Új Szó, 1956. március (9. évfolyam, 61-91.szám)
1956-03-31 / 91. szám, szombat
A tudomány sürgős feladatai Szlovákiában A Szlovák Tudományos Akadémia VII. közgyűlése után A Szlovák Tudományos Akadémia közgyűlése, melyet március 28-án tartottak meg Bratislavában — figyelmét mindenekelőtt a szlovákiai tudományos tevékenység távlati fejlődésére összpontosította. Legfelsőbb tudományos intézményünk dolgozói fontos feladatokat tűztek ki jövő tevékenységük számára, melyek a CSKP KB-nek és a kormánynak a csehszlovákiai ipar műszaki színvonala emelésére és fejlődésének biztosítására szolgáló határozatából erednek. Egyúttal megválasztották az Akadémia öt tudojnányos szekciójának új funkcionáriusait az elkövetkező hároméves időszakra. A Szlovák Tudományos Akadémia a második ötéves terv éveiben végzendő tevékenysége Ľudovít Knepp akadémikusnak. az SZTA főtitkárának beszámolójában van felvázolva, melyet az Akadémia VII. közgyűlésén határozatként elfogadtak. Mindenekelőtt arról van szó, hogy Szlovákiában gyors ütemben további tudományos mun' !i?lyeket és a fizikai, műszaki, vegyi és ökonómiai tudományok kutatására szolgáló berendezéseket építsenek ki Az atomfizika szakaszán az SZTA közgyűlése előzetes tervet dolgozott ki, mely szerint mindenekelőtt a tudományos és műszaki utánpótlás gondos nevelésének szentelnek figyelmet. Másodszor az SZTA vezetése alatt a Magas-Tátrában összpontosítják a kozmikus sugárzás országos kutatását A'aposan kiépítik a fizikai kabinetet melyben a rádioizotópok sokoldalú gyakorlati kihasználását szolgáló országos kísérletezést fogják összpontosítani. Ugyancsak külön szakosztályt létesítenek az atomreaktorok, az ion- és elektrongyorsítóknál fellépő sugárzás hatásának kitett vasércanyagok tanulmányozására. A vitában egyes szakemberek rámutattak a fa vegyi feldolgozásának és a szervetlen kémia alapfokú kutatásának szükségességére. A fa vegyi feldolgozása ma a korszerű technika leggazdaságosabb útját jelenti ezen értékes nyersanyag felhasználására. A szlovák tudomány erre megadja az összes feltételeket. A szervetlen kémiában nálunk az alapfokú kutatást főleg a szilikát-kémiára kell összpontosítani, amely az építkezési, kerámiai és üveganyagok termelésének alapját jelenti. A Szlovák Tudományos Akadémia közgyűlése ismételten hangsúlyozta az ideológiai tanulmányok szükségességét a tudományos kutatás mellett Andrej Sirácky akadémikus, az Akadémia elnöke befejező beszédének nagy részét ennek a kérdésnek szentelte Megemlítette, hogy a jelenlegi főfeladat a tudomány fejlődésének, mint a termelőerők egyik fontos tényezőjének biztosítása, továbbá előnyt biztosítani a természettudományok és a műszaki tudományok fejlesztésének. Távlatilag azonban a többi tudományos szakot is fejleszteni kell, főleg a társadalomtudományokat, mert csak ] a felépítmény összes szerveinek aktív és tartós összhangja biztosíthatja a gazdasági haladás folyamatos ütei mét. Üj üzemi klub Komáromban Akik emlékeznek a régi 10 év előtti komápomi Dunapart képére és öszszehasonlítják a maival, bizonyára megelégedve szemlélik a városnak ezt a részét. Akkoriban azt itt levő házak majd mindegyikében volt egyegy kikötői kocsma, ahol meg lehetett találni jóformán minden nemzet hajósait. Ma már ez a múlté Az utolsó 10 év alatt Komárom képe nagyon megváltozott. Felépült az* új hajógyár és vele együtt egy új városrész a hajógyár munkásai számára és számos új iskola. épült. Elsősorban a Dunapartnak kellett megváltoznia, hogy méltó legyen új nevéhez, amelyet most visel. A kikötői putikok eltűntek, helyüket felváltották a szép üzemi klubok. A volt Litovel vendéglő helyiségeit kultúptthonná alakították át Itt épült fel az új színpad, amely egyúttal mozielőadásra is szolgál. A helyiségben könyvtár is van A múlt év decemberében megnyitották az állami birtokok üzemi klubját is. Erre a célraegyik volt hajóskocsma helyiségét alakították át. Szép számmal látogatják ezt a helyiséget, a fiatalok asztalitenisz játékkal, az idősebbek sakkozással és különféle más játékokkal szórakoznak. Neiusokára megnyílik a könyvtár is. Az állami birtokok dolgíjzói kellemesen töltik itt szabad idejüket, szórakoznak, olvasnak, tanulnak. Kamii Tomko, Komárom Csehszlovák tudósok utaztak a Szovjetunióba Csütörtökön, március 29-én Moszkvába utazott dr. Čestmír Jech, a Csehszlovák Tudományos Akadémia Vegyészeti-fizikai Intézetének tudományos dolgozója a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának meghívására. Václav Kolaŕ mérnök, a Csehszlovák Tudományos Akadémia vízgazdálkodási laboratóriumának 'tudományos dolgozója is Moszkvába utazott, ahol a Szovjetunió Tudományos Akadémiája kísérleti intézetének új eredményeit fogja tanulmányozni. I A Bratislavai Békevédők Bizottsáiának bővített plendris ül^'se Március 29-én délután Bratislavában plenáris ülésre gyűlt egybe a városi Békevédő Bizottság, melyen részt vettek az élenjáró tudományos és kulturális dolgozók, valamint az üzemek képviselői is. Az ülés résztvevői megtárgyalták a Béke-V.iágtanács elnökségének a lefegyverzés széleskörű nemzetközi kampányára vonatkozó nagy jelentőségű határozatát, melyről a Béke-Világtanács 1956. ápril's 5.-9. napjaiban fog tárgyalni Stockholmban. Az ülésről határozatot küldtek a Béke-Világtanácsnak, melyben a lázas fegyverkezés beszüntetését követelik. A Ján Žižka című csehszlovák filmet beír utatták a prágci diplomáciai testületnek Csütörtökön este Václav Dávid külügyminiszter a prágaú Černm-palotában estélyt rendezett, melyen a prágai diplomáciai testület előtt levetítették Otakar Váva rendező, érdemes művész Ján Zižka című új csehszlovák színei filmjét A film vetítése előtt a Smetanakvartett ei]átszotta Smetana Életemből című művének első részét Az estén részt vettek a prágai diplomáciai testület nagykövetei, követei és ügyvivői. Jelen voltak még Richard Dvofák külkereskedelmi miniszter, a külügyminiszter, külkereskedelmi és kulturális ügyek minisztereinek helyettesei és a Külügyminisztérium vezető dolgozói. Részt vettek az esteň a filmben szereplő művészek is. A CSKP Központi Bizottságának üdvözlő távirata Anglia Kommunista Pártja XXIV. országos kongresszusának Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága szívélyes elvtársi üdvözletét küldi Anglia Kommunista tártja XXIV. országos kongresszusának. Drága elvtársak, sok sikert kívánunk önöknek országuk összes haladó erőinek egyesítéséért és "a népek közötti béke és barátságért folytatott harcukban. CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÄRTJÄNAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA A nemzetgyűlés küldöttsége elutazott az Interparlamentáris Unió ülésére Pénteken, március 30-án elutazott Prágából a Nemzetgyűlés küldöttsége az Interparlamentáris Unió április Prágából a nemzetgyűlés küldöttsége tagjai: dr. Jaroslav Krofta képviselő, a nemzetgyűlés alkotmányjogi bizottságának elnöke, clr. Jaromír Berák képviselő, a nemzetgyűlés külpolitikai bizottságának elnöke és Jozef Kováčik, a nemzetgyűlés irodájának vezetője. Az Interparlamentáris Unió ülésén megtárgyalják az ázsiai és afrikai országok politikai, gazdasági és szociális fejlődésének kérdéseit, továbbá a végrehajtó bizottság beszámol a Kínai Népköztársaságnak az Interpanlamentáris Unióba való belépéséről. A ruzyni repülőtéren a küldöttséget dr. Dionysius Polánsky, a nemzetgyűlés alelnöke és a külügyminisztérium^dolgozói búcsúztatták. A búcsúzásnál jelen volt Ivan Vejvoda, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság prágai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Javítsuk meg a helyi gazdálkodás munkáját A Szlovák Nemzeti Tanács gazdasági és költségvetési bizottsága márciusi ülésén behatóan foglalkozott a helyi gazdálkodás viszonyaival és megállapította, hogy a szlovákiai helyi gazdálkodás aránylag rövid idő alatt jelentős eredményeket ért el vállalatainak rendezésében és a tervbe vett feladatok teljesítésében. A helyi gazdálkodás vállalatainál' működése az utolsó három évben a helyi iparban 43 százalékkal, az , építészet terén 30 százalékkal és a közüzemekben 38 százalékkal fokozódott. Bővült a helyi gazdálkodás vállalati üzemeinek és gyűjtőhelyeinek hálózata. Számuk az 1955. évben csaknem 250ne: szaporodott. Még az eddigi nagyarányú fejlődés sem biztosítja azonban azokat a mennyiségi, főképp pedig minőségi követelményeket, amelyekkel a dolgozók a helyi gazdálkodáshoz fordulnak, mint ahogy az a szocializmus gazdasági alaptörvényéből ered. A helyi gazdálkodás fejlődése Szlovákiában nem éri; el az országos átlagot. A helyi gazdálkodás vállalatainak egy lakosra átszámított teljesítményei Szlovákiában alacsonyabbak, mint a cseh országrészekben. Ez a tény megköveteli a nemzeti bizottságoktól, kiváltképpen pedig a nemzeti bizottságok választott szerveitől, állandó bizottságaitól és min• lauBüBiiBiiaiiBi:• itaiiBiiaiiBiiaiiBiiaiiatisiisiiaijaitBiiBiiaiisiiBiiaiiaiTBitaifaiitaitBirsriaiiBiiKnaiiB naiiaiiBiiana!iiiiBiiaiianKiiBiiaiiBnaiiBitiüBniiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiMimiiiiniiiinini^iiiinin'" > illlllliliiiniiflili iniiiliilinniiil A pártunk kerületi aktíváin bejelentett fontos tény, hogy „a munkaidő lerövidítését szocialista országépítésünkben kifejtett törekvéseink konkrét feladatának tartjuk és ezt 3 feladatot meg is valósítjuk" és az az alkotó igyekezet, amelyet pártunk vezetésével ennek megvalósítása érdekében az öntudatos dolgozók kifejtenek, időszerűvé teszi, hogy elméletileg is tisztázzuk: hogyan függ össze egymással az önköltség és a bérek alakulása. Mindenekelőtt meg kell vizsgainunk: mit értünk az önköltség fogalma alatt. A szocialista vállalatoknál az áruk önköltsége: pénzbeli kifejezése mindazoknak a ráfordításoknak amelyek az áru előállításához szükségesek. Az áru önköltsége tehát összetevődik olyan ráfordításokból, amelyek a munka díjazásával (munkabérekkel) kapcsolatosak. valamint a felhasznált termelőeszközök (épület-. gépkopás, nyers- és segédanyagok stb.) költségeiből. Iparunkban az önköltségcsökkentés minden százaléka évente sokmilliós megtakarítást jelent népgazdaságunk számára Hogyan lehet csökkenteni az önköltséget? Más fontos módszerek mellett mindenekelőtt a munka termelékenységének növelésével. A munkatermelékenység növekedése nyomán egy munkadarab elkészítéséhez kevesebb élő munkára van szükség. Ha a bérezés helyes, ha valóban a tényleges teljesítményen alapul — úgy ez az önköltség csökkentéséhez vezet. Ha a bérezés helyes — mondottuk. De mikor helyes? Akkor ha a munkatermelékenység fokozásának üteme gyorsabb, mint az átlagmunkabér emelkedésének üteme Más szóval: az egyes munkás átlag-munkabérének ÖNKÖLTSÉG ÉS BÉR Cl J S Z O 1956. március 31v úgy kell növekednie, hogy közben csökkenjen az egy termékegységre eső munkabér. Ez biztosítja, hogy a termelékenység növekedése magával hozza az áru önköltségének csökkenését. (A termelés emelkedése egyébként — mint azt később látni fogjuk — elősegíti az önköltség más tételeinek csökkenését is.) Vajon nincs-e ellentmondás aközött, hogy egyrészt csökkenteni akarjuk a termelékenységre eső munkabért. másrészt emelni akarjuk a reálbéreket? Ellenkezőleg — a mi viszonyaink kőzött a termékegységre esö munkabér csökkenése, vagyis az önköltség csökkenése fontos feltétele a reálbérek emelésének. A kapitalizmusban a munka termelékenységének növekedése a tőkések hasznának növekedésével, a. kizsákmányolás fokozódásával, munkanélküliséggel jár. Ezzel szemben a szocialista társadalomban a termelékenység növekedése a dolgozó nép érdekét szolgálja. Itt a technika törvényszerű fejlődése, a dolgozók alkotó kezdeményezése, a szocialista munkaverseny és más új források következtében állandóan növekvő termékmennyiségek gyűlnek össze az állam kezén. Ezeket a termékmennyiségeket a szocialista állam a párt irányításával elsősorban a termelés bővítésére és a dolgozók életszínvonalának emelésére fordítja. Hogyan megy végbe az életszínvonalnak ez az emelkedése? Részint úgy, hegy — bár az egy termékegységre eső bér csökkent — de a munkások a munka jobb megszervezése a jobb technika, a verseny, vagyis a termelékenység növekedése következtében tötb munkadarabot készítenek el, több keresethez jutnak Például egy munkás azelőtt naponta 10 munkadarabot készített el és darabonként 3 koronát kapott. Tehát 30 korona volt a napi keresete. Most a termelékenység növekedésével — jobb munkamódszerekkel, a munka jobb megszervezésével, jobb technikával — ugyanannyi idő alatt 20 munkadarabot képes előállítani. Ha ezek után egy munkadarabra kevesebb bérköltség, mondjuk 2 korona jut, akkor is 40 koronát te6z ki az egy napra eső munkabére. Ez azt jelenti, hogy a munkások az egy munkadarabra eső munkabér csökkentése mellett is többet keresnek, — tehát úgy nőtt a kifizetett összmunkabér, hogy közben csökkent az egy munkadarabra eső munkabérköltség. Az életszínvonal emelkedésének másik fő útja, amit szintén az önköltség csökkentése, vagyis mindenekelőtt a termelékenység növekedése tesz lehetővé: az árleszállítások. Ezek is a reálbérek emelkedését jelentik. Erről is volt szó a kerületi aktívákon; „Ami az árpolitikát illeti, akarjuk és folytatni fogjuk a közszükségleti árucikkek árainak leszállítását." De persze a szocializmus építése során nem elég csak azt szem előtt tartani, hogyan emelkedik pillanatnyilag az' életszínvonal. Biztosítani kell azt is, hogy meglegyenek az életszínvonal további emelkedésének feltételei. Vagyis új beruházásokkal, a termelés kiszélesítéséve! kel!> gondoskodni az életszínvonal állandó emelésének anyagi feltételeiről De a beruházások növelését, a termelés kiszélesítését csak akikor tudjuk megvalósítani, ha az önköltség csökkentésével, mindenekelőtt a munkate:melékenység növeléséve! biztosítjuk az ohhez szükséges anyagi forrásokat. Tehát a munka termelékenységének növekedése, az önköltség csöU<entése tervünk magvalósításának. az ország további iparosításának. békénk védelmének, és az életszínvorial állandó növekedésének döntő fontosságú eszköze. Mindebből világosan látszik, milyen szoros összefüggésben van egymással a bérek és az önköltség alakulása, hiszen a bérek és a termelékenység növekedésének helyes arányával kell biztosítanunk, hogy csökkenjen az egy termékegységre eső bérköltség. De nemcsak ilyen módon függ össze a bér és az önköltség. A termelékenység emelése elősegíti . az önköltség egyéb tételeinek csökkenését is, hiszen növekvő termelés mellett is nagyjából azonosak maradnak egyes állandó, fix költségek (például a világítás, az épület karbantartása, az adminisztrációs személyzet 6tb). A helyes szocialista bérezés, amely fontos ösztönzője a termelékenység, a termelés mennyiségi növelésének, elősegíti az önköltség e tételeinek csökkenését is. A helyes bérezés tehát — amely megfelelő arányban van a termelékenység növekedésével, amely valóban többteljesítményre ösztönöz — elengedhetetlen feltétele az önköltség rendszeres csökkenésének. Ezzel szemben a bércsalások, a laza normák fékezik a termelékenység növelését, drágítják a termelést. Ahogy a helyes bérezés, a termelékenység növekedése, az önköltség csökkenése a dolgozók javát szolgálja — úgy a normalazitás, a bércsalás, az önköltség drágítása akadályozza a terv végrehajtását és aláássa az életszínvonal emelkedését. Az a magas kereset, amely nem valóságos többletteljesítményen. hanem bércsaláson, fellazított normákon alapul, szemben áll a dolgozók közös érdekeivel. Ezért küzdenek az öntudatos dolgozók százezrei a szilárd szocialista munka- és bérfegyelem megteremtéséért. Jó Sándor. den dolgozójától — mondja a Szlovák Nemzeti Tanács határozata — hogy tevékenységüket a helyi gazdálkodás terén lényegesen megjavítsák és így biztosítsák a helyi gazdálkodás sokoldalú, gyors fellendülését. A helyi gazdálkodás gyorsabb fejlődése Szlovákiában megköveteli a tervezési módszerek, az anyagtechnikai ellátás és a bérpolitika megjavítását. Az anyagtechnikai ellátásnál jobban ki kell használni a helyi anyagforrásokat és az ipari hulladékot. A szlovákiai helyi gazdálkodás további fogyatékosságai és a belőlük eredő közvetlen feladatok a következők: a helyi gazdálkodás vállalatainak jelenlegi helyzete és hálózata nem felel meg a helyi szükségleteknek, nem biztosítja azt, hogy a szolgáltatások közelebb kerüljenek a lakossághoz és így nem teremti meg a helyi gazdálkodás vállalatai továbbfejlődésének feltételeit. Szükségesnek műtatkozik a helyi gazdálkodás vállalatai hálózatának kibővítése, tekintette! a népgazdaság fejlődésére, a lakosság szükségleteinek növekedésére, életszínvonala állandó emelésének érdekében. A helyi és járási nemzeti bizottságok mindeddig lemaradnak a vállalatok szakszerű irányításában és ellenőrzésében. Szükséges, hogy ez irányban lényegesen megjavítsák munkájukat, ami a vállalatok irányi* tása decentralizálásának elvéből ered. Ezért kel! a nemzeti bizottságok dolgozóinak oktatását elmélyíteni és gyorsítani, különösen a hely! gazdálkodás gazdasági kérdéseit illetően. A minőségre, az árra és a szállítási határidők betartására még mindig gyakori a panasz a lakosság körében. A helyi gazdálkodás szolgálatait állandóan javítani és olcsóbbá kell tenni, elsősorban a bevált technológiai eljárásoknak minden szakaszon való bevezetésével, valamint a jutalmazási rendszer megteremtésével. A helyi gazdálkodás dolgozóinak, különösen a vállalatok vezetőinek szaktudása gyakran a kívánt színvonal alatt marad. Javítani kell a dolgozók oktatási rendszerén a technikai és gazdasági kérdésekben, éspedig elsősorban az üzemi munkaiskolában. Javítani kell az ifjúság oktatásán és népszerűsíteni kell a dolgozók körében az egyéni tanulást. Jobban kell érvényesíteni a termelési-technikai propagandát, nagyobb mértékben kell bevezetni az újabb munkamódszereket és átadni -a munkások bevált tapasztalatait. Eddig nég nem eléggé hatékony a helyi gazdálkodás vállalatai munkájának polgári ellenőrzése. A polgári ellenőrzést ki kell építeni, tekintettel az üzemek helyi jellegére / és különféleségére. A polgári ellenőröket abban az irányban kell kioktatni, hogy megakadályozzák a szolgálatok drágítását. A helyi gazdálkodás vállalatai szolgálatait mindeddig nem fejlesztették ki eléggé és a propaganda nem tartja szem előtt a lakosság szükségleteit. Ezért a propagandát alapjaiban kell megja'vítan :. A Szlovák Nemzeti Tanács gazdasági és költségvetési bizottságának határozata végezetül az összes képviselők figyelmébe ajánlja, hogy választási körzetükben kellő gondoi fordítsanak a helyi gazdálkodás vállalatainak működésére. i