Új Szó, 1956. március (9. évfolyam, 61-91.szám)

1956-03-05 / 65. szám, hétfő

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1956. március 5. hétfő 30 fillér IX. évfolyam, 65. szám A SIKER A KEZÜKBEN VAN Néhány nap alatt sokat változott az időjárás. A hótakaró egyre jobban apad, fogyogat, s lassan elolvad. A nap melege is erösebb, ami egyben azt jelzi, küszöbön áll a tavasz, hovatovább bekopogtat az ajtón, jelezve a mezőgazdaság dolgozóinak: most már nem a felkészülés, hanem a tavaszi munka megkezdése van a soron. Persze addig is, amíg nem lehet a földekre menni, még egyszer meg kell nézni a gazdasági felszerelést, s ott, ahol nincsen készenlétben a vetőmag, gyorsan be kell szerezni, hogy az efféle mulasztások a vetés megkezdése után ne hátráltassák a munkát, mert ha valamikor sürgős volt a tavaszi munka, az idén kétszeresen sürgős lesz. Elsősorban az időjárás okozta késést kell majd pótolni, másodsorban a mezőgazdaság megnövekedett feladatai nagy követelmények elé állítják a falvak dolgozóit. A második ötéves terv első évében jelentősen fokozni kell a földek hektárhozamát. Ezt pedig csalás jó munkával, most a tavaszi vetés sikeres elvégzésével érhetjük el. Az idei tavaszi munkákban rendkívül fontos feladatok várnak a traktorállom ásókra: a traktorosokra, az agronómusokra, a brigádvezetőkre, hiszen a gép az, amivel leggyorsabban elvégezhetjük a símítozást, a boronálást, a vetést, az ősztől tavaszra maradt mélyszántást. Hassa át tehát a traktorállomások dolgozóit az a tudat, hogy a siker feltétele az ő kezükben van, csakis tőlük, jó munkájuktól függ a tavaszi munka elvégzése, a termelés növelése. Hazánk több traktorállomása jelentette már a gépjavítás százszázalékos teljesítését, örvendetes dolog ez, hiszen dolgozó parasztjaink jól emlékeznek arra, hogy az elmúlt években több traktorállomás elhanyagolta ezt a munkát, s a tavasz beálltával futkostak alkatrészekért, kapkodtak fühöz-fához, hogy elegendő gépet állíthassanak munkába. Az idén más a helyzet. Traktorállomásaink új gépeket kaptak, s emellett sokkal nagyobb gonddal végezték a téli gépjavítást. Ez azonban nem zárja ki, hogy most még egyszer átnézzék a gépeket, hogy a javítás után minden gép tartósan üzemképes-e. A múlt esztendei tapasztalatok arra is intenek, hogy a százszázalékos jelentések mögött néha sok kijavítatlan gép bújt meg, mert a tavaszi munkák megkezdésének első napjaiban jónéhány gép vált üzemképtelenné, annyira, hogy 5—6 napos javításra kellett a műhelybe vinni. A hibákat tehát elkerülhetjük, ha most a brigádközpontokon a brigádvezetők jelenlétében, a traktorállomások mechanikusai végrehajtják az utolsó ellenőrzést, hogy a jó tervek, az idejében megkötött, megbeszélt szerződések alapján a gépeket a tavaszi vetés első napjától kezdődőleg a lehető legjobban kihasználják. Szükség, igen nagy szükség lesz az idei tavaszon a traktorá!lomások szervezettségére, gyors, jó munkájára. Dolgozó parasztjaink megszerették a gépet, nagyra becsülik a kiválóan dolgozó traktorosok munkáját. Ez érthető is, hiszen sok olyan munkától szabadult meg a paraszt a gépierő alkalmazásával, amelyek nehéz testi munkát jelentettek. Az idén is bíznak a traktorosokban, és elvárják testvéri segítségüket. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a tél folyamán igen sok szövetkezet és egyénileg dolgozó paraszt kötött szerződést a traktorállomásokkal a tavaszi munkák elvégzésére. Ennek bizonyítására álljon itt a chrenovai (nyitrai kerület) traktorállomás példája, amely február derekáig 31 szövetkezettel és csaknem 700 egyénileg dolgozó paraszttal kötött szerződést. Hasonlóképpen több ezer hektár földdel többet művel meg az idén a csallóközcsütörtöki traktorállomás is, mint az elmúlt esztendőben. Örömmel állapíthatjuk meg tehát, hogy traktorállomásaink a CSKP KB februári határozatát a tavaszi munkák biztosításáról magukévá tették, jól felkészültek a tavaszi tennivalókra. A gépek ezrei indulásra készen állnak, hogy amint a legkisebb területen is megszikkad a föld, megkezdhessék a tavasz munkákat. Sok traktorállomás fogadta el azt a versenyfelhívást, amely a szenei traktorállomás • kezdeményezéséből született, hogy a tavaszi munkák sikere érdekében egyre jobban fejlesztik a szocialista munkaversenyt, s kötelezettségvállalást tesznek arra, hogy a mezőgazdaság fejlesztésére indított harc eredményes lesz. Kálnán a traktorosok a hektárhozamok növelésére 174 egyéni és 22 kollektív kötelezettségvállalást tettek. A šulekovói traktorállomás dolgozóinak kötelezettségvállalása a terv túlteljesítésére irányul. Biztató dolgok ezek, hisz traktorosaink minden előfeltételt megteremtenek a megnövekedett feladatok teljesítésére. A kassai kerület traktorállomásainak a II. ötéves terv első évében, a múlt évihez viszonyítva, 20 százalékkal kell több mezőgazdasági munkát végezni. Ezért alapos előkészületeket tettek. Fokozott figyelmet fordítanak arra, hogy a X. kongresszus határozatai alapján hozzájáruljanak a mezőgazdasági termelés fellendítésehez. S az a céljuk, hogy nemcsak a teljesítményüket növelik, hanem jó minőségű munkát is végeznek. Az agrotechnikai részlegeken már készülnek a vetési tervek, melyek felölelik az új módszereket: jarovizálást, a kukorica és a burgonya négyzetes-fészkes ültetését. Ezzel a módszerrel 2200 hektárnyi területen kell elültetniök a krumplit. Kukoricát a múlt évben 1245 hektáron vetettek ilyen formán, az idén 2100 hektár földet vetnek be négyzetes-fészkesen kukoricával. Traktorállomásaink felkészültségével, a jó tervek alapján, a jól szervezett munkával, a gépek gazdaságos kihasználásával, a CSKP KB tavaszi munkákról szóló határozata teljesítésével lehetőség nyílik arra, hogy az ötéves terv első évére megszabott 11 százalékos növekedést a mezőgazdaságban mindenütt elérjék, sőt túlszárnyalják. Ennek érdekében kell most a tavasz előtt traktorállomásainknak minden gépet, minden erőt munkába állítani. A MAI SZAMBA IS: Több gondot kell fordítani a faanyagok kihasználására és az erdők gondozására (2. old.) N. A. Bulganyin, N. Sz. Hruscsov, A. I. Mikojan és V. M. Molotov beszélgetése H. Ch. Hansen, Dánia miniszterelnökével és külügyminiszterével (3. old.) A hatodik világrész titka (4. old.) A nemzeti jövedelem és az állami költségvetés a kapitalizmusban és a szocializmusban • (5. old.) Befejezték a Szlovákia nagydijáért rendezett versenyeket (6. old.) r r HAZANK ELETEBOL f Gömöri bányászok a CSKP megalapításának \ 35. évfordulójára ! A Gömöri Vasércbányák bányászai Csehszlovákia Kommunista j Pártja megalapításának 55. évfor- j ; dulója alkalmából vállalaton be- | f lüli szocialista munkaversenyt hir- S ' dettek. Május 14-ig a CSKP meg-. ' | alapítása 55. évfordulójának nap-£ jáig a Gömöri Vasércbányákban terven felül 3320 tonna vasércetl fejtenek és terven felül tíz folyó-? méter hosszú bányafolyosót vág-? nak. Ezenkívül terven felül 1620 = tonna vasat nemesítenek 290 000? korona értékben. ^ i A gömöri bányászok felajánlá-" sát 2S4 kollektív és 52 egyéni fel-? ajánlás képezi. A legjobb gömöri; üzemben, a Dobsina-üzemben a; •ŕ CSKP megalapítása 35. évfor-" dulójának tiszteletére 350 tonna ércet fejtenek terven felül. Alsóľ sajón 1080 tonnát, a rozsnyói üze-j mekben 400 tonnát, Dernőn 500? tonnát és Vashegyen 990 tonna? vasércet fejtenek terven felül. ! A gömöri bányászok vállalaton? belüli feiajánjásukat mindenek-f előtt jobb munkaszervezéssel és| a gépesítés fejlesztésével fogják* teljesíteni. Az év végéig a tárf nákban el akarják érni a nehéz; bányamunkák 50 százalékos gépe-? sítését. Az új fejtömódszerek kö-i zül hat munkahelyen bevezetik a] szalagfejtést és pedig a rozsnyói;, üzemekben, Alsósajón és Vashe-J gyen. Beszélő szá

mok Az idei zárszámadások a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit bizonyítják A múlt esztendőben a nagymegyeri járás 29 szövetkezetének jövedelme 9 millió koronával emelkedett, s a szövetkezeti alap 11 300 000 koronával gyarapodott. A zárszámadásokból kitűnik az is, hogy a szövetkezetek épületeinek értéke 12 millió koronával magasabb, mint 1954-ben volt. Figyelemre méltó, hogy az építkezési csoportok 5,5 millió koronával csökkentették önköltségeiket. A gazdasági helyzet javulásáról beszél az a tény is, hogy a másfél esztendővel azelőtt még válságban lévő szilasi EFSZ most 107 061 korona részesedést fizethetett, a lipovóiak 147 149, a patasi EFSZ pedig 70 000 koronát. Ez utóbbi szövetkezet 1955 első felében olyan kritikus helyzetben volt, hogy havonta cserélni kellett az elnököket. Persze az átszervezés után ez a szövetkezet is megszilárdult. Örvendetes eredmény, hogy a szövetkezetek pénzjövedelme összesen 49 250 000 korona volt, s a munkaegységekre 20 404 000 koronát fizettek. Az egyéb kiadások összege pedig 20 millió koronát tesz ki. A szövetkezetek oszthatatlan alapja 33 466 000 koronára emelkedett. Év végén részesedés címén 3192 000 koronát fizettek ki a szövetkezetek tagjainak. Ha kissé elgondolkozunk az adatokon rájövünk, miért fontos mezőgazdaságunkat 100 százalékig kolléktivizálni. Azért van erre szükség, hogy a kis- és középparasztok életszínvonalán javítsunk. Azért, hogy többet, sokká! többet termeljünk. Az egyénileg gazdálkodó parasztokat meg kell győzni arról, hogy egyéni gazdálkodással, a nadrágszíjföldjeiken sohasem érnek el akkora hektárhozamokat, mint amenynyit a szövetkezet. De nem érhetnek el annyi jövedelmet sem. Nem tehetnek szert évi munkájuk után 36 000 koronára, 56 mázsa gabonára, mint Krascsenicsék Tanyon, vagy Csölle Sándorék iXyárazsdon. Sohasem tehetik meg, hogy egyik esztendőben házat építsenek, s a másikban motorbicikiit vásároljanak, ahogy ezt megtehette Horváth Ferenc Tanyon. Még azt sem, amit a 60 éves Beke Dénes Kolozsnémán tett. A részesedés fejében járó pénzösszegből modern szobabútort vásárolt. A nagymegyeri járás szövetkezetei mutatják a helyes utat a még egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztoknak. Ezen az úton mindennél jobban kirajzolódik egy kép: felhagyni az egyéni gazdálkodással, mert a szövetkezet gazdagabb, nyugodtabb életfeltételeket biztosit. Kopper János, Nagymegyer Megéled az erdő Erősítsük az egészségügyi dolgozók sorait A nyolc és tizenegyosztályos iskolák utolsó évfolyamának növendékei már most hivatást választanak, hogy az iskolaév befejezése után azonnal beállhassanak a dolgozók soraiba. Elsősorban az egészségügynél van szükségünk fiatal szakképzett dolgozókra, mivel a dolgozók egészségéről való gondoskodás szüntelen tökéletesítését kívánjuk. Ehhez mindenekelőtt a középfokú egészségügyi dolgozók sorait kell bővíteni. A középfokú egészségügyi dolgozók szakelőkészítését a négyéves egészségügyi iskolákban szerezhetik meg a fiatalok, melyékbe a nyolcosztályos iskolák végzett növendékeit veszik fel. A négyéves iskolák egészségügyi nővéreket, gyermekápolónővéreket, szülésznőket, laboráns nőket, fogászatban és röntgenezésnél segédkező laboránsnőket készítenek elő. A legnagyobb munkaerő hiány a szülésznők, egészségügyi nővérek ás gyermekápoló nővérek szakmájában mutatkozik. Az Egészségügyi Minisztérium felhívja az ifjúságot, főleg a leányokat, jelentkezzenek az egészségügyi iskolákba. A nyolc és tizenegyosztályos iskolák igazgatói megkapták az egészségügyi iskolák jegyzékét és megadják a kellő tájékoztatást az érdeklődőknek. Még el sem múlt a tél, az erdőket hótakaró fedi, de a fát szállító traktorok zaja arra figyelmeztet, hogy erdei munkásaink már hozzáláttak a fa közelítéséhez. A Považský Chlumec-i Gép- és Traktorállomás dolgozói az idejében kijavított traktorokkal nagy segítséget nyújtanak a fafeldolgozó üzemnek. Jozef Králik traktoros feleségével, Ludmilával a kalninovoi erdőben dolgozik, és azon igyekszik, hogy a tavaly elért második hely helyett, ezidén az első helyre jusson a traktorállomás munkaversenyében. HORVÁTH ISTVÁN VÁLASZTÁSA Hangosak az utcák Negyeden az emberek lármájától. Bármerre nézel, párosával járnak, mintha sétálnának. Pedig ez csak látszat. Mind szövetkezeti tagok ezek az emberek, agitkettösök. Gazdatársaikat látogatják, a szövetkezetről beszélgetnek velük. Szervezik őket a közösbe, baráti jobbjukat nyújtják nekik. Minden paraszti házban elidőznek egy kicsit, s több agitkettösnek mosoly bujkál a szemében, amikor kifordul az ajtón. Már messziről meglátszik rajtuk, hogy sikerrel jártak. Némelyek azonban durcásan morfondíroznak, hogy nem úgy ütött ki az első látogatás, ahogyan elgondolták. Horváth István is azok közül való, aki alaposan meggondol mindent, mielőtt határozna. így volt a belépéssel is. Gazdatársai szavára azonban mégis csak határozott. Leszámolt végleg az egyéni gazdálkodással, s a közöst, a jobbat választotta. Mindjárt fel is ajánlotta gyönyörű szép elóhasú tehenét a szövetkezetnek. Büszke rá, hogy 2 hektárnyi földje után ilyen szép állatot adhat be a közösbe. De ezen a napon nemcsak Horváth István számolt le az egyéni gazdálkodással. Rajta kívül még hat kis- és középparaszt határozta el magát a szövetkezetbe való belépésre. Ezek a parasztok csak arra vártak, hogy ö belépjen, s nyomban követték. Es lesz még ezután is sok paraszt, aki követi Horváth István példáját, mert úgy vallják, ahová Horváth István belép az nekik is csak jót hozhat. Heten több mint 18 hektár földet vittek a közösbe, s mindegyikük állatállományát is átadta a szövetkezetnek. Az agitkettősöket fellelkesítette a siker, s most tovább folytatják a meggyőző munkát. Nap nap után egyre több kis- és közép parasztot nyernek meg a közös gazdálkodásnak. Nem is csoda, ha a parasztok hallgatnak rájuk, hiszen nem idegenek, a legjobb szövetkezeti tagok, gazdatársaik szólnak hozzájuk. Elhiszik minden szavukat, mert tudják, hogy igaz. Hiszen két szemükkel látták, hogy éppen azoknál, akik náluk jártak, háromszor is tért gabonával a szekér. Meg azután azt is tudják, hogy a terven felüli termékek után gazdag pót jutalmakat fizetett ki. a szövetkezet. Zárszámadáskor pedig annak voltak szemtanúi, hogy a tagok minden ledolgozott munkaegység után még 6 koronát kaptak. Ezek a tények világosabban beszélnek minden szónál. Belátták, hogy eddig többet dolgoztak, mint a szövetkezet tagjai, s jövedelmük félannyi sem volt, mint azoké. Halász Ambrus, Vágsellye