Új Szó, 1956. április (9. évfolyam, 92-120.szám)

1956-04-23 / 113. szám, hétfő

A takarmányalap elhanyagolása megbosszulta magái Előadók, szervezők és hallgatók A Földmüvelésügyi Megbízotti Hivatal a tátralomnici Volga-szállóban rendezte meg az országos szövetkezeti munkaiskola legjobb hallgatóinak, szervezőinek és előadóinak konferenciáját, amelyre 80-nál több küldött érkezett hazánk minden vidékéről. A konferencián a küldöttek megvitatták és kicserélték a szövetkezeti munkaiskolán szerzett tapasztalataikat. Valamennyi felszólaló egyöntetűen rámutatott arra, hogy a szövetkezeti munkaiskola komoly és mélyreható segítséget nyújtott szövetkezetük előrehaladásában. A fáradhatatlan Korín Pál. František Doubravský elvtárs, az olomouci kerület Majetín községének küldötte tömör, értékes felszólalásában azt mondotta, hogy náluk a munkaiskola nemcsak szakmailag képezte a tagságot, hanem minden téren hozzájárult a szövetkezeti dolgozók fejlődéséhez. Ebben az iskolában tanulták meg a hallgatók, mit jelene a bírálat és az önbírálat. A szövetkezet' munkaiskola náluk már olyan fokon áll, hogy egyetlen hallgató sem akad, aki megsértődnék, ha bírálják hanyag munkáját. Ellenkezőleg, a bírálat odahat, hogy az illető dolgozó nyomban javítani igyekszik munkáján. A szövetkezeti munkaiskolának legnagyobb érdeme éppen az, hogy az egész kollektívát közelebb hozta egymáshoz a közös célkitűzés elérése érdekében. A szövetkezeti tagság ma már jól tudja, hogy csak akkor érhet el jobb eredményeket, ha kivétel nélkül mindenki legjobb tudásával végzi feladatát. Amikor az évzáró vizsgán a hallgatók magukra vállalták, hogy tíz százalékkal növelik a tervben meghatározott terméshozamot, arra is volt. gondjuk, hogy a vállalásból származó feladatok elvégzését konkréten felosszák egymás között. Doubravský elvtárs felszólalásában hangsúlyozta, hogy csakis így, közös összefogással tudták elérni azt, hogy az 1954-es húsz koronás munkaegység értékét 1955-ben huszonöt koronára emelték. Természetesen mindez nem jött egyszerre. Amikor 1952 őszén bevezették a szövetkezeti munkaiskolát, a hallgatóknak mindössze 30—3-5 százaléka látogatta az előadásokat. Eleinte bizony nagyfokú közöny, érdektelenség nyilvánult meg a munkaiskolával szemben. A második és harmadik évfolyamon azonban, amikor az előadó konkréten rámutatott egyes tagok hanyag munkájára, a hallgatók száma egyre növekedett és igen élénk, meggyőző vita színhelye lett a kultúrterem, ahol az előadásokat tartották. Doubravský elvtárs dicsérte az előadót. aki fáradságot nem ismerve kijárt a határba, megnézte a kapásnövényeket. Ha valahol gyomos területet fedezett fel a cukorrépában, bizony nem restelt rámutatni az ilyen felületes munka következményeire: ennek az lett az eredménye, hogy másnap hozzáláttak a gyom irtásához. Egy ízben pedig megkritizálta a fejőket. hogy gýenge a tejhozam. Amikor a fejők arra hivatkoztak, hogy nincs elegendő takarmány, az előadó rámutatott, hogy olyan földterületek hevernek a szemük előtt parlagon, amelyeket trágyázással és szakszerű gondozással kitűnő legelökké lehetne változtatni. Tanácsát a tagság megfogadta; lehetetlen volt el nem fogadni, mert oly érvekkel harcolt a szö4

ÜJ S Z Q 1956, április 25. vetkezet fejlődéséért, hogy minden szövetkezeti tag méltán becsüli és tiszteli ezért a törekvéséért. A konferencián sok szó esett az előadási mód és az előadó szakismeretének a fontosságáról. Tóth János elvtárs mezőgazdasági mérnök, aki a szepsi könyvelőiskola tanítója és ezenkívül a jánoki, bodoli és makranci szövetkezeti munkaiskola előadója, az említett problémákkal kapcsolatban kiemelte, hogy sokat tanult ezen az értekezleten. Noha eddigi előadásai során is nagy súlyt fektetett a környezet, a helyi viszonyok megismerésére, most a tapasztalatcsere ré vén rájött, hogy még behatóbban kell foglalkoznia azoknak a szövetkezeteknek a problémáival, ahol előadásait tartja. Csakis a helyi viszonyok konkrét ismeretével kötheti le az előadó a hallgatók figyelmét. Fontos ezenkívül az is, hogy a tananyag elmélet' részét az előadó szemléltetővé tegye. Igv például, ha a talaj összetételéről, vagy a növénytermesztésről beszél, feltétlenül szükséges, hogy az előadó különböző talaj- és növénymintákat mutasson be a hallgatóknak. Sokat jelent a filmvetítés is a szakelőadásokon. Megemlítette, hogy Jánokon, ahol rossz vetítőgépet kaptak a járástól, a hallgatók száma megcsappant. A szövetkezet erre rendes vetítőgépet vásárolt. Ennek volt köszönhető, hogy a hallgatók újra összejöttek és élénk érdeklődéssel kísérték a .további előadásokat. A szövetkezeti munkaiskolán jöttek rá a szövetkezeti tagok arra is, hogy az évi tervezésnél tökéletes összhangnak kell uralkodnia az állattenyésztés és a növénytermelés között. Ugyancsak az iskola vezette rá a tagságot, hogy a tenyészállatok kiválasztására nagyobb gondot fordítsanak. így például az anyasertések kiválasztásától nemcsak az állatok külalakját, hanem családfáját is figyelembe kell venni. ^ Bfii W

Hi

F HHB", Tóth 'elvtárs örvendetesnek tartja, hogy ez idén az ifjúság szép számban kapcsolódott be a munkaiskolába, s egyre nagyobb érdeklődést tanúsít a mezőgazdasági tudomány iránt. Egyébként az előadók szakismerete és előadásmódja mellett Tóth elvtárs nagy jelentőségűnek tartja a hallgatók megszervezését. A jánoki szövetkezetben például a csoportvezető feladata volt, hogy csoportja minél több tagját meggyőzze szakismeretük további fejlesztésének szükségességéről. Kitűnő szervezőnek bizonyult Szelecky Olga tanítónő, aki Tallóson mind a szlovák, mind a magyar nyelvű szövetkezeti iskolát megszervezte. Szelecky elvtársnő igen aktív agitátornak bizonyult. Eddig 37 hallgatót szervezett be és az évvégi vizsgán a hallgatók egyöntetűen vállalták, hogy az új évfolyam, megkezdésekor mindegyik legalább egy új hallgatót szerez az iskolába. a réteken és legelőkön. A tisztítás és rendezés az országos műszak óta avorsabb ütemben folyik a kassa: kerületben is. Még mindig vannak azonban olyan községek, ahol ezť a feladatot elhanyagolják. A legjobb eredménnyel a kassai járásban Nagyida dicsekedhetett. A >-zövetk9zeti földeken 339 hektár rétet és legelöt hoztak rendbe, 60 hektárt megtrágyáztak. Jó munkát végeztek Széplakon és Malá Vieska nem régen alakult szövetkezetében is. A kassai járásban nehézségek vanSzervező munkáját megkönnyítette az a tény, hogy tanítónő s így állandó kapcsolata van a szülőkkel, akikkel módjában van elbeszélgetni és érdeklődésüket felkelteni a szakismeretek gyarapítása iránt. Munkája azonban nemcsak abban merült ki, hogy megszervezte a hallgatókat, hanem mint iskolavezető komoly gondot fordított arra is, hogy a hallgatók valóban tanuljanak is. A nagy fagyok idején előfordult, hogy a hallgatók teljes számban megjelentek az iskolában, de az előadó nem érkezett meg. Erre Szelecký elvtársnő nyakába vette a községet, hogy előadót szerezzen. Igyekezete sikerrel is járt, és Tallóson egyetlen ízben sem fordult elő, hogy a hallgatók csalódottan távoztak volna az iskolából. Egyébként a hallgatók nagy része itt is asszonyokból,, lányokból és ífjakból tevődik össze. A konferenciából Szelecký eivtársnó azt a tanulságot vonta le, hogy ezután még nagyobb gonddal kell foglalkoznia a hallgatók megszervezésével. Kiváló hallgatónak bizonyult Keife! Sándor Királyfiakarcsáról. Náluk tavaly kezdődött az első tanfolyam, amelyre negyvenöt hallgató jelentkezett. Csaknem valamennyi előadáson a hallgatók teljes számban jelentek meg és igen értékes, hasznos viták fejlődtek ki közöttük. Ez főképpen annak köszönhető, hogy előadójuk, Harsányi elvtárs, az ottani gazdasági iskola vezetője kiváló szakismereteivel mindig fel tudta kelteni a hallgatók érdeklődését a tananyag iránt. A silózásról, a talaj összetételéről, annak feljavításáról, továbbá a nemesített vetőmag és a fajállatok kiválasztásáról szóló előadása végig lekötötte a hallgatók figyelmét. Keifel elvtárs vitafelszólalásában hangsúlyozta, hogy érdemes volt szorgalmasan tanulnia, mert a szakismeretek elsajátítása mellett ezen a konferencián ismerte meg először szép •HP? »••• /ÍM, m hazája fenségét, a Tátra gyönyörű vidékét. A sok értékes vitafelszólaló között figyelemreméltó mondanivalója volt a 62 esztendős fáradhatatlan rimaszombati Korin Pál elvtársnak, aki kiemelte, hogy náluk, a szövetkezeti tagokon kívül, magángazdák is részt vettek a szövetkezeti munkaiskolán és rámutatott, hogy ezek rövidesen nemcsak a közös tanuláshoz, hanem a közös munkához is csatlakoznak. Korin elv* társnak ez a megállapítása helytálló volt. A konferencián is több magángazda vett részt, akik bizonyára felejthetetlen élményként viszik haza azt a meghitt légkört, amely nemcsak a szövetkezeti tagokat hozta közelebb egymáshoz, hanem őket is közelebb viszi a szövetkezeti gondolathoz, vjogy egységes összefogással dolgozhassanak a szocialista haza felvirágoztatásán. Szabó Béla nak a rétek és legelők trágyázásában. Ahol a legelőilletékek beszedését elhanyagolták, ott nem tudják a műtrágyát megvásárolni, nincsen reá f?dezetük. Az is előfordul ,hogy bár a szükséges pénzösszeg rendelkezésükre áll, a műtrágyát még sem vásárolják meg. A nemzeti bizottságoknak sokkal nagyobb figyelmet kell szentelni ennek a kérdésnek, s minden — a rétek és legelök rendezésében, trágyázásában fennálló — mulasztást a legrövidebb időn belül helyre kell hozni. (m. gy.) Az Ögyalla járásbeli szentpéteri EFSZ gazdasági eredményei a múlt év értékelése során azt mutatta*, hogy nincs minden rendben a szövetkezet házatáján. Ez különösképpen a takarmányalap biztosítása körül jelentkezett. A tehenek tejhozama jelenleg alig éri el a 7 deciliter napi átlagot, mert kevés takarmányt biztosítottak részükre Az új vezetőség természetesen igen sokat foglalkozott nemcsak a takarmányíermelés, hanem az egész szövetkezet helyzete kérdésével. Sima Zoltán agronómus mindenekelőtt azt javasolta, hogy a takarmánytcrmelést kell megjavítani, mert ezzel lényegesen emelhetik állataik hasznosságát, így tehát a szavakat alkotó munka, tett követte s a szövetkezet tagjai 58 hektáron tavaszi keveréket vetettek el. Állataik részére a takarmányt további 217 hektár here, 92 hektár öszikeverék is biztosítja. A múlt évi mulasztásra azonban A nagykaposi' járásban a csicseri szövetkezet fejezte be elsőnek a tavaszi vetést. Ezzel egyidejűleg mintegy 45 hektár legelőn végeztek alapos felszíni talajjavítást. A kalászosok vetésével egyidőben 2 hektár korai burgonyát is elültettek. A tmina szövetkezet most tavasszal fizet rá, mivel több mint 300 000 koronát kell kiadnia takarmányokra. Mennyivel nagyobb lehetett volna a jövedelem, ha ezt az összeget munkaegységeik értékének emelésére fordíthatták volna. No, de mindebből már levonták a tanulságokat és a szövetkezet tagjai szorgalmas munkával igyekeznek valóra váltani azokat a feladatokat, amelyeket évzáró közgyűlésükön a pénzügyi-termelési tervben egyhangúlag megszavaztak. Egyébként örömmel állapíthatjuk meg, hogy a szövetkezetben a tavaszi munkák igen jó mederben folynak. A koratavasziak vetésének elvégzése után Veľký György dohányos csoportja most a dohánypalánták kiültetését vette tervbe s rövidesen három hektáron elültetik a jól fejlett dohánypalántákat. Szombath Ambrus, Nyitra. kák szervezésében nagy érdeme van Szűcs Gyula elnöknek, Plavajka Miklós, Szilvási Imre és Krajnyik András csoportvezetőknek. A csicseri szövetkezet új és még kicsi, de már most is példaképül szolgálhat a járás valamennyi szövetkezetének, (k. i.) SOK MEG A TENNIVALÓ Néhány tanács a kykoricatermeiőkiisÉ A kukorica a búza után egyik legfontosabb és legnélkülözhetetlenebb növényünk. Fehérje- és más tápanyagtartalma megközelíti a gabonaféléket is: az árpáét, zabét, kölesét. Ezektől csak annyiban különbözik, hogy a kukorica sok zsírt is tartalmaz. Az állatok takarmányozásánál és az iparban nagy szerepe van. Ezért kell, hogy a 'kukoricatermelésnél a helyes agrotechnikai módszereket alkalmazzuk, hogy ebből a hasznos növényből minél gazdagabb hektárhozamokat érhessünk el. Hogyan és mikor trágyázzuk a kukoricát ľ Azt szokták mondani, és egyesek azzal nyittatják meg magukat, hogy a kukoricatermés teljesen az időjárásra van bízva. Ha sok a csapadék, bőven van kukorica. Az igaz, hogy az időjárás befolyásolja a termést, de mégsem csupán az időjárástól függ. Az is igaz, hogy a kukorica hektárhozama bizonytalanná válik, ha tavaszi szántásba vetjük és csak egyszer kapáljuk meg. Ha azt akarjuk, hogy a kukoricatermés jó legyen, vigyázni kell arra, hogy jól trágyázott földbe kerüljön a mag, mivel a kukorica sok tápanyagot kíván fejlődése idején. A tavasszal beszántott szalmás trágyának a kukorica nem nagy hasznát veszi, mivel a tavaszi szántás könnyen kiszárad és így a kukoricának, ha nincs bőséges eső, nem áll elegendő nedvesség a rendelkezésére. Hogy a kukorica a trágyának már korai fejlődése idején is hasznát vegye, a trágyának a talajban el kell mállania, ez pedig nem történik meg a tavasszal beszántott trágyánál. A trágyát az előző év végén kell kihordani és azt még a tél beállta előtt be kell szántani. Legjobb kukoricatermést akkor érünk el, ha istállótrágyával és műtrágyákkal is trágyázunk. Ajánlatos kultivátorozás előtt káliumtartalmú trágyákat adni a földnek, mégpedig hektáronként 1,5—2 mázsát. Igen hatásos a kálium- és nitrogéntrágya is, mert nagyban előmozdítja a levélzet és szár fejlődését. A kukorica vetéséhez akkor kell hozzáfogni, amikor a talaj körülbelül 12 cm mélyen 10—12 fokra felmelegedett. A föld ezt a hőfokot körülbelül április utolsó felében éri el. Ha túl korai a vetés, hideg időjárás esetén a csírázás nem indul meg és a vetőmag megrothad. Arra is ügyelni kell, hogy el ne késsünk a vetéssel. Ezzel védekezünk a talaj kiszáradása ellen, és biztosítjuk a korai fejlődést. A kukorica legjobb vetési módja a négyzetes-fészkes vetési módszer. 60-szor 60. vagy 70-szer 70 centiméteres távolságban vetünk. A vetés sűrűsége függ a talaj víztároló képességétől és a kukorica fajtájától is. A négyzetes-fészkes vetési módszerhez ma már különleges traktorok, fogatíös és kézi vetőgépek állnak rendelkezésünkre, Ezek a gépek minden egyes fészekbe két-három magot egyenlő mélyen juttatnak a földbe. A vetés mélysége 8—10 centiméter. A mély vetés védi a fiatal növényt a varjaktól és más kártevőktől. Nem szabad azonban túl mélyre sem vetni, mert ilyen esetben a hajtások gyöngék lesznek, ami csökkenti a terméshozamot. Hogyan ápoljuk a kikéit kukoricát ? Ha a talaj felső rétege száraz, mindjárt vetés után hengerezzünk. Azután fogasoljuk meg a kukoricát. Ennek sekélyebbnek kell lennie, mint a vetés mélysége. Kéthárom levél megjelenése után feltétlenül újból fogasolni kell. így megsemmisíthetjük a talajkérget és a gyomnövényeket is eltávolítjuk. Amikor a hajtások elérik a 8—12 centiméter magasságot, el kell végezni az első kapálást. Az első kapáláskor elsősorban a beteg és gyenge növényeket távolítjuk el, s"a fészekben egy-két növényt hagyunk, a másodüc kapáláskor már csak egy növényt. A második ka-: pálást akkor végezzük,amikor már 6—7 levél van a száron. A kukoricát rendszerint kézzel szoktuk egyelni és egyidejűleg elvégezzük a sorközök első porhanyosítását is. Űjabb porhanyosítást akkor végzünk, ha felüti fejét a gyom, vagy pedig talajkéreg képződik. A növény fejlődéséhez szükséges vizet csakis többszöri kapálással tudjuk megfelelően biztosítani. A közmondás azt tartja, hogy az egyszeri kapálás fölér egy jó esővel. A sorközök megmunkálását 7—8 centiméter mélyen végezzük, hogy kárt ne tegyünk a kukorica gyökereiben. A kukorica ápolásához tartozik a fattyazás is. Ez a munka a mellék-, a korcshajtások eltávolításából áll. melyek nem mindig hoznak kifejlődött csöveket és ugyan-; akkor gyöngítik a növényt. A kukorica töltését feltétlenül kerüljük, mert ezáltal nagyon kiszárítjuk a talajt! Minél többször kapáljuk a kukoricát, a töltést pedig hagyjuk el. így biztosabb lesz kukoricatermésünk. Mesterséges beporzással nagyobb kukoricatermést lehet elérni. Ez az eljárás a következőképpen történik. Hímport gyűjtünk a címerekről, melyet aztán vattával, vagy puha kefécskével a kukoricacsöveken megjelenő fonalakra (nővirágokra) visszük át. Ha magasabb hektárhozamot akarunk elérni, alkalmazzuk helyesen és szakszerűen a Szovjetuniótól átvett agrotechnikai módszereket. Szűcs Ferenc, járási agronómus Királyhelmec A konferencia részvevői: Keifel Sándor, Tóth János. Szelecký Olga és Kelemen Béla élénken vitatkoznak. Elsőnek végezték e! a tavaszi kalászosok vetéséi