Új Szó, 1956. március (9. évfolyam, 61-91.szám)

1956-03-25 / 85. szám, vasárnap

yilág proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1956. március 25. vasárnap 50 fillér IX. évfolyam, 85. szám — a gazdálkodásának tőrvénye Mi minden függ attól, hogy nemzeti vállalatainkban hogyan fogunk gazdálkodni. Az 1956. évi állami költségvetésben feltüntetett több mint 90 milliárd korona bevételnek 85,5 százaléka a szocialista szektorból kell, hogy befolyjon, tehát elsősorban 'a nemzeti, állami és szövetkezeti vállalatok gazdasági eredményeiből. Azok a milliárdok, amelyek még néhány évvel ezelőtt zsíros nyereségként töltötték meg Preiss, Petšek. Krulis, Rand urak és a hozzájuk hasonlók pénztárait, ma a népgazdaság hatalmas fejlődését és ezáltal a nép anyagi és kulturális színvonalának további emelkedését szolgálják. Nemzeti vállalataink gazdálkodásának állandó javítása, rentabilitásuk növelése tehát a gazdaságunk gyorsabb fejlődéséhez és a dolgozók jólétének további emeléséhez szükséges eszközök megteremtését jelenti. Termelésünk gazdaságosabbá tételének azért is van nagy jelentősége, mivel a legrövidebb időn belül le akarjuk rövidíteni a munkaidőt napi 7 órára. Minden megtakarítás, legyen az anyagmegtakarítás vagy a gépek és berendezések jobb kihasználása, az új technika bevezetése, vagy hasonlók — mindig a munkaidő megtakarítását jelenti, ugyanazon idő alatt többet lehet termelni. És ez döntő feltétele a munkaidő lerövidítésének. Üzemeink dolgozói már régen bebizonyították, hogy tudnak jól gazdálkodni. Csupán a múlt évben iparunkban több mint 600 millió koronával csökkentettük az önköltséget a tervvel szemben. De az átlageredményekkel nem elégedhetünk meg. A valóság az, hogy ezek az eredmények az üzemek egész sorát takarják, amelyek rosszul gazdálkodnak és ezzel csökkentik más vállalatok jó eredményeinek értékét. A rosszul gazdálkodó vállalatok tulajdonképpen közös kenyerünkből élnek a jól gazdálkodó vállalatok kárára. Az ipar gazdaságosabbá tételében egész ágazatok rentabilitásában messzeható jelentősége lesz a II. ötéves tervnek, amely az új technika szélesméretű fejlesztésére összpontosítja figyelmét. Igaz ugyan, hogy a gazdaságosságot, üzemeink magas rentabilitását nem kis mértékben befolyásolhatja a vezető gazdasági szervek munkája, ez mit sem változtat azon a tényen, hogy a gazdálkodás eredményei elsősorban a munkások, mesterek, technikusok és az üzem többi dolgozóitól függnek. Rájuk bízza társadalmünk a gepeket. a termelő berendezéseket, az anyagot és más eszközöket, tőlük függ, hogyan használják ki mindezt, hogyan szervezik meg a munkát, hogy ne forduljanak elő veszteségek és hogy állandóan emelkedjék a munkatermelékenység. Vállalataink rentabilitásának emelésében ezért végeredményben a: a legfontosabb, hogy az üzem dol gozói közül minél többen öntudato san a legmagasabbfokú gazdasá gosságra törekedjenek munkájuk ban és az egész üzem munkájában. Hogy ezt elérjük, szükséges, hogy az igazgatók, a párt és szakszervezetek megismertessék a dolgozókat az üzem gazdálkodásával az egyes műhelyek és az egyes dolgozók gazdálkodásával. A dolgozók kezdeményezésére semmiképpen sem hat buzdítóan a nagy megtakarításokkal való hangos dicsekvés, ami nem mindig bizonyítéka a vállalat magas rentabilitásának. A Liptovský Mikulás-i bőrfeldolgozó üzem például az elmúlt évben jelentős megtakarításokat ért el az önköltségben. De a részletes elemzés azt mutatja, hogy az elért megtakarítások nem eredményei a tényleges gazdaságos termelésnek, hanem túlnyomórészben az árufajták megváltoztatásával és más külső tényezők befolyására keletkeztek. Közben a részlegés összüzemi költségeket rendszeresen túllépték. Ezért a dolgozóknak meg kell mondani az igazságot az üzem gazdálkodásáról, konkréten fel kell tárni előttük annak okait, hogy miért nem gazdálkodtak jól az üzemben. Máskülönben a gazdaságosságért indított leghangosabb harc is csupán falra hányt borsó. Az elért jó eredmények ellenére is nagyon sok helyen kell még bevezetnünk a jó gazdálkodást, hogy emeljük vállalataink rentabilitását. Számos üzemünk rentabilitása például nagy mértékben emelkedne, ha az eddigieknél sokkal nagyobb mértékben használnák ki a gépeket, a berendezéseket és a termelő területeket. A Klement Gottwald Új Kohó építése sokkal gazdaságosabb lehetne, ha a kotrógépeket, buldózereket és keverőgépeket 30—40 százalék helyett 60—80, sőt magasabb százalékban használnák ki. Egyes üzemi igazgatók kényelemszeretete vagy rövidlátása az oka annak, hogy a rentabilitás emelésére nem használják ki a ki.sgépesítés lehetőségeit De a vállalatok magasfokú rentabilitása nagy mértékben függ a tökéletes munkaszervezéstől, M ütemes és folyamatos termeléstől is. Mindenki megérti, hogy abban az üzemben, ahol a rohammunka általános tünet, szükségszerűen növekszenek a költségek is. A selejtképződés csökkentésének és az anyaggal való gazdálkodásnak jelentősége olyan arányban nő, amilyen részét teszi az üzem összkiadásainak. Az anyagfogyasztás normáit nemcsak nem alkalmazzák számos esetben, hanem gyakran úgy szabják meg őket, hogy közvetlenül az értékes anyag fecsérlésére ösztönöznek. Mindabból, ami iparunkban, vállalatainkban van, legértékesebb az ember, az ember ismeretei, képességei. De ezzel a legbecsesebb tőkével még távolról sem tudunk gazdálkodni. A sziléziai-ostravai bányákban — ahogy ezt a körzeti pártkonferencián közölték --például egy év alatt több mint 4 ezer dolgozó cserélődik ki. Ez természetesen kedvezőtlenül tükröződik vissza e bányák gazdálkodásában nemcsak azáltal, hogy hatalmas összegeket kellett fordítani az új emberek betanítására, hanem abban is, hogy az ilyen dolgozó hosszabb ideig nem nyújt teljes teljesítményt. De kedvezőtlenek a következmények magára az ilyen dolgozóra is, aki gyakran nem é: el mindjárt munkája kezdetén kielégítő keresetet. Ezért a munkaerők állandósításának nagy jelentősége van vállalataink rentabilitásának emelése szempontjából. A vállalatok rentabilitása emelésének lehetőségei tehát nem csekélyek. Dolgozóink segítenek e lehetőségforrásokat feltárni és nem ritka eset, hogy utat mutatnak azok kihasználására is. A pártszervezetek feladata, hogy érvényesítsék a vállalat tevékenységének ellenőrzési jogát és megköveteljék gazdasági vezetőktől a haladó tapasztalatok tömeges bevezetését. Rajtuk múlik, hogy olyan feltételeket teremtsenek, amelyek segítségével százezreket és milliókat takaríthatunk meg. Ä CSISZ szlovákiai kongresszusának második napin A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség szlovákiai kongresszusának második napján, szombaton, március 24-én a bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjának kongresszusi termében Augustín Major, a CSISZ szlovákiai Központi Bizottságának titkára nyitotta meg a tárgyalásokat, amelyeket vita követett. A kongresszus küldöttei lelkesen üdvözölték az elnök bejelentését, hogy a kongresszusra eljött a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának küldöttsége. A vita keretében elsőnek Jozef Zrak, a CSISZ kassai kerületi bizottságának elnöke szólalt fel. A kassai kerület ifjúságának örömteli munkájáról beszélt. Anna Bernátová elvtársnő (nyitrai kerület) hozzászólásában a pionírok munkájának sikereivel foglalkozott az általános iskolákban é6 a politechnikai nevelés szakaszán a nyitrai kerületben. A kongresszus küldöttei érdeklődéssel hallgatták meg Ľudovít Ježíket, a Kunešovoi Állami birtok CSISZ-szervezetének elnökét, aki a CSISZ-tagok sikereiről és merész terveiről beszélt az állami gazdaság építésében. Utána Jaroslav Hejna, a CSISZ KB titkára, a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága küldöttségének vezetője szólalt fel a küldöttek lelkes éljenzése közben. Hejna elvtárs tolmácsolta a küldötteknek a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának üdvözletét Szünet után az einöklő Hana Zdražilová Ľudovít Ulahelnek (nyitrai kerület) adta meg a szót, aki a földműves ifjúság sikereiről beszélt a párkányi járásban. Utána a küldöttek tapssal üdvözölték a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának üdvözletét, amelyet Emília Janecková-Murínová, a Szlovák Nemzeti Front KB titkára tolmácsolt a CSISZ szlovákiai kongresszusának. Az üdvözlet szövegét a kongresszus résztvevői lelkes tapssal és a Csehszlovákiai Kommunista Pártja vezetése alatt álló Nemzeti Front éltetésével fogadták. Kovács Anna (bratislavai kerület) Karol Bacílek elvtárs, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára a kongresszus tegnapelőtti ülésén átadta az ifjúság képviselőinek az SZLKP KB vörös zászlaját. A nagy kitüntetésért a kongreszszus küldötteinek nevében Milan Rázus, a CSISZ szlovákiai Központi Bizottságának első titkára mondott köszönetet. vitahozzászólásában felhívta az összes CSISZ-taqokat, akik részt vesznek mezőgazdaságunk megsegítésében, hogy sajátítsák el tökéletesen modern mezőgazdasági gépeink kezelését és váljanak szakmájuk mestereivé. Nagy érdeklődéssel hallgattak a 15 éves Gizella Drobná (besztercebányai kerület) hozzászólását. Büszkén beszélt több fiatal lányról, akik elhatározták, hogy gépek mellett fognak dolgozni. Ismertette az Állami Munkaerőtartalék piesoki 3. sz. tanintézetének gazdag életét is. Az építkezések gyorsabb befejezéséért A bratislavai Stavomontáž üzem kezdeményezéséből a múlt évben össz-szlovákiai verseny indult meg a Stavomontáž üzemei között, mely segít a versenyző üzemeknek a termelés operatív irányításában és ezzel hozzájárul a tervfeladatok kedvezőbb teljesítéséhez. A múlt évi jó tapasztalatok alapján a Stavomontáž dolgozói elhatározták, hogy ebben az évben felújítják és kiterjesztik a versenyt. Az év elején felhívással fordultak a köztársaság összes testvérüzemeihez, hogy vegyenek részt a tervteljesítés, a munkatermelékenység, . az akkumuláció, a béralapok betartása mi iii i i és a lakások átadásáért folyó versenyben. Felhívásukat összesen 13 csehországi és szlovákiai Stavomontáž üzem fogadta el. A havonta kiértékelt versenyben február hónapban a plzeni üzem került az első helyre a bratislavai. Übereci és prešovi üzemek előtt. A kassai üzem a hatodik, a žilinai a tizenkettedik és a nyitrai az utolsó helyen végzett. Az említett verseny segít a részvevő üzemeknek az építkezések kézmüvesmunkáinak meggyorsításában és megjavításában. (Tudósítónktól.) Egy űj, korszerű kombinát épül A zólyomi Ipolyi Téglagyár területén a téglakemence, szárító agyagtelep mellett egy űj nagy korszerű kombinát épült. A kombinát téglablokkokat és betonpaneleket fog gyártani. A kombinát első részét, a téglablokkok csarnokát a Magasépítési Vállalat e napokban fejezte be. Áprilisban a bratislavai Keramos Üzem dolgozói beszerelik a gépeket és május elején megkezdik a téglablokkok termelését. A téglagyár közvetlen közelében már majdnem fedél alatt van egy másik új épület. Ebben idén augusztusban már az új korszrrú kombinát 120 dolgozója nyer elhelyezést. (CTK) / a vetes iiuiimiiiiiiiiiitiiiniiMiiiiiiiinii Egyre több jelentés érkezik az ország minden részéből a tavaszi munkák első napi sikereiről. Szövetkezeti tagjaink elégedettek a traktorosok munkájával. A gépi segítség, az agregátok használata nagyban elősegítik, hogy a későre eltolódott vetési munkákat minél gyorsabban elvégezzük. Szükség van erre azért, mert a második ötéves terv első évének a feladatai megkövetelik a mezőgazdaság dolgozóitól, hogy fokozzák a földek hektárhozamát, többet termeljenek. Ennek peďig a legjobb biztosítéka, ha idejében elvetjük a magot, hogy elég ideje legyen az aratásig a fejlődésre. Az most tehát a feladat, hogy minden gép és igásjószág naphosszat, szüntelen dolgozzék! Teljes erőbevetéssel dolgoznak a Slovenský Brod-i szövetkezetesek földjein is a traktorosok. Tegnapelőtt 10 hektárnyi földet vetettek be árpával. A legjobb eredményt Škrip és Minarovič traktorosok érték el. Azok a traktorosok, akik még nem vethetnek a símítózást végzik. Az említett napon agregátokkal 30 hektár földet készítettek elő a vetéshez. (Levelezőnktől ) A zsigárdi határban is megindult a tavaszi munka. Palecsko János egy 80 hektáros hatalmas szövetkezeti táblán dolgozik DT-54-es traktorával . .. Este van, a táj elsötétedett, csak a traktor lámpái szelik át a sötétséget ... Sürgős most a vetés, ezért a traktorosok két váltásban dolgoznak. Nappal vetnek, éjjel készítik elő a talajt a vetéshez. Palecsko traktoros is gyprsan fordul gépével. Megfogadta, hogy a 60 hektárt két éjszakán át megsímítózza és megboronálja. Keménykötésű ember ez a Palecsko. Ezt az is bizonyítja, hogy a vetés megkezdésének napján, noha egész éjjel dolgozott, másnap még 20 hektárnyi földet be is vetett kedvenc lánctalpas traktorával ... Azt mondja) most, ha kevesebbet is pihen, mégis menni kell! Menni kell, mert akkor lesz csak bőséges aratás, ha gyorsan földbe kerül a mag Pihenni meg lehet majd a jövő télen eleget, vagy akkor, ha az időjárás nem enged ki a földekre. Igaza van Palecsko Jánosnak, most vetni,vetni és vetni kell! Halász Ambrus, Vágsellye r Ugy tervezik az Ipolysági Állami Gazdaság dolgozói, hogy a tervezett 425 hektárnyi földön március végéig elvégzik a vetést. Erre minden alapföltétel megvan, mert a gazdaság minden dolgozója vasszorgalommal nagy odaadással dolgozik Kiváltképpen a deméndi gazdaságban haladnak jól a munkák. A vetés megkezdésének az első napján 20 hektár földet vetettek be árpával (ČTK) Az ógyallai traktorosok közül a legszebb eredményt a föld előkészítésében, s a vetésben Ján Marcinko traktoros érte el. Az első napokban a simítózás után a vetéshez látott. Háromrészes agregáttal tizenhárom óra alatt 24 hektár földet vetett be árpával. Í J I • I I I I M I I N I I I I I I I I I I UM I I I •;II;ÍI:IIIIIIIIUII IÜIII 111:

1 •ii'iiiiiiin»iiiiiiiinii»iiiiiiiPii!«Mtniimiiimniiiiiiiiifiini t?