Új Szó, 1956. április (9. évfolyam, 92-120.szám)

1956-04-23 / 113. szám, hétfő

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA BULGANYIN A népek közötti jó kapcsolatok és a barátsdg d világbéke megőrzésének és megszilárdításának legmegbízhatóbb kezessége A szovjet államférfiak Greenwichben, Harwellben és Oxfordban 1956. április 25. hétfő 50 fillér IX. évfolyam, 115. szám. Az állattenyésztési termelés növelésének alapja — a bő takarmánytermés A mezőgazdasági termelés egyik égető kérdésének megoldása az ál­lattenyésztési termelés színvonalá­nak egyre magasabb szintre vaió emelése. Az élelmiszerek legfonto­sabbikát: a húst, zsírt, a tejet, va­jat és tojást az állattenyésztési termelésből nyerjük. S az, hogy mennyire tudjuk kielégíteni a dol­gozók szüntelenül növekvő igénye­it, jórészt attól függ, mennyiben tesz eleget mezőgazdaságunk a második ötéves terv első éve meg­növekedett feladatainak. Az állattenyésztésre háruló fel­adatok egyike, hogy minden álla­mi gazdaságban, szövetkezetben és egyénileg dolgozó parasztnál bizto­sítsuk a tervezett állatállományt A másik igen fontos követelmény, hogy az állattenyésztési termelés legújabb munkamódszerei egyre szélesebb mértékben honosodjanak meg, hogy ezek alkalmazásával napról napra növelni tudjuk az állattenyésztés hozama hasznossá­gát. Szükséges ez azért, mert ha­zánkban a hús és hústermékek, a tej és tejtermékek fogyasztása a szo­cializmus építésében elért sikerek mellett rohamosan növekszik. Ezt bizonyítja az a tény, hogy míg 1936-ban az egy személyre eső húsfogyasztás 26, 7 kg volt, 1953­ban 36,53 kg-ra szökött fel, s a múlt évben további 6 százalékkal emelkedett az egy személyre eső húsfogyasztás. És ez sokat jelent, hiszen csupán ez a 6 százalékos emelkedés annyi húst tesz ki, hogy ez a mennyiség félévre biztosítaná a České Budejovice-i kerület la­kosságának hústermékekkel való ellátását. Az állattenyésztési termelés mai állása mellett ezt a húskészletet még nem tudjuk biztosítani, mint ahogyan a megnövekedett igénye­ket is külföldről behozott mennyi­séggel kellett fedeznünk. A múlt évben pl. azért, hogy elegendő hús kerüljön a dolgozók asztalára, a hússzükséglet 22 százalékát, a zsírszükséglet 35 százalékát kül­földről kellett behoznunk. Emellett az utolsó 10 esztendőben tavaly értük el a legnagyobb fejé­si átlagot a tejtermelés­ben. S mégis miért volt szükség e behozatalra? Talán annyira ke­vés a jószág az országban, hogy lehetetlen jobb eredményeket el­érni? Igaz, hogy sok helyen nincs meg a tervezett állatállomány, azonban a főhiba a takarmányo­zásban, a takarmánybázis elégte­len biztosításában keresendő. Évek óta legnagyobb problémája ez ál­lami gazdaságainknak, EFSZ-eink. nek. Abból adódott mindez, hogy a múlt években az a téves nézet ter­jedt el úgyszólván országszerte, hogyha nem is termelünk elegen­dő takarmányt, akkor sem pusztul éhen a jószág, hiszen jut az állami tartalékból, majd vásárolunk ta­karmányt a szükséghez mérten. E hanyagság, nemtörődömség okozta végül is azt, hogy a leg­főbb saját takarmányforrásaink, mint pl.: a silókukorica termelése, a csalamádé, háttérbe szorult. Bű­nös mulasztásokat követtek el a múlt években még abban is, hogy a kukoricaszárat vagy késő ősszel, amikor már igen sokat vesztett tápértékéből, vagy a kitelelés után a tavaszon takarították be, amikor már egyebet sem ér, mint hogy kemencékbe dobják. S végül nem került volna sor olyan nagymeny­nyiségű húsbehozatalra, ha az em­lített takarmányforrások mellett nagyobb gondot fordítottunk vol­na a rétek és legelők karbantar­tására, hiszen a rétekről és a le­gelőkről nyert takarmány elsőren­dű szerepet játszik kiváltképpen a szarvasmarhatenyésztésben. Dolgozó parasztságunk is ráesz­mélt arra, hogy elegendő takar­mánytermelés, s a téli időszakra szóló bő készletek nélkül — még ha be is vezetik az állattenyésztés mestereinek legjobb módszereit • elképzelhetetlen a nagy hozamok biztosítása. Ezért az idén igen nagy súlyt helyeznek a takar­mánytermelésre. Se szeri se száma azoknak az állami gazdaságoknak s EFSZ-eknek, amelyek már a múlt esztendőben felkészültek az idei bő takarmánybázis tárolására. Hatalmas betonsilógödröket építet­tek. Az idén nagyobb területen ter­melnek kukoricát, silókukoricát, mint az eddigi évek során. Üdvös dolog az is, hogy a földművelés­ügyi megbízottnak a rétek és le­gelők gondozására való felhívása után a falvak százai határozták el: rendbehozzák a réteket, legelőket, mütrágyázzák, trágyalével öntözik, hogy megteremtsék az alapjait a nagy takarmánytermelésnek. Az e téren kifejtett szorgalmas igyeke­zetet mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy ünnepi mű­szak útján minden falu határában folyt a munka, és az a tény, hogy április derekáig mezőgazdasági dolgozóink és brigádosaink 155.726 hektárnyi rétet és legelőt hoztak rendbe, 76.226 hektárt trágyáztak meg. Szép és dicséretreméltó do­log ez, azonban nem szabad szem elől téveszteni, hogy a rétek és le­gelők gondozása állandó jellegű feladat, s nem pedig olyan, aho­gyan egyesek gondolják, hogy elég, ha tavasszal megboronáljuk, vagy rétgyaluval egyengetjük, megszórjuk műtrágyával, s azután a következő tavaszig békén hagy­juk. így bizony nem érhetnénk el gazdag termést. Kiváltképpen a rétekre kell nagy gondot fordítani. Már most kell felkészülni a szé­nakaszálásra, a szárításhoz el kell készíteni a szárítókat s egyéb, a betakarításhoz szükséges szerszá­mokat. A rétek és legelők hektárhoza­mainak növelésében nagy segítsé­get nyújthatnak dolgozó paraszt­ságunknak a traktorállomások is, hiszen az idén annyi takarmányt kell termelnünk, hogy biztosíthas­suk az állattenyésztési termelés 6,9 százalékos növekedését. Az eddigi tapasztalatok azt bi­zonyítják, hogy traktorállomásaink még nem adták meg a kellő segít­séget a takarmánytermeléshez. A 6,9 százalékos növekedésnek pedig egyedüli alapja a bő takarmány­készlet. Tennivaló van elég, hi­szen több mint 285 000 ha rét és le­gelő rendbehozását kell még el­végeznünk. Fontos tehát, hogy a falusi kommunisták, a helyi nem­zeti bizottságok tagjai továbbra is élére álljanak e fontos munkák­nak. s azt a munkakedvet, lelke­sedést, amely dolgozó parasztsá­gunk körében a tavasz első nap­jaiban megnyilvánult, továbbfej­lesszék. Minden dolgozó paraszt számoljon úgy, hogy ez a munka igen jól kifizetődik, a takarmány­termelésre fordított munka értéke gazdagon visszatérül, ha mázsa­számra adhatnak az országnak ter­ven felül húst, több ezer liter tejet és egyéb mezőgazdasági terméket. London, (ČTK). — Azon az ünnepi vacsorán, amelyet a brit tengernagyi kar a szovjet államférfiak tiszteletére április 20-án a greenwichi Királyi Tengerészeti Intézet dísztermében rendezett, Cilcennin lord, Nagy-Bri­tannia tengerészeti minisztere (az ad­miralitás első lordja) a következő be­szédet mondotta: Cilcennin lord beszéde „Üdvözlöm Excellenciátokat a green­wichi Király Tengerészeti Intézetben Őfelsége a királynő fegyveres erejének három fegyverneme nevében. Bulga­nyin marsall, ön Portsmouthból Lon­donba vezető utunkon azt mondotta, hogy az önök Nagy-Britanniában járó polgárai mindig meg akarják látogatni Greenwichet. Ezért nagy örömünk te­lik abban, hogy Excellenciátokat ma itt mint vendégeinket tisztelhetjük. Excellenciátok ma azon fegyveres erők képviselői mellett ülnek, amelyek fegyvertársként harcoltak az önök szárazföldi, légi és tengeri haderejé­vel együtt. A mai vacsorán is többek­kel találkoznak azok közül, akik na­gyon jól emlékeznek az Oroszország északi része felé úszó hajók sorára. Az önök országának és a mi fegy­veres erőinknek nagyszerű harci tu­lajdonságai valamennyiünk előtt jól ismertek. Országaink fegyveres eriAt a bátorság és becsületes harc kapcsai kötik össze. Ha ma a katona beszél­hetne a katonával, meg vagyok győ­ződve arról, hogy az összes nehézsé­gek ellenére, amelyeket az időről idő­re felmerülő helytelen értelmezés idcz elő, ma is hasonló szilárd kapcsolat')' találnának: a békeszeretetet. Ogy vé­lem, hogy az Excellenciátok látogatá­sát figyelemmel kísérő népmilliók kö­zül senki sem kívánja oly nagyon, mint éppen országaink katonái, hogy a látogatás eredményei előmozdítsák a népeink közötti béke és kölcsönös megértés ügyét. (Taps.) A királyi haditengerészet, hadsereg, és légierők nevében emelem poharam az önök egészségére és forrón kö­szöntöm Excellenciátokat. nyitva állnak baráti látogatások szá? mára. (Taps.) A szovjet nép leghőbb kívánsága ä békevágy. Mi valamennyien forrón óhajtjuk, hogy a békét, 'amely most fennáll, senki ne zavarja meg. A szovjet kormány, amely népének óha­ját teljesíti, lankadatlanul a lefegy­verzés problémájának megoldására törekszik és valamennyi ország közöt­ti baráti együttműködés ápolásáért küzd. A népek közötti jó kapcsolatok és a barátság, a világbéke megőrzésé­nek és megszilárdításának legmeg­bízhatóbb kezessége. Látogatásunk célja országukban až, hogy az önök államférfiaival folyta-, tott tanácskozások alapján Nagy-Bri­tannia és a Szovjetunió között jobb kölcsönös megértést érjünk el és min?, den térre kiterjedő szoros kapcsold-, tokát teremtsünk. Megvagyunk rótä győződve, hogy ez megfelel mindkét ország érdekeinek. Engedjék meg, hogy poharamat 8 Nagy-Britannia és a Szovjetunió né­pei közötti barátságra és együttműkö­désre és arra emeljem, hogy orszá­gaink kikötői között a barátság és d béke minél több hajója közlekedjékí, A barátságra'." A harwelli atomközoontban N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsőtf Selwyn Lloyd britr külügyminiszter kíséretében szombaton délelőtt meglá­togatták a harwelli atomkutató tsle­pet. Megtekintették a „Bepo" első atomreaktort és a „Zeus" gyorsító legújabb típusát. A szovjet látogatók között volt I. V. Kurcsatov, a kiváló szovjet atomkutató, Sz. N. Hruscsov (N. Sz. Hruscsov fia), A. Tupoleva, az ismert szovjet repülögépkonstruktőr leánya is. Részt vett még Sir Dávid Eccles brit iskolaügyi miniszter, Wil­liam Hayter moszkvai brit nagykövet és mások. A szovjet államférfiakat, akik i napsütéses reggelen áthajtottak Lon­don elővárosain, a falvakon és váro­sokon a 100 kilométernyi távolságra fekvő Harwellbe, a lakosság minde­nütt nagy lelkesedéssel fogadta. Mai­(Folytatás a 3. oldalon.) Iiiiii«iiiiiiiiiiuiiiiiiiiii»«iiiiiiiiiiifiiii:iiniiiiilii«u»iiiii»iiiiiiiniiini]iiiii:i»iii • <i(iianan»niimit*iiiir*n>iiii:iM«i:a''>iiniiiiiiiii!*ucii(iia:ii:iin*jiifr«iiaiia]iiriir!ai!V N. A. Bulganyin beszéde Ezután N. A. Bulganyin emelkedett szólásra, akit a jelenlévők szívélyesen üdvözöltek. „Excellenciád, az admiralitás első lordja, tábornok, tengernagy és tiszt urak: Engedjék meg, hogy kifejezzem kö­szönetemet azért a forró és baráti fo­gadtatásért, amelyben minket részesí­tettek. (Taps.) Greenwich, e világ­szerte ismert hely látogatása öröm­mel tölt el bennünket. Az önök régi városát, amely most Londonnal eggyé­vált, az orosz nép is régóta ismén. Péter cár, az orosz tengerészet meg­alapítója több mint 250 évvel ezelőtt látogatta meg Greenwichet; a Themze vizén közelítette meg ezt az épületet, amelyben most együtt vagyunk önök­kel. (Taps.) Mintegy 400 év telt el azóta, hogy az első angol kereskedelmi hajók Oroszország északi partjaihoz érkez­tek. Az önök bátor tengerészei a má­sodik világháborúban Nagy-Britanniá­ból a Szovjetunióba vezették a szállí­tó-hajókat. (Taps.) A szovjet nép na­gyon jól emlékszik azoknak a tenger­nagyoknak nevére, akik e hadmüvele­teket irányították — Fraser lord, Sir McGrigor, Hamilton, — Dalrympel, Archer, Sherbrook, Denny, Mills. Ted­der lord nevei ismeretesek népünk előtt és tudja, hogy lord Tedder volt az, aki a Nagy-Britanniából a Szov­jetunióban úszó konvojok légi védel­mét irányította. Nem említettem meg név szerint a többi tengernagyot, tá­bornokot és tisztet, akik együttmű­ködtek fegyveres erőinkkel a múlt háború nehéz éveiben. A szovjet em­berek azonban emlékeznek rájuk és hálásak nagyszerű tettükért. (Hosz­szantartó taps.) Örömmel látjuk, hogy a szovjet ós a brit tengerészet közötti kapcsolatok, amelyek a háború alatt jöttek létre, továbbra is fennállnak. Országaink ha­jói nemrégiben kölcsönös baráti láto­gatást tettek. Ez mindkét részre elő­nyös volt. (Taps.) Tengereink mindig Az országos pártkonferencia tiszteletére További 40 üzem fogadta el a prágai üzemek felhívását a kassai kerületben A kassai kerületben a CSKP orszá­gos konferenciája tiszteletére eddig 79 üzem tett kötelezettségvállalást. A felvásárló vállalatok és fogyasztási szövetkezetek üzemeiben a 355 egyé­ni és 154 kollektív felajánlás értéke több mint egymillió korona. A Che­mosvit dolgozói több mint négy mil­lió korona értékű vállalással gazda­gítják népgazdaságunkat. A gépipari üzemek közül a Poprádi Tatra Vagon­gyárban a félévi össztermelés felada­tait túlteljesítik, s a második fél­évben terven felül 200 ezer korona értékű árut termelnek a Szovjetunió és India részére. Emelik a termelést a stószi, pelsőci, gölnicbányai, poho­relái és alsómecenzéfi Tatrasmaltban is. A pelsőciek fokozzák technikai, kulturális és politikai tevékenységü­ket a védnökségük alatt álló szili­cei, borzovai földművesszövetkeze­tekben. A matejovcei Tatrasmalt az áprilisi és májusi „Tisztaság és rend" hónapjainak keretében versenyre hív­ta ki a füleki üzemet. A slavošovcei papírgyár dolgozói november l-ig adósságukat törlesztik le 295 tonna papír gyártásával, túlteljesítik össz­termelésüket s emelik a munkaterme­lékenységet. Az országos pártkonferencia tisz­teletére a Kassai Kerületi Szakszer­vezeti Tanácshoz naponta érkeznek az üzemek dolgozóitól lelkes kötele­zettségvállalások. A prágai üzemek felhívására még nem válaszoltak a helyi gazdálkodás, az építkezési, élel­miszeripari üzemek, valamint az ál­lami kereskedelem dolgozói s az ál­lami gazdaságok. (mgy) A pótori ifjúsági brigád május 1-i felajánlása A pótori bányák tervüket nap-nap után túlteljesítik. A Bukovec-bányában a kombájn-falon a reggeli műszakban Karol Kovalčík élmunkás vezetésével dolgozott a 51 tagú ifjúsági csoport. Az első falon áthelyezték a kom­bájnt, az automata rakodógépet és szállítóberendezést. A hátsó falon fej­tettek. „A gépek és berendezések áthe­lyezésének idejét nyolc óráról öt órá­ra sikerült lerövidítenünk. Megtanul­tunk a fával takarékoskodni" — mondja a fiatal élmunkás. A példás kollektíva, amely feladatait 156 szá­zalékra teljesíti, új szocialista köte­lezett-égvállalást tett: május l-e tisz­teletére 400 darab támaszpillért ta­karítanak meg. Első ízben agregáttaL.. mm* A žilinai kerület magasabban fekvő szántóföldjein is teljes ütem­ben halad a tavaszi szántás-vetés. A vetésben igen nagy segítséget nyújtanak a Považská Bystrica-i traktorállomás traktorosai. A sve­repcei szövetkezet tagjai az idén a traktorállomás gépeinek segítségé­vel 17 ha-nyi földet vetnek be ár­pával és ugyanannyit zabbal. Fen­ti képünk: Jozef Smida előkészíti a földet az árpavetéshez, lent: A szövetkezet tagjai az idén vetnek először háromrészes agregátra sze­relt sűrűsoros vetőgéppel.

Next

/
Thumbnails
Contents