Új Szó, 1956. március (9. évfolyam, 61-91.szám)

1956-03-29 / 89. szám, csütörtök

( HET DECILITER TEJ... ... ennyi volna a szövetkezeti tagok tejbeadási kötelezettsége naponta, azaz 250 liter évente. Ott, ahol túlöregek vagy fiatal gyerekek vannak a családban, a szövetkezeti tagokat még ettől a beadástői is felmenti a rendelet. A kiráilyhelmeci járásban a szövetkezeti tagság túlnyomó része becsületesen teljesíti beadási kötelezettségét. A szentesi szövetkezet 128 tagja 200 százalékra teljesíti a tojás és 196 százalékra a tejbeadást. A kisés nagykövesdiek, bodrcgszögiek ugyancsak jó példával járnak elöl a beadásban. Csak a járás egyik legjobb szövetkezetének tagjai, a leiesziek már 1953 óta nem teljesítik a háztáji földek után a be\ adást. Ebben a szövetkezetben, ahol évről évre emelkedik a munkaegység értéke, ahol csak ez éven két millió 250 ezer koronát osztottak szét zárszámadáskor a tagaknak, ott a háztáji föld tulajdonosai közül csak 30-an kezdték meg a tojásbeadást. 309 darabot adtak be két hónap alatt, ugyanakkor egy hét alatt pedig 2160 tojást vásároltak a fogyasztási szövetkezettől. A tejbeadás körül pedig még nat, ob hibák vannak. 1953—1954-es évben például 57-en nem teljesítették a tej- és tojásbeadást. 8215 liter tejjel és 2460 tojással maradtak adósai államunknak. A lemaradást már nem is hajlandók behozni és kérvényezték leírását a begyűjtési meghatalmazottnál. A múlt évi tejbeadással is 70 százalékkal maradtak el. Százhárom hektár kitűnő , termésű szántóföld után, melyet a szövetkezeti tagok háztáji gazdálkodásra használnak, nincs tej és tojás beadva. Mi ennek a nagy lemaradásnak az oka? Talán nem adnak tejet a tehenek? Vagy talán a tyúkok megtagadták az engedelmet? Nem! Megsértenénk őket, ha ilyet gondolnánk róluk. Tejelnek ők bizony még jobtjan, mint a szövetkezet tehenei. Máshol van itt a baj, nem a teheneknél. A helyi nemzeti bizottság héttagú tanácsa már többször foglalkozott a tejbeudés kérdésével, mégsem tudtak zöldágra vergődni a notorikus nemteljssitőfckel. így például Királyi Terézia kétféle politikát folytat. Persze mind a kettőt saját javára. — Ha tejbeadásról van szó, úgy nem az övé a tehén, ha legeltetésről akkor az övé. A tulajdonjog aszerint változik tehát, milyen haszon van belőle. Dobos Pálnak két tehene van. Azt mondja, hogy az egyik a fiáé. Érdekes azonban, hogy egyik tehén után sem teljesiti a beadást. Harabulya Sándoréknak gyermekük sincsen, mégsen adnak be egy deci tejet sem, inkább jó pénzért adják el. Jakab Elet sem hajlandó teljesíteni a beadást. Felesége még nagyokat is nevet azokon, akik becsületesen hordják a tejet a tejbegyüjtőbe. Dobos Mátyásék még egy tojást sem adtak be a közélelmezésnek. Ilyen ember akad még több is Leleszen a 217 háztáji gazdálkodó között, s ezek vagy nevetnek az egész dolgon, vagy teheneikre, tyúkjaikra hárítják a felelősséget, hogy nem tejel, meddő, borjazik, hogy a tyúkok kidöglöttek és más hasonló kifogást találnak. Pekárov ics Gábor, Tamás Rozália, Márton Lajos, Bajusz János (Termelő utca) azok közé tartoznak, akikkel szemben tehetetlen a nemzeti bizottság, mert nem fog rajtuk a jó szó, sem a figyelmeztetés. A héttagú tanács és maga a begyűjtési meghatalmazott úgy látszik külörbséget tesz a boadók között', aszerint, milyen rokoni kapcsolatok fúzik őt hozzájuk. Az egyik koma, a másik sógor, a harmadik keresztapa, stb. A nemzeti bizottság például Dobos Pálnak két tehenet mutatott ki. Ennek ellenére a begyűjtési megbízotti hivatal csak egy tehén után írta ki a beadást. Itt van hát a hiba, nem egyformán bírálják el a szövetkezeti tagokat és a nemzeti bizottság nem lép fel egyformán, kellő szigorral velük szemben. — Ha ő nem adja be, úgy én sem adom be — jelentik ki azok, akik látják, hogy a sógorok, komák nem adják be a tejet és ezért semmi bajuk sem történik. Foglalkozott-e ezzel a kérdéssel a szövetkezet vezetősége és a helyi pártszervezet? Megmagyarázták-e az említett szövetkezeti tagoknak és a többieknek, mennyi segítséget nyújt részükre az állam? Korszerű gépekkel, hosszúlejáratú, alacsonykamatú kölcsönökkel sok százezer kamat törlésével segíti a szövetkezeti tagok gazdálkodását és életszínvonalának emelését. Mindezt a munkásosztály nyújtja a leleszi szövetkezeti tagoknak, azok a munkások, akik ruhákat, gépeket, rádiókat gyártanak gyárainkban, — a leiesziek részére is. Mit szólnának például ahhoz, ha a szövetkezetben megkeresett pénzükért nem kapnának elég ipari cikkeket? Ha nem lenne elég ruha, ha nem járna az autóbusz, ha nem vehetnének rádiót? A tojás és a tej beadása körüli rendetlenséggel nem erősítik a munkás-paraszt szövetséget sem. Hiba van a tejfeldolgozó üzemben is Királyhelmecen. A falvakon nincs tejfokozó és így a tej zsírtartalmát nem helyben, hanem az üzemben fokozzák. Ez elég lehetőséget ad a tévedésekre és nézeteltérésekre. Több esetben megtörtént, hogy 3,5 százalékos zsírtartalmú tejet 1,5, 1,8 százalékra ismertek el a hónap végén. A tejfelvásárló például 100 liter helyett 65—70 liter beadást mutat ki. Ez nemcsak Leleszen van így, hanem a járás többi falvaiban is. Az egyéni gazdálkodók és a szövetkezeti tagok gyakran vízzel hígítják a tejet, mert ha jó vagy gyengébb tejet is adnak be, úgy is egyféleképpen számolják el a hónap végén. A helyi nemzeti bízottság titkárai többször felvetették ezt a kérdést gyűléseken, és minden hónapban reklamációk érkeznek, azonban mind hiába. Kanóc, a tejüzem instruktora, nem egy esetben megígérte, hogy rend lesz az elszámolásban. Szavai' azonban csak puszta ígéretnek bizonyultak. Így Majzer János esetében, aki 1955. májusában 4,5 százalékos zsírtartalmú tejet adott be, amiért dicséretet is kapott, a következő hónapban csak 1,1 százalékra vették be a tejet. Kanóc megígérte, hogy jóváteszik a hibát, de ismét csak az ígéretnél maradtak. Az esetről többen is tudomást szereztek és természetesen levonták belőle a következtetéseket. A járási begyűjtési meghatalmazott hivatalában is volna miben rendet teremteni. Az 1S56. évi szétírásnál csupán 23 esetben írták szét tévesen a tejbeadást. Ezáltal 5750 liter tejjel többet írtak elő, mint kellett volna. Hét esetben olyanoknak is írtak elő beadást, akik állami birtokon dol' goznak és tehenük nincsen, vagy öregeknek, akiket a rendelet felment a beadás alól. Ezért a szétírást már háromszor kellett kijavításra visszaküldeni. Így történt tavaly is, a végleges szétírást csak június végén dolgozták ki. Nem csoda hát, ha a tejbeadás csak későn kezdődött meg. Hogy a leleszi szövetkezet tagjai tudják teljesíteni a tejbeadást, erre sok konkrét példa van. Ifjú Urbán Imre, ifjú D. Virégi Gyula, Bartó Pál, Tóth G. János, Compoly Bertalanná és még sokan mások becsületesen teljestik állam iránti kötelezettségüket. Nemcsak a napi 7 dl, hanem ezen felül is adnak a közélelmezésnek tejet szabad áron. Tudatában vannak, hogy az állam nagyon sok segítségben rész«$íti a szövetkezeteket. Tudjáik, hogy mindnyájuk részére iskolákat, kórházakat, kultúrházakat, utakat, autóbuszjáratokat létesítenek, amelyeket ők is ugyanúgy használnak, mint a többi polgárok. Ezt a nagy segítséget kötelezettségeik teljesítésével viszonozzák. Ezt kell megérteni a többieknek is és akkor Leleszen sem lesz lemaradás. H. S. Panel-gyártó üzemünk építéséről A napokban készül el a bratislavai í mír, a bratislavai Keramos-üzem gépszerelői és Sýkora János négytapanel-kombinát 16 méter hosszú ro* tációs kemencéje. A kemence szerei lését Leško József, Lackovič Vladigú csoportja végzi. k CSKP országos értekezletének tiszteletére Az eddigi gyakorlat bizonyítja, hogy munkahelyeinkéin több új munkamódszert elég nehezen vezetnek a gyakorlatba még akkor is, ha teljesen világos, hogy az egyes munkákat leegyszerűsíti, megkönnyíti és meggyorsítja. Ez azért van így. mert azok az emberek, akiknek az új módszer alapján kellene dolgozniok. gyakran nem ismerik kellőképpen a munka technológiai folyamatát. Hasonlók a „hagyományok" a bratislavai Magasépítészeti Vállalatnál a gépi vakolás tekintetében. Nagyon sokáig tartott, míg a vállalat dolgozói építkezéseiken bevezették ezt az új, hasznos munkamódszert. A kezdeti nehézségek leküzdése után — melynél főleg Ján Kršák elvtárs élenjáró munkacsoportjának tagjai szereztek érdemekei — a vállalatnál jó alapot teremlettek a gépi vakolás módszere számára és ma már a bratislavaá vállalat épltőmunkásai három nagy teljesítményű gépvakoló munkacsoporttal büszkélkedhetnek. A munkacsoportok szép eredményeket érnek el, de a csoportok tagjai mégsem elégedettek az eddig elért eredményekkel. Céljuk a vakolási munkák további meggyorsítása és jobb minőségű elvégzése. Imrich Jančarič elvtárs munkacsoportjának tagjai a bratislavaá 712-es számú üzemből e napokban szocialista munkaversenyre hívták ki Szlovákia összes gépvakoló munkacsoportjait. Versenyezni fognak az elvégzett vakolási munkák mennyiségében, a kész iakásegységek átadásában, a maitermaradvány százalékának csökkentésében, a műszakmulasztás százalékának csökkentésében és a gépi vakolás tapasztalatainak további munkacsoportokra való átvitelében. Ezt a versenyt egész évi időszakra állapították meg. Jančarič munkacsoportjának tagjai elvárják, hogy versenyfelhívásukra sok szlovákiai gépi vakoló munkacsoport válaszol, mely hozzájárul munkájuk minőségének megjavítasáhwz és az építkezéseken folytatott gépi vakolási módszer kiterjesztéséhez. (Tudósítónktól) A handlovai bányászok megtették az első lépést A TYÜK: Csak azt akartam bebizonyítani, hogy nincs igaza a gazdasszonyomnak — nem én vagyok a hibás! Csaknem 4 és félezer hektáron gazdálkodik a gűfai EFSZ Gútáról már sokan tudják, hogy ez a község köztársaságunk egyik legnagyobb községei közé tartozik. Azt már kevesebben t*idják, hogy e községben van köztársaságunk legnagyobb termelőszövetkezete is. A szövetkezet 4496 hektáron gazdálkodik 1301 taggal. A szövetkezet vagyona meghaladja a 22 millió koronát. Ez a szövetkezet hatalmas tervekkel indult a második ötéves terv első évébe. A szövelkezet íöagronómusa, Hrádovszki elvtárs elmondja, hogy a szövetkezet ez évi- jövedelmét 13 millió koronára tervezték. Ebből 7 942 000 koronát a munkaegység jutalmazására szánják. A múit évi 3.7 korona helyett az idén már 19 koronát fizetnek ki minden egyes ledolgozott munkaegység után. A ki nem fizetett összegből 19 különböző gazdasági épületet építenek fel s gazdasági gepeket vásárolnak. Az idén sokkal nagyobb mértékben igénybe veszik a gépállomás segítségét is. A múlt évben 771 000 korona értékű munkát végeztettek a traktorállomással. az idén pedig 996 000 korona értékű munkát végez majd a traktorállomás. Az említett összeghez még hozzá kell számítani a természetbeni jutalmazást is. Az idén a műtrágya használatát is fokozzák. 1955-ben 270 000 korona értékű műtrágyát használtak fel, az idén pedig 506 000 korona értékben vásárolnak műtrágyát. Ez volna a gútai szövetkezet pénzügyi terve dióhéjban. A ;rúlt évi tapasztaltok alapján a szövetkezeti tagok elhatároztak, hogy az idén lényegesen növelik a hektárhozamokat. Az agrotechnikai tapasztalatok alapján az idén kenyérgabonából hektáronként 26 mázsát, árpából 25 mázsát, kukoricából 42 mázsát, cukorrépából 290 mázsát, rizsből 40 mázsát, hüvelyesekből 16 mázsát termelnek hektáronként. A takarmányszükséglet biztosításáról sem feledkeztek meg. 451 hektáron termelnek takarmánynövényeket es siiózásra alkalmas kukoricát. Az idén 13 ezer köbméter silót készítenek, ami annyit jelent, hogy egy állatra két köbméter silótakarmányt számítanak. Azzal is törődnek, hogy 6aját maguknak a szükséges vetőmagot kitermeljék. Az idei év a gútai szövetkezetben nagy fordulópontot jelent, A szántóterületeken teljes mértékben alkalmazzák a kereszt- és sűrüsoros vetési módszert. Hogy a föld minél gazdagabb terméshozamot adjon, szuperfoszfát segítségével javítják az istállótrágyát. Az elmúlt évekhez viszonyítva az .dén lényegesen nagyobb gondot fordítanak a szántóföldek, rétek és legelők trágyázására. Az idén 160 köbméter komposztot készítenek, 27 köbméter salétromtelepet létesítenek, 405 köbméter erjesztett salétromtrágyát keszitenek. 355 hektáron a kukoricát négyzetes-fészkes módon ültetik, 61 hektáron pedig elvégzsk a kukorica mübeporzását. A burgonyát elöcsíráztatás után fészkes módon ültetek el. Az ültetésnél felhasználnak 751 mázsa fészektrágyát. A cukorrépa terméshozai mát híg trágyázással igyekeznek növelm. Tekintettel arra, hogy a tél alaposan elhúzódott 325 mázsa vetőmagot előcsíráztatnak. Érdemes elgondolkozni Hrádovszki vezető agronómus szavain. Mennyi jót, mennyi újat jelent ez a szövetkezetnek. Szabó István, Gúta. A váratlan üzemzavarok és a szokatlan fagyok következtében a í Handlovai Nagybánya bányászai a má'sodik ötéves terv első hónapjának sif keres kezdete után lemaradtak. Több i mint 8500 tonna szénnel voltak adőJ sak népgazdaságunknak. A Szovjetunió Kommunista Pártja 3<X. kongresszusának hatása alatt, a bányászok és a technikusok a március 21. és 22-i műszakok előtti gyűléseken összüzemi szocialista kötelezetségvállalást tettek a CSKP megalapításának 35. évfordulója és országos értekezlete tiszteletére, hogy a tervfeladatok túlteljesítésével és a terv egyenletes teljesítésével június 30-ig behozzák a mulasztottakat. Az összüzemi szocialista kötelezettségvállalásban, melyet a dolgozók nevében Pavol Murin mérnök vállalati igazgató hirdetett kl, a bányászok és technikusok ígérik, hogv e céljukat egyéni és kollektív kötelezettségvállalások teljesítésével érik el. A bányaközlekedésben dolgozók is hozzájárulnak az összüzemi kötelezettségvállalás teljesítéséhez hatékony műszaki-szervezési intézkedésekkel. A faraktár dolgozói Iqéretet tettek, hogy kellő mennyiségű bányafával biztosítják a feladatok teljesítését. A gépészek és a lakatosok naponta 10 bányakocsit javítanak meg és meggyorsítják a bánya gépberendezésének generáljavitását. A főműszerész alakulata kellő mennyiségű pótalkatrészt biztosit és minden fejtési szakaszon ellátja a raktárakat és segédműhelyeket kellő alkatrészekkel és berendezésekkel. 90 éves a Solo gyufa Sušiče šumavai városka nevét az egész világon ismerik. A Solo nemzeti vállalat, hazánk egyik legnagyobb fafeldolgozó üzemének dolgozói már 90 éve gyártanak itt jó minőségű gyufát. Az erős nemzetközi versenyben a sušicel gyufagyártók gyártmányaik minőségével megállják helyüket és megvédik a gyár munkásainak jó hírnevét. Az eredményekben nagy részük van az újítóknak, akik a múlt évben 126 újítójavaslatot adtak be. A javaslátok megvalósításával az üzem 700 000 koronát takarít meg. A Solo nemzeti vállalat dolgozói teljes joggal nyerték el az év elején az „Erdő- és Faipari Minisztérium példás export-üzeme" címet. A második ötéves tervbe 37 új műszaki-szervezési intézkedéssel léptek, melyek megvalósítása ebben az évben csaknem 2 és fél millió korona megtakarítást eredményez. O J § Z O -M 1956. március 643. »