Új Szó, 1956. március (9. évfolyam, 61-91.szám)

1956-03-29 / 89. szám, csütörtök

Németország Szocialista Egységpártja III. értekezlete befejezte az első' napirendi pont vitáját Németország Szocialista Egységpárt­íjának III. értekezlete a keddi ülésen úgy döntött, hogy meghosszabbítja a vitát Walter Ulbrichtnak, a Központi­Bizottság első titkárának beszámolója felett és szerdán meghallgatja Ottó Grotewohl pártelnök beszámolóját a munkás-paraszt hatalom szerepéről a Német Demokratikus Köztársaságban. A keddi ülésen felszólalt Erich Mückenberger, a párt politikai bizott­ságának póttagja. Hangsúlyozta, hogy a Német Demokratikus Köztársaság — Nyugat-Németországgal ellentét­ben — válságmentes mezőgazdaság­gal rendelkezik. Paul Verner, a Központi Bizottság tagja felszólalásában kijelentette: „Németország Szocialista Egységpárt­'jának előrehaladása és eredményed mind nagyobb riadalmat keltenek a munkásosztály ellenségeinek körében. Ezek az, ellenséges elemek éppen ezért Igyekeznek a bizalmatlanság mag­vát elhinteni a munkásmozgalomban. Biztosíthatjuk a rágalmazókat, hogy fáradozásuk most és a jövőben egy­aránt hiábavaló. Amikor a mai Német Demokrati­kus Köztársaság területén 10 év előtt egyesült a két munkáspárt, e nagyszerű cselekedet kiütötte a leg­erősebb fegyvert a munkásosztály ellenségeinek kezéből. Pártunk szi­lárdan a marxizmus talaján állva fejlődött és erősödött. Paul Verner ezután kiemelte, hogy Németország Szocialista Egységpártjá­nak sok fontos kérdésben, például a béke fenntartása és a leszerelés meg­valósítása kérdésében azonos a fel­fogása. Németország Szocialista Egy­ségpártjának, a Német Szociáldemok­rata Pártnak és Németország Kom­munista Pártjának együtt több mint kétmillió tagja van. A két nagy né­metországi szakszervezeti központnak, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság szakszervezeti szövetségeinek együt­tes taglétszáma meghaladja a tizen­két milliót. A haladó ifjúsági szerve­zetekben több mint kétmilHó fiatal­ember tömörül. Ha ezek a pártok és szervezetek egységesen cselekszenek, akkor le­bírhatatlan erőt jelentenek. Éppen ezért nagyon fontos feladat, hogy kiküszöböljük az akadályokat, amelyek a munkáspártok és munkás­szervezetek együttműködését gátolják. Nem akarunk mást, mint a leg­erősebb együttműködést a munkás­osztály és az egész német nép ér­dekében, hogy fennmaradjon a béke és győzzön a társadalmi haladás egész Németországban. Abba a küzdelembe, amelyet a munkásosztály Nyugat-Németország militarizálása és fasizálása ellen foly­tat, a polgári demokratikus csoporto­kat is be kell vonni. Willi Bredel, az ismert német író kulturális kérdésekkel foglalkozó fel­szólaláséban hangsúlyozta, hogy a Né­met Demokratikus Köztársaságban, sőt egész Németországban támogatni kell a szocialista nemzeti irodalom ki­fejlődését és megerősödését. Az írók most teljesen szabadon alkothatnak, és eljött az idő, amikor az irodalom­ban és általában a művészetben a kísérletektől sem kell visszariadni. A III. pártértekezlet keddi ülésén egyhangúlag jóváhagyták azokat a fel­adatokat, amelyeket Walter Ulbricht beszámolójában felvázolt. Ä moszkvai nemzetközi atomkonferencia nagy hozzájárulás az atomerő békés felhasználásához Moszkva, március 27. TASZSZ. — A TASZSZ tudósítója beszélgetést foly­tatott egves országok tudósaival, akik részt vettek az Egyesített Atomkutató Intézet létesítéséről tárgyaló nemzet­közi konferencián. Dr. Václav Petržilka professzor, a Csehszlovák Tudományos Akadémia le­velező tagja kijelentette: „A moszk­vai nemzetközi konferencia naav hoz­zájárulás volt a tudomány fejlődésé­hez, amely az atomenergia békés fel­használására törekszik. Nagyra becsü­löm a szovjet kormány kezdeménye­zését, amely az Egyesített Atomku­tató Intézet létesítésére vezetett. Az Intézet dolgozóinak a legtökéletesebb berendezések állnak rendelkezésére. A konferencia folyamán annak részvevői, akik a különféle országokból érkeztek a Szovjetunióba, ellátogattak ebbe a kutatóintézetbe. Látogatásunk során teljes mértékben meggyőződtünk ró­la, hogy milyen jelentősége lesz az in­tézet munkájának a tudomány fejlő­désében azokban az országokban, amelyek tagjai az Egyesített Atomku­tató Intézetnek. Szeretném hangsú­lyozni, hogy a nemzetközi konferen­cia Moszkvában az igazi barátság szellemében folyt le. Elégedetten té­rünk haza. hoav sikerült a naav mű. a Szovjetunió iránti hála érzésével távozunk, amely megteremtette az összes feltételeket az új intézetben a munka megkezdéséhez." Liu Ce, a Kínai Népköztársaság kép­I viselője kijelentette: „Az Egyesített ! Atomkutató Intézet létesítéséről szóló nemzetközi konferenciának történelmi jelentősége van. Ki kell emelnünk, hogy az újonnan létesített intézetet nemcsak azért hívják egyesítettnek, mivel benne tömörültek egves orszá­gok tudósai, hanem azért is, mivel azok az országok is csatlakozhatnak hozzá, amelyek elismerik a konferen­cián jóváhagyott egyezményt. Georgi Nadzsakov akadémikus, a Bulgár Tudományos Akadémia elnök­helyettese is magasan értékelte a konferencia eredményét. Különösen kiemelte az új intézet jelentőségét Bulgáriában, az új szakemberek neve­lése szempontjából az atomfizika sza­kaszán. Az imperialisták katonai tömbjei Az Északatlanti Tömb. Hivatalos el­nevezése ez: Az £s zato t lanti Egyez­mény Szervezete, vagy röviden az an­gol elnevezés első betűi szerint NATO. Ez a zárt, támadó jellegű csoporto­sulás az Északamerikai Egyesült Ál­lamok kezdeményezésére alakult. A Szovjetunió és a niépi demokratikus államok, a gyarmati népek nemzeti felszabadító harca és a kapitalista or­szágok demokratikus erői ellen irá­nyul. Az Északatlanti Egyezményt Was­hingtonban 1949. április 4-én 12 ál­lam, az USA, Anglia, Franciaország, Belgium, Hoíilandia, Luxemburg, Ka­nada, Olaszország, Portugália, Norvé­gia, Dánia és Izland képviselői Írták alá. 1952 februárjában Görögország és Törökország csatlakozott az egyez­ményhez, A nyugati hatalmaik által Párizs­ban 1954. olktóber 23-án aláírt egyez­mények alapján a Német Szövetségi Köztársaság is csatlakozott az Észak­atlanti Töimtohöz. A párizsi egyezmények alapján meg­teremtették a Nyugateurőpai Szövet­séget, mint az agresszív Északatlanti Tömb támaszát. E támadó jelegű szö­vetség a következő államoikböl 111: Nagy-Britannia, Franciaország, Olasz­ország, Belgium, Hollandia, Luxem­burg és a Német Szövetségi Köztár­saság. A párizsi egyezményeik következté­ben és Nyugat-Németországnak az Északatlanti Tömbbe, valamint a Nyu­gateurópai Szövetségbe való bevoná­sával a nyugatnémet militaristák szá­mára lehetőség nyilt arra, hogy hoz­záfogjanak az új hadsereg felállítá­sához és haderejüket eB&t&assák a legmodernebb: az atom-, vegyi- és bakteorológiai fegyverek valamennyi nemével. A SEATO. — Délkelet-Ázsia katonai tömbje az Északamertkai Egyesült Államok kezdeményezésére és nyomá­sára 1954. szeptemberében alakult. E katonai csoportosulás hivatalos elne­vezése így hangzik: A Délkeletázsda Védelméről szóló Egyezmény Szerve­zete, vagy röviden az angol elneve­zés betűi szerint: SEATO. Ebbe a tömbbe belépett és abban főszerepet visz az Északamerikai Egyesült Álla­mok, habár határai Délkelet-Ázsiától néhány ezer kilométer táwlságra van­OJ szO 1956. március 642. nak. A SEATO tagjai až USA-n kívül Nagy-Britannia, Franciaország, Auszt­rália és Oj-Zéland. A gyarmatosító államoknak csak három délikeletázsiai országot: Thaiföldet, a Fülöp-szigete­ket és Pakisztánt sikerült bevomniok a SEATO csoportosulásába, Ezen ál­lamokat az USA katonai és gazdasá­gi „segítségéről" szóló egyezmények­kel függő helyzetbe sodorta. India, Burma és más államok, ame­lyekben Délkelet-Ázsia lakosságának több mint négyötöd része él, katego­rikusan elutasították a SEATO-ban való részvételt, mert ez a katonai tö­mörülés, mely a Kínai Népköztársaság és Ázsia más békeszerető államai el­len irányul, a gyarmatosítóik fegyve­re. Az imperialista államok a SEATO-t az elnyomás eszközéül használják fel, mint a gazdaságilag elmaradt orszá­gok gyarmatosító kizsákmányolásának új formáját. A Bagdadi Egyezmény szintén tá­madó jellegű katonai tömörülés, ame­lyet 1955-ben hoztak létre az ameri­kait és angol gyarmatosítók. Az USA és Nagy-Britannia imperialistái a Bagdadi Egyezményt a Közel- éa Kö­zépkelet területére vonatkozó katonai tervük megvalósítására irányuló esz­köznek tekintik. Ez a Szovjetunió el­len irányuló agresszív tömb közvet­len veszélyt jelent a Közel, és Kö­zépkelet államai nemzeti önállóságá­nak biztonságára. Az arabok teljes joggal nevezik a Bagdadi Egyezményt a népeik börtönének. Ezt a tömböt azért nevezik Bagda­dij Egyezménynek, mert a Bagdad­ban, Irak fővárosában 1955. február­jában aláírt török-iraki katonai egyez­mény képezi alapját. Később Pakisz­tán, Nagy-Britannia és Irán csatlajeoz­taik hozzá. Az egyezmény tagéltaimai képviselőinek tanácskozásain az USA „megfigyelője" tevékenyen részt vesz. A Közel- és Közép-Kelet államainak nagy része, Egyiptomot, Szíriát, Li­banont és Jordániát beleszámítva, ka­tegorikusan visszautasított minden ar­ra irányuló kísérletet, hogy őket a Bagdadi Egyezménybe bevonják, ka­tonai és egyéb kötelezettségekkel le­kössék. A Közel- és Közép-kelet né­pei mindinkább világosabban látják, hogy az amerikai és angol gyarmato­sítók ezt a paktumot a növekvő nem­zeti felszabadító mozgalom ellen és e terület hatalmas kőolaj gazdagsága ellenőrizhetetlen kizsákmányolására akarják felhasználni. (Lutovinova, a Bloknot agitátora 1956. évi 6. számából.) Mikojan elvtárs indiai tartózkodása Delhi, (TASZSZ) — Nehru indiai mi­niszterelnök március 27-én fogadta Mikojant, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának első elnökhelyettesét. Ugyanaznap Radhakrisnan, India al­elnöke is fogadta Mikojant, a Szov­Bolflár Tudományos Akadémia elnök­helyettesét és megbeszélést folytatott vele. Mikojan elvtárs ugyancsak talál­kozott Krishnamacsarival, India keres­kedelmi és iparügyi miniszterével. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának vitája a palesztinai kérdésről New York, (TASZSZ) — A Bizton­sági Tanács március 26-án ülést tar­tott, amelyet az amerikai küldöttség kérésére a palesztinai kérdés meg­tárgyalása céljából hívtak össze. Elsőnek Lodge, az Egyesült Államok képviselője szólalt fel és kijelentette, hogy a palesztinai helyzet „aggasztó" és „bizonytalan". Javasolta, hogv a Biztonsági Tanács fogadja el az általa beterjesztett határozati javaslatot, amely felhatalmazza az ENSZ főtit­kárát, „hogy személyesen keresse a palesztinai kérdéssel kapcsolatos sok probléma rendezésének útját és mód­jait". Az amerikai javaslat előírja, hogy a főtitkár sürgősen tanácskozzék a felekkel (azaz az atfeb áUamafckal és Izraellel) és Burns tábornokkal, az ENSZ palesztinai fegyverszüneti bi­zottságának vezetőjével. Az amerikai képviselő javasiatát Alphand francia és Walker, Ausztrália képviselője tá­mogatta, Szoboljev, a Szovjetunió képviselője kijelentette, hogy a szóbanforgó kér­désről meghallgatja a közvetlenül ér­dekelt felek (azaz a* arab államok és Izrael) véleményét, Dixon r angol küldött kijelentette, hogv az angol kormány támogatja az Egyesült Államok kezdeményezésé;. es az amerikai küldött' határozati javal­latának elfogadása meliett fog sza­vazni. Abdoh, Irán képviselője az amerikai hatiározatot támogatva, azt javasolta, hogy a vitát halasszák április 3-ra vagy 4-re. Az iráni javaslatot támo­gatta Brilej, Jugoszlávia küldötte és Szoboijev, a Szovjetunió képviselője. Az Egyesült Államok képviselője ra­gaszkodott ahhoz, hogy a szavazást I korábban tartsák meg. E célból java- ' solta, hogy a tanács következő üléséi március 28-ra hívják össze. A kantoni csehszlovák kiállítás emrégen sajtónk hírt adott a csehszlovák kiállítás nagy sikeréről a lipcsei nemzetközi nagy­vásáron. Néhány nappal a lipcsei vá­sár megnyitása ut .n, március 1-én sok ezer kilométer távolságban Lipcsé­től, a dél-kínai Kanton városában kül­földön rendezett kiállításaink egyi­kének kapui nyíltak meg. „A szocia­lizmus építésének 10 éve Csehszlo­vákiában" című kiállítás március egész havában, sőt — mint a Kíná­ból érkezett hírek tanúsítják — ta­lán még áprilisban is nyitva lesz. A kiállítás folytatása a múlt év tavaszán és őszén rendezett két si­keres kiállításnak — a pekingi és sanghaji kiállításoknak — amelye­ket összesen hárommillió ember lá­togatott meg. A pekingi és a sang­haji körzet munkásai, technikusai és többi dolgozói nagyra becsülik azt a műszaki segítséget, amelyet Cseh­szlovákia nyújt nekik és a kiállítás iránt oly nagy érdeklődés mutatko­más ipari árucikkfajtákat is. Ugyírp is sem Kantonban, sem környékén — csekély kivétellel — még nem fejlő­dött ki a nehézipar, ezzel szemben fejlett élelmiszeripara. Ezért itt a leonagyobb érdeklődés azon gépipari termékek iránt nyilvánul meg, ame­lyek az élelmiszeriparral állnak kap-í csolatban, például halászati felszere-' lések, kendertermesztésnél, és cukor­nád termelésnél használt gépek, a répaszeletek silózására szolgáló gé­pek, többfajta kombájn stb. iránt. A nehézgépipari kiállítás anyagéból csak néhány mutatvány látható itt, mint pl. a sörgyári, cukorgyári és üveggyári berendezések, Diesel-vil­lanyosmozdonyok, országúti hengerek, fúróberendezések. Nagy érdeklődés nyilvánul meg a személy- és teher­autók, repülőgépek és motorkerékpá­rok iránt is, amelyeket a bemutató térségen állandóan a kíváncsiak tö­megei vesznek körül. Ugyancsak érdekl dés mutatkozik zott, hogy annak ellenére, hogy tar­tamát meghosszabbították, a kiállí­tásra nem jutott be az a sok érdek­lődő, akik megtekinteni szerették volna. Ezért elhatározták, hogy ebben az évben a kiállítás Kína déli részébe költözik, hogy további körzetek lako­sai is megismerkedhessenek a cseh­szlovákiai gépekkel és a jó minősé­gű csehszlovák közszükségleti cik­kekkel. A kiállítás eddigi lefolyása helyeztük a fő súlyt, a kantoni kiál­tás rekordját, — amelyet 1 800 000 személy tekintett meg — a kantoni túlszárnyalja, A kantoni kiállításnak már elsr napjaiban háromnegyed mil­lió ember jött megtekinteni a gaz­dag anyagoka , a kiállítás rendezői azonban csak korlátozott számú lá­togatót engedhettek be, mivel a ki­állítás térsége naponta csak néhány tízezer személy befogadására alkal­mas. Fahéjvirág-dombra vezető utat — ahol a Kínai Szovjet Barát­ság Palotájában rendeztük meg kiál­lításunkat — szüntelenül a jármüvek és gyalogjárók ezrei töltik meg, úgy­hogy még egy utat kellett építeni, hogy a nagy tömeg forgalma zökke­nőmentesen lebonyolódhassék. Egé­szen természetes, hogy a kínai dol­gozók kiállításunk Iránt ily nagy ér­deklődést tanúsítanak. Hisz a Kínai Népköztársaságnak Csehszlovákiával lebonyolított áruforgalma a népi de­mokratikus országok közül a legna­gyobb és fontos helyet foglal el a két ország külkereskedelmében. Ipa­runk és a nép ellátását szolgáló élel­miszer-nyersanyagokért gyáraink gép­ipari termékelt szállítjuk és ezzel egyben segítjük a Kínai Népköztár­saság iparosításának folyamatát. A kantoni kiállítás fővonalaiban ha­sonlít a tavalyi két kiállításhoz és a kiállítási anyag nagy részét onnan hoztuk Kantonba. Azonban míg Pe­kingben és Sanghájban a nehéziparra helyeztük a fő súlyt, a kantoni kiál­lítás bőséges mértékben mutat be másfajta árucikkeink iránt is, ame­lyek húsz teremben vannak kiállítva, pl. bútor, fakészítmények (a Ligna külkereskedelmi vállalattól), textil (a Centrotex készítményei), könyvek, gramofonlemezek (Artia), halászati felszerelés, játékszerek, gumiáruk (Pragoexport), cement és egészség­ügyi, keramikai minták (Csehsz'ová­kiaj Keramika), élelmiszerek és élei-! miszeriparunk készítményei: aör, sze­szes italok, cukorkafélék, komló, ma­láta, magvak, gyógynövények (Koo-. spol) stb. unkásaink és technikusaink ké­szítményei mellett a kiállításon dokumentumok láthatók dolgozóink életszínvonaláról. Mintegy 1500 fény­kép létható a kiállítás különböző he­lyiségeiben, amelyek népünk életét ábrázolják. Különös figyelmet szen­telnek e képek a kultúrának, egész­ségügynek és sportnak. A ku'túr­kiállitás keretében a csehszlovákiai grafika anyaga látható; ez 200 műben keresztmetszetét adja legfontosabb alkotásnak, amely hazánkban a for­radalom óta a képzőművészet e sza-1 szakaszán létrejött. Ezzel azonban a kiállítás munkája még nem ér véget. Fontos részét ké­pezi a csehszlovák filmek — egyrészt egész estét betöltő játékfilmjeink, másrészt oktató filmek bemutatása, amelyek a kínai szakemberek előtt Ismertetik a termelési technológiai folyamatokat, az egyes gépek keze­lését stb. A kiállításon továbbá elő­adásokat tartanak technikai témák­ról; ez annak a műszaki segítségnek egyik formája, amellyel szakembe­reink a kínai munkások és techni­kusok szakképzettségének fokozását szolgálják. A Kantonban megrendezett „A szo­cializmus építésének 10 éve Csehszlo­vákiában" című kiállítás hozzájárul a kínai-csehszlovák gazdasági kapcso­latok megszilárdításához s külkeres-? kedelmünk bővítésének pillére. dr. František Sulc A francia minisztertanács nem döntött az Algériába küldendő erősítések kérdéséről Párizs, március 27, — A francia minisztertanács még nem döntött a francia po;itüka jelenlegi legégetőbb kérdésében, az Algériába küldendő csa­paterősítések ügyében, A kedd esti la­pok szerint a jelek arra mutatna*;, hogv méq két', sőt három hét is elte­lik, amíg a kormány döntést hoz a rendelkezési állományban álló tartalé­kosok bizonyos kategóriájának esetle­ges behívása kérdésében. Guy Mollet miniszterelnöknek a hírek szerint az a véleménye, hogy mielőtt úiabb behí­vásokat rendelnének el. meg kell pró­bálni a jelenleg fegyverben álló 550 000 fő „gazdaságosabb" felhaszná­lását. Mollet-nek ezt a véleményét a szocialista miniszterek is támogatják. A Le Monde a behívások kérdésével kapcsolatban megállapítja, hogy a kormány több tagja, nevezetesen Men­dés-France és Gaston Deffere azt vallja, hogy a katonai eröfeszitéeek­nek csak úqv van értelmük, ha nem járnak egyedül, hanem egy altalános politika kereteibe illeszkednek 'bele. Ezek a miniszterek arra is rámutat­nak, hogy a katonai rendszabályok fo. kozása „ a felkelők karjaiba kergetheti az egész muzulmán lakosságot". Párizsi politikai megfigyelők sze­rint a jobboldali körök erős nyomást gyakorolnak a kormányra, hoqy intéz­kedéseket foganatosítson azonnali be­hívások érdekáben. E körök egyébként most Soustelle-ben látják legfőbb zászlóvivőjüket és azon mesterked­nek, hogy a Guy Mollet-kormányt mi­előbb egy Soustelle-kormányt váltsa fel, melynek fő feiadata a „rend" hely­reállítása lenne Észak-Afrikában.

Next

/
Thumbnails
Contents