Új Szó, 1956. április (9. évfolyam, 92-120.szám)

1956-04-22 / 112. szám, vasárnap

> A Szovjetunió külügyminisztériumának jegyzéke az amerikai hidrogénfegyver-kísérletekről Moszkva, (TASZSZ). — Bizonyos idővel ezelőtt a Szovjetunió USA-beli nagykövetsége az USA külügyminisztériumától jegyzéket kapott az Amerikai Egyesült Államok terveiről, amely hidrogénkísérleteket szándékozik végrehajtani az Enivet-szigetek (Marsall-szigetek) körzetében, amely az USA közigazgatása alá tartozó gyámsági terület. Az USA kormánya a Csendes-óceán nagy kiterjedésű területé* „veszélyes övezetnek" minősítette. Április 18-án a Szovjetunió USAbeli nagykövetsége az állami departementhez a következő választ juttatta el: „A Szovjetunió nagykövetsége tiszteletét fejezi ki az állami départementnek és ez év február 24-i jegyzékére válaszként — amely jegyzék az atomenergiaügyi bizottság nemrégi kijelentéséről és az USA honvédelmi minisztériumának az Enivetszigeteken levő hidrogénfegyver kísérlet sorozattal kapcsolatos terveiről szól — a következőket közli: „A Szovjetunió kormányának az Amerikai Egyesült Államok csendesóceáni gyámsági területeinek atomés hidrogénfegyver kísérleti területként való felhasználása kérdésével kapcsolatos álláspontját már megvilágították azok a javaslatok, amelyeket az ENSZ Gyámsági Tanácsában levő szovjet küldött nyújtott be ez év februárjában. A szovjet kormány úgy véli, hogy a gyámsági területeken végzett atom- és hidrogénbomba kísérletek, amelyek veszélyeztetik a gyámsági területek lakosságának életét és vagyonát, összeegyeztethetetlenek a nemzetközi gyámsági rendszer céljaival és alapelveivel, amelyet az ENSZ alapokmánya XII. fejezetében rögzítettek le. E kísérletek összeegyeztethetetlenek továbbá e területek gyámsági egyezményeiben meghatározott gyámsági feltételekkel és kötelezettségekkel, és sertik a nemzetközi jog legfontosabb alapelveit." A kötelező katonai szolgálat bevezetése akadálya az újraegyesítésnek A nyu^at-németorszógi Szabad Demokrata Párt kongresszusa Németország újraegyesítésének kérdésével foglalkozott és ezzel kapcsolatban bírálta a bonni kormányt, mert elutasítja a Német Demokratikus KözWürzburg, április 21. (ČTK) — Pénteken, április 20-án kezdődött Würzburgban a Szabad Demokrata Párt VII. kongresszusa, amelyen valamennyi nyugat-németországi kerület és Nyugat-Berlin 228 küldötte vesz részt. A párt működéséről dr. Thomas Dehler pártelnök tartott beszámolót. Élesen bírálta Adenauer szövetségi kancellár politikáját és hangsúlyozta, hogy a bonni külpolitika nehéz válságot él át. A külpolitikának nem szabad — mint eddig — előre meghatározott szemszögből kiindulnia, hanem tekintettel kell lennie a világpolitika állandó változásaira — jelentette ki Dehler. Dehler a pärt belpolitikájára vonatkozólag kijelentette, hogy a párt politikája gazdasági és kulturális-politikai kérdésekben nem változik és a Szabad Demokrata Párt továbbra is visszautasítja a „marxista tanokat". A Dehler beszédét követő vita során a többi között felszólalt dr. Schneider, a Saar-vidéki demokrata párt elnöke, aki a kongresszuson mint vendég vesz részt. Schneider főképpen társasággal való tárgyalásokat. Dr. Schneider a Nyugat-Németországban kötelező katonai szolgálat bevezetése ellen emelt szót, ami szerinte nagy akadálya az újraegyesítésnek. A Szovjetunióban kitüntették a forradalmi n ozgalo-n öreg harcosait Moszkva, április 20. (ČTK). — E napokban, amikor a szovjet nép V. I. Lenin emlékének megünneplésére készül, a moszkvai Nagy Kreml Palotában mintegy 300 kommunista, az első orosz forradalom résztvevői és Lenin munkatársai gyűltek össze, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsa képviselőjének kezéből átvegyék a magas érdemrendeket és kitüntetéseket a győzelemért és a szocializmusért folytatott küzdelmekben szerzett érdemeikért. A kitüntetett kommunisták között •vannak az Orosz Szociáldemokrata Munkáspárt első szervezeteinek megalapítói, az 1905—1907. évi orosz forradalom barrikádharcosai, olyan kommunisták. akik a pártnak már ötven, sőt több éve tagjai. K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének és a szovjet kormány nevében a forradalom veteránjainak jókívánságait fejezte ki. A többi között a következőket mondotta: „A párt és a kormány az 1905— 1907. évi forradalom 1339 aktív résztvevőjét kitüntette. Ez a kitüntetés azon érdemek elismerése, amelyeket a nép érdekeinek védelmében szereztek a forradalmi mozgalom résztvevői, akik áldozatkészen küzdöttek az önkényuralom, a kapitalisták és földbirtokosok elnyomatása ellen. Közép-Keleten az idegen beavatkozás ellen A közép-keleti kérdésről szóló szov et nyilatkozat Visszhangja A Német Szövetségi Köztársaság tudósai: anthropológusok, archeológusok és a művésztörténelem szakemberei a Külfölddel való Kulturális Kapcsolatok Össz-szövetségi Társaságának meghívására Moszkvába utaztak. (ČTK). A szovjet államférfiak látogatása a Greenwichi-i Királyi Tengerészeti Intézetben (ČTK). — Április 20-án London 18.45 órakpr N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov a Victoria-rakparton hajóra szálltak, és a Temze folyón a távoli Greenwich londoni elővárosba utaztak, hogy megtekintsék a Királyi Tengerészeti Intézetet. A szovjet államférfiakat elkísérte lord Waverley, a Iondoni kikötőhivatal elnöke és a londoni szovjet nagykövetség tengerészeti attaséja. A brit tengernagyi kar a szovjet vendégeket meghívta e neves tengerészeti múzeum meglátogatására, hogy megismerkedjenek a régi brit tengerészeti hagyományokkal és a fiatal tengerészek nevelésének módszereivel. A tengernagyi kar a szovjet államférfiak tiszteletére az intézet dísztermében ünnepi vacsorát adott. Tel-Aviv, április 21. (TASZSZ). — Az Ó-Jeruzsálemből érkezett jelentés szerint a jordániai lapok sokat foglalkoznak a Szovjetunió külügyminisztériumának a közép-keleti helyzetről elhangzott nyilatkozatával. A Falast in című lap. „A Szovjetunió külügyminisztériumának fontos nyilatkozata a kózép-keleti válságról. Oroszország kifejezte készségét, hogy részt vesz az ENSZ törekvésében az arab-izraeli konfliktusnak békés megoldása érdekében" címen közölt cikket. Az Ad-Difaa a Szovjetunió külügyminisztériumának nyilatkozatáról szóló hírt „A Szovjetunió állást foglalt az idegen beavatkozás ellen a Közép-Keleten. A palesztíniai kérdés sürgős megoldásának követelménye" címen közli. A Kol-Haam hangsúlyozza, hogy a szovjet nyilatkozat „a munkában, a baráti beszélgetések folyamán, az

: autóbuszokban és más helyeken a lakosság beszélgetésének fő témája". Az Al-Hamismar vezércikkében rámutat, „a szovjet nyilatkozat fontos hozzájárulást jelenthet a békés törekvések sikerében és az izrael-arab konfliktus megoldásában.'' A Lamerhav azt írja, hogy „a szovjet nyilatkozat olyan lépésnek látszik, amely megközelíthetné a helyzet megoldásának lehetőségét és elháríthatná a háborús veszélyt." A békés együttélés az egyetlen helyes megoldás Az angol sajtó a szovjet áüanvérfiak látogatásáról London, április 20. (ČTK). — Az angol sajtó elsősorban a Krit miniszterelnök székházában megkezdett tanácskozásokkal és N. Sz. Hruscsovnak a szovjet nagykövetségen április 19-én rendezett ebéden elhangzott beszédével foglalkozik. Valamennyi jelentősebb lap közli Hruscsov beszédét, még pedig teljes terjedelmében és feltűnő helyen. Arról, milyen nagy hatást tett N. Sz. Hruscsov nyílt és őszinte beszéde az angol politikusokra és újságírókra legjobban az újságcikkek vastagbetüs címei tanúskodnak, amelyek kiragadják a beszéd egyes főbb részeit. A jobboldali Daily Mail „Őszinte szívvel" és „Hruscsov azt mondotta: a világot nem szabad elpusztítani" címen közöl tudósítást. Az ugyancsak jobboldali Daily Express Hruscsov beszédét e címen közli: „Békében élni — mondja Hruscsov úr" „ Az egyetlen kiút". A konzervatív Daily Telegraph kiemeli Hruscsov azon szavait, hogy a Szovjetunió nem akarja megbontani a Nagy-Britannia és a USA közötti barátságot és hogy a békés együttélés az egyetlen helyes megoldás. Üjságírókörökben nem kételkednek abban, hogy N. Sz. Hruscsov beszéde, amely világosan rámutatott a szovjet álláspontra a jó szomszédi kapcsolatok fejlesztésének kérdésében nemcsak Nagy-Britannia, hanem HÉT ÉVVEL EZELŐTT, 1949-ben alakult meg az Északatlanti Szövetség, amelyet méltán nevezhetünk az amerikai háborús politika egyik vaskos hajtásának. Célját amerikai keresztszülei nagy vonalakban így határozták meg: felkészülni a Szovjetunió részéről fenyegető támadásra és megakadályozni a kommunizmus terjedését Európában. Az elmúlt hét év tanulságai a napnál világosabban bebizonyították, hogy a csaknem kizárólag katonai egyezmény mindenekelőtt az Egyesült Államok gazdasági és politikai érdekeit hivatott szolgálni, s ebben a szövetségben a tagállamok érdekeivel ellentétes, alárendelt szerepet játszanak. De az elmúlt hét év azt is bebizonyította, hogy a szovjet „vörös rémről" kiagyalt rémhírek teljesen alaptalanok. A fenti tények fényében a Figaro című francia lap az Északatlanti Szövetség hétéves fennállása után az alábbi következtetést vonta le: „Az Északatlanti Egyezmény nem teljesíti feladatát... A szövetségesek közös megegyezés és egymás figyelmeztetése nélkUI cselekszenek, mintha csak egymást akarnák bőszíteni, miközben mindegyik a maga gesztenyéjét igvekszik a parázsból kikaparni, a másikkal egyáltalán nem törődve." Mit kell még ehhez hozzáfűzni? A szövetség minden egyes tagja azzal a reménnyel írta alá az egyezményt, hogy abból pont neki származik majd a legtöbb előnye. S éppen az előnyök biztosítása volt a cél. így találkoztak, kereszteződtek a tagállamok érdekei, ami sokszor súrlódást, nézeteltérést váltott ki. Az idei évforduló aránylag csendben telt el. Néhány cikk, beszéd és egy-két katonai díszszemle volt csupán. Az „ünnepi csendet" egyetlen hang zavarta meg, méghozzá az Északatlanti Szövetség főtitkárának. Ismailnak jubileumi beszéde. Ebben a következőket mondotta: „Az Atlanti Szervezet a nemzetközi együttműködés legszebb példája az egész világon." Feltételezhető, hogy Ismail ezt a kijelentését nem szánta áprilisi tréfának. Ám beszéljenek a tények! AZ UTÖBBI IDŐBEN az amerikai sajtóban is sok cikk jelent meg, amelyek az Északatlanti Szövetség tagállamainak a szövetség politikájával kapcsolatos elégedetlenségéről tanúskodik. Ennek bizonyságául elegendő megemlíteni Gronchi olasz köztársasági elnök, Pineau francia Zavarok a NATO-ban külügyminiszter és Guy Mollet francia miniszterelnök legutóbbi kijelentéseit. A francia miniszterelnök többek között kijelentette, hogy sohasem hitt a szovjet támadás lehetőségének veszélyében. Ezután már csupán azt a kérdést kellene feltenni, hogy akkor mi is az Északatlanti Szövetség célja? De vegyük csak az együttműködés további „szép példáit". A szovjet békepolitika mind meggyőzőbb formában történő megnyilvánulása a kétkedőket is meggyőzte. Erről tanúskodik az izlandi parlament határozata, amely azzal az indokolással követeli az Északathnti Egyezmény keretében Izland területén létesített amerikai támaszpontok megszüntetését, hogy az annak létrejöttét indokoló körülmények megszűntek. Ez pedig annyit jelent, hogy megszűnt a feltételezett háborús veszély. Az elmúlt évben Belgium, Hollandia, Franciaország, Anglia és más tagállamok is csökkentették a katonai kiadásokra előirányzott költségvetésüket, amelyet a közös megállapodás és az Északatlanti Szövetségben való tagság írt elő. Norvégia és Dánia nem engedélyezték országukban amerikai katonai támaszpontoklétesítését. Néhány ország (például Belgium) rövidebbre határozta meg a kötelező katonai szolgálat idejét, mint ahogy az amerikai katonai vezetők követelték. Görögország a ciprusi kérdésből eredő görög-angol ellentétek eredményeként nem vett részt az Északatlanti Szövetség hadgyakorlatain. Sőt, az utóbbi események következtében visszahívta londoni nagykövetét is. Világos, meggyőző tények. AZ ÉSZAKATLANTI SZÖVETSÉG eddigi legszilárdabb pontját, az amerikai politikát hűen szolgáló Nyugat-Németországban is mind inkább felütötte fejét a háborús politika elleni elégedetlenség. A Német Szövetségi Köztársaság Szövetségi Tanácsában nem régen terjesztettsk be egy javaslatot a kötelező katonai szolgálatnak 18 hónapról 12 hónapra való lerövidítésére. Erre a javaslatra elsőnek az Északatlanti Egyezmény amerikai főparancsnoka, Gruenther tábornok reagált. Élesen elítélte a javaslatot s kijelentette, hogy az atomkorban a katonai szolgálati időt nem lehet lerövidíteni, IZLANDI MEGLEPETES TmtfCDM Tnoí/ (Ludas Matyi) hanem inkább meg kell hosszabbítani. Amikor a békepolitika reális lehetőségének távlatai kezdenek kirajzolódni, akkor Gruenther a Neue Ruhrzeitung nyugatnémet lapnak egy elkövetkező háború esélyeiről nyilatkozik. Idézünk nyilatkozatából: „Szárazföldön nem vagyunk túlságosan erősek arra, hogy megtarthassuk a jelenlegi európai arcvonalat. (!) A német területeket hamarosan megszállnáfe a szovjet fegyveres erők. Nyugat-Németországot fel kellene adnunk és Dél- és Kelet-Franciaországban kellene védekeznünk." Mi célja lehet ennek a rémítésnek? Az, hogy a békés politika győzelmei és a leszereléshez való közeledés pillanatában ráijesszen a szövetségesekre és további fegyverkezésre bírja őket. Ahol nem segít a meggyőzés, riasztani kell. Amikor a szövetségesek a katonai csoportosulások helyett a gazdasági együttműködést követelik, Gruenther a háború rémével fenyeget. Persze, az ijesztgetések nem mindig vezetnek célra. Az imperialista háborús politika csődje magával hozta az északatlanti politika csődjét is. Ennek mélyek a gyökerei. Az angolamerikai nézeteltérések (a Közel- és Közép-Kelet térségében), a francianyugatnémet és az angol-görög ellentétek nem éppen meggyőzően tanúskodnak Ismail főtitkárnak a példás nemzetközi együttműködésről tett kijelentéséről. A HÉTÉVES JUBILEUMNAK van még egy árnyoldala. A háború esélyeit boncolgató Gruenther tábornok nyilatkozata nem éppen kedvező visszhangot váltott ki a szövetségesek körében. S ki tudja, ez a tény, vagy más körülmény volt-e az oka, Gruenther, az Északatlanti Szövetség főparancsnoka, személyi jellegű indokokra hivatkozva lemondott és nyugati sajtójelentések szerint nyugdíjba vonul. A francia Combat nem nagyon hisz a megindokolás őszinteségében és kételyét fejezi ki ezzel kapcsolatban: „Gruenther 57 éves, erejének tetőfokán, aligha egészségi állapota miatt vonult vissza." Gruenther ez év végén nyugalomba vonul. Vajon előbb-utóbb ez a sors vár az Északatlanti Szövetség többi parancsnokára is? Zs. t. az USA és más kapitalista államok irányában, nagy visszhangra talált a brit nép között és még jobban felkelti a nép azon óhaját, hogy a brit és szovjet kormány vezetői között a tárgyalások eredménnyel végződjenek. A Daily Express nagy sikerről ír és kifejezi azt a meggyőződését, hogy a nyilatkozat „megszilárdítja azt a reményt,. hogy a Downingstreeti tanácskozások sikerrel végződnek." A Times Hruscsov beszédét nyíltnak minősíti. A Times diplomáciai tudósítója azt írja, hogy a tanácskozások kezdete azt bizonyítja, hogy „az oroszok valóban azt akarják, hogy látogatásuk sikerrel járjon". Az iráni sah júniusban a Szovjetunióba látogat Moszkva, április 20. (ČTK). — A TASZSZ hírügynökség közlése szerint Mohamed Rezu Pahlevi iráni sah és felesége szovjetunióbeli látogatásának időpontját 1956. június 25-ére tűzték ki. Irán uralkodója a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének és K. J. Vorosilovnak, a Legfelső Tanács Elnöksége elnökének meghívására keresi fel a Szovjetuniót, ahol két hetet tölt. Az Egyiptom és Izrael közötti határon életbelépett a tűzszünet London, április 20. (MTI) — Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára csütörtökön bejelentette, hogy Egyiptom és Izrael egyaránt kötelezte magát a „tüzet szüntess" rendelkezés szigorú betartására a két ország közötti demarkációs vonal mentén. Mindkét fél megígérte, hogy megtartja a hét évvel ezelőtt kötött fegyverszüneti egyezmény második pontját, amely megtiltja, hogy bármely fél hadműveleteket hajtson végre a másik fél ellen. A tűzszünet csütörtökön délután az egész 265 kilométeres egyiptomi-izraeli határszakaszon életbelépett. A londoni rádió jelentése szerint az ENSZ palesztinai fegyverszüneti bizottsága hivatalosan közölte, hogy csütörtökön újabb tűzharcra került sor sz Izrael és Jordánia közötti demarkációs vonal térségében. A tűzharc során egy jordániai és egy izraeli katona életét vesztette. A fegyverszüneti vegyesbizottság összeült, hogy .megvizsgálja a helyszínre kiküldött megfigyelő csoport jelentését. A ceyloni kormány hároméves próbaidőre felfüggesztette a halálbüntetést AFP-hír szerint Bandarannaike új ceyloni kormánya határozatot hozott arról, hogy hároméves próbaidőszakra felfüggeszti a halálbüntetést. A próbaidő lejártával a kormány tanulmányozza majd a halálbüntetés végleges eltörlését. Li Szin Man háborús kijelentése Szöül, április 19. (ČTK). — a Francé Presse hírügynökség szöuli tudósítójának közlése szerint Li Szin Man az április 18-i választási gyűlésen kijelentette, hogy „a dél-koreai haderők rövid időn belül megindulnak északra, hogy egyesítsék 'az országot." Li Szin Man hangsúlyozta, hogy ehhez megvan a Nyugat csendes beleegyezése. Ül SZŐ" 1056. április Kf