Új Szó, 1956. március (9. évfolyam, 61-91.szám)

1956-03-29 / 89. szám, csütörtök

Az alumínium jelentősége az iparban Sainte Claire Devill francia tudósnak sikerült 1854-ben elektrolitikus úton különválasztania a tiszta alumíniumot. Ezt a felfedezést abban az időben nem tudták teljes mértékben kihasználni, mert nem állt rendelkezésre megfelelő elektromos energia. Devill felfedezését követő első években az alumínium drágább volt, mint az arany és ékszerek készítésénél is felhasználták. III. Napoleon egyik fogadásán például arany kanalak helyett alumínium kanalakkal terítettek. Etiől az időtől kezdve az acél és a réz után a legjobban használt fém lett az egész világon. A huszadik századtól kezdődően az alumínium felhasználása majdnem tízévenként megkétszereződött és feltétetezhető, hogy 1965-ben eléri az évi hatmillió tonnát. Ennek a mennyiségnek az előállításához cca 100 milliárd kW-óra szükséges. Az alumínium egyik nagybani előállítója a Szovjetunió. Ismeretes, hogy Magyarországon is nagy bauxit lelőhelyek vannak, amit még 1920-ban fedeztek fel. A felszíni bányászást a Balaton környékén 1926-ban kezdték és 1940-ben további bányákat nyitottak meg. A nemrégiben megrendezett kiállítás keretében bemutatták a szerény kezdetet, de annál gazdagabb jelent és azt a nagyszerű távlatot, amit az alumínium jelent a szocializmus magyarországi építése terén. A Magyar Tudományos Akadémia által rendezett kongresszuson külföldiek is részt vettek. Összesen 23 javaslatot terjesztettek elő, ezek közül 12 magyar szerzőtől. Részt vettek a Szovjetunió, Franciaország, Lengyelország, Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia delegátusai. Az alumínium sok helyen kiszorítja a többi fémet. Csak egynéhányat említünik. Ebben az évben például villamoskocsikat fognak gyártani, ami kb. 3 tonnával lesz könnyebb az eddigieknél. Nagyon szép sikereket értek el az alumínium folyami hajók és csónakok készítésénél, valamint egészen alumíniumból készült kajakok gyártásánál. Előállítanak alumíniumból sörös hordókat, tejeskarmákat, villanymotorokat stb. Az alumínium előnyomulása tovább folyik, felhasználásáról a jövőben még sokat fogunk hallatni. (V -y) Segítjük termelni a magyar ezüstöt Az alumíniumot, amelyet Magyarországén a gazdag bauxit előfordulásokból nyernek vegyi úton, magyar ezüstnek hívják. De egészen a felszabadulásig ez a gazdagság nem volt a magyar népé, hanem német és svájci részvénytársaságok tulajdonát képezte, amelyek az ércet külföldre szállították. A magyar ipar pedig kénytelen volt külföldön vásárolni az alumíniumtermékeket. Most Ajkán hatalmas alumíniumtermelő kombinát épült, a szomszédos Almásfüzitőn és Mosonmagyaróváron pedig kisebb üzemek. Éppen ezeken az építkezéseken mutatkozott meg a csehszlovák dolgozóik jelentős segítsége: a pferovi gépgyár, valamint a brnói Klement Gottwaldüzem gépészei modem technológiai berendezést gyártottak s a brnói Montáže nemzeti vállalat, a prágai Elektromcntáž-územ és a kassai Chemontáž szerelői pedig felszerelték és üzembehelyezték az egész berendezést. A brnói szerelők keze nyomán mind c három üzemiben elkészültek a legfontosabb berendezések: Sta vei főmontőr vezetésével összeállítottak egy 2,8 m-es átmérőjű hatalmas forgókemencét, amely 50 méter hosszú és kb. 200 tonna súlyú, felállították a golyós malmokat a nyers bauxit őrlésére és egyéb gépi berendezést. Így a cseh és magyar dolgozók munkája nyomán hatalmas mű épült, amely nagymértékben segíti a magyar népet a jobb élet építéséhez vezető útján. Azóta, hogy a kombinát legfontosabb részlegein megindult a munka, mely alkalomból Kis. A. vegyiipari és energetikaügyi miniszter köszönetet mondott. a Csehszlovák Köztársaságnak a sűikoldalú segítségért és a technikai berendezésért, az alumíniumgyárkapacitása már háromszorosára emelkedett. így munkásaink és technikusaink munkájának meg volt az eredménye. Köszönőlevelek érkeznek minden üzembe, amelyeknek dolgozói hozzájárultak az alumíniumgyárak építéséhez. A magyar parlamentben a cseh és szlovák szerelők soraiból ^z öt legjofeb dolgozót magas érdemrendeikíkel tüntették ká azért a segítségért, amellyel az új Magyarország építéséhez hozzájárultak. Josef Kolesár, Brno. GYÓGYSZEREK A.TEJBEN Különböző tudósok különféle betegségek baktériumaival oltottak be teheneket. Megállapították, hogy a tehenek teje a beoltást követően az illető betegségek antitoxinjait tartalmazza, mely a betegséget közömbösíti. Kísérleteiket mintegy 50 féle baktériummal ismételték meg azonos eredménnyel. A nagy jelentőségű felfedezés tömeges alkalmazása lehetővé tenné azt, hogy az emberi szervezetbe a tej útján természetes módon juttassanak antitoxinokat. A CSEHSZLOVÁK VEGYIIPAR ÜJABB SIKERE Nemrégen helyezték üzembe a kelet-szlovákiai Hancovcéban épült új fafeldolgozó kombinátot. Ez az üzem az első a világon, amely az eddig használt tűlevelű fák helyett bükkfából gyárt cellulózét. A gyár munkáját teljes mértékben gépesítették. MŰANYAG KERÉKPÁR ABRONCS Ausztriában gyártási kísérleteket folytatnak műanyag kerékpár abroncsokkal, melyek az eddigi eredmények szerint hosszabb életűek mint a mosI tanáig használatos gumiabroncsok. POLIETILÉN CSÖVEK Hollandiában csatornázásra és vízvezetékek részére acélcsövek helyett polietilén csöveket használnak. A műanyag csövek savaknak-lúgokiiak nagymértékben ellenállnak és fagy esetén sem repednek szét. ÜJ RAGASZTÓANYAG A gottwaldovi Bőripari Kutató Intézet egy új ragasztóanyagot készített. Az új tennék a „Vukolep" nevet kapta. Használni lehet bőr és gumi, stb. tökéletes ragasztására. A ragasztók a karbantartó és javító cipőiparban szante forradalmat jelent széleskörű alkalmazási lehetőségeivel. SELYEMGYÄR KOREÁBAN Hatalmas selyemgyárat építenek á Koreai Népidemokratikus Köztársaságban. A gyár évi 5500 tonna selyem feldolgozását teszi lehetővé. 130 EZER KORONA MEGTAKARÍTÁS A dražkovoi Technosklo nemzeti vállalat fő technológusának, VI. Horeníkonak újítási javaslata az üzemben 130 ezer korona megtakarítást eredményezett. A javasojt automata kiküszöböli a hőmérők hajszálcsöveinek higannyal való kézi töltését. A mitológia szerint Zeuszt istenjelölt korában eg,y Amaitheia nevű kecske táplálta, mely kifogyhatatlan bőségben ontotta szarvából az ételt-italt. Ilyen bőségszaruhoz hasonlíthatók azok az energiaforrásaink is, melyek lóerők százmillióival táplálják gépeinket. Ezek közé tartozik elsősorban az olaj. Az olaj, melyen rtt mindig a föld mélyéből kitermelt ásványolajat, kőolajat értjük, a kőszénhez hasonlóan sok százmillió évvel ezelőtt szintén szerves anyagokból keletkezett. Az az aggodalom, hogy kitermelésével egyszer kimerülhet, annál jogosultabbnak látszik, mivel az ismert olajkészletek sokkal kisebbek, mint a megállapított széwteiepek, kitermelésük pedig sokkal gyorsabb iramban folyik. A nemrégen Rómában megtartott Nemzetközi Kőolaj Kongresszuson, amelyen 45 ország képviseletében több Az olaj mmt energiaforrás mint háromezer személy vett részt, részletesen beszámoltak a világ különböző részein folytatott olajkutatások eredményeiről. Az 1955. évi készletbecslések a következők voltak: Közeikelet USA Venezuela 12.446 millió tonna 3.884 ., 1.440 „ Igen érdekes beszámolót tartott A. A. Trofimeik szovjet kiküldött. Mióta a kísérteti fúrások és elméleti számítások azt igazolták, hogy a bakui olajtelepek messze a Káspi-tenger alatt folytatódnak, az újabb termelő kutak felállítását itt végzik. Jelenleg 300 termelő kút van a Ká6pi-tenger partmelletti szegélyén. A kutak igen jó hozammal rendelkeznek. Átlagos termelésük 130—180 köbméter naponta, de vannak 300 köbmétert adó kutak is. Ez idő szerint maximálisan 25—30 méter tengermélységig tudnalk kutat fúrni. A sok száz tengerbe épített kút messziről nagyon érdelkes látványt nyújt, miután ezeket egy cölöpökre épített hatalmas úthálózat köti össze. Nemrégen feledhetetlen színes film szemléltette ezeket az „úszó városokat", amint gomba módjára nőnek ki a Káspi-tenger vize fölött. Üzletek, lékóházak keletkeztek itt, hogy a dolgozók semmiben se szenvedjenek hiányt. Nem mindig volt ez a helyzet. A régi cári Oroszországban a kőolajipart a berendezés silány és elavult volta jellemezte. Az olajbán rendkívül gazdag bakui körzetben mindöszsze 34 korszerű fúróberendezést hagyott örökül a fiatal szovjet államra. Az Októberi Forradalom győzelme után, 1920-ban az olajipart államosították. Gyors ütemben korszerűsítették a kutató, feltáró és termelő apparátust. A Szovjetunió kőolajipari szakemberei nagy eredményeket értek el az új fúrási és termelési technológia kialakításában. A rendszeres kutatás pedig egyre újabb kőolajmezők feltárását eredményezi. Oj kőolajmezőket találtak a bakui, groznijd és a kubány—fekete-tengeri körzetekben, Dagesztánban, az Emba vidékén, Turkméniában, Fergánában, a Felső AmuDarja vidékén, Szibériában és a sarkkörön túli Pecsora vidékén, Uhta környékén is. Mindezek az eredmények nagyon hosszú időre biztosítják a Szovjetunió olajszükségletét. v-yNépi demokratikus fejlődésünk történelmi határköve A CSKP VIII. kongresszusának X. évfordulója OOBOOQOOOOOS&DOÍX!^^ OOOOSOOOC ,XXiOĽCCOOOCGOOOOOOOCKXXXXXXXXJOOOOOCXXXXXXXXXXX> alapján, hogy saját tapasztalataik nyomán meggyőzik őket a burzsoázia és a kommunista párt diametriálisan eltérő politikájáról. Pártunknak az így nagy vonásokban ecsetelt stratégiai és taktikai eljárása emellett következetesen a Nemzeti Frontból indult ki, amelynek keretében a pártnak nagyon hatásosan sikerült elszigetelnie a kispolgári politikai pártok reakciós vezetőségét, amelyek i hatalmától megfosztott nagyburzsoá?iával együtt a hatalom visszaszerzésére, a kapitalizmus helyreállítására törekedett. Azokból a tapasztalatokból kiindulva, amelyeket a München-előtti köztársaságban a szlovák kérdésnek a burzsoázia által való „megoldásából" vontak le, a szlovák dolgozók sanyarú sorsából kiindulva, amelyben a München-előtti köztársaságban és az úgynevezett szlovák államban volt részük a dolgozóknak, a kongresszus nagy súlyt helyezett a szlovák kérdésnek Szlovákia iparosítása útján való megoldására. Ez azt a célt követte — amint Široký elvtárs a kongresszuson hangsú'yozta — „hogy elérjük Szlovákia egyenjogúságát gazdásági és szociális téren is" és „ez az állami gazdasági politika a Szlovákiához fűző viszonyban a csehszlovák államegység megszilárdításának alappillérje legyen." A kongresszusi súlyt fektetett arra is, hogy alkotmányosan lerögzíttessék a csehek és szlovákok kölcsönös viszonya a szlovák nemzet magna chartájában, a kassai kormányprogramban megfogalmazott alapelvek szellemében és egyben lerög zíttessék az alkotmányban a nemzeti és demokratikus forradalom és annak a szocializmus felé való további fejlődése az államosítás, á nemzeti bizottságok stb. terén, az egyéb vívmányok terén is. A kongresszus, amely szemléletesen dokumentálta a párt növekvő erejének és vezető szerkőének meg-! testesülését és szoros kapcsolatát a néppel, döntő kiinduló ponttá vált a szocialista célok kiharcolásáért, a proletariátus diktatúrájának békés úton való felállításáért vívott harcban. Az 1918-as februári események, valamint a CSKP IX. kongresszusa által kitűzött szocialista országépítés csupán aláhúzzák e VIII. kongresszus nagy jelentőségét. (M. — r.) 1946 március 28-a és 31-e között folyt le Prágában a CSKP történelmi jelentőségű VIII. kongresszusa, amely jogosan íródott be népünk történetébe az építők kongresszusaként. A kongresszus által kitűzött irányvonal létfontosságú volt a népi demokratikus rendszer további megszilárdítására, a nemzeti és demokratikus forradalomnak szocialista forradalomba való békés átnövekedésé alap ián nyugvó békés népi demokratikus fejlődésnek biztosítására nézve. A VIII. kongresszus a Csehszlovák Köztársaságban kialakult konkrét helyzetből, valamint a Csehszlovák Köz! .ság felszabadulása — a szov, i hadsereg és a szovjet népnek a német fasizmus felett aratott történelmi döntő győzelme következtében kialakult helyzetből indult ki. A nemzetközi helyzetben is az előző időszakkal szemben lényeges változások állottak be a demokratikus és a szocialista erők javára, az imperialista burzsoázia erői nemzetközi viszonylatban is meggyengültek. A népi demokratikus államok keletkezésével — ami a kapitalizmus általános válságának további elmélyüléséhez vezetett — megerősödött a Szovjetunió vezette demokrácia és a szocializmus tábora. A Szovjetunió tekintélye tagadhatatlanul megnövekedett és társadalmi rendszerének ereje napról napra vonzóbbá vált a dolgozók számára a tőkés országokban is. Néhánv tőkés országban, mint pl. Franciaországban és Olaszországban, a burzsoáziának számolnia kellett a kommunista pártok egvre növekvő befolyásával. Ezek a pártok az antifasiszta harc idejében a dalgozó tömegek egyedüli következetes vezetőivé váltak a fasiszta elnyomás ellen vívott harcban. Ez megnyilvánult e pártok képviselőinek a kormányban való részvételével is, mint pl. Franciaországban és Olaszországban. A CSKP 1936 áprilisában megtartott VII. kongresszusa óta eltelt időszakban — amelv kongresszus a pártnak és a munkásosztálynak kitűzte a köztársaság védelméért vívott harc egyedüli helyes irányvonalát az egységes és népi front alapján, a Csehszlovák Köztársaság belső helyzetében is átütő változások következtek Ü

J SZO 1956. március 30. ^ be. A náci megszálláson át, a náci börtönökön át, a népi demokratikus köztársaság megalakulásához vezető tövises utat — amelyet köztársaságunk a párt határozott vezetésével és a Szovjetunió óriási, felbecsülhetetlen segítségével tett meg — az a tény tetőzte be, hogv a dolgozó nép a köztársaság felszabadított részein diadalmasan megkezdte az országépítés munkáját. A pusztító háború valamennyi következményének kiküszöbölésében, a köztirsaság űj alapokon való felépítésében — olyan alapokon, amelyek lénvegesen eltérnek a burzsoá, München-előtti köztársaságtól, — éppen úgy szükség volt a nemzeti egységre, mint az előző, az antifasiszta harc időszakában. A kommunista pártnak mint az antifasiszta harca vezető erejének, sikerült egybetömörítenie a cseh és szlovák nemzet túlnyomó részét a fasiszta megszállók és áruló segítőtársaik ellen folytatott harcban. Az az óriási, termékeny munka, amelyet a párt fennállásának egész ideje alatt, főleg azonban népeink számára oly döntő időszakban végzett, amikor is kiharcolta a dolgozó nép legszélesebb rétegeinek létfontosságú érdekeit, azt eredményezte, hogy a párt tekintélye hallatlanul megnövekedett. Ez a tény a VIII. kongresszus időszakában megnyilvánult abban is, hogy a párt tagjainak száma csupán Csehországban és Morvaországban több mint egv millió före emelkedett. Köztársaságunk teljes felszabadulása után a kommunista párt elsőnek hívta dolgozó népünket az országépítő munkába, a háborúdúlta köztársaság újjáépítésére. A felszabadított köztársaság felépítésének nagy műve a kassai kormányprogram alapján bontakozott ki, amely mint a nemzeti és demokratikus forradalom programja egyben e forradalom békés úton való továbbfejlődésének megfelelő alapjává vált. A burzsoázia képviselőinek, akiknek még a háború ideién nem volt más .kiütjük, mint e programot aláírni, nem volt érdekük e program következetes megvalósítása. A kommunista párt, amelyet megacélozott a München-előtti köztársaságban a dolgozók jogaiért vívott szívós harc és amely mesterien elsajátította a marxizmus-leninizmus tanait, tudatában volt annak, hogy az új népi demokratikus Csehszlovákia felépítésében, amelynek elveit a kassai kormányprogram leszögezte, a burzsoázia felforgató irányzattal lép fel ellene és arra fog törekedni, hogy Csehszlovákiát elszakítsa a Szovjetunióval való szövetségtől és ismét a nyugati imperialistákhoz fűzze, amiért az ország oly drága árat fizetett. Nemzeti és demokratikus forradalmunknak szocialista forradalomba való átnövekedése folyamatában — ami 1945 májusa után bontakozott ki — a burzsoázia egyre merészebben akadályozta a népi demokratikus feilödés útját. Ebben az időszakban a párt Szlovákiában a népi demokratikus fejlődés komoly lemaradásának jelenségeit állapította msg, amit az agrárpárt és a néppárt alvilágának újjáéledése okozott. A burzsoázia fokozott támadásokat intézett. a nemzeti bizottságok, a Nemzetbiztonsági Testület ellen, fékezte a tisztogatási akció következetes végrehajtását, valamint a kassai kormányprogram egyéb intézkedéseit is. Ingerültsége, reakciós kirohanásai különösen akkor növekedtek meg, amikor túlnyomó részben megfosztották gazdasági pozícióitól az államosítás első szakaszában, amelv 1945 októberében valósult meg. Abban a harcban, amely akkor a CSKP vezette munkásosztály és a burzsoázia között fellángolt, amely burzsoázia fokozatosan kezdett visszaélni a Nemzeti Frontban elfoglalt legális pozícióival, a munkásosztály ielentős előnyben volt, mivel az államosítás művét a dolgozó tömegek széles rétegei, sőt részben a kispolgárság is támogatta, amelv nem táplált többé illúziókat, főleg a benesi burzsoázia igazi jellegéről. A burzsoázia szemében a legnagyobb szálka az a tény volt, hogy a párt azt a bizalmat, amelyet a dolgozó tömegek beléhelycztek, nemcsak megtartotta, hanem lényegesen fokozta is. Jehát a CSKP. VIII. kongresszusa abban az időszakban ült össze, amikor népi demokratikus államunkban a hatalom végleges eldöntéséért vívott harc a legjobban kiéleződött. Határozaté

1 elvi fontosságúak voltak a párt által a háború után a nemzeti és demokratikus forradalom következetes megvalósítása időszakában kitűzött stratégiai és taktikai irányvonalnak kidolgozása szempontjából. A kongresszus tárgyalásain vörös fonalként húzódik végig a munkásosztály népi demokratikus hatalma kibővítésének és megszilárdításának kérdése, nemzeti és demokratikus forradalmunk szocialista forradalomba való békés átnövekedése biztosításának kérdése, még pedig „belés külpolitikánk eddigi irányvonalának, s népi demokratikus jellegének megtartásával és megszilárdításával, valamint alkotó módon való továbbfejlesztésével mindannak, amit a nemzeti és demokratikus forradalom megkezdett." , Ez a kongresszus tehát a szocialista forradalomba való fokozatos, nem egyszeri és azonnali áttérésről, a burzsoáziának az akkor elfoglalt hatalmi pozícióiból való fokozatos kiszorításáról és elszigeteléséről szóló lenini tanítás jegyében . folyt le. A munkásosztálynak a nemzeti és demokratikus forradalomban való hegemóniája következtében e fokozatos. tartalmánál fogva azonban forradalmi folyamatnak gazdssági és politikai feltételei megvoltak, ha szem előtt tartjuk az állami apparátusban, főleg a nemzeti bizottságokban és a népi demokratikus állam gazdasági alapjaiban bekövetkezett gyökeres változásokat és ha egyben tekintetbe vesszük a népi demokratikus Csehszlovákia külpolitikai irányzatát Ami a stratégiai vonal helyes taktikai biztosítását illeti, a kongresszus nagy súlyt helyezett arra a kérdésre, hogy a dolgozó tömegei- „alulról" jövő nyomását a „felülről" ható nyomással összefüggésben felhasználják s így a -tratégiai célt — a proletariátus diktatúrájának felállítását, — a lehető legjobban megközelítsék és e cél elérésére a dolgozó tömegek többségét megnyerjék annak