Új Szó, 1956. április (9. évfolyam, 92-120.szám)

1956-04-19 / 109. szám, csütörtök

A világ minden tájára TIZENÖT NAPPAL HAMARÁBB KÉSZÜL EL A TÁTRA-MÜVEKBEN EGY KORSZERŰ GYORSVONATI SZERELVÉNY A smíchovi Tatra-vagongyar dolgozói e napokban készítették el a tizenöt gyorsvonati vagonból álló exportszerelvény további részét. A CSKP országos konferenciája tis:xieletére tett összüzesrfl kötelezettségvállalásukban az üzem dolgozói fogadják, hogy június lóig elkészítik a még hiányzó vagonokat. E-z a vállalás azt jelenti, hogy a tervezett határidőt 15 nappal lerövidítik. Az export-személykocsik különlegesen rúgozott, négytengelyes alvázból állanak, 23 méter hosszú, fémből készült karosszériával. Gőz- es villarr.osfűtés, izzófényvilágítás, párnázott, visszacsapható, fekvésre és ülésre berendezett nyugvóhelyek, hangot és hőt szigetelő falak és számos más újítás teszi kényelmessé az utazást ezekben az exportvagonokban, amelyek megfelelnek a legújabb technika követelményeinek. BRNOBÖL LENGYELORSZÁGBA A Brnói Első Gépgyár sürgős rendelést kapott a lengyelországi Kedziezyn hőerőműtől négy granulációs katlan elkészítésére, amelyek a lengyel fekete szénpor égetésére alkalmasak. Annak ellenére, hogy a rendelésben megjelölt határidők nagyon rövidek voltak, a Brnói Első Gépgyár műszaki dolgozói elhatározták, hogy 3 lengyel hőerőműnek tökéletes katlanokat fognak szállítani korszerű kivitelben. A rendelés megoldásának megváltoztatására ajánlatot tettek, amelyet a lengyel megrendelők el is fogadtak. Ennél a külföldi rendelésnél 90 271 kg anyagot takarítanak meg. VILÁGHÍRŰ MARÓGÉPEK Az olomouci TOS üzemben gyártják az FA 4 és az F2 a típusú kiváló minőségű fémmegmunkáló gépeket. Ezeket a marógépeket háromféle módosításban gyártják. A marógépek vízszintesen, és függőlegesen használhatók, a harmadik módosítás pedig az, hogy univerzálisak, tehát átállíthatok. Az olomouci TOS üzem gyártmányainak fele exportra készül. A marógépek, melyeknek műszaki megoldása nagyon célszerű, a világ legjobb marógépei közé tartoznak. PRÉSGÉP A ÍZOVJETUNIÖ SZÁMÁRA A Žďári Gépgyárak szerelői a Szovjetunió számára készülő présgépek határidő előtti elkészítése érdekében versenyt folytatnak. A Pátek szerelő által javasolt újfajta módszer lényegesen meggyorsítja az összeállítási és próbamunkálatokat. Ennek az újításnak köszönhető, hogy az MPK 1500 típusú 108 tonna súlyú hatalmas prést határidő előtt szállíthatták a Szovjetunióba. EGY UJ ÉPÍTŐANYAG Hrzai papírgyártó cépek A Svoboda nad Úpou-i papírüzem a papíros őrlésére új berendezést alkalmaz. A papírmasszát mindezideig úgynevezett hollenderekben készítették elő. ahol a keverék megmunkálása gyenge papiros számára 45 óráig tartott. Újabban az őrlés úgynevezett rafiner-gépekkel történik, amelyek az őrlés idejét a felére csökkentik. Az új gépeiket a tervtől eltérően hét hónappal hamarább helyezték üzembe és ezáltal nyolc százalékkal fokozták a papirtermelé.st. Ezenkívül csökkentik a vilianyenergi;: fogyasztását is. Az új gépek a papiros gyors őrlésére igen jól beváltak, és éppen ezért gépiparunk bevezette ezek sorozatgyártását. Még ez évben több paprígyárunkban ilyen gépet helyeznek üzembe. Inasok oz üzemekben A TySex teljesíti export-tervét A letovicei Tylex Vállalat kiváló minőségű csipke- és függönyanyagok.it gyárt kivitelre. Az üzembe még nem érkezett külföldi reklamáció. Ebből a vállalatból ez ideig már több mint 400 000 méternyi csipkeanyagot szállítottak külföldre. Az üzemben négyszáz féle mintában gyártják az exportra kerülő anyagokat. és a közeljövőben további 90 fajtával bővítik a választékot. A bratislavai 12. számú Munkaerőtartalékok szakiskolájának tanulói megkezdték a gyakorlati tanulást az üzemekben. Képünkön a J. Dimitrov* Üzem laboratóriumának vezetője La- dislav Ivánek tanulónak a pontos mérések titkát árulja el. s J^ a Szovjetunió hatodik ötéves tervének zamox irányelveiről 1960 A képen a számok' millió tonnákat fejeznek ki. A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusán jóváhagyott hatodik ötéves terv irányelv-tervezete előírja, hogy a Szovjetunióban az ipari termelés a hatodik ötéves tervben 65 százalékkal növekszik, a közszükségleti cikkek termelése pedig 60 százalékkal. Az állami bevétel ezzel egyidőben 60 százalékkal növekszik. Ábránk a Szovjetunió hatodik ötéves tervében gyártandó hengerelt fémek gyártásának növekedését mutatja. A selmeci hegyek déli lejtői vulkanikus eredetűek és tufából állanak. Már több mint száz évvel ezelőtt a környék lakói rájöttek, hogy ezt a „puha követ", amelyet tufának neveznek, jól fel lehet használni az építkezésnél. A jelenlegi földtani kutatások megállapították, hogy Brhlovce környékén 15— 20 évre való tufatartalékok vannak. Itt 1957-ben új korszerű fejtőtelepet létesítenek. Alsó képünkön a brhlovcei lufatelep építésének első szakaszát lathatjuk. Jobboldali képünk azt a korszerű fej tokomba jnt mutatja be, ameiy naponta 30—40 tufakockát vág ki a rétegből. Ez a mennyiség elegendő egy családi ház felépítésére. A tufa fejtése könnyen gépesíthető és ezért termelése olcsó. A kiváló építőanyag mind nagyobb teret hódít építőiparunkban. Alkalmazásával és fejtésének bővítésével valóra váltják a CSKP KB határozatának a helyi nyersanyagforrások kihasználásáról szóló részét. BÚTORVÁSÁRLÁS h ami (füiqiUte. dojl III

: iiiiiiiiiiiiiiiiuiifiiiiiiiniľiiiiniifiiiiiiiiiriiiiini! IIII'IIÍIIIIIMI iiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiin Amikor az árleszállítás után az ** üzleteket jártam, egy fiatal házaspárral ismerkedtem meg. Bútort akartak venni. A szükséges darabot azonban hiába keresték. — Nincs, nincs — kaptak érdeklődésükre több helyen is választ. Nem tudom mit csinálnak a bútorgyáraink — panaszkodott a férj. — Nem teljesítik a tervet? Vagy a kereslet nagy, és azért vannak hiányok ? Az új férjet megnyugtattam, hogy az egyes bútordarabok hiánya bizonyára a nagy kereslet miatt van. Bútorgyáraink termelése állandóan növekszik. Növekednek azonban az igények is. Az egyes darabok hiányát természetesen az is okozza, hogy némely gyár nem teljesíti mindenben az előirányzott tervet . . . ...És ekkor döntöttem: Megnézem, hogyan készülnek a bútorok, hogyan teljesítik a bútorgyártás tervét. Azóta pár nap telt el. Az alábbi sorok már erről szólnak. *** 'Színhely: a losonci bútorgyár, az üzemi tanács irodája. Idő: Egy hétköznap délelőtt. Jelenlevők: Asztalosok, a gyártásvezető, az üzemi tanács elnöke, műszakiak, újságíró. Újságíró: Milyen bútordarabokat gyártanak? Dobó László, technikus: Jelenleg hálószobákat, ebédlőket, foteleket és rökamiékat készítünk. Újságíró: Tehát háztartásokba szükséges bútorokat ? Többfelöl: Igen. Újságíró: S a kész árukat hová szállít ják ? Koparec József, az üzemi tanács elnöke: Dolgozunk exportra is, de túlnyomóan a hazai piacra gyártunk. A kész árukat a központba és azoknak a megrendelőknek szállítjuk, akikkel szerződéseink vannak. Újságíró: A szerződésnek eleget tesznek? A terveket teljesítik? Koparec: ...A tervet a bútor-üzem a múlt hónapban 83,4 százalékra teljesítette ... *** A a árciusban, az első tavaszi hónapban, amikor a tavasz bíztató ígérete mindent lendületbe hoz, ebben a sokat igérö hónapban a losonci bútorgyár nem teljesítette előirányzott tervéi. Tervük 100 százalékos teljesítéséhez 16,6 százalék hiányzott. Össztermelésüknek majdnem negyedével maradiak le. Ennyivel maradtak adósai az államnak, 10—20, vagy talán még több családnak. Hány ebédlővel és hálóval került kevesebb márciusban a piacra a nem teljesített 16,6 százalék miatt? Hátha a fiatal házaspár kereste bútordarab is a le nem gyártott 16,6 százalékban van? Nézzük meg a dolgot közelebbről. A losonci bútorgyárhoz több üzemrészleg tartozik. A s'eprüüzem, 114,4 százalékra, a fűrésztelep pedig 121,5 százalékra dolgozott a múlt hónapban. Egyedül csak a bútor-részleg kullog hátul. Azt tudjuk, hogy azelőtt is voltak a losonci bútorgyárban hibák és a tervek teljesítésében többször lemaradtak. Nemrégen azonban az üzemben átszervezés történt. Az üzem élére új vezető került, a vezetés megjavult. Az utóbbi időben az üzem számos eredménnyel dicsekedhetett. Hogy az utolsó hónapban ismét lemaradlak, meglepő. Mi ennek az oka? Kérdéseinkre Matoska András gyártásvezető válaszol. — Hogy előirányzott terveinket a múlt hónapban nem teljesítettük, ennek fő oka az, hogy nincsenek megfelelő helyiségeink, ahol a nyersanyagokat tárolhatnánk. Számos nyersanyagot olyan helyen kell tartanunk, ahol átnedvesedik, és amellett, hogy a minősége leromlik, akadályozza a zavartalan munkát is, mivel feldolgozás előtt újra szárítanunk kell. Számos panaszt hallottunk még az anyag- és a helyhiány miatt, az elvtársak legtöbbje így nyilatkozott: minden munkahely tele van készárukkal. Pedig ennek nem szabadna előfordulnia. Előírás van arra. hogy a készárut nem szabad a munkahelyeken tartani, külön raktárban kell elhelyezni. Mi azonban a helyszűke miatt nem tudjuk ezt az előírást betartani. i tt jártunkkor meggyőződtünk ' róla, hogy a munkahelyek valóban túlzsúfoltak. A már elkészült és készülő munkadarabok egymás hegyén-hálán vannak. így amellett, hogy rossz dolgozni, a már elkészült munkadarabok minősége is csökken. Az üzemben pedig már 1053-ban tervezték, hogy a műhelyeket átépítik és kibővítik. Tervbe vették egy kétemeletes üzem építését is. A mai napig azonban csak a földszinten folyik a munka. Az egyenletes tervtel-, jesítés érdekében a műhely felépítésére nagy szükség lenne. A márciusi lemaradást az elvtársájc mással is indokolják. Azt mondjak, hogy mindig csak hálószoba-bútort, gyártottak. Januárban azután megkapták az ebédlök gyártási tervét. Erre nem számítottak. Nem is készültek fel rá. így nem is tudták a szükséges munkákat sem mennyiségileg, sem minőségileg elvégezni. Mert nemcsak a terv teljesítésével, a 77iennyiséggel van baj, bajok vannak a minőséggel is. Több ebédlőt visszaküldték azzal a kifogással, hogy minőségük nem megfelelő. Mi a bajuk? Azt mondják, a bútorok nem jó anyagból készültek. Nem jó anyag? Valaki ezért is felelős. Ki? Hiába kutatjuk. Erre senki sem ad konkrét választ. Az elvtársak így vélekednek: — A konstrukciót az üzem dolgozta ki, a sémát a minisztérium adta. Tehát mindketten hibásak, vagy senki? Aligha. Nézzenek csak jobban utána az üzemben is, a minisztériumban is és meglesz a felelős. A losonci bútorgyárban tehát baj van a terv teljesítésével és a minő-, seggel. Ez pedig az üzemet, népgazdaságunkat károsítja meg. a z üzemben számos kiváló dol• *« gozó van. Olyanok, mint a seprű-üzemben dolgozó Gubovics József, Tóth Mária, Csaba Ilona és mások. A bútorüzemben Kovács István, Zsidai István, Dubrovszky Aladár, Pulai Jenő értek el kiváló eredményeket. De ezeken kívül még számos odaadó és jó munkása van az üzemnek. Az ö módszereik terjesztés-ívei, minden dolgozó munkájának az élenjárók színvonalára való emelésével, műszakilag megindokolt normák bevezetésével és jó bérpolitikával kell az üzem vezetőségének a hibákat orvosolni és odahatni, hogy egyenletesen teljesít hessék a tervet, és kifogástalan legyen az üzemükben gyártott bútorok minősége. *** Persze mindezt nemcsak a cikkem elején említett ifjú házasok érdekében mondom. (frj