Új Szó, 1956. március (9. évfolyam, 61-91.szám)

1956-03-21 / 81. szám, szerda

a Mongol Népköztársaság dolgozói <EFSZ-ek továbbfejlesztése behatóan tanulmányozzák * * I IIII :;:•:• •: I L: • • 11: IIIIIIIIIII llllll!lli:i::l::ini:!l!!l::lillli>lilMli!liilLi'.'i!]i:]i:!iMlllilllí<llinil!lllllii;ill!llllill!illlll!ll!llf a XX. kongresszus anyagát ülan Bátor, március 20. (ČTK) — A Mongol Forradalmi Néppárt tagjai és a Mongol Népköztársaság többi dolgozói behatóan tanulmányozzák az SZKP XX. kongresszusának eredmé­nyeit. Március 19-én Ulan Batorban a pártszervezetek funkcionáriusai ülést J. Cedenbal, a XX. kongresszuson részt vett mongol küldöttség tagja. Az ülésen felszólaljak a küldöttség más tagjai is. Az ülés részvevői felhívták az ösz­szes tugokat, hogy alaposan tanul­mányozzák az SZKP XX. kongresz­a falusi kommunisták legfőbb feladata Irta: V. Krutina, földművelésügyi miniszter tartottak, amelyen beszámolót tartott szusának határozatait. K. Vorosilov elvtárs és C. Bayar török elnök üzenetváltása Moszkva, (TASZSZ) — K. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnök­ségének elnöke és Celal Bayar, a lö­rök Köztársaság elnöke a következő üzenetet váltották: „Celal Bayar őexcellenciájának, a Török Köztársaság elnökének Ankara Az 1921. március 16-án megkötött szovjet-,török szerződés aláírásának 35. évfordulója alkalmából, amely !y fontos szerepet játszott Törökország és a Szovjetunió kapcsolatainak fej­lődésében, kérem Excellenciádat, fo­gadja szívélyes üdvözleteimet s sze­mélyes jókívánataimat önnek és a tö­rök népnek. K. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke.", C. Bayar elnök a következő válasz­táviratot küldte: „Köszönöm Excellenciádnak az or­Egységes földművesszövetkezeteink nagy utat tettek fejlődésük szakaszán. Népgazdaságunk elválaszthatatlan ré­szévé váltak, olyan formájává, amely­nek közvetítésével biztosítjuk fal­vainkon a szocializmus építését. Föld­műveseink leghaladóbb és legdemok­ratikusabb termelési szervezetévé váltak. Elmondhatjuk tehát, hog.y a szövetkezetek tökéletesen beváltak Továbbra is döntő tényezői lesznek mezőgazdaságunk szocialista átépíté­sének. A párt az egységes földmüvesszövet­kezetek fejlesztésében a múltban a legnagyobb segítséget és támogatást nyújtotta és nyújtja a jövőben is. Az EFSZ-ek sokoldalú fejlődése megte­remti a legkedvezőbb feltételeket az összes gazdasági feladatok biztositá­szágaink között 1921. március 16-án t sá rf: amelyek a mezőgazdasági ter­megkötött szerződés évfordulója al- \ mdés novel&ével hímnek össze, ami kRtmühftl küldött iňkívána Jt ŕ* * foldmuvesemk életszínvonala emelé­sér.ek is fő feltétele. kalmából küldött jókívánatait és őszinte szívből jó egészséget kívánok Excellenciádnak és felvirágzást a Szovjetunió népeinek. Celal Bayar, a Török Köztársaság elnöke." Norodo Szihanuk: Nem akarunk részt venni semmilyen tömbben, szigorú semlegességi politikát folytatunk Mint a helyi sajtó jelenti, az utób­j r e támaszkodhatunk, amelyeket az A moszkvai Pravda „A szigorú és abszolút semlegesség politikáját kö­vetjük" címmel közli különtudósítőjá­nak jelentését, valamint Norodom Szi­hanuk kambodzsai miniszterelnökkel folytatott beszélgetését. Norodom Szihanuk a beszélgetés elején mosolyogva kijelentette: Jó, hogy a különféle országok saj­tója egyre nagyobb érdeklődést ta­núsít irántunk. Nálunk most sok min­den új. • A magunk útján haladunk, igyek­szünk megszilárdítani a békét, és el­érni egész népünk jólétét. Norodom Szihanuk, a kambodzsai kormány jelenlegi külpolitikáját jel­lemezve kijelentette: „A szigorú és abszolút semlegesség politikáját folytatjuk, minden ország­gal barátságban akarunk élni. Nem akarunk részt venni semmilyen tömb­ben. Például Kambodzsa határozottan visszautasította a SEATO-hoz való csatlakozást. Az amerikaiak kényte­lenek voltak beletörődni ebbe. de egy­úttal azt állítják, hogy mi mégis a SEATO „védelme" alatt állunk. Ne­künk azonban nincs szükségünk erre a „védelemre", mert békében akarunk élni. Norodom Szihanuk ezután a kam­bodzsai kormány politikáját ismertet­ve, megállapította, hogy a kormány szeretné rendezni viszonyát szomszé­daival, többek között Dél-Vietnammal és Thaifölddel. Ezért szükséges, hogy a kommu­nisták kezdeményezői és szervezői legyenek a dolgozó parasztok meg­nyerésének az EFSZ-be, erre kell irányítaniok az illetékes gazdasági szerveket, nemzeti bizottságokat és tömegszervezeteket is. Az új EFSZ-ek alakításához szük­séges feltételek céltudatos megterem­téséhez megvannak az összes felvi­teleink. Elsősorban azokra a sikerek időben a kambodzsa-vietnami és W 3r i termelés növelésében elértünk határon mhh és amelyek elkerülhetetlen felte.telei a mezőgazdaság szocialista átépítése megvalósításának. E cél megvalósítására ma jók a fel­tételek. Az építés eredményei az ipar­ban és mezőgazdaságban lehetővé te­li szik, hogy a földművesek állandóan Kína — mondotta — teljesen meg- meggyőződhessenek arról, hogy a értette álláspontunkat. Egész kínai f szocializmus a jobb, hogy számukra is tartózkodásunk alatt állandóan érez- <j n agy előnyökkel jár. Ezt bizonyítja a bi a kambodzsa—thaiföldi határon több katonai összeütközs volt, főképp Dél-Vietnam részéről. A miniszterelnök nagy lelkesedéssel beszélt a Kínai Népköztársaságban nemrégen tett utazásáról. tük mind a kormány, mind a nép barátságát és rokonszenvét, küldött­ségünk és az egész kambodzsai nép iránt. Arra fogunk törekedni, hogy baráti kapcsolataink erősödjenek. A többi között nieg akarjuk teremteni a Kínával való normális kereskedelmi kapcsolatokat. Meg kell jegyezni, hogy a kormány­küldöttség kínai utazását az egész kambodzsai nép nagy lelkesedéssel fo­gadta. A kambodzsai nemzetgyűlés egyhangúlag jóváhagyta a kínai—kam­bodzsai közös nyilatkozatot. A beszélgetés végén a miniszterel­nök Kambodzsának a Szovjetunióval és a népi demokratikus prszágokkal való jövendő kapcsolatait érintette. — Azt szeretnénk — hangsúlyozta Norodom Szihanuk —, hogy a Szovjet­szövetkezeti tagok és földművesek életszínvonala is, amely állandóan emelkedik. A múlt év folyamán az egységes földmüvesszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó földművesek jövedelme 17 százalékkal volt maga­sabb, mint 1954-ben. A dolgozó pa­rasztok rájönnek arra, hogy csupán a munkásosztállyal való szövetségben építhetik ki a jobb jövőt. Meggyőződ­nek arról, hogy ezt csak akkor érhe­tik el, ha elhatározzák magukat a szövetkezeti nagytermelésre, amely lehetővé teszi a mezőgazdasági ter­melés gyorsabb és tartósabb növelé­sét. Annak a hatalmas segítségnek kö­vetkeztében, amelyben a párt és kor­mány a mezőgazdasági termelés fej­lesztése érdekében szövetkezeteinkel részesíti, azok állandóan szilárdulnak unióval és a népi demokratikus orszá- földművesek ezreivel bővül ,, , ... .. , .... ,„ I 1 tagalapjuk. Nagv ero ez, amelyre me­gokkal normális diplomáciái kapcso a- zöqazdasSqijn k átépítésére s a mező­tokat létesítsünk, ami utan hozza le- gaz dasági termelés fejlesztésére trá­hetne fogni az egyenjogú és kölcsö- i ny u] ó feladatok teljesítését célzó tö­nös előnyös kereskedelmi kapcsolatok) rekvésünkben támaszkodhatunk és tá­és a kulturális kapcsolatok megterem- (| maszkodnunk kell. téséhez. f t - , . • AB ' • » L A | , • • * De a pártszerveknek és szerveze Heves harcok Algersaoan — AZ aigenai éteknek tudatosítanak ken, hogy az , • . « ť új tagok megnyerése és újabb EFSZ képviselőház elnöke lemondott Párizs, március 19. — A szombati francia minisztertanács az algériai kérdéssel foglalkozott. A miniszterta­nács több intézkedést határozott el, gyakorlati végrehajtásukat Róbert La­costa algériai miniszter-rezidensre bízva, aki ezentúl olyan széleskörű felhatalmazással rendelkezik, amilyent csak a hivatalosan kihirdetett ostrom­állapot biztosíthatna számára. A hétfői párizsi sajtó szerint szerepel az intézkedések sorában légihíd kiépítése Franciaország és Algéria köz'jtt, az Algériábai való utazások korlátozása, az Algériában levő haderők haladéktalan megerő­sítése, három korosztály esetleges behívása két hét múlva, szükség esetén hajók és repülőgépek igénybevétele, a megerősítések Algé­riába küldése, 300 könnyű repülőgép­nek a helyszínre küldése, a parancs­nokság átszervezése stb. A minisztertanács elhatározta, hogy rendelettel könnyíti meg az algériaiak felvételét a közhivatalokba és feleme­li az algériai mezőgazdasági dolgozók fizetését, egvben tanulmányozás tár­gyává teszi a földreform kérdését. A halálraítélt algériaiak ügyében nem történt semmiféle intézkedés. Algériában egyébként folytatódnak a harcok. A párizsi sajtó jelentése szerint va­sárnap újabb 1500 főnyi megerősí­tés érkezett Oranba. Tizi-Uzu környékén a karhatalom nagyarányú átfésülési műveleteket folytat, a Libération szerint három zászlóalj részvételével. A katonák „tel­jesen átfésültek" hét falut és a mű­ek alakítása a politikai és gazdasági kérdések egész komplexumának meg­oldását jelenti. A párt politikájának megvalósításá­ban a falvakon lehetetlen sablonsze­rűén eljárni. Figyelembe kell venni tehát a helyi feltételeket és szük­ségleteket, meg kell ismerni azon községek politikai és gazdasági helyzetét, amelyekben szövetkezete­ket akarnak alakítani ís ennek álap­ján kell kidolgozni az intézkedések és a munka tervét. Akkor el lehet majd érni, hogy az EFSZ-ek fejlesztésére irányuló .törek­veletek során kilenc algériait megöl- 5 vés állandó feladat legyen,'nem pedig tek. } csúcskampány. Az algériai harcosok most Algírtól r A szövetkezeti mozgalom fejlődése délkeletre Affreville környékén fejte- í függ a politikai munka színvonalától nek ki tevékenységet. Támadást intéz- a falvakon. Az EFSZ-ek alakításának *- 1— nf f ^ 1 I A R- AMAVI f politikai feltételeit a Dártszervezetek tek több megerősített állás ellen. J P° Iitik aj feltételeit a pártszervezetek ,, h teremtik meg, amelyek jő munkájától O J S 7. O 1956. március 21. Szombat éjszaka megtámadták Bel^- , a községben megalakui-e nát, Espitahert es Negrwet. Tobb f a szövetkeze t. Ez meq követeli a párt­alkalommal repülőgépek leptek közbe £ tapok naqyfok ú kezdeményezését és Rheirane és Mena körzetében. J öntudatát. A Kommunistáknak jó agi­A londoni rádió jelenti, hogy vasár- J tátoroknak kell lenniök az EFSZ-ek nap este lemondott az algériai képvi- J megalakításának kérdésében és meg selöház elnöke, aki Lacostehoz inté- j kel 1 magyarázniok a földműveseknek zett levelében azt írja, hogy moha- 1 ezze I összefüggő problémákat. A ... . . . „ \ foldrotrvesek gyakran haboznak be.ép­medanok es franciák - egyenjogúságon f a szövetk e 9 zet i, e ingadoznak alapuló egyesitesenek politikája a va- i annak meq ai akításával kapcsolatban. lóságban megszűnt, s ezert a jelen t A kommunistáktól függ. hogy minden körülmények között képtelen ellátni J kérdést megmagyarázzanak nekik és hivatalát. 'kétségeiket eloszlassák. Nehezen téte­lezhető fel, hogy valaki más fog agi­tálni. ha a kommunisták nem halad­nak az élen. Azt is nehezen lehet el­képzelni, hogy az agitációnak meq lesz a hatása, ha a kommunisták nem mutatnak példát, ha nem lesznek az elsők között, akik kitöltik a belépési lapot az EFSZ-be. Ezért oly nagy jelentőségű az. hogv az agitátorok közvetlenül községb?­liek legyenek, a helybeli lakosság soraiból. A CSKP üzemi szervezeteinek is arra kell irányítaniok a falvakon lakó párt­tagokat és munkásokat, hogy a föld­műveseket megnyerjék az EFSZ-be és hogy maguk is jó példával járjanak elől. A párt politikájának a falvakon va­ló helyes érvényesítésére irányuló tö­rekvésben a CSKP X. kongresszusa óta sok sikert értünk el. Sok helyen felszámolták a hibákat, amelyeket egyes funkcionáriusok elkövettek. Ez a párt és kormány további intézkedé­seivel együtt még jobban megszilár­dította a munkás-paraszt szövetséget. A szövetkezeti mozgalom a falvakon sikeresen fejlődik. Ezt bizonyítja az a tény, hogy az utóbbi két hónapban több száz új EFSZ alakult. Üjból fel kell hívni a figyelmet ar­ra, hogy a pártszervezeteknek kö­vetkezetes gondot kell fordítaniok arra, hogy egy esetben se sértsék meg a földművesek önkéntes belé­pésének elvét. A pártszervezeteknek a legnagyobb komolysággal kell tudatosítaniok azt is. hogy minél nagyobb sikereket érünk el a falvakon, annál jobban erő­södik ellenségeink ellenállása, annál jobban igyekeznek majd a kulákok meghiúsítani sikereinket. Ezért a pártszervezeteknek politikai szempontból sokkal jobban meg kell világítaniok az osztályharc bonyo­lult kérdéseit, le kell leplezniük a kulákok igazi arcát és nem szabad megengedniük azt, hogy a kulákok befurakodjanak az EFSZ-ekbe, — mint ahogy az utóbbi időben előfor­dult — s igyekezzenek a szövetke­zetet felforgatni. Rendkívüli jelentősége van až egyénileg gazdálkodó kis- és közép­parasztokhoz való helyes viszony kérdésének. Nem taktikai kérdésről van itt szó, ahogyan azt sok helyen helytelenül magyarázták. Ezeknek a földműveseknek megnye­rése a munkásosztály szövetségesei­vé, megnyerésük a szocializmus ki­építésére a falvakon, ez politikánk alapja. Ezért a pártszervezeteknek fokozniok kell a tömegek körében, főleg a kö­zépparasztok körében végzett politika! munkájukat, helyesen kell megmagya­rázniok a középparaszt feladatát és jelentőségét, s állandóan és türelem­mel meg kell őket nyerni a szövet­kezetnek. A kis-, de főleg a közép­parasztoknak az EFSZ-be való meg­nyerése érdekében helyes, ha segít­séget szervezünk meg számukra a termelési feladatok megoldásában, és közös munkára kell őket irányítani. Ezért az a nagy feladat áll előttünk, hogy már most, az előkészületek időszakában megnyerjük a földmű­veseket a tavaszi munkák közös végzésére azokban a községekben, ahol még nincs szövetkezet. Erre kell vezetnie a pártszervezetnek a nemzeti bizottságokban és a mező­gazdasági bizottságokban működő kommunistákat, akiknek e munka szervezőivé kell válniok. A közös mun­kának kell bebizonyítania, hogy a földművesek együttesen könnyebben megbirkóznak a legigényesebb mező­gazdasági munkával is és így bizto­sítják a magasabb hozamokat. Természetesen fontos az, hogy a közös munka megszervezésében se­gítsenek a járási nemzeti bizottságok mezőgazdasági osztályai is és hogy a gép- és traktorállomások is a legna­gyobb segítségben részesítsék a közö­sen dolgozó földműveseket. Nem sza­bad megengedni azt — mint ez néhol előfordul —, hogy az „önsegélyt" a kulákok szervezzék meg, akik ezt a szövetkezetek ellen és saját érdekük­ben használják iiel. A dolgozó parasztokat a termelési feladatok biztosításában, a közös mun­ka megszervezésében és a földműve­sek megnyerésében az EFSZ-be naqy segítségben kell részesíteniük a mái­meglévő szövetkezeteknek. Ilyen se­gítséget kell nyújtaniok a i EFSZ-ek­nek elsősorban ott, ahol a földműve­sek egész sora még a szövetkezete­ken kívül dolgozik. A szövetkezeti tagoknak meg kellene érteniök, hogy az a sogítséq, amelyben ők, valamint a gép- és traktorállomások részesí­tik a dolgozó parasztokat, pótolja azo­kat a „szolgálatokat", amelyeket eddig a kulákok nyújtottak nekik. Ez az az út. amelyen haladva ezeket a földmű­veseket megszabadítják a kulákbeíc­Iyástól és megnyerik őke.t a szövet­kezeti gazdálkodásnak. A helyi nemzeti bizottságoknak a mezőgazdasági bizottságok segítségé­vel s a tömegszervezetekkel együtt­működve meg kellene szervezniök a kis- és középparasztok látogatásait a jó szövetkezetekbe. És jó szövetkeze­teink, amelyek már a gyakorlatban bebizonyították a szövetkezeti terme­lés előnyeit, van már több ezer, van már minden járásban. A múlt évben a szövetkezetek túl­nyomó része politikailag és gazdasá­gilag megerősödött, növekedett a szö­vetkezetek termelése és jövedelme is. A tények egész sora bizonyítja ezt. Például a brnói kerület szövetkezetei 1955-ben lényegesen jobb gazdasági eredményeket értek el, mint 1954­ben. Ha összehasonlítjuk például egy munkaegység értékét — bár ezt nem vehetjük egyedüli mértékként a gaz­dasági szövetkezetek eredményeinek megítélése szempontjából —, azt lát­juk, hogy míg 1954-ben az EFSZ-ek 43 százaléka ért el 16 koronánál ala­csonyabb munkaegységértéket, 1955­ben 21 százalékra csökkent e szám. 1954-ben a 16 koronán felüli értéket munkaegységenként az EFSZ-ek 57 szá­zaléka, 1955-ben pedig már az összes szövetkezetek 79 százaléka érte el. 1955-ben 20 koronán felüli munka­egységértéket az EFSZ-ek 51 száza­léka érte el, míg 1954-ben csupán 31 százalékuk. A pártszervezeteknek nem szabad lankadniok és továbbra is fáradhatat­lanul arra kell törekedniök, hogy meg­oldják a szövetkezetek megszilárdítá­sának sürgős problémáit, a termelés további növelésének és a szövetkezeti gazdálkodás általános fejlődésének kérdéseit. Elsősorban azt kell elémiök, hogy életbelépjen az EFSZ-ek alap­szabályzata. A pártszervezeteknek nagy munkát kell végezniök a községekben, hogy minden dolgozó parasztot megnyerje­nek az EFSZ-nek. Lehetetlen figyel­men kívül hagyni, hogy az EFSZ-ek alakításában elért sikerek ellenére sincs kielégítően megoldva az a fel­adat, hogy a már meglevő szövetke­zetekbe több új tagot nyerjenek meg. Szükséges lesz megmagyarázni szá­mos káros és szektáns-elméletet, a kommunista szövetkezeti tagokat pe­dig arra kell irányítani, hogy ők ma­guk nyerjék meg a kis- és középpa­rasztokat a szövetkezetekbe. A már meglevő EFSZ-ek megszi­lárdítása és a szövetkezetek további fejlődése érdekében már ez idén el­kerülhetetlenül szükséges, hogy az el­maradó EFSZ-eket a jó szövetkezetek színvonalára emeljük és el kell érnünk azt, hogy az új szövetkezetek már megalakításuktól jól gazdálkodjanak. * * * Ez az időszak kedvező idő arra, hogy további lépést tegyünk eióre a szövetkezetek építése útján. A part minden erejét a kerületi és járási nemzeti bizottságoktól egészen a fa­lusi szervezetekig és a községekben, valamint a nemzeti bizottságok min­den fokán működő kommunistákig most a CSKP KB plénuma határoza­tának következetes biztosítására, a tavaszi munkák elvégzésére kell Össz­pontosítsa. A tavaszi munka lesz a kezdete 6z idén a mezőgazdasági ter­melés feladatai teljesítésének és túl­teljesítésének, az EFSZ-ek fejleszté­sének. Hogy ezt elérhessük, elsősorban meg kell erősítenünk és javítanunk a politikai munkát falvainkon. a tavaszi munkák sikeres elvégzésére kell moz­gósítanunk a mezőgazdasag minden dolgozóját és továbbra is fáradhatat­lanul arra kell törekednünk, hogy az EFSZ-ekbe a kis- és középparasztok további ezreit nyerjük meg. A kommunisták magasfokú felelős­ségérzete és aktív harca falvainkon a szocializmus kiépítéséért s a CSKP X. kongresszusa irányelveinek teljesíté­séért a mezőgazdasági termelés lé­nyeges emelése érdekében döntő fel­tétele és biztosítéka lesz következetes megvalósításuknak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents