Új Szó, 1956. március (9. évfolyam, 61-91.szám)

1956-03-13 / 73. szám, kedd

Makariosz érsek elhurcolásának hatalmas visszhangja Makariosz érseket az Indiai-óceán London, (ČTK) — A Makariosz érseket deportáló brit gyarmati hivatalok önkénye Ciprus szigetén tömegtüntetést váltott ki. Ez kitűnt már a nyugati hírügynökségek nikoziai tudósítóinak első híreiből is. Ciprus fővárosának egész területén szünetel a munka a egyik szigetére deportólták gyárakban, az üzletekben és hivatalokban ls. Limasola nyugati területének többezer dolgozója tüntető sztrájkba lépett. A brit provokatív intézkedések elleni tömegmozgalom általános sztrájk jellegét viseli magán. Makariosz érsek sorsáról egyelőre csak annyi ismeretes, hogy katonai felügyelet alatt Serychelles szigetcsoport egyik távolfekvő szigetére vitték, amely Madagaszkártól északkeletre fekszik az Indiai-óceánban. Bizonyta anság Londonban A ciprusi események fejleményét a londoni hivatalos körök feszült figyelemmel kísérik. A Francé Presse ügynökség levelezője diplomáciai körök véleményére hivatkozva azt írja, hogy a brit intézkedéseket „abból a határozatból kiinduló tettnek minősítik, hogy Ciprus szigetén szigorúbb politikát folytatnak, mert Ciprust tartják a Közép-Keiet brit stratégiai tengelyének. Az erőszakos politikát folytatni akarják még annak árán is, hogy kompromittálják a Görögországgal való szövetséget és hogy veszélyeztetik a NATO délkeleti szárnyát." Gaitskell, az Angol Munkáspárt ellenzéki vezére a Makariosz elleni intézkedést „meggondolatlanságnak" minősíti, amelynek az lesz a következménye, hogy Ciprus szigetén a harc az önrendelkezésért még nagyobb erővel lobban fel. Egyben kifejezte aggódását afelett, hogy ismét nagyon kiéleződik a feszültség Nagy-Britannta és Görögország között. Washin-ton: a közép-keleti helyzet elmérgesedj ; Washingtonban csodálkozást és nyugtalanságot keltett az a hír, hogy a görög kormány visszahívta londoni nagykövetét tiltakozásul azon intézkedések ellen, amelyeket NagyBr t;

jnnia Ciprus szigetén foganatosított. Hivatalos körökben a görög kormány ezen lépését a már amúgyis komoly középkeleti helyzet további romlásának minősítik. Washington sajnálattal fogadta a hírt, kiváltképp azt, hogy a ciprusi események következtében „Nagy-Britannia és Görögország között meglazultak a Kapcsolatok". Tekintettel arra, hogy mindkét állam az Amerikai Egyesült Államokkal együtt a NATO tagja, az amerikai fővárosban azt várják, hogy Makariosz érsek deportálásának ügyében az Eden-kormányt a parlamentben szigorúan megbírálják. Görögország tiltakozik az ENSZ-nél A Reuter hírügynökség jelentése szermt Görögország ENSZ-beli állandó képviselője Hammarskjöldnek, az ĽN3Z főtitkárának jegyzéket nyújtott ät, amelyben a görög kormány határozottan tiltakozik a ciprusi angol politika és Makariosz elhurcolása elten. Imperiaiistcellenes tüntetések Görögorszá ban Görögország fővárosából további hatalmas tüntetéseket jelentenek. Athén legforgalmasabb körútján a tüntetők és a rendőrség között összeütközésre került sor. A görög rendőrség megerősített osztagai védik a brit és amerikai nagykövetséget a felháborodott tömeg harag'a elől. Az athéni egyetem udvarán a diákok tüntetőleg elégették a brit állami lobogót. Megrongálták a krétai brit konzulátus épii eté: Kréta szigetén a felháborodott tüntetők ezrei rohanták meg a brit konzulátus épületét, áttörték a rendőrkot nont és összetörték az épület berendezését. Nikóziában hivatalosan közölték, hogy Ciprus szigetére nem szabad görög újságokat küldeni Könny a ; sztc bombákat használnak a oprus hazafiak el en A nyugati sajtóügynökségek levelezői a Makariosz érsek deportálása elleni tüntető akciókról szóló cikkeikben arról írnak, hogy Ciprus egész területén rohamosan terjed a munkások általános tüntető sztrájkja. Több városban összetűzésre került sor a rendőrséggel. A rendőrség a tüntetőket könnyfakasztó bombákkal kergette szét. A brit repülőgépeknek nem szabad Athénben leszállniok A BEA hevű angol légiforgalmi társaság megtiltotta pilótáinak, hogy Athénben leszálljanak. A társaság London—Isztambul vonalán közlekedő repülőgépe, amely azelőtt rendszeresen leszállt Athénben, meghosszabbította római tartózkodását, ahol éjszakázott. A társaság további repülőgépét, amely Milánót Athénnal kötötte össze, ugyancsak Rómába irányították. A nyugati hírügynökségek közlése szerint a brit légiforgalmi társaság attól tart, hogy az angol repülőgépek leszállásánál Athénban angolellenes tüntetésekre kerülne sor. Agörö leikészek tiltakoznak Makariosz érsek elhurcolása elien Az Associated Press hírügynökség athéni tudósítója közli, hogy a görögkeleti egyház vezető tényezői március 10i rendkívüli ülésükről táviratot intéztek c világ összes egyházi szervezeteihez és felhívták őket, hogy nyújtsanak segítséget Makariosz érseknek. A táviratokban a görögkeleti lelkészek „határozottan tiltakoznak az érsek deportálása ellen, s azt olyan elítélendő cselekedetnek minősítik, amely a rabszolgaság sötét napjait juttatja eszükbe." Athénben angolellenes tüntetések folytak. A Great Britain és New England szállók gyorsan eltávolították az angol feliratokat." Hétfőn éjszaka bizalmi szavazás folyt a francia nemzetgyűlésben A francia nemzetgyűlés a szombatra virradó éjszaka befejezte az algériai kérdés vitáját. Guy Mollet miniszterelnök a vita befejezése előtt négy ízben vetette fel a bizalmi kérdést. A nemzetgyűlés hétfőn este szavazott a bizalmi kérdésben. Raymond Guyot, a Francia Kommunista Párt szónoka felszólalásában leszögezte, hogy a kommunista párt sohasem helyeselte a különleges felhatalmazás rendszerét, s e téren sok esetben ugyanazt az álláspontot képviselte, mint a szocialista párt, valamint egyes haladó érzelmű képviselők. Most azonban az a kérdés, vajon milyen politika szolgálatába akarja állítani a kormány a kért kivételes felhatalmazásokat. — Ahhoz, hogy a fegyverek elhallgassanak, tárgyalásokat kell kezdeni azokkal, akikkel harcolnak — hangsúlyozta Guyot. Leszögezte ezután, hogy az algériaiak ugyanabban a szellemben küzdenek, mint amely annak idején a francia ellenállókat töltötte el. Ez a kijelentése hatalmas tiltakozást keltett a szélsőjobboldalon. Raymond Guyot ekkor megállapította, hogy szóról szóra idézte Guy Molletnak a belügyi bizottságban elhangzott szavait. Semmiképpen sem szabad megismételni azokat a hibákat, amelyeket Indokínában követtek el — folytatta Guyot. Ha annak idején hétéves háború helyett tárgyalásokat kezdtek volna a vietnami néD felhatalmazott megbízottaival. akkor a Vietnami Demokratikus Köztársaság ma a Francia Unió kebelén belül lenne. Ugyanígy ma is lehetséges az algériai népet Franciaország igazi barátjává tenni a tagjai egyenlőségén alapuló Francia Unión belül. A jobboldali képviselők többször is igyekeztek közbekiáltásokkal megszakítani Raymond Guyot felszólalását, ő azonban folytatta beszédét. Guyot ezután feltette a kérdést, vajon a kormánynak nincs-e mondanivalója ama mesterkedésekről, amelyeket egyes katonai körök folytatnak, nincs-e mondanivalója Juin marsall kijelentéseiről, aki — úgy látszik — államcsínyt szeretne, s csak azt sajnálja, hogy a franciaországi helyzet e pillanatban még nem eléggé érett erre. Az eddigi politika felszámolását el lehet érni, s igenis lehetséges ezzel szemben igazi francia politikát folytatni. E politika végrehajtásához szükséges erők megvannak Franciaországban, megvannak a tengerentúli államokban, s megvannak a nemzetgyűlésben is, ha a január 2-án győzelmet aratott valamennyi baloldali párt egységesen cselekszik — fejezte be beszédét Raymond Guyot. Ezután Guy Mollett miniszterelnök lépett a szónoki emelvényre. — Határozottan kijelentem — mondotta —, hogy soha sem gondoltam az algériai kérdéssel összefüggésben „indokínai" megoldásra. Egyesek azt ajánlják, hogy az algériai kérdést tuniszi vagy marokkói módra kellene megoldani. Franciaország azt akarja, hogy Marokko és Tunisz valóban igazi függetlenséget élvezzen a kölcsönös függés keretében, de az algériai kérdés megoldását nem lehet ugyanilyen módon elképzelni. Algéria jövendő státuszát nem egyoldalúan állapítjuk majd meg. A kormány egész akciója arra irányul, hogy a lehető leggyorsabban választásokat tartsunk. Emlékeztetem a franciákat arra, hogy Franciaország Algéria nélkül nem lenne Franciaország. Az Algériában élő nagybirtokos franciáknak pedig azt mondom, hogy fel kell adnio-k bizonyos kiváltságaikat. Ha erre nem lennének hajlandók a nemzetgyűlés szavazása után a kormány megfelelő eszközökkel rendelkezik majd ahhoz, hogy erre kényszerítse ókét. A szocialisták és a kommunisták megtapsolták Guy Molletnak ezt a kijelentését, a szélső jobboldaliak viszont tiltakoztak ellene. Guy Mollet beszédét ezekkel a szavakkal fejezte be: „Szükség van arra, hogy a fegyverek elhallgassanak, hogy szabad és lojális választásokat lehessen tartam." A sajtó Mollet tanácskozásairól London, március 11. (ČTK) — A Journal Dimanche londoni tudósítójának közlése szerint az Eden angol miniszterelnök és Mollet francia miniszterelnök közötti tanácskozás programjában a következő kérdések szerepelnek: a Szovjetunióval való kapcsolatok, az északafrikai, a középkeleti és a indokínai helyzet, valamint a leszerelés problémája. A tudósító hozzáfűzi, hogy a találkozás az angol miniszterelnök kezdeményezésére jött létre. Amint ismeretes, Guy Mollet francia miniszterelnököt Londonba Pineau francia külügyminiszter beszéde után hívták meg, melyben élesen bírálta a nyugati országok politikáját. Mollet március 11-én repülőgépen Londonba érkezett. Fogadás Moszkvában a dáp nagykövetségen Moszkva, március 11. (ČTK) — A. Mörch Dánia meghatalmazott nagykövete a Szovjetunióban március 11én Moszkváiban fogadást adott IX. Frederic dán király születésnapja alkalmából. A fogadáson részt vett H. Ch. Hansen Dánia miniszterelnöke és külügyminisztere, aki a szovjet kormány meghívására jelenleg a Szovjetunióban tartózkodik kíséretével. Szovjet részről a fogadáson megjelentek: N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, V. M. Molotov, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, külügyminiszter, A. P. Volkov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szövetségi Tanácsának elnöke, a Szovjetunió minisztere! és a szovjet politikai és közélet jelentős személyiségei. A fogadáson részt vett G. Myrdal, az ENSZ európai gazdasági bizottságának titkára, valamint a Moszkvában akkreditált diplomáciai hivatalok képviselői. A fogadás rendkívül barátságos é« szívélyes légkörben folyt. Moszkva, március 12. (ČTK) — H. Ch. Hansen dán miniszterelnök és külügyminiszter feleségével, valamint kíséretének tagjaival március 12-én Moszkvából Leningrádon keresztül repülőgépen hazájába távozott. A Kínai Népköztársaság külügyminisztériumának nyilatkozata a USA-val való tárgyalásokkal kapcsolatban Peking, március 12. (ČTK) — Az • külügyminisztériuma Űj Kína sajtóügynökség közlése szerint a Kínai Népköztársaság külügyminisztériuma március 11-én nyilatkozatot adott ki, amelyben visszautasítja a valóság durva kiforgatását, amelyet az amerikai külügyminisztérium követett el a polgári személyek két állam közötti kicseréléséről szó'.ó március 6-i nyilatkozatában. A Kínai Népköztársaság külügyminisztériuma hangsúlyozza, hogy Következetesen betartja a mangánszemélyek kicseréléséről szóló egyezményt, míg az Egyesült Államok ezt az egyezményt nemcsak be nem tartja, hanem egyenesen megszegi. Az Egyesült Államoktól eltérően a Kínai Népköztársaság az amerikai tárgyaló félnek már régen átadta a Kínában letelepedett valamennyi amerikai polgár névjegyzékét és a róluk szóló információkat. Átadta azon polgárok névjegyzékét is, akik bűncselekményt követtek el. A Kínai Népköztársaság nem gátolja meg, hogy a Kínában letelepedett amerikai" polgárok visszatérjenek az USA-ba, azonban az Egyesült Államokban élő Kínaiaknak a legkülönfélébb akadályokkal és nehézségekkel kell megküzdeniük; erőszakkal kényszeritik őket. hogy állandó tartózkodási engedélyt kérjenek az USA-ban. Az amerikai tárgyaló fél azon kívánságára vonatkozólag, hogy közös nyilatkozatot adjanak ki. miszerint a Kínai Népköztársaság és az USA nem alkalmaznak egymással szemben „erőszakot", a Kínai Népköztársaság megállapítja, hogy a Kínai Népköztársaság kormánya rendszeresen védelmezi a nemzetközi vitáknak békés úton, erőszak alkalmazása nélküli megoldása elvét. Az Egyesült Államok azonban erőszakkal megszállták Tajvan kínai területet és azzal fenyegetőznek, hogy erőszakkal megakadályozzák Kína partmenti szigeteinek feLszabadításat. Az amerikai tárgyaló fél nem volt hajlandó világosan nyilatkozni a Kínai Népköztársaság és az USA kü'ügyminiszierei értekezletének összehívására vonatkozó javaslattal kapcsolatban, amely értekezletnek békés úton kellene a tajvani kérdésben a két ország közötti vitát megoldani. Sőt, az amerikai tárgyaló fél Tajvan kínai területe számára „az individJális és kollektív önvédelem jogát" követelte. Ebből kitűnik, hogy az USA célja nem a kínai—amerikai viták békés elintézése, hanem az, hogy elérje, hogy Kína beletörődjék Tajvan jelenlegi amerikai megszállásába és az amerikai beavatkozásba a partmenti szigetek felszabadítása kérdésében. Az Egyesült Államok megszegi a már megkötött egyezményt és meghiúsítja a kínai—amferikai tárgyalások további menetét. Egyúttal erősíti a katortai akciókat Tajvan térségében. A kínai külügyminiszter am hangsúlyozza az USA felelősségét mindazon következményekért, amelyek ebből a helyzetből következhetnek. Vátasitások Bukarestben Március U-én reggel. — Bukarest polgárai sietnek, mindenki az elsők között akar lenni, hogy leadja szavazatát a néptanácsokba való választásoknál. A szavazó helyiségeket a legjobb iskolaépületekben helyezték el. Ünnepélyesen jeldíszítették őket. Mind"nütt zászlók lobognák és virágok díszlenek. A falakon a román állam és munkásosztály vezető dolgozóinak képei. A „Vörös Grivica" kerületben, a dicső munkásmozgalmi hagyományok járásában a választások ünnepélyes keretek között folynak. A körzet /enoc00000000(xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx300000(xxxxxxx30c Farsangi csörgősipka (A Neues Deutschland karikaturaja; löltje G. Gheorghiu Dej, aki 1933-ban egyike volt a vasutasok hatalmas sztrájkja vezéreinek. Nyüzsgő élet zajlik a szavazó helyiségben. A választók között olyan arcok jelennek meg, amelyeket ismer és szeret az egész román nép: Ch. Apostol, az Általános Szakszervezeti Szövetség elnöke, a Román Munkáspárt KB politikai irodájának tagja, M. Constantinescu, a Román Munkáspárt KB politikai irodájának tagja, a Minisztertanács első elnökhelyettese és Savulescu, a Román Tudományos Akadémia elnöke. Nem feledkeztek meg azokról a polgárokról sem, akik a választás napján nem tartózkodnak lakóhelyükön és átutaznak Bukaresten. Az északi állomáson szavazó helyiséget rendeztek be számukra, hogy teljesíthessék polgári kötelességüket. A választások iránt olyan nagy itt az érdeklődés, hogy a rendezőknek a választókat csoportonként kell a helyiségbe engedni. Bukarest felett az est bontogatja sArnyait. A választási helyiségeket az utolsó szavazók is elhagyják. És a szavazóbizottságok tagjaira örömteli munka vár, megszámlálják a szavazatokat, amelyeket a polgárok százezrei adtak le a Népi Demokratikus Front jelöltjeire, amely ,a román népet hatékonyan segíti hőn óhajtott célja, a szocializmus elérésében. O J S 7 0 Q 1956. március 13. O