Új Szó, 1956. március (9. évfolyam, 61-91.szám)

1956-03-25 / 85. szám, vasárnap

A Francia Kommunista Pár! Központi Bizottsága az SZKP XX. kongresszusának felbecsülhetetlen segítségéről Az FKr Központi Bizottságának határozata Párizs, (TASZSZ) — A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága csütörtökön ülést tartott, melv meghallgatta Jacques Duclos beszámolóját. „A jelenlegi politikai problémák az SZKP XX. kongresszusa tanulságainak fényénél" címmel. A beszámoló megvitatása után a Központi Bizottság határozatot hozott. A határozat kiemeli, milyen nagyfontosságúak az SZKP XX. kongresszusa és a kongresszus határozatai minden ország kommunistái, a nemzetközi tnunkásmozgalom és a világ népei számára. Leszögezi, hogv a kongresszus felbecsülhetetlen segítséget nyújtott a Francia Kommunista Pártnak munkája megjavításában. Felszólítja a pártszervezeteket és párttagokat, hogv széles körben ismertessék a XX. kongresszus tevékenységét, mutassák meg, hogy a szocializmusnak a Szovjetunióban aratott nagy győzelmei ragyogó távlatokat nyitnak meg a francia munkásosztály és a francia nép előtt is. Felszólítja a párt szervezeteit és tagjait a határozat, hogv bátran fejlesszék tovább a párt arra irányuló tevékenységét, hogy feltárják a tőkés társadalom törvényeit, kivált a munkásosztály elnvomorodására jellemző tényeket és ezek alapján szervezzék meg a mindennapos harcot a nép jövőjét veszélyeztető kapitalista kizsákmányolás ellen, azért, hogy a dolgozókban tudatosodjék a szocializmus szükségessége, amelv egyedül szabadítja majd fel a proletariátust és vele az egész nemzetet. A határozat többek között megállapítja, hogy a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága szükségszerűen elvetette azt az opportunista álláspontot, amely szerint az államok békés egymás mellett élése lemondást jelenthet a munkásosztály érdekeiért és céljaiért, a szocializmusért folytatott harcról. Éppen ellenkezőleg, a szocializmus minden előrehaladása a béke újabb tényezőjét jelenti. A francia kommunisták — hangzik tovább a határozat — harcolnak azért, hegy elismerjék Aigéria nemzeti tényét, mert ez hozzájárul maid a béke helyreállításához, lehetővé teszi Algériának, hogy szabadon döntsön iövőjéről, beleértve tagságát a szabad és egyenlőjogú népek alkotta igazi Francia Unióban. A határozat a továbbiakban megállapítja, hogy a szocializmusra parlamenti úton való áttérés nem képzelhető el anélkül, hogy ne vívnának azonnali és állandó harcot a demokratikus szabadságjogok védelméért és kiszélesítéséért. A szocializmusra parlamenti úton való áttérés nem képzelhető el a kommunisták élcsapata által irányitott munkásosztály vezetése nélkül. A határozat ezután a munkásosztály egységével kapcsolatban a XX. kongresszus megállapításainak ismertetése után kiemeli: a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága örömét fejezi ki afölött, hogy valamennyi ország szocialistái mind naqyobb számban tesznek látogatást a Szovjetunióban és hogv a közeljövőben a Szovjetunióba utazik a Francia Szocialista Párt küldöttsége is Ezek a találkozások csak megkönnyíthetik az egység létrejöttét. Franciaorszáqban nélkülözhetetlen a kommunisták és szocialisták egységfrontja ahhoz, hogy fenntartsák és kifejezzék azt a politikát, amely megfelel a nép többsége január 2-án kifejezett akaratának és reményeinek. A kommunista párt nemzetgyűlési képviselőcsoportja — hangzik tovább a határozatban — amikor a közelNehru álláspontja az indiai-pakisztáni kapcsolatokról Delhi, március 23. (ČTK) — Nehru, India miniszterelnöke Mohamed Ali Csoudhuri pakisztáni miniszterelnökhöz levelet intézett, amelyben rámutat arra, hogy India nem ért egyet azzal, hogy a vitás kérdések elintézésénél harmadik állam közbenjárását vegyék igénybe. Az Indián Express szerint Nehru a külügyi kérdések parlamenti tanácsadó bizottságának március 22-i ülésén kijelentette, hogy India azonnali intézkedéseket foganatosít az indiai-pakisztáni határok kijelölésére. Nehru kifejezte azt a nézetét, hogy a közelmúltban lejátszódott határincidensek nem rossz szándékú terv szüleményei és okukat abban kell keresni, hogy a határokat még nem jelölték ki pontosan. múltban az algériai vita során a Mollet-kormány mellett szavazott — jóllehet pártunk ellenzi a katonai és meqtorló intézkedéseket — kedvező körülményeket teremtett ahhoz, hoqv előrehaladás történjék az új népfront meqalakulása felé. A határozat további része ideolóqiai kérdésekkel foqlalkozik. Rátérve a Francia Kommunista Párt álláspontjára, a határozat leszögezi, hoqv a Központi Bizottsáq egyetért a XX. kongresszuson a személyi kultusszal kapcsolatban elhanqzott bírálatokkal és úqv véli, hoqv a francia kommunisták a konqresszus anvaqából levonják a szükséqes tanúlsáqot. „A párt központi bizottságában, a megyei bizottságokban, a helyi szervezetekben és minden pártsejtben — hanqoztatja a határozat — fejlesszük ki a kollektív vezetést, a napirenden szereplő kérdések szabad és mélyreható megvizsgálását, bátorítsuk a hibák és hiányosságok építő bírálatát, ügyelve arra: a bírálat szabadságát ne engedjük összetéveszteni azzal a szabadsággal, hogy a munkásosztály pártjának soraiba burzsoá nézetek furakodjanak be. A Szovjetunió Kommunista Pártjának példája vezérli majd a francia kommunistákat a munkásosztály politikája, a béke és a nemzeti naqvsáq jövője felé — fejeződik be a határozat. Ä Csehszlovák Köztársaság parlamenti küldöttsége Kijevből Sztálingrádba utazott Sztálingrád, március 23. (TASZSZ) — A Csehszlovák Köztársaság parlamenti küldöttsége Zdenék Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke vezetésével március 23 -án Kijevből Sztálingrádba érkezett. A sztálingrádi repülőteret a Csehszlovák Köztársaság, a Szovjetunió és az Orosz SZSZK állami lobogóival díszítették. A repülőtéren üdvözlő feliratokat tartalmazó transzparensek voltak. A vendégeket A. V. Dinkin, a sztálingrádi városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, K. Sz. Nekraszov, az Orosz SZSZSZK Legfelső Tanácsának ké-viselöie, valamint a kerületi és városi tanács, a közélet és sajtó képviselői fogadták. Zdenék Fierlinger, a küldöttség vezetője a csehszlovák nép szívélyes testvéri üdvözletét tolmácsolta Sztálingrád hősi város lakosainak. A küldöttség megérkezése napján meglátogatta A. V. Dinkin elvtársat, J városi tanács végrehajtó bizottságának elnökét. A küldöttség tagjai ezután megismerkedtek a hős város emlékmüveivel és este részt vettek a Sztálingrád dokumentáris film előadásán, amely megörökíti a sztálingrádi csa^a emlékezetes napjait. Ä szovjet energetikai küldöttség Nagy Britanniában London, március 24. (TASZSZ) — A szovjet energetikai dolgozók küldöttsége, amelyet G. M. Malenkov, a Szovjetunió Minisztertanácsának alelnöke, a Szovjetunió villamoserőügyi minisztere vezet, március 22-én este Buxtonba érkezett, ahol a Ferodoüzem dolgozói zenekarral fogadták. A szovjet küldöttség tiszteletére rendezett ebéden J. Eccles, az angol villamosművek igazgatóságának alelnöke mondott beszédet Buxton város lakosságának nevében *S. D. Gent, a város polgármestere üdvözölte a szovjet vendégeket. G. M. Malenkov beszédében rámutatott a Szovjetunió és Nagy-Britannia közötti megértés és baráti kapcsolatok megszilárdításának nagy jelentőségére. •Március 23-án a küldöttség a Manchester melletti carringtoni villamosmüvet tekintette meg, amelynek építését nemrégen fejezték be. Délután a szovjet vendégek a Metropolitan Vickers társaság elektrotechnikai üzemét látogatták meg. A Koreai Munkapárt az SZKP XX. kongresszusának tapasztalatai alapján fokozza harcát az ország egyesítéséért Phenjan. (ČTK) — A Koreai Munkapárt Központi Bizottsága március 20-án tartotta teljes ülését, amelyen Coj Jen-Gen elvtárs, a Koreai Munkapárt KB helyettes elnöke tartott beszámolót, aki mint a Koreai Munkapárt KB küldöttségének vezetője részt vett a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusán. Coj Jen-Gen, a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusán megtárgyalt komoly problémák egész soráról beszélt. E problémák közé tartoznak a szocialista és kapitalista rendszerű államok békés együttélése, a háború megakadályozásának lehetősége a jelenlegi körülmények között, a különböző országoknak a szocializmusba való átmenetének formái és a párt kollektív vezetése lenini elve. Co Jen-Gen elvtárs hangsúlyozta, hogy a Koreai Munkapártnak a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusán szerzett tapasztalatok alapján fokoznia kell a küzdelmet az ország egyesítéséért és önállóságáért, valamint a szocializmus alapjainak felépítéséért a köztársaság északi részében. Állandóan erősíteni kell a párt szervezeti és eszmei egységét, harcolni a dogmatizmus és formalizmus ellen az ideológiai munkában és alkotó módon érvényesíteni a marxizmust —leninizmust. A teljes ülésen beszédet mondott MINT ISMERETES, március 23-án Pakisztánt köztársasággá kiáltották ki. A köztársaság elnöke Iszkander Mirza, eddigi főkormányzó lett és az új Pakisztáni izlam Köztársaság továbbra is a brit Common Wealthbe, azaz a Nemzetek Közösségébe tartozik. A régi India, Indiai Császárság néven 1858-ban lett angol koronagyarmat. ötévenként megbízott angol alkirály kormányozta „indiai császár", azaz az angol király helyett a hatalmas területet. 1947-ben két új ázsiai ország neve került a térképre. A brit kormány ekkor ugyanis már látta, hegy az indiai forradalmat aligha tudja elkerülni. Az indiai függetlenségi mozgalom mindinkább erősödött. Anglia nagyot gondolt, de esze ágában sem volt lemondani e területek birtoklásáról. „Oszd meg és uralkodj", ez volt az angol imperializmus elve és e szerint cselekedett továbbra is. Megadta Indiának az úgynevezett „függetlenséget", de két államot teremtett, a mohamedán Pakisztánt és a hindu Hindosztánt, mely később Indiai Köztársaság lett. Az angolok már régebben elmélyítették azt az ellentétet, amely az indiai burzsoázia. hindu és mohamedán rétege között támadt. Az ország északi részében 1930 után a Kongresszusi Pártból k'váltak a mohamedánok és megalakították a Muzulmán-Ligát. Ez azt hirdette, hogy a mohamedánok és hinduk nem alkothatnak egy nemzetet és programul tűzte ki az indiai Pakisztán köztársaság mohamedánokat egyesítő Pakisztánnak létrehozását. Az új rendezés 1947. augusztus 15-én lépett életbe. Olyan államképződményeket hozott A térkép jobb felső sarkában kicsinyítve látható Nvugatés Kelet-Pakisztán (Jobbra feketével jelölve a keleti rész.) Az alsó térkép Kelet-Pakisztánt mutatja. létre, amilyenekre a politikai földrajz eddig nem ismert példát. Pakisztán két szárnyból álló ország. A volt India északnyugati részében van Nyugat-Pakisztán az Indus folyó középső és alsó szakaszán, Kelet-Pakisztán pedig a keleti részen a Gangesz és Brahmaputra torkolati vidékén fekszik. így a mesterségessn létrehozott orszáq két. eqvmástól 1600 km távolságra fekvő részből áll. Összterülete kb. 948 000 négyzetkilométer. 76 millió lakossal, amelyből Kelet-Pakisztánra 42 millió esik. HA VALAKI vasúttal Nyugat-Pakisztánból Kelet-Pakisztánba akar utazni, vízumot kell szereznie. Karacsi repülőteréről Dakkába 1500 km légiutat tesz meg, a hajóút Karacsiból a Kelet-pakisztáni Chittatongig az indiai déli háromszög megkerülésével 2600 km. Az ország két szárnya teljesen ellentétes földrajzi és gazdasági jellegű és más a lakosság nyelve is. Összekötő kapocs egyedül a mohamedán vallás. A főváros Karacsi, az Indus deltájában épült, 1150 000 lakossal. Nagyobb városai Dakka, Lahore, Haiderabad, Ravalpindi, Multán stb. Az ország bár mezőgazdasági téren elmaradott, mégis a lakosság 85 százalékát a mezőgazdaság foglalkoztatja. 9 millió hektár föld azonban parlagon hever. A nyuqat-pakisztánok túlnyomó többsége: indo-turáni. A kelet-pakisztánok bengálok, mongol-dravida nép. A hivatalos nyelv az urdu. Sok az analfabéta. Pakisztán' főbb kiviteli cikkei a nyers juta, a gyapot, gvapjú, nyersbőr, tea, gyanta, rostanyag. Ásványi anyagokban, mint krómércben, kőszénben is elég gazdag. Nehézipara nincs, feldolgozó ipara jelentéktelen. Angliának érdekében állott, hogy India és Pakisztán között továbbra is fennálljon az ellenséges viszony. Gyakoriak voltak a határincidensek. Csak 1952-ben kötötte meg a két állam az egymás közötti kereskedelmi szerződést. A világpiac legkisebb kilengése gyapotban, vag'- jutában kellemetlen kihatással van Pakisztán gazdasági mérlegére. Az imperializmus régi elve, hogy a gazdaságilag legyengült államot jobLan tudják az angol-amerikai monopóliumok politikailag sakkban tartani. A külkereskedelmében az első helyeken vannak Japán, Anglia, a Német Szövetségi ;Köztársaság, USA, Franciaország, Olaszország és kb. 15 százalékban a népi demokrácia országai, köztük leginkább a Kínai Népköztársaság. amelyek legtöbbnyire qyapotot vásárolnak. Japán erős dumpinggal tartotta meg és emelte kivitelét Pakisztánba. A mi országunk eddig aránylag kis kereskedelmi forgalmat bonyolított le Pakisztánnal. Eddig jutát, bőröket és gyapotot vásároltunk, papírt, üveget és gépeket szállítottunk. Az Egyesült Államokból kapott kölcsönöket nem szabadott Pakisztánnak a népi demokrácia államaiban való bevásárlásra fordítania. Kedvezőtlen gazdasági helyzete, valamint az úgynevezett Kolombo-terv arra indították Pakisztánt, hogy hatéves gazdasági programot dolgozzon ki 1957-ig, ezt azonban 1953-ban 5 éves programra változtatták. 1955-ben az állami költségvetés 57 százalékát fordította Pakisztán katonai célokra, ehhez még hozzászámítandók a külföldi segélyek is. PAKISZTÁN politikai és gazdasági fejlődését nem lehet a világtól, de különösképpen Ázsia többi népétől elszigetelten elképzelni. Éppen most vagyunk tanúi annak a nagy változásnak, amely Ázsiában lejátszódik. Az ázsiai népek harca a gyarmatosítóknál nagy ellennyomást váltott ki. Sokszor az imperialisták zsarolásai sikerültek, mert a gazdaságilag függő és gyarmati országok szorosan összekapcsolódtak a kapitalista államok gazdaságával. így sikerült Pakisztánt a SEATO és bagdadi szerződéssel is gúzsba kötni. Mindazonáltal Pakisztán részt vett a történelmi jelentőségű bandungi konferencián. A szovjet államférfiak indiai és burmai látogatásából, a szívélyes kapcsolatokból, hathatós támogatásból Pakisztán is okulhatott. A pakisztáni nép gondolkodásában is mély gyökeret vert a Pancsa Sila, azaz a békés együttélés öt alapelve. Nem kell sokáig várnunk, amikor majd Pakisztán — hasonlóképpen, mint India — szintén a béketábor népeinek útjára lép. Az első lépés az, hogy köztársasági államformát vett fel, mert igyekszik kikerülni a britek teljes függőségéből. Marx látnoki szavai kezdenek valóra válni: „Az indiai, ak addig ,nem tudják learatni az új társadalmi rend termését, amíg az indiaiak maguk meg nem erősödnek annyira, hogy lerázzák magukról az angol jármot." Mi csak örömmel üdvözölhetjük Pakisztán e történelmi lépését. Uj perspektívák nyílnak a kereskedelmi és kulturális kapcsolatok elmélyítése terén, ami csak növeli és erősíti a kölcsönös bizalmat, valamint a béketábort. (q—k) Kim Ir Szen elvtárs, a Koreai Munkapárt KB elnöke is. A teljes ülésen elfogadott határozat hangsúlyozza, hogy valamennyi pártszervezetnek és tagnak át kell tanulmányoznia a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának anyagát és javítania a párt munkáját. Pakisztán köztársasággá vaió kikiáltásának ünnepségei Pakisztán, március (ČTK) — Amint a Reuter jelenti, Pakisztánt Pakisztán Izlam Köztársasáqqá kiáltották ki. A kikiáltás után ünnepélyesen hivatalába iktatták Iszkander Mirzát, Pakisztán első elnökét. 1955. március 23-val Pakisztán meqszűnt brit domínium lenni és érvénybe lépett a február 29-én jóváhagyott pakisztáni alkotmány. A Pakisztán Izlam Köztársasáq ünnepélyes kikiáltásának és Iszkander Mirza elnökké iktatásának ünnepségein mintegy 500 személv vett részt, közöttük több mint 40 orszáqból érkezett vendéqek, Pakisztánban működő diplomaták, a pakisztáni kormánv tagjai, újságírók. ' Az ünnepségeken részt vett küldöttségek között volt Csehszlovákia küldöttséqe is, Jozef Valónak, a nemzetgyűlés elnökhelyettesének vezetésével, valamint a szovjet küldöttség A. I. Mikojannak a Szovjetunió Minisztertanácsa első elnökhelyettesének vezetésével, a Kínai Népköztársasáq küldöttsége Ho Lunnak, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökhelyettesének vezetésével és számos ország külüqyminisztere. A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese rövid, szívélyes megbeszélést folvtatott Pakisztán miniszterelnökével. minisztereivel és a külföldi küldöttségek képviselőivel. Németország Kommunista Pértja elnökségének nyilatkozata Düsseldorf, március 24. (ČTK) — A Freies Volk, Németország Kommunista Pártjának központi sajtószerve március 23-án közölte Németország Kommunista Pártja elnökségének a jelenlegi németországi helyzetről szóló nyilatkozatát. Az NKP elnökséqe nyilatkozata szerint • a párt bármiféle kikötés nélkül kész a szociáldemokrata párttal együtt védeni a békét és egyesíteni a német a kollektív biztonságért küzdő erőket. A LE MONDE jelenti, hogy a francia külkereskedelem hiánya ez év februárjában 34 müliárd frankot tett ki az 1955 február 12,5 milliárd mkkal szemben (ČTK). 0 J S Z r. 1956. március 25.