Új Szó, 1956. április (9. évfolyam, 92-120.szám)

1956-04-19 / 109. szám, csütörtök

A Szovjetunió hozzájárul a palesztinai kérdés békés rendezéséhez A Szovjetunió külüg/minisztériumánok nyilatkozata a közép-keleti helyzetről Moszkva. (TASSZ) — A Szovjetunió külügyminisztériuma nyilatkozatot adott ki a középkeleti helyzetről, amely a többi között így hangzik: Az a helyzet, amely most a KözépKelet térségében állt elő, megérdemli valamennyi állam és vezető kör figyelmét, amelyeknek érdeke az általános béke megőrzése és a nemzetközi feszültség további enyhülése. Már több ízben megállapítást nyert az a tény, hogy a nemzetközi helyzet kiéleződésének fő oka a Közelés Közép-Keleten az, hogy minduntalan kísérletet tesznek egyes tényezők arra, hogy katonai tömböket létesítsenek és bővítsenek, amelyek a gyarmatosítást szolgáljak és amelyek e terület népei függetlensége, valalamint a békeszerető országok biztonsága ellen irányulnak. Az ilyen katonai tömörülések megalak^ása a nemzetközi viták és ellentétek kűtforrásává vált a Közel- és Közép-Kelet térségében. Ilyen tömbök létrehozása elmérgesítette az arab államok, Izrael és Törökország között, Pakisztán és Afganisztán, Pakisztán és India között fennálló kapcsolatokat. Ahelyett, hogy lépéseket tennének e terület független államai között békeszerető és baráti kapcsolatok ápolására az ázsiai és afrikai országok bandungi értekezletén elfogadott békés együttélés elveinek alapján, egyes országokat szembeállítanak más országokkal, ami e területen feszült helyzetet idéz elő. Az egyes nagyhatalmaknak a független arab államokra gyakorolt nyomása, amellyel arra akarják kényszeríteni őket, hogy akaratuk ellenére csatlakozzanak az említett tömörülésekhez — mint amilyen például a bagdadi egyezmény —, az Egyesült Nemzetek Szervezete elveinek megszegését jelenti és ellentétben áll a béke és nemzetközi biztonság érdekeivel. A közel-keleti helyzet legveszedelmesebb jelenségeinek egyike most az arab—izraeli konfliktus kiéleződése. Bármiképpen is értékeljük e konfliktus keletkezésének okait, meg kell látnunk, hogy egyes államok bizonyos körei, amelyeknek nem érdeke a béke megszilárdítása, az arab—izraeli konfliktust agresszív célokra és egyszersmind arra akarják felhasználni, hogy ezen államok területén idegen katonaságot helyezzenek el és háborús bonyadalmakat okozzanak. Az arab országok ügyeibe való beavatkozás célja a kolonializmus pozícióinak visszaállítása a Közel-Keleten, ami különösen az olaj-monopóliumok érdeke. Amint ismeretes, ezen törekvéseknek megfelel a három nagyhatalom 1950. évi egyezménye. Nagy veszedelmet jelent, ha ezen a területen háborús tűzfészek keletkezik, amit meg kell akadályozni. A Szovjetunió kormánya határozottan védelmezi a nemzetek közötti béke és békés együttélés érdekeit. Szilárdan és következetesen foganatosítja a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló intézkedéseket, amelyek valamennyi ország, így tehát a Közép-Kelet népei érdekeinek is megfelelnek. A népek nagy sikere a Közel- és Közép-Kelet térségében a béke és biztonság biztosításában a második világháború után több olyan ország nemzeti függetlenségének kivívása és állami szuverenitásának megszilárdítása volt, amelyek nemrégiben még gyarmati, vag^ mandátum-területet képeztek. A Szovjetunió őszinte megértéssel és támogatással- reagált a Közép-Kelet országainak azon törekvésére, amely Egyiptom, Szaúd-Arábia, Szíria, Libanon, Jemen, Jordánia, Libia, Szudán, Irak, Izrael és más országok állami függetlenségének kivívására és megszilárdítására irányult. A Szovjetunió hasonlóképpen értékelte Nagy-Britannia és Franciaország azon akcióit, amelyek a nevezett államok függetlenségének és szuverenitásának elismerésével hozzájárulnak a KözelKelet időszerű problémáinak megoldásához. A Szovjetunió a Közel-Kelet államai függetlenségének kivívásában és általános fejlődésében e terület békéjének és biztonságának fontos kezességét látja. A szovjet kormány éppen ezért készségesen támogatta a nevezett államok kormányainak ezen célok megvalósítására irányuló törekvéseit. A szovjet kormány emellett nem törekedett semmiféle személyes előnyre és igyekezett kapcsolaLait ezen terület államaival az ázsiai és afrikai államok bandungi konferenciáján kinyilatkoztatott igazságos elvek alapján létrehozni. A szovjet kormány azon törekvésében, hogy biztosítja a béke megszilárdítását, valamint a nemzetközi együttműködés fejlődését valamennyi ország népei jogos nemzeti érdekeire való tekintettel, rendületlenül küzd a béke megszegése ellen a Közép-Keleten és minden olyan akció ellen, amely fegy- j veres összetűzésekre vezethet, vagy ürügyül szolgálhat e konfliktusok szitására. A szovjet kormány úgy véli, hogy a Közép-Keleten a fegyveres összetűzés elkerülése lehetséges és szükséSúlyos infláció fenyegeti Nagy-Britanniát A brit alsóház az állami költségvetésről tárgyal London, (ČTK). — A brit alsóház április 17-én megkezdte az 1956— 1957-es pénzügyi év állami költségvetésének megtárgyalását. MacMillan pénzügyminiszter bevezető beszédében ismertette a költségvetést, valamint a kormánynak az infláció leküzdésére szolgáló egyéb intézkedéseit. Ezen intézkedések között szerepel a kenyér állami támogatásának teljes megszüntetése, ami annyit jelent, hogy tovább emelkedik a kenyér ára, úgyhogy ez év szeptemberétől a kenyér 25 százalékkal lesz drágább, mint februárban volt. Növekedik a cigaretta és a dohány megadóztatása is. A költségvetéssel kapcsolatos beszédében MacMillan foglalkozott az ország gazdasági helyzetével. Azt mondotta, hogy ,,az 1955-ös évnek minden kilátás szerint jó évnek kellett volna lennie". „A kedvező előfeltételek ellenére azonban Nagy-Britannia pénzügyi mérlege vigasztalan". A pénzügyminiszter elmondotta, hogy Nagy-Britannia 1955-ben a központi arany- és dollár-tartalékokból 229 millió fontsterlinget vesztett. MacMillan továbbá arról panaszkodott, hogy még rosszabb a helyzet Nagy-Britannia arany- és dolllártartalékai terén az európai fizetési unióban, ahol 1955 harmadik negyedévében a hiány több mint 90 millió fontsterlinget tett ki. Nagy-Britannia állami adóssága jelenleg 27 040 millió fontsterlinget tesz ki, míg 1939 szeptemberében 8 400 milliót, 1914ben pedig 645 milliót tett ki. MacMillan rámutatott, hogy ennek az adósságnak csupán a kamatai évi 638 millió fontsterlinget tesznek ki. Mindez a súlyos infláció jele — jelentette ki MacMillan — és a kormány feladata, hogy e jelenségek ellen harcoljon. A fentemlített intézkedéseken kívül a pénzügyminiszter rámutatott arra, hogy csökkentik a beruházásokat, leszállítják a polgári célokat szolgáló, főleg az adminisztrációs költségeket. A költségvetés polgári célokra öszszesen 2481 millió fontsterlinget irányoz elő, míg „védelemre" 1499 millió fontsterlinget. Az USA külügyminisztériuma akadályozza a második világháború amerikai és szovjet részvevői közötti kapcsolatok felvételét Moszkva, április 17. (ČTK) — Amint a sajtó már jelentette az „Elbai találkozó amerikai részvevői" szervezet titkára felhívta a szervezet szovjet részvevőit, küldjék el képviselőiket Washingtonba a szovjet és amerikai csapatok elbai találkozásának 11. évfordulójára. A szovjet küldöttség tagjai a Szovjetunió külügyminisztériuma útján a moszkvai amerikai nagykövetséghez fordultak vízumért az Amerikai Egyesült Államokba. E napokban a nagykőül Ú'J szö *< 1956. április 19. ges, és a Közép-Kelet valamennyi államának érdeke, hogy ne hagyják magukat katonai akciókba belevonni. A szovjet kormány egyszersmind azokat a kísérleteket, amelyek az arab-izraeli konfliktust, a független arab államok belügyeibe való külsó beavatkozásra, vagy idegen katonaságnak a Közép-Kelet területén való elhelyezésére akarják felhasználni, az általános béke megőrzésének szempontjából jogtalanoknak és megengedhetetleneknek minősíti. A szovjet kormány ezzel kapcsolatban jelenti: 1. A Szovjetunió támogatni fogja az Egyesült Nemzetek Szervezetének azon intézkedéseit, amelyek Palesztina térségében a béke megőrzésére és a Biztonsági Tanács illetékes határozatainak teljesítésére utat és eszközöket keresnek. 2. A Szovjetunió úgy véli, hogy a legrövidebb időn belül intézkedéseket kell foganatosítani a Palesztina térségében uralkodó feszültség enyhítésére kiils'ó beavatkozás nélkül, mert a külső beavatkozás ellenlétben állana a Közép-Kelet államainak akaratával és az Egyesült Nemzetek Szervezetének elveivel. A Szovjetunió felhívja az érdekelt feleket, hogy tartózkodjanak minden olyan akciótól, amely előidézhetné a helyzet kiéleződését, az arab országok és Izrael között « fegyverszüneti egyezményben megállapított jelenlegi demarkációs vonalon. Felhívja továbbá az érdekelt feleket, tegyenek lépéseket az arab menekültek százezrei nehéz helyzetének megjavítására, akiknek nincs otthonuk és megélhetési lehetőségük. 3. A Szovjetunió úgy véli, hogy a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítása érdekében a palesztinai kérdés tartós, békés megoldására kell törekedni, kölcsönösen elfogadható i alapon, az érdekelt felek jogos nemzeti érdekeire való tekintettel. A szovjet kormány kijelenti, hogy kész a többi állammal együtt hozzájárulni az eddig megoldatlan kérdések békés rendezéséhez. Anthony Eden a szovjet államférfiak látogatásáról London, április 17. (TASZSZ). — Anthony Eden angol miniszterelnök az alsóház április 17-i ülésén választ adott N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov szovjet államférfiak nagy-britanniai látogatására vonatkozó kérdésekre. Sok kérdés a Szovjetunió és Nagy-Britannia vezető államférfiai közötti tanácskozásokra vonatkozott. Anthony Eden miniszterelnök kijelentette, hogy a tárgyalások fő célja sok olyan kérdés megítélése, amely ma a világot kettéosztja. „A tanácskozás bizalmas lesz. Előre nem mondhatom meg, melyik kérdés mikor kerül sorra" mondotta Eden. Davies munkáspárti képviselő kifejezte a walesi lakosság csalódását afelett, hogy a szovjet államférfiak nem látogatják meg Walest. Eden azt válaszolta, nem kételkedik abban, hogy a vendégek meglátogathatják Walest, ha Nagy-Britanniába másodszor, mint turisták akarnak ellátogatni. N. L Bulganyin és N. Sz. Hruscsov üdvözlő táviratokat intéztek az északi államok államférfiadhoz Moszkva, április 17. (ČTK) — N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov szovjet államférfiak, akik útban vannak az Ordzsonikidze hajó fedélzetén NagyBritanniába, amikor a hajó az északi államok partjai mellett haladt, üdvözlő táviratokat intéztek H. Hansen dán miniszterelnökhöz, E. Gerhardsen norvég miniszterelnökhöz és T. Erlander svéd miniszterelnökhöz. választotta meg d Minisztertanács elnökévé Változások a bolgár kormányban Szófia, április 17. (ČTK) A Bolgár Népköztársaság népgyűlésének ötödik rendkívüli ülésén Georgi Atanaszov, a népgyűlés irodájának alelnöke, aki az ülést vezette, bejelentette, VIko Cservenkov, a Minisztertanács elnöke azt a kérelmét terjesztette eló, hogy mentsék fel a Minisztertanács elnöki funkciójától. Kérését azzal indokolta, hogy a Minisztertanács elnöki funkciójában hibákat követett el, munkájában és a vezetésben helytelen módszereket alkalmazott és az államnak sok kárt okozott. A népgyűlés egyhangúlag határozatot hozott, amely szerint Vlko Cservenkovot felmenti a Minisztertanács elnöki funkciójától. Todor Zsivkov képviselő, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának, a hazafias front nemzeti tanácsa elnökségének, valamint a Bolgár Kommunista Párt és a bolgár földműves szövetség parlamenti csoportjainak megbízásából javasolta, hogy a Minisztertanács elnökévé Anton Jugovot válasszák. A népgyűlés Anton Jugovot egyhangúlag megválasztotta a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnökévé. Ezután F. Kozovszki, a Bolgár Népköztársaság népgyülése irodájának elnöke beszámolt a bolgár parlamenti küldöttség szovjetunióbeli látogatásáról. A beszámolóhoz Chriszto Daszkalov és Georgijev képviselők szóltak hozzá. Az ülésen egyhangúlag határozatot fogadtak el, amely szerint a Bolgár Népköztársaság népgyűlése a szovjet népnek szívélyes köszönetet mond az őszinte és testvéri barátságért. Anton Jugovnak, a Minisztertanács elnökének javaslatára a népgyűlés a kormány összeállításában a következő változásokat hagyta jóvá: A Minisztertanács elnökének első helyettesévé és az állami tervhivatal elnökévé Georgi Csankovot, a Minisztertanács elnökének első helyettesévé Georgi Trajkovot, a Minisztertanács elnökének helyettesévé és az építészeti bizottság elnökévé Hajko Damjanovot, a Minisztertanács elnökének helyettesévé Ivan Mihajlovot, a Minisztertanács elnökének helyettesévé VIko Cservenkovot, a Minisztertanács elnökének helyettesévé, a munkabér és munkaerők bizottságának elnökévé Karlo Lukanovot nevezte ki. Az ülésen Anton Jugov, a Minisztertanács elnöke mondott beszédet. Rámutatott a Bolgár Népköztársaságnak a szocializmus építésében elért sikereire és azokra a feladatokra, amelyek a kormányra és a bolgár népre a gazdasági élet terén várnak. A BUENOS AIRESI nevű argentin gőzhajó április 17-én Odesszába érkezett. Fedélzetén hozta az Argentínából hazatért 800 szovjet polgárt, akik Ukrajnából és Fehér-Oroszországból szöktek el az 1920 utáni években, amikor lakóhelyeik még nem voltak egyesítve az Ukrán SZSZK-val és a Belorusz SZSZK-val. (ČTK) A FINNORSZÁGI szakszervezetek a nemrég lezajlott általános sztrájk után megerősödtek. A kommunális alkalmazottak szakszervezeti szövetségébe 1500, az élelmiszeripari alkalmazottak iszövetségébe 1400, a fémmunkások szövetségébe 1600 új tag lépett. (ČTK) A német népnek végre is valamennyi nép békés baráti együttműködése biztosításának útjára kell lépnie Wilhelm Piecknek, az NDK elnökének nyilatkozata a leszerelés kérdésében Berlin, április 17. (ČTK) — Wilhelm Pieck, az NDK elnöke kedden, április 17-én nyilatkozatot tett a leszerelés kérdésében. A nyilatkozat többek között rámutat, hogy a német nép számára több ízben sorsdöntő jelentőségű erőpolitika újból ártalmas és mérhetetlenül veszélyes politikának mutatkozott. A német népnek végre is, vamennyi nép békés baráti együttműködése biztosításának útjára kell térnie, mert csupán ezen az úton érheti el nemzeti egységének felújítását. Valamennyi ország békeszerető népei reményeinek újabb tápot adtak a szovjet kormány március 27-i leszerelési javaslatai — mondja a továbbiakban a nyilatkozat. A leszerelés egész problémájának megoldása kétségtelenül könnyebbé válna, ha Európában olyan övezet alakulna, amelyben korlátozott és ellenőrzött a fegyverkezés és ez az övezet magába foglalná Németország mindkét részét, valamint a vele szomszédos államokat. Németország nemzeti felelősségének és a világbéke nemzetközi felelősségének tudatában ezért ismételten felhívok valamennyi németet — mondotta továbbá Wilhelm Pieck — minden felelős férfit és nőt Németország mindkét részének parlamentjében és kormányában, valamint dr. Heuss professzort, a Szövetségi Köztársaság elnökét, tegyenek meg mindent, amit a németektől a nemzetközi megértés, s a leszerelés kérdése megkövetel és kerüljenek mindent, ami zavarólag hathatna. A ce

yloni miniszterelnök nyilatkozata: Ceylon kész elfogadni az USA-tól, a Szovjetuniótól és a Kínai Népköztársaságtól is a segítséget, hogyha azt politikai feltételek nélkül nyújtják New York, április 17. (ČTK) — Bandaranaike ceyloni miniszterelnök az United States News and World Report amerikai lap tudósítójának interjút adott, amelyben állást foglalt a semleges politika mellett és kijelentette, hogy egyetért Nehru indiai miniszterelnök külpolitikai irányvonalával. A tudósító azon kérdésére, hogyan vélekedik az olyan szervezetekről, mint amilyen a NATO és a SEATO, Bandaranaike azt válaszolta, hogy elvben egyetért a regionális tömörülésekkel, olyan értelemben, mint ahogy azokról az ENSZ alapokmánya ír. „Vegyük példaképpen a SEATO-t, — vétség közölte e vízumkérőkkel, hogy az USA külügyminisztériuma csak akkor adja ki a vízumokat, ha a szovjet küldöttek alávetik magukat az űjjlenyomatok felvétele megalázó procedúrájának. Mivel a szovjet részvevők számára ez a feltétel, amely az emberi méltóságot megalázza, elfogadhatatlan, , a szovjet résztvevők bizottsága az „Elbai találkozó amerikai részvevői" szervezet titkárának bejelentette, hogy ilyen körülmények között a szovjet küldöttek nem utazhatnak az USA-ba, hogy részt vegyenek a szovjet és az amerikai csapatok elbai találkozása 11. évfordulója alkalmából rendezendő gyűlésen. Indonézia újra az ENSZ elé viszi Nyugat-lrián kérdését Szasztroamidzsozso nyilatkozata Dzsakarta, április 17. (ČTK) — Ali Szasztroamidzsozso, Indonézia miniszterelnöke a Reuter hírügynökség dzsakartai tudósítójának közlése szerint április 17-én sajtóértekezletet tartott, amelyen Indonéz és külföldi I lemben és hogy ő támogatni fogja újságírók kérdésére válaszolt. Szasztroamidzsozso a többi között Az indonéz miniszterelnök hangsúlyozta, Indonézia azt kívánja, hogy szüntessék meg az embargót a Kínai Népköztársasággal való kereskedekijelentette, Indonézia szívesebben látná, hogyha az atomkísérletek békés és nem háborús célokat szolgálnának. az ez iránti törekvéseket. A Nyugat-lrián kérdésére vonatkozólag megjegyezte, hogy Indonézia ezt a kérdést ismét előterjeszti az ENSZ közgyűléséhez. mondotta Ceylon miniszterelnöke — és feltételezzük, hogy ez az ázsiai országok regionális tömörülése. Kína azonban nincs benne ebben a tömbben. Lehetséges azonban Ázsiában regionális tömörülés Kína nélkül?" A NATO-ról és a bagdadi egyezményről kijelentette, hogy főképp az országok bizonyos csoportja ellen jött létre. A Ceylonnak felkínált amerikai támogatásra vonatkozólag Bandaranaike kijelentette, hogy nem utasítja viszsza semmiféle állam támogatását és kész elfogadni az Egyesült Államoktól, a Szovjetuniótól és a Kínai Népköztársaságtól is a segítséget, hogyha azt politikai feltételek nélkül nyújtják. Bandaranaike a továbbiakban kijelentette, hogy a Ceylon szigetén elhelyezett angol katonaságnak el kell távoznia, mert idegen támaszpontok létezése Ceylon szigetén összeférhetetlen Ceylon szuverenitásával. Ceylon tagságáról a nemzetek brit szövetségében Bandaranaike kijelentette, hogy habár e szövetségben való tagság bizonyos előnyökkel jár, lehetséges, hogy a szövetségből való kilépésnek más előnyei volnának.