Új Szó, 1956. március (9. évfolyam, 61-91.szám)

1956-03-21 / 81. szám, szerda

A prágai kerület Üzemeinek leihívása: IntiŽISUilk imfflkaVeHCIiyt a párt országos konferenciájának tiszteletére A ČKD Sokolovo-üzem hárommilliós megtakarítást ér el » A Fierlinger-bánya december 19-ig teljesíti az egész évi tervet 4> A Králúv Dvúr-i cementgyár több cementet ad • A mezőgazdasági dolgozók válasza miiiiiiiiiiii!iiiaiifiiti!iiiiiiauaiiiMiMi>iiiiiniii|iti!!iiifliiii!B!iAiivi0 0lllllllll!l!ll!ll!llllllllllllllll>lll!IIMi:illllllll!|llll!lllll!lllllli:illll A ČKD Sokolovo kovácsainak vállalása „Az árutermelés értékét és a gyár­tási tervet az első félévben 101 szá­zalékra teljesítjük, a pótalkatrészek gyártását 106, a különleges feladato­kat 100,2, a munkatermelékenység tervét 103 százalékra teljesítjük, a selejtképzódés százalékát (a terme­lési érték költségeiben) a múlt év ugyanazon időszakához viszonyítva IS százalékkal csökkentjük. Az önköltsé­gek csökkentésével az újítójavaslatok és a műszaki-szervezési intézkedések bevezetésével hárommillió koronát takarítunk meg." Ezt a felajánlást fogadták el össz­üzemi gyűlésükön a prágai ČKD So­kolovo- üze'm munkásai és technikusai. Bevezetik Koleszov fémmegmunkálási módszerét további 10 munkahelyen és a kerámiai köszörűkkel való meg­munkálást ugyancsak tíz munkahe­lyen. Szaktanfolyamokon, a sztahano­vista iskolákon szaktudásukat 1168 dolgozójuk gyarapítja. Az összüzemi kötelezettségvállalás az egyes munkaközpontok és cégek vállalasaira támaszkodik. A mozdonyo­kat gyártó részleg ígéretet tett a határidók betartásának időpontjára. Emellett felhívta a többi részlegeket — például a kovácsoló részleget —, hogy idejében szolgáltassák a ková­csolt alkatrészeket. A dugattyúkat gyártó részleg határidőket vállalt, amelyeken belül az exportszállítmá­nyokat teljesíti. Ezen vállalás után to­vábbi vállalások következnek, amelye­ket a kooperáló részlegek tettek a fél­készáruk folyamatos szállításának biz­tosítására. A bányászok és technikusok szava A PftfBRAMI ANNA-BÄNYA Az évi fejtési tervet december 22-ig teljesítjük. A kutatási rész­leg fejtésének biztosítása érdeké­ben terven felül 225 méternyi fo­lyosót hajtunk ki. Az önköltsége­ket 150 000 koronával csökkent­lük. Minden hónapban 20 folyó­méternyi bányafolyósó tetőzetet javítunk meg. hogy csökkenjen a balesetek száma a mélybányában. A ZDENÉK FIERLINGER-BÁNYA Az egész évi fejtési tervet de­cember 19-ig teljesítjük és az év vógedg 17 000 tonna szenet fejtünk terven felül. A munka termelé­kenységének tervét 1,5 százalék kai túlteljesítjük. Az önköltségeket 84 000 koronával csökkentjük. A kifejtett szén 50 százalékát a kétrétű fejtés módszerével aknáz­zuk ki. Dolgozóink szakképzetsé­gének fokozásával a mélyfuratok terén a termelés értékét 1,5 száza­lékkal fokozzuk. Október 1-tcl frontfejtést alkalmazunk. A RAKO-BÄNYA November 23-ig teljesítjük egész évi tervfeladatainkat és a tervet 10 320 tonna szénnel szárnyaljuk túl. Az önköltségeket 50 000 koro­nával csökkentjük. Az elegendő fejtési front biztosítására az elő­vájatokon a tervezett métereket 110 százalékra teljesítjük. Különböző bányagépekkel há­rom. és kombájnokkal öt száza­lékkal több szenet fejtünk. Rése­lőgépekkel a megállapított terven­felül 13 százalékkal több réselést végzünk. Az év folyamán két kombájnt helyezünk üzembe, két réselőgépet állítunk be, valamint hat új szállítóberendezést alkal­mazunk. Egyre nagyobb tért hódít a szövetkezeti mozgalom • llllll III III I I I I II • • l l lljl I I I I I 11111:1. I III | | I I I Illlliilüi I I I I I I I •!!. A ROZSNYÓI JARASBAN A rozsnyói járást a mezőgazdaság szocialista átalakításában — bár nincs utolsó helyen — nem lehet élenjáró­nak nevezni. -Kivéve a szilicei, betiéri, petsőci szövetkezeteket, bizony nem dicsekedhettek olyan kimagasló ered­ményekkel. mint például a szepsi, ki­rályhelmeci, kézsmárki és más járá­sok. Azonban ha figyelemmel kisérjük az elmúlt év gazdasági eredményei!, azt látjuk, hogy e járásban is nagy változások történtek. A szilicei „Vörös Lobogó" EFSZ kimagasló termelési eredményei, a tagság állandóan növek­vő jómódja meggyőzőbben hat min­den szónál. A betiéri szövetkezet az elmúlt évben már úgy gazdálkodott, hogy a tervezett 20 koronás munkaegység értékét 100 százalékra kifizethette. Hasonlóan felzárkózóit az élenjárók után a nem régen még hátul kullogó dernői szö­vetkezet is. A múlt évig a dernőiek még nem tudtak részesedést adni, míg 1955-re az előlegeken kívül még 7 korona részesedést osztottak ki mun­kaegységenként. A szép eredmények újabb kezde­ményezésekre serkentik a szövetke­zeti tagokat. Például a még nem ré­gen leggyengébb rozsnyói EFSZ versenyre hívta a járás összes szövetkezeteit. Hasonló versenyfelhívásokat tett a többi szö­vetkezet is. E tények azt bizonyítják, hogy egyre nagyobb tért hódít a társasgazdá'.ko­dás a rozsnyói járásban. Ez év első két hónapjában például sokkal több tag lépett a szövetkezetekbe, mint az elmúlt évben. A rozsnyói EFSZ 30, a pelsőci 23 taggal bővült. Ügyszintén bővült a betiéri, dobsinai berzétei, szilicei, hárskúti és a dernői szóvet­kezetek taglétszáma is. Vagyis eddig több, mint 80 földműves választotta a közös gazdálkodást. Ugyanakkor a járási pártbizottság és a JNB sem ül tétlenül. A szövet­kezeti gazdálkodás előnyeivel megis­mertették az egyénileg gazdálkodó pa­rasztokat, akik már saját szemükkel is látják, hogy mi a jobb. Rudnán pél­dául mostanában «ok szó esik a szö­vetkezet megalakításáról. Természete­sen nem szabad a járási funkcionáriu­soknak magukra hagyni a helyi funk­cionáriusokat, hanem állandó kapcso­latot kell velük fentartani. A rozsnyói járás parasztjai már lát­ják a boldogabb holnap távlatait. Meg győződtek, hogy egyedül a szö­vetkezeti gazdálkodásban van -igazi jövőjük. Most már csak az a fontos, hogy az illetékesek a legmesszebbme­nő segítséget nyújtsák terveik meg­valósításához. Kaszonyi István. Jelentések a prágai kerületből T£bb cementet gyártenek A Králűv Dvúr-i Antonín Zápotocký cementgyár dolgozói a második ne­gyedév végéig kiegyenlítik adósságu­kat a cement-termelés terén és az év végéig 10 000 tonnát gyártanak ter­ven felül. Csökkentik a selejtet A Praha-Vysočany-i Közép Csehor­szági Gépgyárak dolgozói jelentik, hogy az első félévben a nyersterme­lési tervet 103 százalékra teljesítik és az árutermelés tervét 102 százalékra. Az önköltségeket 584 560 koronával, az 1955-ben' keletkezett selejtek szá­mát pedig felére csökkentik. A mű­szaki szervezési intézkedések beveze­tésével 387 000 koronát takarítanak meg. A munkatermelékenység tervét 101 százalékra és a választék tervét 100 százalékra teljesítik. Növelik a hektárhozamot A Šibice u Nymburka-i Gép- és Traktorállomás dolgozói vállalták, hogy az egész évi tervet 107,5 százalékra teljesítik és emellett a gabonafélék hektárhozamát 7495 métermázsával, a burgonya hektárhozamát 7500 méter­mázsával, a cukorrépáét 41250 mé­termázsával és a száraztakarmányét 6000 métermázsával növelik. 250 000 korona értékben takarítanak meg üzemanyagot. A tavaszi vetésnél az agrotechnikai határidőket három nappal rövidítik le, úgymint a bur­gonya ültetésénél is. Az üzemi mun­kaiskola keretében 32 kombájn-keze­löt képeznek át a répakombájnokra. A Brandýs nad Labem-i Állami Bir­tok dolgozói jelentik: a gabonafélék termelésének tervét 996,52 métermá­zsával, a cukorrépáét 10 309 méter­mWtWj O ll HII HI MI MW MII II HII MI HMIM Villanyüzemek berendezéseit szállítjuk Mondnak Prágában e héten sikeres befejezést nyertek a Technoexport csehszlovák külkereskedelmi vállalat és az izlandi állami villanyerőművek közötti tárgya­lások, négy vízierőmű és 100 transz­formációs állomás szállításáról. A csehszlovák vízierőmű és transzformá­ciós állomások szállítmánya jelentős mértékben hozzájárult Izland tízéves villamosítási tervének megvalósításá­hoz és a két ország közötti kölcsönös kapcsolatok megszilárdításához. mázsával teljesítjük túl. A takarmány­répa termelésének feladatait 1875 mé­termázsával túlteljesítjük és 371122 korona értékben termelünk több ré­pát. 122 fejőstehénné' vezetjük be Ma­linyina módszerét és hat farmon al­kalmazzuk a borjúk rideg nevelését. Ljuszkova módszerét 220 anyasertés­nél és Surikov módszerét 1620 sertés­nél alkalmazzuk. Kukoricát 35 hektá­ron vetünk. Lerövidítik a generáljavítások idejét A holešovicei villanytelep dolgozói felajánlották, hogy biztosítják az el­ső negyedév folyamán a zavartalan áramszolgáltatást és üzemzavarmen­tesen 100,16 százalékra teljesítik a tervet. A második negyedév tervét 100,3 százalékra teljesítik. Lerövidítik a tervezett generáljavítások idejét és az ellenőrzési munkálatokat a kazán­házban öt nappal, a gépházban pedig három nappal előbb fejezik be. A készenléti teljesítmény kihaszná­lásával, a terven felüli villanyáram­termelés fokozásával, valamint a ke­vésbé értékes szén felhasználásával az önköltségeket az első negyedévben 610 000 koronával csökkentik. TELJES FELKÉSZÜLTSÉGGEL A szenei gépállomás tavaly teljesí­tette a tervet, hasonlóképpen a bri­gádközpontok is, de akadt néhány brigád, amely lemaradt. Volt például olyan brigád, amely túllépte a terve­zett költségvetést mind az üzem­anyag fogyasztásában, mind a gépja­vításban. Az értékelésnél az üzem ve­zetősége a pártszervezettel és az üzemi bizottsággal együtt ezt a hi­bát alaposan megtárgyalta, és konk­rét határozatokat hozott kiküszöbölé­sére. A hibák elsősorban ott mutatkoz­nak, hogy egyes brigádközpontokban nagy volt a munkaerőhullámzás: a brigádvezetők és a traktorosok gyak­ran változtak. Ebből kifolyólag volt a lemaradás. Ezért e téren a követ­kező határozatot fogadták el: Mindazokon a brigádokon, ahol a múlt évben az említett hibák mu­tatkoztak, mint például Páldon, Királyfán és Sárfián, új traktoro­iiiiiiiiiiiiiiHiiiiuiniiiiiiiimiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiniiniiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiii;<iiiaiiini jiiininii, .iiiiiriiiiiiii(i|[i«itiiiliiiniiii(iiiii''»iiiiiiiiliiluiii«iii«i»»ii«i'»»<i'»"«in u->niiu» KIS FALU A NAGY DUNA MENTÉBEN... Ä karvai szövetkezet gazdasá­gi udvarában gumicsiz­más, helyre menyecske mutatja meg a sertésólat, Simcsik Imre birodalmát. Belépek, körülnézek. Senki. Csak a sertések röfögnek innen is, DOLGOZNI JÓ! — ötven anyakocát, 14 süldőt, 43 malacot. Vannak nekem kérem olyan kocáim, amelyek kétszeri volt, szívbajos, elkeseredésében fiadzásra 19 malacot is hoztak, tette. Rokonok neveltek. Bojtár- Simcsik Imre szemei úgy ra­gyerek lettem. Azóta állandóan gyognak, amikor ezeket mondja, dolgozom. Voltam én már minden, mint a kifényesített rézgombok, ohnan is. Vajon hól"lehet, Simcsik béres, kertész, betongyári munkás, Tovább vallatom. Imre, a sertésgondozó? Néhány meg isten tudja micsoda. — Akkor hát megfiadzott a pillanatig topogok, de már jön is — Hát a szövetkezetben mióta munkaegység is? a szomszéd helyiségből. Két vödör dolgozik? —- Hát nem mondom, darát cipel, s/belezúdítja a beton- — Három éve. Először kocsis — Mennyi volt a múlt évben? kádba, aztán megkavarja. Köté- voltam, később tehenész. Mikor Hangtalanul számol néhány pil­ný ébe' törli a kezét, kezet nyújt, azonban láttam, hogy a malacokkal lanatig és jókedvűen böki felém, rám mosolyog. baj van, ide kértem magamat, ser- — Hatszázhatvannégy. Pirospozsgás, derűsarcú ember tésgondozónak. — Mennyi is ennek a pénzbeli ez a Simcsik Imre. Harmincöt év- — Mikor? értéke, 21 248 korona, úgye? — Bizony már két és fél éve Bólint, ennek. Szalad az idő. — Annyi a'. Meg a természetbe­— Hallottam. hogy 14 makc niek. volt az évi fiadztatás átlaga. Igaz? — A felét most kapta ki, úgy-e, — Igaz! a részesedéskor. 10 624 koronát? — És hogy jó munkájáért 17 — Á, dehogy! Sokkal többet, malacot kapott jutalmul... Mond­ja csak, hogyan csinálja, mi a titka jó munkájának? -i Simcsik Imre nevet. — Mások ís kérdezték. Pedig nem olyan ördögi mesterség ez. Ilonka lányomnak a kislánya. Úgy Nem kell hozzá semmi más, csak hívják, hogy, Elvira. szeretni kell a jószágot. Mint már — Nohát! mondottam, bojtárgyerek voltam 32 320 norona meg a természetbe­— Fiatalnak néz, pedig én már 3 évig, akkor szerettem meg az ál- niek. Jó summa. eléggé öregnek érzem magamat, latokat. Meg is leszek mindent, — Kell is. Rendbehozom a há­Nem is tudom, hogy lehet, hogy hogy a sertések ne szenvedjenek zam belőle, a vőm is most építke­nem ráncosodtam meg erŕe a kor- semmiben hiányt. Volt idő, mikor zik, kisegítem hát őket is. Aztán ra. Pedig higgye el, sokat dolgoz- több koca fiadzott egyidöben. Bi- ruházkodunk, ruházkodunk... tam, szenvedtem. Árva gyerek vol- zony 10 éjjel sem hunyhattam le a Mikor elbúcsúztam a fiatalos tam én, kérem. Négy éves voltam, szememet. Mindig itt tartózkod- Simcsik Imrétől, arra gondoltam, amikor apám odaveszett a világ- tam a szenvedő állatok mellett, lám, egyre tc'bb elégedett ember­háborúban. Nemsokára anyám ölte Nem is történt semmi baj. rel találkozom faluszerte. magát a Dunába. Nagyon beteg — Mennyi sertést gondoz? D Qy. nél senki sem nézné többre. — Hány éves — kérdem. Bizony 47. Megettem már a kenyerem javát. — Hát ezt már mégsem hiszem el. Annál is inkább, mert olyan sima, hamvas az arca, mint egy gyerekembernek. — Pedig nyugodtan elhiheti. Legényfiaim vannak már nekem. Imre, a legnagyobb nemrégiben szerelt le. Sőt már unokám is van. — Hogyhogy többet? TTát a két fiam is dolgozott, a / / Dezső meg a János. Igaz, hogy a János keveset., mert megbetegedett. De így is 1010-re szaporodott év végére 0 család munkaegysége. — Mennyi is ez 32 koronájával? sokkal cserélik ki a megbízhatat­lan traktorosokat. A helyzet az, hogy a téli hónapokban a gépállomás negyven új traktoros kiképzéséről gondoskodott. Ezek nagy részét a terv szerint ugyan a máso­dik váltásban alkalmazzák, de ha a régi traktorosok nem javulnak meg, újakkal cserélik ki őket. Ez lenne egyik módja a múlt évi hibák kikü­szöbölésének. Az ellenőrzés folyamán megállapí­tották, hogy ott, ahol a tervezett költségvetést túllépték, a legtöbb esetben a traktorosok fekete munkát végeztek. Ezért a jövőben sokkal alaposabb és körültekintőbb ellenőrzést ve­zetnek be e téren. A fokozottabb ellenőrzés elősegíti a fekete munka minden formájának •negakadályozását. Az értékelésnél intézkedtek aziránt is, miképp tegyék érdekeltté a gép­javítókat a gépek jobb megjavításá­ban. Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy a brigáközpontban bevezették az üzemen belüli önálló elszámolást, ily módon a traktorosok érdekeltek lett k az üzemanyag megtakarításá­ban, valamint a gépek karbantartásá­ba ). Ezzel szemben a gépjavítóknak az volt az érdekük, hogy minél több gépet javítsanak. Ennek az ellentét­nek a kiküszöbölésére az értekezle­ten úgy döntöttek, hogy a gépjavítókat szétosztják a bri­gádközpontokra, ők lesznek fele­lősek a gépek munkájáért, és bi­zonyos százalékban részesülnek a Megtakarított üzemanyagból, vi­szont ha a gép elromlik, ez a gépjavítónak rossz pontot jelent, vagyis fizetése csökken. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a gépjavítók jövedelme akkor is nö­vekszik, ha kevesebb gépet kell javí­taniok. Ennek a határozatnak gyakorlati megvalósítasa azt is jelenti, hogy a gépjavítók nemcsak a gép javí­tásáért, hanem az állandó gépke­zelésért is felelősek. Ázt jelenti továbbá, hogy a gépjavítók állan­dóan kint tartózkodnak a brigád­központban. A nagyobb szövetkezetekben, ahol tiibb munkacsoport dolgozik, a trakto­rosokat a csoportokhoz osztották be. A nagyfödémesi szövetkezetben a tervet a gépek szerint dolgozták fel, ily módon a traktorosok már most pontosan tudják, mit kell elvégezniök az egész esztendőben. A fősúlyt most arra kell helyezniök, hogy munkáju­kat kellő időben és minőségileg ki­fogástalanul végezzék el. Csandal István, Szene. OJ S 70 1956. március 21. 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents