Új Szó, 1956. március (9. évfolyam, 61-91.szám)

1956-03-29 / 89. szám, csütörtök

( HET DECILITER TEJ... ... ennyi volna a szövetkezeti tagok tejbeadási kötelezettsége naponta, az­az 250 liter évente. Ott, ahol túlöre­gek vagy fiatal gyerekek vannak a családban, a szövetkezeti tagokat még ettől a beadástői is felmenti a ren­delet. A kiráilyhelmeci járásban a szö­vetkezeti tagság túlnyomó része be­csületesen teljesíti beadási kötele­zettségét. A szentesi szövetkezet 128 tagja 200 százalékra teljesíti a tojás és 196 százalékra a tejbeadást. A kis­és nagykövesdiek, bodrcgszögiek ugyancsak jó példával járnak elöl a beadásban. Csak a járás egyik leg­jobb szövetkezetének tagjai, a leiesziek már 1953 óta nem tel­jesítik a háztáji földek után a be­\ adást. Ebben a szövetkezetben, ahol évről évre emelkedik a munkaegy­ség értéke, ahol csak ez éven két millió 250 ezer koronát osztottak szét zárszámadáskor a tagaknak, ott a háztáji föld tulajdonosai közül csak 30-an kezdték meg a tojás­beadást. 309 darabot adtak be két hónap alatt, ugyanakkor egy hét alatt pedig 2160 tojást vásároltak a fogyasztási szövetkezettől. A tejbeadás körül pedig még na­t, ob hibák vannak. 1953—1954-es évben például 57-en nem teljesítették a tej- és tojásbeadást. 8215 liter tej­jel és 2460 tojással maradtak adósai államunknak. A lemaradást már nem is hajlandók behozni és kérvényezték leírását a begyűjtési meghatalmazott­nál. A múlt évi tejbeadással is 70 százalékkal maradtak el. Százhárom hektár kitűnő , termésű szántóföld után, melyet a szövetkezeti tagok háztáji gazdálkodásra használnak, nincs tej és tojás beadva. Mi ennek a nagy lema­radásnak az oka? Talán nem adnak tejet a tehenek? Vagy talán a tyúkok megtagadták az engedelmet? Nem! Megsértenénk őket, ha ilyet gondol­nánk róluk. Tejelnek ők bizony még jobtjan, mint a szövetkezet tehenei. Máshol van itt a baj, nem a tehenek­nél. A helyi nemzeti bizottság héttagú tanácsa már többször foglalkozott a tejbeudés kérdésével, mégsem tudtak zöldágra vergődni a notorikus nem­teljssitőfckel. így például Királyi Te­rézia kétféle politikát folytat. Persze mind a kettőt saját javára. — Ha tejbeadásról van szó, úgy nem az övé a tehén, ha legeltetésről akkor az övé. A tulajdonjog aszerint változik tehát, milyen haszon van be­lőle. Dobos Pálnak két tehene van. Azt mondja, hogy az egyik a fiáé. Érdekes azonban, hogy egyik tehén után sem teljesiti a beadást. Harabu­lya Sándoréknak gyermekük sincsen, mégsen adnak be egy deci tejet sem, inkább jó pénzért adják el. Jakab Elet sem hajlandó teljesíteni a beadást. Felesége még nagyokat is nevet azo­kon, akik becsületesen hordják a te­jet a tejbegyüjtőbe. Dobos Mátyásék még egy tojást sem adtak be a közélelmezésnek. Ilyen ember akad még több is Le­leszen a 217 háztáji gazdálkodó között, s ezek vagy nevetnek az egész dolgon, vagy teheneikre, tyúk­jaikra hárítják a felelősséget, hogy nem tejel, meddő, borjazik, hogy a tyúkok kidöglöttek és más hasonló kifogást találnak. Pekárov ics Gábor, Tamás Rozália, Már­ton Lajos, Bajusz János (Termelő ut­ca) azok közé tartoznak, akikkel szemben tehetetlen a nemzeti bizott­ság, mert nem fog rajtuk a jó szó, sem a figyelmeztetés. A héttagú ta­nács és maga a begyűjtési megha­talmazott úgy látszik külörbséget tesz a boadók között', aszerint, milyen ro­koni kapcsolatok fúzik őt hozzájuk. Az egyik koma, a másik sógor, a har­madik keresztapa, stb. A nemzeti bi­zottság például Dobos Pálnak két te­henet mutatott ki. Ennek ellenére a begyűjtési megbízotti hivatal csak egy tehén után írta ki a beadást. Itt van hát a hiba, nem egyformán bírálják el a szövetkezeti tagokat és a nem­zeti bizottság nem lép fel egyformán, kellő szigorral velük szemben. — Ha ő nem adja be, úgy én sem adom be — jelentik ki azok, akik lát­ják, hogy a sógorok, komák nem ad­ják be a tejet és ezért semmi bajuk sem történik. Foglalkozott-e ezzel a kérdéssel a szövetkezet vezetősége és a helyi pártszervezet? Megmagyaráz­ták-e az említett szövetkezeti tagok­nak és a többieknek, mennyi segít­séget nyújt részükre az állam? Korszerű gépekkel, hosszúlejáratú, alacsonykamatú kölcsönökkel sok százezer kamat törlésével segíti a szövetkezeti tagok gazdálkodását és életszínvonalának emelését. Mindezt a munkásosztály nyújtja a leleszi szövetkezeti tagoknak, azok a mun­kások, akik ruhákat, gépeket, rá­diókat gyártanak gyárainkban, — a leiesziek részére is. Mit szólnának például ahhoz, ha a szövetkezetben megkeresett pénzükért nem kapnának elég ipari cikkeket? Ha nem lenne elég ruha, ha nem jár­na az autóbusz, ha nem vehetnének rádiót? A tojás és a tej beadása kö­rüli rendetlenséggel nem erősítik a munkás-paraszt szövetséget sem. Hiba van a tejfeldolgozó üzemben is Királyhelmecen. A falvakon nincs tejfokozó és így a tej zsírtartalmát nem helyben, hanem az üzemben fo­kozzák. Ez elég lehetőséget ad a té­vedésekre és nézeteltérésekre. Több esetben megtörtént, hogy 3,5 száza­lékos zsírtartalmú tejet 1,5, 1,8 szá­zalékra ismertek el a hónap végén. A tejfelvásárló például 100 liter he­lyett 65—70 liter beadást mutat ki. Ez nemcsak Leleszen van így, hanem a járás többi falvaiban is. Az egyé­ni gazdálkodók és a szövetkezeti ta­gok gyakran vízzel hígítják a tejet, mert ha jó vagy gyengébb tejet is adnak be, úgy is egyféleképpen szá­molják el a hónap végén. A helyi nemzeti bízottság titkárai többször felvetették ezt a kérdést gyűléseken, és minden hónapban reklamációk ér­keznek, azonban mind hiába. Kanóc, a tejüzem instruktora, nem egy eset­ben megígérte, hogy rend lesz az el­számolásban. Szavai' azonban csak puszta ígéretnek bizonyultak. Így Maj­zer János esetében, aki 1955. májusá­ban 4,5 százalékos zsírtartalmú tejet adott be, amiért dicséretet is kapott, a következő hónapban csak 1,1 szá­zalékra vették be a tejet. Kanóc meg­ígérte, hogy jóváteszik a hibát, de is­mét csak az ígéretnél maradtak. Az esetről többen is tudomást szereztek és természetesen levonták belőle a következtetéseket. A járási begyűjtési meghatalmazott hivatalában is volna miben rendet te­remteni. Az 1S56. évi szétírásnál csupán 23 esetben írták szét tévesen a tejbe­adást. Ezáltal 5750 liter tejjel töb­bet írtak elő, mint kellett volna. Hét esetben olyanoknak is írtak elő beadást, akik állami birtokon dol' goznak és tehenük nincsen, vagy öregeknek, akiket a rendelet fel­ment a beadás alól. Ezért a szétírást már háromszor kel­lett kijavításra visszaküldeni. Így tör­tént tavaly is, a végleges szétírást csak június végén dolgozták ki. Nem csoda hát, ha a tejbeadás csak későn kezdődött meg. Hogy a leleszi szövetkezet tagjai tudják teljesíteni a tejbeadást, erre sok konkrét példa van. Ifjú Urbán Imre, ifjú D. Virégi Gyula, Bartó Pál, Tóth G. János, Compoly Bertalanná és még sokan mások becsületesen teljes­tik állam iránti kötelezettségüket. Nemcsak a napi 7 dl, hanem ezen fe­lül is adnak a közélelmezésnek tejet szabad áron. Tudatában vannak, hogy az állam nagyon sok segítségben ré­sz«$íti a szövetkezeteket. Tudjáik, hogy mindnyájuk részére iskolákat, kórhá­zakat, kultúrházakat, utakat, autó­buszjáratokat létesítenek, amelyeket ők is ugyanúgy használnak, mint a többi polgárok. Ezt a nagy segítséget kö­telezettségeik teljesítésével viszonoz­zák. Ezt kell megérteni a többieknek is és akkor Leleszen sem lesz lema­radás. H. S. Panel-gyártó üzemünk építéséről A napokban készül el a bratislavai í mír, a bratislavai Keramos-üzem gépszerelői és Sýkora János négyta­panel-kombinát 16 méter hosszú ro­* tációs kemencéje. A kemence szere­i lését Leško József, Lackovič Vladi­gú csoportja végzi. k CSKP országos értekezletének tiszteletére Az eddigi gyakorlat bizonyítja, hogy munkahelyeinkéin több új munkamód­szert elég nehezen vezetnek a gyakor­latba még akkor is, ha teljesen vilá­gos, hogy az egyes munkákat leegysze­rűsíti, megkönnyíti és meggyorsítja. Ez azért van így. mert azok az emberek, akiknek az új módszer alapján kellene dolgozniok. gyakran nem ismerik kel­lőképpen a munka technológiai folya­matát. Hasonlók a „hagyományok" a bra­tislavai Magasépítészeti Vállalatnál a gépi vakolás tekintetében. Nagyon so­káig tartott, míg a vállalat dolgozói építkezéseiken bevezették ezt az új, hasznos munkamódszert. A kezdeti nehézségek leküzdése után — melynél főleg Ján Kršák elv­társ élenjáró munkacsoportjának tag­jai szereztek érdemekei — a válla­latnál jó alapot teremlettek a gépi va­kolás módszere számára és ma már a bratislavaá vállalat épltőmunkásai há­rom nagy teljesítményű gépvakoló mun­kacsoporttal büszkélkedhetnek. A munkacsoportok szép eredménye­ket érnek el, de a csoportok tagjai mégsem elégedettek az eddig elért eredményekkel. Céljuk a vakolási munkák további meggyorsítása és jobb minőségű elvégzése. Imrich Jančarič elvtárs munkacso­portjának tagjai a bratislavaá 712-es számú üzemből e napokban szocialista munkaversenyre hívták ki Szlovákia összes gépvakoló munkacsoportjait. Versenyezni fognak az elvégzett vako­lási munkák mennyiségében, a kész iakásegységek átadásában, a maiter­maradvány százalékának csökkentésé­ben, a műszakmulasztás százalékának csökkentésében és a gépi vakolás ta­pasztalatainak további munkacsopor­tokra való átvitelében. Ezt a versenyt egész évi időszakra állapították meg. Jančarič munkacsoportjának tagjai elvárják, hogy versenyfelhívásukra sok szlovákiai gépi vakoló munkacso­port válaszol, mely hozzájárul munká­juk minőségének megjavítasáhwz és az építkezéseken folytatott gépi va­kolási módszer kiterjesztéséhez. (Tudósítónktól) A handlovai bányászok megtették az első lépést A TYÜK: Csak azt akartam bebizonyítani, hogy nincs igaza a gazdasszo­nyomnak — nem én vagyok a hibás! Csaknem 4 és félezer hektáron gazdálkodik a gűfai EFSZ Gútáról már sokan tudják, hogy ez a község köztársaságunk egyik legna­gyobb községei közé tartozik. Azt már kevesebben t*idják, hogy e községben van köztársaságunk legnagyobb termelő­szövetkezete is. A szövetkezet 4496 hektáron gazdálkodik 1301 taggal. A szövetkezet vagyona meghaladja a 22 millió koronát. Ez a szövetkezet hatal­mas tervekkel indult a második ötéves terv első évébe. A szövelkezet íöagro­nómusa, Hrádovszki elvtárs elmondja, hogy a szövetkezet ez évi- jövedelmét 13 millió koronára tervezték. Ebből 7 942 000 koronát a munkaegység ju­talmazására szánják. A múit évi 3.7 korona helyett az idén már 19 koronát fizetnek ki minden egyes ledolgozott munkaegység után. A ki nem fizetett összegből 19 különböző gazdasági épü­letet építenek fel s gazdasági gepeket vásárolnak. Az idén sokkal nagyobb mértékben igénybe veszik a gépállomás segítségét is. A múlt évben 771 000 korona értékű munkát végeztettek a traktorállomással. az idén pedig 996 000 korona értékű munkát végez majd a traktorállomás. Az említett összeghez még hozzá kell számítani a természet­beni jutalmazást is. Az idén a műtrá­gya használatát is fokozzák. 1955-ben 270 000 korona értékű műtrágyát hasz­náltak fel, az idén pedig 506 000 ko­rona értékben vásárolnak műtrágyát. Ez volna a gútai szövetkezet pénzügyi terve dióhéjban. A ;rúlt évi tapasztaltok alapján a szövetkezeti tagok elhatároztak, hogy az idén lényegesen növelik a hektár­hozamokat. Az agrotechnikai tapasz­talatok alapján az idén kenyérgaboná­ból hektáronként 26 mázsát, árpából 25 mázsát, kukoricából 42 mázsát, cu­korrépából 290 mázsát, rizsből 40 má­zsát, hüvelyesekből 16 mázsát termel­nek hektáronként. A takarmányszükséglet biztosításá­ról sem feledkeztek meg. 451 hektáron termelnek takarmánynövényeket es si­iózásra alkalmas kukoricát. Az idén 13 ezer köbméter silót készítenek, ami annyit jelent, hogy egy állatra két köbméter silótakarmányt számítanak. Azzal is törődnek, hogy 6aját ma­guknak a szükséges vetőmagot kiter­meljék. Az idei év a gútai szövetkezetben nagy fordulópontot jelent, A szántó­területeken teljes mértékben alkal­mazzák a kereszt- és sűrüsoros vetési módszert. Hogy a föld minél gazdagabb terméshozamot adjon, szuperfoszfát segítségével javítják az istállótrágyát. Az elmúlt évekhez viszonyítva az .dén lényegesen nagyobb gondot fordítanak a szántóföldek, rétek és legelők trá­gyázására. Az idén 160 köbméter komposztot készítenek, 27 köbméter sa­létromtelepet létesítenek, 405 köbmé­ter erjesztett salétromtrágyát keszi­tenek. 355 hektáron a kukoricát négy­zetes-fészkes módon ültetik, 61 hek­táron pedig elvégzsk a kukorica mü­beporzását. A burgonyát elöcsíráztatás után fészkes módon ültetek el. Az ülte­tésnél felhasználnak 751 mázsa fé­szektrágyát. A cukorrépa terméshoza­i mát híg trágyázással igyekeznek nö­velm. Tekintettel arra, hogy a tél ala­posan elhúzódott 325 mázsa vetőma­got előcsíráztatnak. Érdemes elgondolkozni Hrádovszki vezető agronómus szavain. Mennyi jót, mennyi újat jelent ez a szövetke­zetnek. Szabó István, Gúta. A váratlan üzemzavarok és a szo­katlan fagyok következtében a í Handlovai Nagybánya bányászai a má­'sodik ötéves terv első hónapjának si­f keres kezdete után lemaradtak. Több i mint 8500 tonna szénnel voltak adő­J sak népgazdaságunknak. A Szovjetunió Kommunista Pártja 3<X. kongresszusának hatása alatt, a bányászok és a technikusok a már­cius 21. és 22-i műszakok előtti gyű­léseken összüzemi szocialista kötele­zetségvállalást tettek a CSKP meg­alapításának 35. évfordulója és or­szágos értekezlete tiszteletére, hogy a tervfeladatok túlteljesítésével és a terv egyenletes teljesítésével június 30-ig behozzák a mulasztottakat. Az összüzemi szocialista kötelezett­ségvállalásban, melyet a dolgozók ne­vében Pavol Murin mérnök vállalati igazgató hirdetett kl, a bányászok és technikusok ígérik, hogv e céljukat egyéni és kollektív kötelezettségválla­lások teljesítésével érik el. A bányaközlekedésben dolgozók is hozzájárulnak az összüzemi kötele­zettségvállalás teljesítéséhez haté­kony műszaki-szervezési intézkedé­sekkel. A faraktár dolgozói Iqéretet tettek, hogy kellő mennyiségű bánya­fával biztosítják a feladatok teljesí­tését. A gépészek és a lakatosok naponta 10 bányakocsit javítanak meg és meggyorsítják a bánya gépberende­zésének generáljavitását. A főmű­szerész alakulata kellő mennyiségű pótalkatrészt biztosit és minden fej­tési szakaszon ellátja a raktárakat és segédműhelyeket kellő alkatrészek­kel és berendezésekkel. 90 éves a Solo gyufa Sušiče šumavai városka nevét az egész világon ismerik. A Solo nem­zeti vállalat, hazánk egyik legnagyobb fafeldolgozó üzemének dolgozói már 90 éve gyártanak itt jó minőségű gyufát. Az erős nemzetközi verseny­ben a sušicel gyufagyártók gyárt­mányaik minőségével megállják he­lyüket és megvédik a gyár munkásai­nak jó hírnevét. Az eredményekben nagy részük van az újítóknak, akik a múlt évben 126 újítójavaslatot adtak be. A javaslátok megvalósításával az üzem 700 000 koronát takarít meg. A Solo nemzeti vállalat dolgozói tel­jes joggal nyerték el az év elején az „Erdő- és Faipari Minisztérium példás export-üzeme" címet. A második ötéves tervbe 37 új mű­szaki-szervezési intézkedéssel léptek, melyek megvalósítása ebben az évben csaknem 2 és fél millió korona meg­takarítást eredményez. O J § Z O -M 1956. március 643. »

Next

/
Thumbnails
Contents