Új Szó, 1956. április (9. évfolyam, 92-120.szám)

1956-04-19 / 109. szám, csütörtök

EMBEREK ÉS KÍSERLETEK Műtét röntgen és rcdium nélkül Több mint egy fél éve történt. A kísérleti pathológiai és therúpiai in­tézet klinikájának egyik kórházi szo­bájában egy beteget mutattak ne­kem. Az ablak mellett a szélső ágyon Jekiiclt hallgatagon, magába roskadva. A professzor könnyedén megemel­te takaróját. A beteg nyakának jobb L. M. Sabad tanár laboratóriumában oldalán, egészen a kulcscsontnál egy daganat éktelenkedett. Akár egy új­szülött feje. A beteghez akartam fordulni, de a professzor tekintete megállított. — Minek a tapintatosság, emelke­dett fel párnájáról erőlkedve a beteg. — Nem vagyok iskolás gyerek. Tu­dom, hogy rosszul áll a szénám. A professzor az ágy szélére ült és kezébe vette a beteg kezét. — Nem igaz. Üj eszközökkel fogom gyógyítani. Teljesen új eszközökkel. A betegnek ondómirigy-rákja volt. A rák már átterjedi más szervekre is. A nyaki nyirok-gócok áttételt kap­tak és ott újabb daganat keletkezett Eddig ez az állapot reménytelen volt­Néhány hónap múltán kitavaszo­dott. Egyik reggel újra az intézetbe látogattam. A folyosó ismert, az ajtó kitárva. Megálltam a küszöbön. Az ablak melletti ágy üres volt. „Meg­halt?!" Valaki a„ vállamhoz ért. Megfordul­tam és meglepetésemben felretten­tem. A szélső ágy betege volt. Va­lami változást vettem észre rajta. Persze a daganat. A daganatot eltá­volították, még nyoma sem maradt: A beteget nem operálták. A rákos szövetet nem kezelték rádióaktív su­gárzással. Egy ú i vegyi preparátum­mal — sarkolizinnel semmisítették meg. A sarkolizin széleskörű kutatások eredménye. Mint a rákkal kapcsola­tos probléma minden lépésének, úgy ennek a felfedezésnek is megvan a története. Különféle országok tu­dósai már kísérleteznek azzal, hogy beavatkozzanak vegyi preparátumok ­kai, megzavarják a daganat sejtjei­ben lejátszódó anyagcserét és úgy akadályozzák meg a daganat növeke­dését. A történelemben a nevek hosszú 50/a áll, a kísérletek százai es ez­rei sorakoznak. Mi mindennel megpróbáltak hatni a t'dósok a daganat szöveteire: ? Kalciummal, magnéziummal, ezüst­tel, vassal, arannyal, platinával, cink­kel, cinnel, bizmut tál, jóddal, arzén­nel, kénnel, szelénnel, egy csomó szer­ves unyaggal — közöttük festékekkel. Egy tudós 144-féle festéket próbált ki és reménytelenül elállt a további kísérletektől. Az állatokon végrehaj­tott néhány kísérlet bíztató ered­ménnyel végződött. De mikor a kí­sérletek a klinikai gyakorlatba ke­rültek, a bizakodás ellobbant mini gyufaláng a szélben. Az, ami hatolt némely esetben az egerek mestersé­gesen előidézett daganataira, egysze­rűen hatástalan maradt a valódi em­beri daganatokkal szemben. A tudósok más útra tértek. A pat­kány bőre alá ötven milligram rákos sejtet juttatlak. Egy hónap múltán u kifejlődő daganat ötven grammot is elért. A sejtek és velük együtt a fe­hérjék száma ezerszeresére nőtt. Ho­gyan lehet megfékezni ezt a szilajsá got? Ha a fehérjét épiilö háznak kép­zeljük, akkor a „téglák" az amino­savak és a kötőanyag „a malter", a nuklein-sav. Az élelemmel kerülnek a szervezetbe és nélkülözhetetlenek mind az egészséges, mind a rákos sejtek táplálása szempontjából. A rá­kos szövetekben a se j lek gyorsabban szaporodnak mint az egészségesben. A daganatnak ezért több nuklein- és amino-savra van szüksége. A kutatók írta: D. Hrabrovickij Cpp ennek a tulajdonságnak a kihasz­nálására gondoltak. A terv szerint: a beteg szervezetébe nagyobb mennyiségű mesterségesen előállított aminő- és nukleinsavat juttatnak, ezzel megzavarják a fe­hér jeképzodést elsősorban a daganat­ban, ahol ez a folyamat intenzívebb. Ha megáll a fehérjeszintézis, megáll a daganat fejlődése is. A világ sok tudományos intézeté­ben s így a Szovjetunióban is meg szü­leteti ez a felfedezés. A kísérletek hónapokig tartottak, de az eredmények csekélyek voltak. Ha lassabban is nőtt a daganat, de a normális sejtek is lassabban fejlőd­tek. Emellett a beteg szövetek növe­kedését korlátozó befolyás észrevét­lenül annyira fokozta az egészséges sejtekre gyakorolt káros hatását, hogy semmilyen eredmény nem mu­tatkozott. Ekkor a rákos vegyi therá­pia területén dolgozó tudósok más taktikát választottak. Szelekciós mód­szerrel próbálták preparátumot elő állítani, amely megsemmisíti a daga­natot, de nem hat az egészséges szö­vetekre. Egyik ilyen preparátum a sarkoli­zin. Persze ez sem egyszerre tűnt fel. Mérgező fulánkok Már a negyvenes évek elején né­hány klinikán kísérletezni kezdtek a chlorethylamin — preparátum gyógyító tulajdonságaival, amely nitrogénes analógonja az iperitnek. A Szovjetunióban külön preparátu­mot készítettek, az úgynevezett en­dihint találták fel. V. C. Nemec pro­fesszor állította elő és a gyakorlat­ban L. F. Larionov professzor alkal­mazta. A preparátumot a nyirokrendszer és ct vérképző szervek betegségének gyó­gyítására használták. Sem a kísérleteknél, sem a klini­kán nem fordult elő, hogy az endihin hatására eltűnt volna a daganat. A vér betegségeinél és a nyirokrend­szernél is csak lassította a betegség tragikus fejlődését. A kutatók előtt ez a feladat állt: közvetlen utat találni a méregnek a daganat belsejébe, megmérgezni a da­ganatot és egyszer s mindenkorra megsemmisíteni azt. A méreg „ka­lauzául" a fehérjét alkotó „téglát" és „maltert", aminő- és nuklein-sa­vakat választották. Minden „téglá­hoz" mérgező füliánkul egy molekula endihint mellékeltek. Ma már, hála az aminő - savnak, az endihin egyenesen a daganat sejtjeibe jut és megöli azt anélkül, hogy kárt tenne más sejtek­ben. Ezen elmélet kidolgozásával L. {Sertéseink fertőzéses elvetélése (Sertésbrucelfőzis) visszaesések nem írta : Dr. Brauner Iván gyógyítás tarlós, fordultak elő. A sarkolizinnel csaknem egyidöben, T A brucellózis sertésállományaink­hasonló elgondolás szerint, állították f ban a legutóbbi években meglehetö­elö a másik preparátumot, a dopánt. • Sen elterjedt betegség. Súlyos gaz­Láttam egy vérrákban szenvedő nőt. i da s, i kärokat ok és sok esptben A vervizsgalat szerint a normális 6— S ezer fehér vérsejt helyett kétszáz­ezer fehér vérsejtje volt. Katasztrofá­lis, reménytelen állapot. A beteget dopátinal kezelték. Egy-egy tablettát kapott tizennyolc óránként. Két hét alatt a fehér vérsejtek normális szám­ra csökkentek. Az embernek vissza­adták az életét. Láttam több más beteget is, akikre a sarkolizin és a dopán kétségtelenül gyógyító hatást gyakorolt. Ma még kevés az ilyen esetek szá­ma. Sok időbe telik, míg véglegesen meggyőződhetünk preparátumunk ha- f fásáról. Hosszú megfigyelések szük- v ségesek, homj meghatározzák azokat é a betegségeket, amelyeket gyógyít a § sarkolizin és a dopán. A rákbetegség pathológiai és the­rápiai intézetének klinikáján N. N. Blohin professzor vezetésével kitar­tóan és szívósan tovább kutatnak. Jelen voltam az operációs teremben, amikor N. N. Blohin megkísérelte se­bészeti módszerekkel kombinálni az új vegyi preparátumok felhasználá­sát. Sok emberi reménység és öröm van ebben a kutatásban. A sebészeti operációt kiegészítik azzal, hogy a da­ganatból kivont fehérjével ellenálló képessé teszik a szervezetet. A rá­kos szövetekre való hatás más mód­szereivel is kísérleteznek, de ezekről méa korai lenne beszélni. Egu kis lé­pést tettünk csupán, amely új pers­pektívát mutat. LJjabb út áll előttünk — hosszú és nehéz út —, amelyet végig kell járnunk. a tenyésztési terv teljesítését gátol- | ja. Minél fejlettebb egy ország ser­téstenyésztése, minél inkább növeke­dik sertéssürűsége, a kórokozó annál könnyebben jut egyik állományból a másikba. A sertésszállítások, sertés­farmok feltöltése idegen gazdaságok­ból származó sertésekkel csak növe­lik a betegség terjedését. Nálunk is, az évek előtti állandó és sokszor ta­lán felesleges átcsoportosítások vol­tak sok esetben közvetlen okai an­nak, hogy a brucellózis gyors ütem­ben és széles körben elterjedt. A sertések brucellózisát a brucella­baktériumok egyik válfaja okozza, amely különösképpen a sertésekre veszélyes. Sok esetben azonban a te­henek fertőzéses elvetélését okozó brucella-baktérium is megfertőzheti a sertéseket. A tehenek brucellózisá­val, a fertőzött tejjel és ennek ter­mékeivel is fertőződhetik a sertés. Ezenkívül ott, ahol közös a legelő, az elvetélt magzatburok, a magzatvíz is forrása lehet a fertőzésnek. A sertések a fertőzőanyagot rend­szerint a szájon át veszik fel fertő­zött tárgyakról, vagy fertőzött takar­mány fogyasztásával, de fertőződhet­nek közvetlenül a búgatás alkalmával is, ha a kan brucellózissal fertőzött. Ez elég gyakori, mert fordítva, a bru­*** i cellózis miatt elvetélt koca is búga­Egyszer majd megírják a tudomány ? tásnál fertőzheti a kant. Ezért azo­legnagyobb korszakát összefoglaló v kat a kocákat, melyek elvetélnek, könyvet. A rákos betegségek feletti f ne m szabad kanhoz vezetni, hanem győzelemről szól majd ez a könyv. Sok különféle név ékesíti majd, mert a nagy kutatásoknál egyik lépés ki- ^ legalább két hónapig elkülönítve kell tartani. egészíti a másikat — attól függetle- Y A felvett kórokozó rövidesen a niil, hol dolgozik a tudós. • vé rb e kerül, s ennek segítségével jut Ennek a könyvnek már sok fejeze- • e l különböző szervekbe (nyirokcso­if T é™dnek azok, akik é ő b tejmirigybe, nemi szervekbe), kishitusegbe esnek es a sídyos be- á J ' . ' tegség kilátásialanságában hisznek. I aho 1 gyulladásos folyamatot indít A rákbetegség cŕiiyttható. A klini­kák rendelkezésére álló eszközökkel ''ó<ji'n.tható. Némely esetben á mű­tét, máskor a röntgen és rádioaktív sugárzás, vagy a vegyi és hormonális kezelés segít. A bonyolult operációk új módszerei, a különféle gyógymódok tegszobáit, hogy saját szemünkkel győződjünk meg arról, hogy hány ember kigvôgvult a rákból. Az Állami Gercen Onkolóuiai. Inté­L. A. Zilber tanár (jobboldalt) munka Gaszanovival a leíényképe F. Larinov professzor foglalkozott. A rákkísérleti pathológiai és therá­piui intézet vegyi laboratóriumában A. S. Hohlova vezetésével a gyakorlatban megvalósították: J. N. Skodinska és O. S. Vaszinova fiatal vegyészek. így született meg a sarkolizin. A kísérletekel patkányukon hajtat­ták végre. Három-négy adag sarkoli­zin után a daganat eltűnt, kivétel nél­kül minden állatról. Ilyen meglepő eredményt még sohasem tapasztaltak. Mi több, míg eleinte tizenkét nap­pal a fertőző oltás után kezdték a gyógyítást, amikor a daganat csak Öt grammot nyomott, később huszonöt nap múltán kezdték a kezelést, azaz 7—10 nappal az állat elpusztulása előtt. Míg a rák ilyen elhanyagolt eseteiben, amikor a daganat már har­minc grammos volt, sem maradt még csak nyoma sem a daganatnak. A meg. Vemhes sertéseknél a magzat­burokban, magában a magzatban és a méh nyálkahártyáján szaporodik el előszeretettel. Aszerint, hogy a bak­tériumok a test mely részében sza­porodnak el, és okoznak kóros elvál­összekapcsolása, a sugárzás therápiai Y tozásokat, a betegség különböző tü­sikerei külön cikket érdemelnek. Elég t netekben nyilvánulhat meg. így izü­végigjárni az onkológiai klinikák be- $ le tg yu li adást i ínhüvelygyulladást okoz­ŕoncr/i^rífŕ hnn-tt entn-f" vrroťyi iin l^lsol A hat, más esetben, ha a gerincvelőt támadja meg, bénulások keletkezhet­nek, sőt magát az agyvelőt is meg­támadják a brucella-baktériumok; • ilyenkor a sertés, fejét félre tartva 4 körbenjáró mozgást végez. Í Kanoknál igen gyakran a herékben telepszik meg, melyek kórosan meg­nagyobbodnak, és a legtöbb esetben 4 közvetlen forrását képezik a fertő­4 zésnek. 4 A leggyakoribb és legjellemzőbb t tünet a kocák elvetélése, vagy kora­• ellése. A fertőzött koca szervezeté­• ben bárhol előforduló baktériumok a Y megtermékenyítés után a méhbe, il­• letve a benne levő magzatburokba Í vándorolnak és ott elszaporodnak. Az elszaporodott baktériumok a méhben és a magzatburokban gyulladást okoz­4 nak s a magzatok vagv elpusztulnak még a méhben, vagy pedig mint élő magzatot vetéli el őket a koca. Az elvetélés rendszerint könnyen, sok­szor észrevétlenül történik. Előfordul 4 az is, hogy a sertés méhében nem 4 minden magzatburok Tertőződik, s nem 4 valamennyi magzat pusztul el. Innen f magyarázható, hogy a brucellózissal 4 fertőzött koca gyakran ellik élő és ^ már korá'ibi időből származó elhalt zetben táblázatot mutattak nekem, t magzatokat. Eszerint a bőrrákban szenvedők 95 A a ...... _ - . ..... ,, • A fertőzött koca elve született ma­szazalekat teljesen kigyógyítják. Ha Y a betegség kezdeti stádiumában orvos- • Iacai közott i s lehetnek fertózésmen­hoz fordulnak, a torok- és méhrák 80 4 tes, egészséges, életképes állatok, és százaléka gyógyítható. Hasonló ered- ^ egészségtelen malacok is. Ezek fejlet­ménnyel jár a tejmirigyrák kezelése a Ienek> Vagy csökkent életképességüek is Ay nltinn lúhmi ht>f va xénrie>l is mint 7 rövidesen a megszuletes után el­k pusztulnak. Sok esetben nem pusztul­á nak el nyomban a megszületés után, á hanem gyenge ellenállóképességük kö­társaival Z. L. Bajdakovával és T. G. zett víruszokat szemlélik is. Az olyan súlyos betegséggel is, mint i ^ a gyomorrák, sokáig elél a betegek Y 70 százaléka, ha az első stádiumban megoperálják őket. Ezért annyira fon­tos, hogy a beteg nyomban orvoshoz forduljon az első tüneteknél, ne le­qyintsen reménytelenül halálra ítélt­ként. A rákot legyőzzük. Ez már teljesen világos és kétségtelen. Teljes bizalom tölt el bennünket. Biztosítékok erre a fáradhatatlanul, szívósan és lelkesen kutató tudósok. (Részlet az Ogonyokban meg­jelent cikkből.) vetkeztében rendszerint más beteg­ségnek esnek áldozatul. A gazdasági kár tehát a brucelló­zisnál nemcsak abban jelentkezik, hogy a sertés halva született malacokat hoz a világra, hanem főképp abban, hogy az ilyen gyenge ellenállóképes­é ségű malacok egészséges társaikra államdíjas akadémikus állandó veszélyt jelentenek, mert mindenféle más kórokozó könnyen el­szaporodik bennük, s így más be­tegségekkel is veszélyeztetik egész­séges társaikat. A brucellózis a tenyészetekben az­zal is nagy kárt okoz, hogy a ko­cák bizonyos százaléka az elvetélés után meddővé válik. A sertések fertőzöttségét vérvizs­gálattal lehet megállapítani. A vér­vizsgálat pozitív eredménye azonban nem jelenti mindig azt, hogy a koca el is fog vetélni. Előfordulnak olyan tenyészetek is, ahol a kocák 30—40 százaléka vérvizsgálatra pozitív ered­ményt ad, még sincs vetélés. Más tenyészetekben sokkal kisebb száza­lékú fertőzöttség mellett is gyakori a vetélés és gyengék a malacok. Láty szólag tehát nincs összefüggés a vérvizsgálatok pozitív eredménye és a vetélés között. De csak látszólag nincs összefügés. Az ismételt veté­lések t. i. éppen azokban a tenyésze­tekben fordulnak elő, melyek nem maguk nevelik a kocákat, hanem más tenyészetekből hoznak be időnkint süldőket, vagy tenyészkocákat. Vi­szont azokban a tenyészetekben, ahol kizárólag saját tenyésztésükből fel­nevelt kocasüldőkkel pótolják az ál­lományt, nem fordul elő a vetélések ismétlődése. Ez könnyen megmagya­rázható: a vetélésen már átment ko­cák bizonyos fokú ellenállást, immu­nitást szereztek s ezért ezek nem szoktak újból vetélni. Ha azonban más tenyészetből származó fertőzött kocákat hozunk be, ezekkel új fertő­zőanyag s esetleg más brucellatörzs kerül az állományba, s az új brucel­latörzzsel szemben a vetélésen már átment kocák nem immúnisak, és így újból vetélnek. Az újonnan behozott, kocák viszont a régi -kocák brucella­törzseivel fertőződnek és szintén ve-' télnek. Ha a vetélésen átment, tehát immúnisnak tartott állományba egész­séges, nem fertőzött kocákat viszünk be, úgy ezek az új kocák fognak a régiektől fertőződni és vetélni. Ve­téléskor a brucellák millióit és mil­lióit ürítik a sertések a külvilágra. Az elmondottakból következik, hogy a legfontosabb feladat a betegségtől mentes állomány megvédése a ragály behurcolásától. Ezért szükséges, hogy minden esetben, ha a tenyészetbe új tenyészkocát, vagy kant hozunk be, azok vészmentes tenyészetből szár­mazzanak és az új tenyészetben is elkülönítve legyenek tartva, míg a helyben végzett vérpróba nem iga­zolja brucellamentességüket. A ragályanyag más úton is köny­nyen bekerülhet a vészmentes állo­mányba, m ;nt pl. fertőzött takarmány­nyal, fertőzött tehenektől származó tejjel stb. A kutyák is fertőzhetik magukat, ha elvetélt magzatot vagy magzatburkot falnak fel. Ezek ugyan nem betegednek meg, de magukban hordozzák a fertőző anyagot és a sertések között járva könnyen fertőz­hetik a vészmentes állományt. A Brucellózissal fertőzött kocák, mint már említettem, többnyire gyenge ellenállóképességgel született mala­cokat hoznak a világra. Ezek a mala­cok fogékonyak lesznek minden más betegségre is. Az olyan tenyészetek­ben, ahol jó az elhelyezés, ahol jó kifutók és legelők állnak rendelke­zésbe, ahol a kocákat tormészetsze-/ rüen tartják, a brucellózis kevesebb kárt okoz, mint ahol a koca szerve­zete betegségekkel küzd, ahol nincs megfelelő kifutó és legelő, hiányos a vitamin, mészsó és nyomelem pótlás. Ilyen esetekben a brucellózis által okozott vetélések szaporodnak és gyengébbek lesznek a világra jövő malacok is. Tekintve, hogy a brucel­lózist a nagy állat-transzportálásokkal hurcoltuk szét, így elsősorban ezeket kell megszüntetni. A sertésbrucellózisnál minden ál­lategészségügyi rendszabályt be kell tartani, mert a betegséget gyógysze­rekkel egyelőre nem tudjuk gyakor­latilag meggyógyítani, s jelenleg nincs még biztos értékű, hatásos oltóanya­gunk, amellyel preventív védelmet nyújthatnánk sertéseinknek a brucel­lózissal szemben. ÜJ SZÖ 1956. április 19. 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents