Új Szó, 1956. március (9. évfolyam, 61-91.szám)

1956-03-02 / 62. szám, péntek

•C 'ste, amiko-r elcsendesül a táj, amikor már családom tagjai álomba szenderülnek, csendesen elnézegetek egy kis térképet. Szülőföldemet, a Bodrogközt ábrázolja, a második ötéves terv végén és az utána következő években. A térkép a foluó szabályozását, a belvizek rendezését ábrázolja, amelyen a piros vonalak töltéseket, a zöld vonalak a vízlevezető-, a kék vonalak pedig az öntözőc sátor nákat mutatják. Nézzük ennek a vidéknek múlt ját és jelenjét.. A kelet-szlovákiai síkság, hazánk egyik legtermékenyebb vidéke. Jól megterem itt a búza, kukorica, burgonya és a világhírű tokaji bor is. Az alacsony vulkánikus eredetű, kavicsos dombok oldalait gyümölcsfákkal teli szőlőkertek borítják, ezeknek tövén pedig messze, ameddig a szem ellát, széltében-hosszában aranyszínű gabonatáblák, dinnyeföldek, rétek, legelők terülnek el. Bodrogköznek hívják ezt a vidéket. Népe kitartó munkaszorpálmáról és vendégszeretetéről híres. Az utolsó években alaposan megváltozott itt is a táj. Az egymásba kapaszkodó keskeny szántóföldecskéket nagy szövetkezeti gabonatáblák váltották fel. A vidék a három folyó hazája, a Bodrog, a kanyarodó Latorca és a déli. határmenti részén a Tisza. A három folyó mintha ökölbe szorította volna évszázadokkal ezelőtt a vidéket, úgy uralkodott az itteni lakók vagyona, élete felett. Évente több ezer hektár szántóföld, leaelő került a. víz alá és vált terméketlenné. Petőfi Sándor, a nagy magyar költő így jellemezte a Tisza erejét: „Mint az örült, ki letépte láncát, vágtatott a Tisza a rónán át. Zúgva-bőave törte át a gátat, el akarta nyelni a világot." i/^odrogköz parasztjai évtizefj dele óta verejtékes mun' kájukkal küzdöttek a természet romboló, dühöngő ereje ellen. Ott, ahol nagybirtokosok földjei terpeszkedtek. akiknek •nagy befolyásuk volt a kormány költségvetésére, sikerült erős gátak közé szorítani a minden éven kitörő folyót. így szelídítették meg a szőke Tiszát, melynek töltései a Széchényi birtok érdekeit védték. és az Ondavát. melynalc partjain az Andrássy grófok voltak érdekelve. Ma már ez a két folyó a legnagyobb áradások idején_ is medrébe szorítva szállítja lefelé a hegyek csapadékát. Csak a Bodrogköz vizeinek rendezése maradt elintézetlenül, ősi állapotban. Csak a Latorca menti falvak lakosai verekedtek továbbra is. egész napjainkig a folyó erejével. A kisgazdák együttes ereje még sem volt elég a folyó megzabolázására. a természeti erők lenvözésére. Az általuk épített alacsony gátakat, töltéseket tavasszal elsodorta a megáradt Latorca, egy nap alatt semmisítve meg a hosszú hónapok LATORCA verítékes munkájának eredményeit. Ha nyár idején nézed a mogyoró-. rekettyebokrokkoi szegélyezett Latorcát, olyan simának, szerénynek tűnik, mintha senkinek sem ártana. Lassan, méltóságteljesen folyik, szinte egy helyben áll, s ha az Ung és Laborc megárad, úgy a Latorca, melynek kicsi az esése. (5 cm egu kilométeren), visszafelé folyik medrében. Ez a csendes, partot mosó víz minden évben óriási károkat okoz a partmenti falvak lakosainak. Rendszeresen elönti a réteket, legelőket, szántóföldeket. Csak a balpart ián 8500 hektár területet tesz ezzel hasznavehetetlenné, a jobboartján pedig 15—16 ezer hektárt áraszt el. Tavaly a Latorca ötször öntött ki medréből, megakadályozva a vetést, a széna betakarítását, az intenzív földművelést. A víz késő tavaszig áll a földeken. Nyáron jól érzik itt magukat a gólyák, a mocsaras, vizes terület elég békapecse"nvét ad. Itt fészkelnek a szúnyogok, és a különféle betegségeket terjesztő rovarok. Az első világháború idején a Latorca balpartján ugyan megkezdték a munkát, de U km hosszú töltésépítés után abbahagyták, mert nem volt rá pénz. 1942-ben újabb egy kilométerrel hosszabbodott a töltés. Ez azonban nem jelentett végleges meaoldást. mert most már a csapadékvíz nem tudott hová lefolyni, s olyan pocsolya volt megint, mint. árvíz idején. Évtizedek óta sokat szenvedett itt a nép, melynek érdekeit egy kormány sem volt hajlandó programjába foalalni. Ez' volt Bodroaköz népének a múltja, amely az 1948. februári fordulattal örökké lezáródott. Ezzel a nappal új korszak nyílott hazánk népeinek életében. egv olyan korszak, mely Gyökerestől kiirtja az iaazságtalanságokat, a kapitalista örökséget, s mevvalósul Bodroaköz népének évtizedes álma, a vidék vizeinek rendezése. * * * mezőt most vastag hóler-sf Pel borítja. Bodrogköz né' pe otthonában tölti a boldog téli pihenését. De bent. a tervezőirodában már mérnökök, tervezők egész sora kovácsolja Kelet-Szlovákia síkságának jövőjét. Terveket állítanak össze, amelyek szerint már ebben az évben megkezdődik az építőmunka. Ennek megvalósítását pártunk és kormányunk tűzte ki célul. Elvégzéséhez tehát nem fér kétség, mint ahogy nem fér kétség ahhoz sem. hogy a második ötéves tervben kitűzött' feladatokat időben teljesítjük. A Hydrostav mérnökei már megrajzolták a Latorca-töltést., kiszámították. mennyi földet kell kiásni. hány és milyen korszerű gép fog dolgozni a töltés építésénél és mennyi munkásra lesz szükség. A terv szerint a munkákat 1960-ig kell befejezni. Alig. hogy elolvad a hó. kizöldül a természet, megkezdődik a nagy munka. Nyomában még jobban fellendül a vidék mezőgazdasága. Töretlen réteket. legelőket szántanak fel búza. gabonavetések alá. ahová többé vem fog eljutni a Latorca pusztító vize. A töltés rendezése évente kb. 5 és félmillió korona értékű hozamtöbbletet fog jelenteni a Bodrogköz földműveseinek. ,4 búza átlagos hektárhozama 11 mázsáról 15-re. a széna 25-ről 50-re emelkedik. Az utóbbi, különösen nagyjelentőségű a fejlődő állattenyésztésben. Boly és Zemplén község mellett lecsapoló zsilipeket építenek a csapadék levezetésére. A szántóföldek területe 3280 hektárról 6300-ra bővül, azaz 3000 hektárral több területet szolaál a gabonatermelés céljaira, mint eddig. A kopár, vadvizes legelők helyén dúsfüvü rétek hizlalják majd a szövetkezetek naavszámii csordáit. Ahhoz, hogy a tervezett, mnn/í" meavalósidion, csuv'-n 1 millió 800 000 m' földet kell kiásni, s a tölté*re hordani. Mindezt, korszerű. jól bevált szoviet kotróaépek, buldózerek. exk"vátorok. földgyaluk véazik el a fáradsáoos. terítékes talicskázás helyett. A szovjet gépek már készen várják a munka megkezdését. A töltés felépítésének költséaét teljes egészében államunk viseli. Csak az ezévi költségvetés 8 milliárd 773 millió koronát irányzott elő a mezőgazdaság fejlesztésére. Óriási összeg ez, mely földműveseink gazdag és jobb éleiét biztosít ja. /I nagymihályi vízszabályozási tervező iroda egyik ' asztala mellett ülök. Előttem garmadában nagy térképek, tervek fekszenek. A bátor, nemes tervek láttára szinte eláll az emberben a lélegzet. Mert nemcsak a Latorca balparti töltésének felépítéséről van üt szó. sokkaitöbbről. amiről még magam sem mertem álmodni. Egy egész vidék, egy egész országrész ál építéséről. Itt látom először szülőföldem jövőjét térképen. A második ötéves terv keretében a Latorca jobb partján is megkezdik a töltés építését. Az egész jobboldali szakaszon ezzel 15—16 ezer hektár területet ármentesítenek. A hullámtérből kiragadott teriileteken megindul a rendes gazdálkodás és örökre elmúlik a félelem az árvíz pusztításától. Egészségügyi szempontból is felbecsülhetetlen jelentősége lesz az ármentesítésnek. Eltűnik erről a vidékről a maláriabetegség, amely annyi évtized óta pusztítja a lakosokat. Fűzfákat ültetnek a töltés aljába, a pázsitos töltés kíséri majd le a folyót egésza. torkolatig. A töltések felépítése után következik a talaj és a belvizek rendezése is. A csqtornák egész sora szeli majd keresztül-kasul a Bodrogköz földjeit.' Ezeknek hossza meghaladja a 160 kilométert. Most már tisztán látom a képet, mintha a jövő ablakán néznék ki a mai napon. A 32 kilométer hosszú szomotori főcsatornába

1 fog torkolni 18 mellékcsatorna. A munka első szakaszában 375 ezer köbméter föld, a második szakaszban 1 162 000 köbméter föld kerül kiásásra a csatornák építésénél. Micsoda számok, milyen szép perspektíva! Bodrogszerdahely melleit négy hatalmas szivattyú (egyenként 5 m'-es másodp. teljesítménynyel.) fogja átemelni a vizet, a Bodrogba. A négy közül egy szivattyú szolgáltatja majd nyáron, szárazság idején az öntözéshez az éltető vizet. Á szomotori csatornát kis esése miatt öntözésre is fogják használni és 10 km-es szakaszon 3000 hektár területet fognak öntözni vele. Már most kísérletképpen 350 hektár öntözését valósítják meg, amely 1960-ban Nagykövesd, Szomotor, Nagygéres határában 3000 hektárra terjed. A belvizek rendezésével sok égető problémát oldanak meg egyszerre. Az utak és a vasút átépítésénél mindig nagy gondot okozott a talajvíz, a belvíz. Ennek kiküszöbölésére a múlt évben fejezték be az ideiglenes pólyáni zárótöltést, amely 3000 hektár földet ármentesit Lelesz környékén. Mindez azonban csak kezdete a nagy munkának. A belvizek rendezésével, a csatornák ásásával egyidejűleg a hidak építése válik szükségessé. 45 kilóméter hosszú telefonvezeték köti majd össze a csatornák menti őrházakat, a felügyelő munkásokat. Így van ez a tervben és valóság lesz a közeljövőben. < / __ alán még korai írni erről, mert ennek megvalósításához óriási munkát kell elvégezni. De látnunk kell a jövőbe, tudatában kell lennünk annak, milyen cél felé törekszik népi demokratikus kormányunk. Elmúlik hamar az öt év, amelyben minden napfial, héttel, hónappal gazdagabbak és erösebbek leszünk. Örömteljes életünkbén észre sem vesszük, hogyan jutunk el a második ötéves terv végére, mert a boldog napokat senki sem számolja, csak a rosszakat. Egyszer csak majd azt vesszük észre, hogy gazdaggá lett Bodrogköz népe és vidéke. Szövetkezetek, állami gazdaságok gabona- és rizsföldjei ontják maj bőven, vagonszámra a gazdag termést. És az ember, aki legyőzte a természetet, büszkén tekint majd vissza elvégzett munkájára és unokáinak a nehéz múltat csak a mesében fogja emlegetni. Horváth Sándor Vörös Lobogó Ne járj lányhó Szilicére, elkopik a lábad érte, meredek a gyalogút, ihaja, kitöröd a nyakad miatta. tgy csúfolódtak valaha azzal a legénnyel, aki szilicei lányhoz járt. Bezzeg nem csúfolódhatnak most, mert hiszen nem kell már gyalog járni Szilicére. Az ember kényelmesen helyet foglal az autóbuszban, amely dübörögve röpíti fel a szilicei fennsíkra. A tágas fennsíkon lapuló falu bizony kiesik a Sajó völgyének forgalmából; a vasút, országút eleven életéből. Mit jelentett ez régen a sziliceieknek? Hosszú gyaloglást sárban és esőben, fagyban és szélben, š Keserű vqksi estéket bűzös petróleum világ mellett, választóvonalat az élet lüktetése és a mozdulatlanságba töpredés között. Ma kultúrházuk, mozijuk, autóbuszuk, villanyuk, napközi otthonuk van a sziliceieknek. A választóvonal elsimult, hiába fekszik a falu kilométerekre a Sajó völgyétől, fent, fent, ahol karcol a levegő. Mint hazánk annyi falujába, Szilicére is beköszöntött az új élet, a lelkekbe szikrázó fény. De amire legbüszkébb a falu népe, az a IV. típusú szövetkezet: a Vörös Lobogó. Álljunk csak meg egy pillanatra. Lám, Szilice dolgozó parasztsága kitört a magányból, szövetkezetbe tömörült, s olyan mély barázdát húzott, hogy belenyögött a föld. 1949-ben szántották össze első ízben a mezsgyéket, akkor alakították meg a nagy család közös bir-. tokát. Azóta sok víz lefolyt a Sajón, de a kezdeti nehézségeket is legyőzte Szilice népe, s olyan szövetkezetet faragott, hogy messzi jár a híre. Ma a sziliceieké a rozsnyói járás első szövetkezete. Nem mehetünk tovább, hogy néhány számadatot meg ne említsünk. Például a múlt évben 20 koronát terveztek egy-egy munkaegységre, de ez az összeg 22 koronára emelkedett. Az évi 100 000 liter tej helyett 130 000 litert adtak be, tojásból 13 000-rel többet, sertéshúsból pedig 50 métermázsával szolgáltattak be többet népünknek. Szép eredményeket jelző adatok ezek, s mögöttük az ember lélegzik, a földszerető paraszt, a jó közösségért küzdő dobogó szív. Bokros Jánosok meg Vanyó Jánosok, erős férfiak meg fürge kezű asszonyok, Szilice feleszmélt népe. Megtelt a szövetkezetesek kamrája, pénz is került elegendő, s mi kellene más? Azt mondják a sziliceiek, hogy: „Jó egészség, egyetértés. Es ebben a faluban ez sem hiányzik. A sziliceiek közös birtoka egyre jobban gyarapszik. A régi falak mellé újakat húznak, r nehogy kivessék az egyre szapi -odó állatok az istálló vagy ól falát. Egyre több piros tető virít a szövetkezeti udvarban, s a faluban is egyre több embér sóhajt fel boldogan: felépült a házam. S így van ez rendjén, s így is kell lennie. Ezt tartja Hajdú András is, a szövetkezet elnöke, aki, szerelmese a közösségi gondolatnak, aki szereti embertársait, s az egészséges, munkás életet. D. Gy. 430 mázsa cukorrépát termelnek hektáronként A diósförgepatonyi szövetkezet tagjai értékes kötelezettségvállalások tételével kezdték meg a második ötéves terv első évét. Most. az SZKP XX. kongresszusa után az egyes munkacsoportok kollektív kötelezettségvállalásokat tettek a terméshozam és az állatok hasznosságáriak növelésére, sőt ezen felül még az egyes tagok is vállaltak kötelezettséget. így Például Németh István azt ígérte, hogv egy hektáron 430 mázsa cukorrépát termel. Ugyanilyen értékes kötelezettségvállalásokat tettek az állattenyésztésben dolgozó tagok is. Wiederman elvtárs például, a szövetkezet sertésgondozója, kötelezettséget vállalt, hogy eléri a gondjaira bízott állatoknál a napi egy » kilogrammos súlygyarapodást. Lelkes József anyasertésgondozó pedig aat vállalta, hogy a gondjaira bízott anyasertésektöl évente átlag 12,5 malacot választ el. (Levelezőnktől) TIZENÖTTEL TÖBBEN A csehországi hulini szövetkezetben szép eredménnyel zárult az évzáró taggyűlés. A munkaegység értéke, amely 16 koronában volt megállapítva, 21 koronára emelkedett. Ezeknek az eredményeknek természetesen komoly visszhangja támadt a község magángazdálkodói között. Igazolja ezt leginkább az, hogy 15 új tag jelentkezett a szövetkezetbe. Tar asz előtt .< * Jó vetőmag — gazdag termés A bő termés elérésének egyik alapfeltétele idejében és jól felkészülni a tavaszi munkákra, különösen a vetésre. A trnavai járásban már a múlt évben nemesített vetőmag alkalmazásával jobb hektárhozamot és jobb minőségű gabonát termeltek, mint az előbbi években. így például a Biely Kostol-i szövetkezet 1955-ben elismert nemesített jó minőségű vetőmag alkalmazásával olyan terméseredményeket ért el, f*»gy a gabonabeadási kötelezettségét 297 százalékra teljesítette. A Biely Kostol-i szövetkezet tagjai elhatározták, hogy az idén is elismert nemesített vetőmagot vetnek. A tavaszi árpából 136 métermázsa nemesített vetőmagot biztosítottakFenti képünkön, Jozef Adamik, a szövetkezeti elnök a minőségi vetőmag átvételénél. Középen a raktár veze-! tője, Jozef Pecko és a vetőmag osztály vezetője, Vladimír Baťko. Alsó képünk; február második felében vették át » Biely Kostol-i szövetkezet tagjai 156 métermázsa nemesített tavaszi árpavetőmagot, a trnavai begyűjtő vállalattól. Készülnek a tavaszi munkákra Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának legutóbb hozott határozatai nyomán a Nyitrai Kerületi Nemzeti Bizottság tanácsa foglalkozott a tavaszi munkák előkészületeivel. Megállapítást nyert, hogy a múlt év őszén összesen 19 346 hektár földön, ebből a szövetkezetekben 1661 hektáron nem végezték el az őszi mélyszántást. Tehát, amint a számadatok igazolják, a mélyszántás elmaradása főleg a magángazdálkodóknál észlelhető, akik az őszi terménybetakarításban és a vetési munkakban nem vették igénybe a gépi segítséget, s ezért nem teljesítették feladataikat. A tavaszi munkák kerületünk mezőgazdasugi dolgozóit igen nagy feladat elé állítják, hiszen 818 hektáron tavaszi búzát, 72 351 hektáron tavaszi árpát, 8580 hektáron zabot, 39 454 hektáron takarmánykeveréket kell az agrotechnikai határidőkön belül elvetniök. Ezenkívül csaknem 30 ezer hektár rétet és legelőt kell feljavítaniok, Pártunk és kormányunk az előző évekhez hasonlóan ez idén is nagy segítséget nyújt dolgozó parasztságunk munkájának megkönnyítésére és termelési sikereinek fokozására. Elsősorban is kerületünk míítrágyaszükségletét illik megemlíteni, amely az előző évvel szemben csak az idei tavaszon összesen 11617 tonnával gyarapodik. Szövetkezeteink, egyénileg gazdálkodó parasztjaink nagy választékban vásárolhatják a különféle műtrágyákat, mivel a tavaszi munkák megkezdése előtt raktárainkban 265152 mázsa műtrágya vár elszállításra. A kerületi nemzeti bizottság mezőgazdasági bizottsága minden lehetőt elkövet, hogy a tavaszi munkák időtervét minden EFSZ mielőbb elkészítse. Azokban a községekben is, aliol nincs szövetkezet, tervet dolgoznak ki, hogy a tavaszi munkákat közösen, a gépek tökéletes kihasználásával elvégezhessék. SZOMBATH AMBRUS, Nyftra. 0jM|ZÖ_ (1956. r#rchis 2. W