Új Szó, 1956. április (9. évfolyam, 92-120.szám)

1956-04-26 / 116. szám, csütörtök

Józef Cyrankiewicz elvtárs beszámolója a Lengyel Népköztársaság szejmjének 8. ülésszakán Varsó, április 24. (ČTK). — Józef Cyrankiewicz, a Lengyel Népköztár­saság szejmjének 8. ülésszakán mon­dott beszéde bevezetőjében megálla­pította, hogy a szejm mostani ülés­szaka olyan légkörben folyik, amelyet a lengyel politikai élet rendkívüli nagy felélénkülése jellemez. Kétségtelen — mondotta —, hogy politikai és gazdasági életünkben új korszakhoz, a demokratizálás korsza­kának küszöbéhez érkeztünk el. Nyo­matékosan hangsúlyoznunk kell, hogy ez a folyamat a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának XX. kongresszusától kapta lendületét. Az a mód, ahogyan a lengyel tár­sadalom fogadta a XX. kongresszus eseményeit és határozatait, azt mu­tatja, hogy helyesen értette meg ennek az eseménynek jelentőségét. Az egészséges bírálat hulláma, a pártgyűléseken és a pártonkívüliek gyűlésein folyó vita hevessége és alapiránya, a sajtóban folyó hatalmas vita, amelyben mi mindnyájan részi veszünk, azt bizonyítja, hogy a szó igazi értelmében a politikai aktivis­ták országos értekezlete folyik szün­telen hazánk problémáiról, a szocia­lizmus problémáiról. Ennek az érte­kezletnek jellemző vonása az a tény, hogy a politikai gondolkodás példátlan intenzitása kíséri és hogy a benne részvevő politikai aktivisták száma sokkal nagyobb, mint eddig bármikor. Egyszerűen arról van szó hogy el­jött az idő, amikor minden öntuda­tos állampolgár aktivista lett, nem pedig mint eddig, csak az, akit ez, vagy az a szerv kijelölt. Ügy érzem, hogy ennek az egyedülálló politikai vitának méretei, tömegjellege méri népünk érettségét. Néhol elhangzanak ebben a vitában rosszul megváloga­tott szavak, teljesen meg nem fon­tolt gondolatok, ügyetlen fogalmazá­sok, elhamarkodott következtetések is. De itt nem az egyéni szavak, az egyéni kijelentések, vagy az oda nem illő kifejezések a döntőek. A fő dolog a vita általános iránya és az a lég­kör, amelyet létrehozott. Természe­tesen, ez senkit sem ment fel az alól a kötelesség alól, hogy őszinte, nyu­godt vitában visszautasítsa a hamis nézeteket és visszautasítsa azokat a kísérleteket is amelyek alapvető ideo­lógiai elveinket akarják aláaknázni. De mindennél fontosabb az á tény, hogy a társadalom politikai aktivizá­lódásának mélyreható folyamata megy végbe. Cyrankiewicz elvtárs ezután rámu­tatott, hogy ebben az új légkörben az osztályellenség tevékenysége na­gyobb akadályokba ütközik, mint az­előtt, amikor a vita inkább csak sug­dolódzás formájában folyt. Mit érnek az osztályellenség fegy­verei, a rágalom, a pletyka, a sutto­gó propaganda, az intrika olyan idő­ben, amikor mindnyájan nyíltan fel­tárjuk a hibákat és a tévedéseket, megmutatjuk forrásaikat, felkutatjuk ezeket a forrásokat és elszántan ne­kilátunk kiküszöbölésüknek? Cyrankiewicz elvtárs ezután a szejmnek a demokratizálási folyamat­ban betöltött szerepéről beszélt. Rá­mutatott, hogy a jövőben olyan sza­bálynak kell uralkodnia, hogy a szejm hozza a törvényeket, a rendelet csak kivétel lehet, olyan esetben, amikor ezt az állami élet valóban megköve­teli. A miniszterelnök ezután kifejtette: ahhoz, hogy a szejm teljesíthesse fontos feladatát, a képviselőknek meg kell kapniok a szükséges infor­mációkat. Cyrankiewicz elvtárs ezután ezt kö­vetően a szocialista törvényesség megsértésével kapcsolatos hibákról szólott és ismertette az e téren már elért eredményeket. — A kormány el van szánva arra, — hangoztatta — hogy végig vezeti azt a vizsgálatot, amely a törvényes­ség megszegésével, a megengedhe­tetlen nyomozási módszerek alkalma­zásával és a koholt vádakkal kapcso­latos. A bűnösöket átadják az igaz­ságszolgáltatás szerveinek, hogy meg­kapják megérdemelt büntetésüket. Az új szellemtől eltöltött biztonsá­gi szervek kemény és szüntelen har­cot folytatnak az ellenséggel szem­ben és erre mindenkit emlékeztet­nünk kell. A különböző imperialista hírszerző központok diverzáns és kémtevékeny­sége egyáltalán nem szűnt meg. En­nek bizonysága, hogy még mindig küldenek Lengyelországba ügynökö­ket, kémeket és diverzánsokat, to­vábbá az a tény, hogy ilyeneket ál­landóan elfognak. Nem kétséges — mondotta Cyran­kiewicz elvtárs — hogy a végrehaj­tott átszervezés következtében a biztonsági szervek — a közösség se­gítségével, amely lelkiismeretesen őr­ködik a törvény szocialista uralma felett — még hatásosabban folytatják majd nehéz és áldozatos harcukat a népi Lengyelország ellen irányuló di­verzáns, kém- és terrorista tevékeny­séggel szemben. Az amnesztiatörvény, amelyet a kormány a szejm elé terjesztett és amely a jelenlegi ülésszakon kerül megvitatásra, fontos lépés a méltá­nyos igazságszolgáltatás megteremté­séhez vezető úton. A miniszterelnök foglalkozott a rehabilitációs eljárás eddigi ered­ményeivel, majd az életszínvonal emelésének problémájáról beszélve kitért az ötéves tervvel kapcsolatos kérdésekre. A utóbbiról hangsú­lyozta, hogy a nemzetgazdaság min­den ágában biztosítani kell a fejlesz­tés helyes arányait. Beszélt továbbá a sajtó és a tömegek közötti kapcso­lat jelentőségéről, arról, hogy több helyet kell biztosítani a sajtóban az őszinte bírálatnak, az emberek hang­jának és véleményének. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége Ausztriába látogat Moszkva, április 24. (ČTK) — Az osztrák parlament mindkét házának elnökei A. P. Volkovhoz, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szövetségi Taná­csának elnökéhez, valamint V. T. La­ciszhoz, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa Nemzetiségi Tanácsának elnö­kéhez üzenetet intéztek, amelyben az osztrák parlament nevében meghív­ták Ausztriába a Szovjetunió Legfel­ső Tanácsának küldöttségét. A. P. Volkov és V. T. Lacisz kö­szönetet mondtak a meghívásért és közölték, hogy a szovjet küldöttség június közepe táján látogat el Auszt­riába, amennyiben ez megfelel az osztrák parlamentnek. KIM IR SZEN BESZÉDE a Koreai Munkapárt III. kongresszusán BŰNVÁDI ELJÁRÁS van folyamat­ban Vincente Cilbau Leon nagykö­vetségi tanácsos, Jesus Ibanez Alfon­so főiskolai tanár, Ortuno Cano fő­iskolai hallgatók ellen. Az államügyész törvényellenes propagandával, vala­mint Franco és miniszterei megsér­tésével vádolja őket. A spanyol la­poknak nem engedték meg, hogy a perről beszámoljanak, a spanyol köz­élet azonban a nyugati sajtóügynök­ségek hírei alapján nagy figyelem­mel kíséri a per lefolyását. (ČTK). ALGÉRIA különböző területein to­vábbra is éles harcok folynak. Az AFP sajtóügynökség közlése szerint április 24-én további 2000 katonát küldtek Algériába. (ČTK). A NOTRE DAME párizsi székesegy­ház előtt április 24-én a francia el­lenállási mozgalom résztvevői tüntet­tek a volt kollaboránsok és a Pétain­rendszer hívei ellen, akik a székes­egyházban Pétain születésnapjának évfordulóján misén vettek részt. A francia ellenállási mozgalom harco­sai magkoszorúzták azt a helyet, ahol a msgszállés alatt meggyilkoltak egy francia hazafit. Amikor Pétain hívei kijöttek a tempiomból, közöttük és a francia hazafiak között összetűzés­re került sor. A rendőrség közbe lépett. hogy védelmébe vegye Pétain szorongatott híveit. (ČTK). AZ USA LEGFELSŐ BÍRÓSÁGA meg­szüntette a színesbőrüek elkülöníté­sét a belső vonalakon közlekedő au­tóbuszokon. Az amerikai nemzetközi autóbusz-vonalakon a faji megkülön­böztetést a legfelső bíróság már 1946-ban megszüntette. (ČTK). A BRAZÍLIAI SZÖVETSÉGI képvi­selőház jóváhagyta annak a hivatalos küldöttségnek az összeállítását, amely Csehszlovákiát látogatja meg. Az In­terpress brazil sajtóügynökség köz­lése szerint a brazil küldöttség meg­hívását Csehszlovákiába a parlament valamennyi tagja nagy örömmel és érdeklődéssel fogadta. (ČTK) Fenjan, április 24. (TASZSZ). A Koreai Munkapárt 111. kongresszusán, amely április 23-án kezdődött meg Phenjan­ban, Kim Ir Szen a KŐreai Munkapárt központi bizottságának működéséről tartott beszámolót. A többi között ezt mondotta: „A párt II. kongresszusa óta nyolc év telt el. Ez alatt az idő alatt a bel­és külpolitikai helyzetben nagy válto­zások történtek. A nemzetközi életben rendkívül megnőtt és megszilárdult a szocialista tábor ereje, amelyet a nagy Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság vezet. Az egész világon növekednek, erősödnek és legyőzhetetlenné válnak a béke és demokrácia erői, amelyek a háborúval és az imperializmussal szem­ben állnak. Korszakunkban, mint ahogyan azt N. Sz. Hruscsov elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusán megállapította, a szocializmus már túl­lépte egy ország keretét és világvi­szonylatban döntő rendszerré vált. nincs olyan erő, amely megakadályoz­hatná ezt a korszakalkotó folyamatot." Kim Ir Szen elvtárs ezután a szovjet népnek a kommunizmus építésében el­ért sikereivel foglalkozott. Rámutatott arra, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának történelmi nevezetességű XX. kongresszusa jóváhagyta azt a nagyszerű harci programot, amelynek alapján a Szovjetunió nagy kommunista pártja a szovjet népet a kommunizmus építésében új sikerek felé vezeti. „Korea népére, amely történelmi vív­mányát, a népi demokratikus rendszert védi és nemzeti egységéért küzd, nagy szerencse, hogy tagja annak a hatal­mas szocialista tábornak, amelyben végső győzelmének megbízható kezes­ségét látja." Pártunknak továbbra is tevékenyen részt kell vennie a világbéke és bizton­ság iránti küzdelemben és szemefénye­ként kell őriznie a testvéri barátságot, a szolidaritást és minden erejével meg­szilárdítani a politikai, gazdasági és kulturális együttműködését a Szovjet­unióval, a Kínai Népköztársasággal és a többi népi demokratikus országgal. Egyúttal a különböző társadalmi be­rendezésű államok békés együttélésé­nek lenini elvét valliuk és minden erőnkkel arra kell törekednünk, hogy politikai és gazdasági kapcsolatokat lé­tesítsünk a világ őszes békeszerető or­szágaival, a szuverenitás és egyenjogú­ság kölcsönös tiszteletben tartása mel­lett. A fegyverszüneti egyezmény véget vetett a koreai véres háborúnak és né­pünk ismét hozzáfogott a békés gazda­sági építéshez. Hatalmas feladat előtt ál'lunk, a fegyverszünetet állandó béké­nek kell felváltania, forradalmunk alap­ját politikailag, gazdaságilag és kato­nailag még jobban meg kell szilárdí­tani. Az ország északi részében léte­sített demokratikus alapot Korea bé­kés egyesítésének hatalmas erejévé kell fejleszteni. A párt és a kormány a népgazdaság felújításának és fej­lesztésének hároméves tervét dolgoz­ta ki. E terv fő célja az, hogy nép­gazdaságunk minden ágában elérjük a termelés háború előtti színvonalát.' Kim Ir Szen a továbbiakban a nép anyagi és kulturális színvonalának emeléséről számolt be. A népgazda­ság valamennyi ágában elért sikerek­nek köszönhető, hogy még jobban kibővült a szocialista sziektcr. A Demokratikus Németország Nemzeti Frontjának tanácsa a demokrácia fejlesztésére vonatkozó javaslatokat terjesztett e!ő Berlin, április 24. (ČTK) — A demok­ratikus Németország Nemzeti Front­jának tanácsa április 23-i plenáris ülésén megvitatta és elfogadta Né­metország Szocialista Egységpártja Központi Bizottságának javaslatát a demokrácia széles alapokon történő fejlesztésére vonatkozólag a Német Demokratikus Köztársaságban. A tör­vényjavaslat magában foglalja a népi kamarának a helyi népi képviseleti szervezetekkel szembeni jogairól és kötelességeiről szóló, előkészületben lévő törvényjavaslat elveit, valamint az államhatalom helyi szerveinek ki­építésére vonatkozó, előkészületben lé­vő törvény elveit. A tanács elhatá­rozta, hogy ezt a javaslatot nyilvános vitára a Német Demokratikus Köz­társaság lakossága elé terjeszti. A tanács gyűlésén bejelentették, hogy június végéig a Német Demok­ratikus Köztársaság egész területén választási gyűléseket tartanak, ame­lyeken a köztársaság polgárai meg­ismerkednek a demokratikus Német­ország Nemzeti Frontja 16 000 helyi bizottságának jelöltjeivel. Cannesban megkezdődött a nemzetközi filmfesztivál Párizs, április 24. (ČTK). — A dél­franciaországi Cannesben április 23­án este megkezdődött a IV. nemzet­közi filmfesztivál, amelyet a Marié Antoinette című francia filmmel nyi­tottak meg. A fesztiválon 40 egész estét betöltő és számos rövid filmet mutatnak be. Az ez idén résztvevő 33 ország között szerepel Franciaország, a Szovjetunió, Csehszlovákia, Anglia, és az Egyesült Államok. A csehszlo­vák küldöttséget Cannesben Jiŕl Trn­ka, E. Hofman és K. Zeman alkotják, akik a fesztiválon szereplő csehszlo­vák filmek szerzői. Az elmúlt napokhoz igen jelentős nemzetközi események fűződnek, amelyek fontosságuknál fogva az egész világ közvéleményének közép­pontjában állnak. Nem is csoda, hí- , szen ez esetben nem csupán szenzá­cióról van szó. Az elmúlt hét esemé­nyei közt olyanok is akadnak, ame­lyek történelmi jelentőséggel bírnak. Vegyük mindjárt a szovjet államfér­fiak angliai látogatását, amely eddig egyedülálló a történelem folyamán. Olyan esemény ez, amely hosszú évekre, évtizedekre meghatározhatja a nemzetközi események kedvező, békés irányban történő alakulását. Nem kétséges, hogy az emberiség sokat vár az angol-szovjet tárgyalá­soktól. Kedvező kimenetelük a békés együttélés és a béke megszilárdítá­sának fontos állomása lehet. Az emberiség e napokban London felé tekint Kétségtelen, hogy Angliában és más tőkés országokban is akadtak emberek, egész csoportok, akik in­kább aggályokkal, mintsem remé­nyekkel tekintenek Bulganyin cs Hruscsov elvtársak londoni látogatá­sára. Azokról van szó, akik a há-'< borús előkészületekből eredő kivált­ságaik, nyereségeik elvesztésétől való féielmükben még a béke gondolatá­tól is rettegnek. Ezek a körök szé­leskörű eszmei hadjáratot indítottak az angol-szovjet tárgyalások légkö­rének megfertőzése céljából. Elsősorban is a két állam képvise­lői közt lefolyó tárgyalások jelentő­ségét igyekeztek csökkenteni. Egész Egy hét a nemzetközi események tükrében 4 ÜJ SZÖ 1956. április 26. sor burzsoá sajtótermék hangoztat­ta: annyira jelentőségtelen esemény ez, hogy a hidegvérű angolok teljes közömbösséggel tekintenek a ta­lálkozó elé. Nem kell bizonygatni, az angol nép maga cáfolta meg eze­ket a jóslatokat. A szovjet államfér­fiakat hatalmas tömegek várták és ünnepelték. A Manchester Guardian angol burzsoá lap például „koroná­zási hangulat"-hoz hasonlította Bul­ganyin és Hruscsov elvtársak londo­ni fogadtatását. Némely lapok az ellenségeskedés szitásától sem riadtak vissza. Azt igyekeztek elhitetni a világ közvéle­ményével, hogy az angol-szovjet tár­gyalások sikere csak az angol-ame­rikai viszony kárára lehet. Ezt az alaptalan állítást maga Hruscsov elvtárs cáfolta meg egyik kijelentésében: „Nem' akarjuk, hogy velünk bárki is más országokkal va­ló kapcsolatainak rovására kössön barátságot... nem ez a kívánsá­gunk, azt akarjuk, hogy a Szovjet­unió az önök segítségével jobb kap­csolatokat teremtsen az USA-val és más államokkal". Bizonyára jó hideg zuhany ez a „gerendatöréskor szálkakeresőknek". Két fél közötti igazi barátság nem mehet a harmadik rovására. A Szov­jetunió pedig igazi barátságra törek­szik. A szovjet-angol tárgyalásokra olyan időszakban került sor, amikor a bé­kés együttélés eszméje mind széle­sebb teret hódít az egész világon amikor a háborús politikát vereség vereség után éri nemcsak Dolitika : hanem aazdasáni vonatkozásban is. Az angol parlamentben a szovjet államférfiak megérkezésének nap- i jaiban folyt a költségvetési vita. Az angol pénzügyminiszter kertelés nél­kül bejelentette, hogy Angliát az in­fláció veszélye fenyegeti. Az Egyesült Államok által diktált embargo Anglia arany- és dollárkészleteinek csökke­néséhez vezetett, s ez komolyan ve­szélyezteti Anglia gazdaságát. Az in­fláció ideiglenes elkerülésére java­solt intézkedések (a kenyér és más árucikkek árának felemelése) pedig az angol nép életszínvonalának süly­lyedését eredményezi. Ebben az Anglia számára válságos gazdasági helyzetben került sor a szovjet államférfiak látogatására, akik egy rohamos felemelkedés út­ján haladó szocialista nagyhatalom képviseletében jöttek barátságukat és gazdasági együttműködésre való készségüket felajánlani. Az angol-szovjet kereskedelmi kap­csolatok sokat segítenének Anglia gazdasági helyzetén. Tudja ezt az angol nép is, azért nagy remények­kel tekint a tárgyalások elé. Anglia példája pedig a különbözí társadalmi rendszerű országok kö­zötti baráti kapcsolatok világméretű kiszélesítésének fontos alapját ké­pezhetné. Nem túlságosan átlátszó csel ? Az Egyesült Államok nem okult az utóbbi hetek, hónapok eseményeiből sem. Franciaország, Izland, a Fülöp­szigetek, Ceylon példája sem elegen­dő tanulság a háborús politika kép­viselői számára. Görcsösen ragasz­kodnak az erő politikájának elvéhez, amely éppen a fentebb említett ese­mények következtében súlyos vere- | séget szenvedett. Az Egyesült Államok szinte tünte­tőleg vett részt a bagdadi egyezmény tagállamainak múltheti összejövete­lén. S habár hivatalosan nem is lé­pett be a paktum tagállamainak so­rába, tagja lett az egyezmény gaz­dasági bizottságának, készségét fe­jezve ki az iránt, hogy a paktumot katonailag is támogatja. Ez a tevé­kenysége ugyan csaknem egyenlő a tagsággal, hivatalosan mégis vona­kodik a tagságtól. Ezt az álláspontot az amerikai megfigyelő azzal indo­kolta, hogy az Bgyesült Államok to­vábbra is fenn akarja tartani baráti kapcsolatait Egyiptommal és Szaúd­Arábiával. Nos, kibújt a szög a zsákból. E kijelentéséből világosan kitűnik, hogy. a bagdadi egyezményben való tagsáa kizárja a jó kapcsolatok lehe­tőségét: mert a bagdadi egyezmény céljai ellenségesek az arab államok­kal szemben, amennyiben ellenük is irányul. Az Egyesült Államok veszélyezteti az arab államok biztonságát, amikor részt vesz a paktum munkájában. Hogy formálisan nem tagja, az a lé­nyegen nem változtat, csupán Egyip­tom és Szaúd-Arábia kormányainak megtévesztésére szolgál. A történelmi tanulságok ellenére is Az utolsó napokban megjelent saj­tóhírek szerint az Egyesült Államok katonai egységeket szándékozik át­helyezni a Közel-Kelet térségébe. E terv megvalósításának szüksé­gességét és jogosultságát az illeté­kes körök különféle ürügyek kiagya­lásával igyekeznek bizonygatni. A valóság azonban az, hogy az amerikai kormány közel-keleti diplomáciai te­vékenységének csődje után az erő­szak alkalmazásától sem riad vissza. Az amerikai monopóliumok közel-ke­leti érdekeltségeit (főleg nyersolaj) a kormány fegyveres beavatkozás árán, az ENSZ kereteit túllépve is kész védelmezni. Az amerikai kormány e szándékát illetően tették közzé a Szovjetunió külügyminisztériumának nyilatkoza­tát a közel-keleti kérdésről. A nyi­latkozat leleplez minden mesterkc­dést és leszögezi, hogy a Közel-Ke­let békéjét fegyveres beavatkozás nélkül kell megvédeni, s ebben a Szovjetunió kész segítséget nyújtani. A békét szolgáló szovjet nyilatkozat az egész világon nagy visszhangot váltott ki. Az imperialisták, terveik leleplezése után, a világ közvélemé­nye figyelmétől kísérve, aligha me­részkednek nyílt beavatkozásra. Az amerikai politika távolabbi táv­latairól tanúskodik Eisenhower leg­utóbbi nyilatkozata is, amelyben ki­jelentette, hogy az elnökválasztáso­kon a következő jelszóval vesz részt • „Szabadnak maradni annyit jelent, hogy erősnek kell maradnunk... Katonailag kell erőseknek lennünk..." Ez nem jelent mást, mint a fegy­verkezés és a háborús előkészületek politikájának támogatását. Az Egyesült Államok politikai körei az utóbbi események ellenére is fi­gyelmen kívül hagyják a történelem tanulságát. A történelem, ettől függetlenül is, számadástételre szólítja majd őket. Zsilka László

Next

/
Thumbnails
Contents