Új Szó, 1956. március (9. évfolyam, 61-91.szám)

1956-03-06 / 66. szám, kedd

PÁRTÉLET Ä népnevelők felelősségteljes feladatot teljesítenek A rimaszombati járási pártbizottság nagy figyelmet fordít a népnevelök oktatására és rendszeres irányítására. A járási pártbizottság több száz kom­munista és pártonkívüli népnevelő se­gítségével tartja fenn a szoros kap­csolatot az üzemek dolgozóival, a szö­vetkezeti és egyénileg gazdálkodó pa­rasztikkal. Néhány hónappal ezelőtt a járási pártbizottság részletesen foglalkozott az agátációban felmerült fogyatékossá­gokkal és határozatot hozott a népne­vető munka megjavításával kapcsolat­ban, Ez a határozat megmutatta, hogy a falvakban végzett agitációs tevé­kenység fogyatékosságait az okozta, hogy az egitációs munkát több falusi pártszervezetben olyan elvtársakra bízták, akiknek ehhez nem volit meg­felelő képességük. A járási pártbi­zottság a falusi pártszervezetek bi­zottságainak fe'adatává tette, hogy a népnevelőkkel rendszeres értekezlete­ket tartsanak, amelyeken a vezető funkcionáriusok beszámolnak a párt­ás kormányhatározatokról, a nemzet­közi helyzetről és azokról a felada­tokról, amelyek a falu, illetve az egész járás előtt állnak. A járási párt­bizottság propagandaosztálya pedig szemináriumokat és értekezleteket tart az agitációs kollektíváik vezetői számára, amelyeken kicserélik tapasz­talataikat és megvitatják a munka ha­ladó módszerei propagálásának, vala­mint a bel- és külpolitikai helyzet is­mert*.' téseinek kérdéseit. Jól irányítja az agitátorokat Móric elvtárs Belin községben. Vitáikat tart az agitációs kollektíva tagjaival, s a helyi anyag rendszeres felhasználása lehetővé teszi számára, hogy előadá­sai világosak, mindenki számára köny­nyen érthetők. A közelmúltban vita­sorozatot tartott a kollektív gazda­ság előnyeiről. A faluban a jó agi­tációs munka eredménye nem maradt el. Február 17-én huszonegy kis- és közáipparaszt gyűlt egybe és megala­kították a III. típusú egységes föld­múvesszövetkezetet a faluban. Min­den egyes paraszt meggyőződött ar­ról, hogy a szomszéd községekben, Szútoron, Rimajánosin és másutt a szövetkezeti parasztok jobban és könnyebben boldogulnak. Egyre mó­dosabbak és az állammal szemben is teljesítik beadási kötezettségeiket. Ugyanezt az utat választották Zeher község kis- és .középparasztjai is. A népnevelők munkájának eredmé­nye az is, hogy a járás területén az egységes földmüvesszövetkezetek 137 új tatgiga 1 gyarapodtak. Az eddigi tapasztalatok bizonyítják, hogy az agitációs munka figyelmes és igényes irányítása a járási pártbizott­ság által jelentősen megjavította a népnevelő munkát és kifejlesztette a felelősségérzetet az agitátorokban a rájuk bízott feladatok elvégzéséért. Az agitációs testület tagjai fokozott igé­nyeket támasztanak önmagukkal szem­ben, állandóan igyekeznek politikai és kulturális színvonaluk emelésére, igyekezetük nagymértékben hozzájá­rult az új EFSZ-ek megállításához és a meglevők szilárdításához. Adamec József, Rimaiszombat. A magyar parlamenti küldöttség csehszlovákiai tartózkodásából A Magyar Népköztársaság ország- mány Házában magyar vendégeinket a gyűlésének küldöttsége három és fél­napos prágai tartózkodás után hétfőn, március 5-én Prágából Brnóba utazott. A magyar vendégeket Brnóba vezető útjukon J. Valo. dr. D. Polansky. a nemzetgyűlés alelnökei és Horváth Imre, a Magyar .Népköztársaság prágai rendkívüli és meghatalmazott nagykö­vete kisérte. Kora délután érkezett meg a magyar parlamenti küldöttség Brnóba. A Kor­párt kerületi bizottságának és a Nem­zeti Front tényezőinek nevében J. Ne­délka, a Kerületi Nemzeti Bizottság el­nöke üdvözölte. Utána a brnói kerület politikai és közéletének képviselői Ju­rán elvtárssal az élen szívélyesen el­beszélgettek a magyar vendégekkel. Délután a Magyar Népköztársaság országgyűlése küldötteinek tagjai s brnói nagyüzemek egyikét, a Králové Polei gépgyárat nézték meg. Egyiptomi gazdasági küldöttség Csehszlovákiában Nem számítanak az évek, ha a tetterő fiatalos marad — Szívesen dolgoztam, mert öröm­mel töltött el az a tudat, hogy sze­retett Bratislavánk megszépítését mozdítom elő munkámmal. — Ezzel a néhány szóval válaszolt Klimo elvtárs a bratislavai I. kerület körzeti párt­szervezetének taggyűlésén felhang­zott tapsra. Valóban megérdemfi az ünneplést, mert nem mindennapi munkát vég­zett. Ján Klimo 64 éves nyugdíjas a szo­cialista öntudatnak és hazafiságnak szép példáját adta. Az 1955. év folya­mán 1124 brigádórát dolgozott le s így Budai és Bottnik elvtársak mel­lett Szlovákiában a harmadik, aki 1000 brigádórán felüli munkát végzett a városszépítési akció keretében. Szerényen, de öntudatosan beszél munkaeredményeiről. 1955. november 28-tól további 700 brigádórát dolgj­zott le. Szorgalma elnyerte jutalmát. A Megbízottak Testülete dicsérő elis­merésben részesítette, a Központi Nemzeti Bizottságtól dicsé"ő elisme­rést és díszoklevelet kapott. Ezenkívül kormánykitüntetésre is felterjesztet­ték. Az erkölcsi elismerésen kívül ér­tékes ajándéktárgyakat is kapott. Szívesen elbeszéli, hogyan jutott arra a gondolatra, hogy idősebb em­ber létére ilyen tevékeny brigádmun­kát végezzen. — Olvastam pártunk és kormá­nyunk határozatát arról, hogy köztár­saságunk felszabadítása 10. évfordu­lójának tiszteletére város- és falu­szépítési akciót indítunk. Arra gon­doltam, hogy a múltban, az első köz­társaság és az ún. szlovák állam ide­jén senki sem gondolt ilyesmire. Egyetlen kormány sem gondolt az­előtt arra, hogy kellemessé, szénoé kellene tenni az emberek éle­tét, több oarkot, zöld térséget kelle­ne rendezni, lakóházakat építeni. Igaz, hogy a munkában kiöregedettekről sem gondoskodott senki felszabadulá­sunk előtt. S mert a közösség törő­c" velem és többi nyugdíjas társaim­mal. én sem akartam adós maradni. Főleg nem akarom elveszteni kap­csolatomat a most folyó hatalmas építő munkával. Párttag vagyok, s ez arra kötelez, hogy törődjem környe­zetemmel. Arra gondoltam, hogy az embernek az a legkedveset J, amit két ze munkájával, saját maga épített. S elhatároztam, hogy erőmhöz mérten kiveszem részemet a szépitési mun­kából. Felhívok mindenkit, vegyen részt városunk további megszépítésének mu:"'tájában, hogv teljesíthessük a bratislavai brigádosok nevében vállalt 70 millió korona értékű felajánlást. Kli.nó elvtárs szeme ra"vog, amikor arról beszél, hogy 1956 folyamán újabb 1000 brigédóra ledolgozását ajánlotta fel s mi jelenlevők meg vagyunk győződve róla, hogy Klimo elvtárs ezt a felajánlást is túlteljesí­ti. Tudja, hogy a kommunistáknak kezdeményezően az élen kell járni minden akcióban, tehát a városszépí­tési akcióból is ki kell vennie a ré­szét. B. I. Vasárnap, március 4-én Richard Dvoŕák külkereskedelmi miniszter meghívására öttagú egyiptomi gazda­sági küldöttség érkezett Prágába. A küldöttséget Hassan Ibrahim, a nem­zeti iparügyi tennelés minisztere ve­zeti. A küldöttség tagjai ing. Mohamed Sidky Szolimán mérnök, a nemzeti ipari tanács vezérigazgatója és a ta­nács többi három tagja. Az egyiptomi küldöttség a lipcsei nemzetközi vásár megtekintése után néhány csehszlovákiai iparüze­met látogat meg. A küldöttséget a ruzyni repülőtéren Richard Dvoŕák külkereskedelmi miniszter, Jaroslav Kohout mérnök, miniszterhelyettes és dr. Ladislav Šimovič külügyminiszter­helyettes fogadták. Az üdvözlésnél jelen voltak a prá­gai egyiptomi követ. Dimitri Rizg Hanna a követség tagjaival és a Né­met Demokratikus Köztársaság prá­gai ügyvivője, Rudolf Ja#ger a német követség tagjaival. Hasszan Ibrahim, a nemzeti iparügyi termelés minisztere Prágába való ér­kezése után kijelentette, hogy nagyon örül csehszlovákiai látogatásának és kijelentette: ,,A Lipcsei Nemzetközi Vásáron láttuk az önök által kiállított iparcikkeket, melyek elnyerték tetszé­sünket. üdvözöljük népüket és sok si­kert kívánunk iparuk további fejlő­déséhez." Megjelent az Üj Idö 9. száma Az Üj Idő 9. számának vezércikke az SZKP XX. kongresszusán elfogadott határozatokkal foglalkozik. A keleti népek életének új korszaka c. alatt 0 nyilatkozat világítja meg a kolomiaiiz­mus problémájának különféle vonatko­zásait. Pletnyov Sztrájkmozgalom Nyugat-Európában című tanulmánya ismerteti a nyugat-európai tőkés or­szágok szírájkstatisztikáját, megvilá­gítja, hegy miért sztrájkolnak a kapi­talista országokban élő munkások, s elemzi a mai sztrájkmozgalmak új jellegét'. Varga Jenő Történelem és po­litika című cikke Ernest J. Salter liiiiiiimiii! Szövetkezeti tagok társadalmi biztosítása Köztársaságunk kormánya törvé­nyes felhatalmazás alapján kiadott rendeletével (46/1952 ZB) szabályozta az egységes földmüvesszövetkezetek tagjainak, vagyis a 111. és ÍV. típusú szövetkezeteseknek társadalmi bizto­sítását. A rendelet célkitűzése az volt, hogy -azoknak a földműveseknek, akik a mezőgazdasági termelés szocialista formáihoz csatlakoztak, öregség, rok­kantság és a családfenntartó halála esetére előnyösebb járadékellátást biztosítson. Ezek a.szövetkezetesek úgynevezett kötelező biztosítás alá esnek, ami azt jelenti, hogy a biztosítási viszony lét­rejötte és megszűnése csupán a tör­vényben megállapított feltételektől függ. Melyek ezek az alapfeltételek? Mindenekelőtt szükséges, hogy a szövetkezetes kötelezettséget vállal­jon szövetkezetében annak a legki­sebb számú munkaegységnek ledol­gozására, amelyet a szövetkezet alap­szabályai vagy az üzemi rendtartás előírásai az évi termelési terv alap­ján a tagoktól megkívánjak. A szö­vetkezetesek kötelező biztosítása 1952. október 1. napjával, a később belé­pettekre pedig belépésük napjától kezdődik. A biztosítás megszűnik, ha a szövetkezetes tagsága közgyűlési határozat alapján megszűnik, vagy pedig akokr, ha a tag komoly ok nél­kül elmulasztja a munkaegységek legkisebb mértékének ledolgozását. A kötelező biztosítás öregségi, rok­kantsági, özvegyi, élettársnői és ár­vttsági járadékra, valamint munkabal­eseti kártérítésre nyújt igényt. Ezen­'elül a biztosított járadéka emelkedik a nevelési pótlékkal, valamint teljes munkaképtelenség esetén a járadék 50 százalékával; 5 százalékos feleme­2 új s / 0 1956. március 6. lés jár a szövetkezeti munkában eltöl­tött minden öt évi biztosítás után. Ha pedig a szövetkezetes igénye a járadékra, koránál fogva már meg­nyílt, s azt nem érvényesíti, hanem a szövetkezetben dolgozik tovább is, járadéka minden évben további 15 százalékkal emelkedik. További ked­vezmény, hogy a járadékot élvező in­gyenes betegsegélyezésben részesül. Halál esetén a hozzátartozók 1000 koronáig terjedő temetkezési költsé­get igényelhetnek. A szövetkezetes maga határozhat­ja meg, hogy a törvényes keretek kö­zött milyen összegre köt biztosítást. A biztosítási járadék lehet havi 160, 200, 250, 300, 350 és 400 korona. A biztosítási díj ennek megfelelően ha­vi 14, 26, 40, 54, 70 és 88 koronát tesz ki. Ha a szövetkezetes nem köt biztosítási szerződést, a legalacsonyabb ^iradékra van igénye és a legalacso­nyabb díjat kell fizetnie. A szerződés megkötése nincsen kötve semmiféle' alakisághoz, mindössze abból áll, hogy a szövetkezetes jelentkezik biztosításra a járási nemzeti bizottság szociális osztályán szóban vagy Írásban, s ha ezt a fiatal elfogadja, a biztosítási szerződés megkötöttnek tekintendő. A biztosítási összeg magasságát a szö­vetkezetes minden évben egyszer megváltoztathatja. öregségi járadékra a biztosított ak­kor tarthat igényt, ha elérte 65. élet­évét, vagy pedig az, aki 60 éves lett és 20 éven át biztosítva volt, a szö­vetkezeti munkára képtelen, vagy csak korlátolt mértékben tud a szövetkezet­ben dolgozni. Rokkantsági járadékban az részesül­het, aki tartós betegsége miatt bár­Inily kereseti foglalkozásra képtelen Részleges, 60 százalékos rokkantsági járadékban az részesülhet, aki a szö­vetkezetben dolgozik ugyan, azonban tartós betegsége miatt csak képessége szerint és nem éri el munkájával felét sem annak a munkaegységnek, amelyet rokkantsága előtt ledolgozott. Nevelési pótlék azok után a gyer­mekek után jár, akiket a biztosított szövetkezetes tart el, ha még be nem töltötték 16. életévüket. Ha a gyer-r mek beteg, testi vagy szellemi fogya­tékosságban szenved, vagy ha rend­szeresen folytatja tanulmányait és saját keresete még havi 360 koronát sem tesz ki, a nevelési pótlék a gyer­mek 25 éves koráig jár a szülőknek. A nevelési pótlék a gyermekek szá­mához képest a rendeletben megálla­pított havi összegekkel emeli a biz­tosított járadékát. Az özvegyi (élettársnői) járadék ma­gassága az öregségi vagy rokkantsági járadék 50 %-át teszi ki, ha a házas­ság legalább 15 évig tartott és 70 %­ot akkor, ha az asszony rokkant, vagy elmúlt 45 éves, s akkor is, ha legalább egy gyermekről gondoskodik. A, neve­lési pótlék az özvegyet is megilleti. Az árvasági járadék minden teljesen árva gyermeknek olyan összegben jár, amely megfelel a szülőnek járó öreg­ségi vagy rokkantsági járadék felének. Félárva is kaphat árvasági járadékot, ha pl. az özvegy nem gondoskodik ró­la, vagy pedig a biztosított nőnek há­zasságon kívüli gyermeke, vagy ha túlnyomóan az anya keresetére volt utalva. A 65. életévét betöltött járadékos megkapja ,teljes nyugdíját akkor is, ha szövetkezetében munkabér ellené­ben tovább dolgozik. A biztosítási díjat a szövetkezet fizeti be a tagok terhére. A járási nemzeti bizottságok szociá­lis os~tálya minden érdeklődőnek rész­letes felvilágosítást és útbaigazítást nyújt. Dr. G. K nyugat-német szerkesztőnek a békés egymás mellett éléssel foglalkozó cik­kére válaszol. Petuhov mérnök a szov­jet-afgán gazdasági együttműködés egyes kérdéseit fejtegeti, Mirszkij Ké­retlen gyámok című' nyugaltd sajtó­szemléje az Egyesült Államok, Angiia és Franciaország közel- és közép-ke­leti akcióival és terveivel foglalkozik. Két útinaplót közöl e héten az Üj Idő. Az egyik Tibetbe, a másik Svájcpa viszi az olvasót. A Nemzetközi élet rovat jegyzetei, a Szerkesztőség pos­tája és a Nemzetközi események kró­nikája egészíti ki az e heti szám tar­talmát. A Belügyi Megbízotti Hivatal mellett működő árvízvédelmi bizottság gelentése A Duna Bratislavában március 5-én re--"] 8 órakor 674 cm magas és to­vábbra is emelkedik. A bratislavai árterületen a jégtor­laszok felszabadításával ez ido szerint elhárították az árvízveszélyt és meg­kezdték a kiköltöztetett személyek visszatelepítését. A felszabadult jégrétegek a Duna folyásán mozgás közben újabb tor­laszokat képeznek és árvízveszéllyel fenyegetik a bratislavai árterülettől lejjebb fekvő területeket. A reggeli órákban a legnagyobb mértékben a Bodíky község fölötti szakasz volt veszélyeztetve, ahol az árvízellenes védőgát a Duna szintjét néhány helyen már csak 50 cm-rel haladta túl. Emellett a Duna szintje ezen a szakaszon tovább emelkedett. Állandóan fenyegetett a veszély, hogy az újonpan épített védőgát friss tölté­sét-a víz elmossa és átszakítja. Ezenkívül árvízveszély fenyegette Gabčikovo és Palkovičovo községeket, valamint Medveďov és Čičov községek környékét. Gabčikovo között a Dunán erős jégbarikád képződött, minek kö­vetkeztében a víz lénvegesen emelke­dett. A Duna menti községekben a nem­zeti bizottságokat újból figyelmeztet­ték az árvízveszélyre és a megelőző intézkedések sürgősségére, amelyek rájuk hárulnak. Egyes községekben, mint pl. Bodíkyben, Palkovičovóban és Medved'ovban munkakötelezettsé­get "hirdettek ki és megkezdték a la­kosság részbeni kiköltöztetését a ve­szélyeztetett helyekről. Az ismertetett újonnan kialakult helyzettel kapcsoltban azonnal meg­kezdték a személyi és anyagi erők, valamint eszközök átcsoportosítását. A Palkovičovo és Medveďov mellett kia­lakult helyzetben a hidászalakulatok és repülőenvségek jöttek segítségül. Beavatkozásuk következtében a jég­torlaszok felszabadultak és az emlí­tett szakaszokon kedvező helyzet ala­kult ki. A jégtorlaszok és a víz szintjének állását állandó figyelemmel kísérik. Ma reggel 6 órakor jelentették, hogy Komáromon túl kb. 25 km hosszú­síkban megindult a :Sg. A hidrojra­* !k«i szol-álat jelentése alapján a Du­na szintje Bratislavában csötörtökön reggel kulminál 800 cm szintmagas­ság mellett. A Vág Zilinánál 280 cm magasságot ért el és enyhén emelkedő irányzatú. A helyzet itt nem veszélyes, tren­činben a Vagon képződött torlaszok áttörésével 20—30 méternyi széles­ségben megindult az áramlás. Veszélyes helyzet ' "vetkezett be a Nyitra folyón Dolné Krškany község­ben. Jégtorlasz képződött kb. 1 km hosszúságban, amely helyenként 5—6 riéter magas. A felgyülemlett víz va­sárnap 16 órakor kilépett medréből és elöntötte a köVnyék mezőit és rét­iéit. Hétfőn már behatolt Dolné Krš­kany községbe is. A közvetlenül ve­szélyeztetett házakból a lakosságot már az esti és -éjszakai órákban ki­költöztették. A jégbarikád felszabadí­tásán katonai egységek dolgoznak és bevetik a légierőket is. Kisebb torlaszok keletkeztek a Zitá­vá és Radošina folyókon is. Szlovákia többi folyóin a helyzet továbbra is váltc-atlon. Új orvosi rendelőt kaptunk A kapitalizmus idejében a korláti kőbányatelep hosszú időn keresztül nem rendelkezett- orvosi rendelővel. Ha később akadt is valamilyen helyi­ség, az irodahelyiség volt, ahol a be­járó orvos az iroda alkalmazottai előtt vizsgálta a pácienseket, ami kellemetlenül érintette a betege­ket. A nők és férfiak ki voltak téve a szemlélők kritikájának és gúnyos megjegyzésének. A dolgozók hosszú harca ezt a hely­zetet megváltoztatta. A felszabadulás után Korlát arculata lényegesen meg­változott. Sok épült itt azóta. Üj kul­túrház, a régi ..egészségtelen lakások helyett modern munkásházak, óvoda ékesítik ma a községet. Üj orvosi ren­delőt is kaptunk, amely az újszerű be­rendezés mellett - röntgengéppel • is et van látva. Állandó üzemi orvos műkö­dik itt, aki fáradságot nem kímélve, éberen őrködik a dolgozók egészsége felett. Kötelező röntgenvizsgálatokat rendez, amivel elejét veszi a dolgozók megbetegedésének, nem halogatja a páciensek-panaszát és igyekszik min­denkit arra a helyre juttatni, ahol be­tegségét a legnagyobb szakértelem­mel orvosolhatják, kórházba, fürdő­helyekre, gyógykezelésre.

Next

/
Thumbnails
Contents