Új Szó, 1956. március (9. évfolyam, 61-91.szám)

1956-03-25 / 85. szám, vasárnap

Ifjú erőnkkel, tudásunkkal és lel kesed ésünkkel n——•—•wmiiwniii ii mm i^nrnrim <n iwirrwirrirrwnn>im—iimwiwii iiiimi i IIIIIMIIIIWHIMIHHM—BIIW IMIIII'III——»«IIII—I•^MW———» in n IWII^—— előre nagy feladataink teljesítésére A CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának beszámolója — Milan Rázus, a CSISZ SZKB első titkárának beszédéből A CSISZ szlovákiai kongresszusa a második csehszlovák ötéves terv kü­szöbén ül össze. Hazánk népe új mun­kagyőzelmekkel üdvözli a CSKP orszá­gos konferenciájának összehívását, mely a második ötéves tervről fog tárgyalni. Nagyszerű távlatokat mutat nekünk J Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa, amely a szovjet nép élé olyan bátor terveket állított, me­lyek páratlanok a történelemben. Büsz­keséggel tölt el bennünket, hogy nagy felszabadítónktól, barátunktól és szö­vetségesünktől, a Szovjetuniótól tanul­hatjuk azt, hogyan kell győzni a szo­cializmusért és kommunizmusért folyó harcban. Gazdag és örömteli életet élünk, olyan életet, amelyet atyáink nem is­mertek. Mint az adakozó anya édes gyermekeihez, olyan a mi hazánk az ifjúsághoz. Széjŕ ifjúságunkra gondoltak azok, akik 35 évvel ezelőtt megalapították Csehszlovákia Kommunista Pártját. Atyáink a kommunista párttal kiáll­ták a legnehezebb próbákat. Vele együtt győzték le álnok ellenségeinket. Sohasem felejtjük el, hogy 25 000 kommunista — népeink leghűbb fiai és leányai — áldozta életét a fasizmus el­leni hősi harcokban. Sohasem feled­kezünk meg népünk hősi küzdelméről a Szlovák Nemzeti Felkelésben. A párt­tal felbonthatatlanul összekapcsolód­tak győzelmeink. Ezért Csehszlovákia Kommunista Pártját illetik kongresz­szusunk első szavai és első gondolata­ink. A párt jelenti számunkra a sza­badságot, a párt jelenti számunkra a legtisztább érzéseket, a legbátrabb ter­veinket és legbecsületesebb elhatáro­lásainkat. A párt a mi boldogságunk, a mi küzdeni akaró ifjúságunk, a mi örömteli életünk. Elvtársnők és elvtársak! A szlová­kiai kongresszus feladata értékelni a CSISZ szlovákiai tevékenységét az első szlovákiai kongresszus óta, értékelni, hogyan teljesítjük a CSISZ II. kongresszusának határozatait és "^megmutatni az egész ifjúságnak az új, bátor, harci feladatokat, amelyek má­isodik ötéves tervünk kezdetétől reánk várnak, amely ötéves terv Szlovákia további felvirágoztatását jelenti és kö­zelebb hoz bennünket a szocialista tár­sadalom nemes céljaihoz. Az az út, amelyen minket a párt ve­zet, a győzelem útja. Az első ötéves terv időszakában szlovákiai szövetségünk politikailag, eszmeileg és szervezetileg megszilár­dult, nagymértékben megerősödött a cseh és szlovák ifjúság és hazánk va­lamennyi ifjúságának testvérisége. Egységes szervezetünk, a CSISZ köz­társaságunk egysége, népeink felbont­hatatlan testvérisége hatalmas pillém­nek egyike. A köztársaság építésében, Szlovákia iparosításában az ifjúság •hazaszeretetének számos tanújelét Tdta, és bizonyságot tett arról, hogy .{ész minden erejét a szocializmus építésére fordítani. Az új korszak azonban új tetteket kíván tőlük. Az építésnek nem szabad lankadnia, hanem azt meg kell gyorsí­tani. A CSISZ<5ZKB beszámolójának továb­bi része részletesen értékeli a jelenlegi külpolitikai helyzetet és a béketábor állandóan növekvő sikereit. Ezután rá­tér szocialista építésünk képdéseire. Az ifjúság a második Ötéves terv teljesítéséért küzdő dolgozók első soraiban Nagyszerű távlatok nyílnak meg előt­tünk, milyen lesz Szlovákia öt év múl­va, milyen bátor lépést tesz hazánk a szocializmus felé. Szlovákiában az ipari termelés terjedelme 60—70 százalék­kal, a mezőgazdasági termelés terje­delme 35,3 százalékkal növekedik. A szlovákiai beruházások 40 milliárd ko­ronát tesznek majd ki, vagyis 15 mil­liárddal többet, mint az első ötéves tervben. Szlovákia ifjú nemzedékének nevé­ben ígérjük már ma, hogy minden erőnket és alkotó energiánkat, lelke­sedésünket boldogságunk tervének teljesítésére, a második csehszlovák ötéves terv teljesítésére fordítjuk. Azok az ifjak és lányok, akik az üzemekből jönnek, azon feladat előtt állanak, hogyan sajátítsák el leggyor­sabban és legjobban a gépek kezelését, hogyan tegyenek szert tapasztalatokra és hogyan haladjanak az öregebb mun­kások és szakemberek nyomdokaiban, hogyan hatoljanak be a gépesítés tit­kaiba és a munka szervezésébe. A CSISZ szervezeteinek feladata, hogy az ifjakban vágyat és törekvést kelt­senek, hogy a lehető legrövidebb időn belül jó munkásokká, szakemberekké váljanak, hogy selejt és károk nélkül ÖJ SZÖ n 1956. március 25. dolgozzanak és hogy törekedjenek az élmunkások színvonalának elérésére. A munkatermelékenység fokozására döntő hatással van a szocialista mun­kaverseny. A CSISZ-szervezetek hozzá­járulnak az ifjúság részvételének foko­zásához a szocialista munkaverseny­ben, amelyben az ifjak és leányok ez­rei nyilvánítják alkotó készségüket. Azonban a szocialista munkaverseny nemcsak azt jelenti, hogy kötelezett­ségvállalásokat kell tenni, ünnepélye­sen kinyilatkoztatni azokat, esetleg a lapokban írni róluk. A szocialista ver­seny annyit jelent, hogy feltételeket kell teremteni a kötelezettségek tel­jesítésére, azokat ellenőrizni és be is tartani. És nemcsak ezt. Szükséges, hogy egymás között versenyezzenek a munkacsoportok és az egyének, hogy kicseréljék tapasztalataikat és hogy az erősebbek segítsenek a gyengéb­beknek. A szocialista munkaversenv fellen­dítésére nagv jelentőségűek a CSISZ ifjúsági kollektívái, a CSISZ II. kong­resszusa után fellendült az ifjúsági kollektívák szocialista munkaverse­nye, különösen a szén- és vasércbá­nyákban. Azokkal a nagyszerű eredmények­kel éles ellentétben, amelyeket az if­jak és leányok sok munkahelyen el­érnek, több fontos üzemben, kivált a gépiparban és az építészetben az if­júsági szervezetek tevékenysége lany­ha. Nagyon sok olyan szervezetünk van, amelyek nem állnak az ifjúság kezdeményezésének élén. Nem igye­keznek a fiatal dolgozók segítségére lenni abban, hogy képességeiket, al­kotó erejüket a gyakorlatban érvénye­síthessék. Miért érünk el oly gyenge eredmé­nyeket a CSISZ-szervezetek munká­jában az építészetben? Azért, mert járási és kerületi bizottságaink és a CSISZ SZKB nem szenteltek kellő fi­gyelmet munkájuknak. Sok építkezé­sen és az építészeti vezetőségek leg­többjében még meg sem alakították a CSISZ-szervezeteket. Kifejezem azt a meggyőződésemet, hogy a CSISZ-tagok és az ifjúság az építészetben, a helyi gazdálkodásban és mindenütt, ahol még nem létesül­tek CSISZ-szervezetek, kezdeménye­zéssel válaszol és a CSISZ-szervek se­gítségével kiépíti ifjúsági szervezete­it. A technika alkalmazásáért Pártunk és kormányunk, egész dol­gozó népünk különösen az utóbbi idő­ben nagy figyelmet szentel a megle­vő technika kihasználásának és az új legmodernebb technika bevezetésének a termelés minden ágában. A tech­nika a munkatermelékenység állandó fokozásának útja. Aki nem akar el­maradni, annak kitartóan és szorgal­masan tanulnia kell. Az ifjúság tö­megmozgalma a technika alkalmazá­sáért, ez az, amire most szükség van. És ránk, fiatalokra még nagyobb fel­adat vár: utat kell törnünk a tech­nikai haladás felé, küzdeni az új vív­mányok bevezetéséért, a régi elavult technikát a legmodernebb, új techni­kával kell pótolni. Teljes szívünkből köszönjük vala­mennyi szakembernek és mérnöknek, köszönjük az idősebb mestereknek és munkásoknak, hogy az ő tapasztalt kezük alatt — hála odaadő és kitar­tó munkájuknak — gyors ütemben, jól minősített fiatal dolgozók nőnek Azzal a kéréssel fordulunk valamenv­nyi idősebb munkáshoz, hogv még nagyobb türelemmel és szeretettel ne­velje az ifjúságot. Köszönetet mon­dunk a cseh szakembereknek és munkásoknak, akik nagy mértékben járultak hozzá a munkásosztály fiatal tagjainak neveléséhez. Az állami munkaerőtartalékok szak­iskolájából és az ipari tanulók isko­lájából a fiatal képzett munkások tíz­ezrei kerülnek ki. Ezek közül sokan a jó munkaeredmények elérése és olvan új módszerek keresése által, melyek­kel fokozhatnák a munkatermelékenv­séget, a példás dolgozók soraiba küz­dötték fel magukat. Nem hagyhatjuk azonban bíráló szó nélkül a szakiskolákban előfordu­ló fogyatékosságokat. A szakiskolák és ipari tanulóiskolák végzett növen­dékeinek nagy része nem tett szert megfelelő tudásra és az életre való felkészültségre. ^A szakiskolák elvég­zése után egyesek nem akarnak mun­kába lépni ott, ahol rájuk a legna­gyobb szükség van. Személves érde­keiket előnybe helyezik mindnyájunk érdekeinél. A gyakori kimaradás a rossz munkaviszony megnyilvánulása. A fogyatékosságok fő okainak egyi­ke a gyenge politikai nevelési munka a szakiskolák CSISZ-szervezeteiben. Járási bizottságainak és magasabb szer­veink elhanyagolják kötelességeiket, nem törődnek azzal, hogy szakisko­láinkban hogyan nevelik az ifjúságot. Nem tulajdonítanak figyelmet annak, hogy az egyes tanintézetekben meg­szegik a szocialista nevelés alapelveit. Ez a helyzet tarthatatlan és megkö­veteli, hogy azt a Munkaerőügvi Meg­bízotti Hivatal, valamint a CSISZ­szervek késedelem nélkül megoldják. Ifjú erővel és lelkesedéssel építsük oz új szocialista falut A szlovákiai falu sohasem élt olvan időket, mint ma. Hogy minden falu új életet éljen és hogv az ifjúság, vala­mint a falusi nép kulturális és élet­színvonala fokozódjék, a földművesek egységes földművesszövetkezeteket létesítenek. Arra törekszünk, hogy megjavítsuk a gép- és traktorállo­mások, valamint az állami gazdasá­gok munkáját, fokozzuk az egyénileg gazdálkodó földművesek gazdaságai­nak termelését is. Az a ténv. hogv Szlovákiában a mezőgazdaság nép­gazdaságunk fontos résaét képezi, és hogy a mezőgazdaság nagv átalaku­láson megy keresztül, a szlovákiai if­júságot nagy hivatás, nagy forradalmi feladat elé állítja. Szlovákia ifjúsága büszke arra, hogv az Ifjúsági Falu — a Munkaérdemrend tulajdonosa — amelvnek alapjait CSISZ-tagok rakták le, kiváló egysé­ges földművesszövetkezetté lett, amelv kimagasló hozamokat ér el és a szo­cialista mezőgazdasági nagytermelés előnyeinek kitűnő példájául szolgál. Olyan építőnk, amilyenek az Ifjú­sági Falu becsületes dolgozói voltak, van már ezerszámra. Ezek között van a több mint 5 ezer szlovákiai ifjú és leány, akik a párt és a CSISZ II. kong­resszusának felhívására, a dicső szov­jet ifjúság példájára a határvidék parlagon heverő földjét mentek meg­munkálni. A szövetkezeti ifjúság munkáját elsősorban az elért hektárhozamok, az állatállomány hasznossága és a ledol­gozott munkaegységek mennyisége szerint kell értékelni. Az ifjúságnak az EFSZ munkája legnehezebb szaka­szára kell jelentkeznie, kell, hoov kezdeményezője legyen a munka új formái érvényesítésének, és szükséges, hogy védelmezője legyen a szövetke­zeti vagyonnak. Lenyen tudatos gaz­da, aki közös felelősséget érez az EFSZ gazdálkodásért, a falu életéért. A jó szervezetek munkájából eredő tapasztalatok -azt igazolják, hogy ak­tívan segíteni csak ott lehet, ahol a falusi szervezetek rendszeresen fog­lalkoznak községükben a mezőgaz­dasági termelés problémáival és arra törekszenek, hogy megjavítsák a szer­vezési és politikai munkát. Kongresszusunknak őszinte szava van a fiatal egyénileg gazdálkodó föld­művesekhez. Szükséges, hogy szülőik földjén ők is több gabonát, több húst termeljenek, hogy ezáltal jobb élet­feltételeket teremtsenek maguknak. Meg vagyunk győződve arról, hogy igazi helyüket és boldogulásukat rö­videsen ők is megtalálják a szövetke­zeti tagok sorában. Már most kell el­sajátítani a mezőgazdasági termelés új formáit, látogatni a szövetkezeti iskolákat és megteremteni a közös gazdálkodásra való átmenet előfeltéte­leit. Különös jelentősége van az ifjú­ság munkájának az állami gazdasá­gokban, amelyek a szocialista mező­gazdasági nagytermelés legfelsőbb for­máját jelentik. Ebből az ifjúságra és a CSISZ-szervezetekre nagy fele­lősség hárul. A fiatalság könnyebben fogadja és sajátítja el az újat. Ezért az ifjú­ságtól a mezőgazdaságban elvárjuk, hogy az új módszerek érvényesíté­sének úttörője lesz, amely újítások lehetővé teszik a magasabb hozamok elérését. Minden nagy harcra jól fel kell készülni. Annál inkább a természet­tel folytatott küzdelemre. Jó fegy­verek állanak rendelkezésünkre: a mezőgazdasági tudomány vívmányai, a mezőgazdasági technika újításai. Szlovákia területének egyharmadát rétek és lege'.ők teszik. Sajnos, na­gyon elhanyagoltak és kihasználat­lanul hevernek. A szlovákiai kong­resszus előtt országos mozgalom in­dult meg a rétek és legelők rendbe­hozására. Az eddigi kötelezettségvál­lalások szerint az ifjúság több mint 70 ezer hektár rétet és legelőt hoz rendbe. Szükséges, hogy az ifjúsági szervezetek ezt a kezdeményezést to­vábbfejlesszék a nyári és őszi idő­szakban úgy, hogy állandóan foko­zódjék a falu, az üzemek és iskolák Ifjúságainak gondossága a rétek és legelők iránt. A mezőkön éppen kezdődnek a ta­vaszi munkálatok. A második ötéves terv első tavasza teljes pompájában feltárult. A dolgozó nép a mezőkre megy, örül a munkának, amely ismét meghozza az arany gabona, a gazdag termés mázsáit. A jó gazdák tudatá­val lépünk mezőinkre, ne halasszunk el egy agrotechnikai határidőt sem. Sajátítsuk el a tudomány és a kultúra gazdagságát A szakiskolák és a tanulók száma az 1937—38. évhez viszonyítva több mint hatszorosára emelkedett. így például az ipariskolákban ez idén 14 665 diák tanul, ami 5772-vel több, mint 1951-ben. Amíg 1937—38-ban Szlovákiában csak egy főiskola volt 2322 hallgatóval, ez idén Szlovákiá­ban 12 főiskolának több mint 15 ezer hallgatója van. A CSISZ-szervezetek munkájának legjellemzőbb tulajdonságai közé tar­tozik, hogy az iskolák hallgatóságát közelebb hozza az életben szükséges tapasztalatok elsajátításához, össze­kapcsolja az elméletet'a gyakorlattal és a fiatalokat előkészíti élethivatá­sukra. Ez a körök, beszélgetések, elő­adások, kirándulások, tudományos utak, elméleti értekezletek, a kultu­rális tevékenység, a testnevelés és sport szervezésében nyilvánul meg. A tevékenység e formáit a bratislavai pedagógiai iskola érvényesíti. E tö­rekvésben nagy jelentőségre tett szert a technikai és alkotóművészeti technikai verseny a szakiskolák hall­gatói között. Ez évben e versenybe 53 szakiskola 2985 tanulóval kapcso­lódott be. Azonban a technikai versenyek fej­lesztésének eddigi eredményei az is­kolákon nem felelnek meg sem a szükségletnek, sem a lehetőségeknek. Elsősorban az üzemeknek és a tech­nikusok klubjainak sokkal nagyobb mértékben kellene a szakiskolák tech­nikai köreit felkarolni és bevonni azokat az egyes technikai problémák megoldásába, valamint konkrét ja­vaslatokat terjeszteni eléjük. A 11 éves iskolákon a CSISZ-szervezetek kötelessége, hogy a lehetőség sze­rint a legnagyobb mértékben támo­gassák az iskola technikai színvona­lának emelését. A CSISZ-szervezetek­nek fő törekvésüket a főiskolások jó és általános előkészítése kérdé­seire kell fordítani azon munkában, amely a tanulmányok elvégzése után vár rájuk. Örömteli életet kell teremteni a pionír-kollektívákban A CSISZ szlovákiai pionír-szerve­zete egy negyedmillió tagot számlál. A pioníralakulatokban a gyermekek a kollektív élet szépségeit látják, ki­bővül társadalmi politikai látókörük, tevékeny részt vesznek a szocializ­mus építésének hatalmas művében. Kezeik milliós értékeket teremtet­tek. A pionírok és a tanulók a gyü­mölcsfák, gyümölcsösök és fasorok egész övezeteit ültették. 133 ezer pionír és diák dolgozik a fiatal tech­nikusok köreiben és a Micsurin-kö­rökben. Rázus elvtárs beszámolója további részében a pionír-szervezetek mun­kájában mutatkozó árnyoldalakkal foglalkozott. Ez elsősorban a gyerme­kek természetes vágyának elnyomá­sa. A gyermek a természetbe, a játszótérre kívánkozik a sok fölös­leges gyfilésezés helyett/Helytelen az a törekvés, hogy a pionír-szervezet­ből a kiváltságosok szervezetét léte­sítsék. További helytelenség az, hogy keveset törődnek a gyermekekkel az iskolázáson kívüli időben és a szün­időben, hogy letörik a pionírok kez­deményező készségét, a gyermekek kívánságát figyelmen kívül hagyják, stb. Sok olyan probléma van, amit csakis a pionírkollektív segítségével lehet megoldani. Hogyan szilárdítsuk meg a csoportban a helyes közvéle­ményt? Hogyan tanítsuk meg a gyer­mekeket arra, hogy minden lépésnél érezzék, mi a pionír barátság, a be­csületes viszony a tanuláshoz, a ba­rátokhoz, az emberekhez, mi a tisz­telet a tanítókkal szemben és mi­lyen a kulturált ember viselkedése? Mindezt a szilárd kollektív útján sa­játíthatják el a gyermekek. Az ifjúság gazdag kulturális és társadalmi életéért Szlovákiában nő azon községek szá­ma, amelyekben népművelődési körök létesültek. Minden községben van könyvtár és az üzemek legtöbbjében üzemi klub. Nem ritka jelenség azon­ban, hogy a szervezetek a közműve­lődési körökben és üzemi klubokban nem tevékenykednek. Kifogásul hoz­zák fel azt, hogy a fiataloknak nincs hol összejönniök, energiájukat a CSISZ klubhelyiség vitáira fordítják, ahelyett, liegy a meglévő közművelődési kört, otthont az ifjúság kulturális fejlesz­tésére használnák fel. Ifjúságunk mindig büszkén hirdette népművészeti alkotásunk szépségét, amelyben visszatükröződött népünk szelleme, vágya egy új, szabad óiét után. A legutóbbi szlovákiai verise­nyen részt vett 2819 népművészeti együttes között nagyobb részt ifjúsági szervezetek voltak. Azonban még min­dig hibának róható fel. hogy kevés együttesünk énekel tömeg forradalmi és építő dalokat, amelyeket tőlük megtanulhatna az egész ifjúság. Szük­ségc-snek mutatkozik, hogy további zeneegyütteseket szervezzünk, ame­lyek táncművekkel is foglalkozzanak. Ki kell küszöbölni a testnevelésben mutatkozó negatív jelenségeket A testnevelés és a sport a fiata­lok természetes érdeklődésének tár­gya. A fiatalság erős és egészséges akar lenni, csúcsteljesítményekre tö­rekszik, meg akarja mutatni bátor­ságát és képességeit. Meggyőző bizo­nyítéka ennek a szlovákiai ifjak és lá­nyok tömeges részvétele a járási és ke­rületi spartakiádokon és az I. Or­szágos Spartakíádon, amelyen 141714 ifjúsági tornász vett részt. A beszámoló a testnevelési tevékeny­ség elemzésével kapcsolatban bírálja a testnevelési szervezeteket, hogy ez idén nem voltak képesek felkelteni az if­júság érdeklődését a spartakiád iránt. Hiba az is, hogy azok a CSISZ funk­cionáriusok, akikre a testnevelés van bízva, nem aktív sportolók. Meg kell javítani a CSIi»i_-szervek munkáját Rázus elvtárs beszámolójának befe­jező részében a CSISZ szervezetek belső helyzetével foglalkozott. Rámu­tatott a CSISZ szervezetek munkájá­nak bürokratikus módszereire és azok okaira. Az egyes szervek és funkcionáriu­sok munkáját a helytelen bürokra­tikus módszerek jellemzik. A fogya­tékosságok bírálata és a segítség rend­szerint későn érkezik és a hiányos­ságok okainak leleplezése gyakran fe­lületes. Az alkotótevékenységet a mozga­lomban gyakran hosszadalmas irány­vonalakkal pótolják. Dolgozóink na­gyon gyakran a titkárságokon, ta­nácskozásokon ülnek és az ifjak közé el sem jutnak. Szerveink és appará­tusunk munkájában még nagyon sok bürokratizmus van. A bürokratizmus ilyen megnyilvánulása az egyes járá6i szervek eljárása a magasabb szervek határozatainak foganatosításában. Ahe­lyett, hogy rögtön hozzáfognának a politikai szervezési biztosításhoz az alapszervezetekben, a határozatokat lemásolják és gyakran megmásított formában küldik el az alapszervezetek­nek. Határozottan ragaszkodnunk kell ah­hoz, hogy következetesen érvényesül­jön a kollektív vezetés elve. mert et­től függ a helyes döntés, valamennyi tag aktív és tevékeny részvétele a határozatok teljesítésében és ellenőr­zésében, az irányító munka színvona­lának állandó emelésében. Helytelen az a nézet, hogy'egyes funkcionáriu­sok mindent megoldhatnak és pótol­hatják a CSISZ tagok ezreinek és tíz­ezreinek kezdeményezését és munká­ját. * * * A CSISZ és a szlovákiai ifjúság a második ötéves terv küszöbén nagy és bátor feladatok előtt áll: 1. Hozzájárul népgazdaságunk fej­lesztéséhez, a munkatermelékenység fokozásához, az új technika és az új munkamódszerek elsajátításával. 2. Fiatal erővel és lelkesedéssel fog hozzá az új szép szocialista falu épí­téséhez, hozzájárul az EFSZ-ek meg­alakításához és állandó megszilárdítá­sához. 3. Fokozza valamennyi tanuló arra irányuló törekvését, hogy elsajátítja a szükséges ismereteket , összekap­csolja a gyakorlatot az elmélettel. 4. Lényegesen megjavítja a pioní­rokról való gondoskodást. 5. Sokoldalú és gazdag tevékeny­séget fejt ki, amely teljesíti vala­mennyi fiatal dolgozó kívánságait és érdeklődését, lehetővé teszi a fiatal dolgozók számára, hogy politikailag és kulturálisan fejlődjenek, megvédjék egészségüket és fejlesszék fizikai ere­jüket. 6. Továbbra is lankadatlanul erősíti a szlovákiai CSISZ-szervezetet, fokoz­za erejét és akcióképességét. A CSKP vezetésével, a dicső lenini Komszomol példájára tovább haladunk a szocializmus építésének, a világbé­ke megszilárdításának győzelmes út­ján!

Next

/
Thumbnails
Contents