Új Szó, 1956. március (9. évfolyam, 61-91.szám)

1956-03-06 / 66. szám, kedd

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1956. "március 6. kedd 30 fillér IX. évfolyam 66. szám A dolgos asszonyi kéz nagy erő a szövetkezetben Sok szövetkezetben a munkában való lemaradást rendszerint azzal okolják, hogy kevesen vannak, kevés a munkaerő, különösen, ha a több kézi munkát igénylő munkákról van szó. A múlt évben sem volt még ritkaság az olyan szövetkezet, ahol a gyom verte fel a kapósokat, ahol egyszer, sőt akadt hely, ahol még egyszer sem kapáltak. Persze, aztán ilyen lett a termés. De az volt aztán a legszomorúbb, hogy ezekben a szövetkezetekben még ezt a silány termést is csak megkésve takarították be, akkor, amikor az őszi eső ugyancsak megmosta a krumplit, a kukoricát, meg a répát. Kevés a munkaerő — ezzel okolják elmaradásukat, viszont nem dolgoznak az asszonyok. Nem dolgoznak, mert senki nem világosítja fel, senki nem győzi meg őket arról, hogy saját, jól felfogott érdekük, hogy a szövetkezetben semmi ne vesszen kárba, ellenkezőleg, hogy minél nagyobb gazdasági eredményei, jövedelme legyen, s ennélfogva minél több jusson a munkaegységekre. Azt mondjuk s az a valóság, hogy a szövetkezeti tag a közösben a sajátján, sajátmagának dolgozik, tehát egyéni érdekei megkövetelik, hogy a szövetkezet dolgai jól, minél jobban menjenek. De ennek felismerésére nem elég csak a férfi szövetkezeti tagokat rávezetni és meggyőzni, — a közösség és végső soron a saját gazdaságának dolgai iránt nem lehetnek'közömbösek a szövetkezeti tagok feleségei, az asszonyok sem. Azt mondjuk, a szövetkezeti tagok úgy óvják, úgy gyarapítsák a közösség érdekeit és vagyonát, mint a sajátjukat. Vajon melyik egyénileg gazdálkodó földműves asszonyának volt közömbös, hogy gazdaságuk dolgai hogy, s mint mennek? Mindegy, közömbös volt számára, hogy a kukoricát megkapálják-e vagy sem? Hogy milyen lesz a termés, a bevétel? Talán hidegen hagyta a parasztasszonyt, hogy a lekaszált szénát esö éri? Ha felhő jött, lehetett ünnep, vagy vasárnap, az egész család, aszszony, gyerek, nem rohant-e, hogy állataik kis takarmányát a közelgő viharnál is gyorsabban boglyákba rakják, biztonságba helyezzék? S aratáskor? Tán mindegy volt a parasztasszonynak, hogy a gabona túlérik-e s a szem kipereg? Nem járt-e sötéttől sötétig a férje kaszájának nyomában? De azért főzni is kellett, mosni is kellett, a visító-bőgő állatoknak is enni kellett adni, s a haszon, az emberfeletti munka gyümölcse? Hát az mi volt? Hogy nem tellett neki egy jóravaló fejkendőre sem, a gyerek télen apja csizmáiban ment ki az utcára, a férje pedig mint egy ágrólszakadt csavargó? így volt? Ilyen volt a parasztasszony élete? Ki merné, ki tudná «nnek az ellenkezőjét bizonyítani? És ma? Ma a parasztaszszonynak „semmi köze" a közös szövetkezeti gazdaságukhoz, amely munkájukhoz, odaadásukhoz mérten számukra a jólét kimeríthetetlen forrását jelenti? Helyes-e és bele lehet-e nyugodni abba, hogy a szövetkezeti tagok feleségeinek nagy része, bár igen nagy szükség volna szorgalmas, dolgos kezükre, nem dolgoznak a szövetkezetben? Hogy úgy állnak szemben szövetkezetük érdekeivel, mintha számukra idegen volna, mindegy volna, hogy ott a dolgok hogy, s mint mennek? Pedig nem mindegy, mint ahogy az ipoíyszakállasi asszonyoknak sem volt mindegy az évi zárszámadáskor, hogy a múlt évben, mert nem volt ki dolgozzon, a gyom verte fel. a szőlőt meg a kapásokat és többféle munkát alkalmi munkásokkal végeztettek el —, persze, azok vitték el a haszon nagy részét is. Természetes, hogy az ilyen szövetkezetekben gyenge a termés, rossz az állatállomány, de aztán gyenge és kicsi a jövedelem, a munkaegység értéke is. De kit okolhatnak, kit hibáztathatnak ezért a szövetkezeti tagok, kizárólag sajátmagukat, mert hát ha nem dolgoznak, ha veszni hagyják gazdaságuk értékeit? Nagyon téves- felfogás az, hogy az asszonyokat nem lehet megnyerni a szövetkezeti munka számára. így csak azok vélekednek, akik ilyen vagy olyan okból nem is akarják, hogy a tagok feleségei a szövetkezetben dolgozzanak, Sok szövetkezeti tag úgy gondolja, elég, ha ő dolgozik, „minek törje magát az asszony is". Nem ritkaság aztán az olyan eset sem, hogy a szövetkezet vezetősége fontosnak tartaná az asszonyokat is bevonni a munkába, csakhát éppen a saját feleségeiken kívül. De számíthat-e sikerre az ilyen bort iszik, vizet prédikál politika? Joggal mondhatják a tagok feleségei, ' hogy az elnök,, a könyvelő, meg az agronómus feleségének talán „leesik az ujjáról az aranygyűrű, ha megfogja a kapanyelét"? Agitációnk lényegének minden téren a példamutatásnak kell lennie és a szövetkezeti vezetőknek is a saját példamutatásukkal kell a tagok feleségeit meggyőzniök arról, hogy részt vegyenek a közös munkában. Több helyen és esetben a szövetkezet vezetőségének helytelen magatartása tartja távol és riasztja el az asszonyokat a munkától. Az asszonyok észrevételeire, bírálatára és tanácsaira csak legyintenek — „asszonybeszéd". Persze, ha az asszonyok azt látják, hogy szavuk falrahányt borsó, ha azt tapasztalják, hogy az asszonymunkára szükség van, viszont szavukat nem veszik komolyan* akkor elkedvetlenednek s nem éreznek semmi felelősséget munkájuk és a szövetkezet sorsa iránt. Sok szövetkezetben vált már döntő tényezővé az asszonyok munkája és szava, és sok szövetkezet Köszönheti • kiváló eredményeit, nagy jövedelmét az asszonyok becsületes, odaadó munkájának. Munkájával nem egy szövetkezeti aszszony méltán érdemelte ki a tagság elismerését és megbecsülését. Joggal mondhatjuk, hogy az aszszonyok megnyerése a szövetkezeti gondolat, a közös munka számára az EFSZ-ek megszilárdításának és továbbfejlesztésének egyik legfontosabb kérdése, amelynek megvalósításával mindenütt a legnagyobb odaadással kell törődni. r r HAZÁNK ELETEBOL A legújabb szovjet módszerek alapján dolgoznak Az árvái istebnei kohászati üzem dolgozói sikerrel teljesitik a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa tiszteletére tett kötelezettségvállalásokat. A munkások, kohászok és olvasztók nagy áldozatkészséggel dolgoztak a legerősebb fagyok idején is. Ennek eredménye, hogy februárban a termelési tervet brutto értékben 102,9 százalékra teljesítették. „Szeretettel teljesítjük az SZKP XX. kogresszusára tett kötelezettségvállalásainkat — mondotta Róbert Kubina mérnök, a technikai osztály vezetője. Rendkívül hálásak vagyunk a szovjet munkásoknak, kohászoknak és technikusoknak testvéri segítségükért. Hét olvasztónk és technikusunk tanulta a kohászati termelést szovjet iskolákban és üzemekben, Cseljabinszkban, Záporozsecben és Aktjubinszkban. Az új technológiát az önzetlen szovjet emberektől tanultuk E. N. Kicsatova, M. J. Bajcser, M T. Patalach és B. N. Koteinyikov mérnököktől. N. Sz. Hruscsov és N. A. Bulganyin szavai a legmagasabb technika bevezetéséről mélyen szívünkbe vésődtek" — mondja a fiatal Kubina mérnök. A szovjet segítséget az árvái koA SZÖVETKEZETI GAZDÁLKODÁSÉ A JÖVŐ Az új esztendőben a nagykaposi járásban is megélénkült a szövetkezeti mozgalom. A múlt hibái lassan kiküszöbölődnek, s a jó példák, a szép eredmények vonzzák a parasztokat. Csicser községben például az ifjúság körében is foglalkoznak a szövetkezés gondolatával. Puskár Lajos CS/SZ-elnök — aki az iparból ment a szövetkezetbe — két i'"* '••özött meg a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről. Vaszi Sándor és Bodnár László CSISZ tagok szintén a szövetkezetben vélik megtalálni boldogulásukat. Bodnár László az állattenyésztésben dolgozik, ahol fiatalságát meghazudtoló jártassággal mindjárt az első napokban kivívta az összes tagok elismerését. A csicseri szövetkezetnek jelenleg 16 család 21 dolgozóval a tagja, de a járási szervek segítségével megvan minden remény arra, hogy ebben az évben hatalmas szövetkezetté fejlődjék. , A pálóci szövetkezet ugyancsak három új taggal bővült. Kázmír János, Perdulák András és Sütő János feleségestől léptek be a szövetkezetbe. Az új tagok az iparból jöttek át a mezőgazdaságba. Kázmír János előzőleg a JNB mezőgazdasági osztályán dolgozott. Az évzáró taggyűlésen Kázmír elvtársat a tagok elnökké választották. A pálóci szövetkezet eddig is sok nehézséget küzdött le. Kázmír elvtárs vezetése biztosíték arra, hogy a jövőben még nagyobb sikereket érjenek el. Ugyancsak két új taggal bővült a kaposkelecsényi és hárommal a budaházi szövetkezet. K. I. hászok rendkívül nagyra értékelik Mihail Jurjevis Bajcser mérnök tapasztalatainak érvényesítésével a ferromolibden minőségét világszínvonalra emelték. A szovjet technikai tudománnyal való együttműködés lehetővé tette, hogy az á vai kohászok páratlan rikereket értek el 1952 első félévétől a termelés két és félszeresére emelkedett. Ez év első két hónapjában terven felül 276 tonna vasöntvényt termeltek és az önköltségen 145 000 koronát takarítottak meg. Eleven kulturális élet a falvakon A kassai kerület falvait a téli hónapokban a kulturális élet elevensége jellemzi. A falvak népe új ismeretekkel gazdagodik, a községekben új, szocialista ,élet formálódik. Előadások, beszélgetések, 'filmvetítés és más kultúrakciók igazolják a kulturális élet elevenségét. Január 1-től 1768 beszélgetést tartottak választóikkal a nemzeti bizottságok tagjai, s a kerületben lefolyt 447 előadásnak 77 779 résztvevője volt Gépiparunk sikere külföldön A lipcsei tavaszi nagyvásáron nagy érdeklődésnek örvend gépiparunk egyik büszkesége, az SR-1000/4000 típusú gyors menetű esztergapad. A lipcsei vásáron készült képünkön Strass. csehszlovák mérnök látható, amint a gépet dr. Lessingnek, (balról a második), az NDK külkereskedelmi kamaráj? elnökének és Kim Gjo Jen — koreai küldöttnek mutatja be. A CSKP országos konferenciájának. tiszteletére A hrdlovkai Gottwald-elnök mélybánya dolgozói e napokban az északcsehországi körzetben mutatkozó szénfejtési lemaradás gyors felszámolására irányuló törekvésükben a CSKP országos konferenciájának tiszteletére kötelezettségvállalást tettek. Megígérték, hogy május l-ig terven felül 7912 tonna szenet fejtenek. A duchcovi tröszt, amely februárban az észak-csehországi szénkörzet legjobb részlege volt, a többi bányákban is szocialista munkaversenyt indított. Februári kötelezettségvállalásának teljesítése után a Koh-i-noor-bánya gyorsfejtő kollektívája Cibula Aladár vezetésével a CSKP országos konferenciája tiszteletére új kötelezettségvállalást tett: május l-ig további 50 méter folyosót hajt ki. Csatlakoztak hozzá Josef. Zajíc és Miroslav Voborník kollektívái, melyek vállalták, hogy május l-ig terven felül 80 méter folyosót hajtanak ki. Követendő jó példa Tavaly februárban tartották meg a Dunaszerdahelyi Lengyárban a dunaszerdahelyi és nagymegyeri járás len termelőinek aktíváját. Ezen az aktíván az izsapi szövetkezet elnöke kihívta a járás valamennyi szövetkezetét versenyre. A kihívást a nyárasdi szövetkezet vezetősége elfogadta. A versenyben a nyárasdi szövetkezet lett a győztes, 200 mázsa áztatott lenszár helyett 520 mázsát adott be. Beadási tervét tehát 257 százalékosan teljesítette. A szövetkezet jövedelme lenszárért 113 952, a lenmagéri pedig 240 409 korona volt. A szövetkezet ezenkívül 8245 korona értékben textilvásárlási utalványt kapott és 160 mázsa takarmányt, és végül 2140 koronás értékben cunkorvásárlási utalványt. Ez a szép eredmény követendő példaként állhat mind a dunaszerdahelyi, mind a nagymegyeri járás szövetkeze tei előtt. Csémi Lajos, a tanyi lengyár instruktora A nemzetközi nőnap előtt Loucká csehországi község szövetkezetének egyik legjobb dolgozója Anna Pametickú fejő. A múlt évben 902 munkaegységet dolgozott le. Balu'dali képünkön férjével, aki traktoros, és gyermekeivel láthat juk korszerűen be rendezett otthonában. Jobboldali képünk Sabina- Valentovát mutatja be. aki a bratislavai Március 8-üzemben dolgozik és tervét átlag 105 százSlékra teljesíti. A nemzetközi nőnap tiszteletére vállalta, hogy tovább javítja munkája minőségét.