Új Szó, 1956. április (9. évfolyam, 92-120.szám)

1956-04-25 / 115. szám, szerda

PÄRTÉLET Jobb együttműködést Aki a múlt év első negyedének má­sodik felében a füleki Kovosmaltban járt, csak borús hangulatú dolgozók­ra talált. A gyár mindjárt az év ele­jén sok százezer korona értékű gyártmány elkészítésével maradt le. Hiányzott a nehézségek leküzdéséhez az egybeforrott, harcos vezetőgárda, amely mozgósítani tudta volna a dol­gozókat a lemaradás behozására. A pártszervezet kevés gondot fordított a káderek kiválasztására, a vezetők összekovácsolására. Egyes osztályok dolgozói nem voltak őszinték az igaz­gatóhoz, mulasztást mulasztásra hal­moztak. Az üzem dolgozói mélyen fellélegeztek, mikor Mokošéni elv­társat, az érsekújvári Elektrosvit egyik bevált dolgozóját bízták »meg az üzem vezetésével. Mokošéni elv­társ szorongó érzésekkel fogadta a megbízatást, meg tudja-e majd állani a helyét? Tudta, hogy a dolgozók nemcsak végrehajtói, hanem szigorú bírálói is lesznek utasításainak, egész munkájának. Mokošéni elvtárs a vál­lalat igazgatói tisztségének átvétele után rendszeresen végigjárta az üze­met és aztán értekezletet hívott egy­be. ahol az üzemrészleg vezetői be­számoltak munkájukról. Kezdetben bizony előfordult, hogy egyesek meg­próbáltak rózsás képet festeni, de hamarosan meggyőződtek róla, hogy az új igazgatót nem lehet megtévesz­teni. Az igazgatósági értekezleten el­lenőrizhető módon szabták meg a te­endőket, meghatározták, kik a felelő­sek véorehajtásukért. A szervezettebb munka ugrásszerű javulást eredményezett. „Sajnos azon­ban, a kezdeti sikereket Mokošéni elvtárs nem fejlesztette tovább" -­állapította meg a járási pártbizott­ság. Ahogy közeledett az esztendő vége, úgy nőtt az adósság, s a lema­radáson a decemberi hajrá sem so­kat segített. Az üzemvezetők azt hangoztatták, hogy nem tehetnek a hibákról. Azokra az üzemekre hárul a felelősség, amelyektől későn kapják az anyagot. Az anyaghiány az okozó­ja a mostani lemaradásnak is — je­lentette ki a múlt napokban a járási pártbizottság irodájának ülésén Mo­košéni elvtárs. Az üzem vezetőinek ez az egyoldalú álláspontja megma­gyarázza, miért nem küzdenek a mun­ka jobb megszervezéséért, a dolgozók, különösen a fiatalok szakmai ismere­teinek növeléséért, az önköltség csök­kentéséért. Államunk hatalmas anyagi eszkö­zöket fordított a korszerűen beren­dezett zománcozó építésére. A tech­nikai színvonal szüntelen fejlesztésé­hez tartozik azonban az is, hogy a munkások és a műszakiak új eljárá­sokkal, újításokkal tökéletesítsék a technológiát és a lehető legszélesebb körben alkalmazzák a legjobb eljárá­sokat a zománcozóban. Éppen erről beszélt nekünk Boros elvtársnő, az üzemrészleg egyik legjobb zománeo­zója. Arra kell tehát nevelni a fiatal dolgozókat, hogy a gazda szemével figyeljék az üzem életét. Ehhez min­denekelőtt a mesterek felelősségér­zetét szükséges fokozni. A mesterek leleményessége, előrelátásuk, vezető képességük és a munkások öntevé­kenysége dönti el a termelés sorsát. Tehát igaza van Boros elvtársnönek, amikor Kollár elvtársat, a zománcozó egyik festőmesterét bírálja, aki nyűg­nek tekinti, ha a fiatalok segítséget, tanácsot kérnek tőle. A fiatalok itt is, mint bármely más üzemben, sok jó tulajdonsággal rendelkeznek. Az üzemrószleg pártszervezetének kez­deményezésére vetélkednek egymás­sal, melyikük zománcoz különben. De nemcsak a zománcozó, az öntö­de pártszervezete is törekszik az SZKP XX. kongresszusa tanulságainak érvényre juttatására, a nyílt, bátor, pártszerű viták légkörének megte­remtésére. Párttagok és pártonkívü­liek erősen bírálják Štefan Póbis elv­társat, az'öntöde vezetőjét, sőt le­váltásának szükségesséjiérCI is be­szél: <>!', men háttélbe <zc:ította, ii: teljesen megszüntette a termelési ér­trko/leiekot. Vas Fers.v:, az üzem­részig pártbizottságának elnöke sze­rint éppen a termelési értekezletek serkentik a dolgozókat kötelességeik teljesítésére. Hiszen az első évne­gyedben több mint 50 ember váltotta fel egymást az öntődében. Kétségte­len, hogy ezek a hibák — egész sor más tényezővel együtt jelentős mér­CJ SZO 1956. április 25. tékben akadályozzák a terv teljesí­tését, a dolgozók kezdeményezésének kibontakozását. A múlt hetekben az üzemben a párt részlegszervezetei alaposan meg­vitatták Novotný elvtársnak, a CSKP KB március 29—30-i ülésén elhang­zott beszámolóját, amely részletesen foglalkozik az SZKP XX. kongresz­szusának tanulságaival, s ennek ered­ményeképpen megnőtt az üzem kom­munistáinak aktivitása. Ugyanakkor annak hangsúlyozása, hogy a párt­vezetés legfőbb elve a kollektív ve­zetés, több dolgozónál bizonyos za­vart okozott. Ugyanis olyan nézetek­re találtunk, hogy a kollektív veze­tés nemcsak a pártvezetés alapelve, hanem a gazdasági vezetésé is. Ez a nézet káros, helytelen. A gazdasági vezetés elve változatlanul az egysze­mélyi felelős vezetés. Ennek követ­kezetes alkalmazása a jó gazdasági munkának elengedhetetlen feltétele. Tehát a gazdasági egység élén, legyen az gyár, üzemrészleg vagy műhely, egyetlen vezető áll. Az ő irányító és ellenőrző munkája biztosítja az üzem­részek összehangolt tevékenységét. Az eqyszemélyi felelős vezetés elvei­nek megszegése megzavarná az üzem­részlegek, műhelyek szervezett együttműködését, lazítaná a munka­fegyelmet, csökkentené az egyes ve­zetők felelősségérzetét a feladatok­valóra váltásáért. Annál nagyobb szükség van azonban arra, hogy az igazgató, részleg- és műhelyvezetők minél többet merítsenek a pártszer­vezet, valamint a Forradalmi Szak­szervezeti Mozgalom és az összes vezetésükre bízott dolgozók tapasz­talataiból. És éppen ezt nem teszi Mokošéni elvtárs. Ő úgy képzeli, mi­vel végső fokon úqy. is eovedül kell döntenie az üzem igazgatásában, nincs szükség arra, hogy tanácsot vagy vé­leményt kérjen az üzemi pártszer­vezet, vagy a járási pártbizottságtól. Pedig kétszeresen fontos lenne, hogy elkéozeléseit sokoldalúan ellenőrizze, tudását munkatársainak tapasztalatai­val kiegészítse. Az eayszemélyi fele­lős vezetés nélkülözhetetlen feltétele a kollektív tapasztalat állandó fel­használása. A munkások számtalan értékes tapasztalatot szereznek az öntödében, zománcozóban, a prések­nél, s a többi üzemrészlegeken, akik­nek valóságban a műhely a második otthonuk, és ezért sok olyat is meg­látnak, ami a vezető szeme előtt ész­revétlen marad. Pártunk azt kívánja a gazdasági vezetőktől, hogy szívleljék meg az értékes kollektív taapsztalatot, amely a pártbizottságok javaslataiban, bí­rálataiban kifejezésre jut. Kérjék az üzem legharcosabb dolgozóinak, a kommunistáknak a véleményét, ha nehéz feladatokat kell megoldaniok. Kérjenek segíts|get a pártszervezet­től, építsenek arra a támogatásra, amelyet a kommunisták személyes példamutatásukkal a pártonkívüliek mozgósításával nyújtanak a feladatok teljesítésében. Számos lehetősége van Mokošéni elvtársnak arra, hogy tanuljon és tanítsa az üzem dolgo­zóit is. Nagyszerű alkalom erre a párttagsági gyűlés, az üzemi párt­szervezet legmagasabb fóruma, ahol igazságosan, kritikailag mérlegelik az elvtársak munkáját. Sajnos, Mokošé­ni elvtárs nem használja ki ezt a lehetőséget. Az év elejétől csak egy­szer volt párttagsági gyűlésen, állí­tólag „fontosabb" értekezletek miatt. A zománcozó-üzemrészleg dolgozói is neheztelnek Mokošéni elvtársra, mert értekezletüket, melyet a múlt hét második felében tartottak meg, éppen a vita megnyitásakor hagyta el. Persze, megint egy „fontosabb" összejövetel miatt. Márpedig az SZKP XX. kongresszusának tanulsá­gai után az eddiginél sokkal jobban kell figyelni a tömegek szavára, ja­vaslataira, kritikájára. Nem csoda, hogy az SZKP XX. kongresszusa példás visszhangra ta­lált az üzem minden egyes műhelyé­ben. A kongresszus gazdag tapasz­talatait, tanulságait az üzemi párt­szervezet, az üzemi tanács és az if­júsági szervezet egyaránt felhasz­nálja a gyakorlati tennivalók jobb megoldásához. Nem adóssággal, ha­nem i terv túlteljesítésével akarják zárni ezt az évet. Ezt pedig csakis a gazdasági vezetőkkel, mindenek­előtt az igazgatóval való jobb együtt­működés eredményezheti. Erdős i Ede Az Indonéz Köztársaság ügyvivője a külügyminiszternél V. Dávid külügyminiszter, április 23-án fogadta Marzoeki urat, az In­donéz Köztársaság csehszlovákiai ügy­vivőjét az indonéz követség működé­sének megkezdésével kapcsolatban. A látogatáson jelen volt dr. D. Ječ­ny, a Külügyminisztérium diplomáciai protokollfőnöke. Új csehszlovák nagykövet Albániában A Csehszlovák Köztársaság elnöke Ján Teluchot Csehszlovákia albá­niai rendkívüli és meghatalmazott nagykövetévé nevezte ki. Egyidejűleg dr. J. Urbant, az Albán Népköztár­saságbeli eddigi csehszlovák nagykö­vetet új kinevezésével kapcsolatban mentesítette funkciójától. A tanítcsi idő rendezése május elseje el tí A kormány határozata értelmében május elseje előtt a munkaidő módo­sításával kapcsolatban az összes isko­lákban hétfőn, április 30-án tanítási szünet van. A szombatra és hétfőre eső tantárgyakat szétosztják április 28-ra, szombatra és április 29-re, va­sárnapra úgy, hogy április 29-én dél­után szünetel a tanítás. Szombaton és vasárnap a szülők munkaidejéhez iga­zodva biztosítva lesz az óvodák és napközi otthonokban a gyermekekről való gondoskodás. A húsdaráló kése körüli hiábavaló forgolódásról Történt egy szép napon, hogy a mosogatóvízzel a húsdaráló kése is kikerült.. Feleségem tűvé tett érte minden kis zugot, de sajnos, nem ta­lálta meg. A bosszúság jelhöbe von­ta arcát, de én hamarosan megvi­gasztaltam. — Sose bosszankodj — mondottam — holnap hozok másikat. Ezzel aztán napirendre is tértünk e kis kellemetlenség felett. Másnap munkából hazafelé menet eszembe jutott a késevesztett hús­daráló. — Nosza, gyerünk csak — gondoltam magamban — és már vet­tem is a kanyart az Október téri vaskereskedés felé. Az üzletbe lépve, kályhacsövek, láncok, kerítésdrótok szomszédságában akadtam rá a kony­hafelszerelést árusító részlegre. — Kérek egy ötös húsdaráló kést — mondottam a nyájasképű elárusító­nőnek. Kissé megütközve nézett visz­sza rám, talán azt gondolta, miféle csudabogár lehetek, hogy ilyen fur­csa kérésekkel zaklatom. — Ötös húsdaráló kés nincs — szólt — de tízessel szolgálhatok. — Köszönöm. Ötös kést mikor kap­hatok ? — Ki tudja. Elköszöntem és kiléptem a vas­kereskedésból. Megjegyzem, ekkor még telve voltam reménységgel. Csak akkor kezdtem csüggedni, amikor már az ötödik kereskedésből távoz­tam. A bokám is kegyetlenül sajgott a sok jövés-menéstól. Mégis megpró­bálkoztam még néhány helyen. Igye­kezetem azonban meddő volt, kést nem kaptam. Feleségem azóta folyton á húsdará­ló késsel zaklat, s én hétről hétre a vaskereskedéseket járom. Feleségem dühös pillantásokkal gyilkol és sértőn sziszegi felém: — Semmi ember vagy, levegő, hiszen még egy húsdaráló kést sem tudsz szerezni. Nyelek és hallgatok, néha azonban be akarom neki bizonyítani, hogy az ötös húsdaráló kés hiánycikk. Fölénye­sen legyint, nem hiszi, azt állítja hogy még sose gyártottak és sose árultak annyiféle c'kket, mint ma­napság és éppen ötös húsdaráló kést ne gyártanának? Nevetséges. — Ha oly nagy bölcs vagy, szerezd be te — fakadtam ki végre. Az egyik délután sápadtan jött ha­za. — Nincs és nincs — sipította már az ajtóból. Megkönnyebbültem. És ettől a nap­tól helyreállt köztünk a békesség Fasírozottat azonban nem tudunk sütni, de még töltöttkáposztát sem főzhetünk. Feltesszük most a kérdést: Mikor lehet végre a bratislavai vaskereske­désekben 5-ös húsdaráló kést kapni? Mert szeretnénk már töltöttkápo'iztüi enni. Meg fasírozottat. Dehát új hús­darálót vegyünk, mikor csak a kés hiányzik a régiből? Azért sem! •s. A csehszlovákiai írók II. kongresszusa A csehszlovákiai írók kongresszusá­nak hétfői ülése Borisz Polevoj fel­szólalása után vitával folytatódott. A vitában tizenegy író szólalt fel, kö­zöttük: Ján Mareš, Ladislav Mňačko, František Kožík, Eva Vrchlická és Egri Viktor, aki a csehszlovákiai magyar irodalom helyzetéről beszélt. A kedd délelőtti ülést Jifi Marek ál­lamdíjas író vezette. Az ülést Vítéz­slav Nezval nemzeti művész „Szólal­tassuk meg költészetünkben az új ember gondolatait és érzéseit", c. be­számolójával nyitották meg. Jang Chuej kínai irodalomtörténész a Kínai írók Szövetsége nevében üd­vözölte a kongresszust. Elmondta, hogy a kínai írók szilárd és egységes arcvonalban állnak a világ összes írói­val. Különösen melegen beszélt arról, hogy a kinai, koreai és mongol nép mily nagy szeretettel olvassa Fučík .Üzenet az élőknek" című könyvét, mely sok százezres kadásban jelent meg ezekben az országokban. Ezután átadta a kongresszusnak a kínai írók ajándékát — a kinai klasszikus drá­mák gyűjteményét. Viharos üdvözlések közepette ezután Nazim Hikmet török költő emelkedett szólásra. Már első, orosz nyelven mon­dott üdvözlő szavait — hogy bizonyá­ra elérkezik az idő, mikor ő vagy más török író hasonló kongresszuson a tö­rök író valOban választott küldötte­ként léphet fel — lelkes éljenzés kö­vette. Ezután Nazim Hikmet ismer­tette a klasszikus irodalom problé­máival és a szocialista szatírával kap­csolatos nézeteit. Szerinte azokat az írókat nevezhetjük klasszikusoknak, akik saját korukban újítóként léptek fel és olyan művet alkottak, mely kiállja a legnagyobb idöpróbát is. Nagy visszhangot keltettek Hikmet szavai a szocialista szatíra küldeté­séről és formáiról. A mai szatirikusok munkája a múlt szatirikusainak mun­kájától eltérően annyival nehezebb, hogy a maiak szeretik azt a rendszert, amelyben élnek és alkotnak. Ezzel összefüggésben Nazim Hikmet hang­súlyozta az irodalom pártosságának igazi értelmét. Megemlítette, hogy ha az irodalom nem ábrázolja igazi ké­pében az életet, nem segít senkinek sem. A lengyel írók üdvözletét Leon Kruczkowski tolmácsolta a kongresz­szusnak. Ismertette azt az élénk esz­mei vitát, melyet a SZKP XX. kong­resszusa a lengyel írók között kivál­tott. Elmondta, hogy a lengyel írók nagy figyelemmel kísérik mindazt, ami ma a csehszlovák írókat foglal­koztatja, mivel egyes különbségektől eltekintve a két ország kultúrájában sok a közös vonás. A csehszlovák íróknak munkájukban sok sikert kí­vánt, melyek ugyanolyan örömet okoznak a lengyel íróknak, mint saját sikereik. ünnepi vacsora a Vietnami Demokratikus Köztársaság ügyvivőié tiszteletére František Kubač, a Szlovák Nem­zeti Tanács elnöke és Rudolf Strechaj, a Megbízottak Testületének elnöke hétfőn, április 23-án a bratislavai De­vín szállóban ünnepi vacsorát adtak Vinh Van Dúcnak, a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság prágai ügyvi­vőjének tiszteletére, aki hivatalos lá­togatásra jött Szlovákiába. Az ünnepi esten részt vettek: Szlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottsága irodájának tagjai és póttagjai, a Szlo­vák Nemzeti Tanács elnökségének s a Megbízottak Testületének tagjai, a bratislavai konzuli testület tagjai, Szlovákia Kommunista Pártja kerületi és városi bizottságainak képviselői, valamint a Bratislavai Kerületi és Központi Nemzeti Bizottság képvise­lői. Az esten, amely szívélyes légkörben folyt, pohárköszöntők hangzottak el a csehszlovák és vietnami nép közötti állandóan erősödő és mélyülő barát­ságról és testvériségről. Csehszlovák küldöttség a connesi nemzetközi filmfesztiválon A cennesi nemzetközi filmfesztivá­lon részt vevő csehszlovák küldöttség tagjai: A. N. Brousil professzor, a prágai Zeneművészeti Akadémia rek­tora, aki a rövidfilm bíráló bizott­ságának is tagja, továbbá Eduard Hoffman igazgató, Jiŕi Trnka államdí­jas és Karel Zeman rendező. A Pedagógiai fő- és felsőbb iskola távtanfolyamának vezetősége figyel­mezteti a VŠP első és a VŠP második évfolyamának hallgatóit, hogy szom­baton, április 28-án a konzultációkat megtartják. 1956. április 25-én este 20 órakor a Csehszlovák Rádió hangversenytermé­ben barokk zene-estet rendeznek. A bratislavai kamara-együttes Aladár Mőzsi vezénylésével Purcel, Vivaldi, Bach és Vita-Ili nűveiből ad elő. Valutaüzéreket tartóztattak le (ČTK). Az elmúlt napokban a köz- I biztonsági szervek dolgozói hazánk te­rületén tiltott valutaüzérkedéssel fog- I lalkozó csoportot tartóztattak le. Ki- 1 vizsgálással megállapítást nyert, hogy a második világháború után a nyu­gaton, főleg az Amerikai Egyesült Ál­lamokban élő nemzetközi spekulánsok számos különféle törvénytelen valuta­üzlettel foglalkozó „társaságot" léte­sítettek abból a célból, hogy európai államokból vagy államokba valutát csempésszenek. Csehszlovákiában is ilyen aljas tevékenységet folytattak. Az üzérek különféle utazási és cso­magközvetítési cégek leple alatt foly­tatták tevékenységüket. Ilyen cégek: International Agency Service, Worl Overseas Service, Mora Novelty Comp. Special European Express Service, az USA-ban működő Tatra utazási iro­da, a torontói Slovakotur (Ontario Ca­nada) John Feher és társai, Grame­rey Shipping Comp., Canadian Gift Parcel Centre to Európe, Cedar Ra­pids lova USA, Louis L. Munk To­ronto, American International Tra­ding Comp. és mások. A valutaüzér­kedésekben részük van a különféle menekültek soraiból létesített ún. tár­saságoknak is. Mint megállapítást nyert, e cégek főleg kiterjedt apróhirdetések, röpla­pok és a külföldön élő honfitársaink között dolgozó kereskedelmi ügynök­ségek segítségével közvetítik a hon­fitársak pénzküldeményeinek továb­bítását csehszlovákiai rokonaiknak. A pénzeket mindig kerülőutakon, a Csehszlovák Állami Bank közvetítése nélkül utalják át. ami összeférhetetlen a csehszlovák törvényekkel. E munkában többnyire a munka­társak egész sorozata vesz részt. A csehszlovák valuta fedezésére e mun­katársaiknak titokban különféle ér­téktárgyakat szállítanak a Csehszlo­vák Köztársaságba. Emellett nem rit­ka az olyan eset sem. hogy az e tár­gyak eladásával szerzett pénzössze­gek a fenti cégek ravasz munkatár­sainak zsebében tűnnek el és egyál­talán nem kézbesítik őket a címzet­teknek. E külföldi cégek munkatár­sainak egyéb üzérkedéseit b megálla­pították, melyekkel főleg államunkat károsították meg. Szerepeltek itt például engedély nélküli vagyonátutalások külföldre, csempészett áruk, ékszerek, képek és más értéktárgyak Csehszlovákiából való titkos szállítása stb. Ezeken az üzleteken a külföldi cégek és cseh­szlovákiai társaik nagy pénzösszegeket nyertek. Bizonyítékok vannak arra, hogy a tettesek a csehszlovák postautalvá­nyokon hamis pecséteket használtak és a postautalványokat nagyobb ér­tékűre írták át. A postautalványokat azután többnyire külföldre szállítják annak bizonyítására, hogy a pénzösz­szeget Csehszlovákiában az egyes cí­mekre kifizették. Miután megállapítást nyert, hogy a külföldi cégek apróhirdetéseikben és nyomtatványaikon azt állítják, hogy ezek az átutalások kormányunk en­gedélyével történnek, meg kell álla­pítani, hogy: csehszlovák készpénz beutalása és kiszállítása törvényelle­nes, s külföldről érkező pénzösszegek csupán a Csehszlovák. Állami Bank közvetítésével érkezhetnek, kivéve azt az esetet, ha a Pénzügyminisztérium engedélyt ad más megtérítési módra. Külföldre való átutalást csupán a Pénzügyminisztérium engedélyével le­het eszközölni. Más úton való átuta­lásoknál bizonyos esetekben bünteten­dők a pénzösszegeket elfogadók is, mert ezzel megsértik köztársaságunk devizaérdekeit. Szükséges tehát, hogy külföldön élő honfitársaink kizárólag az ottani bankok közvetítésével küld­jenek pénzösszegeket Csehszlovákiába, melyeket azután a Csehszlovák Álla­mi Bank közvetítésével utalnak ki.

Next

/
Thumbnails
Contents