I. A habán kerámia története A bratislavai Városi Múzeum által rendezett kiállításon alkalmunk volt megismerkedni a morvaországi és szlovákiai habán kerámia múltjával, mely oly lényegesen befolyásolta mindkét nép művészeti megnyilvánulását. Mind Nyugat-Szlovákia, mind Morvaország népi kerámiai alkotásai tulajdonképpen a habán fajünsz forma és díszítési rendszerén alapozódnak. Mielőtt a kiállítás anyagával foglalkoznánk, érdemes megemlékezni a habánok életéről, társadalmi rendszerükről, mely még a hnai kor szempontjából is figyelemreméltó. A habánok — tulajdonképpen anabaptista vallási szekta — története Svájcban kezdődik 1524-ben. Nem ismertek el semmiféle világi vagy egyházi elöljáróságot, és tagadták a magánvagyon létjogosultságát, gazdasági életüket radikális vagyonközösség alapján rendezték be. A parasztháborúk idején a lázadók mellé állottak, és ezért a forradalom elfojtása után kénytelenek voltak elhagyni az országot. 1526-tól kezdve Dél-Morvaországban telepedtek le, ahol a protestáns nemesség pártfogása alatt viszonylagos szabadságot élveztek. Igen ügyes iparosok, elsősorban agyagtnüvesek voltak, mely körülmény morvaországi tartózkodásuk meglehetősen előnyös anyagi feltété eit biztosította. A szerencsétlen kimenetelű fehérhegyi csata után (1620), amikor a Habsburgok hozzáláttak a cseh és morvaországi ' protestantizmus likvidálásához, a habánok is kénytelenek voltak elhagyni morvaországi településeiket és átköltöztek Szlovákiába. A XVII. század közepétől jelentkezik gazdasági rendszerük fokozatos bomlása, amely a közös vagyon felosztásához vezet. Ezzel azonban társadalmuk alapjában rendült meg, s nemsokára elvesztették önálló nemzeti jellegüket is. A kiállított tárgyak közül a legrégibbek a XVI. század végéről származnak. Bármely egymástól távollevő műhelyben készültek is, megtalálni rajtuk a bizonyos közös vonásokat. A habán fajánsz-tárgyak formái már kezdettől rendeltetésük szerint tipizálódnak. Jellemző vonásuk a kiegyensúlyozottság, a maszszív kiképzés, melynek oka főleg az, hogy elsősorban szükségleti cikknek voltak szánva. Ügyszólván minden habán munka festéssel van díszítve. Ezen a téren szintén találni speciális közös vonásokat. A habán kerámia kizárólag tiszta, töretlen színeket használ, és jellemző rá a négy színből összeállított harmónia, melyben a piros, a türkizzöld, a sárga és a mangánlila szerepel. A díszítés motívumait — különösen a kezdeti időkben — a szekta előírásai szabták meg. Ezek tiltották ugyanis az élőlények ábrázolását, minek következtében a XVII. század végéig kizárólag virág- és levélmotívumok kombinációival és mértani formák használatával találkozunk. A XVII. század közepétől kezdve az egész európai fajansz-termelésre nagy hatást gyakorol az importált kínai porcelán, mellyel a habánok egy Hollandiában járt küldöttségük érdemeként ismerkednek meg. Ez a hatás a díszítő motívumok gazdagodásaként és a kék-l'ehér színezési módban nyilváru' meg. Ekkor jelentkeznek a habán kerámiában a fantasztikus állati és virágalakok, mesejelenetek, melyeken érezni ugyan a kíftai formahatást, de befolyásolja őket a hazai népművészet is. A hazai motívumok alkalmazása a XVIII. századtól mind gyakoribbá válik, amely annak a körülménynek a következménye, hogy a fajánsz használata egyre szélesebb körben terjed el. A legkedveltebb díszítőelemek a virágmotívumok vagy pedig a szántóvetők, lovasok stilizált alakjai. A habán fajánsz fejlődése során oly gazdag formakincs gyűlt össze, hogy az még a mai iparművészet számára is kimeríthetetlen forrást jelent. Jankovich Imre P. J. CSAADAJEV Halálának századik évfordulójára Száz évvel ezelőtt, 1856. április 26-án halt meg a Filozófiai levél írója, Puskin jóbarátja, P. J. Csaadajev 1794-ben született, fiatal korában gárdatiszt volt. Tevékenyen részt vett Oroszország kulturális életében és mozgalmában. Noha fiatal éveiben rokonszenvezett a gyekabristákkal, sőt egy ideig tagja is volt szervezetüknek, nem lett forradalmárrá. ^ 1836 szeptemberében jelent meg a moszkvai Tyeleszkop című irodalmi lapban a Filozófiai levél című műve, mely nagy riadalmat okozott a cári Oroszország politikai és kulturális életében. A cenzort, aki jóváhagyta a mű kinyomását, megfosztották állásától, a lapot betiltották, főszerkesztőjét, N. J. Nagyezsgyint szélnek eresztették, a Filozófiai levél íróját pedig elmebetegnek nyilvánították és orvosi felügyelet alá helyezték. Csaadajev művében élesen bírálta az akkori társadalmi rendszer szolgai viszonyait, a dolgozó rétegek megalázó sorsát, jogfosztottságát, s egyúttal hevesen bírálta az úgynevezett művelt rétegek erkölcsi életét és viszonyait, állítván, hogy nincsenek maradandó erkölcsi alapelveik, hagyományaik és hogy „a kulturális elmaradottság — a múlt kihatása — elhomályosítja az orosz állam történelmi fejlődésébe vetett hitet." A mű megjelenése, éles, bíráló hangja nagy port vert fel. Gerzen úgy nyilatkozik róla, „lövés dördült el a sötét éjszakában." Csaadajev politikai nézeteire nagy hatással voltak Puskin és Gribojedov, kikkel baráti viszonyt tartott fenn. Ennek ellenére sem tudott elszánt forradalmárrá fejlődni; december 14ét (a gyekabrista felkelés napját) „határtalanul nagy balfogásnak" tekintette. Nagyon szerette hazáját és kívánta népe felvirágoztatását. „Szeretem hazámat, kívánom dicsőségét, értékelni tudom népem kiváló tulajdonságait. Szeretem hazámat, s szere-*' tétét Nagy Pétertől tanultam" —< e szavakkal fejezte ki viszonyát hazájához és népéhez. 1825-tól 1826-ig külföldön élt, ahol vallási mániának esett áldozatul. Misztikus elképzelésekkel telve tért haza, s magába zárkózva élt egészen 1856. április 26-án bekövetkezett haláláig. Lőrincz László Egy év munkája A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének kassai csoportja a napokban számvetést végzett egy év munkájáról. A csoport népművelési munkája nem volt könnyű. A számvetés mérlege azt mutatja, hogy a múlt évben szép eredmények születtek. Regisztrálni kell a gyarapodást, a népmüvelés ügyének kibontakozását, terebélyesedését. A kultúra demokratizálásának útján a Csemadok kassai csoportja fokozta tevékenységét. Az irodalmi estek, színielőadások, szórakoztató műTETŐT KAP A TÉLI STADION A prágai Téli Stadiont a vidéki sportdrukkerek épp olyan • jól ismerik, mint a főváros közönsége. Egyegy nemzetközi jégkorong-tornára, műkorcsolyázó-bemutatóra ezrével utaznak fel az emberek és csak az idei szezonban több mint négyszázezerre rúgott a látogatók száma. Június elején ismét nagyszabású sporteseménynek lesz színhelye a Téli Stadion. Itt küzdenek majd tizenhét ország legjobb női kosárlabdázói az Európa-bajnok címért. Hogy az időjárás szeszélye ne befolyásolj'i a bajnokság lefolyását, két héttel ezelőtt hozzáfogtak a stadion taefedéséhez. A sportolók és a nézők egyaránt nagy örömmel fogadták ezt a hírt, mert bizony a múltban sok bosszúságot okozott a hirtelen támadt zivatar, vagy a mérkőzések kimenetelére zavarólag ható ^ szél. Tavaly például, amikor a spartakiád keretében rendezett nemzetközi tornászbajnokságot a zápor miatt néhányszor félbe kellett szakítani, sokan gondoltunk arra, hogy fővárosunkban igazán elkelne egy fedett stadion. Ez a kívánság most valóban rekordidő alatt valóra válik. Ha ellátogatunk a Téli Stadionba, szokatlan látvány tárul szemünk elé. Ahelyett, hogy építenének, bontanak. Teljesen szétszedik a lelátók tetejét, hogy a már meglévő vasoszlopokat „megtoldhassák". Erre azért van szükség, hogy a vasoszlopok elbírják majd a tetőt. A 42X72 négyzetméteres bádogtetőt csőkonstrukció tartja össze, és külön érdekessége, hogy kinyitható lesz. A 20X50 négyzetméteres felület 10 perc alatt kinyitható és becsukható, úgyhogy kedvező időjárás esetén ugyanúgy élvezhetik a sportolók a jó levegőt, mint eddig Nehezen tudom elképzelni, hogy a faállványokkal, szanaszét heverő vasdarabokkal, egyelőre tető helyett szürke esőfelhőkkel borított stadionból egy hónap múlva a fényképen látható korszerű Irta: Kis Éva sportcsarnok lesz. Jan Baran, az Ocelostavby nemzeti vállalat szerelőmestere azonban eloszlatja aggodalmam. — Igaz, hogy a határidő rendkívül rövid, de valamennyien, asztalosok, szerelők, a chomutovi gyár, ahonnan a csőkonstrukciót kapjuk, „összeesküdtünk", hogy még ha cigánygyerekek potyognak az égből, akkor is megleszünk időre. Ezt a hasonlatot Baran elvtárs losok pedig tekintet nélkül a munkaidőre, serényen dolgoznak, csakhogy pontosan készen legyenek. — Látja, elvtársnő, az önök kedvéért még ezt is tető alá hozzuk — mondotta tréfálkozva Jan Baran. A női kosárlabdázók már csukott, vagy ha tetszik, nyitott-csukott tető alatt fognak küzdeni. Eddig az egész országban csak egy fedett stadion volt, az ostravai. Ez azonban nem nyitható és sokkal nehezebb a tetőzete. Egy négyzetméterre 100 kg súly esik, míg a prágai stadionban csak 30 kg. A gömbölyű csőkonstrukció ugyanis sokkal köny§ • M • • - v

: • , Ä ' -S: & % - r mm nyilván azért alkalmazta, mert aznap éppen zuhogott az eső, és ez bizony erősen hátráltatta a munkálatokat. Márpedig a rövid időt figyelembe véve, valóban minden perc drága. A chomutoviak akiktől a szerelés gyorsasága függ, kötelezettséget vállaltak, hogy négy nappal a kitűzött határidő előtt szállítják le az első csőkonstrukciót. A szerelők, asztanyebb, mint a szögletes, és éppen úgy megfelel a rendeltetésének. Sporttársadalmunknak már régi álma volt a prágai Téli Stadion befedése. Ez a kívánság végre teljesül. A viszontlátásra tehát — még ha jég esik is — az izgalmas mérkőzéseket ígérő női kosárlabda Európa-bajnokságon. sorok — mindmegannyi eredmény ezen az úton. A városligeti szabadtéri operett-est, a tarka műsorral egybekötött társas kirándulások — mindez együtt tartja a dolgozók zömét, számot vet kívánságaival, kultúránk fejlődését eredményezi. A rendezvényeket a múlt évben mintegy harmincezer néző látogatta. A Csemadok kulturális brigádjai tizenkétszer látogatták meg a környék falvait, üzemekben léptek fel és műsoraikkal törekedtek előbbre vinni a dolgozók kulturális fejlődését. Aránylag nem nagy az aktív tagok létszáma, akiknek az eredmények köszönhetők. De ezek a tagok lelkesek, fegyelmezettek, pontosak a próbákon és többen közülük jó szervezési adottsággal rendelkeznek. Az évzáró közgyűlés értékelte tagjainak a kultúrnevelési munka területén végzett érdemeit s megjutalmazta munkájukat. Hiba volna azonban észre nem venni azt, amin még javítani kell. A művelődési lehetőség sokrétűbb megteremtésére gondolunk, a jobb szervezésre, a munka kiszélesítésére és körültekintőbb irányítására. A csoport könyvtára, amint azt az évzárón szóvá tették, nem teljesíti hivatását. Ez pedig komoly hiányosság, hiszen az olvasás az általános műveltség lényeges része, nevelő, .. aretterjesztő, emberi magatartást befolyásoló intézmény. Remélhető, hogy az olvasómozgalom keretében könyvismertető előadások, irodalmi ankétok és estek több helyet kapnak majd a csoport munkájában. További feladat az ismeretterjesztő munka fejlesztése, a műszaki és politikai előadások rendezése, dokumentumfilmek vetítése. Javításra vár továbbá a műsorpolitika kérdése. Az aránytalanságon, mely a könnyű műfaj túlsúlyában mutatkozik, változtatni kell. A szórakozás legyen kulturált szórakozás, legyen annak is nevelő hatása. Az ez idei munkaterven, amely irányt szab a csoport tevékenységének, sokat javít majd az eddigi kritika. A színvonalas kulturális nevelőmunka megvalósítását az az erő és lelkesedés biztosítja, amit az új vezetőség és a tagság érez az elvégzendő feladatok tudatában. Nem szabad szem elől téveszteni, hogy dolgozóink világnézeti, ízlésbeli és erkölcsi formálásában a dolgozók szórakoztatásának nagy jelentősége van. (m

gy) ÜJ SZÖ "7 1956. április 26. /