Új Szó, 1956. április (9. évfolyam, 92-120.szám)

1956-04-19 / 109. szám, csütörtök

A szocializmusért és a tartós békéért lom soraiban mutatkozó ellentétek áthidalása. A nemzetek békés egy­más mellett élésének ellenlábasai és a munkásosztály ellenségei megkísérlik hazug koholmányok­kal visszatartani ezt a fejlődést. Azt híresztelik, hogy a kommunis­ta és munkáspártok kölcsönös szo­ros együttműködése ezeket a pár­tokat szembeállítja az egyes orszá­gok népeinek és nemzeteinek érde­keivel. De vajon a nemzetközi mé­retekben folyó szoros együttműkö­dés, a kölcsönös tapasztalatok ki­cserélése a nemzetközi kommunis­ta mozgalomban jelenthet-e mást, mint e tapasztalatok alkotó módon való felhasználását a nép érdeké­ben, tekintetbe véve az egyes or­szágok történelmi sajátosságait? Hiszen más politikai pártok, szo­cialista, katolikus pártok és más mozgalmak is kölcsönös nemzet­közi kapcsolatokat tartanak fenn, képviselőik nemzetközi találkozó­kon, kongresszusokon, megbeszélé­seken vesznek részt. A kommunista mozgalomban azonban távolról sincs külső együttműködési formákról szó. A kommunista és munkáspártokat szorosan egybefűzik a marxizmus­leninizmus tanai, amelyek meg­magyarázzák e pártok harcának céljait és feladatait, rámutatnak arra, hogy a béke megszilárdítása, valamennyi ország dolgozói boldog életének biztosítása minden ember közös érdeke. És éppen az egyes országok munkásosztálya és dolgo­zói élcsapatának mélységesen nem­zeti és nemzetközi érdekei alapján, a proletár nemzetköziség felszaba­dító gondolatainak alapján folyik a kommunista és munkáspártok kölcsönös kapcsolata, cserélik ki nézeteiket a békéért és a szocializ­musért vívott harc közös kérdé­seiről. Kommunista pártunk éppúgy, mint a marxizmus-leninizmus győzelmes tanai szerint igazodó többi kommunista és munkáspár­tok, valamennyi feladatát tovább­ra is a testvéri kommunista pár­tok, főleg a legtapaszfaltabb párt — a Szovjetunió Kommunista Pártja legjobb tapasztalatai fel­használása alapján oldja meg és fogja továbbra is megoldani. Szo­ros kapcsolatban dolgozóink szé­les tömegeivel, a néptömegek gaz­dag gyakorlati tapasztalatainak és józan ötleteinek általánosításával népünk diadalra viszi a szocializ­mus ügyét hazánkban. A kommunista és munkáspártok bátran és biztonsággal tekintenek a jövőbe azzal a szilárd meggyőző­déssel, hogy útjuk helyes, hogy a béke. demokrácia és a szocializmus fennkölt gondolata diadalt arat. Brazil parlamenti küldöttség látogat el Csehszlovákiába Zdenék Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke a Csehszlovák Köztársaság nemzetgyűlésének megbízásából meg­hívta a Brazil Egyesült Államok par­lamentjét a Csehszlovák Köztársaság­ba. A meghívást személyesen tolmá­csolta Jozef Való, a nemzetgyűlés al­elnöke J. Boulart úrnak, a Brazil Egyesült Államok szenátusa elnökhe­lyettesének és Jose Antonio Flores da Cunha úrnak, a Brazil Egyesült Államok képviselőháza elnökének, akik a meghívást örömmel fogadták. A brazil parlamenti küldöttség má­jus elején látogat el hazánkba. Cseh­szlovákiai tartózkodása idején lehető­sége nyílik, hogy megismerkedjék or­szágunk politikai, gazdasági és kul­turális életével. A küldöttség látoga­tása hozzájárul a kölcsönös megisme­réshez és a két ország közötti barát­ság és együttműködés elmélyítéséhez. Értekezlet a csehek és szlovákok kölcsönös kapcsolatairól (Folvtatás az l oldalról) nek képviselői és a CSKP képvi­selői között. Kapcsolatok létesül­nek legkülönfélébb szervezeteink és intézményeink és a külföldi bé­kés és demokratikus szervezetek és intézmények között. A kommunista párt vezette munkásosztályunk szilárd szövet­ségben a parasztsággal, a dolgozó értelmiséggel együtt hazánk fel­tételei szerint építi dolgozóink bol­dog szocialista életét. Köztársasá­gunk a világbéke, a baráti nem­zetközi kapcsolatok megszilárdítá­sáért vívott harc széles frontja lett. A békéért, demokráciáért és szo­cializmusért vívott harcunk ezen formái iránt nagy érdeklődést ta­núsítanak a tőkés országok, mert a kapitalista Csehszlovákia egész gazdasági és szociális struktúrája a múltban a szocialista tábor va­lamennyi országa közül a legköze­lebb állott a tőkés országok hely­zetéhez. Dolgozó népünk vala­mennyi társadalmi szervezetének elsőrendű feladata, hogy a legszo­rosabb és legszélesebbkörü kap­csolatot létesítse mindazon erők­kel, amelyek a tőkés országokban a békéért és demokráciáért har­colnak. A CSKP Központi Bizottsága a Tájékoztató Iroda feloszlatásáról hozott határozatában abból a le­róni tanból indult ki, hogy a mar­xi—lenini tanításból táplálkozó és aszerint irányuló párttevékeny­ségnek szervezési formáit, a konk­rét történelmi helyzet sajátossá­gai és az ezekből következő fel­adatok határozzák meg. E konkrét helyzet kereteiben pártunk a kül­földi országok kommunista és munkáspártjaival való kölcsönös kapcsolatok legmegfelelőbb formá­it fogja választani. Világos, hogy ez a törekvés nem jelenti a kom­munista és a munkáspártok kap­csolatainak gyengülését, nem je­lenti azt, hogy meggyengült más testvéri kommunista pártok ta­pasztalatainak alkotó módon való felhasználása. Ellenkezőleg, e ta­pasztalatok felhasználásának to­vábbi elmélyítéséhez vezet az egyes országok munkásmozgalma konkrét feladatai és helyzete sa­játosságának teljes tiszteletben­tartása alapján. A kommunista és munkáspártok világszerte a tartós béke és de­mokrácia legaktívabb tényezői. Kö­vetkezetes ténykedésük meghozza gyümölcseit abban is, hogy egyre szorosabban együttműködnek ve­lük a legkülönbözőbb demokra­tikus és békeszerető szervezetek. Most a legfontosabb kérdéssé válik a munkásmozgalom valamennyi erejének egyesítése és az e mozga­lllllllllllllllllllllllllllllllllinilllllllllltllllllllllllltlllllllllllllIlllllllllllllllllKIIIIIIIIIIIMIIII'111'IIIIIIIIIIMIillMlnl I !IMI'lll1|l!ll(|lf|l!|,tlHIIII IIMin|l!illlll»MliIIIIIIII!llll»lll««lll»IIIIIIIIIIIIIIHIII»IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIII!lllllllllllllllllllllllllllill|IIIIIIII»lllll» A Szlovák Tudományos Akadémia a Csehszlovák Tudományos Akadémiával együttműködve április 18—21-ig a tu­dományos dolgozók smolenicei ottho­nába értekezletet hívott össze a cse­hek és szlovákok kölcsönös kapcsola­tairól. A mintegy 100 cseh és szlovák tudományos dolgozó, akik a társadalom­tudományi osztályokon dolgoznak, az értekezleten bírálóan értékeli és ma­gyarázza a szlovák nép történelmé­nek fontos eseményeit és nemzeteink testvéri kapcsolatait a régi múlttól kezdve egészen az örömteli máig népi demokratikus köztársaságunkban. Az értekezletet szerdán délelőtt And- rej Siracký akadémikus, a Szlovák Tu­dományos Akadémia elnöke nyitotta meg. Kiemelte az értekezlet politikai jelentőségét és vázolta fő feladatait. Az értekezlet négy napig tart. Tiz beszámoló és a vita van napirenden. A szlovák és cseh történészek, nyelvtu­dósok, irodalmi kritikusok és közgaz­dászok az értekezlet első napján a kö­vetkező kérdésekkel foglalkoztak: A csehek és szlovákok első közös álla­mával — a nagy morva birodalommal, szlovákiai vonatkozásban a huszita forradalmi mozgalommal, a cseh nyelv szerepével Szlovákiában a múlt évszá­zadokban, a csehek és szlovákok együttműködésével a nemzeti megúj­hodás időszakában. A következő napo­kon az értekezlet megtárgyalja a két nemzet XIX. századbeli kulturális kap­csolatait, a második világháború utáni időszakban közös államban való egye­sítésüket, az első köztársaság idején a csehek és szlovákok kapcsolatait, a szlovák népnek a népi demokratikus Csehszlovákiáért vívott harcát és a két nemzet közötti viszonyt a mai ál­lamban. Megvitatják Szlovákia és a cseh országrészek közötti gazdasági kérdéseket is. Közlemény a szlovákiai választóbizottság ülésérői Vasárnap, 1956. április 15-én ejtették meg a szlovákiai 286, 329. és 346. számú választókörzetekben a pótválasztáso­kat a nemzetgyűlésbe. A választások lefolyását és eredmé­nyeit a szlovákiai választóbizottság keddi, április 17-i ülésén tárgyalta meg. A bizottság megállapította, hogy a választások mindenütt szabályszerűen folytak le. A választáson a bejegyzett választók összlétszámának 97,5 száza­léka vett részt, melyből 99,4 százalék a Szlovák Nemzeti Front jelöltjeire adta szavazatait. A 286-os számú Senec-Se'-'d vá­lasztókörzetben František Štefánikot, a Strana sloboda vezető titkárát, az Ha­vai 329. számú választókörzetben Her­bert Ďurkovič mérnököt, a dubnicei K. J. Vorosilov-üzem technikusát, a Levo­ča-Spišská Nová Ves 346. számú vá­lasztókörzetben Pavel Bučákot, a bia­covcei EFSZ elnökét választották meg nemzetgyűlési képviselővé. LENIN-NAPOK A KASSAI KERÜLETBEN V. I. Lenin születésének 86. évfor­dulója alkalmából a CSSZBSZ Lenin­napök rendezésére készül a kassai kerületben. Minden járási székhelyen ünnepélyeket tartanak V. I. Leninről, a munkásosztály tanítójáról és a viiág első szocialista államának megalapí­tójáról szóló előadásokkal egybekötve. A nagyobb üzemekben, az EFSZ-ek­ben és a községekben a CSSZBSZ csoportjai előadásokat tartanak V. 1. Lenin életéről és művéről. ÜT A KOMMUNIZMUSHOZ CÍMŰ KIÁLLÍTÁS MEGNYITÁSA Kedden, április 17-én a prágai V. I. Lenin Múzeumban megnyitották az Út a kommunizmushoz című kiállí­tást. Húsz üvegvitrinben lévő kiállítási anyag, fényképek és táblázatok szem­léltetően mutatják az ipar és a me­zőgazdaság fejlődésének merész táv­latait, a szovjet nép kulturális és anyagi színvonalának emelkedését a hatodik ötéves terv időszakában és a Szovjetunió Kommunista Pártjának feladatát a XX. kongresszus után. A kiállítás hétfő kivételével min­dennap nyitva van. A Béke-Világtanács kezdemé­nyezéséből az egész világ meg­ünnepli Pierre Curienek 50 éves halálozási évfordulóját. P ierre Curie, a zseniális francia tudós Párizsban született 1859. május 15-én. Apja or­vos, szenvedélyes kutató, majd tanár­segéd lett, s a tüdőbaj elleni oltás­ról írt tanulmányt. A kis Pierre már gyermekkorában vonzódott a tudo­mányhob. Szabadszellemü nevelés­ben részesült. Tizenhat éves korá­ban érettségizett és 19 éves volt, amikor Desains professzor tanárse­gédjévé nevezték ki a Természettu­dományi Ksron. Fivérével, Jacques­sel, aki tanársegéd a Sorbonne-on, fizikai kísérleteket végeznek. Nem­sokára nyilvánosságra hozzák a „pie­zoelektricitás" felfedezését és szer­kesztenek .gy új készüléket, mellyel egészen elenyésző mennyiségű elek­tromosságot is mérni lehet. Pierre Curie folytatja elméleti munkáját a kristályok fizikájára vonatkozólag. Munkájának eredménye a szimmetria elvének törvénye, a modern tudo­mány egyik alaptétele. Megszerkeszt egy érzékeny, tudományos mérle­get, a Curie-mérleget, majd a mág­nesesség kutatásánál felfedez egy alaptörvényt, a Curie-törvényt. Külföldön felfigyelnek munkáira és eredményeire. Lord Kelvin, a leg­híresebb angol tudós magas kora el­lenére felkéri a fiatal tudóst, hogy találkozzanak. A fizikában mesternek ismeri el Curiet. Nagyon csodálkozik, hogy Pierre Curie munkatársak nél­kül kénytelen dolgozni, drága idejét silányul fizetett munkára áldozza és Franciaországban alig ismeri valaki. 1894-ben Mária Sklodowska, a te­hetséges lengyel főiskolai hallgatónő beleszeretett a 35 ^ves Pierre Curie­be. Megható, milyen egyszerű sza­2 0J szö 1956. Április 19. PIERRE CURIE Halálának 50. évfordulójára vakkal szól erről a diáklány naplója: „Pierre Curie nagyon fiatalnak tűnt, bár már 35 éves elmúlt. Beszélgeté­sünk hamarosan barátságos jelieget öltött. Tudományos kérdésekről be­szélgettünk és én boldog voltam, hogy megkérdezhettem a vélemé­nyét". Mária megírja doktori érte­kezését és vissza akar térni Lengyel­országba. Pierre azonban visszatartja azzal, hogy: „Most már nincs joga hátat fordítani a tudománynak". Eb­be Mária beleegyezik. 1895. július 26-án a legszerényeb keretek között minden vallási szertartás nélkül meg­esküsznek. Pierre Curie csak egy célt ismer: tudományos kutatást végezni felesége oldalán, aki szintén a kutatásnak él. A francia állam azonban nagyon mos­tohán bánik vele, mert 15 éves ered­ményes kutató munka után 300 frank havi fizetést kap. Annyit keres, mint egy gyári munkás. Már többször fel akarják terjeszteni kitüntetésre, azonban Curie makacs és nem fogad el semmilyen érdemrendet, csak azt kéri, tegyék lehetővé, hogy kedve szerint dolgozhassák. Nem kedvez ne­ki a szerencse, nem talál megértésre. Feleségével együtt végzi kísérleteit. Sa­ját megtakarított pénzükből hozatnak Jáchymovból szurokérc-üledéket. Egy ócska fabarakkban dolgoznak, kavar­gó üstökben finomítják az anyagot és hosszú évek hősi munkájának eredményeként végre megszületik az új kémiai elem: a rádium. 1902-ben sikerül egy tizedgramm tiszta rádiu­mot előállítaniok, melynek az atom­súlya 225. Éjszaka lélegzetvisszafojt­va figyelik az üvegedényekben a né­ma tűzijátékot, a rádium sápadtkék lángocskáit: a rádium világít. C uriéket teljesen lefoglalja a rá­diumkutatás nagy munkája és szegényesen élnek havi 500 frank jövedelmükből. Barátaiknak fáradozása, hogy Pierre Curie a Sor­bonne-on elnyerje a fizikai-vegytani tanszék vezetését, nem sikerül s más kapja az állást. Pierre Curie maga a megtestesült ügyetlenség és szerény­ség, ha valamilyen állást kell kihar­colni. Nem ismeri a kilincselést, a szá­mításokat és cselszövéseket. Ekkor a genfi egyetem dekanátusa felajánlja Pierre Curienek a fizikai tanszéket, laboratóriumot két asszisztenssel, szabad lakással, tízezer frank évi fi­zetéssel és feleségének állást. Az aján­lat igen kecsegtető, de Pierre Curie egyrészt hazafiasságból, másrészt a rádium iránti szeretetből elhatározza, hogy inkább Párizsban marad. A há­zaspár továbbra is tanítással keresi meg kenyerét és szabad óráiban a hangár-laboratóriumban tölti idejét. Öt év alatt 32 tudományos munkát tesznek közzé. Azonban a Curie-há­zaspár sohasem szabadalmaztatta egyetlen találmányát, módszerét vagy eljárását. A rádióa'tivítás meghódítja a vilá­got. A rádiumról is elképesztő tu­lajdonságok derülnek ki, három kü­lönböző sugara áthatol a legtömörebb testeken is. Sugárzása veszélyes hé­liumgázt termel, a papirt és vattát elporlasztja. Pierre Curie is szán­dékosan megégeti magát és pontosan feljegyzi az egyes mozzanatokat, a seb alakulását. így lesz a rádium ké­sőbb az ember szövetségese a rák elleni harcba.i. Az élelmes emberek kihasználva Curiék szerénységét, jö­vedelmezően értékesítik a kísérletek eredményeit. Egész rádiumipar kelet­kezik, új gyógyszergyárak létesülnek. A rádium árfolyamát is bejegyzik a világtőzsdéken. Egy gramm 750 000 frank, ugyanakkor Curiéknek semmi­féle anyagi hasznuk nem volt kí­sérleteikből. 1903-ban forduló követ­kezik be. A stockholmi Akadémia Henri Bequerel és a Curie-házaspár között osztja meg a fizikai Nobel­díjat. Marié Curie minden fizetés nél­kül végezte kísérleteit, és csak aztán engedték meg, hogy tanársegédi cím­mel léphessen be férje tanszékére. A francia bürokrácia sokat vétett el­lenük. Most már az Akadémia is siet megválasztani tagjai közé Pierre Curiet. A házaspár új munkáján, a rádium pontos adagolása a kisugárzás alap­ján dolgozik, de munkájukat már nem tudják közösen befejezni. 1906. április 19-én szakadó esőben a Pont Neuf híd közelében Pierre Curie át akar menni az úttesten a másik jár­dára. Megcsúszik a síkos {^övezeten, és egy nehéz teherkocsi halálra gá­zolja. Marié Curie átveszi férjének örökét, folytatja munkáját és 1906. november 5-én fartja első előadását, férje helyett az egyetemen. Ponto­san annál a mondatnál folytatja, ahol Pierre Curie abbahagyta. P ierre Curie nagy felfedezése: a rádium, a fizikában 'jnyege­sen megváltoztatta a mecha­nika alapvető elveit, a kémiában me­rész feltevéseket támasztott, a geo­lógiában és meteorológiában új jelen­ségek kulcsát találta meg és az élet­tanban a rádium sugárzása a rákos sejtekre mutatkozott hatásosnak. Cu­rie élete végéig hitte, hogy az em! J­riségnek több haszna mint kára lesz az új felfedezésekből. Csak attó! rettegett, hogy bűnös kezekben, ame­lyek a népeket háborúra késztPtik, a rádium ne váljon veszedelmessé. —GR— HÍREK Szovjet modell a Békeatomok című csehszlovák kiállításon A Békeatomok nevű csehszlovák kiállítás jelentős része lesz a szovjet kiállítási rész. A kiállítás szovjet részében a láto­gatók megtekinthetik az első szovjet atomvillanytelep modelljét. Meglát­hatják Bohrov foszforeszkáló atom­modelljét, a reaktorok egyes modell­jeit, a szabványműszereket, az izo­tópokkal végzett munkához szükséges számológépeket, rádiómétereket, a kozmikus sugárzás kiszámításához szükséges műszereket, a rádioizotó­nokkal való gyógykezeléshez szüksé­ges anyagokat, valamint az ipari de­fektoszkopia egyes mintáit. A szov­jet modelleket már e napokban el­küldik Moszkvából a „Békeatomok" nevű csehszlovák kiállításra. A CSKP történetével foglalkozó in­tézet, az Állami Politikai Könyvkiadó vállalat kiadásában megjelentette V. I. Lenin Műveinek 24. kötetét, mely az 1917. április 3—június 3. közötti időszakban írt munkáit foglalja ma­gában. Április 17-én háromtagú hollandiai kultúrmunkásokból álló küldöttség bú­csúzott Prágától, mely tizennégyna­pos tanulmányúton volt Csehszlová­kiában. Kedden száz rózsabokor küldemény érkezett Prágába, melyeket az angliai Leeds város tanácsa küldött a lidicei Béke és Barátság kertjének. Szomba­ton, április 21-én Schmilke határvá­rosnál több mint 2 ezer rózsabokrot adnak át a lidicei kert részére, me­lyeket a Német Demokratikus Köztár­saságban gyűjtött össze a Német Béketanács. Az NDK fizikai társaságának első évi ülésére, amelyet április' 19. és 22. között tartanak' meg Wernigerodban, április 17-én elutazott a Csehszlovák Tudományos Akadémia fizikai kutató o-ztályainak küldöttsége. A prágai filmstúdió két rövidfil­met készített Egyiptom életéről. A „Város a piramisoknál" bemutatja Egyiptom fővárosát, Kairót, a másik film ismerteti a Nilus partjain lakók életét. Mindkét filmet abból az anyagból állították össze, melyet a csehszlovák filmesek a kairói cseh­szlovák kiállítás alkalmából készítet­tek. A közelmúltban Etiópia nagy meny­nyiségü könyvelési könyvet rendelt a Český Tešin-i papírgyárban. A Csehszlovák Állami Film bra­tislavai kerületi igazgatóságának dol­gozói 50 egész estét betöltő és 70 mezőgazdasági tárgyú rövid filmet iktattak be a falusi Film-Tavasz mű­sorába. Április első felében a bra­tislavai kerület falvaiban 200 elő­adást tartottak, amelyet 15 ezer né­ző látogatott. A Felső-Nyitra festői völgyében, nem messze Partizánskétől, a prievid­zai Priemstav építészei az utolsó si­mításokat végzik egy új kórház épí­tésén. HI HI IHI MWWmWHWWWHWtWWWW Csütörtök, április 19. A BRATISLAVAI MOZIK MŰSORA Hviezda: A nagy kísértés (nyugat­német) 16, 18.15, 20.30, Slovan: Papa, mama, ő meg én (francia) 16, 18.15, 20.30, Pohraničník: Papa," mama, ő meg én 15.30, 17.45, 20. Praha: Fe­kete piac (argentin) 9—23-ig, Metro- pol: Kék fátyol (cseh) 16. 18.15, 20.30, Lux: Én és a nagyapám (magyar) 20, Liga: Riadó a cirkuszban (német) 18, 20, Obzor: A pármai kolostor, II. rész (francia) 18, 20, Stalingrad: A sötét folyó (argentin) 18, 20, Máj: Liliomfi (magyar) 18, 20, Zora: Veszélyes ra­komány (német) 18, 20. A BRATISLAVAI SZÍNHÁZAK MtlSORA Nemzeti Színház: örvény 17, Hviez- doslav Színház: Haramiák 18.30, Üj Színpad: A San Diego-i harangok 19. A KASSAI MOZIK MŰSORA Slovan: Riadó a cirkuszban, Üsmov: Hintónjáró szerelem, Tatra: Gőz a fa­zék felett. A KASSAI ÁLLAMI SZÍNHÁZ MŰSORA Sárka. Holnap: Lengyel vér IDÖ.lARÁS Változó hűvös idő. esők A maoa­sabb fekvésű helyeken és a Ívnyik­ben havazás. A nappali h mó;-sjklet Szlovákia északi részén 1—4 fok, az ország többi részében 4—8 fok. Észa­ki szél.

Next

/
Thumbnails
Contents