Új Szó, 1956. április (9. évfolyam, 92-120.szám)

1956-04-25 / 115. szám, szerda

A szovjet államférfiak Angliában (Folytatás az 1. oldalról.) jelentősége mindnyájunk előtt isme­retes. Mi, birminghami kereskedők és vállalkozók abban a meggyőződésben üdvözöljük a Szovjetunióból érkezett vendégeket, hogy az ő megbeszéléseik minisztereinkkel és azok a személyes kapcsolatok, amelyeket vendégeink szágunkban megteremtenek, valóban az összes népek közötti béke bizto­sításához, a kereskedelem fellendíté­séhez és a beavatkozás nélküli együtt­éléshez vezetnek." Az ebéden N. Sz. Hruscsov mondott beszédet. A Nagy-Britannia és a Szovjetunió . békés kapcsolatainak szükségességéről elhangzott szavait Birminghamban és bárhol másutt or- | viharos tapssal fogadták. N. Sz. Hruscsov beszéde N. Sz. Hruscsov a többi között eze­ket mondotta: A legjobb szándékkal jöttünk ebbe az országba. Örömmel tölt el bennün­ket az a vendégszeretet, amellyel minket kormányuk és népük megtisz­telt. Az önök népe nagyon jó és mindenki, aki tud olvasni az arcokon és a szemekben, látja, hogy valóban örülnek annak, hogy idejöttünk. Mint egy hatalmas és nagyon is érdekes ország képviselőit egyesek szerethetnek bennünket, mások meg nem. Ez azonban nem változtat sem­mit sem azon a tényen, hogy a nagy Szovjetunió létezik. Őszinte akarok lenni. Nem akarom, hogy azt mondják rólam, hogy ál­szenteskedö vagyok és szemet hunyok afölött, ami megtörtént. Észrevettük, voltak egyesek, nagyon kevesen, akik ellenséges magatartást tanúsítottak velünk szemben, aminek tanújslét ki­áltásukkal adták tudtul. Egy férfi ököllel fenyegetett meg. (Nevetés a teremben.) Egy orosz közmondás azt mondja, a legjobb családban is meg­történik, hogy valamelyik gyerek nem sikerül. Ugyanannak az okos apának nem minden gyermeke örökli az apa értelmességét. Ez különösen akkor helytálló, ha egy nemzetről mint egészről beszélünk. Aztinban rá akarok térni arra a férfiúra, aki ököllel fenyegetett en­gem. Emlékeztetni akarok arra, hogy a múltban voltak olyan kísérletek, hogy hasonló tónust alkalmazzanak velünk szemben. Ez nem szemrehá­nyás, azonban ez irányban teljesen őszinte akarok lenni. Az Októberi E orradalom után országunkban ango­lok, amerikaiak, franciák és japánok szálltak partra. A szovjet nép azon­ban összegyűjtötte erejét és kikerget­te őket. Később Hitler kísérelte meg ökölbe szorított kézzel, hogy meg­támadjon minket. Most pedig már a sírban fekszik. Nem jött-e még el az ideje annak, hogy okosabbak legyünk és ne fenyegessük egymást ökölbe szorított kézzel? Nem azért jöttünk ide, hogy ellenségeskedést váltsunk ki. Baráti látogatásra jöttünk sir An­thony Eden meghívására, akinek ezért hálásak vagyunk. Komoly tanácskozásokat folytatunk n kormánnyal. Mindkét kormány hangneme megváltozhat a tanácsko­zások folyamán, azonban általában mondhatjuk, hogy a légkör nyílt, bará­ti és hogy kölcsönös megértés ural­kodik köztünk, teljesen őszintén, egyenesen beszélünk. Hisszük, hogy ez a látogatás sikerrel jár és hogy a tanácskozások nem lesznek hiába­valók. Nincs arról szó, hogy minden kér­désben végleges megállapodást érjünk el; nem hisszük, hogy az lehetsé­ges volna, mert a kapcsolatok álta­lában könnyebben rosszabbodnak, mint javulnak. Azonban jó alapokat fekte­tünk le a kapcsolatok fejlesztésére, amelyeknek a jövőben olyan barátiak­nak kell lenniök, amilyenek csak le­hetnek. A jó kapcsolatok fejlesztésében je­lentőségteljes tényező a kereskede­lem. Szükséges, hogy a Szovjetunió ét Nagy-Britannia között kifejlesszük a kereskedelmi kapcsolatokat. Termé­szetes, hogy a többi államokkal is kívánjuk a kereskedelmi kapcsolatok kibővítését. Nagyon sok függ attól • az alaptól, amelyre a kereskedelmet építik. Ke­reskedelmi kapcsolataink nehezen fej­lődnének, ha azon alapulnának, hogy mi önöknek rákot, önök pedig ne­künk heringet adnának el. Egyes politikai vezetők rámutat­nak arra, hogy a politikusoknak más a véleményük e dologról, mint a vál­lalkozóknak és többet beszélnek róla, s hogy a stratégmi áruval való ke­reskedelemnek nem volna szabad lé­teznie, mert még mindig fennáll a? összetűzések lehetősége. Azonban, hogy mi a stratégiai és nem stratégiai áru, ez az emberek nézetétől fiigg. A valóban széleskörű kereskedelem fejlődése érdekében szükséges, hogy önök azt vásárolhas­sák meg tőlünk, amire szükségük var, és mi azt vehessük meg önöktől, amire nekünk van szükségünk. Nem akarjuk önöket arra kérnt. hogy nekünk ágyút, vagy hadihajót adjanak el. A valóságban a korszerű hadihajók felszerelése nt>m felel meg túlságosan a jelenlegi követelmények­nek. fii- ha önök akarnák, eladhatnák önöknek hajóink egyikét, mert az, ami tegnap még jó volt, ma már el­avult. Hruscsov a továbbiakban rámuta­tott arra, hogy a Szovjetunióval való kereskedelem korlátozásai egyáltalán nem késleltették a szovjet technika és termelés fejlődését. Ezt mondot­ta: Nem szabad azt gondolniok, hogy elmaradtunk önök mögött a repülő­gépgyártásban. Ez hiba volna. Az an­gol hatóságok voltak szívesek meg­mutatni az önök legkorszerűbb re­pülőgépeik egyikét, s ez valóban na­gyon kitűnő repülőgép. Kilencven utas számára készült. Azonban Tupolev repülőgép-konstruktőr, aki velünk együtt van itt, egy 170 utast befo­mögött? Kérdés, hogy ki van elöl és ki maradt hátul. A kereskedelemben történő korlátozások nem akadályoz­zák fegyverkezésünk fejlesztését. Ki kell fejleszteni az igazi keres­kedelmet. Csak a kereskedelem szé­leskörű fellendítése egyengetheti a barátság, a valóban erős barátság út­ját közöttünk. Hruscsov a továbbiakban említést tett a brit szerszámgépek kitűnő mi­nőségéről és ezt mondotta: Hogyha valóban komoly kereskedelmet foly­tatnánk egymással, vásárolnánk önök­től szerszámgépeket, amelyeket mi nem gyártunk, ahelyett, hogy beve­zetnök azok gyártását és bővítenénk gyártásukat. Ilyen megrendelések mindkét ország előnyére szolgálnának. Ha azonban ilyen gépeket nem• haj­Iondók nekünk eladni, ezáltal arra kényszerítenek bennünket, hogy azo­kat egyedül állítsuk elő és gyártá­sukat kibővitsiik. A gépek előállításá­val felmerülő költségek ugyan maga­sabbak lesznek, azonban később már nem leszünk ráutalva arra, hogy önöktől ilyen gépeket vásároljunk. Nem gondolom, hogy ez előnyös volna országaink bármelyikének is. Hruscsov ezután a szovjet nép nagy technikai képességeiről beszélt és rámutatott arra, hogy a Szovjet­unió ma bármely gépet előállíthat. Ezért mondjuk: „Azzal kereskedjünk, ami mindkettőnk számára a leghasz­nosabb lenne". Rámutatott, tudatában van annak, hogy ez nem könnyű do­log. A nép azt mondja, hogy ez « kormánytól fiigg és a kormány azt hozza fel, hogy tekintettel kell len­nie szövetségeseire. Ez hosszú lánc, melyet előbb-utóbb szét kell szakíta­ni. önök határoznak afelől, hogyan lehet ezt a legjobban megtenni. Mi továbbra is arra fogunk törekedni, hogy egyezségre jussunk a brit kor­mánnyal annyi kérdésben, amennyi­ben ez csak lehetséges lesz és ha meglesz itt a szükséges akarat, lehet­séges lesz jelentős eredményt elérni. Minden kérdést nem lehet egyszer­re megoldani, lehetséges lesz azon­ban ezek számára jó alapot előké­szíteni. A mi legfőbb óhajunk, hogy sohase legyenek ellentétek közöttünk. Az utolsó három nagy háborúban egiitt harcoltunk a közös ellenség ellen. Először Napóleon, majd az első és a második világháborúban Német­gadó repülőgép szerkesztésén dolgo- ország ellen. Különböző okok miatt 4 — « 7 - „ —. — - i *MJMW/»VÍ /irilirtíií'Í 1,4-/1 Y, 7 - , >C 14-* . «-» 1* MM.. zik. Az önök repülőgépe, amelyet ma reggel láttunk, négy motorral rendel­kezik, a mi repülőgépünknek is any­nyi motorja van. Birminghamban négy­motoros repülőgépen érkeztünk, ki­váló repülőgépen, amely 50 utast is befogadhat. Konstruktőrünk lökhaj­tásos repülőgépet állított össze, amelu 47 utas szállítására alkalmas és órán­kénti 850 kilométeres sebességet ér el Két motorja van. Hogyha önök a hidrogénbambáról akarnak beszélni, akkor valóság az is, hogy mi voltunk az elsők, akik kísérletet végeztünk hidrogénbombával, amelyet repülőgép­ről dobtunk le. Az USA csak tervbe vett ilyen kísérletet, mivel hogy elő­ző kísérletük alkalmával nem hidro­génbombát, hanem csak hidrogén felszerelést alkalmaztak. Nagy fontosságot tulajdonítanak most az irányított lövedékeknek. E téren is versenyképesek vagyunk. Teljes bizonyossággal tudom, hogy rövid időn belül hidrogéntöltésű irá­nyított lövedékekkel fogunk rendel­kezni, amelyek bárhol a világon cél­ba találnak. Gondolják, hogy elmaradtunk önök minden háború után elváltunk egy­mástól. Az utolsó háborúban a közös el­lenség elleni küzdelem hozott ismét közelebb egymáshoz. Nem lehetne most több megértést tanúsítani, hogy megakadályozzuk az új háborút és hogy egymás között kiépítsük a ba­rátságot anélkül, hogy arra várnánk, mikor csap be a villám? Most, ami­kor megvannak a barátság fejleszté­sére a lehetőségek és ez az, amit valamennyien akarunk, mindent meg kell tennünk, ami erőnkből telik, hogy ezt el is érjük. P. Thorneycroft kereskedelmi mi­niszter Hruscsov beszédére adott vá­laszában azt mondotta, egyetért Hrus­csov szavaival abban, hogy a két or­szág közötti együttműködés milyen foka lenne elérhető. Szükséges keres­ni az együttműködés útját. Mindkét fél elismeri, hogy azokat a nehéz­ségeket, amelyek a világ népei elé tornyosulnak, nem lehet csak sza­vakkal megoldani. „Nem aszerint fognak minket megítélni, amit mon­dunk, hanem aszerint, amit cselek­szUnk." A szovjet államférfiak a marhami katonai repülőtéren London, április 23. (ČTK). — N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov, a bir­minghami kereskedelmi akadémia a Norfolk melletti katonai repülőte­ret tekintették meg. A szovjet államférfiakat, akikst képviselői által rendezett ebéd után i a többi között N. A. Tupoljev repü­Angliai riportunk A szovjet vendégek Birminghamban A „VISCOUNT" típusú külön repü­lőgép, amelyen Londonból Birming­hambe rövid látogatásra repültek N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov szovjet államférfiak, 11.30 órakor szállt le a birminghami repülőtéren. Birmingham utcáit, amelyeken az au­tónak a szovjet vendégekkel át kellett haladnia, a néptömegek sűrű sorai ö­vezték, hogy üdvözölhessék kedves vendégeiket. A helyi sajtó, a Birmingham Mail és az Evening Dispatch című napila­pok reggel a szovjet látogatás jegyé­ben jelentek meg. A látogatás prog­ramját, tekintettel a szovjet állam­férfiak fáradtságára, egy kissé meg kellett rövidíteni. A szovjet államfér­fiak ugyanis az elmúlt napokban so­kat utaztak és hosszas tanácskozáso­kon vettek részt. „Milyen kár, — írta a birminghami Evening Dispatch —, hogy Bulganyin marsall és Hruscsov úr kénytelen volt birminghami látoga­tásának programját lerövidíteni". BIRMINGHAM mintegy 180 kilomé­terre fekszik Londontól északnyugati irányban, gyorsvonattal két óráig tart az út. Lakosainak számát tekintve Birmingham egyike Nagy-Britannia legnagyobb városainak. Birmingham jelentős ipari város, nagy vasúti és vízcsatornahálózati központ. A fontos ipari területek egyi­kének közepén fekszik. Közelében nagy kőszénbányák, vas- és acélgyá­rak, gépgyárak és elektrotechnikai üzemek vannak. Birminghamben van a „Vickers" ismert brit fegyvergyár üzeme is. Birmingham közelében, a város köz­pontjától mintegy 12 kilométerre fek­vő Bromwich Castle-ban ma nyitották meg az angol ipari nagyvásár bir­minghami részét. Az ipari nagyvásár nagyobb részét 'közvetlenül London­ban, a fővárosban helyezték el. A birminghami rész gépipari és textil­ipari készítményeket mutat be. Az autó a szovjet államférfiakkal délelőtt a repülőtérről a birminghami városházára hajtott. A lakosság szí­vélyesen karlengetéssel és üdvkiáltá­sokkal üdvözölte a vendégeket. A Victoria teret, amelyen a város­háza háromemeletes palotája épült, ünnepélyesen feldíszítették. A város­háza hojnlokzatán magas fehér árbo­con lengett a szovjet zászló, alatta négy angol lobogó. Az épületet körös­körül más nemzetek zászlói díszítet­"ték. A zászlók között nagy örömünkre a csehszlovák lobogót is megpillantot­tuk. BIRMINGHAM VÁROS polgármes­tere a városháza bejárata előtt üdvö­zölte a szovjet vendégeket és az épü­let üléstermébe kísérte őket. A ven­dégeket Birmingham városi és a gróf­ság háromszáz nevezetes közéleti sze­mélyisége fogadta. A jelenlevők viha­ros tapssal jutalmazták N. A. Bulga­nyin és N. Sz. Hruscsov üdvözlő be­szédeit, akik rámutattak a Szovjet­unió és Anglia közötti barátság nagy jelentőségére. A szovjet államférfiak ezután megismerkedtek több jelenle­vő személyiséggel és szívélyesen elbe­szélgettek velük. A városházától a Bromwich Castle­hez vezető úton Birmingham lakossá­ga ismét szívélyesen üdvözölte a szov­jet vendégeket. Jiri Hochman. Indulás Greenwichbe N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov pénteken, április 20-án meglátogatták a Királyi Tengerészeti Akadémiát Greenwichben. Iőgépkonstruktőr is kísért, a repülő­téren Bireh légügyi államtitkár és Sir I. Chapman, a légierők főmarsall­ja fogadták. A szovjet államférfiak szemlét tar­tottak a repülők díszszázada felett, majd megtekintették a felsorakozta­tott repülőgépeket — 16 „Camberra" típusú bombavetőgépet, 28 „Hunter" vadászrepülőt és 8 „Valiant" típusú atombomba vetőgépet. A legjobb angol repülők azután be­mutatót tartottak a repülés művésze­téből. A szovjet vendégek távozásuk előtt felkeresték a repülőtér közelében la­kó repülők egyikének otthonát. Szí­vélyesen elbeszélgettek Derek Ray­mond őrvezetővel, a házigazdával és I családjával. A szovjet államférfiak 19 óra után tértek vissza Londonba. A késő esti órákban vacsorán vet­tek részt az angol alsóházban, ame­lyet a Munkáspárt Végrehajtó Bi­zottsága adott tiszteletükre. Az Angol Munkáspárt vacsorát adott N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov tiszteletére London, április 23. (ČTK) — Az Angol Munkáspárt két vezetó szerve, a nemzeti végrehajtó bizottság és a parlamenti csoport bizottsága hétfőn este az angol alsóházban N. A. Bul­ganyin és N. Sz. Hruscsov szovjet államférfiak tiszteletére vacsorát adott. A szovjet vendégeket: Bulganyint, Hruscsovot és fiát, J. A. Malikot, A. A. Gromikot, N. A. Mihajlovot és kí­séretük további tagjait Morgan Phi­lips, a Munkáspárt főtitkára fogadta a bejáratnál, majd a szovjet vendé­geknek bemutatta a párt végrehajtó bizottságának és a parlamenti cso­port bizottságának tagjait. A mun­káspárti politikusok között a többi között jelen voltak H. Gaitskell, a Munkáspárt vezetője, elődje, Lord Attlee, H. Morrison, A. Robens, E. G. Gooch, H. VVilson, a Munkáspárt vég­rehajtó bizottságának elnöke, dr. E. Summerskill asszony, A. Bacon, B. Castle és mások. A szovjet államférfiak vacsora után a munkáspárti politikusokkal baráti légkörben elbeszélgettek. Megtárgyal­ták a kommunista és szocialista pár­tok együttműködésének problémáit is. A szovjet államférfiak már vasár­nap este tanácskoztak a Munkás­párt vezetőivel, H. Gaitskellel, A. Robenssel és H. W'ilsonnal. A szovjet államférfiak kedden folytatták hivatalos megbeszéléseiket Londonban London, április 24. (ČTK) — N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov kedden 10.30 órakor folytatták hivatalos megbeszéléseiket Eden brit minisz­terelnökkel és az angol kormány tag­jaival Dpndonban a Downing Street 10 alatt. A tanácskozás két óra hosszat tartott. A szovjet és brit államférfiak elé azok a javaslatok kerültek, amelyeket a múlt napokban mindkét fél szak­emberei kidolgoztak a Közép-Kelef problémáira, valamint a brit-szovjet kulturális és más kapcsolatokra vo­natkozólag. Valószínűleg megvitatják Indokína problémáját is. A tanácskozás után kiadott hivatalos közlemény beszámol arról, hogy a szovjet és brit állam­férfiak megvitatták a brit-szovjet kereskedelem kérdését és folytatták a kulturális cserekapcsolatok és le­szerelés vitáját. * * # A Downing Street 10-ről a szovjet államférfiak az angol parlament kö­zeli épületébe mentek, ahol részt vettek azon az ebéden, amelyet W. S. Morrison, az alsóház elnöke ren­dezett tiszteletükre. Az ebéden részt vettek valameny­nyi párt képviselői és miniszterei. A szovjet vendégek ebéd után megte­kintették az alsóházat és a karzaton helyet foglalva részt vettek az alsó­ház ülésének egy részén. A brit külügyminisztérium jelen­tette, hogy a szovjet államférfiak ez eredetileg szerdára tervezett sajtó­konferenciát péntek délelőttre ha­lasztották el. A szovjet tengerészek együttesének meg kellett ismételnie előadását London, április 23. (ČTK). — A szov­jet tengerészek művészi együttesének első előadása Portsmouthban annyira megnyerte a lakosság tetszését és a városban olyan nagy volt az érdeklődés, hogy az együttest megkérték, ismételjék meg előadásu­kat azoknak, akik az első előadásra már nem kaphattak jegyet. OJ stb 1936. áprlN* 25.

Next

/
Thumbnails
Contents