Új Szó, 1956. március (9. évfolyam, 61-91.szám)

1956-03-05 / 65. szám, hétfő

A magyar parlamenti küldöttség csehszlovákiai tartózkodásából Tofeb gondot kei! fordítani a faanyagok kihasználására és az erdők gondozására Á kormány felhívása az erdőgazdálkodás megjavítására és a faanyagokkal való takarékosságra Ezzel a háromnapos prágai tartóz­madá-t erdők borít ják, melyeknek nagy nemzetgazdasági jelentőségük van. Nemcsak nyersanyagalapot képeznek a fafeldolgozó ipar, bánvaipar. építő­ipar és más iparágak fejlesztésében, hanem további nélkülözhetetlen funk­ciójuk is van. Az eqészséqes. ritkí­tatlan erdők visszatartják a talajvi­zet. javítják az éqhajlati viszonyokat, védelmezik és növelik a mezők ter­melékenységét, korlátozzák a humusz lehordását hegyeinkből és megakadá­lyozzák a folyók medreiben és a víz­duzzasztógátakon a hordalék keletke­zését és leülepedését. Természetes szabályozói folyóink vízállásának és jelentős mértékben hozzájárulnak ví­zierőműveink egyenletes működéséhez. Az erdők ma az egész nemzet, az egész dolgozó nép tulajdonát képezik, mindenká számára hozzáférhetők és nogvielentőséqílek népünk egészsége szempont jából. A dolgozók az erdők­ben töltik szabadságukat, élvezik az erdők szépségét és megpihennek ben­nük. A népgazdaság fejlődése, az ipar és a mezőqazdaság kiépítése és az élet­színvonal emelése mind nagyobb kö­vetelményeket ró a fakitermelésre, melyet erdeink az adott helyzetben nem kénesek kielégíteni. Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak X. kongresszusa irányelveiben vi­lágosan megmutatta a megoldáshoz vezető utat. meghagyta hazánk erdő­gazdálkodásáról való gondoskodás fo­kozását a további erdősítés és facse­meték gondozásának útján. Előírja szigorú gazdaságosság betartását a féki termelésben. alapvetően meg kell javítani a fahulladék felhasználásét, a fakitermelést a nehezebben hozzá­férhető körzetekben kell szorgalmaz­ni. ahol jelentékeny fatairtalékok van­nak. és meq kell qátolni az erdő kár­tevőinek elterjedését. Komoly hiányosság az. hogv a CSKP X. kongresszusának irányelveit a nem­zetqazdálkodás e szakaszán nem vi­sziik át megfelelő mértékben a gya­korlatba. Mindeddig méq nem sikerült bizto­sítani a helytelen fakitermelés és természetes katasztrófáik által kelet­kezett tisztások felszámolásának fel­.tételeit. Méq mindig elhanyagoljuk a facsemetékről való gondoskodást, nem véqeznek megfelelő mértékben kise­lejtezést, főleg az eleső helyeken, ami csökkenti a faanvag mennyiségének növelését és a facsemeték ellenálló képességét a kedvezőtlen éghhajlati vi­szonyokkal szemben. Nem szentelnek kellő figyelmet a qvorsan növő f?fai­táik üdültetésének, melvek arányk-g rö­vid időn belül növelhetnék a faasvaq termelést. A fakitermelésben sem járnak el kellő gazdaságcssáqqal. úqvhoqv itt jelentékeny károk keletkeznek. A tű­levelű fáiknál mindeddig. — a tüzelő­fát is bele-zémítva — 35 százalék­nyi hulladék van. a lomblevelű fáknál ez a mennyiség 68 százalék faanyagot jelent. Emellett szakszerűtlen kiter­meléssel és a szállítással jelentékeny károk keletkeznek a fakultúrákban. Ezeket a hiányosságokat jelentékeny mértékben meq lehet szüntetni a jobb munkaszervezéssel, a faiparban dolgo­zók szakképzettségének emelésével, a haladó fakitermelési módszerek alkal­mazásával és az anyagi érdekeltség emelésével. Hasonló a helyzet a fafeldolgozó iparban is. A aömbfák felvágásánál és feldotoozSsáinAI keletkezett vesztesé­gek naoviSból 30 százalékot tesznek ki (a fűrészpor, és fahulladék). Emel­lett nem (híis-nálják ki kellő mér­tékben e hu'ítedék feldcloozásánsk le­hetőséqeit. Nem fordítanak mindenütt kellő gondot a oömbfa «és vágott fa raktározására sem. A faanvag kihasználásának még na­qvobb tartalékai vannak a feldolgozó szektorban. Erről tanúskodik az a tény. hogy a bútoriparban és a többi fatermelési ágakban a tűlevelű fa­anyagot — a fűrészipar Végső termé­két — csupán 50 százalékra, a lomb­levelű faanyagnál 35 százaiéikra hasz­nálják ki. Ez annyit jelent, hoqv a faipar eqves végső termékeinél a ki­termelt anyagnak csupán 35 száza­lékát használják fel és a fennmaradó 65 százaléka hulladékra esik. Nagv veszteséqek keletkeznek a fa­anvao veovi feldolgozásában is. Itt a veszteséqek korlátozásáról van szó a termelés összes szakaszán. Emelni kell a cellulózénak egy köbméterre eső rost kitermelési százalékát és meq kell akadályozni a rostszálaknak a hulla­dékvízibe való jutását. A faanyaggal való pazarlás teljes mértékben megnyilvánul népqazdasá­gunlk többi szakaszain is. Az építészet­ben gyakran oly módon pazarolnak, hoqv az épületek állványozásánál nem használják fel kellő mértékben a már azelőtt használt faanyagot. A bányák­2 0 .1 S Z ô 1956. március 5. ban oly módon pazarolnak, hoov a jó­minőségű fát, amelyet továbbra is felhasználhatnának, a beomlásckban hagviák. A közlekedésben, a fizállítás­ban és az enerqia-ioa.rbain sem szen­telnek kellő figvelmet a talpfák be­tongerendákkal való helyettetesítésé­nek és a távíró- és villanyoszlopok élettartama meqhosszabbításának, be­ton védővel való ellátásv-knalk. A kö­vetkezetes gazdaságosság bevezetése e szakaszon elsőrendű feladat. A nagyközönségnek is sokoldalúan A. Az erdők termőképességének növelésére: 1. 1960 végéig pótolni kell az elmúlt években elmulasztott erdősítési fel­adatokat és biztosítani kell, hogy az erdőterületeket a rendes fakitermelés után a következő évben újólag beül­tessék. E célból bővíteni kell a faiskolák területét, és így biztosítani kellő mennyiségű életképes facsemete ter­melését. A beültetett facsemetékkel való jobb gazdálkodással csökkenteni kell a facsemete-veszteségeket az er­dősített területeken egyéves beül­tetés után 15 százalékra, a beültetés utáni öt évben összesen 25 százalékig; 2. Az ipari szükségletek gyorsabb kielégítésére a többi minisztériumok­kal és a nemzeti bizottságokkal, a la­kossággal való együttműködéssel fo­kozni kell a gyorsan növő fafajták, fő­leg a topolyafák ültetését; 3. Meg kell szüntetni a facsemeték­ről való gondoskodás eddigi nem ki­elégítő állapotát, főleg a határvidéke­ken és 1960-ig a negyven évesnél idő­sebb fáknál el kell végezni a kivágási és selejtezési munkálatokat; 4. Meg kell javítani a helyzetet az erdei u.ta.k építésénél és karbantartá­sinál, s a hegyi körzetekben az anya­qi eszközöket az erdők könnyebb meg­közelítésére kell fordítani; 5. 1960-ip jelentősen fokozni kell a qé^esítő eszközök kihasználását, és­nedig a motoros fűrészeknél az eddigi évi 1650 folvóméter teljesítményről 36^0 fclvé-n^torre. a lánctalpas trak­torodnál 1"50 folyóméterről 4470 meg­''örM'tett foh'ómétemvi faanyagra, a Verek-e^ traktoroknál 2800 folyóméter­ről 4"00 folvóméter elszállított fa­pn"aor? és a teherautóknál 4800 folyó­méterről 5500 folvóméter elszállított f^anvaora: 6. Az erdőmunkások munkafeltéte­lednek meqj.av?t 5,sftra 1960-ig biztosí­tani kell a további gépesítő eszközök erdei felhasználását; motoros fűrészek »ov munkaerő kiszolgálásával, kerekes és l*.nctak>as traktorokat megfelelő segé |l K?rpndezésekkel ellátva, teher­Csökkenteni kell a fafogyasztást a fa rendes felhasználásával, más anya­gokkal való pótlásával és élettarta­mának meghosszabbításával. A kormány elkerülhetetlennek tart­ja annak hangsúlyozását, hogy ezen intézkedésekkel feltétlenül összhang­ba kell hozni a fafogyasztást erdő­ink termelési lehetőségeivel legkésőbb 1970-ig. Erdeinkben a helyzet megjavításá­nak fontossága megköveteli, a széles közvélemény részvételét és dolgo­zóink magasfokú aktivitását gazda­ságunk minden szakaszán. • * * Tekintettel az erdőgondozás ed­diggi állapotára és a faanyaggal való gazdálkodásra, szükséges, hogy a párt-, szakszervezeti- és ifjúsági szervezetek törődjenek azzal, hogy az erdők jelenlegi állapotának meg­javítása az erdészeti és más olyan ipari ágazatok dolgozói szocialista kö­telezettségvállalásainak részévé vál­jék, amelyeknek munkájuk végzésé­hez fára van szükségük. A nemzeti bizottságoknak és vég­rehajtó szerveiknek is nagyobb gon­dot kell fordítani az erdőgazdálko­dásra és a fával való gazdálkodás­ra. Szükséges, hogy e szervek és szervezetek dolgozói és egész közvé­leményünk hathatósan hozzájáruljon e fontos feladat megvalósításához. Erdészeti dolgozók! Fordítsák igyekezetüket az erdők ültetési munkája minőségének meg­javítására. Fordítsanak különös fi­gyelmet a faiskolákban a facsemeték gondozására, az erdőgazdaság szük­ségletei szerint úgy, hogy minél rö­videbb időn belül be lehessen fá­sítani az összes kopár területeket és oyér erdőket hibátlan facseme­tékkel. Ne feledkezzenek meg arról, hogy a kiültetett fácskákra fordított védelmeznie kell erdeinket. mindnyá­junk közös vagyonát és segítenie kell az erdőkultúrák és faanyagok eddigi veszteségeinek megszüntetésében. A kormány a CSKP X. kongresszusa az erdőgazdasáqokra vonatkozó irány­elveinek tel jesítését a fával való gazdál­kodás szakaszán nem tartja kielégítő­nek. Ezért intézkedéseket tett az er­dők termelő képességének gyorsabb növelésére és a faanyag kihasználásá­nak emelésére. Ezek az intézkedések meghagyják; autókat, magszívókat, vetőgépecs­kéket, ültetvénykiszántó gépeket, gö­dörásó és földhányó gépeket; 7. Fokozott gépesítéssel és a mun­kaszervezés megjavításával biztosíta­ni kell a munkatermelékenység növe­kedését és ezzel a munkások átlag keresetének emelkedését is; 8. Az erdészet részére, főleg a ha­tárvidékeken 2300 állandó erdőmun­kást kell megnyerni és családi házakat építeni számukra. Emelni kell szakkép­zettségüket, főleg a műszaki kádere­két és biztosítani kell szakképzett mesterek nevelését az újonnan szer­vezett mesteriskolákban. B. A nyersfaanvag kihasználásának növelésére. 1. Csökkenteni kell a .termelési veszteségeket a faanvag elszállításánál; a) a színvonalas irtás betartásával és a helyes, fakoronáig terjedő ágnye­séssel; b) a kidöntött fát védeni kell szállí­tás közben a töréstől és forgácsoló­d ás tói; c) a faraktárakban a kezelés .töké­letesítésével ; 2. biztosítani kell a faanyag jelenté­keny megtakarítását: a) a raktározás és a faszárítás­technológiájának megjavításával, a fű­részfa termelésénél beállott átfüré­szelések csökkentésével, a gyengébb fajták forgácsmente.s termelési mód­iának bevezetésével és a szabványos bevágások bevezetésével; b) a csllulóze- és oapírtermelésnél felhasznált faanyag jobb kihasználásá­nak megjavításával, a lomblevelű fákból nyert farostok felhasználásával a pa-. olrtermelésnél. a rostszálak kéreqtele­nítésével beállott veszteség csökken­tésével, a hulladék rostszálak felfogá­sának megjavításával, a papír gram­sűlvának betartásával; c) a de3->-k'termelés fejlesztésével és a hűltelek felhasználóra szolgáló új berendezések építésével: d) a fa imorepnáláspnS'k fokozásával meo kel' hosszabbítani a faanyagok élettartamát. állandó gondoskodással biztosítjuk a facsemeték jó megeredését és továb­bi növekedésüket. Ezzé' megteremt­jük a feltételeket a fák pusztulása százalékának csökkentésére. Biztosítsák a fák kiválogatásának és metszésének gyors végrehajtását főleg a határmenti körzetekben, ahol eddig e munkára kevés gondot for­dítottak. Különös figyelmet fordít­sanak a gyorsan növő fák (topolya, fehér nyárfa, stb.) kiültetésére, min­den megfelelő talajban. A fakitermelésben következetesen érvényesítsék a hibátlan metszés módszerét, biztosítsák a lehető leg­gazdaságosabb fakezelést, faosztá­iyozást és raktározást, tekintettel a hasznos fa legmagasabb százaléká­nak elérésére. Emellett törődjenek a munkabiz­tonság elveinek betartásával. Hatha­tósan segítsenek meggyorsítani az előző évekből fennmaradt fakészletek felszámolását. A fa szállítását oly módon végezzék, hogy ne rongálják meg a fiatal fákat és tartsák be emellett a megszabott határidőket. Törődjenek a saját eszközök teljes kihasználásával, dolgozzanak együtt a földmüvesekkel és a nemzeti bi­zottságok végrehajtó szerveivel úgy, hogy a fő mezőgazdasági munkák közötti időszakban az állami gazda­ságok, gép- és traktorállomások, EFSZ-ek és a többi földművesek tel­jes mértékben be legyenek kapcsol­va a faszállításba. Fafeldolgozó üzemek dolgozói! Fordítsák figyelmüket arra, hogy a gömbfák ne veszítsenek értékük­ből, mégpedig megfelelő raktározás­sal , (fecsikendezéssel. stb.) úgv. hoqv elérjék a faanyag jó minőségét. Job­ban kezeljék a gömbfákat felváqásuk előtt, törődjenek azzal, hogy egyet­len egv darab se vesszen kárba. A fa felvágása után fordítsanak foko­zottabb gondot a máglyákba való ra­František Sorm akadémikus, a Cseh­szlovák Tudományos Akadémia főtit­kára és Oto Wichterle akadémikus, szombaton meglátogatták Bognár Re­zsőt, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárát. A baráti találkozó jó lehe­tőséget nyújtott a két ország közötti kölcsönös tudományos együttműködés legfontosabb kérdéseinek megtárgyalá­sára, Bognár Rezső délélőtt megtekin­tette a Vinohradyn lévő Gyógyszer és Szerves Kémiai Kísérleti Intézetet. Szobek András, a Magyar Népköz­társaság begyűjtési minisztere baráti beszélgetést "folytatott Božena Ma­cháčová-Dostálová begyűjtési minisz­terrel, továbbá Karel xMestko és Vác­lav Kasel miniszterhelyettesekkel. Wolf Johanna, a Sztálinvárosi Ko­hóművek fő építészmérnöke elbeszél­getett a Csehszlovák Nőbizottsáq tag­jaival, a gazdasági és közélet külön­böző szakosztályainak dolgozóival. A beszélgetésen részt vett Anežka Ho­dinová-Spurná, a nemzetgyűlés alel­nöknője és Marié Trojanová, a KSZT titkára. Nagyistók József, a Magyar Nép­köztársaság országgyűlésének alelnöke és Kaszapovics András termelőszövet­kezeti elnök a délutáni órákban meg­látogatták a kacsicei „Üj élet" EFSZ-t. * * * A Magyar Népköztársaság ország­gyűlésének küldöttsége, melyet Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke vezet, vasárnap délelőtt megnézte Prága fő­városunk egyes történelmi múltú he­lyeit és műemlékeit. Magyar bará­tainkat prágai sétájukon Jozef Való, és Anežka Hodinová-Spurná, Andrej Žiak, a nemzetgyűlés elnökhelyette­sei, valamint a Magyar Népköztársa­kásra. Törekedjenek a termelésben a legjobb minőség elérésére. Az eddiginél jobban tartsák be és szillárdítsák meg a fa, az enyvvel ragasztott faanyagok és egyéb félkész­áruk fogyasztási normáit. Egyre na­gyobb mértékben érvényesítsék a ter­melésben a teljes értékű pótanyago­kat. mint a farostos és faforgács­deszkákat, az üveget és egyebet. A mintaüzemek és élenjáró dolgo­zók tapasztalatainak átadásával ve­zessék be gyorsabb ütemben az új munkamódszereket, amelyek a terme­lés gazdaságosságához, a minőség megjavításához és a munkatermelé­kenység emeléséhez vezetnek. A papíriparban jobban használják ki a rostokat, vezessék be a papír­gyártást az egyéves fiatal fákból, tartsák be a papír grammértékét, kutassák a fenyő és bükkfarostok na­gyobb mértékű felhasználásának le­hetőségei* . és a kevésbé jó minősé­gű faanyag felhasználásának lehető­ségét. Törődjenek azzal, hogv jóminő­ségü és idejében való karbantartással elérjék a gépi berendezés teljes mér­tékű kihasználását. A fatermelésben fordítsák a figyelmet a feldolgozó szektor többi üzemeiben keletkezett hulladék százalékban való feldolgozá­sának emelésére, emellett állandóan fokozzák termékeik minőségét. Építészeti dolgozók! Fordítsák figyelmüket arra, hogy a fa helyes alkalmazásával elérjék annak többszöri felhasználását (desz­kázásnál, állványok, korlátok és ha­sonlók építésénél). Teljes mértékben alkalmazzák a tipizált építkezéseknél a fémcsövek­ből készült állványokat. A segéd­munkánknál a rosszabb minőségű fa­anyagot használják, korlátozzák an­nak veszteségeit, amelyek a fával való nem gazdaságos bánásmód, lo­pások és hasonlók következtében ke­letkeznek. A tervezők Is a szerelők fordítsanak gondot arra, hogy a me­zőgazdasági építkezéseken a faanyag pótlásaként könvű anyagból készült előregyártott termékeket használja­nak. Egyszerűsítsék le és minőség'leg javítsák meg az építkezések szerke­zetét úgy, hogy a faanyag mennyi­sége fokozatosan csökkenjen. Bányászati dolgozók! Javítsák meg a fával való gazdálko­dást, biztosítsák, hogy minél több talpfát lehessen többször is felhasz­ni és hogy ebből az anyagból minél kevesebb maradjon a beomlás után a bányában. Közlekedési, energetikai és posta­ügyi dolgozók! Törődjenek azzal, hogy minél na­gyobb mennyiségű talpfát hozzanak rendbe és használjanak fel, korlá­tozzák ennek az értékes anyagnak veszteségeit a feltétlenül szükséges mennyiségre! Hosszabbítsák meg az oszlopok élettartamát, betonsarkak ság prágai nagykövetségének taqjai kísérték. A kedves vendégek először a prá­gai Várba mentek, ahol megnézték az Ulászló-termet, amelyben Klement Gottwald és Antonín Zápotocký el­nököket választották meg. Utána a Vár legrégibb részét nézték meg, a XI. századból való régi palotát. A magyar vendégek megnézték az Aräny-utcácskát is, ez alkalommal nagy elismeréssel nyilatkoztak arről a gondosságról, amelyet hazánkban a történelmi emlékek megújítására és megőrzésére fordítanak. A spanyolterem megtekintése után magyar barátaink a strahovi nemzeti irodalmi emlékműbe mentek, ahol központi irodalmi múzeumunk van el­helyezve. Figyelmesen személték • az értékes írott emlékeket, amelyek né­hány évszázadosak. Itt sem fukarkod­tak az elismerés szavaival irodal­munk összegyűjtött gazdagsága fö­lött, amelynek kincseit csak népi de­mokratikus rendszerünk tette egész népünk számára hozzáférhetővé. A strahovi nemzeti irodalmi em­lékműből a magyar parlamenti kül­döttség tagjai az Óváros-térre men­tek, ahol megnézték az Orlojt. Utána legnagyobb kereskedelmi áru­házaink egyikéibe, a Bílá Labuť-ba lá­togattak el. Az itt látható árusítás megszervezése felkeltette a magyar vendégek figyelmét. Vasárnap délután a magyar par­lamenti küldöttség tagjai a Vltaván lévő vízierőműhöz, a Slapy duzzasz­tógáthoz mentek. Ezzel háromnapos prágai tartóz­kodásuk után befejeződött magyar barátaink prágai tartózkodása. Ma reggel Brnóba utazott a ma­gyar parlamenti küldöttség. használatával és mindenütt, ahol ez tehetséges, a talpfákat és a faoszlo­pokat pótolják betonnal. Kutatóintézetek dolgozói és újítók! Gyorsítsák meg az erdészetben és a fafeldolgozó ágazatokban a gépesí­tés fokozásának kutatásait. Javasol­ják az egyes termékeknél a fafo­gyasztás csökkentésének módjait megfelelő és teljes értékű pótanyag­gal. Fejezzék be a fahulladék fel­használására irányuló kutatómunká­kat. Nemzeti bizottságok tagjai és funk­cionáriusai! Aktívan segítsenek az egységes földművesszövetkezetek, a gép- és traktorállomások, az állami gazdasá­gok és az egyénileg gazdálkodó föld­művesek megnyerésében a fa elszál­lításánál, mégpedig főleg a fontos mezőgazdasági munkák közötti idő­szakban. Szervezzék meg a háztartásbeli nők és az if júság segítséqét a csúcsmun­kák idején az erdősítésiben, a faiskolák munkájában, az erdei magvak gyűjté­sében stb. A községek szépítésének keretében szervezzék meg a gyor­san növő fák kiültetését főleg a fo­lyók partján, játszótereken, iskolák mellett és az utcákon. Az eddiginél nagyobb mértékben segítsenek a pa­pír és rongygyűjtés megszervezésé­ben, mert mindkettő értékes nyers­anyag a papírgyártás szempontjából. CSISZ-tagok és pionírok! Legyetek kezdeményezők a gyorsan növő fák kiültetésében. Hath íósan segítsetek az erdei magvak és a papír gyűjtésében, építsetek madár­házikókat, törődjetek a madarakkal, amelyek az erdő természetes védel­mezői a kártevőkkel szemben. Tanító elvtársak! Vezessék az ifjúságot a felsorolt feladatok teljesítésére azál­tal, hogy helyesen megmagyarázzák nekik az erdő jelentőségét, annak fontosságát a népgazdaság szempont­jából. Népi vadásztársaságok tagjai! A vadállományra fordított fokozott gondoskodással előzzék meq azokat a károkat, amelyeket a vadállomány a fiatal fákon okoz. Az erdészekkel együttműködve segítsenek a fakultú­rák védemének biztosításiban, hogy a vadállatok le ne rágják azokat, nyújtsanak segítséget az erdősítés­ben. * * * Hogy kíméljük erdeinket, be kell vezetni a fa felhasználásában a szi­gorú gazdaságosság rendszerét és csökkenteni kell a fafogyasztást an­nak jobb felhasználásával és új anyagok megfelelő alkalmazásával. Egyidejűleg meg kell javítanunk az erdő védelmét és gondozását. Csak így biztosítunk elegendő nyersanyag­bázist népgazdaságunk fejlődésére, és gyönyörű, egészséges, gazdag er­dőket népünk számára. 8. Az Erdészeti és Faipari Minisztériumnak II. Minden fafeldolgozó var/ fafogyasztó ágazat figyelmébe

Next

/
Thumbnails
Contents