Új Szó, 1956. április (9. évfolyam, 92-120.szám)
1956-04-22 / 112. szám, vasárnap
Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1956. április 22. vasárnap 30 fillér IX. évfolyam, 112. szám LENIN MÜVE HALHATATLAN V. I. Leninnek — Marx és Engels müve lángeszű folytatójának, a Szovjetunió Kommunista Pártja, a szovjet szocialista állam megteremtőjének, a szovjet nép és a nemzetközi munkásmozgalom nagy vezérének és tanítójának — születése 86. évfordulójáról emlékezünk meg ma. A legforróbb szeretet, a legtiszteletteljesebb hódolat, az örömteljes jövőbe vetett bizalom és a végső győzelem iránti rendíthetetlen biztonság érzelmeivel gondalunk e napon arra a hatalmas géniuszra, akinek neve és tanítása az egész haladó emberiség zászlaja lett az új életért, a derűs jövőért vívott harcban, akinek eszméi roppant erővel hatnak a világtörténelem egész menetére. A leninizmus eszméinek világraszóló győzelmét a legragyogóbban domborítja ki a kommunizmust építő Szovjetunió, valamint a szocializmus felé haladó népi demok ratikus köztársaságok létezése, népgazdaságunk hatalmas fellendülése és megszilárdulása, ami mind ékesebben bizonyítja a' szocialista rendszer döntő fölényét a kapitalista rendszer felett. Az emberiségnek már több mint egyharmada a szocialista világrendszert alkotó szocialista országokhoz tartozik s az ezen országokban a társadalmi élet minden szakaszán elért nagyszerű eredmények ragyogóan dokumentálják a leninizmus eszméinek megdönthetetlen erejét. V. I. Lenin halhatatlan tanításának nagy diadalát jelentik a SZKP XX. kongresszusán elfogadott határozatok, amelyeket a leninizmus eszméihez való rendíthetetlen hűség, a lenini tanok tisztaságának megóvása és alkotó továbbfejlesztése hatott át. A lenini eszme nagy győzelmét bizonyítják a Szovjetunió sikerrel befejezett ötödik ötéves tervének eredményei és a még lenyűgözőbb távlatokat feltáró hatodik ötéves terve, amely biztosítja Lenin nagy célkitűzéseinek megvalósítását, békés gazdasági versengés útján történelmileg igen rövid idő alatt megoldani a Szovjetunió legfőbb gazdasági feladatát: az egy főre eső termelésben elérni és túlszárnyalni a legfejlettebb tőkés országokat. Az SZKP XX. kongresszusa igazolta Lenin előrelátásának ama nagy igazát, hogy „a Szovjetunió mindenekelőtt gazdasági politikája révén egyre nagyobb befolyással van a világtörténelem menetére, az emberiség történelmének alakulására." Lenin felbecsülhetetlen eszmei gazdagságot hagyott örökül ránk, megalapozta az új társadalmi rendszer megteremtésének útjait és módszereit. A Lenin által alapított kommunista párt XX. kongresszusa fényes tanúságát adta annak, hogy eme eszmei örökségnek nem passzív őrzője. A marxizmus-leninizmus elméletét nem mint dogmát, hanem mint a cselekvés vezérfonalát alkotó módon alkalmazza a társadalmi fejlődés törvényeinek újabb feltételei közepette, a kommunizmust építő néptömegek tapasztalatainak tudományos általánosítása alapján, hogy így gazdagítsa Marx, Engels és Lenin nagy eszmei örökségét. A marxista-leninista elmélet hatalmas erő, amely mindig lépést tart az élettel és világos választ ad a társadalmi fejlődés minden új felvetődő kérdésére. Ennek a lenini igazságnak az ismerete tette lehetővé, hogy a kongresszus minden kétséget kizáró választ adott korunk néhány sarkalatos és nagy jelentőségű kérdésére, amelyek nagy elméleti értékűek és óriási gyakorlati jelentőségűek és végeredményben értékes hozzájárulást jelentenek a társadalomfejlődés marxistaleninista tudományához. Az SZKP XX. kongresszusa Lenin tanainak szellemében elemezte az országban és a nemzetközi küzdőtéren létrejött változásokat, és a marxizmus-leninizmus eszméitől vezérelve jelölte meg határozataiban a Szovjetunió további útját a kommunizmus felépítése felé. A határozatok nemcsak a Szovjetuniónak a kommunizmusba vezető útját világítják be ragyogó fénnyel, hanem a népi demokratikus országok útját is a szocializmus felé és az imperializmus által elnyomott és kizsákmányolt népek és dolgozók útját a szabadság felé. Ezek a határozatok az utóbbi két évtized legklasszikusabb marxista-leninista müvei, amelyek Lenin tanait az őket megillető történelmi és eszmei magaslatra emelik. Lenin tanainak alkotó módon való alkalmazása alapján állapította meg a kongresszus, hogy a szocializmus korunkban túllépte egy ország határait és világrendszerré vált. Az imperializmus már nem az egész világot átfogó rendszer, mert kialakult mellette egy hatalmas, szakadatlanul erősödő szocialista világrendszer, amely mellett a kapitalista világrendszer ingatagabbá válik, határai fokozatosan összeszűkülnek és a kapitalizmus általános válsága még jobban elmélyül. A szégyenletes gyarmati rendszer a nemzeti felszabadító mozgalom hatalmas csapásai alatt széthullóban van — minek következtében tovább mélyül a kapitalizmus általános válsága — és beteljesül Lenin azon jóslata, hogy beköszöntött az a világtörténelmi korszak, amikor kelet gyarmati népei újjászületnek és részt vesznek a viíág sorsának intézésében, mint a nemzetközi viszonyok hatalmas és új tényezői. A fejlődésnek ez a folyamata magával hozta a hatalmas „békeövezet" létrejöttét, amely magában foglalja Európa és Ázsia szocialista és nemszocialista békeszerető államait, melyek a földkerekség lakosságának több mint a felét teszik ki. Az erőknek ilyen eltolódása a béketábor javára elmélyíti és általánosítja azt a tudatot, hogy a háborúk többé nem végzetszerűen elkerülhetetlenek, s ha mégis megpróbálnák az agresszorok kirobbantani, úgy a háború pusztulásukat fogja jelenteni. A kongresszusi beszámoló és a határozat világos és szabatos elemzését adja a különbö-ző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése lenini elvének, kiemelve, hogy ne a fegyverkezésben, hanem a gazdasági és kulturális kapcsolatok elmélyítésében nyilvánuljon meg a két rendszer közötti versengés. Rendkívül nagy jelentőségű a kapitalízmus felszámolásához, a munkásosztály hatalmához és a szocializmus felépítéséhez vezető békés, parlamenti úton való átmenet kérdésének marxista-leninista magyarázata, ami felbecsülhetetlen segítséget, hozzájárulást és taná csot jelent a tőkés országok kommunista és munkáspártjainak a munkásosztály hatalomrajutásáért vívott harcában. A kongresszus határozataiban a Szovjetunió népgazdaságának további fejlesztése és fellendítése, a kommunizmus felé való további előhaladás, a szovjet nép jólétének és kulturális színvonalának további emelése céljából a hatodik ötéves tervben nagyszabású intézkedéseket foganatosít. Az SZKP XX. kongresszusának ezen határozatai Lenin halhatatlan tanítását, magasztos eszméit még ragyogóbban világítják meg. ^ (Folytatás a 2. oldalon) • • yw Kffiíi yft'g'ftŕ ©Ä-©®. @'@®j© s © sas #3® N. A. BULGANYIN: Hisszük, hogy egymás közötti viszonyunk javítását, összeköttetésünk és kötelékeink fejlesztését fokozatosan, lépésről lépésre meg fogjuk valósítani Ebéd a Mansion Houseban a szovjet államférfiak tiszteletére London, április 20. (ČTK). — A londoni városi tanács pénteken délben — amint már hírt adtunk róla — nagy ünnepi ebédet adott a szovjet vendégek tiszteletére. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov autója 12.46 órakor érkezett a Mansion House-nak, a városházi épületnek bejárata elé. A városháza előtt és a környező utcákban a szovjet vendégek üdvözlésére a londoniak oly nagy számban gyülekeztek össze, hogy a néptömegek sűrűsége meghaladta a fogadáskor a Victoria-pályaudvaron összegyültekét. A lakosság szívélyesen üdvözölte N. A. Bulganyint és N. Sz. Hruscsovot. Üdvözlésükhöz lelkesen csatlakoztak a környező építkezések állványain dolgozó építőmunkások is. (A háború alatt ezt a negyedet \a bombázás nagyon megrongálta.) Ugyancsak nagyon lelkesen üdvözölték a szovjet vendégeket az összes építőmunkások végig a londoni City-n keresztül vezető útjukon. A városi tanács tagjai és a kék prémmel szegélyezett öltözetű konziliusok, N. A. Bulganyint, N. Sz. Hruscsovot, J. A. Malikot, A. A. Gromikot, N. A. Mihajlovot, T. N. Kumikint és a többi vendégeket a fogadóterembe vezették, ahol sir Seyniour Howard ügyvezető polgármester üdvözölte őket. Sir Howard a műit év őszén Moszkvában járt látogatóban. A fogadóterem mindkét oldalán felsorakoztak a díszőrség tagjai. Az ebéd, amelyen^ 340 vendég vett részt, a gyönyörűen díszített Egyiptomi Teremben folyt le. Sir Seymour Howarddal és a szovjet vendégekkel együtt az asztalnál helyet foglaltak A. Eden, H. MacMillan, P. Thorneycroft, D. Sandys és G. Lloyd-George. Hivatalos közlemény a szovjet vezetők angliai tartózkodásáról London, április 20. — Angliában a három első találkozó után hivatalos közleményt adtak ki. A közlemény szövege a következő: Április 19-én és 20-án összesen három találkozó volt az angol és a szovjet vezetők között. Nyílt és hasznos eszmecsere folyt, szívélyes légkörben. As első találkozás során megbeszélések folytak az angol-szovjet viszonyról, s különösen a két ország közti kulturális és egyéb érintkezéseket vitatták meg. Ezzel kapcsolatban mindkét oldal képviselői utasítást kaptak, hogy gondolják meg és terjesszenek elő javaslatokat további megfontolásra. Ezenkívül előkészítő eszmecsere folyt az európai helyzetről. A második találkozón a közép-keleti helyzetet vitatták meg. Megegyeztek abban, hogy mindkét fél képviselői e hasznos megbeszélések alapján megfelelő javaslatokat készítenek további megfontolásra. A harmadik találkozón eszmecsere folyt a leszerelésről. A vendégek között volt H. Gaitskell és C. Attlee is. II. Erzsébet királynő és K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke felköszöntése után sir Seymour Howard beszédet mondott, amelyben emlékeztetett arra a példás vendégszeretetre, amelyben ő és küldöttsége tavaly Moszkvában részesült. „Látogatásunk folyamán megfigyeltem, mily óriási léptekkel halad előre az orosz nép nagy fővárosának tervezésében és újjáépítésében. Nagy benyomást gyakorolt rám a szovjet emberek nagy békevágya, az az óha ja, hogy baráti és szoros kulturális kapcsolatokat tartsanak fenn az egész világgal". Sir S. Howard azt mondotta, hogy a szovjet államférfiak látogatása a londoniak számára nagy örömet jelent azért, mert London sohasem feledkezett meg a szovjet nép nagylelkűségéről, amely 1953-ban, a nagy árvíz okozta elemi csapás idején 93 ezer fontsterling összeggel sietett a londoni lakosság segítségére. A brit miniszterelnök gyakran hangsúlyozta, hogy meg kell szilárdítani a Szovjetunió népével és képviselőivel való kapcsolatainkat. Fontos, hogy ez a kapcsolat valamennyi síkon megszilárduljon — hangsúlyozta sir Seymour Howard. — Nem szabad azonban megfeledkeznünk róla, hogy ha azt akarjuk, hogy ez a kapcsolat minden síkon hatásos legyen, e kapcso(Folytatás a 6. oldalon.)