Új Szó, 1956. március (9. évfolyam, 61-91.szám)

1956-03-21 / 81. szám, szerda

Csehszlovákia Kommunista Pártja járási és városi konferenciái 1-956. március 17-én és 18-án tartották meg egész köztársaságunkban Csehszlovákia Kommunista Pártja járási, körzeti és városi konferenciáit. A konferenciákon megtárgyalták a járási és városi bizottságok beszámolóit a párt tevékenységéről az elmúlt időszakban és a párt újabb feladatait a második ötéves terv kezdetén. A konferenciákon a CSKP KB képviselői tartottak beszámolókat a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának eredményeiről és tanulságairól és a második csehszlovák ötéves terv fő kérdéseiről. A konferenciák vitái kifejezésre juttatták a pártszervezetek egyre növekvő aktivitását. Elsősorban a köztársaság gazdasági és kulturális építésével kapcsolatos kérdésekre, a párt szervezési és gazdasági munkája színvonalának emelésére, valamint a párt ideológiai tevékenységének fejlesztésére összpontosították a fö figyelmet. A küldöttek bírálatnak vetették alá a párt állami és gazdasági szerveinek tevékenységében mutatkozó hibákat, indítványokat tettek azok orvoslására és kiemelték a pártszervezetek nagy felelősségét az időszerű feladatok helyes megoldásában. A konferenciák tárgyalásai kifejezésre juttatták a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának irányelveivel és a párt irányvonalával való egyöntetű egyetértést s azt, hogy alkotó módon kell érvényesíteni körülményeink között a kongresszus tanúlságait és következtetéseit. A konferenciákon megválasztották az új járási bizottságokat és revíziós bizottságokat. A konferenciák kifejezésre juttatták a pártszervezetek egyre növekvő egységét és felzárkozóttságát Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága köré. Több figyelmet az ideológiai nevelésre Amelyik községben jól dolgoznak a kommunisták, ott szép eredményeket látunk a termelésben, ahol viszont gyengén működik a pártszervezet, sok a hiba, ki nem elégítőek az eredmények — ez a tény nyert igazolást a nagymegyeri járás pártkonferenciáján is. A beszámoló és a hozzászólások tiszta képet nyújtottak a járás munkájáról, a kommunisták tevékenységéről. Szép eredményekről számoltak be, hiszen tudjuk, hogy a múlt évben az elsők között teljesítette a nagymegyeri járás a gabonabeadás tervét. Ezek az eredmények főként a jó szövetkezeteknek köszönhetők, mint például Tany, ahol 239 százalékra teljesítették a gebonaneműek beadásának tervét, "•agy Kolozsnéma, Nvárasd, Csi'izradvány és maga a járási székhely, Nagymegyer. Ezekben a szövetkezetekben szép eredményeket értek el a hektárhozamok növelésében is. Ugyancsak szép eredményt mutattak fel e téren až újmajori állami gazdaság dolgozói. Ezek azonban csak részleteredmények. A konferencia foglalkozott azoknak a szövetkezeteknek a helyzetével is, amelyek még ez ideig nagyon gyenge eredményeket mutattak fel Nagy lemaradás tapasztalható például Alistálon, Ekecsen, Csicsón, Medvén, Nemesócsán. Ekecsen még az állami tervet sem tartották be. Az elnök eltitkolta, hogy 80 hektár kukorica helyett mohart vetettek. Persze a mohar nem pótoihatja a kukoricát. Nem silóztak rendesen, de a járásnak nagymennyiségű silózásról számoltak be. Az alistáli pártszervezet küldöttei önkritikát gyakoroltak, és kötelezettséget vállaltak, hogy lemaradásukat behozzák, hibás munkájukat megjavítják. Nagy hiba, hogy mind a szövetkezetek, mind pedig az állami gazdaságok lemaradtak az ipari növények, főként a len termesztésében. Sokat vesztettek ezzel, mert a lentermesztés nagyon fontos bevételi forrásuk lehetett volna. Bizonyítja ezt a nyárasdi szövetkezet példája is, ahol csak lenből háromszázötvenezer koronát vett be a szövetkezet. A nagymegyeri járásban a földterület legnagyobb részén már szövetkezeti gazdálkodás folyik. Ez évben is 164 tagot nyertek meg a szövetkezetnek 260 hektárral. De kívül áll még 345 kis- és középparaszt. A konferencia célul tűzte ki, hogy ez évben, mégpedig a tavaszi munkák folyamán ezeket is megnyerik a szövetkezeti gazdálkodásnak. Hogy ezt a feladatot megvalósítsák, több gondot kell fordítaniok az alapszervezeteknek a szövetkezetekre, több gondot kell fordítania a járási pártszervezetnek az alapszervezetekre. A járási pártszervezet és a járási nemzeti bizottság is arra törekedjen, hogy konkrét segítséget nyújtson a szövetkezeteknek. Propagandájuknak harciasabbnak kell lennie. Erélyesebben fel kell venniök a harcot a kulákok ellen. S elsősorban a falusi pártszervezeteknek kell sokkal aktívabban küzdeniök az .osztályellenség ellen. Még mindig sok kulák van a szövetkezetekben. A baj ott van, hogy a falusi pártszervezetek kommunistái nem leplezik le őket a szövetkezeti tagok előtt, mert maguk sincsenek kellőképpen tudatában az osztályharc fontosságának. Foü J S / C) 1956. március 21. kőzni kell tehát az ideológiai nevelő munkát az egyes pártszervezetekben. Az alistáli pártszervezet gyenge ideológiai munkáját tükrözi vissza, hogy a tagok a taggyűlések határozatait csak részben teljesítették. Nem léptek fel eddig erélyesen a kulákok ellen. A közelmúltban kettőt kizártak, de még mindig van a szövetkezetben kulák. A járási pártszervezet instruktorai több gondot fordítsanak a gyengébb falusi pártszervezetekre. Ne csak arra törekedjenek, hogy minden községet meglátogassanak, hanem a gyengébb szervezetekben töltsenek több időt és segítsenek a felmerülő problémák, megoldásában. Az ideológiai nevelésnek egyik fő eszköze a pártsajtó. A járás 107 százalékra teljesíti a Pravda, 101 százalékra az Üj Szó előfizetési tervét. A Pártélet előfizetési tervét viszont csak 47 százalékra teljesítette. Vannak olyan szervezetek, ahová egyetlen Pártélet sem jár. Ezek a szervezetek minél hamarabb rendeljék meg e folyóiratot, mert a Pártélet nélkülözhetetlen segítséget nyújt a pártmunkában. A konferencia egyhangúlag elfogadott határozatot hozott a pártmunkában és a gazdasági életben tapasztalt hibák eltávolítására s az eredmények növelésére. (j-n) Új csehszlovák nagykövet Franciaországban \ A Csehszlovák Köztársaság elnöke kinevezte dr. Jozef Urbánt, a Csehszlovák Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetévé Franciaországba. A köztársasági elnök egyúttal felmentette Gustáv Souček franciaországi nagykövetünket eddigi funkciójától és más feladatokkal bízta meg. A prágai lengyel nagykövetség köszönetnyilvánítása A Lengyel Népköztársaság prágai nagykövetsége ezúton mond köszönetet a csehszlovák szervezeteknek, üzemeknek és állampolgároknak, részvétük és rokonszenvük tolmácsolásáért ama nagy veszteség fölött, mely a lengyel népet Boleslaw Bierutnak, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának elhúnytával érte. Megnyílt a határvidék ifjú építőinek országos értekezlete Kedden, március 20-án már a korareggeli órákban leányok és fiúk gyülekeztek a prágai Szláv Házban, a legjobb ifjúsági brigádok dolgozóinak országos értekezletére. Több mint 700 brigádos és vendég érkezett a fővárosba, hogy kiértékeljék egyéves úttörő munkájukat határvidékünkön, ahol az állami gazdaságok dolgozóival együtt több tízezer hektár parlagon heverő és rosszul megművelt földet változtattak termőfölddé. Az ifjú építők szívélyesen üdvözölték František Kord mérnököt, az állami gazdaságok miniszterének helyettesét, dr. Jiri Koťátko mérnököt, Vladimír Meisnert, a CSISZ Központi Bizottságának titkárát és Jozef Janouš képviselőt, a határvidék betelepítésével megbízott kormánybiztost. Az értekezlet elnökségében helyet foglaltak a kitüntetett, legjobb brigádosok, Václav Kramoliš, az „építésben szerzett érdemek" kitüntetés viselője, Siávka Podhorská, Cioco Bukur, Jiŕina Cenková, Rostislav Čertík „kiváló munkáért" jelvénnyel kitüntetettek és a Moravéves, Tichá és Labuť farmok kitüntetett brigádjainak képviselői. A csehszlovák és szovjet himnuszok elhangzása - után Vladimír Vedra, a CSISZ Központi Bizottságának titkára megnyitotta az értekezletet. A megnyitó után František Kord mérnök, az állami gazdaságok miniszterének első helyettese mondott beszédet. Ünnepi est a Práca tízéves jubileuma alkalmából A Práca, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szlovákiai napilapja március 20-án ünnepelte megjelenésének tizedik évfordulóját. A jubileum A féli agitáció eredményei Marceiháza községben (Levél) Hogy a téli agitációs munka jó megszervezésének milyen nagy jelentősége van, mi sem bizonyítja jobban, mint Marceiháza község példája. Ha községünkben azelőtt valamilyen gyűlésre vagy megbeszélésre hívtuk az embereket, az volt a válasz: „Nem a mi dolgunk." Hát kié lenne másé, ha nem a marcelházi dolgozóké? Ennek a nemtörődömségnek gyökereit községünkben mélyen, egészen mélyen kell keresni. A múltban, amikor még a dolgozó nép nem maga irányította sorsát, s a felszabadulás után is sokáig nehezen tudta a község népe felfogni azt a tényt, hogy ö mag^f lett saját sorsának irányítója. Marcelházán a helyi nemzeti bizottság tagjai és funkcionáriusai odaadó munkájának köszönhető a téli agitáció sikere. A helyi nemzeti bizottság és az iskola között egyetértő, jó munka folyik. Sikerült az iskolás gyermekeken keresztül megértetni a szülőkkel, hogy a különféle előadások elsósorban az ő javukat szolgálják. Marceiháza községben 16 különféle problémával foglalkozó előadást tartottak. Az előadásokon 2955 ember volt jelen. Tizenegy nyilvános beszélgetésen 2434 személy vett részt. Az előadásoknak és a nyilvános beszélgetéseknek eredményei azt igazolják, hogy Marceiháza község lakosai megértik a feladatokat. Megértik azt, miért kell többet termelni, miért kell jobban megszervezni a munkát, miért kell a jól bevált munkamódszereket átadni és átvenni. A marcelházai EFSZ a következő kötelezettségvállalást tette az 1956. gazdasági évre: a gabonatermelést hektáronként 1 mázsával fokozza, ami háromszázötven mázsa gabonatöbbletet jelent; terven felül 2 vagon húst ad le; a cukorrépatermelést hektáronként 40 mázsával fokozza, ami több mint 10 vagon cukorrépát jelent. A magángazdák is belekapcsolódnak a többtermelésbe. 73 gazda kötelezte magát, hogy terven felül 123 mázsa gabonát ad be. 49 magángazda 66 mázsa húst, 14 magángazda* 730 tojást ad le a kötelező begyűjtési terven felül. Az agitációs munka eredménye az is, hogy ez idén már 21 magángazdálkodó írta alá a belépési nyilatkozatot a

i EPSZ-be. E. Tóth, tanító, Marceiháza. ooooooooeoQsooQOoooociooooooooo^ A szlovák és cseh dráma fesztiválja Cseh mesejáték a nyitraiak előadásában A végéhez közeledő fesztivál egyre nyomatékosabban emeli ki azt a tanulságot, hogy színházainknak merészebben kell az irodalmi múlt örökségével foglalkozniok, kezdeményezőbben ke l a nagyértékű hagyományok feltárásának munkáiból kivenni részüke . Elsősorban azokra a klasszikusokra gondolunk, akiknek mondanivalója megállta az idő teherpróbáját, s hagyatékuk nem egy gyöngyöt rejt, melynek új fényban való felcsillogtatása minden színház hálás feladatának bizonyulhat. J. K. Tyl idegenbe kóborló dudása megtanít az otthon, a család megbecsülésére, a drága szülőföld, a haza olthatatlan lángú szeretetére, Husz János proféciás szavával meghirdeti és szívünkbe plántálja: keresd az igazat, hallgasd meg az igazat, tanuld meg az igazat, szeresd az igazat, őrizd az igazat mindhalálig. Tajovský a azéteső kapitalista világ szlovák falujának fonákságaira mutat rá: a vagyon nem boldogít, de öszszetöri az emberi boldogságot. Mahen nagyerejű költői szóval hirdeti meg a feudális világ önkénye és zsarnoksága ellen lázadó Jénosikok igazát. Dús ez az örökség, szinte kimeríthetetlennek tűnik, csak szakavatott kézzel kell hozzányúlni, hogy élővé váljon és elvégezze emberformáló, nevelő küldetését. A nyitraiak a múlt gazdag örökségéből Július Zeyer Radúsz és Mahuliena című mesejátékához nyúltak, a haladó szellemű cseh romanticizmusnak egyik ékkövéhez. Az előadás bebizonyította, hogy azok a gondolatok, amelyeket Zeyer a Tátra és a Magura havasai közt lejátszódó meséjében elénk tár, felemelnek és megtermékenyítenek. Vajon időszerűtlen-e ma színpadjainkról a szerelem tisztaságáról, a gyűlölet meddő mivoltáról beszélni? Zeyer mesejátékának mélyek a tanulságai: ahhoz, hogy életünk szebb és teljesebb legyen, ki kell ölnünk magunkból az önzést és a gyűlöletet. Zeyer mesejátéka jóval több két fiatal szerelmes szív vergődésénél és egymásra találásánál: a játék jelképeiben a népeket elválasztó bosszú és gyűlölködés meddőségére mutat rá és azokra az erőkre is, amelyek öszszekötnek és meghozzák az ember, a nép újjászületését. „Sztojmir király, szeretnünk kellene egyhiást, hiszen körülöttünk széles e világon tengernyi a gyűlölködés" — mondja a fogságba ejtett Radúz, aki mély hazafiaságával, szülőföldje iránti olthatatlan szeretetével Mahulienához fűzött forrástiszta szerelmes hevületével példaképe lehet mai fiatalságunknak is. De Zeyer mesejátékának többi alakja is mind eleven példakép: a favágó Vratkó becsületessége, Radovid hűsége, Mahuliena végtelen szerénysége, Radúz anyjának, Nyolának mélységes szeretete. „A nép egyszerű, mint az anyaföld ... A nép olyan, mint a föld, amely teremt" — hangzik a mese varázsával és bűbájával. Milyen elevenen cseng felénk a múltból a költő szava, aki meséjével a föld, a nép, a boldogságát kereső teremtő ember megbecsülésére, a haza szeretetére int! Z

eyer mesejátékához Jozef Suk olyan zenét szerzett, amely egyenértékű a költő szavával és gazdag dallamaival, romantikus színeivel kitűnően aláfesti a mondanivalót. A nyitraiaknak technikai okokból sajnálatosan le kellett mondaniok arról, hogy zenekarral mutassák be a mesejátékot, a zongorakístfret és a helyenként felcsengő hanglemez-zene nem tudta pótolni a zenekari kísére tet. Ártott ez a dikciónak, az egész előadás színességének és lendületének. A mesejáték első három képe ezért nem elégített ki, az együttes csak a játék második felében, külö nősen az utolsó két képben igazolta, hogy jó úton halad és színvonalas igazi színházat tud adni. Pavol Haspra rendezői munkája igen figyelemreméltó, nem mentes a hibáktól, de nagy érdeme, hogy eszmeileg jól tolmácsolja Zeyer költői mondanivalóját, és az együttes minden tagját egyéni teljesítményekre ösztönzi. A Radúzt játszó Anton Korenčiben ígéretes tehetségű fiatal hősszerelmtst ismertünk meg, aki hangjával jól bánik és akinek jó a mozgáskultúrája is. Kitűnő volt Olga Rufusová, Nyola királyné szerepében és kielégített a Mahulienát alakító Eliška Kováčikova játéka is. Pavol Gábor szép színpadképei kitűnően éreztették a mese varázsát, a kosztümök már kevésbé feleltek meg. Összegezve elmondhatjuk, hogy a nyitraiak nagy sikerrel szerepeltek és számunkra azt a tanulságot is hozták, hogy Zeyer meséjét múlhatatlanul fjjtos fordítói teendőink közé kell sorolnunk, hogy különösen fiatalságunk legalább olvasmány útján hamarosan megismerhesse a cseh romantikus irodalomnak ezt az örökbecsű művét. E. V. előestéjén a Szlovák Szakszervezeti Tanács a bratislavai Népművelés Házában ünnepi estet rendezett. Az esten részt vett Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának küldöttsége: Augustín Mihalička, Štefan Šebesta és Štefan Brenčič. Továbbá jelen voltak František Koktán, a Központi Szakszervezeti Tanács elnökségének tagja, a Szlovák Szakszervezeti Tanács elnökségének tagjai, a szakszervezetek szlovákiai bizottságainak elnökei, a napilapok főszerkesztői, valamint a Práca munkáslevelezői és munkatársai. A jelenlevőket a Práca főszerkesztője, Ladislav Zajac üdvözölte. Majd Augustín Mihalička, Szlovákia Kommunista Pártja KB titkára felolvasta Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának a Práca szerkesztőségi kollektívájához intézett levelét. Ezt követően Vojtech Daubner, a Szlovák Szakszervezeti Tanács elnöke mondott ünnepi beszédet. A vietnami vendégek csehszlovákiai tartózkodása Richard Dvoŕák külkereskedelmi miniszter március 19-én ünnepi estet rendezett a Vietnami Demokratikus Köztársaság kereskedelmi küldöttségének tiszteletére, mely Phan Anh kereskedelemügyi miniszter vezetésével meglátogatta Csehszlovákiát. Az esten részt vettek: Jozef Púčik, vegyiipari miniszter, továbbá a külügyminiszter, a külkereskedelmi miniszter és a te rmelőminisztérrumok miniszterhelyettesei. Jelen volt Dinh Van-Dúc, a Vieinami Demokratikus Köztársaság prágai ügyvivője ii% * • * Március 19-én egyhetes bratislavai tartózkodásuk második napján a Vietnami Demokratikus Köztársaság színművészeinek küldöttsége megtekintette a várost és a város történelmi nevezetességeit. Délben a küldöttség tagjai koszorút helyeztek el a Slavinon lévő duklai emlékműre. Közlemény az Árvízvédelmi Bizottság üléséről A Belügyi Megbízotti Hivatal mellett működő árvízvédelmi bizottság az elmúlt napokban értékelte az összes megelőző és védelmi intézkedéseket, amelyeket Szlovákiában az ez év februárjában bekövetkezett árvízveszély sikeres elhárítására tettek. A fenyegető veszély elhárítására az illetékes szervek már előzőleg intézkedéseket tettek. Az Árvízvédelmi Bizottság megállapította, hogy az árvízveszély legyőzésében a csehszlovák néphadsereg alakulatainak van a legnagyobb érdemük. Továbbá kiemelte a tűzrendészéti és a vízgazdasági szervek munkáját. Nagy érdemeket szerzett ebben a ž Ilma i tűzoltóalakulat egysége, amely Michal Adamov vezetésével sokszor 27 fokos fagyban, éjjel-nappal, gyakran derékig vízben becsületesen és lelkiismeretesen biztosította Zilinán a Vág folyón az árvízvédelmi szolgálat feladatait. Az Árvízvédelmi Bizottság nagyra értékelte a veszélyeztetett községek lakosságának a gátak megerősítésénél, és emelésénél, valamint más veszélyeztetett helyen végzett áldozatos munkáját. Főként a Bratislava-környéki járásban Čunovo község, a somorjai járásban Gútor ás Szemet, az ógyallai járásban Naszvad község és Lándor-puszta, a párkányi járásban pedig Helemba község lakossága végzett példás munkát.