Új Szó, 1956. március (9. évfolyam, 61-91.szám)

1956-03-08 / 68. szám, csütörtök

Libanon és Szaúd-Arábia nem csatlakozik a bagdadi egyezményhez Az SZKP XX. kongresszusának nemzetközi jelentősége Bejrut, március 7. (ČTK) — A Francé Presse ügynökség bejrúti tudósítójának közlése szerint a Libanon és Szaúd-Arábia kormányának képviselői között lefolyt tanácskozásról közös nyilatkozatot adtak ki A nyilatkozatban külön kiemelik, hogy mindkét kormány elvileg -ellenzi a bagdadi egyezménybe és bármilyen más idegen paktumba való belépést. Libanon és Szaúd-Arábia kormányai ezzel akarnak hozzájárulni az egységes arab' front biztosításához és kitartani az arab liga és a kollektív biztonságról szóló arab egyezmény mellett. A továbbiakban mindkét kormány elhatározta, hogy közösen fognak tanácskozni és minden téren egyesítik ama erőfeszítéseiket, amelyek ez államok és az arab világ érdekeit érintik. Szándékuk továbbá, hogy a két ország közötti gazdasági és kulturális kapcsolatokat továbbra is bővítsék. V. M. Molotov fogadta G. Myrdalt Moszkva, március 6. (TASZSZ) — V. M. Molotov, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, külügyminiszter március 6-án fogadta G. Myrdalt, az ENSZ gazdasági bizottságának európai titkárát. A fogadásnál jelen volt A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese. A Kínai Vöröskereszt A történelem folyamán nem volt ** még példa arra, hogy egy Dárt tanácskozásait az egész világ oly feszült figyelemmel kísérte volna, minr a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusát. A kongresszus tartama alatt az emberek millióinak szeme függött a Kremlen és most is nemcsak a szocializmus táborába tartozó országokban, hanem a tőkés orszá gokban is a dolgozók milliói tanulmányozzák az eseménydús napok bőséges anyagét, újabb erőt és lelkesedést merítenek belőle igazságos ügyükért vívott harcukhoz. Mindez nem véletlen és nem is csodálatos dolog, mert hiszen az, amit a Szovjetunió kommunistái elhatároztak, nemcsak a kétszázmilliónyi szovjet polgár politikájára, gazdasági életére és jóléténe hat ld, — hanem szilárdan kitűzi a szovjet állam állásfoglalását a világpolitika nagy kérdéseiben is. 1952 ősze, a XIX. kongresszus Ota nagy változások állottak be a világban. Koreában és Vietnamban véget ért a gyilkos háború, a kormányfők összeültek Genfben, megalakult a békés egymás mellett élés nagy frontja, létrejött a világ három legnagyobb államának, a Szovjetuniónak, Kínának és Indiának békés együttműködése. Megkötötték az osztrák államszerződést. Hatalmas béketábor alakult ki, az „erőpolitika" híved kudarcot kudarc után szenvedtek. Erre az időszakra esik továbbá a szovjet ötödik ötéves terv sikeres teljesítése, a világ első atomvillanytelepének üzembehelyezése, a Szovjetunió keleti részén húzódó óriási szűzföldeik mg művelése. Megkezdték Szibéria nagy folyóinak energiaforrásként való kihasználását. A XX. kongresszus azonban nemcsak az elért sikerek seregszemléje vodt. X/álaszt adott azokra a kérdésekre, amelyek ma világszerte foglalkoztatják az embereket: mi a világ helyzete századunk közepén, meg lehet-e akadályozni a harmadik világháború kirobbanását, békében élhet-e egymás mellett a két világrendszer? Az SZKP XX. kongresszusa megfelelt az emberiség nagy kérdéseire. Elsősorban megállapította, hogy a nemzetközi feszültségben bizonyos enyhülés állott be: mindenekelőtt azért, mert a szocializmus világrendszerré vált. Hatalmas békeövezet jött létre, amely felöleli a Föld lakosságának több mint felét. A szocialista világrendszer ma a Föld területének egynegyedére, a népességnek több mint harmincöt százalékára és az ipari termelésnek 30 százalékára terjed ki. A szocialista országok mellett ugyanakkor egyre nagyobb tényezőt jelent ama európai és ázsiai csoport, amely ugyan nem tartozik a szecialista táborhoz, de békés külpolitikát folytat, távolmarad a katonai tömböktől. Czzel szemben a tőkés rendszer ^ területe jelentősen összeszűkült, piaca megcsappant és az imperialista államok között egyre fokozódnak az ellentétek. Világtörténelmi jelentőségű folyamat indult meg az imperializmus gyarmati rendszerének széthullása, e rendszer teljes felszámolása. Ezzel egyidejűleg a Kelet népei egyre hatalmasabb arányban ebiednek öntudatra, mind tevékenyebben vesznek részt a világ sorsának intézésében. A második kérdés, amely szorosan összefügg az elsővel, az emberek millióit világszerte foglakoztató kérdés: meg lehet-e akadályozni a harmadik világháború kitörését napjainkban? Ez volt az SZKP XX. kongresszusának egyik központi kérdése: milyen erősek azok a gazdasági törvényszerűségek, amelyek meghatározzák az imperializmus háborús politikáját. Az imperializmus nem változott meg, ez világos. Döntően megváltozott azonban — s ennek nagyszerű mérlege volt a XX. kongresszus — a világ politikai és gazdasági felépítése. Gyökeresen megváltoztak a háború és a béke erőinek arányai. A béke erői sokkal szélesebb körben és sokkal hatékonyabban gyakorolnak befolyást a nemzetközi helyzet alakulására, mint a múltban bármikor, sikeresen ellensúlyozzák az imperialisták háborús politikáját. Ezenkívül nagy jelentőségű a nemzetközi életben az a tény, hogy a béke erőinek aktív ellenállása a háborús erőkkel szemben elég hatásos eszközökke' rendelkezik arra, hogy féken tartsa, I meggondolásra kényszerítse a háborút kirobbantani akaró erőket. „A lényeg az — mint erre Mikojan elvtárs is rámutatott —, hogy a történelem olyan szakaszba lépett, amikor továbbra is fennáll ugyan a háborús veszély és kitörhet a háború, de létrejöttek a fe'tételek és a lehetőség a háború kirobbantásának megakadályozására." Az a tény. tehát, hogy a nemzetközi porondon gyökeres változás, az erők arányának átcsoportosulása következett be a szocializmus javára, új megvilágításba helyez számos kérdést. Az SZKP kongresszusának határozata megállapítja a két rendszer, a szocializmus és a kapitalizmus békés egymás mellett élésének reális voltát. A kongresszusnak napjaink ezen ** egyik legfontosabb problémájáról tett megállapítása különös érdeklődést kelt a nyugati országokban. Walter Lippmann, a New York Herald Tribúne ismert szemleírőja is kénytelen beismerni, hogy a békés egymás mellett élés Lenin által megfogalmazott lehetősége még soha enynyire kézzel foghatóan nem bontakozott ki, mint ma. „A Szovjetunió politikája, amely a békés egymás mellett élésre és a két rendszer versengésére, valamint az egyenlőség és a kölcsönös- előnyök alapján valamennyi országgal folytatott gazdasági cserére és együttműködésre épül, új helyzetet teremt a nemzetközi életr ben" — írja egyik legutóbbi kommentárjában az amerikai közíró. Világszerte érezhető a legutóbbi eseményekben az Indián Express találó megállapításának igaza: „Oroszország külpolitikája abban a formában, ahogy Hruscsov kifejtette, jelentős mértékben megfelel sok ország és a világ nagyrésze várakozásának." Az imperialisták politikájának elítélését mutatja az arab államok felháborodása amiatt, hogy Amerika és Anglia képviselői Washingtonban a Közel-Kelet kérdéseiről nélkülük, az ő megkérdezésük nélkül tárgyaltak. D ekingben Kambodzsa minisz' terelnökének Mao Ce-tunggal és Csou En-lajjal folytatott megbeszéléseik eredményeiként Kambodzsa állást foglalt a békés együttműködés mellett, semleges politikát választott, kívül marad az imperialisták délkelet-ázsiai katonai tömbjén A békét akaró népek övezetének erősödéséről tanúskodik a szovjet-burmai nyilatkozat ünnepélyes jóváhagyása a burmai parlamentben, a holland "indonéziai únió felbontása, a görögországi választások eredménye, ahol a választóknak több mint a fele azokra a pártokra szavazott, amelyek a békés egymás mellett élést, a nemzetközi feszültség enyhítését szorgalmazzák. A Francia Kommunista Párt hatalmas választási sikere óta, amely világosan megmutatta, hogy a tőkés országokon belül is az erők aránya a szocializmus híveinek javára alakul, az események egész sora bizonyítja a békeövezet erősödését. Másrészt a háborús erők táborában a megrögzött reakciósoknál a békés erők világos fölénye, amit az SZKP XX. kongresszusa oly ragyogóan kimutatott, elkeseredett hara'ot vált ki. Gruenther tábornok, az AtlantiSzövetség főparancsnoka is kijelentette, aggódik a nemzetközi feszültség enyhülése miatt, mert „nehezebb lesz az. atlantizált nemzetek együttműködését megvalósítani. A nyugati közvélemény előtt egyre világosabbá válik, hogy nincs az az erőpolitika, vagy bármilyen más palástba burkolózó háborús politika, amelyet az imperialisták sikerrel állíthatnának szembe a Szovjetuniónak és — ahogy a kongresszusi beszámoló nevezi — a másfél milliárdos békeövezet politikájával, amelyet a világ néptömegei támogatnak: a békés egymás mellett élés, a gazdasági verseny politikájával. Az SZKP XX. kongresszusa a nemzetközi kérdéseket illetően ismét ragyogó bizonyságot tett arról, a Szovjetunió fő célja az együttélés olyan megszervezése a Földön, amely lehetővé teszi a népeknek, hoav békében és virágzó jólétben éljenek. P. J. OJ szo 1956. március 8. A s?ovfet sajtó a Csehszlovák Köztársaság parlamenti küldöttségének Szovfetunió-beli látogatáséról Moszkva, március 6. (ČTK) A moszkvai Pravda és más szovjet lapok március 6-án hírt adtak arról, hogy a Csehszlovák Köztársaság nemzetgyűlésének küldöttsége márciusban ellátogat a Szovjetunióba. A lapok közlik annak a meghívásnak a szövegét, amelyet A. P. Volkov, a Szovjetunió Szövetségi Tanácsának elnöke és V. T. Lacisz, a Szovjetunió Nemzetiségi Tanácsának elnöke küldött Zdenék Fierlingernek, a Csehszlovák Köztársaság nemzetgyűlése elnökének. A lapok köz- j lik annak a válasznak szövegét is, amelyben Fierlinger bejelenti, hogy a Csehszlovák Köztársaság nemzetgyűlésének elnöksége a meghívást örömmel elfogadja. Azt a meggyőződését fejezi ki, hogy a látogatás megszilárdítja a két ország közötti hagyományos baráti kapcsolatokat és hozzájárul ez államok népei közötti testvéri szövetség további megerősítéséhez. A Csehszlovák Köztársaság nemzetgyűlési küldöttsége március közepe táján látogat a Szovjetunióba. A világsajtó Mollet londoni útjáról Párizs, — Több francia lap március 6-i számában Mollet, francia miniszterelnök londoni útjáról ír és ezt kapcsolatba hozzák Pineau francia külügyminiszternek az angol-amerikai sajtó szövetségében elhangzott beszédével és azzal az intervjúval, amelyet Mollet a CBS amerikai rádiótársaság képviselőjének adott. A Combat azt írja, hogy Guy Mollet' igyekszik Londont és Washingtont a francia diplomácia irányáról megnyugtatni. A lap hangsúlyozza, hogy Pineau miniszter beszéde „bizonysága a nyugati szövetségben uralkodó nehézségeknek" és „talán nem volt hatástalan rámutatni a sebekre." London. — A Manchester Guardian arról ír, hogy Pineau miniszter éppen úgy mint Guy Mollet „az Északatlanti Szövetség tántoríthatatlan híve, azonban egyúttal „tudatosítja, hogy ebben a szövetségben sok minden nincsen rendben." Pineau miniszternek azzal is számolnia kell, hogy „a francia közvélemény jelentős része a békés megbeszélések után vágyik." A lap cikkének befejező részében rámutat arra, hogy a Nyugatnak „új politikát kell kidolgoznia, amely tekintettel lenne az új helyzetre." B e 1 gr á d. — A Borba március 6-i számában párizsi és londoni tudósítójának hírmagyarázatát közli a francia és angol miniszterelnök előkészületben lévő találkozásáról. Mindkét hírmagyarázó arra a következtetésre jut, hogy „a nemzetközi helyzet francia és angol értékelésében az utóbbi időben alapvető eltérések mutatkoznak." A londoni tudósító hangsúlyozza a MolletEden tárgyalások jelentőségét nemcsak azért, mert Molletet a francia külügyminiszter éles bíráló megjegyzései miatt hívták Londonba, hanem azért is, mert Mollet meghívására a szovjet államférfiak nagy-britanniai látogatása előtt kerül sor. A japán parlament határozatot hozott az atomfegyverek betiltása mellett Moszkva, március 7. (TASZSZ) — A japán parlament mindkét háza — az alsóház február 9-én, a felsőház február 19-én — egyhangúlag jóváhagyta az atom- és hidrogénfegyverek gyártása és felhasználása betiltásának szükségességéről, valamint e fegyverekkel való kísérletek haladéktalan betiltásáról szóló határozatot. E határozatok szövegét Kaze Japán ENSZ-beli képviselője e napokban adta át T. Szoboljevnek, a Szovjetunió ENSZ-beli képviselőjének azzal a kéréssel, hogy azt nyújtsa át a szovjet kormánynak. Kaze Szoboljevhez intézett levelében hangsúlyozza, a japán kormány kéri, hogy a szovjet kormánynak tolmácsolja a japán nép őszinte törekvését az atomfegyverek betiltására és fejezze ki a japán nép ama elszántságát, hogy minden erejével- támogatni fogja az atomfegyverek betiltásának ügyét. A bonni parlament a szociáldemokraták támogatásával elfogadta az újrafelfegyverzési törvényeket Berlin (ČTK) — A bonni szövetségi parlament kedden, március 6-án jóváhagyta a nyugatnémet alkotmány kiegészítését képező úgynevezett védelmi törvényt. Az alkotmány 12 cikkelyét érintő kiegészítések a valóságban teljesen megváltoztatják az aJkotmány eddigi jellegét, lehetővé teszik az általános katonai kötelezettség bevezetését és ezáltal megnyitják Nyugat-Németország újrafelfegyverzésének útját. A bonni parlament képviselői az alkotmány megváltoztatásáról szóló előterjesztett törvényt vita nélkül jóváhagyták. A katonai kötelezettségre vonatkozó póttörvénycikkelyek elfogadása mellett, amihez kétharmadnyi többségre volt szükség, 390 képviselő, közöttük a szociáldemokrata képviselők többsége szavazott. 20 szociáldemokrata képviselő választóik hatása alatt ? alkotmány megváltoztatása ellen szavazott. A Kereszténydemokrata Unió képviselőinek többsége elutasította azt a szociáldemokrata javaslatot, hogy a nyugatnémet nemzetvédelmi miniszter közvetlenül a szövetségi parlamentnek, nem pedig mint eddig, a szövetségi kancellárnak legyen alárendelve. A tanácskozás programján volt az ún. „katonákról szóló törvény" második és harmadik olvasása is. E törvény szerint a bonni kormány 150 ezer katonát és tisztet, önkénteseket hívhat fegyverbe. Ezzel akarják „az önkéntesekről" szóló eddigi törvényt pótolni, mely a behívást 6000 emberre korlátozta. A szociáldemokrata párt képviselői, akik megszavazták az alkotmány kiegészítését képező védelmi törvényt, amely lehetővé teszi az újrafelfegyverzést, a vita során a „katonákról" szóló törvény ellen foglaltak állást, amelynek elfogadására elegendő egyszerű szavazattöbbség és ellene szavaztak. Ezt a törvényt a parlament azután a többi pártok képviselőinek egyszerű szavazattöbbségével jóváhagyta. Angol lapok a brit-amerikai ellentétekről London, március 6. (ČTK) — A Daily Mail londoni lap március 51-i „öszszeomló front" című vezércikkében külön figyelmet szentel a közép-keleti helyzetnek. A lap azt írja, hogy a Nyugat kilátásai „sötétek és kilátástalanok". A lap a helyzet fő okát „Nagy-Britannia és Amerika kettéosztó t tságában látja, amelyet nagyobb részt az amerikai politika idézett elő". „Amikor a múlt hónapban Eisenhower elnök Eden miniszterelnökkel tanácskozásra összeült — folytatja a Daily Mail —, a közép-keleti kérdésre vonatkozó megjegyzéseik kétségbeesetten gyengék voltak." A lap elsősorban arról panaszkodik, hogy „a bagdadi egyezmény, J. F. Dulles dédelgetett gondolatainak egyike, azonban az USA neim tagja ennek a paktumnak". A Daily Mail cikkének befejező részében „az erőpolitika" agresszív köreinek szokásos javaslatát tolmácsolja. Ezt írja: „Országainknak egyöntetűen kell eljárniok. Az első cél a határtalanul erős közös egységek kiküldése, amelyek képesek megvédeni a Közép-Kelet békéjét." ajándéka az európai országok elemi csapás sújtotta lakosainak Peking, március 7. (ČTK) — Az Oj-Kína sajtóiroda közlése szerint a Kínai Vöröskereszt a francia, olasz és török alap javára a fagyhullám, a hóviharok és földrengések áldozatai számára pénzbeli segítséget nyújt. A Kínai Vöröskereszt a Francia és Olasz Vöröskereszt számára egyenként 20 ezer jüant juttat, s a Török Vörös Félhold számára 10 ezer jüant küld. Indiában jóváhagyták az életoiztosítási törvényt Delhi, március 7. (ČTK) — Az Üj Kína sajtóügynökség értesülése szerint az indiai parlament jóváhagyta az életbiztosításról szóló törvényt, amely szerint valamennyi létező életbiztosító társaság irányítása az indiai kormány hatáskörébe megy át. Ez a törvény pótolja az életbiztosító társaságok feletti kormányellenőrzésről szóló rendeletet. A parlamenti vita során több képviselő követelte az általános biztosító társaságok és bankok államosítását is. A magyar nők új élete Budapest, március 7. (ČTK) — Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnökségének elnöke március 6-án a budapesti parlamentben 117 magyar nőnek magas kormánykitüntetést adományozott, akik mint ipari, mezőgazdasági munkásnők, mint művésznők, orvosnők, állami alkalmazottak és egyéb ágazatokban dolgozók tűntek ki. A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Bizottsága ugyanaz nap táviratban üdvözli a magyar nőket a nemzetközi nőnap alkalmából, s további sikereket kíván nekik a szocializmusért, gyermekeik boldogabb életéért és a béke megvédéséért folyó küzdelmükben. Az olasz munkások a béremelésért és a munkaviszonyok javításáért küzdenek Róma, március^ö. (ČTK) — A sajtó közlése szerint Olaszország tartományaiban fokozódik a sztrájkmozgalom. Március 5-én Milánóban 22 kohászati üzem dolgozói sztrájkoltak a béremelésért és munkaviszonyaik javításáért. A milánói Bonfiglio gépüzem dolgozói 20 napi sztrájkkal elérték bérköveteléseik teljesítését. Nápolyban március 5-én 7000 munkás rendezett tüntetést. A tüntetők követelték, hogy munkanélküli segélyben részesüljenek és hogy a munkanélkülieket mezőgazdasági munkákra fogadják fel. A nyugatnémet dolgozók tiltakoznak az újrafelfegyverzési törvények ellen Berlin, március 6. (ČTK) — Az utóbbi napokban egész Németországban növekszik a „katonákról szóló törvény" és az alkotmány védelmi cikkelyei elleni mozgalom. A szakszervezetek, a kommunisták a szociáldemokratákkal együtt, a kereszténykörök, az asszonyok és az ifjúság tiltakoznak ama politika ellen, amelv megakadályozza Németország egyesítését és Nyugat-Németországot háborús tűzfészekké változtatja. Sok nyugat-németországi városban nyilvános tüntetést rendeztek a bonni militaristák tervei ellen. HELSINKIBEN visszautasították a központi sztrájkbizottság azon követelését, hogy beszüntessék a Shell és Gulf cégek részére a vlilamosáram szolgáltatását, mert a cégek a sztrájkbizottság felhívása ellenére benzint adnak el. A finn szakszervezeti központ ezért elhatározta, hogy a sztrájkot kiterjeszti a helsinki villany telepre