Új Szó, 1956. március (9. évfolyam, 61-91.szám)
1956-03-08 / 68. szám, csütörtök
Eisenhower válasza N. A. BULGANYIN ÜZENETÉRE Moszkva, március 6. (TASZSZ) Mint ismeretes, N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke 1955. szeptember 19-én levelet intézett Dwight Eisenhowerhez, az Egyesült Államok elnökéhez. Levelében kifejtette elgondolásait a leszerelés kérdéseiről azzal a javaslattal kapcsolatban, melyet az Egyesült Államok elnöke a genfi négyhatalmi kormányfői értekazleten tett a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti katonai értesülések kicserélésére és a két ország területe fölött végrehajtandó kölcsönös légifényképezésre vonatkozólag. Március 5-én N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke fogadta Charles Bohlent, az Egyesült Államok moszkvai nagykövetét, aki átnyújtotta Dwight D. Eisenhower, amerikai elnök 1956. március elsején kelt üzenetét, válaszként N. A. Bulganyin 1955. szeptember 19-i levelére. Az üzenet a következőképpen hangzik: Nagy fontosságú megállapodások a Szovjetunió és Dánia között Moszkva, március 6. (TASZSZ). — H. C. Hansen, Dánia miniszterelnöke és külügyminisztere a Szovjetunió Kormányának meghívására 1956. március 2-től 6-ig Moszkvában tartózkodott. H. C. Hansen miniszterelnök és Július Bomholt közoktatásügyi miniszter, aki a miniszterelnököt útján kíséri, Moszkvában megbeszélést folytatott N. A. Bulganyinnal, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Minisztertanácsának elnökével, N. Sz. Hruscsovval, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagjával, az SZKP Központi Bizottságának első titkárával és V. M. Molotovval, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettesével, külügyminiszterrel, A. I. Mikojannal, a Szovjetunió Minisztertanácsa első elnökhelyettesével, valamint a Szovjetunió más vezető személyiségeivel. E megbeszéléseken dán részről részt vett még: Nils Svenningsen, a külügyminisztérium főtitkára, Aleks Moerch, Dánia moszkvai nagykövete, Rolf Kjör, Dánia belgrádi követé, Siegwald Christensen, a külügymini'ztérium sajtóosztályának vezetője, Gregers Larsen, a moszkvai nagykövetség tanácsosa, H. E. Trane, a külügyminisztérium felelős munkatársa, Hans S. Moeller, a külügyminisztérium felelős munkatársa, Björn Olsen, a külügyminisztérium titkára. A Szovjetunió részéről a megbeszéléseken részt vett még I. G. Kabanov, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere, N. A. Mihajlov, a Szovjetunió kulturális ügyelnek minisztere, V. Sz. Szemjonov, a Szovjetunió külügyminiszter helyettese, N. V. Szlavin, a Szovjetunió dániai nagykövete, M. G. Gribanov, a Szovjetunió külügyminisztériuma skandináv osztályának vezetője és A. Sz. Kaplin, a Szovjetunió dániai nagykövetségének tanácsosa. A megbeszélések a baratság és a kölcsönös megértés légkörében folytak. A megbeszélések során őszinte eszmecserére került sor a Dánia és a Szovjetunió viszonya szempontjából érdeklődésre számot tartó kérdésekről. Szovjet-dán közlemény H. C. Hansen dán miniszterelnök moszkvai tárgyalásairól Mindkét részről hangsúlyozták, hogy a két ország között nincsenek a barátságos kapcsolatokat zavaró kérdések és kifejezésre jutott az a kívánság, hogy a két ország már meglévő jó kapcsolatai tovább fejlődjenek. Részletesen megvitatták a két ország gazdasági kapcsolatainak kérdését. A felek megegyeztek abban, hogy a kereskedelem a népek közti kölcsönös megértés fejlesztésének egyik legfontosabb eszköze. A felek megállapodtak arra nézve, hogy Koppenhágában mihamarabb kereskedelmi tárgyalásokat folytatnak kétéves érvénytartamú kölcsönös áruszállítási jegyzőkönyv aláírásáról. Dán részről kijelentették, hogy készek a Szovjetuniónak az aláírandó jegyzőkönyv alapján tartályhajót, vagy ennek lehetetlensége esetén két, egyenként tízezer tonna befogadóképességű, óránként 17—18 tengeri mérföld sebességű, száraz rakományt fuvarozó tengeri hajót szállítani. Erre a kérdésre a végleges választ a dán miniszterelnök Koppenhágába való visszatérése után a legrövidebb időn belül megadják. H. C. Hansen miniszterelnök és külügyminiszter moszkvai tartózkodása alatt Dánia és a Szovjetunió egyezményt írt alá a balti-tengeri életmentésről. Az egyezményt dán részről H. C. Hansen miniszterelnök és külügyminiszter, a Szovjetunió részéről pedig A. Bulganyin, a Minisztertanács elnöke írta alá. Az egyezménynek az a célja, hogy biztosítsa a Balti-tengeren a gyorssegélyt hajótörések stb. esetére és a kölcsönös hozzájárulást olyan hajók és repülőgépek felkutatásához, amelyek eltűntek, vagy amelyekről úgy vélik, hogy bajbakerültek. A tárgyalásokon megállapították, hogy a Szovjetunió és Dánia kulturális kapcsolatai az utóbbi időben kedvezően fejlődtek. Megállapodás jött létre arra nézve, hogy a tudomány, a művészet és az * London, (CTK) — A londoni | rádió közlése szerint Eden, brit miniszterelnök március 5-én az alsóházban nyilatkozatot tett Glubb angol tábornok visszahívásával kapcsolatban. Eden sajnálatának adott kifejezést Jordánia kormányának e határozata felett és azt mondotta, hogy az angol kormány elhatározta, hogy visszahívja a brit tisztek egy részét, akik felelősségteljes pozíciót töltenek be az arab légióban. Lipcse, (ČTK) — Rolf Lenser, a lipcsei nagyvásár igazgatója a ČTK tudósítójának néhány kérdésére válaszolva kijelentette, hogy a tavaszi lipcsei vásár jelentősége még nagyobb, mint az előző vásároké volt. A szocialista államok technikusok, mérnökök, tudósok és kereskedők küldöttségeit küldték Lipcsébe, akik a kínálatok alapján határozzák meg az új ötéves tervek részletkérdéseit és a nemzetközi munkamegosztást. A lipcsei tavaszi vásárt az imperialistaellenes nemzeti államok nagyszámú részvétele is jelenti. Az imperialista országok is fokozott érdeklődést tanúsítanak a lipcsei nagyvásár OJ szo 1956. március 8. oktatásügy területén folytatandó széleskörű kulturális együttműködés a két ország közti kölcsönös megértés szilárdításának eszköze lesz. N. A. Mihajlov, a Szovjetunió kulturális ügyeinek minisztere és J. Bomholt, Dánia közoktatásügyi minisztere tárgyalásai során több kérdést kielégítően oldott meg. Ily módon megállapodtak abban, hogy Dánia és a Szovjetunió diákcserét folytat. Tervezik, hogy mindkét fél professzorokat vagy egyéb 'főiskolai előadókat hív meg a másik féltől tudományos munkára vagy előadástartásra. Szélesebbkörű tudományos együttműködést terveznek. A két fél megegyezett abban, hogy elősegíti a két ország közti idegenforgalmat. Megállapodtak abban, hogy a legközelebbi jövőben Koppenhágában dánszovjet tárgyalásokat folytatnak néhány olyan kölcsönös kártérítési igény rendezéséről, amely a balti köztársaságoknak a Szovjetunióhoz csatlakozásával kapcsolatosak. A dán miniszterelnök felvetette azt a kérdést, hogy engedjék meg azoknak a dán állampolgároknak a Szovjetunióból Dániába való utazását, akik a háború óta tartózkodnak a Szovjetunióban. Szovjet részről kijelentették, hogy készek kiutazási engedélyt adni mindezeknek az állampolgároknak, feltéve, hogy ők maguk el akarják hagyni a Szovjetuniót. Az eszmecsere során fő vonásokban megvitatásra került az a kérdés, mely területeken lehetne a jövőben közelebbi kapcsolatokat létesíteni a két ország között. Ennek során egyöntetűen elismerték, hogy nagy jelentőségű a személyes kapcsolatok fejlesztése kölcsönös látogatások útján. Hasonlóképpen egyetértés uralkodott arra vonatkozólag, hogy a parlamenti küldöttségek cseréje értékes láncszem a Dánia és a Szovjetunió közötti kölI Gaitskell, a munkáspárti ellenzék vezetője kijelentette, hogy Glubb tábornok visszahívása a brit politika nagy kudarca a Közép-Keleten és követelte, hogy ebben az ügyben azonnal kezdjék meg a vitát. A brit miniszterelnök egyetértett azzal, hogy az alsóház még e héten vitassa meg a helyzetet, amely a Közép-Keleten a legutóbbi események következtében kialakult. iránt, ami világhírű cégek részvételében nyilvánul meg. A továbbiakban kijelentette, hogy a Német Demokratikus Köztársaság kormánya már évek óta fekszik támogatni a német belkereskedelmet mindkét német állam gazdasági érdekeivel megegyezően, és a német egység békés megvalósítására törekszik. Az idei lipcsei tavaszi nagyvásáron a nyugatnémet cégek az egész kiállítási területnek kb. 13 százalékát foglalták el. ami a Kelet és Nyugat közötti kereskedelem iránti nagy érdeklődést bizonyítja. A Csehszlovák Köztársasággal kapcsolatban kijelentette, hogy ez idén lényegesen több áruval vesz részt a vásáron, mint a múlt évben. Az idei csehszlovák kollektív kiállítás a Csehszlovák Köztársaság hatalmas kiviteli lehetőségeit bizonyítja. csönös megértés elmélyítését célzó erőfeszítésekben. A megbeszélések során egyetértés alakult ki abban, hogy valamennyi ország kapcsolatainak bővítése lényegesen elősegítené az országok közötti megértés fejlesztésének ügyét, ez pedig a tartós béke egyik előfeltétele. A felek teljes mértékben egyetértettek abban, hogy az államok közötti kapcsolatoknak az egymás belügyeibe való be nem avatkozáson, az államok szuverenitásának tiszteletben tartásán, a meg nem támadáson és a békés együttműködésen kell felépülniük, összhangban az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapelveivel. A felek kifejezték: erőfeszítéseket kívánnak tenni annak érdekében, hogy megoldást találjanak olyan megérett nemzetközi problémákra, mint valamennyi nép hathatós biztonságának biztosítása, a fegyverkezési verseny beszüntetése és az államok között szükséges bizalom megteremtése. Az általános politikai kérdésekről lefolyt eszmecserék a nézetek különbözősége ellenére azt eredményezték, hogy a felek mindegyike mélyebben megértette a másik fél nézeteit és ez kétségtelenül elősegíti majd Dánia és a Szovjetunió jó kapcsolatainak fejlődését. Ezzel összefüggésben mindkét fél kifejezte azt az óhaját, hogy a békés nemzetközi együttműködés segítségével tőle telhetően elő kívánja mozdítani a nemzetközi feszültség további enyhülését. *** H. C. Hansen miniszterelnök és külügyminiszter feleségével, J. Bomholt közoktatásügyi miniszter feleségével és a kíséretükben levő személyiségek moszkvai tartózkodásuk után néhánynapos utazást tesznek a Szovjetunióban, ellátogatnak Kievbe, Tbiliszibe. Sztálingrádba és Leningrádba. Visszatérésüket Dániába 1956. március 14-re tűzték ki. (1956. március 6.) Véres események MarokE:óban Rabat, (ČTK) — Szidi Mohamed Ben Juszef marokkói szultán március 5-én Párizsból visszatért Marokkóba, ahol részt vesz a Marokkó függetlenségére vonatkozó tanácskozáson. Marokkó fővárosának lakossága a szultánt kitörő lelkesedéssel fogadta. A Monde című lap azt írja, hogy „Szidi Mohamed Ben Juszef hazájába mint független állam feje tért vissza." Spanyol-Marokkó fővárosában, Tetuanban tüntetésekre került sor. A tömeg felvonult a város utcáin Követeljük Marokkó függetlenségét és egyesítését! Éljen Mohamed — jelszavakat kiáltozva. A francoista rendőrség közbelépett és heves összecsapásokra került sor. Tizenegy személy életét vesztette és húsz tüntetőt megsebesítettek. Halek Torres, a spanyol-marokkói nemzeti reformista párt vezetője a tetuáni véres események után Artaja spanyol külügyminiszterhez tiltakozó táviratot intézett. Csődöt mondtak a laoszi kormány összeállításóra irányuló kísérletek Vientiane, (ČTK) — A Francé Presse hírügynökség jelenti, hogy csődöt mondott Phoua Sananikonnak az új laosi kormány összeállítására irányuló kísérlete. Sananikont megI bízták a kormány összeállításával, amikor a nemzetgyűlés elutasította Souvan Phoum hercegnek miniszterelnökké való kinevezését. A kormányválság Laostoan február 14-től tart. Nyikolaj A. Bulganyin őexcellenciájának, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének, Moszkva. hézségek leküzdését, a biztosítékok hatékony rendszerének kidolgozását és megvalósítását. Meggyőződésem, hogy amennyiben mindkét fél igazán törekszik erre, akkor sikert érhetünk el e téren. Igen tisztelt Elnök Orl Aratják megfelelően, amit október 11-i üzenetemben közöltem önnel, gondosan megvizsgáltam szeptember 19-i üzenetét arra az általunk Genfben megvitatott kérdésre vonatkozólag, hogy hozzunk létre elfogadható leszerelési rendszert. Megelégedéssel állapítottam meg, hogy Ön egyetértését fejezte ki azzal, hogy kölcsönös biztosítékot kell teremteni egy meglepetésszerű támadással szemben és kívánatos a fegyverzet kölcsönös csökkentése, ön utal arra, mennyire őszintén óhajtom, hogy módot találjunk a nemzetközi ellenőrzés és felügyelet fontos problémájának rendezésére. Ön azonban, úgy látszik, .különböző kérdéseket vet fel az én genfi javaslatommal kapcsolatban. Ön azt kérdezi, vajon javaslatom elfogadása a fegyverzet csökkentésére vezetne-e és kételyét fejezi ki ezt illetően. Ön annaík a gondolatnak ad hangot, hogy más országokra is ki kell terjeszteni a felügyeletet. Ön felvet egyéb, az atomfegyverekre vonatkozó kérdéseket is. Nekem az a meggyőződésem, hogy genfi javaslatom elfogadása, összekapcsolva az ön által javasolt szárazföldi ellenőrző őrségekkel, csökkentené a rajtaütésszerű támadás veszélyét, és ténylegesen elvezetne a fegyverzet csökkentésére, a feszültség enyhülésére és a tartós béke kilátásainak megjavulására. Az Egyesült Államokat kétségtelenül az az elhatározás tölti el, hogy eléri ezeket a célokat. Az ENSZ leszerelési albizottságában működő képviselőm hajlandó lesz segítséget nyújtani abban, hogy programot dolgozzanak ki ennek az elhatározásnak valóra váltására kormányaink megfelelő intézkedéseinek útján. Véleményem szerint erőfeszítéseinknek különösen arra kell irányulniok, hogy ellenőrzés alá helyezzük az atomveszélyt. Az Egyesült Államok az említett cél felé vezető fontos lépésként, és abból a feltételezésből kiindulva, hogy légi és szárazföldi felügyeleti rendszerünk kielégítően fog működni, kész volna más államokkal együtt elfogadható és garantált intézkedéseket tenni, hogy a hasadóanyagok jövőbeni gyártását, bárhol történjék is, ne használják fel többé a fegyverkészletek kiegészítésére. Ezzel össze 'ehetne kapcsolni 1953. december 8-i javaslatomat, hogy „már most kezdjük meg, és a továbbiakban folytassuk együttes hozzájárulásunkat" egy nemzetközi atomügynökség létrehozásához a meglevő normális uránés hasadóanyagkészletekből. Ezek az intézkedések, amennyiben megfelelően megvalósulnak, megváltoztatják a nukleáris fegyver állandó fejlesztésének a világot fenyegető mostani irányzatát. Végső reményem abban van, hogy a hasadóanyagokat világszerte mindenütt kizárólag békés célokra használják fel. Tekintetbe veszem e téren az ön kormányának 1955. május 10-i javaslatában megemlített nehézségeket, amelyek amiatt támadtak, hogy lehetőségek vannak a nemzetközi ellenőrzés megkerülésére és az atom- és hidrogénfegyver titkos gyártásának megszervezésére. Azok a veszélyeik azonban, amelyek akkor keletkeznének, ha nem sikerülne až ellenőrzést biztosítani, szükségessé teszik a neEgészben véve úgy vélem, hogy a leszerelésre főként, habár nem kizárólag, a fegyverzet, nem pedig az emberállomány korlátozása szempontjából kell törekednie. Az előbbi jobban megfigyelhető, szabályozható és ellenőriz hető, mint az utóbbi. Ügy látom, hogy a jelen nemzetközi helyzetben és különösen az igazi távolkeleti béke hiánya miatt mostanában nehézségekbe ütközhet a fegyveres erők általános színvonalának csökkentéséről való megegyezés. Meg kell azonban lennie annak a lehetőségnek, hogy már most megegyezzünk olyan stabilizáló jellegű intézkedésekben, amelyek, kellő biztosítékokkal, a fegyverzet fő fajtáinak ellenőrzésére és korlátozására vonatkoznak. Ezek az intézkedések elszakíthatatlan részei lesznek egy olyan, mindent magában foglaló rendszernek, amelyre a részvevő államok biztonságának szavatolásához szükség van. Ha az Egyesült Államok és a Szovjetunió az Egyesült Királysággal, Franciaországgal és Kanadával, albizottságbeli kollégáinkkal együtt el tudja érni az alapvető megegyezést, akkor meggyőződésem, hogy más államok is csatlakozni akarnak majd azokhoz az intézkedéseikhez, amelyeket az egyetemes béke szempontjából pozitív jelentőségűeknek fognak tekinteni. Az Egyesült Államok feltételezi, hegy a többi érdekelt állam hozzájárulásával a megegyezés alapján létrejövő felügyeleti rendszer kellő és hatékony alkalmazást nyer azokra a fegyveres erőkre és eszközökre vonatkozólag is, amelyekkel országaink határaikon túl rendelkeznek. E program kezdeti szakaszaiban mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok igen jelentős fegyveres erőkkel fog rendelkezni, köztük atomfegyver-készletekkel is. Világosan rá kívánok mutatni arra, hogy az Egyesült Államok a maga részéről továbbra is fenn fogja tartani ezeket az erőket, de nem agresszió céljára, és nem önző nemzeti célok elérésére, hanem annak érdekében, hogy ebben az átmeneti időszakban az általános stabilitás ügyét szolgálják. Üdvözlöm azt a közlést, hogy Ön nagy figyelmet szentel e kérdésnek, amely rendkívül nagy jelentőségű államainknak és a világ többi országai népeinek szempontjából. Engedje meg, hogy biztosítsam Önt és országának népét arról, hogy az Egyesült Államok célja továbbra is az igazságos és tartós béke biztosítása. Remélem, a leszerelési albizottság küszöbönálló ülésszaka lehetővé teszi majd, hogy valóban előrehaladjunk e cél felé. Szeretném megragadni az alkalmat arra is, hogy megerősítsem az ön február 1-i levelének vételét, válaszként január 28-i levelemre. Felfogásom általában ugyanaz maradt, mint említett levelemben kifejtettem. Mindamellett tovább fogom tanulmányozni ezt a kérdést, hogy tisztázzam, nem lehetne-e újabb hasznos lépéseket tenni kapcsolataink szempontjából. Később valószínűleg újból érintkezésbe lépek Önnel ebben a kérdésben. 1956. március 1. Őszinte híve: Dwight D. Eisenhowsí' Eden nyilatkozata az alsóházban Glubb pasa visszahívásáról Az idei lipcsei vásár felülmúlja az eddigieket