Új Szó, 1956. március (9. évfolyam, 61-91.szám)

1956-03-31 / 91. szám, szombat

I A népművelési munka helyes szervezése A Kulturális ügyek Megbízotti Hivatala és a Csemadok Központi Bizottsága aktívát rendezett a magyar dolgozók között tevékenykedő hivatásos kulturális dolgozók: a nemzeti bizottságok népművelési dolgozói, valamint a Csemadok funkcionáriusai részére, hogy megtárgyalják a népművelési munka terén felvetődött problémákat és tiszta képet nyerjenek a munka szervezésének helyes formájáról. A Kulturális ügyek Megbízotti Hivatalának beszámolója — melyet Jo- zef Holický, a megbízotti hivatal népművelési osztályának igazgatója adott elő — hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa többek között a Szovjetunió kulturális életében megnyilvánuló hibákra is rámutatott. Tapasztalatunk azt mondja, hogy a mi népművelési munkánkban hasonló hibák fordulnak elő, amelyeket minél gyorsabban el kel! távolítanunk, hogy e munkának nagyobb hatékonyságot biztosíthassunk a szocialista társadálom építésében. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongressz'isa élesen bírálta a propagandistamunkának a valóságos élettől, Na társadalom szükségleteitől és feltételeitől, valamint a munkahelyek feladatainak és helyzetének konkrét ismeretétől való elszakadását, Élesen bírálta azokat a funkcionáriusokat, akik arra törekednek, hogy elkülönítsék a politikai munkát a napi gazdasági feladatoktól. Ez a kritika teljes mértékben vonatkozik a mi népművelési munkánikra i6. Szívós igyekezettel arra törekszünk, hogy a kulturális munkát összekössük az építő és gazdasági feladatokkal, s hogy teljes erővel bekapcsolódjunk a termelési feladatok teljesítésébe, mégi6 nagyon sok helyen a konkrét politikai, gazdasági és kulturális feladatoktól elszakadva végzik a népművelési munkát. Ennek oka főleg az, hogy a népművelési dolgozók nem ismerik, s nem is igyekeznek megismerni ezeket a feladatokat. Vannak olyan répművelőink is, akik a különféle kulturális megmozdulásokat abból a célból rendezik, hogy nagy anyagi bevételt biztosítsanak és nem egyszer kétes értékű müveket tálalnak a dolgozók elé, amelyekkel nem a szocialista nevelést szolgálják, hanem társadalmunk erkölcsi és politikai egységét megbontó alattomos mérget csempésznek népünkbe. A népművelési munka fő gondolatának annak kell lennie — hang6ú lyozza a beszámoló —, hogy minden erejével gazdasági életünk fejlődését segítse elő. Fokoznunk kell az új emberért folytatott harcot, harcunkat a burzsoá ideológia befolyása ellen, a falvakon a földművesek maradi nézeteinek megváltoztatásáért, a szocialista nagyüzemi gazdálkodás formáinak bevezetéséért és megerősítéséért. Felelősségteljes feladata a népművelésnek a forró szocialista hazaszeretetre való nevelés, a tudományos világnézet terjesztése, a lakosság műveltségi színvonalának emelése, az egészséges, optimista és vonzó szórakozás és társasélet kifejlesztése. Éppen ezért a népművelési munkának céltudatosnak kell lennie. Nem tűrhetjük a politikamentességre vagy a burzsoázia maradványai ízlésének kielégítésére irányuló törekvést. A népművelési munka csak akkor tudja teljesíteni harcos feladatát, ha fentről lentig a párt- és az • állami szervek irányítják rendszeresen, ha a dolgozók tömegei vesznek benne részt, s ha fokozatosan megteremtjük a sikeres fejlődéshez szükséges szervezeti, anyagi és káderelőfeltételeSet. A népművelési munka pártos irányítását már azokkal a feladatokkal is biztosíthatjuk, amelyeket a népművelési munka terén teljesítünk, s amelyek pártunk és kormányunk határozataiból folynak. A gyakorlati tevékenység terén is érvényesül a pártszervezetek irányító funkciója a népművelési munka kérdéseinek megtárgyalásában és az elért eredmények értékelésében. Az állami igazgatás — konkréten a Kulturális ügyek Megbízotti Hivatala — a párt és a kormány határozatai alapján, valamint a hosszú időre szóló nemzetgazdasági terv feladatai szerint a tömegszervezetek, intézmények és azoknak az ágazatoknak központi bizottságával, amelyek a népművelési munka fő feladataiban részt vesznek — készíti el közösen a kulturális munkatervet. A terv alapján írják szét az egyes feladatokat a kerületi, a járási nemzeti bizottságok. Ezen a téren a népművelési szakosztályok azt a hibát követik el, hogy ezeket a feladatokat nem beszélik meg a tömegszervezetek, a többi szervezetek és az egyes ágazatok kerületi szerveivel. Így aztán előfordul, hogy a feladatok tervei a kerületekben és a járásokban nincsenek összehangolva. Leggyakrabban azért támadnak félreértések, mert a nemzeti bizottságok nem fordítanak elég figyelmet a népművelési munkára és a kulturális bizottságok nem dolgoznak állandóan és rendszeresen. A népművelési munka konkrét tervét magában a népművelési intézményben, tehát a népművelési otthonban, kultúrházban, vagy üzemi klubban, illetve könyvtárban készítik elő. A nemzeti bizottságoknak a népművelési munka irányításában komoly funkciójuk van. Nekik kell jóváhagyniok a kulturális munka terveit, nekik kell a kulturális fejlődés komoly kérdéseit megtárgyalniok. értékelni és ellenőrizni az elvégzett munkát és megfelelő intézkedéseket tenni a munka megjavítására. Nagyon sok helyen nem végzik kellőképpen ezt a felelősségteljes munkát a nemzeti bizottságok és a népművelési munkát néhány egyén, főként a tanítók vállára helyezik. Az állandó kulturális bizottságokat pedig, amelyeknek minden járasban, községben meg kellene lenniök, egyes helyeken egyáltalán nem alakították meg, máshol pedig ezek nem dolgoznak kellőképpen. Ez azért van így, mert a nemzeti bizottságok nem képesek eléggé értékelni a népművelési munka jelentőségét. Gazdaság^ feladatokkal vannak elfoglalva, s nem tudják, hogy ä gazdasági és kulturális forradalom a szocialista társadalom építésé hatalmas folyamatának elválaszthatatlan része. Kötelességünk', hogy ezeket a tényezőket megismertessük munkánk hatalmas terjedelmével és' nem csupán a munka nevelési és művelődési, hanem gazdasági vonatkozásával is. Persze sok olyan nemzeti bizottságunk is van már, amelyek nagy figvelmet szentelnek kulturális életünk kifejlesztésének. Ejzeken a helyeken jó eredmények is mutatkoznak, amelyek kedvezően tükröződnek vissza a dolgozók életében. A nemzeti bizottságok, mint a nép j választott szervei, egyedül nem biztosíthatják és nem szervezhetik meg felelősségteljes feladataik megvalósítását. Ezért vannak végrehajtó szervei. így a kultúra terén ott vannak a népművelési szakosztályok, amelyek funkciójukat néhol együttesen végzik az iskolai szakosztályokkal. Néhány helyen a tömegszervezetek teljesen elszigetelve dolgoznak a népművelési otthontól, mert nem világos köztük kettőjük egymáshoz való viszonya. Hibásak ebben maguk a népművelési dolgozók is, akik nem tudják a tömegszervezeteket bevonni ebbe a munkába. Sőt némely népmCveiési dolgozó előtt sem világos a népművelési otthon és a tömegszervezet egymáshoz való viszonya. A népművelési intézményeket azért szervezzük, hogy a falvakon megfelelő feltételeket teremtsünk a népnevelési, tevékenység számára. A népművelési otthon vezetősége azért van, hogy "a tömegszervezetek népművelési munkáját a népművelési szervek irányítása alapján helyesen és készségesen megszervezze és a terv alapján irányítsa. Mindaz, amit népművelési munkánknak teljesítenie kell, teljes mértékben vonatkozik a Csemadokra, annak minden egyes szervezetére és valamennyi tagjára is. Tehát közös feladataink vannak nemzetiségre való tekintet nélkül. A magyar községekben a népművelési munkát természetesen magyar nyelven végzik, s a nemzeti bizottság az ilyen községekben a kulturális intézményt úgy szervezi meg, hogy abban valamennyi szervezet és intézmény magyar nyelven dolgozhassék. S ezen a területen a legnagyobb feladat érthetően a Csemadokra hárul. Természetes, hogy a Csemadoknak együtteseivel és köreivel a népművelési ottljon keretein belül kell dolgoznia és éppen neki kell a legaktívabb népművelési tényezőnek lennie. Ez a magától értetődő .alapelv nem mindenütt világos. A dunaszerdahelyi járásban levő Felbár Községben a Csemadok helyi csoportjának tagjai . azt gondolták, hogy a népművelési otthon csak a szlovákok számára létesült. Ugyanígy van ez a párkányi járás némely községében, magában Párkányban is, továbbá Komáromban, Mocson, ahol a Csemadok küj£n klubközpontokat létesített A galántai, szenei, surányi, zselízi és szepsj járásban sem használja ki a Csethadok a népmCve'ési munka fejlesztésének lehetőségét, nem használja kAa népművelési berendezéseket. elkülönül a népművelési otthontól és ezáltal egészségtelen helyzetet teremt. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ahol a Csemadok a népművelési intézmény keretén belül dolgozik, a népművelés terén is jó eredmények vannak és ez az állapot megmutatkozik mindkét nemzetiségű lakosság baráti együttélésében, Nagy jelentőségű volt ez az értekezlet, mert a Kulturális Ügyek Megbízotti Hivatala első ízben értékelte a magyar dolgozók között működő népművelési funkcionáriusok tevékenységét, és munkájukban sok pozitívumot talált. Mind a főbeszámolő, mind pedig Koczka Istvánnak, a Népnevelési Központ dolgozójának fejtegetése a népművelési munka formáiról, továbbá Július Hanusnak, a Szlovákiai Népművészet Háza dolgozójának kiegészítő beszámolója a népművészet helyes fejlesztésének kérdéseiről rendtkívül Hasznos útbaigazítást adott a jelenlevőknek. A beszámolókat követő vitákban az értekezlet részvevői kifejtették nézeteiket, kicserélhették tapasztalataikat, és most az a feladat hárul rájuk, hogy az útmutatásokat és tapasztalatokat érvényesítsék munkahelyükén, megszilárdítsák az együttműködést a nemzeti bizottságok, a népművelési otthonok és a tömegszervezetek között, s ezzel hozzájáruljanak a népművelési munka megjavításához. Falusi tanítók mezőgazdaságunk fejlesztéséért Pártunk és kormányunk határozatainak nyomán elevenebbé vált falvaink élete. A szövetkezetek alakulása és megszilárdulása, a parlagföldek eltűnése, a szépen megmunkált földek sokasodása azt mutatja, hogy földműveseink megértették: a földművelés, a mezőgazdaság fejlesztése biztosítéka hazánk további gazdagodásának. A mezőgazdaságunk fejlesztéséről szóló határozatok megvalósításában a parasztságunknak szüksége van a tanítók, pedagógusok támogatására, lelkes, odaadó munkájára is. Mi most, az országos tapasztalatokat ismerve, elmondhatjuk: a falusi tanítók örömmel gyümclWjiiztetik a maguk szaktudását a mezőgazdaság fejlesztése érdekében is. Szívesen állnak a határozat mellé, mert látják, hogy népünk, falujuk felemelkedését, boldogulását segíti elő. Hogyne dolgoznának nevelőirk azért, hogy tanítványaik kezében nagyobb legyen a kenyér, arcukon ragyogóbb az egészség rózsája és nagyobb legyen bennük a tudás iránti vágy. Azt is tudják, hogy munkahelyüknek, anyagi és szociális körülményeiknek jobbá, kedvezőbbé válása szintén ennek a programnak megvalósulásától függ. A jobb termés, a gazdag gyümölcsöt hozó termőföld több iskolát, több tantermet, jól felszerelt könyvtárakat, új tanítói lakásokat eredményez. Mezőgazdaságunk szocializálása tehát minden tanítónak népe, faluja iránt érzett felelősségtudatából fakadó kötelessége és egyben legszemélyesebb érdeke is. Amikor falvaink szocializálásáról van szó — és e téren rögzítjük falusi tanítóink feladatait, — ikkor nem valamilyen különleges, a tanítói tevékenységtől, oktató-nevelőmunkától távolesö munkára gondolunk. A pedagógus munkakörének eddig kellően ki nem használt lehetőségeit akárjuk csupán értékesíteni, gyümölcsöztetni. Mezőgazdasagunk szocializálását, fejlesztését a nevelőmunka lehetőségeinek teljes kihasználásával, főként a politechnikai neveléssel a tanító kettős célt valósít meg. Először: iskolája tanulóit, a földművelés leendő munkásait megismerteti a mezőgazdaság elméleti anyagával és annak gyakorlati alkalmazásával, és ezzel felébreszti a tanulókban a ragaszkodást a földhöz, a falusi termelőmunkához. A másik komoly eredmény pedig az, hogy a tanulók hazaviszik tudásukat, benyomásaikat és érdeklődést ébresztenek szüleikben. A kevés mezőgazdasági szakismerettel rendelkező felnőttek sokszor a gyermekektől hallottak hatására kezdenek új, eredményesebb mezőgazdasági módszerek alkalmazásához. Nem elegendő természetesen, ha mindezt csak néhány tanító akarja. Minden tanítónak meg kel) értenie ennek fontosságát és fel kell ébreszteni minden tanítóban a mezőgazdaság fejlesztése iránti felelősségérzetet. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy nem csupán egy-két tantárgy ad lehetőséget a határozatok jelentőségének és eredményeinek közlésére. A legtöbb tanítási órán adódik alkalom arra, hogy jó szolgálatot végezzen a tanító a program megvalósítása érdekében. Biológia-órán ne felejtsük el soha hangsúlyozni, hogy a pótbeporzás miyen eredményeket hoz, milyen hekKomáromi műkedvelők Moliére-előadásán A komáromi Magasépítkezési Vállalat dolgozói a kultúra területén is tevékenyek. Amikor leteszik a szerszámot, lelkesen sietnek a szakszervezeti üzemi klubba, hogy ott folytassák az építőmunkát: ezúttal nem malteroskanállal, mérőónnal, logarléccel, hanem kulturális munkával. Ez a lelkes csoport most nehéz fába vágta fejszéjét. Rekoš elvtárs vezetésével a Magyar Terül ti Színházban többször előadták Moliére: Dandin György, avagy A megcsúfolt férj című háromfelvonásos vígjátékát. A színdarabbal a népi alkotások országos versenyére készülnek, mely seregszemléje a műkedvelő színjátszócsoportoknak és mércéje egész évi működésükrek. Komáromnak nagy és sikeres műkedvelő hagyományai vannak. Amióta Komárom lett a Magyar Területi Színház székhelye, e hagyományok nyomán újabb és újabb műkedvelő-sikerek születnek, mert a hivatásos színház a műkedvelő csoportot n^m nyomja el, hanem támogatja fejlődésében. A Jandin György megszületésénél is ott állt, mint tanácsadó, Király Dezső, a Magyar Területi ^inház művésze, aki nagy segítségére ~volt a rendezőnek, hogy a vállalat csoportja magas színvonalú Moliéreelöadással lephesse meg a komáromi közönséget. A komáromi Magasépítkezési Vállalat műkedvelői megértették Moiiére-t, előadásuk jól éreztette az író célját: méltó a megcsúfolásra, aki hiúságból vagy • anyagi érdekbői házasodik, semmibe s°m veszi jövendőbelije érzelmeit. Az ilyen férj méltó a gyalázatra, amibe felesége keveri. A lendületes előadás címszerepét Horváth Gyula nagyon jól játszotta Bukásában nem sajnáltuk meg, felsülésén nevettünk. Horváth Dandinja mellett Rekoš Márton Lubinje emelkedett « ki. Ez az úri szolgálatban álló suhanc a maga gyors észjárásával és szellemesen őszinte modorával" gyorsan belelopta magát a nézők szívébe. Őszinte öröm kísérte, hegy sikerült meghódítania Claudine-t, a csinos komornát, akit Bsrecz Juci alakított mértéktartóan és kedvesen. A nagyúri képmutatást kitűnően érzékeltették a Sottenville-házaspárt játszó id. Konyicsek Rudolf és Giesz Manci Angeüque nehéz szerepével Rekoš Magda jól birkózott- meg, csupán arra kell még törekednie, hogy az okosság, leleményesség 'mellett megnyilvánuljon Angeüque körmönfontsága is. Rózsa András Clitandre szerepében méltó párja Angeliquenek, rokonszenvessé teszi számunkra az udvarlót. A bemutatóval járó sok munka meghozta gyümölcsét. A színjátszócsoport hasznos és kitűnően szórakoztató előadásai méltán megérdemelték a közönség tetszését. Siposs Jenő tárhozamot értek el ott, aho' idejében megfelelő műtrágyát szórtak el. Nagyon sok példát lehet felhozni a környéken a szomszédos szövetkezetben elért eredményekről. Allattan-órákori — a halgazdaság ismertetésekor hangsúlyozni kell, hogy a haltenyésztés nemcsak a húsállományt növeli, hanem a rizstermelést is eredményesebbé teszi hazánkban. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy tanulóink közül sokat nem tud-' nak burgonyát tölteni, szőlőt kötözni, metszeni, gyümölcsfákat oltani, sze-! mezni, nem ismerik a kukorica, a gabona pótbeporzásának módját. Ezeknek elsajátítására minden lehetőség megvan a biolóaia-órákon és a Micsurin-körökben. Arra kell tehát törekedni, hogy az elméleti anyag gyakorlati alkalmazása közben a tanulók készségek birtokába jussanak. A szakköri foglalkozás az óra anyagának elsajátítása, elméJ lyítése mellett b víti a tanulók is-? meretét, szélesíti látókörét. Micsu-3 ri,i-körök, kisérleti kertek, parcellák, melegágyak létesítése nélkül nem vé-! gezhetnek teljes értékű munkát. Ezekben a kísérleti kertekben a kalá-: szosok mintavetését, a különféle ve-, tésforgók, vetési módok ismertetését lehet tanulmányozni. Teljes értékű kísérletezést lehet végezni a növé-í nyek talaj-, trágya-, hő-, csapadékigényeinek megfigyelésére, amiről ter-5 mészetesen jegyzeteket kell vezetni. A növénynemesítést, a gyümölcsfák kezelését is meg lehet e körökben tanulni. i A Micsurin-körökben terv szerint keli dolgozni és a munka versenyszerű legyen. A munkaverseny nagyobb kedvet ad a tanulóknak és a szakkö-; rökben nem kényszerből, hanem öntudatosan fognak dolgozni. Ugyanakkor kialakul bennük a szocialista vagyon, a „miénk" iránti szeretet és megbecsülés. A matematika tanításánál is ezei; lehetőség van a mezőgazdasági szakismeretek eredményeinek terjesztésé5, re. A példákat az új módszereknek megfelelően dolgozzuk át. Egyszóval, minden tantárgy ad lehetőséget arra, hogy tanítóink mezőgazdasági szaktudásukat tovább tudják adni tanulóiknak. A falusi tanítókban, nevelőkben megvan a készség, lelkesedés, földes népszeretet lahhoz, hogy e követelményeknek eleget tegyenek. Hiszen ott élnek a falu néDe körében, mely szereti őket. A földművelő népet a sokszázados tapasztalat még ma is arra ösztönzi, hogy hallgasson a tanítóra, tanácsait, útmutatásait megszívlelje. Ezt a kölcsönös megertést tanítóinknak arra kell felhasználniok, hogv ^falvaink szocializálásának szükségszerűségét, törvényszerűségét megértessék a néppel és felkeltsék bennük a bizalmft a közös gazdálkodás iránt. A családlátogatások alkalmával — ha már megfelelő légkör alakult ki — beszéljenek hazánk jövőjéről, a parasztság útjáról, sorsáról, a falu és a meglátogatott család lehetőségeiről. A nevelőkre vár az a feladat is. hogy meggyőzzék az ifjúságot arról, hogy megélhetési lehetőséget, boldogulást nemcsak a városban, ipari pályán találhatnak, hanem a mezőgazdaságban is. A mezőgazdasági ismeretek terjesztésének jó eszköze az előadások tartása. E téren is sokat segíthet a falusi nevelő. Jól megtartott mezőgazdasági előadásnak mindig megvan a hatása és eredménye. Amikor a falusi tanítók feladatairól beszélünk falvaink szocializálásának megvalósításával kapcsolatban, nem szabad megfeledkeznünk a pedagógiai iskolák felelősségéről sem. Olvan tanítókat kell nevelniök, akik szeretik a falut, ismerik a mezőgazdasági munkát, akik a Talu népéért akarnak élni és dolgozni. A pedagógiai iskolákban is megvan erre minden lehetőség. Mi tanítók, akikben népünk megbízik, ígérjük, hogv feladatunkat becsületesen fogjuk teljesíteni mindnyájunk boldogságáért és a jövő szebb életéért. Budai József tanító UJ SZÖ 1956. március 31. '