Új Szó, 1956. március (9. évfolyam, 61-91.szám)

1956-03-08 / 68. szám, csütörtök

/ HÁROM A SOK KOZUL ja rEaitB:!aiiB[iBi(B:iBiiBiiBii>!iBiiBiiBiiaiiBiiB!iaiiB]jBiisi!aiiBiisigsíiaiiBiJBtiB;:BiiaMBj]Bi]Bi,*;iBii*'j •iiagiaiiBiiBiiaiiaiiaiiBtiBiiaiiajiaiiattaiiBiiaiiBiiBiisiiBiiairaiiaiisiiBiiaiiaiiBiiaiiaiiaiiatistii Példás dolgozó és pártfunkcionárius A nemzetközi nőnap „Március 8." üzem Bratislava egyik legjelentősebb üzemei közé tartozik, amelyben sok kiváló fiatal lány és asszony dolgozik. Erről bárki meggyőződhet. Bármelyik műhelybe benézhetsz, mindenütt lelkes, a gépekhez jól értő nőkre találsz. — Látja elvtárs, ez a sok gondosan csomagolt, különböző színű cérna dicséri nődolgozóink szorgos kezét — mutatja jobbjával a szállításra váró kész árut Jozefina Krajčovičová, az üzem egyik legjobb dolgozója. Érdeklődtünk iránta az üzemben. így beszéltek róla: — Eleinte, az akkor alig húsz esztendős Jozefina egy kicsit irigykedve A pártoktatáson és a termelési értekezleteken hallottakból sokat tanu'.t. Munkája felett gondolkozni kezdett és rövid időn belül sok fárasztó, felesleges mozdulatot küszöbölt ki. Amióta pontosan csak a szükséges fogásokat végzi, 40 százalékkal jobban használja ki fonógépét, emelte a munka termelékenységét és a könnyűipar legjobb dolgozója lett. Krajčovičová elvtársnő célul tűzte ki, hogy a kitűnően bevált munkamódszereket, fáradságot nem kímélve, átadja munkatársainak is, hogy könynyebben és eredményesebben dolgozhassanak. Krajčovičová elvtársnőnek nagy érdeme van abban is, hogy a fonóda termelési értekezleteit zsúfolt Sok kiváló nő dolgozik a bratislavai ., MDŽ 8. marca"-ben. A legjobbak közé tartozik Jozefina Krajčovičová. figyelte a többéves gyakorlattal bíró fonónőket, akik közül sokan hónapról hónapra teljesítették a feladataikat. De nemcsak irigyelte őket, hanem igyekezett követni, elsajátítani módszereiket. Bár tudta, hogy nagyon messze van még az idő, hogy ugyanolyan eredményeket érjen el, mint ők, ez azonban nem keserítette el. Gondolta. hogy ha már nem is éri utol az „öregebbeket", legalább azzal, amit elkészít, ne valljon szégyent. Nagy volt az öröme, amikor az üzemi pártszervezet bizottsága szorgalmas munkájáért a pártba való felvételre javasolta. Hogy is ne lett volna boldog, hiszen Jozefina erre a nagy megtiszteltetésre igazán nem számított. A pártba való felvétele tanulásra és új eredmények elérésére ösztönözte Krajčovičová elvtársnőt. terem, élénk vita, sok értékes javaslat, bátorhangú b'rálat jellemzi. A fonónők úgy tanácskoznak, mint az üzem gazdái. Jozefina Krajčovičová olyan értelmesen, őszintén tárja fel a fonóda problémáit a munka jobb megszervezésével, az anyagellátással kapcsolatban, hogy majdnem minden egyes fonónőnek van valami megjegyzése, hozzászólása. Valóban úgy érzik, részesei az üzem vezetésének, joguk és lehetőségük van beleszólni az irányításba. Krajčovičová elvtársnő — amióta az üzemi pártbizottság tagja — különösen a sajtóterjesztés terén végez eredményes munkát. Példamutató a pártmunkában és a termelésben egyaránt. Méltó tehát arra, hogy élvezze a párttagok és pártonkívüliek bizalmát. A ruhagyár egyik kiváló mestere Kerek barna arcát szépen gondozott haj övezi. Mária Hrnčiarová első látásra nem különbözik sok más fiatal asszonytól. Környezetében, a galgóci Odeva-ruhagyárban mégis már lánykorában kitűnt a fiatalok közül. Szívvel-lélekkel élt és él a párt és a CSISZ-fiatalok közösségében. Ott van a pártbizottsági üléseken és más értekezleteken. A megbízatások teljesítéséről pontosan beszámol. Szeret tanulni, hogy taníthasson. Meg is látszik az eredmény. Sok új taggal erősödött az üzetn CSISZ-szervezete. A fiatal lányok látják, hogy a gyár sok fiatal, kiváló dolgozóval büszkélkedik, akiket a CSISZ nevelt. Az ifjúsági szervezetben nemcsak politikai és szakmai kérdésekről van szó, hanem a fiatalok szórakoztatásáról is gondoskodnak. Hrnčiarová elvtársnő a világért sem maradna ki semmilyen jő szórakozásból. Ifjú kommunista szívvel és lelkesedéssel vezeti a fiatalokat. Megmutatja nekik a nehézségek legyőzésének mődját. így történt, hogy mesteri funkció betöltésével is megbízták. Részletesen is foglalkozhatnánk azzal, miként fejlődött a takarékosságért és a varrógépek gondos kezeléséért indított mozgalom, milyen hatalmas, eredményes munkát végeznek a verseny részvevői, a mérnöki-műszaki dolgozókkal együtt, hogyan változott meg a műhelyek és az egész gyár külseje. Elég, ha azt említem meg, hogy amikor versenyezni kezdtek, a gyár kollektívája egy év alatt több száz varrógéptűt, kenőolajat és millió méÜJ SZO 1956. Snárcius 8. Mária Hrnčiarová, a galgóci Qdeva nemzeti vállalat varrónője, az üze*n egyik legjobb mestere, az ifjúság nevelője és szervezője. terekre menő cérnát takarított meg. Amikor megfogadták, hogy csökkentik a cérnahulladékot, akkor ez nagyon bonyolult dolognak látszott, de ma már az üzem valamennyi varrónője jőval kevesebb hulladékkal dolgozik, mint azelőtt. Hrnčiarová elvtársnő nagy megbecsülésnek örvend az üzemben. Édesanyja és a férje mégis zsörtölődnek vele, mert az üzemi pártszervezet bizottságában és a CSISZ-ben végzett munkája miatt néha későn jön haza. Édesanyja szokta mondogatni: „Lánykoromban, még kevésbé fiatalasszonykoromhan nem voltam ennyi mindenfélével elfoglalva, mint te." „Ez igaz, anyám — válaszolgat mosolyogó arccal Mária. — De akkor nem is volt olyan joga a nőnek, mint most, amikor a politikába és az üzem ügyeibe is beleszólhatunk ..." Hrnčiarová elvtársnő legszebb élményei közé sorolja a Világifjúsági Találkozón való részvételét Varsóban, ahol az öt világrész csaknem százezer fiatalja különböző nyelven beszélt a Lengyel Népköztársaság fővárosának utcáin a béke és barátság jegyében. Elmondta a járás több üzemi és falusi CSISZ-szervezetében, hogy a különböző nemzetiségű ifjak, soha el nem választható barátsággal üdvözölték egymást. A készség, a szorgalom nagy ereje Júlia Bencová. a bratislavai Béke-üzem egyik kiváló agitátora, példamutatóan végzi a rábízott feladatokat. Júlia Bencová elvtársnő, a bratislavai Béke-üzem dolgozója, a mindig fürge asszony már nem fiatal. Kohászati iskolát végzett, katonafia van. Júliával az élet nem bánt kíméletesen. A vágsellyei járás több mint ötezer lakosú Mučeníkv községében nevelkedett, tizenkét testvérével. Édesapja földnélküli mezőgazdasági munkás volt. ínségben, állandó kenyérgondok között éltek. Iskolába alig jártak, mert nem volt ruhájuk, sem cipőjük A csendőrségek parancsnokait és a masaryki demokrácia egyéb kiszolgálóit természetesen mindnyájan szívből gyűlölték. Rengeteget dolgoztak, mégis úgy éltek, mint a többi földnélküli paraszt legtöbbje — nyomorúságban. Padokon, földreszórt szalmán, 'pokróccal, vagy csak felső ruháikkal takaróztak. Édesapjuktól sokat hallottak a Szovjetunióról, Csehszlovákia Kommunista Pártja harcáról. Júlia 16 éves korában kapta az első pártmegbízatást. Az idősebb elvtársakkal a megjelölt időpontban, természetesen éjfél után, hajnaltájban körzete házainak kapujába rakta a röplapokat. A csendőrök minden tömeges röplapterjesztés után házkutatásokat tartottak, de Júlia munkáját mindig siker koronázta, nem került a csendőrök kezébe. Az úgynevezett szlovák állam ideje alatt sem szűnt meg a fasizmus ellen harcolni. A Béke-üzem alig épült fel. Bencová elvtársnő már a müselyemfonálkészítő gépek körül forgolódott, gyorsan megismerte a fonálkészítés minden csínját-bínját és a legjobb dolgozók soraiba került. Mivel nem ismer akadályt, az üzemi pártszervezet bizottsága mindig olyan munkahelyre javasolja, ahol gyors segítségre, cselekvésre és agitátorra van szükség. Az üzemet úgy ismeri, mint a tenyerét. Bencová elvtársnő nagy figyelemmel olvasta az SZKP XX. kongresszusán elhangzott beszámolókat. Hruscsov elvtárs beszámolójának különösen az a megállapítása ragadta meg, hogy „a pártszervező munkában legfontosabb a tömegek körében végzett munka. a tömegek megszervezése, a párt kitűzte gazdasági-politikai feladatok valóra váltásáért folvtatott harc.'' — Igaz, hogy üzemünkben az agitáció minden egyes párttag feladata, de még jobb, eredményesebb is lehetne népnevelő munkánk. Meggyőződésem, hogy az SZKP XX. kongresszusa anyagának további gondos tanulmányozása gazdagítja majd politikai tevékenységünket az üzemben — mondja Bencová elvtársnő. Ahogy az elmondottakbői látszik, sok gátlást kell leküzdeniök a nőknek, sok új ismeretre, tudásra, tapasztalatra kell szert tenniök, hogy teljes felelősséggel megállhassák helyüket. De amikor a párt segítségét érzik, fejlődésük szinte rohamléptekkel, minden nehézséget legyőzve halad előre. Jobban akarnak dolgozni, azt akarják, hogy gyermekeik napfényes óvodákban, egészséges lakásokban, békében éljenek. Erdösi Ede Segített a nöbizottság A kapitány tekintete a parancsnoki iroda ablakát leste. Néhány pillanatig figyelt, mintha meg akarná állapítani, hogy az ezredparancs • nok az irodájában vane még és milyen a hangulata, azután határozottan hozzásietett. Szemtől szembe állt az ezredparancsnokkal. — Tudom, hogy mit kíván — mondta a parancsnoka. — Sajnos, szó sem lehet róla. Értse meg: nem leheti A kapitány nem elégedett meg a válasszal. — Alezredes elvtárs, talán mégis tehetnénk valamit. A feleségem nehéz szülés előtt áll. Hisz tudja, milyen gyenge. Mit fog egyedül csinálni? Hogyan jut el a szülőotthonba? És mi lesz, ha valami közbejön? Hogy mehetek én most egész heti hadgyakorlatra? A kapitány maga előtt látta síró feleségét, aki szemére vetette, hogyha csakugyan úgy szeretné, mint ahogy azt már annyiszor mondotta, elintézhetné felmentését. Ón a gépkocsiosztály parancsnoka, kapitány elvtárs, — felelte az ezredparancsnok. — Minden gép és gépkocsivezető részt vesz a gyakorlaton. Helyettese nincsen. A gyakorlat nehéz lesz, főleg a gépkocsik és a vezetők számára, hiszen ismeri a terepet. Csenp a telefon. Az ezredparancsnok felemeli a kagylót, de még a kapitányhoz beszél. — Ne higyje, hogy t em értem meg he'yzetét. Nekem is van feleségem és gyermekem. Mondja, miben lehetek segítségére? A gyakorlaton részt kell vennie! Kohoutek kapitány sem tudta, hogy miben segíthetne. S mig az ezredparancsnok a hadosztályparancsnoksággal telefonon beszélt, eltávozott az irodából. Amint az ezredparancsnok befejezte a hadosztályparancsnoksággal folytatott beszélgetést, ismét megcsendült a telefon. Felesége jelentkezett. Beszélgetés közben visszaemlékezett a KohouteK kapitánnyal folytatott társalgásra. Néhány szóval megemlítette a kapitány gondjait, s végül megkérdezte: — Mit gondolsz, miben segíthetnék nekik ? Felesége a beszélgetés után elgondolkodott. Kohoutková helyzetébe képzelte magát. — Nálunk minden másképp lenne, mert nekem van anyám. De ő, szegény, teljesen egyedül áll. Nem, ezt nem hagyhatom annyiban. Ha a férje nem tudja, hogyan segítsen, majd ö segít. Lesimította kötényét, és szomszédjukhoz, Pánková elvtársnőhöz ment. Pánková volt a nöbizottság elnöknője. Azután közösen meglátogatták Hamer elvtársnőt és elkészítették tervüket. Felváltva látogatják majd Kohoutkovát, egy percre sem hagyják egyedül, és ha szükség lesz rá, a szülőotthonba is elkísérik. Szülés után maid módot találnak arra, hogyan tudassák Kohoutékkal az újságot. Kohoutek kapitány megállt lakása küszöbe előtt. Hosszasan és gondosan letisztogatta cipőjét és ax ajtóhoz szorította fülét. Azt várta, hogy sírást és sóhajtozást fog hallani. De icik beszélgetnek oiabent? Becsengetett. Nyílik az ajtó — és felesége kisírt szeme helyett az ezredparancsnok hitvesének mosolygó arcát látja maga előtt. Ezt azután egyáltalán nem értette, hiszen az alezredes felesége még sohasem volt náluk. És most saját lakásába invitá'ja őt. A szobában Kohoutek még jobban tágra nyitotta szemét, meglepetésében. A heverőn három asszony, a fotelekben további két asszony ült. Felesége, Mariková és Pánková között ült. Mosolygott. — Az istenért, női közgyűlés van nálunk? — kérdi Kohoutek. — Nem női közgyűlés — válaszolta Pánková, — hanem a nöbizottság. — De miért nálunk? — kérdi csodálkozva Kohoutek. S most egyszerre, egyik a másik szavába vágva elmondották az aszszonyok megegyezésüket, és azt, hogy már nem kell félnie. Kohoutek hallgat, s közben a feleségére néz. Az is mosolyog és ezt mondja férjének: — Nyugodtan elmehetsz, az elvtársnők gondoskodnak rólam. Kohoutek minden gondja egyszerre elszállt. Elbúcsúzott a feleségétől és visszatért a kaszárnyába, ihol azonnal hozzáfogott munkájához. Ismét a megbízhatóság és léikismer etesség példaképévé vált. Az ezredparancsnok is észrevette, hogy Kohoutek egészen megváltozott. A kapitány azonnal jelentette az otthon történteket. Az ezredparancsnok nagyon megörült. S mintha nem hinne a fülének, kétszer is megkérdezte: — Az én feleségem is ott volt ? — Állítólag ö kezdeményezte az egészet — válaszolt Kohoutek. — Lám, lám, nem is gondoltam volna. Ügy látszik, még mindig nem ismerem eléggé a feleségemet. Habár már 12 éve élünk együtt. A nyakonaton Kohoutek ismét bebizonyította, hogy joggal tartják őt a hadtest egyik legjobb parancsnokának. A nöbizottság tagjai örültek, hogy segítségére lehettek. A kiképzés alatt az egyik gépkocsivezetővel üzenetet küldtek a kapitány után, melyben örömmel értesítették: — Fia született, minden rendben van. KAREL KROUPA, tiszt. A zselízi nöbizottság munkájáról A Zselízi Nemzeti Bizottság mellett működő nöbizottság, úgyszintén a körzetjelöitek a téli időszakban teljesítették felvilágosító munkájukat és ügyes szervezéssel 1956. január 1-től február 10-ig 17 új tagot szereztek az EFSZ-be 10 hektár földterülettel és gazdasági felszereléssel. Gyakorlatban az EFSZ megerősítése tovább folyik. Nagyon szép eredményeket ért el u faluszépítési akcióban is a nöbizottság, 1160 brigádórát dolgoznak le 9800 korona értékben. A mezőgazdasági termelésben (búza, árpa, kukorica, cukorrépa és szarvasmarhatenyésztésnél) eddig 108 000 korona értékű felajánlásokat tettek. •••••i|n|N|n|ii|ii|«|ii|»|«|

li|>.|

li| Megszólalnak a vidék asszonyai is A nemzetközi nőnapon új hang, új ero fordul szembe a nyugati imperialisták háborús uszításával, a 91 millió szervezett, békeszerető demokratikus nők hatalma. Az egész világon gyermekeik, férjük, apjuk életét védik ezen a napon, a tankok, repülőgépek és atombombák ellen. Egykor a nők fegyvere a könny és könyörgés volt, ma a nő éppen olvan kemény harcos a béke frontján, mint a férfi. A szocialista munkaversenyek résztvevőinek 30 százaléka nő és több ezer köztük a sztahanovista. Ma már minden munkaszakaszon megállják a helyüket. Legalább 50 nő a neVnzetgyűlés képviselője, és 50 000 nő a nemzeti bizottságok tagja. A közéleti, társadalmi munka mellett nem feledkeznek meg otthonukról, gyermekeik neveléséről. Alkotmányunk is biztosította a nők részére a teljes egyenjogúságot, a munka jogát. Mi nők ma a nemzetközi nőnapon felemeljük tiltakozó szavunkat a háborús őrület ellen és kiállunk a nyilvánosság előtt a boldogító béke hiellett. Szembeszállunk a munkanélküliséggel, a kizsákmányolással és küzdeni fogunk a több kenyérért és a magasabb kultúráért. A SZKP XX. kongresszusa által kijelölt alapelvek, a békeharc, a termelés fokozása jegyében ünnepeljük mi Érsekújvár asszonyai is a nemzetközi nőnapot. Tudjuk, hogy ezen elvek megvalósításával erősítjük meg saját otthonaink biztonságát, családaink békés életét, hazánk függetlenségét, és az emberiség legnagyobb kincsét: a békét. Klíma Irén, Érsekújvár